Tolnai Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-21 / 94. szám

TOLNAI NAPLÓ Ytlio PBOtETARJAtEmSihJrmrl A MAI SZAMBÁN: Nagy-Britannia Kommunista Pártja XXIII. kongresz- szusának záróülése (2. o.) — Külföldi hírek (2. o.) — Hadititok (2. o.) — A tamási gépállomás pártszerveze­tének munkájáról (3. o.) — Védekezzünk a növények kártevői ellen (3. o.) — „Üzemek az iskolákért“ (4.0.) A Munkaerőtartalékok Hivatala május 15-ével Egy­éves szakosított vájáriskolát indít Komlón (4. o.) AZ MDP TOLNÁM EGYE! PÄRTBIZOTT5 AG A'NAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 94. SZÁM ARA 50 FILLER SZERDA, 1954 ÁPRILIS 21 Az agitációs munka feladatairól Szerte a megyében szorgos kezek munkálkodnak kint a földeken. Ter­melőszövetkezetek, gépállomások, állami gazdaságok dolgozói, egyéni­leg gazdálkodó parasztok dolgoznak azon, hogy megvessék az idei gaz­dag termés alapját. A tavaszi mun­káknál tapasztalható igyekezet azt mutatja, hogy a párt és kormány határozata a mezőgazdaság fejlesz téséről megértésre talált Ebben a munkában hatalmas sze­rep jutott pártszervezeteink számá­ra Általában megállapítható, hogy a határozat megjelenése után ott indult meg teljes erővel a munka, ahol pártszervezeteink élére álltak a dolgozók fokozódó munkarendüle- tének. Ahol az egész párttagság se­gítségével a legjobb pártonkívüli népnevelők bevonásával a felvilá gosító nevelő munkán keresztül tudták mozgósítani a terület dolgo­zóit. Különösen nagy lendületet adott a határozat megvalósításáért vívott harcnak pártunk III. kongresszusá­ra indult versenymozgalom. A pár­tunk iránti szeretet felgyújtotta a lelkesedés lángját a dolgozók szívé­ben. Kiss Lajosné elvtársnő duna földvári dolgozó parasztasszony pél­dául a következőket mondotta: — Van-e, aki nem akar jobban élni, s ezt most a kormány határozatai elősegítik. Rajtunk a sor, hogy meg tegyük a magunkét a termelésben éppúgy, mint a beadási kötelezettsé­gek teljesítésében. — Maga is élen­jár a kongresszusi versenyben, a fel­ajánlások teljesítésében, s lényegé­ben ezeket mondja el dolgozó tár­sainak is. Ugyanezt mondhatjuk el üzeme­ink dolgozóinak nagy részéről is, akár a tolnai üzemeket, akár a Bonyhádi Zománcgyár, vagy a töb­bi üzemek dolgozóit vesszük számí­tásba. Példamutatásukkal élenjár­nak falvaink dolgozói előtt, s igye­keznek a kormányprogramra szelle­mében minél több és minél jobb minőségű közszükségleti cikkeket gyártani, ezzel is segítve a mező- gazdaság fejlesztéséről szóló párt és kormányhatározat, alapjában pár­tunk politikájának sikeres végrehaj­tását. A fent említett jó eredmények ellenére, azonban mégis azt kell mondanunk, hogy megyénkben a népnevelő, felvilágosító munka mér­téke nem üti meg a megfelelő szin­tet. Különösen sok kívánnivaló mu­tatkozik annak minősége terén. Na­gyon sok helyen tapasztalható a politikai felvilágosító munka lebe­csülése, háttérbeszorítása. Legfőbb hiba azonban az, hogy pártszerveze­teink nagy része a népnevelők se­gítése terén a párt és kormányhatá­rozatok általános ismertetésére szo­rítkozott, ahelyett, hogy az abból adódó helyi politika kialakítására adott volna a népnevelőknek új és Új érveket. Meg kell értenünk, hogy a határozatok