Tolnai Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-27 / 124. szám

1364 MÁJUS 21 NÄPEö 3 A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa (Folytatás a 2. oldalról) fokozottabban kell biztosítani nem­zeti kultúránk- és anyanyelvűnk megbecsülését. . Igen sok a tennivalónk a nevelés terén, amelyet eddig az oktatás mellett elhanyagoltunk. Az iskolák nevelő munkájának megjavítására felkutatjuk és álta­lánosítjuk pedagógusaink eddigi jó eredményeit és a szovjet pedagógia tapasztalataira -támaszkodva, fiatal szakemberek bevonásával fogjuk a pedagógiai tudomány fejlődését meg­gyorsítani, elsősorban a gyakorlat szempontjából legfontosabb terüle­teken. Az , iskolai nevelés , csak akkor le­het sikeres, ha együtt jár a szülői neveléssel. Elengedhetetlen ezért, hogy szoros kapcsolat alakuljon ki a szülők és a pedagógusok között szocialista erkölcsű és a kommuniz­mus eszméiért lelkesedő, szilárd jel­legű ifjúság kialakítására. Párt- szervezeteinknek és tömegszerveze­teinknek fontos feladata, hogy a dol­gozók legszélesebb körét figyelmez­tessék erre. A nevelést nemcsak általános és középiskoláinkban, hanem az egye­temeken is elhanyagoltuk. Itt az ab- han mutatkozik legélesebben, hogy az utóbbi időben főleg a tananyag megtanulását szorgalmaztuk, de Beszámolt arról, hogy az ifjúság kö­zött nagy hazafias mozgalom van ki­bontakozóban a párt új politikájának megvalósításáért. A munkásifjúság az elmúlt hónapokban több értékes kezdeményezést indított el. A bányá szatban és kohászatban elősegítette a termelési feladatok megvalósítá­sát az ifjúsági frontbrigádok és hen­gerészbrigádok versenye. Jelentős segítséget nyújtottak a munkásfiar talok a mezőgazdasági gépek és köz­szükségleti cikkek gyártásában, a gépállomások patronálásában. Nagy- jelentőségű mozgalommá fejlődött a Budapesti Villamosgép és Kábelgyár fiataljainak az áram és energia ta- korékosság, a rákospalotai kötött­árugyár fiataljainak a minőség ja­vításáért indított mozgalma. ' A kongresszusi versény során az {ifjúmunkások pártunk szeretetének -nagyszerű tanúbizonyságát adják. A munkásifjúság kiváló képességeit mutatta meg a Jelenszfci DISZ-bri- gád. Ök kezdeményezték a bányász frontbrigádok versenyét és jelenleg is példát mutatnak, rendszeresen 115 százalékra teljesítik tervüket. , Ifjúságunk büszke arra, hogy a brigád vezetőjét, Jelenszki elvtársat, á Népköztársaság Elnöki Tanácsa a „Szocialista Munka Hőse” aranycsil­lagjával tüntette ki. (Taps.) A Je- lenszki-brigádhoz hasonlóan az ifjú­munkások ezrei, tízezrei harcolnak áz első sorokban a termelés front­ján. A dolgozó parasztifjúság a párt nem jutott kellő szerephez az önálló munkára és a tanultak alkotó alkal­mazására való nevelés; Egyetemi ok­tatóink feladata, hogy e hibákon segítsenek és ezzel egyúttal az egyetemi munka színvonalát emel­jék. Pedagógusaink tudatában vannak munkájuk nagy jelentőségének. Túl­nyomó többségük kötelességtudóan, nagy odaadással és lelkesedéssel végzi munkáját. Örömmel látják pedagógusaink, hogy tevékenységük­nek mind nagyobb a társadalmi megbecsülése és megnyugvással ve­szik azokat az intézkedéseket, ame­lyek lehetővé tették, hogy munka­erejüket minél nagyobb mértékben összpontosíthassák az oktató-nevelő munkára. Égetően sürgős feladat minél több tanterem építése és jó felszerelése, a tárgyi feltételek biztosításán kí­vül gondoskodnunk kell arról is, hogy a reális lehetőségek határain belül