Tolnai Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-04 / 80. szám

p TAKN&I rnAo Mmjí t tarjai eerefüuFmn í I ne* e A MAI SZAMBÁN: A kanacsi állami gazdaság pártszervezetének harca a kongresszusi verseny sikeréért (2. o.) — Az elmélet napi kérdései (2. o.) — Apró Antal elvtárs beszéde fel­szabadulásunk évfordulóján rendezett operaházi ün­nepségen (J—4 o.) — Nemzetközi szemle (4. o.) — Szakszervezetek Megyei Tanácsának tájékoztatója munkaügyi viták elintézéséről (5. o.) — Határjárás a teveli gépállomás körzetében (7. o.) J AZ MDP TOLNAMEGYEI PÄRTBIZOTTJÄGA'NAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 80. SZÁM ARA 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1954 ÁPRILIS 4 HAZÁNK FELSZABADULÁSÁNAK 9-IK ÉVFORDULÓJA Irta: Ivancsik Lajos, a Megyei Pártbizottság ipari és közlekedési osztályának vezetője M a ünnepeljük hazánk felszabadulá­sának 9-ik évfordulóját, dolgozó népünk legnagyobb nemzeti ünnepét. Olyan ünnepnap ez, olyan évforduló, amelynek jelentősége évről-évre növekszik. Ezelőtt kilenc esztendővel, 1945. április 4-én űzte ki hazánk területéről a hitlerista megszállók es nyilasok utolsó bandáit dicső, hősies harcokban a Szovjet Hadsereg. Uj korszak kezdődött a négy évszáza­don át elnyomott és sokat szenvedett ma­gyar nép történetében. Sztálin elvtárs fiai- meghozták a szabadságot. Szélesre tárták nemzeti felemelkedésünk, boldog jövőnk kapuját. A magyar nép hálatelt szível gondol a nagy Szovjetunióra, amelynek szabadságát köszönheti, és korunk legnagyobb alakjára, akinek nevéhez a magyar szabadság és a félemelkedés hajnala fűződik, Sztálin elv­társra. Ebben az esztendőben, amikor felsza­badulásunk kilencedik évfordulóját ünne­peljük, a mi drága, forrón szeretett Sztálin elvtársunk már nincs az élők sorában. De ugyan van-e olyan magyar dolgozó, aki­nek hálás gondolata ezen a nagy ünnepen elsőnek nem a nagy Sztálin felé száll. Van-e köztünk olyan, aki felszabadulásunk kilencedik évfordulóján nem érzi át újból mit köszönhetünk a nagy Sztálinnak, s ne gondolna ismét mérhetetlen szomorúsággal nagy tanítónk eltávozására. A magyar nép tudja, tisztában van ve­le, hogy Joszif Visszárionovics Sztálin, nem csak a szovjet, hanem a magyar nép törté­netének is legnagyobb alakja. Ha kimond­juk április 4-ét, Sztálinra gondolunk. Ha ki­mondjuk felszabadulás, Sztálinra gondo­lunk. j\ épünk egyszerre ismerte meg a sza badságot és a szovjet katonákat, akiket Sztálin küldött. Ez az első találkozás Sztálin elvtárs fiaival már azt is jelezték, hogy nem állunk egyedül a világon. Sztálin elvtárs hazánk felszabadítója egyben védel­mezőnk, támaszunk, erős oltalmazónk is lett. A szovjet nép szeretete, segítsége segít át napjainkban is minden nehézségen. Ipa­runk, mezőgazdaságunk, kulturális életünk mind, mind e nagy segítség alapján fejlő­dik, erősödik. Az eltelt kilenc esztendő során az osz­tályellenség elleni állandó harcok közepette népünk, a Magyar Dolgozók Pártja vezeté­sével, a Szovjetunió segítsége nyomán pó­tolta az évszázados mulasztásokat. A kilenc esztendő alatt egész történelmi korszakot hagytunk magunk mögött. A magyar nép megtanult élni a szabadsággal. így emelked hetett fel elmaradt nemzetünk az emberi haladás rohambrigádjai közé. Hazánk 9 évvel ezelőtt Európa legel­maradottabb országainak sorába tartozott. Fejletlen és egyoldalú volt iparunk, alig fejlődött a technika és a tudomány, s