Tolnai Napló, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1954-03-20 / 67. szám
2 NAPCÖ 1954 MÁRCIUS 80 A Szovjetunió Legfelső Tanácsa választásainak eredményei Moszkva (TASZSZ): A Szovjetunió Legfelső Tanácsa választásai alkalmából alakult központi választási bizottság közleményt adott ki az 1954 március 14-i választások eredményeiről. A közlemény megállapítja, hogy a központi választási bizottsághoz valamennyi kerületi választási bizottságtól beérkeztek a Szovjetunió Legfelső Tanácsa választásairól szóló végleges adatok. Az említett adatok alapján megállapították, hogy a választójogosultak összlétszáma 120 millió 750 ezer 816, közülük a Szovjetunió Legfelső Tanácsának választásain 120,727.826-an, azaz a választójogosultak 99.98 százaléka vett részt. A szövetségi tanács választókerületeiben a kommunisták és párton- kívüliek népi tömbjének jelöltjeire 120.479.249-en szavaztak, azaz a szavazók 99.79 százaléka. A jelöltek ellen szavaztak 247.897-en. „A Szovjetunió Legfelső Tanácsának választásairól szóló rendelkezés“ 88. cikkelye alapján érvénytelennek minősítettek 680 szavazólapot. A n inzetiségi tanács választókerületeiben a kommunisták és párton- kiviiliek né")1 tömbjének jelöltjeire szavaztak 120,539.860-an, azaz a szavazásban résztvett választók 99.84 százaléka. A nemzetiségi tanács jelöltjei ellen szavaztak 187.357-en. A „Szovjetunió Legfelső Tanácsának választásairól szóló rendelkezés" 88 cikkelye alapján érvénytelennek mi- n ' “teli 609 szavazólapot. A központi választási bizottság közleménye a továbbiakban részletes adatokat tartalmaz a szövetségi tanács és a nemzetiségi tanács választásairól az egyes szövetséges köztársaságok szerint. A közlemény megállapítja továbbá, hogy az autonóm köztársaságokban, az autonóm területeken és a nemzetiségi körzetekben a nemzetiségi tanács választásain a 9,534.150 választó közül 9,532.571-en szavaztak, azaz az összes választók 99.98 százaléka. Ezekben a kerületekben a kommunisták és pártonkívüliek népi tömbjének jelöltjeire 9,503.807-en szavaztak, azaz a szavazásban résztvett választók 99.69 százaléka. Az autonóm köztársaságok, autonóm területek és nemzetiségi körzetek nemzetiségi tanácsi jelöltjei ellen szavaztak 28 ezer 722-en. „A Szovjetunió Legfelső Tanácsának választásairól szóló rendelkezés“ 88. cikkelye alapján érvénytelennek minősítettek 42 szavazólapot. A központi választási bizottság — mondja a közlemény — megvizsgálta külön-külön minden egyes választó- kerület anyagait és „A Szovjetunió Legfelső Tanácsának választásairól szóló rendelkezés“ 38. cikkelye alapján mind az 1347 választókerületre vonatkozólag lajstromba foglalta a szovjetunió Legfelső Tanácsa tagjainak megválasztását. A közlemény befejező része a szövetségi tanácsba és a nemzetiségi tanácsba megválasztott küldöttek névsorát tartalmazza. A külpolitika hírei MOSZKVA Március 18-án a Szakszervezetek Házának oszlopcsarnokában megkezdődött a Szovjetunió Szakszervezetei Központi Tanácsának XIII. teljes ülése. N. M. Svernyik, a Szovjetunió Szakszervezetei Központi Tanácsának elnöke azokról a feladatokról tartott beszámolót, amelyek a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága teljes ülése által „az ország gabonatermelésének további növeléséről, valamint a szűz- és parlagon hagyott földek tcrmővétételéről" hozott határozat végrehajtásával kapcsolatban a szakszervezetekre hárulnak. MTI Mint a Reuter hírügynökség közli, Dag Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára csütörtökön este Londonban móndott beszédében sürgette, hogy „valamennyi nagyhatalomnak — beleértve a kommunista Kínát is, — az ENSZ tagjává leéli válnia.