Tolnai Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-25 / 98. szám

4 N Ä PCö 1954 ÁPRILIS *5 NEMZETKÖZ^ SZEMLE A tanácskozás előestéjén Hétfőn kezdődik meg Genfbcn a Nemzetek Szövetségének palotájában az öt nagyhatalom és más érdeke' országok diplomatáinak részvéteiével a távolkeleti kérdések rendezésére hivatott értekezlet. A genfi tanácsko­zás napirendjén két fő kérdés szere­pel: a koreai béke megteremtése és az indokínai háború felszámolása. Mindkettő igen fontos a béke meg­őrzése szempontjából. Közel egy esztendeje, hogy Koreá­ban a népek követelésére elhallgat­tak a fegyverek, megkötötték a fegy­verszünetet. A politikai értekezlet azonban — amelynek feladata lett volna a végleges békés rendezés —, non jött létre, mert az Egyesült Ál­lamok uralkodó körei a Li Szín Man- klikken keresztül megakadályozták ezt. Sőt a fegyverszünet aláírása óta eltelt Jiónapokban egyik provokációt a másik után követték el, megszeg­ték több esetben is az írásos megál­lapodást. Hadianyagot szállítottak Dél-Korcában állomásozó csapataik­nak — noha tiltja ezt a fegyverszü­neti egyezmény — bandáik átlépték a megállapított demarkációs vonalat repülőgépeik semmibe vették a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaság területi szuverénítását. Világos, hogy a bizonytalan fegyverszünetet szi­lárd békére kell fejleszteni. Indokína most cnéginkább a köz­vélemény jfigyelmének középpontjá­ban áll. Ez a második tűzfészek és a tüzet ott kell elszigetelni, ahol a legjobban ég. Az elmúlt év végén Ho Si Minh, a Vietnami Demokratikus Köztársa­ság elnöke az Expressen című svéd lapnak adott nyilatkozatában java­solta, hogy kezdjenek tárgyalásokat a fegyverszünetről, a békéről. Ez a nyilatkozat igen nagyjelentőségű volt. egyike a legjelentősebbeknek azok közül, amelyek megelőzték a genii tanácskozást. A négy hatalom külügyminiszterei­nek berlini értekezletén a Szovjet­unió küldöttsége — attól vezettetve, hogy megteremtsék a békét az egész világon — javasolta: Genfben tár­gyalják meg az indokínai háború fel­számolásának kérdését is. A nyugati külügyminiszterek hosszú eszmecse­rék után beleegyeztek ebbe. Kényte­lenek voltak megtenni, mert Fran- eiaoBszágban a súlyos áldozatokat megelégelő nép — és a burzsoázia számottevő rétege is — követelték az indokínai vérontás megszüntetését. Mindamellett a francia uralkodókö­röket az a meggondolás is vezérli, hogyha Indokínában továbbra is ha­talmas veszteségeket szenvednek, Európában pedig feltámasztják a re- vansiszta német hadsereget, az or­szág nagyhatalmi szerepe forog koc­kán. A nyugati külügyminiszterek tehát belementek az indokínai kérdés meg­tárgyalásába, de a világ már szám­talanszor meggyőződhetett arról, hogy Nyugaton — és mindenekelőtt az Egyesült Államokban — mások a szavak és mások a szándékok. A wasingtoni külügyminiszterié« nban még le sem törölhették Dulles bő­röndjéről a berlini út porát, máris megkezdődtek a tervezgetések arról, hogyan lehetne eleve kudarcra ítélni a genfi értekezletet. Mint utóbb kitűnt, az amerikai ter­vek több fokozatot írtak elő. Először még csak amerikai repülőgépeket és repülőgéptechnikusokat küldtek In- dokínába és azt emlegették, hogy O'Daniel í«nerikai tábornok a had­színtérre megy. Ekkor adták ki a jelszót is: „A Navarre terv minden." (Az indokínai francia főparancsnok terve a „végső győzelem" kivívására.) A második lépés Dulles hfbhedt március 29-i nyilatkozata volt. Az amerikai külügyminiszter