Tolnai Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-23 / 96. szám

\ TOINAI VILÁG PROLETÁRJAI EGTES&UETEKt A MAI SZAMBÁN: Am Orraágos ftéht tanács felhívása (2. o.) — A Központi StatÍ9stáfe«M Hivatal jelentése az 1954. évi népgazda- sági terv I. negyedévi teljesítéséről (2. o.) — Emeljük a népnevelémitnka színvonalat (3. o.) — Hozzászólás a bérfegyelem kérdéséhez (3. o.) — Járási k»tini-verseny Szekszárdim (4. o.) '* AZMDP TOLNAMEGYEI PÄRTBIZOTT5ÄG AN AK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 96. SZÁM ARA 50 FILLER PÉNTEK, 1954 ÁPRILIS 23 A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének jelszavai 1954 május 1-re 1. Éljen május elseje, a proletár- nemzetköziség harcos ünnepe, a bé­kéért küzdő népek hatalmas sereg­szemléje! 2. Dicsőség a világbéke, a szabad­ság legfőbb védelmezőjének, hazánk felszabadítójának, a kommunizmust diadalmasan építő Szovjetuniónak! Éljen és virágozzék a Szovjetunió népei és a magyar nép megbontha­tatlan barátsága! 8. Éljen a világ népeinek szünte­lenül erősödő békemozgalma! Éljen a népek közös harca az atom- és lúdrogénbomba betiltásáért! Diadal­maskodjék a békés tárgyalások esz­méje minden vitás nemzetközi kér­dés megoldásánál! 4, Forró üdvözlet a testvéri népi demokráciáknak, amelyek velünk vállvetve munkálkodnak a nép jólé­téinek emelésén, a szocializmus épí­tésén! á Eijen és viruljon a szabad, füg­getlen Kínai Népköztársaság! Dicső­ség a nagy kínai népnek, amely si­keresen harcol népgazdaságának fel­lendítéséért, népi demokratikus rend szerének szilárdításáért és a népek közötti békéért! ^ 6. Testvéri üdvözlet a szabadság­ért, a nemzeti egységért, a békéért harcoló hős koreai népnek! 7. Szívből köszöntjük az országuk egységéért, függetlenségéért, demo­kratikus fejlődéséért és a militariz- tnus feltámasztása ellen küzdő né­met hazafiakat! Éljen a Német De­mokratikus Köztársaság! 8. Forró üdvözlet az imperialista elnyomók ellen harcoló gyarmati népeknek! 9. Éljenek az emberiség jobb jö­vőjének élharcosai — a béke, a de­mokrácia és a szocializmus zászló­vivői — a testvéri kommunista pár­tok! 10. Éljen hazánk szocialista épí­tésének vezető ereje, a népjólét meg teremtésének élharcosa, a magyar munkásosztály! 11 Éljen a mezőgazdaság fejlesz­tésén, a népjólét emelésén munkál­kodó dolgozó parasztság! 12. Éljen a munkás-paraszt szö­vetség, népi demokráciánk szilárd alapja! „ 13 Éljen a népünk jólétén és bé­kéjén, hazánk szabadságán és füg­getlenségén őrködő magyar néphad­sereg! 14. Munkások, munkásnők! Anyag takarékossággal, az önköltség csök­kentésével, a minőség javításával, a tervek maradéktalan teljesítésével készüljetek a Magyar. Dolgozók Pártjának III. kongresszusára! lő. Mérnökök, technikusok! Mun­kásokkal -vállvetve szüntessétek meg az ipari termelésben a lemaradást, biztosítsátok az első félévi terv ma­radéktalan teljesítését! 16. Bányászok! Széncsaták hősei! Adjatok több és jobb szenet a ha­zának! Tervetek túlteljesítésével ké­szüljetek május 1 méltó megün­neplésére! 17. Kohászok, hengerészek! Telje­sítsétek terveiteket maradéktanul! Adjatok jobb minőségű acélt és Vasat a népgazdaságnak! 18. Vas és gépipar dolgozói! Adja­tok több és jobb gépet iparunknak, mezőgazdaságunknak, nagy békeal­kotásainknak! 19. Mezőgazdasági gépgyárak dol­gozni' Készítsétek el határidőre, jó minőségben a mezőgazdasági gépe­ket, a terméshozam növelésének, az élelmiszerbőség megteremtésének fontos eszközeit! 