Tolnai Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-27 / 124. szám
1364 MÁJUS 21 NÄPEö 3 A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa (Folytatás a 2. oldalról) fokozottabban kell biztosítani nemzeti kultúránk- és anyanyelvűnk megbecsülését. . Igen sok a tennivalónk a nevelés terén, amelyet eddig az oktatás mellett elhanyagoltunk. Az iskolák nevelő munkájának megjavítására felkutatjuk és általánosítjuk pedagógusaink eddigi jó eredményeit és a szovjet pedagógia tapasztalataira -támaszkodva, fiatal szakemberek bevonásával fogjuk a pedagógiai tudomány fejlődését meggyorsítani, elsősorban a gyakorlat szempontjából legfontosabb területeken. Az , iskolai nevelés , csak akkor lehet sikeres, ha együtt jár a szülői neveléssel. Elengedhetetlen ezért, hogy szoros kapcsolat alakuljon ki a szülők és a pedagógusok között szocialista erkölcsű és a kommunizmus eszméiért lelkesedő, szilárd jellegű ifjúság kialakítására. Párt- szervezeteinknek és tömegszervezeteinknek fontos feladata, hogy a dolgozók legszélesebb körét figyelmeztessék erre. A nevelést nemcsak általános és középiskoláinkban, hanem az egyetemeken is elhanyagoltuk. Itt az ab- han mutatkozik legélesebben, hogy az utóbbi időben főleg a tananyag megtanulását szorgalmaztuk, de Beszámolt arról, hogy az ifjúság között nagy hazafias mozgalom van kibontakozóban a párt új politikájának megvalósításáért. A munkásifjúság az elmúlt hónapokban több értékes kezdeményezést indított el. A bányá szatban és kohászatban elősegítette a termelési feladatok megvalósítását az ifjúsági frontbrigádok és hengerészbrigádok versenye. Jelentős segítséget nyújtottak a munkásfiar talok a mezőgazdasági gépek és közszükségleti cikkek gyártásában, a gépállomások patronálásában. Nagy- jelentőségű mozgalommá fejlődött a Budapesti Villamosgép és Kábelgyár fiataljainak az áram és energia ta- korékosság, a rákospalotai kötöttárugyár fiataljainak a minőség javításáért indított mozgalma. ' A kongresszusi versény során az {ifjúmunkások pártunk szeretetének -nagyszerű tanúbizonyságát adják. A munkásifjúság kiváló képességeit mutatta meg a Jelenszfci DISZ-bri- gád. Ök kezdeményezték a bányász frontbrigádok versenyét és jelenleg is példát mutatnak, rendszeresen 115 százalékra teljesítik tervüket. , Ifjúságunk büszke arra, hogy a brigád vezetőjét, Jelenszki elvtársat, á Népköztársaság Elnöki Tanácsa a „Szocialista Munka Hőse” aranycsillagjával tüntette ki. (Taps.) A Je- lenszki-brigádhoz hasonlóan az ifjúmunkások ezrei, tízezrei harcolnak áz első sorokban a termelés frontján. A dolgozó parasztifjúság a párt nem jutott kellő szerephez az önálló munkára és a tanultak alkotó alkalmazására való nevelés; Egyetemi oktatóink feladata, hogy e hibákon segítsenek és ezzel egyúttal az egyetemi munka színvonalát emeljék. Pedagógusaink tudatában vannak munkájuk nagy jelentőségének. Túlnyomó többségük kötelességtudóan, nagy odaadással és lelkesedéssel végzi munkáját. Örömmel látják pedagógusaink, hogy tevékenységüknek mind nagyobb a társadalmi megbecsülése és megnyugvással veszik azokat az intézkedéseket, amelyek lehetővé tették, hogy munkaerejüket minél nagyobb mértékben összpontosíthassák az oktató-nevelő munkára. Égetően sürgős feladat minél több tanterem építése és jó felszerelése, a tárgyi feltételek biztosításán kívül gondoskodnunk kell arról is, hogy a reális lehetőségek