Tolnai Napló, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-25 / 71. szám

2 NAPLÓ 1954. MÁRCIUS 85 A Komszomo! XII. kongresszusának határozata Moszkva (TASZSZ): A Komszomol XII. kongresszusa, miután meghall­gatta és megvitatta a Komszomol Központi Bizottságának beszámoló­ját a végzett munkáról, határozatot hozott. A határozat megállapítja: „A Komszomol tevékeny segítőtársa a pártnak a koir.nunista építésben, jelentős munkát végez a szovjet if­júság nevelésében.'’ A határozat ezután négy fejezet­ben elemzi a Komszomol szervezetek munkáját. Az egyes fejezetekben rá­mutat a hibákra és megjelöli, mi a teendő a Komszomol munkájának fellendítésére. Igen fontos feladat, hogy a Kom- szomol szervezetek tevékenyebben vegyenek részt az álhvni, gazdasági és kulturális építésben, az ország egész társadalmi és politikai életé­ben. A kongresszus felszólítja a Kom- szomol-szervczetekct, hogy még job­ban bontakoztassák ki a szocialista versenyt, legyenek aktívabbak és kezdeményezzenek többet, mozgósít­sák az ifjúság erőit arra, hogy min­den eszközzel növeljék a munka ter­melékenységét. Az iparvállalatok, a közlekedés és az építkezések Komszomol-szerveze- teinek arra kell irányítaniok a Kom- szomol-tagok és az ifjúság erőfeszí­téseit, hogy növeljék a termelést minden egyes négyzetméter termő­területről, megtartsák a takarékossá- sági rendszert, csökkentsek az ön- költséget és javítsák a termékek mi­nőségét. A mezőgazdaság területén minden módon segíteniük kell a pártszerve­zeteket, hogy elérjék valamennyi me­zőgazdasági növény terméshozamá­nak, az állatállománynak és az állat- tenyésztés termelékenységének növe­lését. a technika jobb kihasználását a mezei munkák idejekorán és jó >’»illőségben való elvégzését. Az egész Komszomol nagy és megtisztelő fel­adata, hogy tevékenyen vegyen részt a szűz- és ugarföldek termővé léte­kre irányuló terv megvalósításában. A Komszomol tagjainak élharcosok­nak kell lenniük a mezőgazdasági tudomány és a gyakorlat eredmé­nyeinek propagandájában, ezeknek az eredményeknek a termelésben való men honosításában. A Komszomol-szervezeteknek szem előtt kell iartailiok. hogy az ország népgazdasága szempontjából nagy- jelentőségű a szakképzett káderek kénzése. A határozat második fejezete arra mutat rá, hogy a Komszomolnak hi­vatása, minden módon gondoskodni arról, hogy az ifjúság kitartóan sa­játítsa el az ismereteket, az élenjá­ró tudomány és technika eredmé­nyeit és alkalmazni tudja azokat a gyakorlatban a népgazdaság, és a kii'lúra minden területén. A Komszomol létfontosságú fel adata, hogy tovább szilárdítsa a szov jel iskolát, javítsa a tanulók okta­tását és nevelését. További nyomás Fra n ciaorsságra A Komszomol-szervezeteknek min­ien módon támogatniuk kell az ifjú­ságnak azt a törekvését, hogy tanul­jon az esti iskolákon, a levelező és esti főiskolákon és technikumokon. A harmadik fejezet leszögezi, hogy a Romszomol hivatása, hogy segítse a pártot abban, hogy az ifjúságba beleoltsa a szovjet emberek legszebb tulajdonságait: a munkaszeretetei, a bátorságot, a félelmet non ismerést, a kommunizmus győzelmébe vetett hitet, azt a készséget, hogy leküzd- jenek minden nehézséget cs aka­dályt. Arra kell törekedni, hogy a Komszomol-tagok és az ifjúság el­sajátítsa a marxizmus-leninizmus