Tolnai Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-25 / 98. szám

1954 ÁPRILIS 25 NAPLÓ 5 Több gondot fordítsanak a baromfinevelésre a faddi Új Elet tss-ben TenmelősBÖveiiítezeteink általában nagyon szép eredményeket tudnak felmutatni az egyes állatfajták te­nyésztésénél. De csak „egyes" állat­fajtáknál, mert különösen a baromfi tenyésztés megyénk valamennyi ba- ramfitenyész/bö termelőszövetkezeté­ben nagyon siralmas képet mutat. Egy példa a „sok" közüli: A faddi Uj Élet termelőszövetke­zet tagsága elhatározta,1 hogy állatál­lományukat baromfival is kibővítik annál is inkább, ment van egy 500-as Gergely-féle petróleummail fűthető keltető gépük. Körülbelül két héttel ezelőtt keltek ki az év első napos- csirkéi és látszólag eredménnyel is, mert a berakott 545 darab tojásból 445 darab csirke kelt ki. Ez nagyon szép eredmény. A csirkék további nevelésével tör­tént a baj. Az első két-három nap gyönyörűek voltak, alig volt elhul­lás. — Most meg — mondja Lubas- tyik József állattenyésztési brigád- vezető — naponta 10—15 darab hul­la is van. őszintén és magabiztosan fejti ki véleményét Lubastyik elv­társ a géppel keltett naposcsirkékről. Szerinte a géppel keltett csirke nem olyan tökéletes fejlettségű, ő leg­alább is arra vezeti vissza a jelen­legi nagy elhullást. Ez az okosko­dás azonban nem helytálló, mert ha Lubastyik elvtárs jobban körülnéz­ne, akkor észrevenné, hogy nem a gépkeltetésnél van itt a baj, hanem a gondozásnál és a tartásnál. Fanta Ferencné, a naposcsirkék gondozója felületesen végzi munkáját Ezt bi­zonyítja az is, hogy már 2 hetesek a csirkék és a keltető gép még nincs kitisztítva, fertőtlenítve. Fanta Fe­rencné pedig szaktanfolyamot vég­zett, ahol egész biztosan „hallott“ arról, hogy a legfontosabb teendő kelés után a gép fertőtlenítése, •— I gen ám, de NEM JUT MINDENRE IDŐ — mondta Fanta Ferencné, amikor véletlenül benéztem a gép belsejé­be. Nem szóltam semmit, csak azon csodálkoztam alig félóra múlva, ami kor a sok dolga miatt élni is alig ráérő baromfigondozénő vígan pat­togtatta „szélvédett'. helyen a kuko­ricát Miközben a keltető gép pisz­kosan ott ál a szobában, a kis csir­kék pedig dideregve kerestek az ud­var valamelyik zugában szélvédett helyet. AZ EREDMÉNYES CSIBENEVELÉS ELŐFELTÉTELE a helyes takarmányozáson kívül, a meleg, az oxigéndús levegő biztosí­tása és az „egészségügyi“ rendsza­bályok betartása. Ezt azonban nem­csak elméletben kel tudni, hanem a gyakorlatiban is meg keli valósí­tani. A termelőszövetkezetnek van egy baromfiólja, ami alkalmas csi­benevelésre, egyenlőre azonban nincs olyan állapotban, hogy csirkéket le­hessen belerakni, bár nem napok­kal ezelőtt tudhatta meg a tsz tag­sága, hogy 3 hét múlva napos bar romfira számíthatnak. Egyéb helyi­ség hiányában egy kis szobában he­lyezték ed a csirkéket, ahol a kel­tető gép is van, amelynek egy picike ablakán juthatna be a világosság. Ez azonban egyelőre lehetetlen, mert papír borítja az üveget Az ideigle­nes nevelővé átalakított szoba pado­zatát vastagon borítja a piszok. Tehát elsősorban ezekre vezethető vissza a naposcsibék nagymérvű el­hullása, nem pedig a géppel fcrténő keltetésre. A Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztálya jelenti: Legújabb értékelésünk szerint a tavaszi munkákban Pálfa község tört az élre, amely tavaszi árpa és zab­ból 121, napraforgóból 128, burgo­nyából 106, cukorrépából 100, kuko­ricából 84, szántásból 100, pillangó­sokból 102 százalékra teljesítette a tervet. Megyénk második községe Tenge- lic; tavaszi árpa és zabból 325, bur­gonyából 102, napraforgóból 101, lucernából 100, szántásból 100 száza­lékra teljesítette tervét. A megye harmadik községe Bo­gy iszió; amely tavaszi árpából 109, zabból 102, burgonyából 100, napra­forgóból 156, lucernából 101, szán­tásból 100 százalékra áll a tavaszi munkákban. Megyénk legjobb termelőszövetke­zete jelenleg a Kölesd-borjádi „Hala­dás", amely minden tekintetben túl­teljesítette tavaszi vetéstervéit cs minden mezőgazdasági munkában előre van. MEGYEI TANÁCS VB. MEZOGAZDASAGI OSZTÁLYA Kisvejke dolgozó parasztjai versenyre hívják megyénk valamennyi községét Szeretik ti hátai tanácsot Tavaly is példás rend uralkodott a hátai határ­ban, éppenúgy, mint az idén. — A fene egye meg, egy tábla mégis elcsúfítja a határt, mit tegyünk — gondolkodott imígy a község fe­je, T. Sümegi József, a tanácselnök. Tenni kéne vala­mit. Ez a 44 hold nem csúfíthatja el a határt. Töp­rengett, töprengett, hogy mitévő legyen. Bántotta na­gyon, hogy a határszemle során mindenki ebbe a föld­be „botlott meg“, miért nincs felszántva? Miért nem termelnek? Könnyű ezt mondani, de hogyan lehetne segíteni, érről aztán nem szólít a krónika. Hát ki tehet arról, hogy Ivánka Ferencné bitangba meri hagyni 44 hold földjét. Igen ám, de azért tanácselnök a tanács­elnök, hogy törje a koponyáját. Hát, ami azt illeti jó koponyához került az ügy, megsokalta a latolgatást T. Sümegi elvtárs és a tettek mezejére lépett. Egyszó­val „patronálta" ezt a 44 hold földet Elgondolásában és munkájában az az elv vezette, hogy a kecske is jóllakjon, no meg káposzta is marad­jon. A földet felszántana a gépállomással és kiadta részibe művelni; 24 holdon vetettek kukoricát Jól si­került a termés, kukoricát kapott a dolgozó, aki har­madába vállalta a föld megművelését, meglett a kulák' 74 mázsa kukoricabeadása és így piacra is jutott mert összesen 300 mázsa termett. Természetesen a feles­leget a terménybegyűjtő vásárolta meg hatósági áron. A kapott pénzen aztán vásároltattak baromfit, tojást, sőt ebből rendezték a kulák félévi adóját is. Rugalmasan, de mégis megoldotta a kérdést T. Sü­megi elvtárs, hogy ne maradjon műveletlen földje a határnak. Ilyen tanácselnökkel, ilyen községben öröm dolgozni. Igaz, hogy a község dolgozó parasztjai is megtesznek mindent, hogy kiharcolják az első helyet. — „Repülőgéppel haladunk" mi a tavaszi munkák elvégzésénél — mondotta mosolyogva T. Sümegi elv- társ, amikor a teljesítés iránt érdeklődött Igaz is. A járási tanács versenyhíradóján a repülőgép jelképénél van odaírva, hogy „Béta“, ami azt jelenti, hogy járási viszonylatban a mezőgazdasági munkák elvégzésében első helyen álil. T. Sümegi József, és egyszóval a tanács jó mun­kája, nemcsak a járási tanács első helyezésénél nyil­vánul meg, hanem a tanács nagyon sok tettén, ami az embertársak megbecsüléséről, megsegítéséről és szere- tetéről tanúskodik. Bátán is vannak öregebb bácsikák, nénikék, akik