összhangba hozzuk a tanítók és tanárok fizetését felelősségteljes, nehéz munkájukkal. Országunk pedagógusai — mon­dotta befejezésül Erdey-Gruz elvtárs — mindent el fognak követni a kongresszus által megszabott irány­elvek megvalósítására pártunk po­litikájának új szakaszában. (Nagy taps.) júniusi és decemberi határozatát lel­kesen fogadta. A gépállomások és állami gazdaságok téli gépjavítási munkáiban a fiatalok zöme példás, helyenként önfeláldozó munkát vég­zett. Számos faluban példásan vet­tek részt a fiatalok a trágyakihor­dásban, az őszi kalászosok fejtrágyá­zásában és felültrágyázasában, vala­mint a tavaszi szántás-vetési mun­kák elvégzésében. A termelőszövet­kezetek egy részében a kálozi fiata­lok felhívása nyomán a fiatalok ak­tívan résztvesznek a szocialista mun kaversenyben. A traktorosok verse­nyében a fiatalok az első helyen, áll nak. Az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben a kongresz- szusi verseny, során a fiatalok he­lyenként kimagasló eredményeket értek a növénytermelés és az állat- tenyésztés területén. A DISZ Köz­ponti Vezetősége által kezdeménye­zett fásítási mozgalom során elülte­tett mintegy harminc millió facseme­te többségét a fiatalok ültették el. Sok községben eredményes munkát végeztek a “fiatalok a legelők, rétek" gondozása terén is. Pártunk vezetésének és minden­napos segítésének eredményeként a magyar ifjúság életének, fejlődésé­nek komoly tényezőjévé vált a Dol­gozó Ifjúság Szövetsége. Ezek az eredmények nagymértékben köszön­hetők annak, hogy munkánkban egyre inkább hasznosítjuk a lenini Komszomol gazdag tapasztalatait. Az általános iskolákban a gyer- ‘ mekek nevelésében jó munkát vé­gez a DISZ vezetésével az úttörő mozgalom. Az úttörő csapatok egyre jobban gondoskodnak a gyermekek vidám, boldog játékos életéről, tanul mányi eredményeik fokozásáról, az új szocialista nemzedék neveléséről. Ifjúságunk egészségesen, jó irány­ban fejlődik. Fel kell azonban fi­gyelnünk arra is, hogy ifjúságunk nem lebecsülhető részében nyugtala­nító, veszélyes tünetek vannak. A fiatalok egy részének magatartásá­ban bizonyos szabadosság tapasztal­ható, amely elsősorban a munka és a tanulási fegyelem lazulásában, po­litikai közömbösségben, idősebbek­kel és lányokkal szembeni durvaság­ban nyilvánul meg. Az ellenség tu­datos bomlasztó tevékenysége mel­lett e hibákért nagyrészben a DISZ felelős és elsősorban a DISZ-ben dolgozó kommunista ifjúsági veze­tők. Az ifjúság nevelése a párt Köz­ponti Vezetőségének 1952 júniusi ha­tározata ellenére sem vált egyes ál­lami és kulturális szervek fontos ügyévé. Az ifjúság nevelésén mun­kálkodó állami és társadalmi intéz­mények egy részében hiányzik az érdeklődés s a szükséges felelősség, az ifjúság szocialista neveléséért. Erősen érvényesül még az a nézet, hogy az ifjúság nevelését a DISZ ki­zárólagos feladatának tekintik. Az oktatásügyi minisztérium és a köz­oktatás dolgozóinak egy része nem foglalkozik eléggé a diákfiata­lok nevelésével, különösen szabad­idejükkel. Tanácsszerveink és üzemi szakszer vezeti bizottságaink egyes esetekben a legelemibb segítséget és támoga­tást sem nyújtják a DISZ-nek, nem gondoskodnak például ' több helyen arról, hogy megfelelő helyiség áll­jon az ifjúság rendelkezésére. Az el­múlt hónapokban, a népművelési mi­nisztérium helyes rendeletet hozott a kultúrotthonok ifjúság közti munká­jának megjavításáról, de a gyakorlat ban még mindig nem