határain belül összhangba hozzuk a tanítók és tanárok fizetését felelősségteljes, nehéz munkájukkal. Országunk pedagógusai — mondotta befejezésül Erdey-Gruz elvtárs — mindent el fognak követni a kongresszus által megszabott irányelvek megvalósítására pártunk politikájának új szakaszában. (Nagy taps.) júniusi és decemberi határozatát lelkesen fogadta. A gépállomások és állami gazdaságok téli gépjavítási munkáiban a fiatalok zöme példás, helyenként önfeláldozó munkát végzett. Számos faluban példásan vettek részt a fiatalok a trágyakihordásban, az őszi kalászosok fejtrágyázásában és felültrágyázasában, valamint a tavaszi szántás-vetési munkák elvégzésében. A termelőszövetkezetek egy részében a kálozi fiatalok felhívása nyomán a fiatalok aktívan résztvesznek a szocialista mun kaversenyben. A traktorosok versenyében a fiatalok az első helyen, áll nak. Az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben a kongresz- szusi verseny, során a fiatalok helyenként kimagasló eredményeket értek a növénytermelés és az állat- tenyésztés területén. A DISZ Központi Vezetősége által kezdeményezett fásítási mozgalom során elültetett mintegy harminc millió facsemete többségét a fiatalok ültették el. Sok községben eredményes munkát végeztek a “fiatalok a legelők, rétek" gondozása terén is. Pártunk vezetésének és mindennapos segítésének eredményeként a magyar ifjúság életének, fejlődésének komoly tényezőjévé vált a Dolgozó Ifjúság Szövetsége. Ezek az eredmények nagymértékben köszönhetők annak, hogy munkánkban egyre inkább hasznosítjuk a lenini Komszomol gazdag tapasztalatait. Az általános iskolákban a gyer- ‘ mekek nevelésében jó munkát végez a DISZ vezetésével az úttörő mozgalom. Az úttörő csapatok egyre jobban gondoskodnak a gyermekek vidám, boldog játékos életéről, tanul mányi eredményeik fokozásáról, az új szocialista nemzedék neveléséről. Ifjúságunk egészségesen, jó irányban fejlődik. Fel kell azonban figyelnünk arra is, hogy ifjúságunk nem lebecsülhető részében nyugtalanító, veszélyes tünetek vannak. A fiatalok egy részének magatartásában bizonyos szabadosság tapasztalható, amely elsősorban a munka és a tanulási fegyelem lazulásában, politikai közömbösségben, idősebbekkel és lányokkal szembeni durvaságban nyilvánul meg. Az ellenség tudatos bomlasztó tevékenysége mellett e hibákért nagyrészben a DISZ felelős és elsősorban a DISZ-ben dolgozó kommunista ifjúsági vezetők. Az ifjúság nevelése a párt Központi Vezetőségének 1952 júniusi határozata ellenére sem vált egyes állami és kulturális szervek fontos ügyévé. Az ifjúság nevelésén munkálkodó állami és társadalmi intézmények egy részében hiányzik az érdeklődés s a szükséges felelősség, az ifjúság szocialista neveléséért. Erősen érvényesül még az a nézet, hogy az ifjúság nevelését a DISZ kizárólagos feladatának tekintik. Az oktatásügyi minisztérium és a közoktatás dolgozóinak egy része nem foglalkozik eléggé a diákfiatalok nevelésével, különösen szabadidejükkel. Tanácsszerveink és üzemi szakszer vezeti bizottságaink egyes esetekben a legelemibb segítséget és támogatást sem nyújtják a DISZ-nek, nem gondoskodnak például ' több helyen arról, hogy megfelelő helyiség álljon az ifjúság rendelkezésére. Az elmúlt hónapokban, a népművelési minisztérium helyes rendeletet hozott a kultúrotthonok ifjúság közti munkájának megjavításáról, de a gyakorlat ban még