lé­nyegét. A kongresszus kötelezi a Komszo- mol bizottságait, hogy erősítsék meg a Kouszomol-sajtó irányítását, emel­jék eszmei színvonalát, javítsák meg az újságírókáderek eszmei színvo­nalát. A vezető Komszomol-szcrveknck, a Komszomol-szervezeteknek kérlel­hetetlen harcot kell vívniok a mult- uak az ifjúság tudatában meglévő esökevényei ellen, a szovjet embe­rekhez nem méltó ballépések ellen. A Komszomol-szervezeteknek bizto­sítaniuk kell az ifjúság körében vég­zett kulturális tiVncgmunka nagy lendületét. Több olyan érdekes ren­dezvényt kell szervezniük, onelyeken az ifjak és leányok jól tölthetik sza­bad idejüket. A Romszomol na k fáradhatatlanul gondoskodnia kell az ifjúság tested­zéséről. arról, hogy felkészüljön a munkára és a haza védelmére. El kell érnie, hogy a Romszomol tagjai letegyék a „Munkára cs a Szovjet­unió v édclmérc Kész/'-mozgalom próbáit. A Szovjet Hadsereg és a hadit"»gc-részet Komszomol-szervezc- teinek tökéletesíteniük kell munká­inkat. amellyel a szocialista haza iránti feltétlen odaadás szellemében nevelik a hadsereg cs a haditengeré­szei ifjúságát, el kell érniük, hogy valamennyi Komszomol-tag élenjár­jon a harci és politikai kiképzésben és a fegyelemben, a legújabb liadi­technika és fegyverek megismerésé­ben. A Komszomolnak elő kell segítenie a nemzetközi demokratikus ifjúsági mozgalom kiszélesítését és megszi­lárdítását, fejlesztenie kell a szovjet ifjúság testvéri kapcsolatait a Kínai Népköztársaság, a népi demokratikus országok, a Német Demokratikus Köztársaság ifjúságával, ki kell szé­lesítenie a barátságot a tőkés, gyar­mati és függő országok demokrati­kus ifjúságával. A negyedik pontban a kongresz- szus megállapítja, a Komszomol Köz­ponti Bizottságának, a szövetséges köztársaságok Komszomol-szerveze- tei központi bizottságainak, a Kom­szomol határterületi, területi, városi és kerületi bizottságainak igen fon­tos feladatuk, hogy kiűzzék a Kom- szomol-szervezetek irányításának gya korlátából az irodai — bürokratikus módszereket, erősen csökkentsék a határozatok, ülések, tanácskozások számát, többet foglalkozzanak az ifjú­ság körében végzett közvetlen szer­vező és nevelő munkával. A Krmszomol-szcrveknck biztosí- taniok kell a Komszomol-dcmokrácia következetes megvalósítását. A Komszomol XII. kongresszusa biztosítja a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottságát, hogy a Szovjetunió lenini kommunista ifjúsági szövetsége továbbra is hű­séges segítőtársa és tartaléka lesz a Kommunista Pártnak. A Komszomol minden erejét megfeszíti, hogy be­csülettel teljesítse azokat a nagy és felelősségteljes feladatokat, amelye­ket az SZKP Központi Bizottsága a Komszomol XII. kongresszusához in­tézett üdvözletében kitűzött. A kongresszus felszólítja a Kom­szomol tagjait, ifjakat és leányokat, — az egész szovjet ifjúságot, hogy még szorosabban tömörüljenek a Kommunista Párt és a szovjet kor­mány köré, sokszorozzák meg erő­feszítéseiket fa kommunista társa­dalomnak országunkban való felépí­téséért vívott össznépi harcban. Nrpi alkotuiányozó gyűlés Uruguayi)mi Montevideo (TASZSZ): Közéleti személyiségek, kulturális munkások, szakszervezeti vezetők, valamint a montevideoi üzleti körök képviselői­nek !