20. Könnyűipar dolgozói! Adjatok dolgozó népünknek több, jobb minő ségü szövetet, cipőt, bútort, háztar­tási cikket! Harcoljatok az anyag­pazarlás ellen! 21. Gépállomások dolgozói! A gé­pek jó karbantartásával, a tavaszi munkák jó elvégzésével erősítsétek a munkásosztály és a dolgozó paraszt ság szövetségét! Előre a tavaszi munkák teljesítéséért, a magasabb terméshozamért! 22. Állami gazdaságok dolgozói! Előre a mezőgazdasági termelés fej­lesztéséért! Adjatok több jóminőségü vetőmagot, kiváló tenyészállatot a mezőgazdaságnak, több gabonát, zsírt, húst, tejet a dolgozóknak! 23. Termelőszövetkezeti tagok! Fe­gyelmezett munkával, példamutató gazdálkodással, jó növényápolással előre a magasabb terméseredmények ért, a jómódú szövetkezeti élet meg­teremtéséért! 24. Egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok! Végezzétek el időben a tavaszi mezőgazdasági munkákat, vessetek be minden talpalatnyi föl­det! Magas terméseredmények el­érésével, előre az egész dolgozó nép jólétéért! 25. Dolgozó parasztok! Előre a vi­rágzó mezőgazdaságért, a falu és a város jólétéért! Teljesítsétek példá­san az állam iránti kötelezettsége­ket! 26. Tanítók, tanárok, orvosok! Tu­dományos és kulturális intézmények dolgozói! Alkotó és nevelő munká­tokkal segítsétek elő népünk anyagi és kulturális felvirágzását! 27. Éljenek a népgazdasági tervek teljesítéséért és túlteljesítéséért, a dolgozók anyagi és kulturális színvo­nalának emeléséért harcoló szakszer vezetek! 28. Munkásifjak és munkáslányok! Dolgozó parasztfiatalok! Értelmiségi és diákfiatalok! Lendületes munká­val, tudástok szüntelen gyarapítá­sával járuljatok hozzá a népjólét programmjának megvalósításához! Éljen a Dolgozó Ifjúság Szövet­sége, a magyar ifjak és leányok szer vezete, a párt segítőtársa! 29. Munkásnők! Dolgozó paraszt- aszonyok! Értelmiségi pályákon dol­gozó nők! Szorgalmas munkátokkal, tehetségtelikel járuljatok hozzá gyer­mekeitek, családotok, az egész nép jólétének emeléséhez! 30. Kereskedelmi dolgozók! Bizto­sítsátok az ipar és mezőgazdaság termékeinek gyors és jó elosztását, segítsetek a dolgozók szükségletei­nek minél teljesebb kielégítését! 31. Éljen a szocializmust építő magyar dolgozó nép! 32. Éljen dolgozó népünk minden győzelmének szervezője, a Magyar Dolgozók Pártja! '• 33. Éljen a Magyar Dolgozók Párt­jának Központi Vezetősége! 34. Éljen a Magyar Dolgozók Párt­iának III. kongresszusa! 35. Marx, Engels, Lenin, Sztálin diadalmas zászlaja alatt előre a szo­cialista Magyarországért! Az Országos Béketanács ülése Az Országos Béketanács szerdán délután kibőví­tett ülést tartott az* Országház épületében. Az ülésen a Béke Világtanács Irodájának legutóbbi bécsi ülésén kiadott okmányok alapján megvitatták a nemzetközi politika legfontosabb időszerű kérdéseit. Az ülésen meg­jelentek az Országos Béketanács tagjai, a politikai, gazdasági és kulturális élet számos vezető személyi­sége, az egyházak képviselői, Kossuth-díjas írók, mű­vészek, sztahanovisták, a termelésben kitűnt dolgozó parasztok. Jelen volt soraikban Lukács György, Kos­suth-díjas akadémikus és Péter János református püs­pök, a Béke Világtanács tagjai, Mihály fi Ernő népmű­velési miniszterhelyettes, az Országos Béketanács al- elnöke, Benke Valéria, az Országos Béketanács titkára, Szabó István altábornagy, honvédelmi miniszterhelyet­tes, Czapik