tel­jes mértékben ki voltunk szolgáltatva az imperialista hatalmaknak, amelyek gyar­mati sorban tartották az országot. Ez az ország a párt vezetésével ma fejlett ipari országgá vált, ahol az ipar fejlődik, virág­zik. Az elmúlt évek során a nehézipart fej­lesztettük elsősorban, most a nehéziparra támaszkodva a könnyűipart fejlesztjük, gyors ütemben és erőteljesebb lett a mező- gazdaság gépesítése is. ^z elmúlt 9 esztendő során dolgozó népünk szilárd egységbe tömörült pártunk mögé és a párt vezetésével har­colt a szocializmus megvalósításáért, dol­gozó népünk anyagi, kulturális igényeinek egyre jobb kielégítéséért. Ez az egység még szilárdabb lett a Központi Vezetőség 1953. júniusi határozata óta. A júniusi határozat új fejlődési szakaszt nyitott meg népi de­mokráciánk, pártunk, egész dolgozó népünk életében. A Központi Vezetőség határozata ki­mondja, hogy továbbfejlődésünk kulcskér­dése a mezőgazdasági termelés fejlesztése és a ‘könnyűipari termelés növelése. Az elmúlt évek során megyénk ipari üzemei jelentős mértékben fejlődtek, kor­szerűbbek lettek. Számos üzemet bővítet­tünk. Simontornyai Bőrgyár korszerű üzem részt kapott, a Tolnai Textil 2 üzemrésszel bővült, a paksi és a mázai téglagyárat kor­szerűsítettük, de folyamatban vannak a töb bi üzemek korszerűsítése, fejlett techniká­val való felszerelésük. Bonyhádi Zománc­gyár sötét, elavult, egészségtelen műhelyei helyett korszerű, felszerelt műhelyrészeket létesítenek. A Központi Vezetőség júniusi határo­zata óta eltelt időben jelentősen javult a dolgozók szociális helyzete, munka- és egész ségvédelmi viszonya. Megyénk dolgozói egészségére jelentős befektetéseket fordított kormányunk, több ággyal bővült a szek­szárdi kórház, a közelmúltban létesített pin­cehelyi egészségügyi létesítmények, körzeti orvosi rendelők, mind-mind dolgozó né­pünk egészségének megvédését szolgálják. A Központi Vezetőség júniusi határo­zata óta eltelt időben már többször volt ár- leszállítás, ezzel emelkedett a dolgozók reál bére, rendezték a dolgozók fizetését, nincs a megyénkben olyan család, amely villany­nyal, rádióval, vagy bútorral, vagy más egyéb jelentős beruházással ne tudná meg­mutatni, milyen magasra emelte népi rend­szerünk a szorgalmasan dolgozó egyszerű embereket. Megyénk ipari üzemeinek termelése év ről-évre növkszik. Megyénk ipara az 1953- as tervét 101,2 százalékra teljesítette, ami ’ 2 százalékos emelkedést jelent a minő­ség terén. Ipari dolgozóink egyre jobban megértik és magukévá teszik azt, hogy nemcsak több, hanem jobb árura van szük­sége dolgozó népünknek. Szocialista iparunk hatalmas ered­ményeinek tápláló forrása az az új viszony, amely munkásosztályunkat saját munkájához fűzi, amely valóságos hajtó­ereje fejlődésünknek. Mióta a magyar mun­kásosztály sajátjában dolgozik, ez az új viszony egyre erősödik, szilárdabbá válik. A szocialista munkaverseny megyénk­ben is évről-évre nagyobb tömegeket moz­gat meg és eközben szakadatlanul felszínre- hozza a legkiválóbb dolgozókat, sztahano­vistákat. Ma már megyénkben is több mint 800 sztahanovista dolgozik iparunkban. Hazánk felszabadulása kilencedik év­fordulójának megünneplésére való készülő­désnek jelentőségét fokozta Pártunk III. kongresszusának jelentősége. Jp ártunk iránti szeretetét és odaadá­sát bizonyítják dolgozóinknak azok a példamutató eredményei a termelés­ben, melyeket a kongresszusi versenysza­kaszban