■ ezdeményezésere népi alkoemá- nyozó gj uiés kezdődött Monlcv.ideo- öcUi azzal kapcsolatban, hogy az (len november 28-án általános vá- losziáoi iC lesznek Uruguayban. Az mkolmányozó gyűlés munká­jában a haladó szervezeteknek, a munkásszervezeteknek cs a kommu­nista párt szervezeteinek képviselői vesznek részt. Az aikotmányozó gyű­lés kezdeményezői aat a célt tűzték maguk elé, hogy tervezetet dolgoznak ki az alkotmány Reformjára és az­után a november 28-i választásokon népszavazás alá bocsátják a tervező _ tel. Szombattól ismét megindul e személyhajóforgalom a Dunán A MESZHART közli, hogy a Du­nán a személyhajófoi’gajrnat szom­battól, március 27-től ismét megin­dítják Budapest—Mohács között. Az első járat Budapestről Mohácsra már cius 27-én, szombaton 12 órakor, Mo­hácsról Budapestre pedig március 28-án, vasárnap 10 órakor indul és ezt követően naponta közlekedik a kiadott menetrend szerint. Az indokínai kérdésről NEWYORK (TASZSZ): Reston, a „The New York Times“ washing­toni tudósítója írja, hogy az Egyesült Államok vezérkari főnökeinek egyesített bizottsága az indokínai háborúba való fokozott amerikai be­avatkozásra irányuló különböző javaslatokat vitat meg: A többi kö­zött a következő javaslatokat vitatják meg: Javaslat egy új tétel könnyubo mbázjgép gyors Indokinába szállí­tására, segítségül a Dien Bien Phu francia erődítmény védelméhez, — Javaslat bizonyos mennyiségű szállítórepülőgép szállítására, o harcok során harcképtelenné vált repülőgépek pótlására. — Javaslat as indo­kínai repülőknek a Fülöp-szigeteken lévő amerikai támaszpontokon való nagyobbarányú kiképzésére. Az Egyesült Államok katonai vezetői és Ely, francia vezérkari fő­nök között most folyó washingtoni tárgyalások — írja a továbbiakban Reston —, „nem. csupán a jeniemlített javaslatokat érintik. Ezek a meg­beszélések érintik például azt a kérdési is, hogy mely feltételek fennfor­gása esetén avatkozna be az Egyesül ' Államok közvetlenül a háborúba. * PÁRIS (MTI). A nyugati burzsoá sajtó — különösen a francia sajtó — a genfi értekezlet küszöbén különös figyelmet fordít az indokínai kérdés alakulására. Gilles Martinet a ,,1‘Observateur" című polgári hetilapban azt fejte­geti, miért álcázzák magukat „tárgyaló feleknek“ az indokínai „végső győzelem“ hívei. A cikkíró utal az indokínai kérdéssel foglalkozó par­lamenti vitára. Ekkor elsőízben fordult elő, hogy egy francia miniszter- elnök kénytelen volt nyíltan kijelenteni: jóllehet hajdan igen sok fran­cia hitt abban, hogy a fegyverek erejével kivívhatják a diadalt Indo­kínában, most meg kell állapítani, hogy a konfliktust tárgyalások út­ján kell rendezni. A „Le Rassemblement" című gaulieista hetilapban Jacques Soustelle Franciaország nagyhatalmi állásánakszemszögéből vizsgálja az indokínai háború és az európai védelmi közösség összefüggéseit. Rámutat arra, hogy ,.Az indokínai erőfeszítés teljesen kimeríti Franciaországot.“ Ugyanekkor — folytatja — „kötelezzük magunkat, jobban mondva köte­leznek bennünket arra. hogy elfogadjuk az európai védelmi közösséget, vagyis, hogy minden kártyán veszítsünk...