Tolnai Napló, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-25 / 71. szám

1954* MÁRCIUS 25 IS A P L O 3 A gyÖRiki járás párt.rriekrxIeJe A gyönki járási kultúrotthon nagy­termet szombaton zsúfolásig megtöl­tötték a gyönki járás kommunistái­nak küldöttei. Nagy nap volt ez a gyönki járás kommunistáinak életé­ben. Most tartották pártértekezletü­ket, melyen újjáválasztották küldöt­teiket a megyei párt értekezletre. A sok ünneplőbe öltözött küldött kö­zött ott voltak az egyéni dolgozó pa­rasztok, termelőcsoportok, állami gazdaságok, gépállomások és üze­mek kommunistáinak legjobbjai is. AMvüldöttek nemcsak legszebb ruhái­kat vették fel. de soknak ott díszlett mellén kormányunktól kapott kitün­tetés. munkaérdemrend, vagy éimun- kás jelvény. Az értekezleten Illés György elv- társ. a járási pártbizottság titkára elmondotta, hogy a pártbizottság az utóbbi két év alatt komoly eredmé­nyeket ért el. De mégsem mondhat­ják azt, hogy minden tőlük telhetőt megtettek mert elég sok hiba csú­szott be munkájukba, főleg a pa- rasztkérdés terén. Mint mondotta, komoly a fejlődés a járásban, nem­csak gazdasági, de kulturális téren is. — A Simon tornyai Bőrgyárban például egy új üzemrészt építettek fel az ulóbbi két év alatt. Ugyaneb­ben az üzemben több, mint 120 szta­hanovistát neveltek ki, mely azt mu­tatja, hogy a dolgozók között egyre nagyobb mértékben bontakozik ki a munkához való új viszony, amit az is bizonyít, hogy a kongresszusi ver­seny egyre szélesebb teret hódított meg, nemcsak az üzemben, hanem a mezőgazdaság terén is. A Bőrgyár dolgozóinak példája nyomán a já­rásban mintegy 16 termelőcsoport, több, mint 560 tsz-tag és 270 dol­gozó paraszt tett vállalást pártunk III. kongresszusának tiszteletére. A kongresszusi felajánlásokban nem maradtak el az állami gazdaságok és a gépállomások dolgozói sem. Ök is1 versenyvállalásokkal, vállalásuk túlteljesítésével fejezték ki a párt iránti hűségüket. A nagytormási ál­latni gazdaság fogatos brigádja pél­dául a kongresszus tiszteletére tett vállalása során napi 140 százalékra teljesíti munkáját. — Igen komoly harcot kellett foly­tatni a járás kommunistáinak,1 élü­kön a járási pártbizottsággal a ter­melőszövetkezetek megszilárdításáért is. A ,jö munka gyümölcse meg is mutatkozott abban, bogy a járás területén működő termelőszö­vetkezetek közöl egy sem osz­lott fel. legtöbbjük napról-nap­ra erősödik. A gyönki Vörös Csillag termelőszövetkezetben a közös vagyon például több. mint 115.000 forinttal növekedett, a Uisszékelyi Felszabadulásé pedig közel 110.000 forinttal. A tolna- némedi Felszabadulás termelőszö­vetkezetbe például a kommunis­ták példamutatása nyomán és a tsz üzemi pártszervezetének tit­kára, Ral'fai elvtárs jó irányí­tása mellett nap, mint nap új tagok lépnek be az utóbbi idő­ben. Iáidig mintegy 12 új tag be­lépése erősítette a szövetkezetét. Illés elvtárs rámutatott a fogya­tékosságokra is. Feltárta azokat a hibákat, melyek a járási pártbizott­ság munkája következtében adód­nak elő. Bírálta az alapszervezetek munkáját is. Komoly hibákat kö­vettünk el — mondotta. — Többek között megsértettük pártunk paraszt­politikáját