azzal rá­galmazta meg a Kínai Népköztársa­ságot, hogy beavatkozik az indokínai háborúba, és emiatt azt követelte szövetségeseitől, hogy intézzenek együttesen „figyelmeztetést" Kíná­hoz. majd „közös akciót“ kell kezde­niük Indokínában, a háborút „nemzet közivé kell tenni." Az amerikai tervekbe ekkor nem várt akadály szólt bele. London és Páris ugyanis nemcsak, hogy nem lelkesedett Dulles elképzeléseiért, ha­nem diplomatikusan tudtára adta Amerikának, hogy ebben a lépésben nem követheti. Az ilyen álláspontban természetesen elsősorban a közvéle­mény felháborodása játszott közre, de nem keveset nyomott a latban a hatalmi féltékenység, az angol és francia imperializmus sajátos ural­mi érdeke. Dulles kénytelen volt Eu­rópába utazni, hogy rábírja szövet­ségeseit elképzelése támogatására. Itt sem ért el azonban sokkal többet, mert a „közös akciót" nem fogadták el, ehelyett arról egyeztek meg, hogy majd egy későbbi időpontban tárgya­lásokat kezdenek egy „csendesoceá- ni védelmi szövetség“ megalakítá­sáról. Mindezt betetőzte Nixon amerikai alelnök nyilatkozata. Nixon az el­múlt hét végén egy banketten kö­zölte, hogy „az Egyesült Államok, ha erre szükség mutatkozik, ameri­kai csapatokat küld Indokínába.“ lm* az amerikai terv fényénél vilá gosan látható, hogy a Wall Street minden erőfeszítése a genfi értekez­let megtorpedózására irányul. A nemzetközi közvélemény azon­ban a genfi tanácskozástól nagyje­lentőségű eredményeket vár. Világ­szerte tisztában vannak azzal, hogy Genf jelentősége túlnő a távolkeleti kérdések rendezésén, hozzájárulhat általában a béke megőrzéséhez, a vi­tás kérdések tisztázásához. Az érte­kezlet jelentőségét növeli az is, — bárhogyan is nyilatkozgat Foster Dulles — hogy a világméretű pro­blémák megtárgyalásában megszüle­tése óta most elsőízben vesz részt a Kínai Népköztársaság, mint ötödik nagyhatalom. Ez egyúttal arra is rá­mutat, hogy ma már nem lehet olyan kérdés, amit rendezni lehetne a ha­talmas Kína nélkül. Hétfőtől kezdve sokszáz újságíró, telefonon, táviratban küldi el jelen­tését lapjának, hírügynökségének. Az újságok első oldalain a genfi tanács­kozásról szóló tudósítások állnak majd. Londonban, Szófiában, R'má­ban, Hágában, Párisban, Prágában, Budapesten az újságolvasók milliói várják, hogy a tanácskozások befe­jeztével ezt olvashassák a címolda­lon: „Genfben megegyeztek." Még tizenhat sorsolása lesz a második békekölcsönnek A? 1951 őszén kibocsátott második békekölcsönt államunk húsz sorsolás­sal nyereménnyel tetézve fizeti visz- sza a kölcsönjegyzőknek. Az április 26-án Kecskeméten kezdődő negye­dik sorsoláson kívül tehát még tizen­hat alkalommal tartanak második jékekölcsön sorsolást. Megjelunt a nyereménybetétkönyv sorsolás hivatalos nyereményjegyzéke A 'legutóbbi nyereménybetétkönyv sí rsoiást 1954 április 10-én tartottáx meg Salgótarjánban. Azok a nyere­ménybetétkönyvek, amelyek számá­nak uto.só három számjegye (szám- vegzödése) megegyezik az alább fel­sorolt számokkal, az 1954. I. negyed­évi átlagbetétüknek a számok mel­lett feltüntetett százalékát nyerték A nyereménybetétkönyvek sorozat- szemét a nyerő könyvek megállapí­tásánál figyelmen kívül kell nagyni. A sorsolás minden olyan forgalom­ban lévő nyereménybetétkönyvre vonatkozott, amelyet 1954. március Sl-ig váltottak. A nyereményeket hozzáírják a betét összegéhez. A jó­váírt nyereményösszeggel a betevő szabadon rendelkezik. A nyerőszá­mok a következők: Számvégződés: Nyeremény: 