“ Franciaországnak nem sza­bad elfogadnia, hogy tovább folytasson Ázsiában egy iszonyatos harcot és hogy ennek következtében Európában a csatlós szerepére kárhoztas­sák. Az indokínai tárgyalások gondolatának franciaországi terjedése ag­godalmat kelt az amerikai burzsoá sajtóban. A ..New York Herald Tri­bune" cikkírója, Barrett Mcgurn amiatt sopánkodik, hogy a francia par­lamentben ,.a legnagyobb tapsban Mendes-FYance-t, Laniel ellenfelét részesítették, aki ismét felvetette azt a kérdést, vájjon a semlegesség nem váltja-e fel a közeljövőben a tradicionális amerikai-barát francia po­litikát?“ Az amerikai cikkíró idézi Mendes-France-nak azt a kijelenté­sét, hogy „Franciaországnak meg kellene mondania szövetségeseinek, hogy megtévesztet te őket és azután sürgősen véget kellene vei nie az in­dokínai háborúnak“. * PARIS (MTI): Párisim érkezett jelentések szerint a tonkini delta térségében az utóbbi huszonnégy órában újból felélénkültek a. harcok. A vietnami néphadsereg csapatai és a partizánok, állandóan támadják a delta védelmét biztosító francia csapatok utánpótlási vonalait. * WASHINGTON (MTI) Paul Ely tábornok, a francia hadsereg vezér­kari főnöke kedden Washingtonban folytatta tárgyalásait az amerikai kormány és a fegyveres ei'ő képviselőivel. Az „AFP" jelentése szerint a tábornok megbeszélést folytatott Dulles külügyminiszterrel az indo­kínai katonai helyzetről. A minisztertanács határozata az állami tariaiékszölök és gyümölcsösök hasznosításáról A minisztertanács legújabb határo­zata értelmében az 1953. évi augusz­tusi földművelésügyi miniszteri ren­deletek alapján visszaigényelt tar- talékszölöt és larlalékgyümölesöst az igénylőnek azonnal vissza kell adni, ha azt a szőlökczclési felügyelőség eddig még nem hasznosította. Turtalékszölőt cs gyümölcsöst, va­lamint tartaléktőidet szőlő vagy gyü­mölcsös telepítésére tíz évig terjed­hető időre lehet haszonbérbe adni. A minisztertanács határozata több je­lentős kedvezményt biztosít a ha­szonbérlők részére. Jelölések az 1952-53 évi Sztálin-dijasokra Moszkva (TASZSZ): Moszkvában a közeli napokban befejezik a jelölést az 1952—53. évi Sztálin-díjasokrá. A Sztálin-díjat 1939-ben J. V. Sztálin 60. születésnapja alkalmából alapí­tották. Tudományos művekért, talál­mányokért, irodalmi és művészeti alkotásokért ítélik oda. JNyugat-Németország háborús készülődése Irta: SZ. ALEKSZEJEV Paris (TASZSZ): Az AFP hírügy­nökség közlése szerint az angol és francia kormány között titkos tár­gyalások folynak. E tárgyalások azok kai a tervekkel függnek össze, hogy a francia nemzetgyűlés mielőbb rati­fikálja az „Európai Védelmi Közös­ségről“ szóló szerződést. A francia hírügynökség utal arra, hogy azok­ról az úgynevezett garanciákról tár­gyalnak, amelyeket Anglia nyújtana Franciaországnak a nyugatnémet ka­tonai erők feltámasztásával járó ve­sz ly ellen. Az angol ,.garanciák" hivatottak befolyásolni a francia burzsoá par­lamenti embereknek azt a csoport­ját. amely ingadozik a ratifikálás kérdésében, látva azt a. nyilvánvaló veszélyt,, hogy Nyugat-Németország elnyomja Franciaországot és az „Európai Védelmi Közösség“ többi resztvevőjét. A francia burzsoá la­pok leszögezik, hogy a szerződés ra­tifikálásának kilátásai ezidö szerint meglehetősen kicsinyek, mivel jelen­tős tiltakozó mozgalom indult az „Európai Védelmi Közösség“, vala­mint Nyugat-Németország militari- zálása ellen. Az említett angol granacia-javas- latok szövegét még nem hozták nyil­vánosságra. Az AFP azonban „ille­tékes körökre" hivatkozva tudni véli, mit ajánlottak az