Gyula egri érsek, Bereczky Albert refor­mátus püspök, Vető Lajos és Dezséry László evangéli­kus püspökök, Jánossy Lajos, Németh Gyula, Pais De­zsä Kossuth-díjas akadémikusok, Veres Péter, Illyés Gyula Kossuth-díjas írók, Csók István, Kisfaludi-Strobl Zsigmond, Mészáros Ági, Palló Imre, Kossuth-díjas ki­váló művészek, Pór Bertalan Kossuth-díjas érdemei művész, Rózsahegyi Kálmán színművész, Tajkov And­rás, Deák János, Szöczey Sándor Kossuth-díjas sztaha­novisták, Hosnyánszky József tengelici Kossuth-díjas termelőszövetkezeti elnök, Andriska Jánosné kiskőrösi dolgozó parasztasszony. Jelen volt az ülésen az Országos Béketanács ven­dégeként Zekeria Szertel török újságíró, a Béke Világ­tanács tagja, valamint Guilermo Óvandó Arriola guate- malai parlamenti képviselő és Marcio Antonio Soto, a guatemalai békebizottság tagja. Az ülést Nánási László, az Országos Béketanács alelnöke nyitotta meg, majd Parragi György országgyű­lési képviselő. Kossuth-dijas újságíró, az Országos Bé­ketanács elnökségének tagja tartott beszámolót, Parragi György beszéde Parragi György az Országos Béice­tanács ülésén mondott beszédében egyebek közt ezeket mondotta: — Az Országos Béketanács ma1 ülése olyan időpontban ült össze, amelyben nagy reménységek éltetik, de ugyanakkor nagy veszélyek is fe­nyegetik az egész emberiséget. A reménységeknek és a veszélyeknek reális felismerése, latbavetése, mér­legelése egyik fontos feladata mai ülésünknek. Minden magyar béke- harcosnak, aki állandóan és cselek­vőig vesz részt békemozgalmunk- ban, most az a legfontosabb köteles­sége, hogy népünket felvilágosítsa a világpolitika mai helyzetéről, ki­látásairól, a béke és a háború erői között folyamaitban (lévő sorsdöntő mérkőzésről. Parragi György^ ezután azzal a hatalmas méretű' élleiiftllással fog­lalkozott, amely az amerikai hábo­rús tervekkel, a német militarizmus újjáélesztésével szemben egész Euró pában megnyilvánul. — Kétségtelen, hogy ennek az új európai ellenállásnak, amelyet jog­gal nevezhetünk a szabadságszerető európai népek tavaszi viharának, a nemzetközi békemozgálom adott szárnyat, lendületet és erőt — mon­dotta. — A betolakodott amerikai imperializmussal, a német militariz­mus feltámasztásával, Nyugat- Európának beláthatatlan időre szóló amerikai megszállásával és az euró­pai egységnek mesterséges szétsza­kításával szembeforduló európai eb lenállásnak új erőt. új elszántságot és hatalmas távlatokat kölcsönzött a berlini értekezleten Molotov szov­jet külügyminiszter javaslata, az összeurópai kollektív biztonsági szer ződés megkötéséről. Ez a javaslat még nagvobb vonalú még átfogóbb formát öltött a szov- iet kormánynak a három nagyhata­lomhoz intézett március 31-i jegy­zékében. — A Béke Világitanács irodájának március 28—30-i bécsi üléséről Euró­pa népeihez intézett felhívás az euró­pai népek szívének legforróbb és ’egőszintébb érzéseit tolmácsolja ak­kor, amidőn többek között ezeket ír­ja: „Az európai védelmi közösség ha tálos' veszedelem Európa minden la­kosára. Ez a veszedelem lerombo­lással fenyeget minden otthont.