segíti elő ki­elégítően, hogy kultúrotthonaink ténylegesen az ifjúság tömegeinek otthonaivá váljanak. Az ifjúság szocialista szellemű ne­velése, az új nagy követelmények az eddiginél is jobban szükségessé teszik, hogy az állami, társadalmi nevelési intézmények, az írók, művé­szek, pedagógusok, a rádió, a mozi, a színház, a sajtó megkülönböztetett felelősséggel foglalkozzék az ifjúság nevelésével és gondoskodjék az ifjú­ság igényeinek kielégítéséről. Pártunk vezetésével, államunk, I egész társadalmunk segítségével -r- mondotta végül Szakali elvtárs — a DISZ egyre alkalmasabbá válik nagy feladatai megoldására: mozgó­sítani az egész magyar ifjúságot a párt III. kongresszusa határozatai­nak végrehajtására. Pártunk bizton számíthat arra, hogy ifiúságunk, di- szistáink minden erejükkel, szívvel- lelkesedéssel, fáradhatatlanul részt­vesznek a szocializmus felépítéséért vívott harcban, a béke és hazánk szabadságának, füegetlensésének ol­talmazásában. (Lelkes taps.) A következő felszólaló Szakali József elvtárs, a DISZ Központi Vezetőségének első titkára volt. Hidas István elvtárs beszéde Tisztelt kongresszus! risztéit Elvtársak és Elvtársnők!- A programmert, melyet pártunk zászlajára tűzött, dolgozó népünk egyhangúan helyesli. Mindnyájunk előtt világos azonban, hogy az új szakasz célkitűzései nem valósulnak meg maguktól. Ha nehezen is, ha lépésről-Iépésre is, de előre jutnak. Nagyszerű céljainkat a párt vezeté­sével, egész dolgozó népünk részvé­telével megvalósítjuk. Népgazdasá­gunknak az új szakasz politikájára való áttérést — mint ahogy a Köz­ponti Vezetőség októberi határozata megállapította, — igen sok terüle­ten megnemértés, sőt ellenállás aka­dályozta. A Központi Vezetőség e (ekintetben különösen az Or­szágos Tervhivatalt, a kohó- és gépipari minisztériumot, a nehéz­ipari minisztériumot, valamint a Központi Vezetőség terv- és pénz­ügyi osztályát bírálta. Ez a bí­rálat helyes és igazságos volt. Vizsgáljuk meg az új szakaszra való áttéréssel kapcsolatos felada­tokat és nehézségeket az ipar terü­letén. A hibák egyik alapvető oka két­ségtelenül a kohó- és gépipari, va­lamint a nehézipari minisztérium egyes vezetőinek az évek folyamán kialakult szemléletében gyökerezik. Ez abban is megnyilvánult, hogy a nehézipar fejlesztési ütemének las­sítását és ennek konkrét beruházási követelményeit mindkét miniszté­rium a másik minisztérium területén tartotta szükségesnek. Ez a megál­lapítás a Központi Vezetőség bírá­latában érintett ipari szervek veze­tőire egyaránt vonatkozik. Ipari ve­setőink téves nézeteit pártunk bírál­ta és útmutatása jórészt eloszlatta amit az átcsoportosítás eddigi ered­ményei is igazoln,ak._ Az új szakasz gazdaságpolitikájá­ra való áttéréssel kapcsolatos nehéz­ségek másik oka kétségtelenül az volt, hogy a párt határozatát meg­előző években a nehézipar nagyará­nyú mennyiségi fejlesztése sok te­kintetben háttérbe szorította az ipar úgynevezett gazdaságossági mutatói­val való gondos foglalkozást: nem törődtünk eléggé a termelékenység­gel, az önköltség csökkentésével és a minőség megjavításával. Annak pedig, hogy az új szakasz gazdaság- politikájára való áltérést megvaló­síthassuk, alapvető feltétele, hogy az ipar gazdaságosságának kérdései az ipar vezetőinek, az egész műsza­ki apparátusnak központi feladatá­vá váljanak. Ez a folyamat napjaink ban bontakozik ki teljes egészében és már a közeljövőben bizonyára igen erősen, érezteti