azzal, hogy nem külön­böztettük meg eléggé a középparasz­tokat a kulákoktól. Sokszor egy ka­lap alá vontuk a középparasztot a kulákkal. A kulákok ellen is sok­szor csak adminisztratív módszere- két alkalmaztunk, és ezzel egyidő- ben nem volt párhuzamos a még- gyűlöltetésük. Hiányosság volt az irányító munkánkban, melynek kö­vetkeztében alapszervezeleink sem j megfelelően végezték munkájukat, j Főleg az ellenség elleni harcban vol- j tak gyengék. A kölesdi termel öszö- j vetkezet párttitkára például tűrte, j hogy két volt földbirtokos is tagja 'egyen a szövetkezetnek és csak fel­sőbb közbelépésre távolították el azokat. Mint mondotta Illés elvtárs, ko­moly felelősség terheli a járási párt­bizottságot azért is, mert nem fog­lakozott megfelelően a párlkádcrek- kel. Ebből adódott, hogy nem egy elvlárs lebecsüli a pártfunkciót. A párt Központi Vezetőségének júniusi határozata óta azonban komoly javulás tapasztalható a .járás egész pártélctébcn. F.z kü­lönösen kidomborodik most a ta­vaszi munkák megkezdésénél cs főleg azóta, mióta az alapszer­vezetek vezetői újjá vannak vá­lasztva. A Simontornyai Bőrgyárban a párt- vezetőség ú.j.iáválaszlása óta javult a munka. Az új vezetőség többet törő­dik a párttagokkal és pártonkívüllek­kel. Tolnanémediben is az új párt­vezetőség mintegy 60 kisgyűlést tar­tott a dolgozó parasztok körében. A termelőszövetkezetek és a községek pártszervezeteinek jó munkáját bi­zonyítja, hogy egyre gyorsabb ütem­ben folynak a tavaszi munkálatok. A diósberényi Vörös Csillag és a Március 0. termelőszövetkeze­tek időben elvetették a tavaszi búzát, hasonlóan a kistormási Kossuth, a varsád! Szabadság cs még számos termelőszövetkezet mutat példát az egyéni dolgozó parasztok felé, mivel azok párt­szervezetei harcosan mozgósíta­nak a minisztertanács határoza­tának végrehajtására. A beszámoló számos olyan kérdés­sé' foglalkozott, mely megadta az alapot a harcos hozzászólásokra. A hozzászólások során számos egyéni dc’.gozó paraszt, szövetkezeti tag, állami gazdasági és gépállomási cioigozó és üzemi munkás szólalt fel. I'erecsi János elvtárs, a kisszékely] termelőszövetkezet küldötte felszó­lalásában rámutatott, hogy a mező- gazdasági dolgozóknak segíteni keli az ipart a terv teljesítésében. Segíte­ni kell a Simontornyai Bőrgyárat, a Toinanémedi Kendergyárat. A Si­montornyai Bőrgyárnak bőrre van szüksége, tehát az állattenyésztés fej­lesztését várja a dolgozó parasztok­tól. A Toinanémedi Kendergyárnak viszont kenderre van szüksége. En­nek tervteljesítését szerződéses ken­dertermeléssel kell elősegíteni. — Az új szakasz, tehát — mint mondotta — azt jelenti, hogy minden dolgozónak munkája legjavát kell adni ahhoz, hogy az ember saját szükségleteivel ke­rülhessen előtérbe. Nemcsak az iparnak, de a mezőgazdaságnak is többet cs jobbat kell termel­nie. Hiányolta, hogy a beszámoló nem foglalkozott a pincehelyi gépállomás hibáival, pedig ez a gépállomás ko­moly hibát követett el. Mivel nem a gyönki járáshoz tartozik elhanya­golta a járás területén működő ter­melőszövetkezeteket. Az ő szövet­kezetükben például augusztus vé­géig nem végzett tarlóbuktatást, így