általánosságban való ismertetése az élettől való elszaka­dást jelenti. Márpedig, ha nem mu­tatjuk meg felvilágosító munkánk­ban az egyes határozatokból adódó helyi feladatokat, nem tudhatunk eredményesen mozgósítani annak végrehajtására. Ebből azonban kö­vetkezik az is, hogy nem tudjuk megmutatni, hogy a határozatok jó végrehajtása hogyan segítj elő pár­tunk politikájának végrehajtását, hogyan segíti elő a dolgozók élet- színvonalának emelkedését. Erre legjobb példa a bonyhádi járásban történt eset. A népnevelők a helyi szervek nem tudatosították megfelelően azt a kedvezményit, amelynek értelmében az a gazdál­kodó, aki sertésbeadási kötelezett­ségét az I, negyedévben teljesíti, 3 i mázsa kukoricabeadási kedvezmény, ben részesül, s ennek segítségével, nemcsak saját maga jólétét segíti elő, hanem több húst, zsírt juttat az országnak is. Ezért csak mintegy 25 dolgozó paraszt ütemeztette át a sertésbeadási kötelezettségét az I negyedévre, míg más járásokban, Tamásiban és a gyönki járásban mintegy 100 dolgozó paraszt vállalta ezt a saját magának és az ország nak is jól jövedelmező kedvezmény Igénybevételét. Éppen ebből adódik, hogy népne­velőinknek pártszervezeteink na­gyobb arányú segítségével meg kell mutaitniok, hogy mint az éremnek, úgy a törvényességnek is két oldala van. Ha törvény, hogy biztos legyen a paraszti gazdálkodás, ha törvény a faki iparcikkel való fokozott ellá­tása, márpedig ezt a konmánypro- gramm törvényesen biztosítja, akkor az is törvény, hogy a falu is telje­sítse az állam, egész dolgozó népünk, iránti kötelességét. Nyilvánvaló, ha ezt csak úgy emlegetjük, mint tör­vényt, nem lesz olyan foganatja, mintha személyes beszélgetés során magyarázzuk meg, hogy mit jelent saját életünk jobbra fordulásában is a kötelezettségek teljesítése. Népnevelőmunkánk megjavításá­ban igen fontos és elengedhetetlen szerepet játszik az osztályellenség, a kulákok, kupecok, a klerikális re­akció mesterkedéseinek leleplezése, kipellengérezése. Nagyon sok helyen úgy gondolják, hogy a kormánypro­gram m megjelenése, a kuláiklista el­törlése lazíthatja az osztályellenség elleni harcot Ez óriási tévedés. Nép­nevelőinknek ma még Inkább, mint valaha, harcosan, bátran le kell lep­lezniük a kulákok mesterkedéséit. Du- naföldváron például a kulákok meg­tagadták a vetést, mindössze kettő vetett belőlük tavaszbúzát, a többi csak borsót, meg lencsét akar vetni, mert azt szerződésesen lehet. Itt mu­tatkozik meg, hogy milyen raífinái- tak akarnak lenni. Dolgozó paraszto­kat igyekeztek lebeszélni a szerző­déses termelésről, de úgy látszik csak azért, hogv ők foglalkozhassanak ve­le. Úgy látszik mégis csak jól jöve­delmező dolog ez, de nyilvánvaló, hogy tavaszbúzát azért nem akarnak vetni, mert a kormány progiramm egyik legfontosabb célkitűzése a ke» nyérgabonatermés biztosítása. — De ugyanez mutatkozik meg a begyűj­tés akadályozásában is. Pártszervezeteink segítségével nép­nevelőinknek kell legelsősortoan a legvilágosaibba« lótmiok, hogy a kor­mány programmját a dolgozók vált­iáik valóra. A kormány, a mi kor­mányunk csak abból adhat és csak annyit adhat, amennyit a dolgozók ermelnek. Népnevelőinknek az egvéni és csoportos megbeszéléseken azt