eddig elértek. Puha Lászlóné, a dunaföldvári kender­gyár kétszeres sztahanovistája vállalta, hogy 120 százalékon alul nem termel, ezt a vállalását teljesítette is. A Tolnai Textilben Pauli Mária DISZ fiatal 150—160 százalékot teljesít. A Dombóvári Lengyár dolgozói már­cius 10-re befejezték első negyedév? tervü­ket, kongresszusi vállalásukat maradékta­lanul teljesítették és még vállalták, hogy 70 mázsát teljesítenek az I. negyedévben. Dolgozó parasztságunk között is széles körben verseny bontakozott ki pártunk III. kongresszusára. Százan és ezren tettek fel­ajánlásokat termelőszövetkezeteinkben, gép állomásainkon, állami gazdaságokban, vala­mint az egyénileg dolgozó parasztságunk a tavaszi munkák időbeni elvégzésére. A bikácsi „Petőfi” termelőszövetkezet tagjai március 15-re vállalták, hogy elvet­nek 5 kataszteri hold borsót, 5 hold tavaszi búzát, 10 hold zabot Ezt a vállalásukat 13- ra teljesítették. A sióagárdi „Béke” termelő szövetkezet már teljesítette egészévi sertés­beadását, ennek eredményeképpen kaptak 30 mázsa kukorica kedvezményt. Egyénileg dolgozó parasztságunk is be­csülettel igyekszik eleget tenni állam iránti kötelezettségének. Bartók József tolnai 6 holdas dolgozó paraszt egészévi sertésbeadá sát teljesítette, tojásból az első negyedévit a kongresszus tiszteletére. Horváth Ferenc szedresi 10 holdas egyé­nileg dolgozó paraszt vállalta a kongresz- szus tiszteletére, hogy március 15-ig ba­romfi-beadását és I. negyedéves adóját feb­ruár 28-ig teljesíti. E felajánlásoknak becsű lettel eleget is tett. A kongresszusi versenyben küzdötte fel magát az első helyre gépállomásaink között a tavaszi munkában a bölcskei gépállomás. A Központi Vezetőség júniusi határo­zata és a határozat nyomán létrejött kor- mányprogramm, mely szélesre tárta dolgo­zó népünk előtt a jólét megteremtésének soha nem tapasztalt lehetőségeit, növelte a termelési kedv kibontakozását, a Központi Vezetőség júniusi határozatára jobb mun­kával és több termeléssel válaszoltak ipar­ban és mezőgazdaságban egyaránt. A párt és a kormány közös határozata a mezőgaz daság fejlesztéséről döntő tényezője a jól­lét megteremtésének. Alig eltelt pár hónap alatt termelőcsoportokban, egyénileg dolgo­zó parasztságunk között, állami gazdasá­gokban a kezdeményezések széleskörű ki­bontakozása mutatkozik meg a termésho­zam emelése érdekében, nem egy tsz, álla­mi gazdaság, vagy egyéni dolgozó paraszt van, aki jószágot vett, silót épített, halas­tavak létesítésén dolgoznak, vagy a szőlő és gyümölcsösök telepítésén. Dolgozó parasztságunk egyre jobban megtanulja és alkalmazza a korszerű agró- technikai módszereket, a növénytermelés és állattenyésztés terén egyaránt. Dolgozó né­pünk sikeresen rohamozza és veszi birto­kába a tudomány várát. Ahogyan fejlődik hazánk az ötéves terv ben, úgy válik egyre jobban boldogabbá minden dolgozó élete. A Központi Vezető­ség határozata alapján létrejött kormány­programul a jólét programmja, a béke pro- grammja, a mi államunk a béke állama. TV agyot fejlődött megyénk a kultúra területén is. A Műveltség, amely azelőtt a kizsákmányolok monopóliuma volt, ma a népé, a dolgozók millióié. A dol­gozók kultúrszomja egyre nagyobb. Minden erővel rajta vagyunk, hogy ezeket az igé­nyeket ki is elégíthessük. Számos középis­kola nyitotta meg kapuit a felszabadulás óta, ahova a munkások és dolgozó paraszt- fiatalok ezrei mennek, hogy