őszi vetésük egyszeri szántásba került, ennek pedig következményé­vel bárki tiszlában lehet. Perecsi elvtárs hozzászólásában hangsúlyoz­ta, hogy a kommunistáknak és el­sősorban a küldötteknek, mindén té­ren példát kell mutatni. Különösen most, a tavaszibúza vetésnél. Ügyel­ni kell arra, hogy mind mennyiség­ben, mind pedig minőségben elvég­zést nyerjen a tavaszi búza vetése, de ügyelni kell arra is, hogy a járás területén egy talpalatnyi főid se ma­radjon vetetlenül. Áprilisban Kecskeméten, májusban Sztáiinvárosban, júniusban Kaposvárott lesz áSlamkolcsön-sorsoiás Az Országos Takarékpénztár 1954 első felében négy alkalommal ren­dez államkölcsön-sorsolást. Az ötéves tervkölcsön VIII. sorsolását, mint már köztudomású, március 27-től 30- ig Budapesten tartják meg. Ezen a sorsoláson, nyereménnyel vagy név­ertek ben körülbelül 830 ezer kötvény kerül kihúzásra, 103.5 millió forint összegben. Április 26—23 között Kecskeméten kerül sor a II. Békekölcsön négye­seik sorsolására, Május 27—30 között új, szocialista városunk, Sztálinváros lesz a szín­helye az I. Békekölcsön VI. sorsolá­sának. Június 29-én Kaposvárott sorsol­ják másodízben a III. Békekölcsönt. Márciustól júniusig minden hónap­ban lesz tehát sorsolás és a félév végéig több, mint másfélmillió darab kötvény tulajdonosa részesülhet az együttesen 280 millió forintot kitevő sorsolási összegből, Bozóki Mátyás elvtárs, a nagy­székely! Dózsa tsz küldötte azért gyakorolt bírálatot a járási pártbi­zottság felé, mert nem fektet elég súlyt az ellenőrzésre. Gyengének ta­lálja a járási pártbizottság ellenőr­zését, amit leginkább az mutat — mondotta, — hogy szövetkezetünkben igen ritkán látogat a járási pártbi­zottság egyik, vagy másik tagja. Pri- menosz Tokisz elvtárs, a görögotthon pártszervezetének küldötte többek között a bírálat és önbírálat kérdé­sével foglalkozott, mint mondotta, a bírálat és önbírálat az alapja an­nak, hogy a pártszervezetek további munkájukat valóban meg tudják ja­vítani. Perger Imre elvtárs, a Simon- tornyai Bőrgyár igazgatója felszóla­lásában arra mutatott rá, hogy a pártszervezeteknek és elsősorban a járási pártbizottságnak a továbbiak során többet kell foglalkozni a szak- szervezetek munkájával is. Még számos felszólalás tárta fel a hiá­nyosságokat és mutatta meg, hogyan kell megjavítani pártszervezeteink eddigi munkáját. A vita után megválasztották a pártválasztmány tagjait és a küldöt­teket. Egy-egy jelöléshez számos hoz­zászólás történt. Megvitatták a jelö­lést, kiegészítették a jelölő bizott­ság javaslatait és bírálták a jelölte­ket. A küldöttek a kommunisták leg­javából választották meg a pártvá­lasztmányt. Választmányi tagok let­tek: Fehérvári Antal, Hoffmann Já­nos, Kovács János, Micskó Irén, Her­mami Jánosné, Rátái József elvtár­sak és még számosán a legjobb kom­munisták közül. A választmány első tagjául Illés György elvtársat, a járási pártbizottság titkárát jelölték. Ugyancsak őt jelölték és választották a megyei pártértekezlet első küldött­jének is. * Az értekezlet igen tanulságos volt. Nemcsak a beszámoló, de a hozzá­szólások is arról tanúskodtak, hogy ez az értekezlet újabb