kell megmagyarázni, hogy az üzemekből és a szántóföldekről úgy kerülhet minél több áru a piacra, az üzletek­be, ha mi magunk is tevékenyen hozzájárulunk ehhez. Ha begyűjtési kötelezettségünket maradéktalanul teljesítjük, ha minden talpalatnyi földet bevetünk, ha minél többször kapálunk, ha minél több Jószágot nevelünk. Van kikre támaszkodnunk, az olvanok. mint Wolf János paksi egyé­ni dolgozó paraszt, aki versenybe hív­ta az egész községet a kongresszus iszteletére, hogy május 1-re a gabo­nán kívül minden beadását teljesíti. De sorolhatnánk még tovább azok­nak neveit, akiik példamutatásukkal is hitet tesznek pártunk politikája, a dolgozó nép jobblétének biztosítása mellett. Most arra van szükség, hogy jó példákat népnevelőink összesft- sék, a jé tapasztalatokat széles kör­ben terjesszék. Nincs id§ pihenésre, hiszen saját jobb életünk biztosításá­ról van szó, A gépállomások megyei igazgatóságának jelentése Megyénk 15 gépállomásának kon­gresszusi versenyében továbbra is az iregszemcsei gépállomás vezet, ■amelyik tavaszi traktormunka-ter- vét 95.6 százalékra teljesítette. A második helyet következetesen a nagykonyi gépállomás tartja, amely 76.2 százalékra teljesítette tavaszi tervét. Jók közé tartoznak még a sárpilisi, a bölcskei és a tamási gép állomások. A gépállomások kongresszusi ver­senyében jelenleg is a varsádi gép­állomás az utolsó, amelyik csak 45.1 százalékra teljesítette tavaszi trak- tormunka-tervét. Hét tized százalék­kal áll jobban a terv teljesítése I Dalmandon, ahol eddig mindössze 45.8 százalékra teljesítették a tava­szi tervet. E tekintetben rosszak közé tartoznak, a teveli, a szedresi és a pincehelyi gépállomások. Annak ellenére, hogy a mezőgaz­dasági munkák, a tavaszi szántás­vetés lassan megy megyénkben, a gépállomások szántótraktorainak ka paritása nincs kihasználva. Az egy gépre eső átlagteljesítmény az utol­só 5 riapban csak 3.3 normál hold volt, megyei viszonylatban. E tekin­tetben legjobb a helyzet a nagykó- nyi gépállomáson, ahol egy traktor egységre jutó napi teljesítmény 5.3 normálhold. A gépek kapacitásának kihasználása az utóbbi 5 napban Dunaszentgyörgyön volt a legrosz- szabb, ahol 1—1 traktoregységre csak 2.2 normálhold jutott. * Április 19.én a déli órákban tele fon jelentés érkezett szerkesztőségünk hoz, amelyben arról értesítettek bennünket, hogy az iregszemcsei gép­állomás szombat attig teljesítette tavaszi kampánytervét, be nem i* csak teljesítette, hanem túl is teljesítette 5 százalékkal. Ebből az alka­lomból üdvözöljük a gépállomás egész kollektíváját, kívánjuk, hogy a kongresszusi versenyben továbbra is ilyen kimagasló eredményeket érje­nek el. Egv vagon ócskavas t örténete Még februárban tör­tént, hogy a Bárány,i- Tolnamegyei MÉH Válla­lat tolnai étvevőhelye le­maradt az öblös üveg ter­vének teljesítésében. Az átvevőhely vezetője ek­kor elment az általános skolába és az úttörőcsa­patvezető elvtársakkal megbeszélte az öblös üveg begyűjtési kampány be­indítását. Az öblös üveg begyűjtését megkezdték tolnai úttörő pajtások. Az eredmény hihetetlen nagy volt. Több, mint 6000 öblös üveget gyűj­töttek be. Ekkor a MÉH vália'et a tolnai pajtások nak ötös futballt ajándé­kozott. A tolnai pajtások mtár ekkor elhatározták, hogy a közelgő fémgyüjtő hónapban is kiveszik majd részüket a vas és a tém gyűjtéséből. Mikor elérkezett az áp­rilisi fémgyüjtő hónap és ismerte tők velük az új jutalmazási rendszert, melynek lényege az, hogy 3 kilogramm vas, vagy fél kilogramm fém, vagy két K.logramm papír, vagy egy kilogramm tex- t'.lhu’.iadék után egy na­gyon szép kivitelű egypon tos névértékű bélyeget kap, a pajtás, aki pedig 100 pontot ér el, igen szép jutalomban részesül. óriási lelkesedéssel fog­tak hozzá a vasgyüjtés- hez. Megfogadták, hogy a fémgyüjtő hónapiján egy vagon vasat adnak le az átvevőhelyen. Még csak a fémgyüjtő hónap közepén tartunk, de a tolnai pajtások már regen túlszárnyalták vál- alásukat. Eddig 120 má­zsa vasat adtak le, de a toinai általános iskola út­törői nem pihennek meg habáraikon. A gyűjtést tovább folytatják. A leg­szorgalmasabb pajtás He gedüs Sándor, akinek már több, mint 100 pont- ki van, ami azt jelenti," hogy több mint 10 mázsa vasat adott a hazának. De nem sokkal maradnak mögötte Mocsári László, Szeri Márton, Schraub Mári'3, Pintér József és Wéber József pajtások sem. Mi reméljük, hogy a ‘finai pajtások a fém- gyüjtő hónap végéig rin g sou-sok mázsa vasat ad­nak a hazának és (gy ter­mészetesen méltán számít ha"nak majd a jólmcgér- demelt jutalomra, A járás termelőszövetkezeteinek példamutatása ma már következetes Járásunk termelőszövetkezetei a tavaszi munká­jukban eddig mindig példát mutattak. A tavaszi árpa- és zabvetési tervet járásunk termelőcsoportjai 158 szá­zalékra teljesítették. De ma már példamutatás járá­sunk szövetkezeteinek részéről következetes. A kuko­ricavetésben is csakúgy, mint a napraforgó- és répa­vetésben elsőnek teljesítik a tervet. A járás legjobb termelőszövetkezete jelenleg a kajdacsi Március 9. a sárszcntlörinci Táncsics, a németkéri Ságvári, ahol már az összes tavaszi magvak a földben vannak és megkezdték a kora tavaszi növényápolási munkákat. HUBER LAJOSNÉ JT főagronómus 49.000 darab tégla terven felül A Kőiésäi Téglagyár dolgozói az építkezések meg­gyorsítása érdekében vállalták a pártkongresszus tisz­teletére, hogy gépi téglagyártási tervüket túlleljesitik. Az április 10-ig elért eredmények azt mutatják, hogy a gyár dolgozói adott szavukat becsülettel teljesítik. Az elmúlt negyedévre 50 ezer darab tégla legyár­tása volt az előirányzat a Kölesdi Téglagyár dolgozói­nak. Ezzel szemben 80 ezer darab téglát adtak a nép­gazdaságnak. Április 1-vel azonban még nagyobb len­dülettel indult meg az üzemben a téglagyártás. S áp­rilis 10-ig szebb eredményt értek el az elmúlt negyed­évinél is; 19 ezer darab téglát gyártottak az előirány­zott terven felül. így a gyár dolgozói ebben az évben már 49 ezer téglát gyártottak le a tervezett mennyi­ségen felül. Természetesen ehhez az eredményhez nagyban hoz­zájárult az, hogy a tél folyamán időben és jól kijaví­tották a présgépet. Pribék István, a gyár gépésze pon­tosan a műszaki irányításoknak megfelelően javította ki a gépet. Az ozorai kultúrcsoport készül a járási bemutatóra Halk zene szűrődik ki az ozorai kultúrotthonból Fiúk és lányok ülnek a gyönyörű nagy rádió körül. Próbára jöttek és várják, hogy a csoport