hatását. Az új szakasz gazdaságpolitikájá­ra való áttéréssel kapcsolatos nehéz­ségek további oka az is, hogy az utóbbi években az iparvezetés — de sok vonatkozásban az államvézetés is — egészségtelen módon Centrali- zálódott. Ez a nagyfokú központosí­tás odavezetett, hogy a naponként jelentkező problémákat nem azon a szinten oldották meg, ahol a gazda­sági, politikai és műszaki feltételek biztosítva voltak, hanem rendszerint egy-két lépcsőfokkal feljebb. A vezetésnek ilyen „módszere“ azt eredményezte, hogy vállalati igazgatóink zömét szinte leszok­tattuk az önállóságról. Emellett azt is magával hozta, hogy a vezető szervek létszámát a mester­ségesen központosított problémák megoldására erősen fel kellett duz- zasz'.ani. Nagyrészben ez okozta a minisztériumok és az országos hiva­talok nagyarányú létszám növekedé­sét és az ebből adódó, sokszor tűr­hetetlen bürokráciát. Az új szakasz gazdaságpolitikájá­nak megvalósítása téren nehézséget jelent az a tény ts. hogy bérezési rendszerünk, — bár alapjában szo­cialista bérezés — módszerében az új szakasz politikájának nem min­den Vonatkozásban felel meg. Bére­zési és premizálási rendszerünk ma még nem eléggé segíti elő a terme­lékenység növekedését, az önköltség csökkentését, az anyaggal való ta­karékoskodást, a termékek minőségé­nek megjavítását, hanem inkább a termelés mennyiségi teljesítését szol­gálja. Egyes, fontos területeken — részletkérdésekben — a minisztériu­mok se iát kezdeménvezésük alapján már változtattak is bérezési és pre­mizálási rendszerükön. Ez azonban »csak részleteredményeket hozhatott. A feladat az, hogy a kormányzat az elkövetkezendő időben az új szakasz gazdaságpolitikájának megfelelően tovább javítsa bérezési és premizá­lási, rendszerünket, hogy ezzel is elő­segítsük iparunk átállásának továb­bi egészséges kibontakozását, első­sorban a gazdaság vonalán. Az új szakasz gazdaságpolitiká­jára való áttérést igen nagy­mértékben elő fogja segíteni a kölcsönös gazdasági segítség ta­nácsának keretében a baráti ál­lamokkal való még szélesebb gazdasági együttműködés. A nemzetközi együttműködés lehe­tővé teszi az iparfejlesztés terén a gazdaságosság fokozottabb figyelem­bevételét és helyesebb módon hatá­rozza meg az ipar egyes szektorai­nak a népgazdaságban elfoglalt sze­repét. Utoljára, de nem utolsósorban foglalkozni kívánok az új sza­kasz gazdaságpolitikájára való áttéréssel kapcsolatos akadályok egyik döntő okával: a népgazda­sági tervezésünkben «mutatkozó hiányosságokkal. Népgazdasági terveink nem vet­ték figyelembe a tervszerű arányos fejlődés objektív '.örvényét. Ennek következtében aránytalanságok je­lentkeztek nemcsak az ipar és a mezőgazdaság között, hanem az ipa­ron belül' is. Népgazdasági tervezésünk megja­vítását gátolja az a körülmény, hogy az Országos Tervhivatal a tervek legfontosabb összefüg­géseinek és mutatóinak alapos, körültekintő kidolgozása helyett minden legapróbb részletre is kiterjedő tervezést vezetett be. Ahhoz, hogy a tervezési munkát megjavítsuk, az szükséges, hogy az Országos Tervhivatal a népgazdaság tervszerű, arányos fejlődési törvé­nyének figyelembevételével a nép- gazdasági tervek döntő összefüggéseit arányait dplgozza ki és ellenőrizze. Ezen túlmenően a részletes terve­zéssel. illetve jóváhagyással a mi­nisztériumok foglalkozzanak. Iparunk vezetői a Központi Ve­zetőség határozatai nyomán igye­keztek a felsorolt hibákat a sa­ját