fordulópontot jelent a gyönki járás kommunistái­nak életében. Megmutatta azt, hogy az értekezlet után, mint a pártvá­lasztmány, mint pedig a küldöttek sokkal harcosabban fogják végezni munkájukat iparban, mezőgazdaság­ban egyaránt. Megmutatta azt is, hogy milyen komoly jelentősége van párttagok és pártonkívüliek között a dolgozók elméleti tudásának 'fej­lesztésében. Világosan tükrözte, hogy minden becsületes dolgozó, munkás és paraszt egyaránt, érzi, hogy az új szakasz, melyet pártunk Központi Vezetőségének júniusi határozata je­lölt meg, milyen feladatokat ró min­den egyes dolgozóra, és hogy az em­ber csak akkor kerülhet saját szük­ségleteivel előtérbe, csak akkor emelkedhet az eddiginél sokkal gyor­sabban és magasabbra a dolgozók életszínvonala, ha minden munkás, paraszt, értelmiségi és egyéb fog­lalkozású dolgozó becsülettel kiveszi részét a termelésből. Egy délután az ozorai Petőfi tsz-ben Kevés község van Tolna megyében, mely­nek olyan gazdag múlt­ja lenne, mint Ozo- rának. A középkor Ozorai Pippójától a szabadságharc, majd az 1919-es forradalom nagyszerű napjaiig vas­kos könyveket félt­hetnének meg az ozo­rai események. Nem csoda, ha egyik legki­válóbb mai írónk, Illyés Gyula ozorai gye­rekéveinek megírása Után a falu történel­méhez nyúlt, hogy az 1848-as ozorai példával a ma dolgozóit lelke­sítse. A falu utcái is törté­nelmi levegőt lehel­nek: a község köz­pontjában az ódon vár emelkedik, komoran cs sötéten, nem messze idle az egykori kocs­maépület, amelyben több, mint 100 évvel ezelőtt egy ifjú színész tett próbát színi talen­tumából, hogy nem sok kai később meggyő­ződjék róla, a poézis- hez több a tehetsége. Az egykori ifjú szí­nészben, amint a haj­dani dráma tirádáit szavalta az ozorai kocs­ma deszka emelvényén — kevés néző gyanít­hatta Petőfi Sándort. S a falu felett ott maga­sodik a hegy, amely mögül a magyar hu­szárok néztek farkas- szemet a császári sasos csapatokkal. Mindez ma már a történelemé, bár találunk még Ozorán olyan öreg em­bert, aki a 48-as napok harcait nem a történe­lemkönyvből, hanem a nagyapja elbeszélé­séből ismeri. Azokra az időkre vi­szont a fiatalabbak is emlékeznek, amikor még Eszterházy Antal volt a legnagyobb úr Ozorán, igaz, hogy a 40-es években neki is befellegzett, mert a montecarloi jártékbar- lang meg a párisi nők elnyelték az ozoraikas- télyt mindenestől. A sok adósság fejében a bank kebelezte be, pon­tosan úgy, mint Mik­száth regényeiben s az egykori dzsentrinek végképp nyoma veszett Ozorán. Igaz, hogy az­előtt se sokat látták, s ha látták, abban sem volt sok köszönet. A felszabadulás után pe­dig a kedves, klasszi­cista stílusban épült kúriában a Petőfi tsz ütött tanyát, ahol ma már 36 család keresi a biztos boldogulás út­ját, — Nincs is nálunk semmi hiba, — mond­ja Takács Mihály, a tsz elnöke. — Az el­múlt esztendő után 4 új családdal szaporod­tunk, olyan jó volt az eredmény. 