“ Hammarskjöld a továbbiakban hangoztatta: „Nem szabad megengedni, hogy a genfi értekezlet kudarcba fulladjon, ha nehézségek merülnek feL." Hammarskjöld végül hangsúlyozta, hogy a genfi értekezlet „új lehetőséget nyújt az ENSZ tagállamainak." Olyan szellemben kell ehhez a lehetőséghez közelíteni — mondotta, — „amely elfogadja és tiszteletben tartja a nemzetek széles különbözőségének tényét.“ PEKING Kínában 235 millió lakosú területen már megválasztották a helyi népigyűlések képviselőit. Ez a terület több. mint 87 ezer hsziangot (több falut magábanfoglaló közigazgatási területet) és törvényhatósági körzetet ölel fel, vagyis az összes hszian- gok és törvényhatósági körzetek 40 százalékát. BERLIN Héuss, bonni államelnök Adenauer javaslatára Peter Pfeiffer, volt náci diplomatát az elmúlt napokban nagykövetté és Nyugat-Németorszóg ENSZ-beli megfigyelőjévé nevezte ki. Pfeiffer kinevezését nemcsak haladó körökben fogadták felháborodással, hanem az amerikai képviselőhöz tagjai körében is. Pfeiffer 1934-től 1938-ig a hitleri Németország párisi nagykövetségén, majd 1938-tól 1940-ig a római nagyr követségen követségi tanácsosként működött. 1941—42-ben algíri német, főkonzul volt. BERLIN Adenauer, aki nyolcnapos görög- országi látogatása befejeztével csütörtökön továbbutazóit a török fővárosba, szerdán Athénben sajtóértekezleten kijelentette: „Ha Francia- ország várakozásaink ellenére nem ratifikálná az európai védelmi közösségről szőlő szerződést, akkor más eszközökkel kell gondoskodni Európa védelméről." A „Deutsche Woche" című müncheni lap közlése szerint Adenauer megígérte Papagosz görög miniszter- elnöknek, hogy hamarosan német katonai szakértőket és kiképzőket küld Görögországba. PARIS A „l'Hu/manité" jelentése szerint s tuniszi kommunista párt nyilatkozatot bocsátott ki a tuniszi diákok március 13-i tüntetésével kapcsolatban, amelynek során három embert megöltek, sokat megsebesítettek és számos tüntetőt letartóztattak. KAIRO A kairói rádió jelentése szerint Szaud-Arábia egyiptomi nagykövetsége nyilatkozatot tett közzé, amelyben az áll, hogy Szaud-Arábia kormányának olyanirányú állandó erőfeszítései ellenére, hogy kivívja a buraimi oázissal és egyéb határkérdésekkel kapcsolatos viszály békés megoldását, az említett oázisban lévő angol tisztviselők és katonák továbbra is rendszeres támadásokat hajtanak végre és lövöldöznek, aminek következtében március 17-én egy arabot megöltek. Szaud-Arábia kormánya követeli az említett oázisban lévő angol tisztviselők és katonák • ilyen cselekedeteinek megszüntetését. | Az ENSZ európai gazdasági bizottságának ülésszaka Genf (TASZSZ) Az ENSZ európai gazdasági bizottságának március 18-i délelőtti ülésén ismét megtárgyalták a külkereskedelem fejlesztésébe alakult albizottság munkájának kérdését. A megbeszélések eredményeiként a Szovjetunió és Anglia küldöttségének sikerült e kérdésekkel Kapcsolatban közös határozattervezetet kidolgozni., amelyet az ■ ülésszak egyöntetűen elfogadott. P. N, Kumikin. a Szovjetunió képviselője azt a kívánságát fejezte ki, hogy ez az eset, — amely az ENSZ európai gazdasági bizottságának tagiéi részéröl az együttműködésre és kölcsönös megértésre irányidó törekvést tükrözi, — precedenssé váljék a bizottság további munkája szem pontjából. Ezután az ülésszak folytatta az Európa gazdasági helyzetével foglalkozó szemle megvitatását. Kutas Imre, Magyarország képviselője rámutatott a szemle lényegbevár gó hiányosságaira. A. Gurinovics, a Bjelontsz Szovjet Szocialista Köztársaság képviselője kiemelte, hogy a szemle tanulmányozása és a szemléhez csatolt melléklet áltál idézett statisztikai adatok összehasonlítása során feltétlenül olyan következtetést kell levonni, hogy 1953-ban több nyugateurópai ország gazdasági helyzete rosszabbodott. Tovább tombol a harc Dien Bien-Phuért Paris (MTI) Hírügynökségi jelentések szerint Dien-Bien-Phu francia és zsoldos helyőrsége körüli egyre szorosabbra fűződik az ostromgyűrű, A néphadsereg ostromágyúi jóformán szünet nélkül összpontosított tűzzel árasztják el az erődítményeket Az ötnapos csata során lelőtt, vagy a repülőtereken szétrombolt fráncia repülőgépek száma már harmincötre emelkedett. Párisi francia lapértesülések szerint másodízben történt a csata kezdete óta, hogy a néphadsereg főparancsnoksága visszajuttatott Dien- Bien-Phu parancsnokságának hatvan sebesült francia hadifoglyot. Az ostromlott erőd két repülőtere különben állandóan tűz alatt áll. Hármas ikrek Szarvason A szarvasi szülőotthonban hétfőn délután Súlyán Jánosné szarvasi asszony hármas ikreket szült, két fiút és egy leányt. A Vöröskereszt és az MNDSZ helyi szervezete sok aján dékkal kedveskedett az anyának és gyermekeinek. A gyermekek életképesek. A szülőotthonban nagy gondossággal ápolják a kicsinyeket. KULTÚRVERSENY UKRAJNÁBAN Szovjet-Ukrajna tehetségekben gazdag ország. Ez különösen a nemrég megtartott Ukrajna és Oroszország újraegyesítésének 300. évfordulója alkalmából rendezett kül- túrverseny bemutatóján mutatkozott meg. Ukrajna minden részéből több, mint ötezer énekes, táncos, zenész és szavalóművész érkezett Kievbe a kultúrverseny színhelyére. A kul- túrverseny szereplői munkások, parasztok, egyetemi hallgatók, agronó- musok, tanítók voltak. Az ukrán köztársasági kultúrverseny olyan nagy érdeklődést keltett, hogy a színházak nem tudták befogadni a nagyszámú közönséget. A kievi televíziós központ a város lakosságának kívánságára televízióra vette fel az összes műsorszámokat. A műsoron 136 kórus, 87 táncegyüttes, 42 zenekar és többszáz szólista szerepelt. A verseny 10 napos időtartama alatt a szereplők kiváló felkészültségről, magasfokú művészetről tettek tanur Ságot. A képen: T. Kosztyenko, J. Zalevszkája és R. Karpman, a kievi orvostudományi főiskola hallgatói a T. G. Sevcsenko opera- és balettszin- ház műsorát nézik a televíziós készüléken. A japán kormány törvényesíti a kábítósserkereskedelmet Peking (TASZSZ) Az „Uj Kína“ hírügynökség jelenti: Tokiói jelentésék szerint Japán, amely a háború előtt az egyik leghatalmasabb kábítószerexportőr volt, áprilisiban ismét megindítja az opiumkereskedelmet. A japán szocialista ügyek minisz tériuma úgynevezett „ópiumtörvénytervezetet“ dolgozott ki, amely engedélyezi a máktermelést, valamint az ópium behozatalát és kivitelét. Ez a törvénytervezet a parlament jóváhagyása után április 1-én lép életbe. II. Sztániszlávszkij tanult amei- ningeniek valóságkereséséből, hatott rá Reinhardt és Craig megszokott sablonokból, régi, roskatag tradíciókból való kiábrándultsága, formakeresése, de merőben más utakat keresett a rendezés alapvető feladatainak megfejtésére. Ennek lényege: a mű eszméjét és cselekményét feldolgozó komoly és elmélyedő munka, amely ugyanilyen komolysággal foglalkozik a rendezés során a színésszel, a színész alkotómunkájával is. A nagy orosz realisták művészetén felnőtt Sztániszlávszkij feltétlen híve volt a társadalmi haladásnak. A színmüvészetet teljes mértékben ennek a haladásnak, az emberek nevelésének szolgálatába állította. Számára elképzelhetetlen volt, hogy a színész, rendező vagy bárki más színházi ember munkáját ne hassa át a színház feladatának mély eszmei átérzése, mint olyan művészeté, amelynek a nézővel szemben igen komoly nevelési feladatai vannak. Ebből a felfogásból fakad Sztániszlávszkij alapvető követelése a színiélőadásokkal kapcsolatban — és ez vonatkozik a szerzőre, színészre, rendezőbe, s a színház bármely egyéb művészére egyaránt —, hogy munkájuknak melyen gondolattal telitett- nek kell lennie. A középpont, az írott mű eszmeiségének legfőbb kifejezője a színész, aki — a rendezőve] együtt — nem „tolmácsa“ az írónak, hanem alkotótársa, aki egyéniségével, élettapasztalatával, művészi elképzeléseivel, mondanivalójával nemcsak alátámasztja, kitere- bélyesíti, kivirágoztatja az író elképzelését, hanem azt a mű eszmei mondanivalója érdekében ki is egészíti. Rendezői munkásságát annak a célnak elérésére vetette latba, hogy a szerep-kialakítás és a rendezés során nem a közvetlenül köny- nyen elérhető közelségben kínálkozó feladatokat kell megoldani, hanem felszínre kell hozni a darabban, a szerepekben rejlő, valóban művészi munkát kívánó lehetőségeket. A színpadi mű eszmeiségének, a ,.tanulságnak“■ kibontása csak a szerves, valóságos élettel egyenértékű átélt ‘színészi alkotással lehetséges. „Csak SZTÁNISZLÁVSZKIJ NYOMÁBAN Irta: POLGÁR ISTVÁN, a Pécsi Nemzeti Színház rendezője annyit kell elérnie és semmi többet művészetünknek — mondta Sztániszlávszkij, — hogy a vakok lássanak és a süketek halljanak.“ A gondolati tartalmat, eszmeiséget sugárzó színészi átélés elérésére Sztániszlávszkij alkotói módszert dolgozott ki: Ez röviden és leegyszerűsítve: a színészt cselekedtetni kell a színpadon a szerep célja felé, az eszmei mondanivaló érdekében. Tehát ne azt mondjuk neki: légy szomorú ... itt most vidám ... szeresd jobban a gyerekedet... gyűlöld szenvedélyesebben az ellenséget..: stb., hanem: cselekedj most úgy, mintha a szerepbeli XY volnál, XY céljainak megfelelően. A cselekvések helyes ■ logikája átéltséghez és valódi érzésekhez vezet. „Ha valóban helyes valamit cselekedni, akkor érezni sem lehet másképpen“ — mondotta Sztániszlávszkij, aki így új, materialista megvilágításban látta a színész alkotó folyamatát. Kedrov, Sztániszlávszkij tanítványa így ír erről: „Az új, amit Sztániszlávszkij- nák az élet sugalmazott, az volt, hogy az embert nem úgy kell nézni, mint egy elszigetelt, önmagába zárt egyéniséget, hanem mint társadalmi ényt, elválaszthatatlan kapcsolatban a környező világgal. At ember lényének ebből a helyes materialista felfogásából eredt egy másik, művészetünkre nézve nem kevésbbé fontos következtetés, amely abban rejlett, hogy a színész színpadi élményeit tápláló gyökereket nem az alakított személyen belül kell keresni, hanem azon kívül, a környezettél való kapcsolataiban és kölcsönhatásában, mivel az a rész, amely az emberben él, csak akkor virulhat igazán, ha kívülről kap éltető erői.“ Mit jelent ez? Sztániszlávszkij a cselekvésben látta meg azt az erőt, amely képes felkelteni az ember érzéseit, gondolatait. A cselekvést pedig az ember külső környezetével való kölcsönhatásában látja. A legfőbb: a cselekvés logikája. Az átélés, itlényegülés alapja pedig: a színész magáévá teszi egy idegen szeméin cselekvésének logikáját; — hogy hogyan cselekszik az az ember abban az esetben, s miért kell úgy cselekednie. A színész akkor, érti meg valóban a színpadi alak jellemét, ha ezt a cselekvési logikát tökéletesen magáévá teszi. Lám Sztániszlávszkij rendezői módszerét vizsgálva, az ember minduntalan a színész alkotási módszerére bukkan. És ez nem véletlen. — Sztániszlávszkij — mint már említettem, — a színész alkotását, a színésszel való munkát tekintette a színházművészet középpontjának. Ezzel komoly pedagógiai munkát is rótt a rendezőre. Ami nem könnyű. Különösen, ha meggondoljuk, hogy színészeink legtöbbje pályáján az önmutogató ripacskodásnak, üres, lélektelen rutinnak, szürke naturalizmusnak micsoda skáláját futotta be. — a burzsoá színházüzlet kényszerítő hatására. Sztániszlávszkij munkaclvci cs módszere alapján dolgozik — vagy legalábbis próbál dolgozni —• ma már minden haladó rendező nemcsak a Szovjetunióban, hanem a népi demokratikus országokban is. Sőt a nyugati országok rendezői közül is a haladnak e módszer szerint vagy legalábbis efelé tapogatózva alkotnak. (Az olasz Vittorio de Sica, Rosellini, De Santis, Latuada filmjei, az angol Oliwier „Hamlet’‘-je, stb.) A mindennapi színházi gyakorlat egyre jobban igazolja: újtípusú, szocialista realista előadást polgári rendezéssel nem — kizárólag szocialista realista módszerrel, Sztániszlávszkij módszerével lehet produkálni. Receptet természetesen nem ad Sztá- niszlávszkij a rendező kezébe, de iránytűt igen, amelynek segítségével ki-ki a maga tehetsége szerint bogozhatja, bontogathatja ki egy darab eszmei mondanivalóját és állíthatja a színészi alkotást az irodalmi mii és az eszmei mondanivaló szolgálatába. .Ugyancsak nehéz volna e helyen a rendezés munkáját, részleteiben boncolgatni attól kezdve, amikor a rendező elolvassa a darabot, addig, amíg a bemutatón a függöny felgördül. Vázában ez a munka körülbelül ilyen: 1. A rendező személyes munkája a darabbal, — Többszöri olvasás után a darab eszmei mondanivalójának megállapítása. Ez eszmei mondanivalót szolgáló és ellene irányuló cselekvések felvázolása. Minden egyes szereplő az egész darabon végighúzódó törekvési vonalának megállapítása. A darab műfaji és minőségi értékelése. Esetleges dramaturgiai változtatások; munka a szerzővel. 2. A rendezőnek a színészekkel való közös munkája. Ez három réez- bői] áll: a) Asztal melletti darab, és szerep elemzés. Ennek ’porán a é*iné- sz.ok a rendező irányítása meWtett' végigcsinálják arat. a murikaifc%a:miaibof, amelyet a rendező miár a darabon annak oftvaeása után etaégwW. b) 'Próbateremben való munka. Iibt a rendező a. «wtóázefoet a kiielemaejtit ^zerrbptlö- rdkvéeek kzeriimt esctokedtelii. Sokszor nem is ragaszkodva az Írói szöveghez, csak árra ügyelve, hogy a különböző bi y.iyz>eibelk Beik mngféljiőlín logikus csoiHkvés a szerves, a va!óságoo étert!eJ tegyen áthatva.: 'eV' Munka a színpadon, — A tatkor a' rendező az ■gyes jelewtek-et szétbontva, elkép- öltetoivdl fűszerezve»' meg- fn' d'ő ritirnnr,!. és kép szer ő ségéi bizito- sií'tiva szilipailra teszi át és előadáséi je@ecep.it i. 3. Munka a darab ' színre- hozásánál segítséget nyújtó több’ művésszel. (Díeztet, jeHimez, tervező, vet, világosítóval, technikai szeméty- zeteeil. eííb.) Meg keli! még jegyezni, hogy a bemutefó után' a rendező mun kájártak még nincsen vége.-' Köteles az etiftadúsok taipa siztototai stopján a iMod’Uikeibkait, napről-napra tovább fejleszteni. csiszolni. Mindaz, am it Sztániszlávszkij alapján a rendezés elviségéiröl, aiz iroda Imi műnek a mii eszmei mondani- vailiőja. «izeräinitii «pzinipaidirá állításáról, vakt,minit a« ötiálllóan alkotó rendezőről írtam, remélhetőleg , segíti eb oszlatni a htíyteflten, ctovult elképzelés,ebeit, Teranészeitieeein nem mindet. E cikk betölti hivatását, ha a színház rendezői ’ munka iránit, érdeklődő közönséget elkerült, nagyvonalakban- *i-. jékozttoitnia.