angolok. Eszerint Nagy-Britannia valószínűleg hozzá­járul, hogy Nyugat-Németországban állomásozó csapatait „többé-kevésbbé teljes mértékben“ bevonják az ,,európai hadseregbe“. A britek azon­ban „nem vállaltak kötelezettséget atekintetben, hogy meddig állomá- soztatják csapataikat Németország­ban. Tudvalévő, hogy a brit közvéle,- mény erősen ellenzi a nyugatnémet újrafelfegyverzést, de különösen Anglia bekapcsolódását az r’vrópai Védelmi Közösségbe ” \ német kérdés megoldása — 99^* mondotta V. M. Molotov a ber­lini értekezlet eredményeiről tett nyilatkozatában — most egy alapve­tő problémába ütközik: újjáteremt­sék vagy ne teremtsék újjá a német mii i tarizmust.“ A berlini értekezleten a német kérdésre vonatkozóan előterjesztett szovjet javaslatok meggyőzően és vi­lágosan megmutatták, hogy csakis úgy lehet biztosítani Európa békéjét és biztonságát, ha nem engedik fel­éledő' a német militarizmust, amely negyedszázad alatt kétízben döntöt­te háborúba Európát, s utána az egész világot. A há) om nyugati hatalom külügy­miniszterei nem tudtak a Szovjet­unió pozitív programmjával semmi­féle konstruktív javaslatot szembe­állítani, eltekintve az úgynevezett „Eden-terv“-től, amely azonban csu­pán leplezett kísérlet, hogy a bonni reakciós militarista rendszert kiter­jesszék egész Németországra, s Né­metországot bevonják a hat nyugat­európai ország katonai csoportosulá­sába. Az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország képviselői ráadásul egyszerűen tagadták, hogy Nyugat- Németországban feléledőben van a militarizmus. Dehát. ami egyszer fekete, arról ugyan hiába mondja akárki is, hogy fehér. A „Neues Deutschland' ‘című lap a berlini értekezlet idején azt írta, hogy a nyugatnémetországi mi­litarizmus újjáteremtése nemcsak volt hitlerista tábornokok vezetése alatt álló zsoldoshadsereg felállítá­sában, hanem az államapparátus és a gazdaság militarizálásában is ki­fejezésre jut. Az oldenburgi „Gerhard Stalling- Verlag'1 kiadóvállalat nemrég ,.A második világháború eredményei. Szakértők ielentései“ címmel köny­vet adott ki. A könyvben Guderian volt hitleris­ta vezérezredes, aki a háború után hosszabb ideig a németországi ame­rikai megszálló hatóságok katonai tanácsadója volt, megírja „tapaszta­latait az oroszországi háborúról." Tanácsokat ad, hogyan kerülheti el a leendő agresszor a múlt hibáit, hogyan szervezhet új agressziót. Guderian jelenleg Blank hivatalá­nak egyik munkatársa. Tanácsaiból látható, mennyire hazug a nyugat­európai és amerikai sajtónak az az állítása, hogy a felállítandó Wer­tfracht „védelmi jellegű.“ A revansiszta nyugatnémet hadse­reget rendőri és más alakulatok cé­gére alatt hozzák létre. X^étszáma már jelenleg legalább 368.000 fő. Blank hivatala rendszeresen toboroz volt hitlerista katonákat és tiszteket, azzal a céllal, hogy állandóan ké­szültségben legyenek a volt hitle­rista hadosztályok. A bonni revan- siszták lázas sietségét az alkotmány egyes cikkelyeinek módosítása is mutatja. A z „európai hadsereg" létreho- zásáról szóló szerződés 500.000 főben szabja meg a nyugatnémet ala­kulatok létszámát, s a hadsereg ke­retében 12 nyugatnémet szárazföldi hadosztály bekapcsolását tervezi. Bonni körökben azonban már ma 25, sőt 60 hadosztályról beszélnek. Állítólag ennyi szükséges a szövet­ségi köztársaság „szuverénitásának biztosításához.