6 kiló búza, majdnem másfél kiló árpa, 50 deka zab, meg sok más egyéb ter­mény mellett 16 fo­rint 90 fillér jutott egy-egy munkaegység­re. Ülünk bent az egyko­ri grófi kastélyban, Takács elvtárs kereszt­beveti lábát, az adóssá­gokban elmerült gróf­tól iltmaradl karszék­ben. fejét kezébe hajt­va gondolkozik s így mondja: — Persze azért ná­lunk is van még javí­tanivaló. Itt van mind­járt a munkaszervezés kérdése, ezzel bizony nem álltunk jól ed­dig. Szavaiból kiderül, hogy tavaly végered­ményben semmiféle munkaszervezés nem volt, terv szerűt lenü l, fe gyelmezetlenül mentek a munkák. Brigádok, munkacsapatok csak papíron voltak, s a 40 tag női családtagjait csak egyes alkalmak­kor, szeszélyesen kap­csolták be a munkába, — Azért különösebb baj nem volt, — mond­ja Takács Mihály, de inkább csak saját maga megnyugtatásá­ra. mert ő is érzi, hogy sokkal jobban mehetett volna minden, 70 hold kukoricájukat is csak egyszer kapálták meg s amint Kovács Ist­ván, a tsz párititkára mondja, csak annyi munkát végeztek, amennyit éppen kel­lett, semmivel se töb­bet. Es az idén? Az idén aztán másként lesz. Ozorán az történt, hogy maga a tagság jött rá a hibára s ami­kor néhány hete tag­gyűlést tartottak, sen­kinek sem volt ellen­vetése az ellen, hogy a földet felelősséggel ad­ják ki a tagoknak. Eb­be persze a családta­gokat is belevették, de azok mindenből fele akkora területet kap­tak, mint a rendes ta­gok. — No meg a fogato­tok is kivételek, — mondja Takács Mihály — azoknak csak két hold kukoricát adtunk ki, mert egyéb dolguk is van. Az idén jól indult minden Ozorán. Hord­ták a trágyát a tava­sziak alá, fejtrágyáz­nak, szántanak s vet­nek is, de ez kicsit las­sabban megy a kelleté­nél, mert mindig meg­zavarja őket az időjá­rás. A mélyenfekvő, sá­ros földekre nem lehet mindenütt rámenni. A jó munka már most érezteti hatását: 3 fo­rint 30 fillért tudtak adni egy-egy munka­egységre előlegként. — Ha a tsz asszonyai ezután is úgy dolgoz­nak, mint eddig, ak­kor még jobb lesz az eredmény, mint tavaly — mondjuk Takács Mi­hálynak, akit sokan az­zal gyanúsítanak Ozo­rán, hogy nőgyülölő. Elmúlt 50 esztendős, de még mindig nem nő­sült meg. De erre csak mosolyog Takács Mi­hály. — No, azt nem lehet mondani, — jelenti ki ravaszul és sietve hoz­záteszi: — Az öreg­apám elmúlt hetven éves, amikor megnő­sült. I-Ia így vesszük, Ta­kács Mihálynak még van néhány esztendeje a nösülésre. . — De hogy komolyra tereljük a beszédet, — mondja tovább, — van egy panaszunk is. Az ősszel 20 ezer forintot kaptunk a villany be­vezetésére. A belső ve­zetékek elkészítését azonban a MEGYE- VIEL addig húzta, ha­lasztotta, amíg meg­csináltattuk a pincehe­lyiekkel. A belső veze­ték ezzel meglenne, — igaz, hogy a MEGYE- VILL most 2900 forin­tot követel rajtunk, — ök tudják, miért. Vi­szont most meg a DÉLDÁV-val gyűlt meg a bajunk, nem akarja az áramot be­kapcsolni. Ezt már nem tudjuk a pincehe­lyiekkel megcsináltat­ni. Eddig Takács Mihály. Még ugyan azt is el­mondja, hogy a tagok ezek után hogyan vé­lekednek a MEGYE- VILL-röl és a DÉL- DÁV-ról, amiben bi­zony semmi dicséret nincs. De velük együtt mi is megkérdezzük: mikor gyullad végre fény az öreg ozorai kastélyban? (cs) Ma tartják a megyei küldöttgyűlést a tolnamegyei földművessziivetkeietek A Tofoameigy'ei Szövetkezetek Szövetsége ma tartja meg megyei küldöttgyűlését, melyen a megyei szövet­kezeti mozgalom legjobb harcosai vesznek részi. A küldöttgyűlésen a 120 megyei küldött között van például Pincz János, az iregszemcsei földművesszövet­kezet vezetőségi tagja, egyénileg dolgozó paraszt, aki a szövetkezet irányításában, a mozgalmi munkában mindig élenjárt. 