felkészüljenek a szocializmus építésében rájuk váró fel­adatok megoldására. Sok-sok egyetemista van megyénkben. Akik nem mennek a felsőbb iskolákba, azoknak is lehetőségük van arra, hogy to­vábbképezzék magukat. A megyénkben lé­vő 106 kultúrotthon közül igen sok helyen különféle szakkörök működnek, amelyek megfelelő segítséget adnak a tudomány egyes területeinek megismeréséhez. Kultúr- otthonainkban a fiatalok mellett megtalál­juk az időseket is, akik nagy szeretettel ad­ják át azokat a népi kincseket, amelyeket valaha ők vettek át szüleiktől. Oktatják, ne­velik a fiatalokat. A megyénkben igen sok községben nem volt villany a felszabadulás előtt. A népi demokrácia azonban már csaknem vala­mennyi faluban megadta a fényt — s vele együtt a filmszínházakat is. Ma már 16 normál, 83 keskeny, 6 körzeti és 1 vándor­mozi működik rendszeresen. Minden faluban lehetősége van a fia­taloknak a sportoláshoz. Egyre több a jól felszerelt sportkör, a-sportolók száma egyre növekszik. Amint a 16 olimpiai győzelem fényes bizonyítéka a hazánk virágzó sport­életének, ugyanúgy bizonyítják a számos sportrendezvények a megyénkben lévő vi­rágzó sportéletet. A felszabadulás tehát a kultúra min­den területén érezteti jótékony hatását. Művelt, sportolt nép van ma ha­zánk földjén. Ma már elképzelhetetlen egy olyan család, ahol valaki ne sportolna, vagy ne lenne a népkönyvtár tagja, vagy éppen ne lenne aktív tagja a falu kultúrcsoportjá­nak. Az eddig elért eredmények azt mutat­ják, hogy amit pártunk ígért, megvalósult és ígéretére úgy lehet és lehetett mindig építeni, mint a kősziklára. Nem szabad azon ban elfelejteni, hogy az eredményért meg kellett küzdeni népünk külső és belső ellen­ségeivel. Ellenségeinket az elszenvedett ve­reség ellenállásra készteti, amivel minden hazáját szerető dolgozónak számolni kell. Az ellenség igyekszik kihasználni a ma- radiságot, a régi szokásokhoz való ragasz­kodásokat. Az ellenség romboló aknamun­kájának szennyes tevékenysége néhol pil­lanatnyi eredményeket is ér el, mint pél­dául az őszi szántás-vetésnél, a termelőcso­portok megvédéséért vívott harcnál. Igyek­szik lebeszélni dolgozó parasztságunkat az állampolgári kötelezettségek betartásáról, a tavaszi munkák időben való elvégzéséről. Minden dolgozónak tisztában kell lenni azonban azzal, hogy a jólét nem hull magá­tól az ölünkbe. Magunknak kell megterem­teni, hogy több hús, zsír, szalonna, kenyér legyen. Minden dolgozó elsőrendű köteles­sége tehát az állam iránti kötelezettségek szigorú és maradéktalan betartása. Ezért még szilárdabbá kell tennünk népünk egy­ségét, külső ellenségeink és azok belső ügy­nökei, a kulákok, a klerikális reakció elleni harcban. \Ja új életünk születésének kilence­dik évfordulóján gondolatunk Moszkvába száll felszabadítónkhoz, a nagy. halhatatlan Sztálinhoz. Hozzá száll foga­dalmunk, örökké hűségesek leszünk az ügy­höz, amelynek ő egész életét áldozta. Szívünk utolsó dobbanásáig rendíthe­tetlen harcosai leszünk a sztálini céloknak. Törhetetlen egységbe tömörülünk pártunk Központi Vezetősége körül, erősítjük és ápoljuk barátságunkat a nagy Sztálin né­pével, felszabadítónkkal, a szovjet néppel. Dolgozó népünk megfogadta és megfo­gadja azt a sztálini tanítást, hogy szakadat­lanul erősítjük hazánkat, országunk hatal­mát. Egy pillanatra sem feledkezzünk meg arról, hogy távoli felemelkedésünk, nagy országépítő terveink végrehajtásának