mindig nem segíti elő kielégítően, hogy kultúrotthonaink ténylegesen az ifjúság tömegeinek otthonaivá váljanak. Az ifjúság szocialista szellemű nevelése, az új nagy követelmények az eddiginél is jobban szükségessé teszik, hogy az állami, társadalmi nevelési intézmények, az írók, művészek, pedagógusok, a rádió, a mozi, a színház, a sajtó megkülönböztetett felelősséggel foglalkozzék az ifjúság nevelésével és gondoskodjék az ifjúság igényeinek kielégítéséről. Pártunk vezetésével, államunk, I egész társadalmunk segítségével -r- mondotta végül Szakali elvtárs — a DISZ egyre alkalmasabbá válik nagy feladatai megoldására: mozgósítani az egész magyar ifjúságot a párt III. kongresszusa határozatainak végrehajtására. Pártunk bizton számíthat arra, hogy ifiúságunk, di- szistáink minden erejükkel, szívvel- lelkesedéssel, fáradhatatlanul résztvesznek a szocializmus felépítéséért vívott harcban, a béke és hazánk szabadságának, füegetlensésének oltalmazásában. (Lelkes taps.) A következő felszólaló Szakali József elvtárs, a DISZ Központi Vezetőségének első titkára volt. Hidas István elvtárs beszéde Tisztelt kongresszus! risztéit Elvtársak és Elvtársnők!- A programmert, melyet pártunk zászlajára tűzött, dolgozó népünk egyhangúan helyesli. Mindnyájunk előtt világos azonban, hogy az új szakasz célkitűzései nem valósulnak meg maguktól. Ha nehezen is, ha lépésről-Iépésre is, de előre jutnak. Nagyszerű céljainkat a párt vezetésével, egész dolgozó népünk részvételével megvalósítjuk. Népgazdaságunknak az új szakasz politikájára való áttérést — mint ahogy a Központi Vezetőség októberi határozata megállapította, — igen sok területen megnemértés, sőt ellenállás akadályozta. A Központi Vezetőség e (ekintetben különösen az Országos Tervhivatalt, a kohó- és gépipari minisztériumot, a nehézipari minisztériumot, valamint a Központi Vezetőség terv- és pénzügyi osztályát bírálta. Ez a bírálat helyes és igazságos volt. Vizsgáljuk meg az új szakaszra való áttéréssel kapcsolatos feladatokat és nehézségeket az ipar területén. A hibák egyik alapvető oka kétségtelenül a kohó- és gépipari, valamint a nehézipari minisztérium egyes vezetőinek az évek folyamán kialakult szemléletében gyökerezik. Ez abban is megnyilvánult, hogy a nehézipar fejlesztési ütemének lassítását és ennek konkrét beruházási követelményeit mindkét minisztérium a másik minisztérium területén tartotta szükségesnek. Ez a megállapítás a Központi Vezetőség bírálatában érintett ipari szervek vezetőire egyaránt vonatkozik. Ipari vesetőink téves nézeteit pártunk bírálta és útmutatása jórészt eloszlatta amit az átcsoportosítás eddigi eredményei is igazoln,ak._ Az új szakasz gazdaságpolitikájára való áttéréssel kapcsolatos nehézségek másik oka kétségtelenül az volt, hogy a párt határozatát megelőző években a nehézipar nagyarányú mennyiségi fejlesztése sok tekintetben háttérbe szorította az ipar úgynevezett gazdaságossági mutatóival való gondos foglalkozást: nem törődtünk eléggé a termelékenységgel, az önköltség csökkentésével és a minőség megjavításával. Annak pedig, hogy az új szakasz gazdaság- politikájára való áltérést megvalósíthassuk, alapvető feltétele, hogy az ipar gazdaságosságának kérdései az ipar vezetőinek, az egész műszaki apparátusnak központi feladatává váljanak. Ez a folyamat napjaink ban bontakozik ki teljes egészében és már a közeljövőben bizonyára