151 100 százalék 216 50 százalék 287 50 százalék 332 50 százalék 508 50 százalék 594 100 százalék 735 50 százalék 769 / 50 százalék 789 50 százalék 812 50 százalék 851 50 százalék 859 200 százalék 893 50 százalék 994 50 százalék Könnyű, gumikerekű traktorokat hozunk be külföldről A sok munkáskezet igénylő nö­vényápolási és kertészeti munkák gépesítésére az idén őszig ezer köny- nyű gumikerekű traktort hozunk be külföldről, A már ismert Zetorokom kívül Lanz-BuWdogg és U—4-es traktorok is érkeznek. LEVELEZŐNK ÍRJA A Tolnai Napló Szerkesztőségéhez Nem vagyok költő, sem pedig író, Csak egyszerű sütőipari dolgozó, De néha kezembe veszem a ceruzát S írok egy verset vagy pedig csasztuskát. Most nem verset írok, csupán egy levelet, Valami úgy húzza írásra kezemet. Tolnai Naplóhoz küldöm e sorokat Keveset is írok nem akarok sokat: Köszönöm a hozzám küldött sorokat. Elolvastam és megértettem azokat. Értem, hogy segítségemre akarnak lenni, Levélben, mint írják úgy fogok hát tenni. Jó verset ha írok, beküldőm mint kérik. Lehet, hogy az bizony nem is soká késik. Elküldöm oda is hova tanácsolják Es közlöm a választ mihelyt ők megírják. Levelükre tehát ez az én válaszom Sok a munkám nagyon, azért hát búcsúzom Most ide a sorba írom üdvözletem, Ha majd írni fogok elküldöm a versem. DANI MÄTYASNE Pari. } Hírek a film világából A Szovjetunió kulturális ügyeinek minisztériuma határozatot hozott a rajzfllm-studiók programmjának je­lentős kiterjesztéséről. A rajzfiim- studiók 1954-től kezdve a gyerme­kek számára készülő filmeken kí­vül felnőtteknek szóló vígjátékfilroe­ket és szatirikus filmeket is készí­tenek. Ismét megkezdik a térhatású rajzfilmek készítését. * A népnevelő munka támogatására mezőgazdasági filmdiapozitíveket ké­szítenek. Ezeket igen jól fel lehet használni az agro- és zoótechnikai t:iifolyamokoin, valamint a mező- gazdasági iskolákon. A fdlmdiapozi- .íveken bemutatják a mezőigazdasági növények tenmasztiAsénék élenjáró módszereit, a földművelés és az ál­lattenyésztő munka észszerű megszer vezését. * A „Moszfilm" filmstúdió előkészü­leteket tesz arra, hogy filmet ké­szítsen Muszorgszkij „Borisz Godu­nov" című operájából. V. Sztojevojt bízták meg a színesfilm rendezői munkáival, a hangoperatör pedig V, Zorán lesz. Néhány szó a bonyhádi földművesszövetkezet kultúrmunk ójáról A BONYHÁDI FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETNEK 147 dolgozója van és ezenkívül még körülbelül 3 000 tagja. Ennyi emberrel llehetne valami kulturális mun­kát is kezdeni, jutott eszébe Blénesi elvtársnak és ma­guk a dolgozók is mind gyakrabban mondogatták, hogy jó lenne egy kultúrterem, ahova eljárhatnának szóra­kozni. Sikerült is egy nem túlnagy, de a célnak megfelelő termet szerezni, amit nagy hűhóval fel is avattak a földművesszövet kezet vezetői és dolgozói Disznótoros vacsorát rendeztek, Blénesi elvtárs gyönyörű „cicerói" szónoklatot mondott. A kultúrterem magasztos céljá­ról is szó esett benne többek között. A beszédre ha­talmas éljen és pohárcsengés volt az ámen. (Ami ma­gyarra fordítva azt jelenti, hogy úgy legyen.) Hát nem úgy lett. A bort megitták, a disznót megették, a fel­avatott kultúrterembe pedig nemsokára egy bútorszál­lítmányt helyezett el a földművesszövetkezet vezető­sége. Azóta egyre újabb szállítmányok érkeztek, úgy hogy az a mai napig sem űrült ki. KÖRÜLBELÜL ABBAN AZ IDŐBEN, amikor a kultúrterem avatása történt, a múlt év őszén, nagy utánajárás