“ Kesseiring volt hitlerista tábor­nagy az em'ített könyben arról ír hogy Nyugat-Németország felfegvv zésében a légierőknek kell de nálniok. A bonni köztársaság váró saiban úgy szaporodnak az úgyneve­zett légoltalmi alakulatok, mint eső után a gomba. Ide gyűjtik össze a volt hitlerista repülőgépipari szak­embereket és pilótákat. Ezekben az alakulatokban képezik ki az új nyu­gatnémet légierő kádereit. f1 yors ütemben fejlődik Nyugat- Németországban a haditer­melés. Már több, mint 1500 nyugat­német gyár dolgozik katonai szükség­letekre. Nyugat-Németország más or­szágoknak is szállít fegyvert. A szö­vetségi köztársaság fegyver és ha­dianyagexportja tavaly január és május között az előző év azonos idő­szakához képest csaknem kétszeres­re nőtt. A nyugatberlini lapok közleményei szerint Nyugat-Németországban „Luftunion” névvel egyesültek a „Dornier", „Fokke Wulff“, ..Hein- ekel“ és Messerschmidt repülőgép­ipari vállalatok, amelyek annakide­jén a hitlerista hadsereget fegyve­rezték fel. Az egyesülés kezdetnek évi ezer repülőgépet szándékszik gyártani. Az Egyesült Államok nagy segítsé­get nyújt Bonn-nak a repülőgépipar helyreállításához. 1953 őszén Bonn­ban járt a „United Aircraft Corpo­ration" nagy amerikai repülőgép­ipari társulat elnöke. Találkozott Heinckel volt hitlerista repülőgép­tervezővel, s tárgyalt a „Fokke Wulff“, „Daimler Benz1' és a „Ba­yerische Motorenwerke", stb. nyu­gatnémet vállalatok képviselőivel. Arról volt szó, hogy Nyugat-Néme.t- rszág engedélyt kapjon repülőgép- motorok motor- és propelleralkat­részek gyártására. Nyugat-Németország háborús ké­szülődéseiben nagy szerepet játszik a hitlerista hadigazdaság tapasztal­tainak tanulmányozása. Bonnban a legfontosabb feladatok egyikének te­kintik Nyugat-Németország hadigaz­dasági potenciáljának mozgósítását. Hans Kerl, a volt hitlerista fegy­verzet- és hadianyagügyi miniszté­rium nyersanyag- és tervosztályá­nak vezetője a könyvben közölt „A második világháború eredményei“ című cikkében a „totális hadigazdál­kodás" megszervezésének szentfeltfn a fő figyelmei. Szerinte a haditerínc- iés sikeres megszervezéséhez minde­nekelőtt megfelelő hivatalt kell szer­vezni a nyersanyagkészletek e’osz- tására és az Ipar irányítására. Mint tudjuk. Hitler idejében Krupp, ,-Stin- nes, Thiessen és más had (gyárosok voltak ezeknek a szerveknek vezetői. A bonni kormány már három éve ..nyersanyagbiztosokat" nevezett ki. Ezek osztják szét a szenet, az acélt és a vasat, a vegyianyagokat, a .Szí­nesfémeket és a textilárukat. Ny’éfs. anyagbiztosoknak rendszerint Volt hitlerista katonai szakembereket ne­veznek ki. A főbiztos például O. A. Friedrich, a „Phoenix" . gumigyár vezérigazgatója, aki Hitler alatt a kaucsukosztály vezetője volt. A „Phoenix“ : vállalatnak szoros kap­csolatai vannak az amerikai kau- Csukcégekkel. A nyersanyagbiztosok feladatkö­rét most átadják a szövetségi gazda­sági tanácsnak, amely felépítésében azonos Hitler volt hadigazdasági ta­nácsával. TVf indez arra vall, hogy a nyugat német revansiszták tevéke­nyen készülnek a háborúra, s újjá­éled a német militarizmus', amit pe­dig a nyugati hatalmak képviselő) a berlini értekezleten egyszerűen le akartak tagadni.

Next

/
Thumbnails
Contents