igen erősen, érezteti hatását. Az új szakasz gazdaságpolitikájára való áttéréssel kapcsolatos nehézségek további oka az is, hogy az utóbbi években az iparvezetés — de sok vonatkozásban az államvézetés is — egészségtelen módon Centrali- zálódott. Ez a nagyfokú központosítás odavezetett, hogy a naponként jelentkező problémákat nem azon a szinten oldották meg, ahol a gazdasági, politikai és műszaki feltételek biztosítva voltak, hanem rendszerint egy-két lépcsőfokkal feljebb. A vezetésnek ilyen „módszere“ azt eredményezte, hogy vállalati igazgatóink zömét szinte leszoktattuk az önállóságról. Emellett azt is magával hozta, hogy a vezető szervek létszámát a mesterségesen központosított problémák megoldására erősen fel kellett duz- zasz'.ani. Nagyrészben ez okozta a minisztériumok és az országos hivatalok nagyarányú létszám növekedését és az ebből adódó, sokszor tűrhetetlen bürokráciát. Az új szakasz gazdaságpolitikájának megvalósítása téren nehézséget jelent az a tény ts. hogy bérezési rendszerünk, — bár alapjában szocialista bérezés — módszerében az új szakasz politikájának nem minden Vonatkozásban felel meg. Bérezési és premizálási rendszerünk ma még nem eléggé segíti elő a termelékenység növekedését, az önköltség csökkentését, az anyaggal való takarékoskodást, a termékek minőségének megjavítását, hanem inkább a termelés mennyiségi teljesítését szolgálja. Egyes, fontos területeken — részletkérdésekben — a minisztériumok se iát kezdeménvezésük alapján már változtattak is bérezési és premizálási rendszerükön. Ez azonban »csak részleteredményeket hozhatott. A feladat az, hogy a kormányzat az elkövetkezendő időben az új szakasz gazdaságpolitikájának megfelelően tovább javítsa bérezési és premizálási, rendszerünket, hogy ezzel is elősegítsük iparunk átállásának további egészséges kibontakozását, elsősorban a gazdaság vonalán. Az új szakasz gazdaságpolitikájára való áttérést igen nagymértékben elő fogja segíteni a kölcsönös gazdasági segítség tanácsának keretében a baráti államokkal való még szélesebb gazdasági együttműködés. A nemzetközi együttműködés lehetővé teszi az iparfejlesztés terén a gazdaságosság fokozottabb figyelembevételét és helyesebb módon határozza meg az ipar egyes szektorainak a népgazdaságban elfoglalt szerepét. Utoljára, de nem utolsósorban foglalkozni kívánok az új szakasz gazdaságpolitikájára való áttéréssel kapcsolatos akadályok egyik döntő okával: a népgazdasági tervezésünkben «mutatkozó hiányosságokkal. Népgazdasági terveink nem vették figyelembe a tervszerű arányos fejlődés objektív '.örvényét. Ennek következtében aránytalanságok jelentkeztek nemcsak az ipar és a mezőgazdaság között, hanem az iparon belül' is. Népgazdasági tervezésünk megjavítását gátolja az a körülmény, hogy az Országos Tervhivatal a tervek legfontosabb összefüggéseinek és mutatóinak alapos, körültekintő kidolgozása helyett minden legapróbb részletre is kiterjedő tervezést vezetett be. Ahhoz, hogy a tervezési munkát megjavítsuk, az szükséges, hogy az Országos Tervhivatal a népgazdaság tervszerű, arányos fejlődési törvényének figyelembevételével a nép- gazdasági tervek döntő összefüggéseit arányait dplgozza ki és ellenőrizze. Ezen túlmenően a részletes tervezéssel. illetve jóváhagyással a minisztériumok foglalkozzanak. Iparunk vezetői a Központi Vezetőség határozatai nyomán igyekeztek a felsorolt