már bizony tehetetlenek ahhoz, hogy elmenjenek a szomszédos erdőgazdaságba akár még rozsét galyazni is. öregek. Ez azonban nem mentség arra, hogy a 73 éves Marta József és a 80 éves Decsi József egész té­len át fűíetlen szobába legyenek. A tanács segített. Nem sokba került, csak egy telefonbeszélgetésbe, — no meg egy kis jóindulatba — és máris tett fa. De nem­csak az öregek téli tüzelőellátásáról gondoskodott a tanács, hanem a legifjabb nemzedékről, a gyerekekről is. Társadalmi munkával — élen az elnök elvtárssal — gyűjtötték össze a tüzelőanyagot, de mégis minden reggel meleg napköziotthon várta jövő életünk remény­ségeit. Az elnök elvtárs irodájának ajtaján felénk, halk kopogtatás hallatszott. A barátságos tessék szóra Siák István lépett be. — Na, mi újság bátyó — kérdezte barátságosan Sümegi elvtárs. Meg sem várta a választ, amikor hirtelen felveti a következő kérdést: — Átköl­tözött már az új lakásba? — Még nem — feleli az öreg, — de rövidesen. Magyarázólag hozzáfűzi T. Sü­megi elvtárs, hogy a 74 éves Siák István eddig egy földbevájt üregben lakott, amit azelőtt sertésólnak hasz­náltak. Most a tanács rendesebb, emberibb hajlékot biztosított Siák Istvánnak. Segítette a tanács a község dolgozó parasztjait az­által is, hogy a határban 31, a községben pedig 12 ku­tat fúrattak, melyeket évente egyszer tisztíttatnak is. Ezek és az ezekhez hasonló intézkedések nagyon népszerűvé tették Bátán a tanácsot. Szeretik és meg- .becsülik a tanácsi dolgozókat, mert tudják a dolgozó parasztok, hogy a jobb életük megteremtésén fáradoz­nak. / B. R. Kisvejke község dolgozó paraszt­jai január 7-én megtartott tanács­ülésen váMaMst tettek a III. párt­kongresszus tiszteletére. Vállalták többek között, hogy kihordják a trá­gyát, megfogasolják pillangós növé­nyeiket és annak 50 százalékát fej­trágyázzák. Vállalták még 1000 da­rab facsemete ültetését. Begyűjtés vonalán negyedéves tervük 100 szá­zalékos teljesítése szerepelt. Ezeket a vállalásokat Kisvejke dolgozó pa­rasztsága becsülettel teljesítette. Az április 11-én megtartott tanács­ülésen a község dolgozó parasztjai újabb vállalást tettek és egyben ver­senyre hívták ki Tolna megye vala­mennyi községét. A versenyfelhívás így hangzik: „A III. pártkongresszus tiszteleté­re az összes tavaszi növények veté­sét április 25-ig befejezzük. A ku­koricát a termelőszövetkezetek 100, az egyéni dolgozó parasztok 50 száza Iákban négyzetesen fogják vetni. A növényápoíási munkákat, amint a növények kikelnek, azonnal meg­kezdjük. Az őszi kalászosok közül acatoljuk a gazt. A kukoricát négy­szer megkapáljuk. A cukorrépát az egész határban május 1-ig egyszer megkapáljuk. Állattenyésztésünk fejlesztése érdé kében a község legelőit szakaszok­ra osztjuk. A lucernát és rétifüvet virágzásában lekaszád'juk és a ka­szálástól számított 8 napon belül be­takarítjuk. 