eredményeképpen több mint 30 ezer fo­rintot kapott a bonyhádi földművesszövetkezet kultu­rális célra. Nézzük meg egy kicsit közelebbről, mire használták fel ezt a jelentékeny összeget, segítségével milyen eredményeket értek el a kulturális munka te­rületén a földművesszövetkezet dolgozói. Mindjárt le­szögezhetjük, hogy felhasználni nagyjából felhasznál­ták, de eredményt azt nem értek el. A pénz elköltése sem ment olyan egyszerűen. Jó az, ha valakinek pénze van, miért kell mindjárt kidobni, egy kicsit örű'ni kell neki, melengetni. Ilyenformán vélekedhetett Toronyi .kartárs" a járási szövetség könyvelője és rajta kívül még jónéhányan, mert bizony jóidéig ültek a pénzen. János Jeromos .akinek abban az időben az lett volna a hivatása, se foglalkozott sokat a kultúrmun,kával. A fö'dművesszövetikezetnek pedig jónéhány székely dol­gozója és tagja van, akik közül talán két tánccsoport is kikerült volna, de ha már kettő nem is, legalább egy táncegyüttes bizonyítaná a járási kultúrversenyen, hogy a bonyhádi föIdműve:jszövetkezet mégis csak tett valamit haladó népi hagyományaink ápolásáért. KULTŰRCSOPORTJA UGYAN NINCS a földmű­vesszövetkezetnek, de amint mondják, nemsokára lesz, aki táncoljon a gyönyörű szép székely ruhákban, mert Balázsné, a mostani kültúrfelelős indítványára félítucat női és ugyanannyi férfi székely ruhát csináltattak. Elég, ha annyit mondunk ezekről, hogy a Népművé­szeti Intézetből eljöttek Bonyhádra lefényképezni a tündérszép eredeti székely hímzést. Nem hinnénk, hogy ne akadnának székely fiatalok, akik örömmel ne , táncolnának ezekben a ruhákban. A hibát abban látjuk, hogy Balázsné teljesen egyedül van, munkájá­ban nem kap támogatást, de hiba az is, hogy ő maga sem igényli a segítséget. Most ugyan életrevaló ötlete támadt: Május elsején felöltözteti a saékely fiatalokat a ruhákba és abban vonulnak fel. Ez talán egy kezdeti lépés lenne a kultúrcsoport megalakulása felé. Vakler József elvtárs az ügyvezető helyettes, és Kovács elvtárs a járási szövetség titkára elmondják, hogy szép rádiót és ping-pong felszerelést is vásárol­tak. Székek és asztalok is érkeztek a kultúrterem ré­szére, most csak arra várnak, hogy kiürüljön a terem. Egyenlőre minden hiányosságot azzal magyaráznak, hogy nem volt helyiségük. REMÉLJÜK, hogy a földművesszövetkezet veze­tősége 'belátja, hogyha már államunk olyan sokat ál­doz a kulturális munkára, tenni is kell valamit az eredményekért, mert az, hogy megvannak ezek a be­rendezési tárgyak és megvannak a népi táncos ruhák, még nem eredmény, vagy legalább is az eredmény értéktelenebbik része és mindaddig haszontalan marad, amíg erkölcsi sikerekkel nem párosul. Elképzelhetetlen, hogy ne találjanak egy megfelelő raktárhelyiséget a bútorok számára és akkor azután már semmi sem állja útját a lelkes kultúrmunkánák. Az MSZT tagszervezés tapasztalatai A Magyar Szovjet Társaság szer­vezetében széleskörű tagszervezési munka indult meg, hogy az MSZT Központi Vezetőségének határozata szerint hatalmas, népszerű, tö- megszervezetté alakuljon és minél több dolgozó váljék szovjetbaráttá, és ennek látható jeleként kezében le­gyen az MSZT új tagsági igazolvá­nya. A legutóbbi megyei MSZT választ mányi ülésen járási és községi tit­károk tettek vállalásokat a tagszer­vezésre vonatkozóan. Azóta már van tapasztalat, módszer és természete­sen eredmény a szervezés vonalán. Érdemes megnézni, hogy például a bonyhádi szervezet, hogyan, milyen eszközökkel teljesíti