területükön kijavítani. Ami a nehézipar vezetőit illeti, ko­moly erőfeszítéseket tesznek a párt helyes politikájának mara­déktalan megvalósítására. A kezdeti eredmények, amelyeket 1954 első négy hónapjában elértünk, elsősorban ennek tudhatok be. Az eredmények kivívásában ha­talmas segítséget jelentett pár­tunk III. kongresszusára indított munkaverseny lendülete. Mun­kások és «műszaki dolgozók hősi munkával ragyogó munkasike­rekkel köszöntötték a kongresz- szust. Szénbányászatunk szom­baton. május 22-én — a kon­gresszus előestéjén — fennállása óta a leghatalmasabb teljesít­ményt érte el és 133.3 százalék­ra teljesítette napi tervét. (Taps.) Külön ki kell emelni a Munka I Vörös Zászlórenddel kitüntetett Tatabányai Szénbányászati Tröszt ragyogó teljesítményét, ahol hő­si bányászaink 154 százalékra teljesítették napi tervüket. (Hosszantarto taps.) A Központi Vezetőség beszámoló- iában Rákosi • elvtárs' megmutatta, hogy a II. kongresszus óta nehézipa­runk milyen nagy lépésekkel haladt előre. A Szovjetunió baráti segítségével a párt vezetésével a munkások és mérnökök hősi erőfeszítésével a ne­hézipar terén figyelemreméltó ered­ményeket értünk el. így a szénter­melésünk 1934-ben 1949-hez képest 11.84 millió tonnáról '22.65 millió tonnára emelkedik. Az elmúlt évek soréin bányáink je­lentékeny részét újjáépítettük és hoz- ífcsourk a kezdetleges módszerek­kel dolgozó szénbányászat moderni­zálásához. így pl a munkahelyi szál­lítás 50.5 százaléka gépesítve van. Jelenleg a bányákból kikerülő szén 39 százalékát frontfej tésesen terme­lik. 1954-ben közel száz százalékkal több fúrólyukat mélyítettünk le, mint 1949-ben. Pártunk és kormányunk nagy fi­gyelmet fordít munkásaink és mű­szaki kádereink életkörülményeire is. Az ötéves terv során csak bá­nyászaink és azok családjai számára 0102 lakást építettünk. A bányá­szok megbecsülését mutatja, hogy 1953-ban 67.5 millió forint hűségju­talmat adott kormányunk és 1692 bá nyász kapott kormánykitüntetést. A nehézipari minisztériumhoz tar­tozó egyéb iparágakban is van elő­rehaladás. 1949 és 19,54 között a vil- lamosenergialermelés 2520 millió kilowattóráról 5100 millió kilowatt­órára emelkedett. Ugyanezen idő alatt vegyiparunk termelése kere­ken 200 százalékkal fejlődött, ezen belül a foszforműtrágya-gyártás több mint kétszeresére növekedett. Az ásványolajtermelés kerek félmillió tonnáról egymillió 118 ezer tonnára, az aluminiumtermelés 14.4 ezer ton­náról 32 ezer tonnára emelkedett. Pártunk II. kongresszusa óta el­telt három esztendő alatt a ne­hézipar olyan fejlődést ért el, amely elképzelhetetlen egy ka­pitalista országban. Ilyen fejlő­dést csak egy szabad ország sza­bad dolgozói tudnak megvalósí­tani. A nehézipar fejlődésének számai a nehézipar dolgozóinak hősi, kemény munkáját szem» léltctik. A párt csatasorba szólította hős bányászainkat, a nehézipar dolgo­zóit és ők a hívó szóra tettekkel, terveik teljesítésével és túlszárnya­lásával válaszoltak. A nehézipar dolgozói is teljfes szívvel és akarattal támogatják az új szakasz politikáját és azt magukénak tartják. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a nehézipari minisztériumhoz tartozó vállalatok 1953. évi teljes termelési tervüket 102.5 százalékra teljesítet­ték. A téli nehézségek miatt előál- lőtt első. negyedévi lemaradást áp­rilis hónapban a kongresszusi mun­kaverseny hatalmas lendületével nemcsak behozták, hanem április 30-ig a nehézipari minisztérium üze­mei tizenöt millió forint értékű árut adtak terven felül dolgozó népünk­nek. így teljesítik elvtársak a ne­hézipar dolgozói a pártnak adott szavukat.'