1 Termelőszövetkezetekben megerő­sítjük a munkacsapatok közötti ver­senyt, minden családtagot 'bevonunk a munkába, a kapásnövényeket par­cellákra osztjuk, a minőségi munka ellenőrzése végett. Első félévi begyűjtési Itervünket mindenből 103 százalékra teljesítjük. A munkákat úgy szervezzük meg, hogy a dolgozó parasztság többsége minden szombaton részt tudjon ven­ni a versenyvállialás teljesítésének értékelésén." Jó i .'unkát végez a dunakümlőli gyümölcstermelési szakbizottság A termelési bizottságok és az egyes szakbizottságok nagyon sokat segí­tettek már a községek dolgozó par­asztjainak. A növénytermesztő szak bizottságok és az állattenyésztő szak bizottságok jó munkájára vezethető vissza az, hogy sok község dolgozó parasztja időben elvetett, fejtrágyáz­ták őszi vetéseiket, illetve, hogy na­gyon sok községben kialakították a faj-állományt és azokat törzsköny­veztették. Dunakömlődön a gyümölcsterme­lési szakibizottságot illeti a dicséret. A bizottság a „fák-hete“ alkalmá­val 200 darab különböző gyümölcs­fa-csemeték ültetését szervezte meg. A község dolgozó parasztjai öröm­mel fogadták a szakbizottságnak azt a javaslatát, hogy együttes erővel permetezzék gyümölcsfáikat. E cél­ból egy 3 tagból álló brigádot ala­kítottak Demcsik Ferdinánd, Kaposi Lajos és Hollós Ferenc személyében, akik vállalták a gazdák gyümölcs­fáinak permetezését. A permetezéshez szükséges anyagot a szakbizottság vásárolta meg, a gazdák pedig minden permetezett gyümölcsfáért 3 forintot fizettek. 361 haladnak a szőlőmunkák — 50 holdon telepítenek szőlőt Szekszárdon A Mecsekvidéki Borforgalmi Vál­lalat szekszárdi pincészetében fejtik a híres szekszárdi vörösbort A pin­ce előtt gyakran látni vidéki kocsit, amint viszi a bort a földművesszö­vetkezet, vagy vendéglátó vállalat italboltjaiba. Közben a szekszárdi ha tárban szorgalmasan dolgoznak a sző lősgazdák, hogy jövőre még több bort adhassanak a dolgozóknak.. Szek'Sizárd alatt észak-nyugat és dél irányban a kifli alakban húzódó hegyoldalon minden művelésre al­kalmas területen kikapálták, meg­Szekfií Erzsi a madocsai „Igazság44 termelőszövetkezet tagja lett HADD KEZDJEM ezt a, történetet, úgy mint a mesét szokták. Hol volt, hol nem voH, volt egyszer egy gonosz anya és egy gonosz apa, akik semmi áron sem akartak beleegyezni abba, hogy lányuk, Erzsi kitegye lábát a házból. No, de mi haszna ilyen esetben a szülők határozottsága, kü­lönösen, ha a gyerek is határozott. A 19 éves Szék fü Erzsire pedig igazán rá iehet mondani, hogy határozott, olyan mint az a többi sokszázezer ifjú, aki mindent kész elkövetni, hogy vágyai telje­süljenek. Még akkor sem lehetne megvetni ezt a fiatal lányt, ha valamilyen szerelmi dolgok lettek volna a szülői ház elhagyásának indító okai. Nem, nem! Szeretemről egyáltalán nincs szó. A nép iránti szeretet, a nép iránti felelősségtudat fűti ezt a ■ fiatal lányt. Határozott, és elhagyta a szülői házat■ Mint ű mondja, gondolta: „Lesz, ami lesz.“ Egyszerűen az lett, hogy elindult „világot próbálni'* azaz mégse, a paksi járási tanács me­zőgazdasági osztályára ment dolgozni, ahol tsz könyvelő lett. Tekintélyes beosztás ez, hiszen a paksi járásban csaknem 30 termelőszövetkezet van, bizony azoknak a könyvelőit irányítani nem könnyű. De Erzsi minden nehézséggel szembe, szállt, hot autóbuszon, hol motorkerékpáron, hol kerékpáron, de sokszor még gyalog is rótta a já­rást. Megszerette a termelőszövetkezeteket, össze­forrt velük, s mint mondja, úgy érezte megszakad a szíve, ha nem dolgozhat együtt Miß a határban a termelőszövetkezet tagjaival. * MIKOR MEGJELENT a mezőgazdaság fej­lesztéséről