“ — Nem természetes-e, nem a leg­mélyebb életösztönnek megnyilatko­zása-e, ha minden európai ember, akár Keleten, akár Nyugaton él és iszonyattal fordul el a jövőnek egy olyan képétől, amelyben elpusztul­nának -a kis családi otthonok, ép- úgy, mint az építészeknek csodálatos remekművei, halálmezőkké alakulná­nak át a kenyeret, gyümölcsöt adó termőföldek, domboldalak. Az európai népeknek közös érde­kük, hogy közösen védekezzenek az Európát fenyegető halálos veszélyek, a német militarizmus feltámasztása, a náci barbarizmus visszatérése, a bonni és párisi háborús szerződések ratifikálása, az úgynevezett „euró­pai védelmi közösség“ megteremté­se ellen. De közös életérdekük az is. hogy megszervezzék Európa békéjé­nek megszilárdítását, az európai né­peknek békés együttélését, kis és nagy népek nemzeti függetlensé­gének tiszteletiben tartását. — Ennek a legegyenesebb, le-gbiz- osabb útja az európai kollektív biz­tonságról szóló szovjet javaslatoknak megtárgyalása és megvalósítása. — Minden becsületes magyar ha­zafi a legnagyobb megelégedéssel fo­gadta a Magyar Népköztársaság kor­mányának március 21-i nyilatkoza­tát, amelyben csatlakozott a szovjet : avaslatokhoz. — A békemozgalomnak ebben az időszakában a legfontosabb feladata, hagy megerősítsen minden embert békeakaratában. — A magyar békemozgalomnak is ki kell vennie részét az európai kol­lektív biztonság megvalósításáért el­indított óriási jelentőségű küzdelem­ben. Ez a magyar béke-mozgalomnak is ezidő szerinti legfontosabb fel­adata. — A bertind külügyminiszteri ér­tekezlet egyik legnagyobb eredmé­nye, hogy igazolta a budapesti fel­hívás kezdő mondatát: „Nagy re­ménység született" és főleg az, hogy sikerült megvalósítani e felhívás kö­veteléséi, a nemzetközi feszültség­nek tárgyalások útján történő eny­hítését ., — A tárgyalások szellemének nagy győzelme volt p berlini külügymi­niszteri értekezlet és ennek az érte­kezletnek ugyancsak ebben a szellem ben történt legkonkrétabb és legna­gyobb eredménye az április 26-i genfi nemzetközi konferencia összeülése. Az összehívás jelentősége -nemcsak abban áll,’ hogy Mr. Dulles kényte- 'en egy asztalhoz léülni a hatalmas Kínai Népköztársaság ötszázmilliós népének és kormányának képviselői­vel, s ezzel maga kénytelen bebizo­nyítani annak az afrikai közmondás­nak az igazságát, hogy az ember a tenyerével nem takarhatja el a fel­kelő napot. A másik'óriási jelentősé­ge a genfi konferenciáinak abban áll. hogy ezúttal elsőízben ülnek le. mint egyenrangú felék a hosszú időn át elnyomott, a gyarmatosítók által ki­zsákmányolt népek képviselői a gő­gös gyarmati urakkal. — Az amerikai külügyminiszter, az amerikai monopolkapitalizmus feke- lepéterje, hogy várható erkölcsi ve­reségét, az imperialista elvek zátony- i'afutását már előre szépíthesse, el­kezdte elméletben és gyakorlatban egyaránt az amerikai atomdiplomácia eddigi legnagyobb hadműveletét, az indokínai háború kiterjesztésére és a hídrogénbombarobbantási kísérle­tekkel párosult a tóm zsarolásra vo­natkozó mesterkedéseit. Egyelőre az amerikai imperializmus mephistója által kínált véres alkut a francia és az angol kormány nem merte saját népe vérével aláírni. Dulles azonban folytatja a genfi konferencia felrob­bantására irányuló aknamunkáját. — A francia é6 a brit békeharco­sok együttes fellépése eredményezte, hogy az indokínai háború ki­terjesztésére vonatkozó washingtoni tervet, különösen a Kínai Népköz­társasághoz intézendő közös ultimá­tum javaslatát nem sikerült megva­lósítani. — Amíg Dulles úrnak és Nixon, amerikai aielnöknek az indokinai háború kiterjesztésére irányuló ter­vei a genfi konferenciát már eleve kudarcra szeretnék ítélni, addig az amerikai atomdiplomácia az atom­zsarolásnak