hibákat a saját területükön kijavítani. Ami a nehézipar vezetőit illeti, komoly erőfeszítéseket tesznek a párt helyes politikájának maradéktalan megvalósítására. A kezdeti eredmények, amelyeket 1954 első négy hónapjában elértünk, elsősorban ennek tudhatok be. Az eredmények kivívásában hatalmas segítséget jelentett pártunk III. kongresszusára indított munkaverseny lendülete. Munkások és «műszaki dolgozók hősi munkával ragyogó munkasikerekkel köszöntötték a kongresz- szust. Szénbányászatunk szombaton. május 22-én — a kongresszus előestéjén — fennállása óta a leghatalmasabb teljesítményt érte el és 133.3 százalékra teljesítette napi tervét. (Taps.) Külön ki kell emelni a Munka I Vörös Zászlórenddel kitüntetett Tatabányai Szénbányászati Tröszt ragyogó teljesítményét, ahol hősi bányászaink 154 százalékra teljesítették napi tervüket. (Hosszantarto taps.) A Központi Vezetőség beszámoló- iában Rákosi • elvtárs' megmutatta, hogy a II. kongresszus óta nehéziparunk milyen nagy lépésekkel haladt előre. A Szovjetunió baráti segítségével a párt vezetésével a munkások és mérnökök hősi erőfeszítésével a nehézipar terén figyelemreméltó eredményeket értünk el. így a széntermelésünk 1934-ben 1949-hez képest 11.84 millió tonnáról '22.65 millió tonnára emelkedik. Az elmúlt évek soréin bányáink jelentékeny részét újjáépítettük és hoz- ífcsourk a kezdetleges módszerekkel dolgozó szénbányászat modernizálásához. így pl a munkahelyi szállítás 50.5 százaléka gépesítve van. Jelenleg a bányákból kikerülő szén 39 százalékát frontfej tésesen termelik. 1954-ben közel száz százalékkal több fúrólyukat mélyítettünk le, mint 1949-ben. Pártunk és kormányunk nagy figyelmet fordít munkásaink és műszaki kádereink életkörülményeire is. Az ötéves terv során csak bányászaink és azok családjai számára 0102 lakást építettünk. A bányászok megbecsülését mutatja, hogy 1953-ban 67.5 millió forint hűségjutalmat adott kormányunk és 1692 bá nyász kapott kormánykitüntetést. A nehézipari minisztériumhoz tartozó egyéb iparágakban is van előrehaladás. 1949 és 19,54 között a vil- lamosenergialermelés 2520 millió kilowattóráról 5100 millió kilowattórára emelkedett. Ugyanezen idő alatt vegyiparunk termelése kereken 200 százalékkal fejlődött, ezen belül a foszforműtrágya-gyártás több mint kétszeresére növekedett. Az ásványolajtermelés kerek félmillió tonnáról egymillió 118 ezer tonnára, az aluminiumtermelés 14.4 ezer tonnáról 32 ezer tonnára emelkedett. Pártunk II. kongresszusa óta eltelt három esztendő alatt a nehézipar olyan fejlődést ért el, amely elképzelhetetlen egy kapitalista országban. Ilyen fejlődést csak egy szabad ország szabad dolgozói tudnak megvalósítani. A nehézipar fejlődésének számai a nehézipar dolgozóinak hősi, kemény munkáját szem» léltctik. A párt csatasorba szólította hős bányászainkat, a nehézipar dolgozóit és ők a hívó szóra tettekkel, terveik teljesítésével és túlszárnyalásával válaszoltak. A nehézipar dolgozói is teljfes szívvel és akarattal támogatják az új szakasz politikáját és azt magukénak tartják. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a nehézipari minisztériumhoz tartozó vállalatok 1953. évi teljes termelési tervüket 102.5 százalékra teljesítették. A téli nehézségek miatt előál- lőtt első. negyedévi lemaradást április hónapban a kongresszusi munkaverseny hatalmas lendületével nemcsak behozták, hanem április 30-ig a nehézipari minisztérium üzemei tizenöt millió forint értékű árut adtak terven felül dolgozó népünknek. így teljesítik elvtársak a nehézipar dolgozói a pártnak adott szavukat.'