szóló párt- ás kormányhatározat, a paksi járási tanács mezőgazdasági osztályán való. ságos láz tört ki. Mindenki menni akart, kivá­lasztották az elvtársak, ki-ki a, *maga“ termelő­szövetkezetét és elkezdődött a tervezgetés. Erzsi nem tervezett, napokig szokatlanul rosszkedvű volt, látszott rajta, hogy bántja valami. Nem bol­dog ez a fiatal lány, annak ellenére, hogy előtte tündökölnek a jövő ragyogó távlatai, mégis úgy érzi, ő az egyedüli a világon, aki olyan boldog, tálán. * A NAP ARANYLÓ SUGARAI beragyognak a madocsai „Igazságé termelőszövetkezet 'irodá­jának nyitott ablakán Az ablakon kihajolni tom most azt a fiatal, komoly 1ekir>,»h"t lányt, aki­ről én magam is úgy vélekedtem, hog:/ boldogta­lan, * I — Hogy, hogy itt? ! — Beléptem a madocsai „Igazság“ termelő, szövetkezeibe. Nem isntertem rá erre a lányra. Olyan lelke­sedéssel beszélt jövőjéről, terveiről, hogy az nem mindennapi. — És miért pont ebbe a termelőszövetkezetbe jött? — Azért, mert itt olyan lelkes fiatalság van, hogy bennük megtalálom, ami után olyan régóta vágytam. MADOCSAN VALÓBAN VANNAK LELKES FIATALOK. Az a 20 ifjú, aki a termelőszövet­kezet szorgos tagja, akár termelő munkáról, akár kultúrmunkáról van szó, mindig teltrekész. Most is színdarabot tanulnak május 1-re, amiben már Erzsi is részt vesz. A szövetkezet Erzsit készpénzzel akarta fi­zetni havonta, mert. hát ezzel is kedveskedni akar. tok, hogy semmiben se legyen hiánya, semmi miatt se vágyódjon máshova. Nem nem! Erzsi ebbe a világért sem egyezett bele. Ó beiratkozott a termelőszövetkezetbe, ohjan tagja, mint az a többi nyolcvan, ő munkaegységet akar szerezni. Kinn a mezőn dolgozni, úgy mint a szövetkezet többi tagjai, örömét, bánatát meg akarja osztani a szőve kezet tagjaival, mert most már ő is a mar docsai „Igazság“ tsz tagja. f. fi­metszették a szőlőt, s most oltanak, pótolják a kipusztult tőkéket, s mint­egy 50 holdon új szőlőt telepítenek. Az erősen középkötött talajban vad- alanyba oltják a kadarkát, mert így nagyobb a filoxéra ellen áliló képes­sége. Szekszárdon 1—2 évvel ezelőtt töb­ben lemondtak a szőlőjükről, de akik nem mondtak le, azoknak is egyrésze elhanyagolta az ápolást.' A szőlő hasznosításáról szóló rendelet után azonban gyökeresen megválto­zott a helyzet. Egymás után jönnek a gazdák a tanácshoz, akik szőlőt akar nak bérbevenrú. Ott pedig részlete­sen megmagyarázzák: a szerződés 10 évre szól, 400 négyszögölig nincs borbeadás, az új telepítés után 4 évig nincs beadás, ha pedig 20 szá­zaléknál több a pótlás, annyival csökken a borbeadás. Emellett el­mondják azt is, hogy milyen mun­kákra kötelez a szerződés. A bérlők pedig soha nem látott lelkesedéssel fognak a munkához. Orbán István­ná 940 négyszögöl bérelt szőlőjét ki­kapálta, megmetszette, karózta, mű­trágyázta, ' és most pótolja a hiányzó tőkéket. De nem marad el mögötte a többi 26 szőlőbérlő gazda sem. Emel­lett a régi szőlősgazdák is idén na­gyobb lelkesedéssel végezték az idő­szerű munkákat. A földművesszövet­kezettől már eddig 600 kiló rézgáli- cot vásároltak, hogy felkészülve vár ják a permetezés idejét. A szekszárdi szőlősgazdák egymással versenyezve dolgoznak a több és jobb botért«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents