Tolnai Napló, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1954-03-25 / 71. szám
1954* MÁRCIUS 25 IS A P L O 3 A gyÖRiki járás párt.rriekrxIeJe A gyönki járási kultúrotthon nagytermet szombaton zsúfolásig megtöltötték a gyönki járás kommunistáinak küldöttei. Nagy nap volt ez a gyönki járás kommunistáinak életében. Most tartották pártértekezletüket, melyen újjáválasztották küldötteiket a megyei párt értekezletre. A sok ünneplőbe öltözött küldött között ott voltak az egyéni dolgozó parasztok, termelőcsoportok, állami gazdaságok, gépállomások és üzemek kommunistáinak legjobbjai is. AMvüldöttek nemcsak legszebb ruháikat vették fel. de soknak ott díszlett mellén kormányunktól kapott kitüntetés. munkaérdemrend, vagy éimun- kás jelvény. Az értekezleten Illés György elv- társ. a járási pártbizottság titkára elmondotta, hogy a pártbizottság az utóbbi két év alatt komoly eredményeket ért el. De mégsem mondhatják azt, hogy minden tőlük telhetőt megtettek mert elég sok hiba csúszott be munkájukba, főleg a pa- rasztkérdés terén. Mint mondotta, komoly a fejlődés a járásban, nemcsak gazdasági, de kulturális téren is. — A Simon tornyai Bőrgyárban például egy új üzemrészt építettek fel az ulóbbi két év alatt. Ugyanebben az üzemben több, mint 120 sztahanovistát neveltek ki, mely azt mutatja, hogy a dolgozók között egyre nagyobb mértékben bontakozik ki a munkához való új viszony, amit az is bizonyít, hogy a kongresszusi verseny egyre szélesebb teret hódított meg, nemcsak az üzemben, hanem a mezőgazdaság terén is. A Bőrgyár dolgozóinak példája nyomán a járásban mintegy 16 termelőcsoport, több, mint 560 tsz-tag és 270 dolgozó paraszt tett vállalást pártunk III. kongresszusának tiszteletére. A kongresszusi felajánlásokban nem maradtak el az állami gazdaságok és a gépállomások dolgozói sem. Ök is1 versenyvállalásokkal, vállalásuk túlteljesítésével fejezték ki a párt iránti hűségüket. A nagytormási állatni gazdaság fogatos brigádja például a kongresszus tiszteletére tett vállalása során napi 140 százalékra teljesíti munkáját. — Igen komoly harcot kellett folytatni a járás kommunistáinak,1 élükön a járási pártbizottsággal a termelőszövetkezetek megszilárdításáért is. A ,jö munka gyümölcse meg is mutatkozott abban, bogy a járás területén működő termelőszövetkezetek közöl egy sem oszlott fel. legtöbbjük napról-napra erősödik. A gyönki Vörös Csillag termelőszövetkezetben a közös vagyon például több. mint 115.000 forinttal növekedett, a Uisszékelyi Felszabadulásé pedig közel 110.000 forinttal. A tolna- némedi Felszabadulás termelőszövetkezetbe például a kommunisták példamutatása nyomán és a tsz üzemi pártszervezetének titkára, Ral'fai elvtárs jó irányítása mellett nap, mint nap új tagok lépnek be az utóbbi időben. Iáidig mintegy 12 új tag belépése erősítette a szövetkezetét. Illés elvtárs rámutatott a fogyatékosságokra is. Feltárta azokat a hibákat, melyek a járási pártbizottság munkája következtében adódnak elő. Bírálta az alapszervezetek munkáját is. Komoly hibákat követtünk el — mondotta. — Többek között megsértettük pártunk parasztpolitikáját azzal, hogy nem különböztettük meg eléggé a középparasztokat a kulákoktól. Sokszor egy kalap alá vontuk a középparasztot a kulákkal. A kulákok ellen is sokszor csak adminisztratív módszere- két alkalmaztunk, és ezzel egyidő- ben nem volt párhuzamos a még- gyűlöltetésük. Hiányosság volt az irányító munkánkban, melynek következtében alapszervezeleink sem j megfelelően végezték munkájukat, j Főleg az ellenség elleni harcban vol- j tak gyengék. A kölesdi termel öszö- j vetkezet párttitkára például tűrte, j hogy két volt földbirtokos is tagja 'egyen a szövetkezetnek és csak felsőbb közbelépésre távolították el azokat. Mint mondotta Illés elvtárs, komoly felelősség terheli a járási pártbizottságot azért is, mert nem foglakozott megfelelően a párlkádcrek- kel. Ebből adódott, hogy nem egy elvlárs lebecsüli a pártfunkciót. A párt Központi Vezetőségének júniusi határozata óta azonban komoly javulás tapasztalható a .járás egész pártélctébcn. F.z különösen kidomborodik most a tavaszi munkák megkezdésénél cs főleg azóta, mióta az alapszervezetek vezetői újjá vannak választva. A Simontornyai Bőrgyárban a párt- vezetőség ú.j.iáválaszlása óta javult a munka. Az új vezetőség többet törődik a párttagokkal és pártonkívüllekkel. Tolnanémediben is az új pártvezetőség mintegy 60 kisgyűlést tartott a dolgozó parasztok körében. A termelőszövetkezetek és a községek pártszervezeteinek jó munkáját bizonyítja, hogy egyre gyorsabb ütemben folynak a tavaszi munkálatok. A diósberényi Vörös Csillag és a Március 0. termelőszövetkezetek időben elvetették a tavaszi búzát, hasonlóan a kistormási Kossuth, a varsád! Szabadság cs még számos termelőszövetkezet mutat példát az egyéni dolgozó parasztok felé, mivel azok pártszervezetei harcosan mozgósítanak a minisztertanács határozatának végrehajtására. A beszámoló számos olyan kérdéssé' foglalkozott, mely megadta az alapot a harcos hozzászólásokra. A hozzászólások során számos egyéni dc’.gozó paraszt, szövetkezeti tag, állami gazdasági és gépállomási cioigozó és üzemi munkás szólalt fel. I'erecsi János elvtárs, a kisszékely] termelőszövetkezet küldötte felszólalásában rámutatott, hogy a mező- gazdasági dolgozóknak segíteni keli az ipart a terv teljesítésében. Segíteni kell a Simontornyai Bőrgyárat, a Toinanémedi Kendergyárat. A Simontornyai Bőrgyárnak bőrre van szüksége, tehát az állattenyésztés fejlesztését várja a dolgozó parasztoktól. A Toinanémedi Kendergyárnak viszont kenderre van szüksége. Ennek tervteljesítését szerződéses kendertermeléssel kell elősegíteni. — Az új szakasz, tehát — mint mondotta — azt jelenti, hogy minden dolgozónak munkája legjavát kell adni ahhoz, hogy az ember saját szükségleteivel kerülhessen előtérbe. Nemcsak az iparnak, de a mezőgazdaságnak is többet cs jobbat kell termelnie. Hiányolta, hogy a beszámoló nem foglalkozott a pincehelyi gépállomás hibáival, pedig ez a gépállomás komoly hibát követett el. Mivel nem a gyönki járáshoz tartozik elhanyagolta a járás területén működő termelőszövetkezeteket. Az ő szövetkezetükben például augusztus végéig nem végzett tarlóbuktatást, így őszi vetésük egyszeri szántásba került, ennek pedig következményével bárki tiszlában lehet. Perecsi elvtárs hozzászólásában hangsúlyozta, hogy a kommunistáknak és elsősorban a küldötteknek, mindén téren példát kell mutatni. Különösen most, a tavaszibúza vetésnél. Ügyelni kell arra, hogy mind mennyiségben, mind pedig minőségben elvégzést nyerjen a tavaszi búza vetése, de ügyelni kell arra is, hogy a járás területén egy talpalatnyi főid se maradjon vetetlenül. Áprilisban Kecskeméten, májusban Sztáiinvárosban, júniusban Kaposvárott lesz áSlamkolcsön-sorsoiás Az Országos Takarékpénztár 1954 első felében négy alkalommal rendez államkölcsön-sorsolást. Az ötéves tervkölcsön VIII. sorsolását, mint már köztudomású, március 27-től 30- ig Budapesten tartják meg. Ezen a sorsoláson, nyereménnyel vagy névertek ben körülbelül 830 ezer kötvény kerül kihúzásra, 103.5 millió forint összegben. Április 26—23 között Kecskeméten kerül sor a II. Békekölcsön négyeseik sorsolására, Május 27—30 között új, szocialista városunk, Sztálinváros lesz a színhelye az I. Békekölcsön VI. sorsolásának. Június 29-én Kaposvárott sorsolják másodízben a III. Békekölcsönt. Márciustól júniusig minden hónapban lesz tehát sorsolás és a félév végéig több, mint másfélmillió darab kötvény tulajdonosa részesülhet az együttesen 280 millió forintot kitevő sorsolási összegből, Bozóki Mátyás elvtárs, a nagyszékely! Dózsa tsz küldötte azért gyakorolt bírálatot a járási pártbizottság felé, mert nem fektet elég súlyt az ellenőrzésre. Gyengének találja a járási pártbizottság ellenőrzését, amit leginkább az mutat — mondotta, — hogy szövetkezetünkben igen ritkán látogat a járási pártbizottság egyik, vagy másik tagja. Pri- menosz Tokisz elvtárs, a görögotthon pártszervezetének küldötte többek között a bírálat és önbírálat kérdésével foglalkozott, mint mondotta, a bírálat és önbírálat az alapja annak, hogy a pártszervezetek további munkájukat valóban meg tudják javítani. Perger Imre elvtárs, a Simon- tornyai Bőrgyár igazgatója felszólalásában arra mutatott rá, hogy a pártszervezeteknek és elsősorban a járási pártbizottságnak a továbbiak során többet kell foglalkozni a szak- szervezetek munkájával is. Még számos felszólalás tárta fel a hiányosságokat és mutatta meg, hogyan kell megjavítani pártszervezeteink eddigi munkáját. A vita után megválasztották a pártválasztmány tagjait és a küldötteket. Egy-egy jelöléshez számos hozzászólás történt. Megvitatták a jelölést, kiegészítették a jelölő bizottság javaslatait és bírálták a jelölteket. A küldöttek a kommunisták legjavából választották meg a pártválasztmányt. Választmányi tagok lettek: Fehérvári Antal, Hoffmann János, Kovács János, Micskó Irén, Hermami Jánosné, Rátái József elvtársak és még számosán a legjobb kommunisták közül. A választmány első tagjául Illés György elvtársat, a járási pártbizottság titkárát jelölték. Ugyancsak őt jelölték és választották a megyei pártértekezlet első küldöttjének is. * Az értekezlet igen tanulságos volt. Nemcsak a beszámoló, de a hozzászólások is arról tanúskodtak, hogy ez az értekezlet újabb fordulópontot jelent a gyönki járás kommunistáinak életében. Megmutatta azt, hogy az értekezlet után, mint a pártválasztmány, mint pedig a küldöttek sokkal harcosabban fogják végezni munkájukat iparban, mezőgazdaságban egyaránt. Megmutatta azt is, hogy milyen komoly jelentősége van párttagok és pártonkívüliek között a dolgozók elméleti tudásának 'fejlesztésében. Világosan tükrözte, hogy minden becsületes dolgozó, munkás és paraszt egyaránt, érzi, hogy az új szakasz, melyet pártunk Központi Vezetőségének júniusi határozata jelölt meg, milyen feladatokat ró minden egyes dolgozóra, és hogy az ember csak akkor kerülhet saját szükségleteivel előtérbe, csak akkor emelkedhet az eddiginél sokkal gyorsabban és magasabbra a dolgozók életszínvonala, ha minden munkás, paraszt, értelmiségi és egyéb foglalkozású dolgozó becsülettel kiveszi részét a termelésből. Egy délután az ozorai Petőfi tsz-ben Kevés község van Tolna megyében, melynek olyan gazdag múltja lenne, mint Ozo- rának. A középkor Ozorai Pippójától a szabadságharc, majd az 1919-es forradalom nagyszerű napjaiig vaskos könyveket félthetnének meg az ozorai események. Nem csoda, ha egyik legkiválóbb mai írónk, Illyés Gyula ozorai gyerekéveinek megírása Után a falu történelméhez nyúlt, hogy az 1848-as ozorai példával a ma dolgozóit lelkesítse. A falu utcái is történelmi levegőt lehelnek: a község központjában az ódon vár emelkedik, komoran cs sötéten, nem messze idle az egykori kocsmaépület, amelyben több, mint 100 évvel ezelőtt egy ifjú színész tett próbát színi talentumából, hogy nem sok kai később meggyőződjék róla, a poézis- hez több a tehetsége. Az egykori ifjú színészben, amint a hajdani dráma tirádáit szavalta az ozorai kocsma deszka emelvényén — kevés néző gyaníthatta Petőfi Sándort. S a falu felett ott magasodik a hegy, amely mögül a magyar huszárok néztek farkas- szemet a császári sasos csapatokkal. Mindez ma már a történelemé, bár találunk még Ozorán olyan öreg embert, aki a 48-as napok harcait nem a történelemkönyvből, hanem a nagyapja elbeszéléséből ismeri. Azokra az időkre viszont a fiatalabbak is emlékeznek, amikor még Eszterházy Antal volt a legnagyobb úr Ozorán, igaz, hogy a 40-es években neki is befellegzett, mert a montecarloi jártékbar- lang meg a párisi nők elnyelték az ozoraikas- télyt mindenestől. A sok adósság fejében a bank kebelezte be, pontosan úgy, mint Mikszáth regényeiben s az egykori dzsentrinek végképp nyoma veszett Ozorán. Igaz, hogy azelőtt se sokat látták, s ha látták, abban sem volt sok köszönet. A felszabadulás után pedig a kedves, klasszicista stílusban épült kúriában a Petőfi tsz ütött tanyát, ahol ma már 36 család keresi a biztos boldogulás útját, — Nincs is nálunk semmi hiba, — mondja Takács Mihály, a tsz elnöke. — Az elmúlt esztendő után 4 új családdal szaporodtunk, olyan jó volt az eredmény. 6 kiló búza, majdnem másfél kiló árpa, 50 deka zab, meg sok más egyéb termény mellett 16 forint 90 fillér jutott egy-egy munkaegységre. Ülünk bent az egykori grófi kastélyban, Takács elvtárs keresztbeveti lábát, az adósságokban elmerült gróftól iltmaradl karszékben. fejét kezébe hajtva gondolkozik s így mondja: — Persze azért nálunk is van még javítanivaló. Itt van mindjárt a munkaszervezés kérdése, ezzel bizony nem álltunk jól eddig. Szavaiból kiderül, hogy tavaly végeredményben semmiféle munkaszervezés nem volt, terv szerűt lenü l, fe gyelmezetlenül mentek a munkák. Brigádok, munkacsapatok csak papíron voltak, s a 40 tag női családtagjait csak egyes alkalmakkor, szeszélyesen kapcsolták be a munkába, — Azért különösebb baj nem volt, — mondja Takács Mihály, de inkább csak saját maga megnyugtatására. mert ő is érzi, hogy sokkal jobban mehetett volna minden, 70 hold kukoricájukat is csak egyszer kapálták meg s amint Kovács István, a tsz párititkára mondja, csak annyi munkát végeztek, amennyit éppen kellett, semmivel se többet. Es az idén? Az idén aztán másként lesz. Ozorán az történt, hogy maga a tagság jött rá a hibára s amikor néhány hete taggyűlést tartottak, senkinek sem volt ellenvetése az ellen, hogy a földet felelősséggel adják ki a tagoknak. Ebbe persze a családtagokat is belevették, de azok mindenből fele akkora területet kaptak, mint a rendes tagok. — No meg a fogatotok is kivételek, — mondja Takács Mihály — azoknak csak két hold kukoricát adtunk ki, mert egyéb dolguk is van. Az idén jól indult minden Ozorán. Hordták a trágyát a tavasziak alá, fejtrágyáznak, szántanak s vetnek is, de ez kicsit lassabban megy a kelleténél, mert mindig megzavarja őket az időjárás. A mélyenfekvő, sáros földekre nem lehet mindenütt rámenni. A jó munka már most érezteti hatását: 3 forint 30 fillért tudtak adni egy-egy munkaegységre előlegként. — Ha a tsz asszonyai ezután is úgy dolgoznak, mint eddig, akkor még jobb lesz az eredmény, mint tavaly — mondjuk Takács Mihálynak, akit sokan azzal gyanúsítanak Ozorán, hogy nőgyülölő. Elmúlt 50 esztendős, de még mindig nem nősült meg. De erre csak mosolyog Takács Mihály. — No, azt nem lehet mondani, — jelenti ki ravaszul és sietve hozzáteszi: — Az öregapám elmúlt hetven éves, amikor megnősült. I-Ia így vesszük, Takács Mihálynak még van néhány esztendeje a nösülésre. . — De hogy komolyra tereljük a beszédet, — mondja tovább, — van egy panaszunk is. Az ősszel 20 ezer forintot kaptunk a villany bevezetésére. A belső vezetékek elkészítését azonban a MEGYE- VIEL addig húzta, halasztotta, amíg megcsináltattuk a pincehelyiekkel. A belső vezeték ezzel meglenne, — igaz, hogy a MEGYE- VILL most 2900 forintot követel rajtunk, — ök tudják, miért. Viszont most meg a DÉLDÁV-val gyűlt meg a bajunk, nem akarja az áramot bekapcsolni. Ezt már nem tudjuk a pincehelyiekkel megcsináltatni. Eddig Takács Mihály. Még ugyan azt is elmondja, hogy a tagok ezek után hogyan vélekednek a MEGYE- VILL-röl és a DÉL- DÁV-ról, amiben bizony semmi dicséret nincs. De velük együtt mi is megkérdezzük: mikor gyullad végre fény az öreg ozorai kastélyban? (cs) Ma tartják a megyei küldöttgyűlést a tolnamegyei földművessziivetkeietek A Tofoameigy'ei Szövetkezetek Szövetsége ma tartja meg megyei küldöttgyűlését, melyen a megyei szövetkezeti mozgalom legjobb harcosai vesznek részi. A küldöttgyűlésen a 120 megyei küldött között van például Pincz János, az iregszemcsei földművesszövetkezet vezetőségi tagja, egyénileg dolgozó paraszt, aki a szövetkezet irányításában, a mozgalmi munkában mindig élenjárt. 1953 évben 460 forint részjegyhátralékot fizettetett be és 6 új tagot szervezett a földműves- szövetkezetnek. Jó munkájáért „Kiváló földművesszö- vetkezetl dolgozó" jelvénnyel tüntették ki. — Fuchs György, a dombóvári áruház vezetője. Mint a szakszervezeti bizottság elnöke rendszeresen értékeli a versenyt a dolgozók között és ezzel elérték azt, hogy a dombóvári íöldművesszövettkezeí már régóta az elsők között van országosan. Kovács István, nagydorogi középparaszt élenjár a mezőgazdasági munkák elvégzésében, mint a íöldművesszövetkezet vezetőségi tagja segíti a földmű vess zö ve t kezetet az áruellátásban és az egyéb feladatok elvégzésében. Id. Boskó Andrásné a szakadat» termelőszövetkezet tagja. A gyönki körzeti földművesszövetkezetnek igazgatósági tagja. Az áruellátás megjavítása terén végzett eddig is jó munkát és jó munkája biztosíték arra, hogy a földművesszövetkezet igazi hivatását betöltse. A megyei küldöttgyűlés célja az. hogy a földművesszövetkezeti mozgalom előtt áldó feladatokat megbeszéljék, határozzanak az elkövetkezendő feladatokról. A megyei küldöttgyűlésen Varga Gyula elvtárs, a megyei szövetség titkára tart beszámolót. Fácáiiberti Vörös Hajnal tsz: Egy hét alatt 20 literrel emelkedett a tejhozam Temielaszövetkezeteink jövedelmező üzemágai közé tartozik az állattenyésztés is. A fácánkerti Vörös Hajnal tsz tagsága is ezt,az elvet vallja. Éppen ezért elkeseredve Látta és tapasztalta a tsz vezetősége, hogy a .tejtermelés napról-napra csökken. Eleinte arra gondoltak, hogy nem kielégítő a takarmány. Számításaik után rájöttek, hogy ez nem állíthat fenn, mert az életfenntartó takarmányon felül még öt liter tejtermelésre is etették az állatokat. Ez- uán alaposan megvizsgálták a tehenészetben dolgozók munkáját és ekkor jöttek rá, hogy nem a takarmányozásban, hanem a gondozásban rejlik a napi kifejt tejmennyiség állandó csökkenése. Ugyanis rendszertelen volt az etetés. A fejest mindennap más és más végezte. Nem volt pihenő biztosítva a teheneknek. A hibák megállapítása után intézkedett a Vörös Hajnal tsz vezetősége. Olyan gondozókat állítottak a tehenészetbe, akik eredményesen tudtak harcolni a tejtermelés emelése érdekében. Vecsed József és Vecsei János tsz-tagok voltak azok a gondozók, akik vállalták a fennálló hibák kijavítását. Amikor Vecsei elvtársék átvették a tehenészetet a 16 tehéntől napi 40 liter tejet fejtek. Alig egy heti munka után azonban a gondos etetés és a szakszerű Lej és eredménye már jelentkezett. 15 darab tehéntől 60 liter tejet fejtek. A fácánkerti Vörös Hajnal tsz két tehenésze azonban nem elégszik meg az eddig elért eredményeikkel, hanem jó munkával a tehenészet tejtermelését tovább akarják fokozni. Ezért Vecsei elvtársék vállalták a III, pártkongresszus tiszteletére, hogy a napi kifejt tejmeny«» nyiséget 100 literre emelik,