minden eddiginél agkesz- szívebb és kihívóbb manővereit va- lósítota meg közvetlenül a genfi tár­gyalások előtt a csendesóceáni Mar­si hall-szigeteke n. Az amerikai atomdiplomácia és az amerikai hidrogénbomba lelki- ismeretlen mániákusai azonban eddigi legnagyobb diplomáciai és erkölcsi vereségüket szenvedték el hidrogén­bombarobbamtási kísérleteik által. Nemcsak a japán nép, nemcsak a hindu nép, nemcsak Ázsia összes népei, de a világ minden tisztessé­ges embere felháborodással ítélte el gyűlölettel nézte ezeket az amerikai atomzsarolási manővereket. A stockholmi felhívás követelése most erejében megsokszorozódott az egész világon. Ma már a világ min­den részében a legkülönbözőbb po­litikai világnézetű emberek száz­milliói teszik magukévá ezt a köve­telést a római pápa húsvéti üzene­tétől kezdve a német protestáns lel­készekig, kommunisták és nem "kom­munisták, materialisták és idealis­ták. Az emberiség tiszta lelki­ismeretének hangja nyilatkozik meg most világszerte. Befejezésül egy kis hírt■ ... akarok^ 'fdeznr'a nlaT iapóTcBST: A'b'Scl'Sz aT-'" kálómból, hogy öt éve ült össze Párisban és Prágában a béke hívei- nek világkongresszusa, a Hortobá­gyon kétholdnyi területen békelige­tet ültettek. Nem is a hírnek a tartalma ka­pott meg, hanem az, hogy a békeii- getben a hortobágyi puszta erdő- mérnöke, a 75 éves László János mérte ki a csemeték helyét. íme a különbség köztünk, a béke reménységében élő emberek, a bé­két szerető emberek és a hidrogén­bomba árnyékában élő önkéntes öngyilkosjelöltek és szellemi páriák között. Nálunk a 75' éves és 80 éves emberek is fákat ültetnek, mert hisz­nek az élet győzelmében, ott pedig az ifjak ’ is elsorvadnak, elvesztik hitüket a hidrogénbomba árnyéká­ban, az életben. A magyar békemoz­galomnak feladata, hogy hirdesse az élet örömhimnuszát, a békének győ­zelmét — fejezte be előadását Par­ragi György. Parragi György beszámolója után Sőtér István Kossuth-díjas iroda­lomtörténész,, az irodaüomtudomá- nyok doktora szólalt fel. A francia irodalomból vett példákkal jelle­mezte a francia értelmiség helyzetét; Jánossy Lajos Kossuth-díjas aka­démikus felszólalásában leszögezte: a hídrogénbomba pusztító hatásáról Amerikában is sokat beszélnek. Ép­pen ezért megvan a lehetősége an­nak, hogy Amerikában is inditsanak olyan mozgalmat, amely az impe­rialistákat e pusztító fegyverek gyártásának beszüntetésére kénysze rítí. A békemozgalomnak most az a feladata, hogy azokat az erőket, amelyek a hídrogénbomba ellen fel­lépnek, összefogja a tömegpusztító fegyverek eltiltása elleni harcra. Ezután dr. Czapik Gyula érsek, az Országos Béketanács tagja szólalt fel.­— A hidrogén- és atombomba lé­ié, amely nemcsak a hadrakelt se­reget éri és pusztítja, alapjában és elvében ellenkezik a háború erköl­csi törvényeivel. Ha valaki azt kér­dezné tőlem, megengedhetőnek tar­tom-e a hidrogén- és atombombát, sértésnek venném, mert ez ugyan­annyi volna, mintha azt kérdeznék tőlem, hogy én mint főpap, hiszek-e az Istenben, vagy nem. Állásfogla­lásom szerint tehát a hidrogén- és atombombát mindenképpen megen­gedhetetlen eszköznek tartom. Kiss Ferenc Kossuth-díjas egye­temi tanár felszólalása után Bulla Elma színművésznő felolvasta az ülés határozati javaslatát, amelyet a résztvevők egyhangúan elfogadtak. Az Országos Béketanács ülése Ná­nási László zárószavaival ért véget.

Next

/
Thumbnails
Contents