felté­tele a teremtő béke. A magyar dolgozó nép rendíthetetlen bizalommal, megbonthatatlan egységben so­rakozik fel a nyolcszázmilliós béketáborban, s mélyen meg van győződve arról, hogy a béke ügye győzedelmeskedik. A magyar nép, a magyar népi demokrácia teljes oda­adással támogatja azt a szívós, lankadatlan, f-her és eredményes küzdelmet, amelyet a béketábor élén haladva Szovjetunió, a világ békéjének megszilárdításáért, biztosításáért folytat. Ezen a nagy ünnepen, amikor számba- vesszük kivívott eredményeinket, számba kell venni a további győzelmeink elérésé­nek feladatait is. A Központi Vezetőség jú­niusi határozata, amely új szakaszt nyitott egész dolgozó népünk életében és azóta ho­zott párt- és kormányhatározatok mind a dolgozó nép érdekeit, a jobb lét megterem­tését szolgálják. A pártszervezetek, elvtársaink álljanak ennek a szép és megtisztelő feladat végre­hajtásának élére, legyenek a Központi Ve­zetőség határozata megvalósításának zászló­vivői, kezdeményezői, mutassanak példát s a példamutatáson keresztül vigyék harcba az egész dolgozó népet. A Központi Vezető­ség határozatának megvalósítása nemzeti ügy, egész dolgozó népünk ügye. Erősítsük és szilárdítsuk állandóan a munkás-paraszt szövetséget, a proletárdiktatúra hatalmát. Üzemekben továbbra is helyt kell állni a naponkénti és dekádonkénti tervek telje­sítésében, a kongresszusi versenyben kibon­takozott versenymozgalmat tovább kell fo­kozni, el kell érni minden területen, hogy a lemaradásokat behozzák, törlesszék az adósságokat. Biztosítani kell minden terü­leten a minőség állandó javítását, biztosí­tani kell a legszigorúbb takarékosságot anyaggal, energiával. 'Termelőszövetkezeteink, gépáHomá­A saink és az egyénileg dolgozó^ pa­rasztoknak legfőbb feladatuk, hogy időben végezzenek a tavaszi vetéssel, nagy gondot fordítsanak az őszi vetések, tavasziak ápo­lására. Dolgozó parasztságunknak a jó és gyors munkájától függ az nagymértékben, mennyi gabonát adunk államunknak. Nem kis mértékben függ az, hogy lesz-e bőven kenyere az országnak, lesz-e takarmánya a növekvő állatállományunknak. Az osztályellenség célja éppen az, hogy ezt megakadályozza különböző módszerek­kel, hogy ezt eddig is tette, a tavaszi búza és egyéb növények vetésénél. Dolgozó parasztságunknak éppen ezért tisztán kell látni, hogy a szántóföld az a harci terület, ahol a csatát meg kell nyerni Ez pedig akkor lehetséges, ha minden talp­alatnyi földet megművel, kihasznál és fo­kozza a vetés ütemét. Az ő munkájukat figyeli az egész or­szág, ők felelősek az ország kenyeréért. Ha­zánk felvirágoztatását mindannyiunknak kemény tettekkel kell szolgálni. Ez érdeke, s egyben hazafias kötelessége is minden dol­gozónak. Mindannyiunk érdeke, hogy erő­sítsük és védelmezzük a nagy Szovjetuniót, a Sztálintól kapott szabad hazánkat. Mind­annyiunk érdeke, hogy erősítsük néphadse­regünket, növeljük hazánk védelmi képes­ségét. .»iJUlt ■ Az eddigieknél még szilárdabban és egységesebben tömörülve sorakozzunk fel nagy pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja mögé, pártunk vezetésével biztosan hala­dunk a szocializmus, a jobb lét megterem­tése felé. Továbbra is lankadatlanul erősítsük és szilárdítsuk baráti kapcsolatainkat a béke­tábor zászlóvivőjével, aki szabadságunkat meghozta, a hatalmas és legyőzhetetlen Szovjetunióval, s a népi demokratikus ál­lamokkal,

Next

/
Thumbnails
Contents