így harcolnak vállvetve a munkások és műszakiak a kongresszusi cászló elnyeréséért. A nehézipari minisztériumra az új szakasz politikájának megvalósítása terén igen nagy feladatok hárulnak. Ezek közül csak egynéhányra kívánok rámutatni. A nehézipar feladata, hogy az ipart, a lakosságot, a vasutat elegendő mennyiségű és jó minőségű szénnel ellássa. Biztosítsa az ország szükségletét villamos energiával és folyékony tüzelőanyaggal. A mezőgazdasági Programm megvalósításához, a falu és a város kapcsolatainak további megszilárdításához, a terméshozamok növelésé* hez lássa el a parasztságot műtrágyával és növényvédőszerékkel. A nehéziparnak az új szakasz politikájának megvalósításánál döntő feladatai vannak. Most kell megmutatnunk, hogy az a sok áldozat, amelyet népünk hozott a nehézipar fejlesztéséért, nem volt hiábavaló. A nehézipar felsorolt eredményei nem hományosíthalják el a meglévő hibákat. A nehézipar még nagyobb eredményeket is elérhetett volna, ha nem követünk el számos komoly hibát. Ma még a nehézipar nem tudja az ország szükségletét jó minőségű szénnel, villamosenergiával, biztonságosan ellátni. Hibák vannak a minisztérium irányító munkájában is. Még nem tudtuk megteremteni az egyenletes munkát, nem kielégítő a dolgozókkal való törődés, különösen a szénbányászatban még rendszeres a hóvégi rohammunka. Laza a béralap gazdálkodás, a termelékenység nem emelkedik kielégítő mértékben, az önköltség nem csökken, hanem növekszik. A geológiai kutatómunka elmaradt, a szénbányászat nem kapja meg a tervében szereplő valamennyi anyagot és gépet. A szénbányászat 1953. évi tervét nem teljesítette és 203.000 tonna szénnel maradt adósa az országnak. Ez a körülmény az elmúlt télen igen sok nehézséget okozott az ipar, a vasút , és a lakosság szénellátásában« Nem kielégítő a meglévő gépek kihasználása sem. például a jövesztő és rakodógépek kihasználása a trösztöknél csak tíz és harminc százalék között van. Emellett nincsenek kidolgozva a szénbányászat gépesítésének irányelvei sem. A szénbányászat számos területén a szervezés és a műszaki vezetés gyenge. Nem teszik meg a szükséges intézkedéseket és nem kielégítően harcolnak a szén minőségének megjavításáért. A szénbányászat a laza bérfegyelem miatt csak 1954-ben 33 millió forinttal lépte túl a béralapját. A dolgozók szociális, kulturális igényeinek nem megfelelő kielégítése és a rossz lakásviszonyok következtében nagy a munkaerővándorlás. Az elmondottak mutatják, hogy a szénbányászat ma iparunk egyik legelmaradottabb területe. Az elkövetkezendő évek! során igen nagy figyelmet kell fordítani a szénbányászat fejlesztésére, hogy az ország szénszükségletét kellő biztonsággal ki tudjuk elégíteni. E feladat megvalósításához emelni kell a termelékenységet a fejteljesítmény növelésével. Meg kell javítani a minőséget a kalória érték növelésével s csökkenteni kell az önköltséget. A villamosenergia-ipar hatalmas fejlődése ellenére . sem tudja kielégíteni az ország villamosenergia szűk ségletét Ismeretes, hogy az elmúlt télen jelentős fogyasztás korlátozására került sor, amely komoly kárt okozott népgazdaságunknak. A tervszerű villamosenergia gaz(Folytatás a 4, oldalon) \