így harcolnak vállvet­ve a munkások és műszakiak a kongresszusi cászló elnyerésé­ért. A nehézipari minisztériumra az új szakasz politikájának megvalósí­tása terén igen nagy feladatok há­rulnak. Ezek közül csak egynéhány­ra kívánok rámutatni. A nehézipar feladata, hogy az ipart, a lakosságot, a vasutat elegendő mennyiségű és jó minőségű szénnel ellássa. Bizto­sítsa az ország szükségletét villamos energiával és folyékony tüzelőanyag­gal. A mezőgazdasági Programm megvalósításához, a falu és a város kapcsolatainak további megszilárdí­tásához, a terméshozamok növelésé* hez lássa el a parasztságot műtrá­gyával és növényvédőszerékkel. A nehéziparnak az új szakasz politikájának megvalósításánál döntő feladatai vannak. Most kell megmutatnunk, hogy az a sok áldozat, amelyet népünk ho­zott a nehézipar fejlesztéséért, nem volt hiábavaló. A nehézipar felsorolt eredményei nem hományosíthalják el a meglévő hibákat. A nehézipar még nagyobb ered­ményeket is elérhetett volna, ha nem követünk el számos ko­moly hibát. Ma még a nehéz­ipar nem tudja az ország szük­ségletét jó minőségű szénnel, villamosenergiával, biztonságo­san ellátni. Hibák vannak a minisztérium irá­nyító munkájában is. Még nem tud­tuk megteremteni az egyenletes munkát, nem kielégítő a dolgozók­kal való törődés, különösen a szén­bányászatban még rendszeres a hó­végi rohammunka. Laza a béralap gazdálkodás, a termelékenység nem emelkedik kielégítő mértékben, az önköltség nem csökken, hanem nö­vekszik. A geológiai kutatómunka elmaradt, a szénbányászat nem kap­ja meg a tervében szereplő vala­mennyi anyagot és gépet. A szénbányászat 1953. évi tervét nem teljesítette és 203.000 tonna szénnel maradt adósa az országnak. Ez a körülmény az elmúlt télen igen sok nehézséget okozott az ipar, a vasút , és a lakosság szénellátásában« Nem kielégítő a meglévő gépek ki­használása sem. például a jövesztő és rakodógépek kihasználása a trösztöknél csak tíz és harminc szá­zalék között van. Emellett nincsenek kidolgozva a szénbányászat gépesí­tésének irányelvei sem. A szénbányászat számos területén a szervezés és a műszaki vezetés gyenge. Nem teszik meg a szükséges intézkedéseket és nem kielégítően harcolnak a szén minőségének meg­javításáért. A szénbányászat a laza bérfegye­lem miatt csak 1954-ben 33 millió forinttal lépte túl a béralapját. A dolgozók szociális, kulturális igényei­nek nem megfelelő kielégítése és a rossz lakásviszonyok következtében nagy a munkaerővándorlás. Az elmondottak mutatják, hogy a szénbányászat ma iparunk egyik legelmaradottabb területe. Az elkövetkezendő évek! során igen nagy figyelmet kell fordí­tani a szénbányászat fejleszté­sére, hogy az ország szénszük­ségletét kellő biztonsággal ki tudjuk elégíteni. E feladat meg­valósításához emelni kell a ter­melékenységet a fejteljesítmény növelésével. Meg kell javítani a minőséget a kalória érték növe­lésével s csökkenteni kell az ön­költséget. A villamosenergia-ipar hatalmas fejlődése ellenére . sem tudja kielé­gíteni az ország villamosenergia szűk ségletét Ismeretes, hogy az elmúlt télen jelentős fogyasztás korlátozá­sára került sor, amely komoly kárt okozott népgazdaságunknak. A tervszerű villamosenergia gaz­(Folytatás a 4, oldalon) \

Next

/
Thumbnails
Contents