1953 évben 460 forint részjegyhátralé­kot fizettetett be és 6 új tagot szervezett a földműves- szövetkezetnek. Jó munkájáért „Kiváló földművesszö- vetkezetl dolgozó" jelvénnyel tüntették ki. — Fuchs György, a dombóvári áruház vezetője. Mint a szakszer­vezeti bizottság elnöke rendszeresen értékeli a versenyt a dolgozók között és ezzel elérték azt, hogy a dombó­vári íöldművesszövettkezeí már régóta az elsők között van országosan. Kovács István, nagydorogi középpa­raszt élenjár a mezőgazdasági munkák elvégzésében, mint a íöldművesszövetkezet vezetőségi tagja segíti a földmű vess zö ve t kezetet az áruellátásban és az egyéb feladatok elvégzésében. Id. Boskó Andrásné a szaka­dat» termelőszövetkezet tagja. A gyönki körzeti föld­művesszövetkezetnek igazgatósági tagja. Az áruellátás megjavítása terén végzett eddig is jó munkát és jó munkája biztosíték arra, hogy a földművesszövetkezet igazi hivatását betöltse. A megyei küldöttgyűlés célja az. hogy a földmű­vesszövetkezeti mozgalom előtt áldó feladatokat meg­beszéljék, határozzanak az elkövetkezendő feladatokról. A megyei küldöttgyűlésen Varga Gyula elvtárs, a me­gyei szövetség titkára tart beszámolót. Fácáiiberti Vörös Hajnal tsz: Egy hét alatt 20 literrel emelkedett a tejhozam Temielaszövetkezeteink jövedelmező üzemágai közé tartozik az állattenyésztés is. A fácánkerti Vörös Hajnal tsz tagsága is ezt,az el­vet vallja. Éppen ezért elkeseredve Látta és tapasztal­ta a tsz vezetősége, hogy a .tejtermelés napról-napra csökken. Eleinte arra gondoltak, hogy nem kielégítő a takarmány. Számításaik után rájöttek, hogy ez nem állíthat fenn, mert az életfenntartó takarmányon felül még öt liter tejtermelésre is etették az állatokat. Ez- uán alaposan megvizsgálták a tehenészetben dolgozók munkáját és ekkor jöttek rá, hogy nem a takarmányo­zásban, hanem a gondozásban rejlik a napi kifejt tej­mennyiség állandó csökkenése. Ugyanis rendszertelen volt az etetés. A fejest mindennap más és más végezte. Nem volt pihenő biztosítva a teheneknek. A hibák megállapítása után intézkedett a Vörös Hajnal tsz vezetősége. Olyan gondozókat állítottak a tehenészetbe, akik eredményesen tudtak harcolni a tejtermelés emelése érdekében. Vecsed József és Vecsei János tsz-tagok voltak azok a gondozók, akik vállalták a fennálló hibák kijavítá­sát. Amikor Vecsei elvtársék átvették a tehenészetet a 16 tehéntől napi 40 liter tejet fejtek. Alig egy heti munka után azonban a gondos etetés és a szakszerű Lej és eredménye már jelentkezett. 15 darab tehéntől 60 liter tejet fejtek. A fácánkerti Vörös Hajnal tsz két tehenésze azon­ban nem elégszik meg az eddig elért eredményeikkel, hanem jó munkával a tehenészet tejtermelését tovább akarják fokozni. Ezért Vecsei elvtársék vállalták a III, pártkongresszus tiszteletére, hogy a napi kifejt tejmeny«» nyiséget 100 literre emelik,

Next

/
Thumbnails
Contents