szervezési válla­lását.. összesen 12 aktíva dolgozik. Ez ugyan nem sok, de a tagszerve­zés során majd az aktívák száma is szaporodik. A szervezet azt akarja elérni, hogy Bonyhádon ne legyen egyetlen csa­lád sem, amelynek legalább egy tag­ja nem MSZT-tag. Az aktívák fel­osztották egymás között a községet, beosztották az üzemeket, szerveze­teket, vállalatokat és jólszervezett munkájuk eredménye, több csopor­tos 'belépés lett. A földművesszövet­kezet és a Nemzeti Bank minden dolgozója tagja lett a szervezetnek. Emellett természetesen az egyéni agitáció is folyik. Weisz Márkus, a községi szervezet szervezőtitkára egymaga 130 új tagsági igazolványt adott el, részben régi MSZT tagok­nak, részben új tagokat szervezett ezzel. Lechnerné elvtársnő agi- tációja pedig 30 dolgozó parasztot tett szovjet-baráttá, Lechnerné szer- I vezte a műsorral egybekötött MSZT- napot is, amely éppen ma van. A községnek azon a részén, ahol a leg­több dolgozó paraszt lakik, szabad­téren tartják a tagszervezéssel egy­bekötött előadást, a népizenekar is kivonul. Ugyanakkor élenjáró dol­gozó parasztokat is népszerűsítenek. * A cikói MSZT-szervezetről nem lehet már ennyit írni, mint a bony­hádiról, de ott is jól halad a tag- szervezés. K ö 11 ő István a titkár, aktíváival felmérte a lehetőségeket. Először a régi tagoknak adtak el új igazolványokat, majd az eddig kí­vülállókhoz látogattak el. Módszerük inkább az egyéni agitáció. Sokat se­gített a szervezetnek Simoncsik Péter nevelő, aki járási MSZT ve­zetőségi tag. Egyedül 50 szovjeitba- rátot szerzett. Majoson Fábián József a köz­ségi MSZT álapszervezet titkára. Egyszerű, de gondolkodó, világosan látó 'termelőszövetkezeti tag. A mun­Párthírek Értesítjük Szekszárd területén lévő politikai gazdaságtan I. évf. kon­ferencia vezetőit és hallgatóit, hogy részükre folyó hó 27-én este fél 6 órai kezdettel az egész évi anyaggal kapcsolatosan összefoglaló előadást tartunk. * X Ugyancsak a város területén lévő SZKP történet I. évfolyam propagan j distái és összes hallgatói részére tar- I tunk összefoglaló előadást az eddig ■kában példát mutat és a* 6 felvilá­gosító munkájának eredménye, hogy a majosi „Kossuth'* tsz az összes kiu koricáját négyzetesen veti. Amikor tagokat szervez és Szovjetunióról be­szél Fábián József, azt is egészen egyéni módon végzi. „Elmeséltem —■ mondja — hogy, mit hallottam az apámtól, mit látott ő az első világ­háború idején és mi van most. Ha­zánk abban az időben jóval fejlettebb volt Oroszországnál és most mégis elmaradtunk." Dolgozó társai hall­gatnak is beszédére és egy alkalom­mal, amikor elment a faluba isme­rőseit sorralátogatni, a magával vitt több mint 30 darab tagsági igazol­vány gazdára talált Érdekes azonban, hogy éppen a termelőszövetkezet elnökével, Hideg Károllyal „nem boldogult" Fábián József. Fizetem én a párttagságot, a vadásztársaságot, van nékem éppen elég fizetnivalóm, hagyjon engem ■békén ezzel az MSZT-vel, így érvel az „öntudatos“ elnök. I fannltak a’apján. Fe'hívjuk az ille­tékes propagandisták és hallgatók | figyelmét, hogy az előadáson feltét­lenül jelenjenek meg, folyó hó 27- én este fél 6 órakor. Pártokfafás Háza, * Értesítjük Szekszárd város és járás területén lévő III. éves Párttörténet hallgatóit, hogy részükre a XIV. fe­jezetből május 3-án reggel 9 órakor a Pártoktatás Házában konferenciát tartunk. Kérjük az elvtársak pontos megjelenését. MB. ágit. prop. osztálya.

Next

/
Thumbnails
Contents