valamennyi tagja összegyűljön. A rádiót alig néhány napja kapta a kultúrotthon. Büszkék is rá a fiatalok. Büszkeségük jogos, hiszen megdolgoztak érte. Kitartó, lelkes kultúr- munkájuk eredményét jelképezi a jutalomrádió. A régi kultúráktivák nem kis nehézségek árán ösz- szetobarozták télen a színjátszócsoportot és munkához kezdtek. Először Illyés Gyula „Ozorai példa“ című da­rabjaiból tanultak részleteket és a februárban megren­dezett lílüiyés-esten nagy sikerrel elő is adták. A siker önbizalmat öntött a színjátszó együttes tagjaiba és ez- zután még szívesebben dolgoztak. Amellett, hogy az „Ozorai példá"-t állandóan csiszoigatták, a csoport ve­zetői néprajzi gyűjtést végeztek és egy, a helyi szoká­sokból összekompanált népijátékon dolgoztak. A kul- tűryerseny körzeti bemutatójára el is készült az „Ozo­rai iakadajmas'1 című népijáték. A bemutatón naigy tetszést aratott ae ozoraiak szereplése. Be is kerültek a járási versenybe. Most azon igyekszik az együttes minden tagja, hogy a járási bemutatón tudása legja­vát nyújt» óé így művészi színvonalon mutassák be a népijátekot Mindezt maguk 8 fiatalok mondják efi. K.iwtowt azonban mindannyira! bmv?jönnek, lekapcsolják a rá­diót megkezdődik a próba. Igyekezni kell, hissen e já­rási bemutató már itt van a kertek alatt. Szél a énekeinek a fiatalok és napjáé: a tsMKat tm. kódolómban. Micsurin'! kertet létetfeiek a tárkánypusztai úttörők A tolnamegyei Tárkány pusztán, az egykori Esz- terházy birtokon 1949 óta van iskola. A diákok az­előtt az 5 kilométerre le­vő csibráki iskolába jár­tak. a Horthy-korszakban azonban legtöbbször se­hova s ez okozta, hogy a fe szabadulás után a fel­nőttek javarésze sem tu­dott írni, olvasni. — Az "analfabétizmus az iskola fennállása óta teljesen megszűnt Tárkány-pusz- tán: a tél folyamán lezaj­lott analfabéta tanfolyam 5 résztvevője volt az utolsó tanyai írástudatlan A 8 osztályos tárkányi iskola diákjai tanulásban nem maradnak el a na­gyobb iskolák tanulóitól: a háromnegyedévi értéke lés szerint 3.2 az iskola taniímányi átlaga. Most a tanyai diákok elhatároz ták, hogy természetrajzi ismereteik bővítésére mi- csurtni kertet létesítenek. A hőgyészi állami gazda­ságtól 1000 négyszögöl földet kaptak az iskola közelében, melyet 16 na­gyobb diák már felásott, s el is vetette a koraikat. A konyhakertészet mel­lett kísérleteket is végez­nek a tárkányi diákok: elhatározták, hogy pótbe- porzási kísérleteket végez nek napraforgón és kuko­ricán, s ehhez a termé­szetrajzi foglalkozások keretében Muszijkó-töl- csért csinálnak, az ered­ményeket pedig pontosan feljegyzik. Kerti vetemé- nyeikre megállapodtak a gazdaság üzemi konyhá­jával: a konyha minden terményüket átveszi, az így kapott pénzen pedig a nyáron kirándulást ren­deznek a Balaton mellé. Váltatták — teljesítették A Bonyhádi Cipőgyár gépkarbantartó részleg«. Kovács Béla, az üzem párttiikára és Felszegi Ferenc üzemi lakatos kéz deményezésével a bony­hádi gépállomás szocia­lista megsegítését vál­lalták a III. pártkomgresz szik tiszte létére. A kar- ew*t»rtó részleg d*Í£o*ói SH5T1 eWttt tartva a me- *>gaadaeág MgMflMéaéá, neár egy darab fűkaiaiM s egy darab JoévdHM jammta*. Mk

Next

/
Thumbnails
Contents