Tolnai Napló, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1954-03-20 / 67. szám
1*54 MÁRCIUS 20 NÄPCÖ 3 PARI ÉS PARI EPÍ1 ÉS Simontornyai Bőrgyár: A konccsi á lami gazdaság párfvezetőségének munkája a vezetőség újjáválasztása óta A kanacsi állami gazdaságban alig: pár hét telt el azó: a, hogy a párttagság megválasztotta az új vezetőséget. Ez a rövid pár hét, azonban elegendő ahhoz, hogy értékelni tudjuk, milyen munkát, végzett az újonnan választott vezetőség. Párt- szervezetünk vezetőségének első lépése volt, hogy a párt és tömegkap- esolátot megjavt'sa a gazdaságban. Ez a ténykedése nem volt eredmény télen, mert a pártonkívüli dolgozók egyre inkább fordulnak bizalommal a pártszervezethez problémáikkal. A dolgozók problémáinak elintézését legsürgősebb feladatnak tekinti minden vezetőségi tag és így egyre In- j kább fordulnak a pártonkívüli tö- I megek a párt felé és bizalommal kö- I Példamutató munkát végeztek Feil Mihály és Haág Béla szerelők, de sorolhatnánk valamennyi szerelőt és mindazokat a traktorosokat, akik résztvettek a gépjavítási munkálatokban. A párt és a töm,égkapcsolat megjavítását segítette elő az is, hogy az újonnan megválasztott vezetőség átszervezte a politikai oktatást. Ennek eredménye is megmutatkozik, mert az utóbbi időben több, mint ötven párttag és pártonkívüli kapcsolódott be á politikai oktatásba. Érzik és értékelik is az oktatás fontosságát. Az. eredményes szervezés és átcsoportosítás folytán súlyos hibát is követett el a pártszervezetünk vezetősége. Az eredmények láttán megnyugvás mutatkozott a pártszervezet vezetőségében, mert elfeledkeztünk a politikai iskolák vezetőinek ellenőrzéséről és segítéséről. így fordulhatott elő, hogy az I. évfolyamú Bolsevik Párttörténet és ae első évfolyamú politikai iskola propagandistái, Detkó János és Kaszás Sándor elvtársak kétszer egymásután nem tartották meg a politikai iskolát, pedig a hallgatók mindkét esetben megjelentek. Ez a felületes és könnyelmű gondolkodás újra súlyos akadályokat gördített politikai oktatásunk elé. Az oktatásban résztvett elvtársak újra kezdtek lemaradni. A pártszervezet vezetőségének e hiányossága mellett súlyos felelősség terheli a propagandistákat, mert nem érdemesítették annyira a politikai iskolák hallgatóit, hogy megjelentek volna a politikai iskola hallgatói között, vagy amennyiben nem tudlak volna megjelenni, a helyettesüket kérték volna, hogy tartsa meg a politikai előadást. Ezeknek a propagandistáknak példakép kell, hogy szolgáljon Farkasinczky Lajos elvtárs, aki mint propagandista a másodéves politikai iskolán min dig pontosan megjelenik, foglalkozik a hallgatóival és nagy gondot fordít arra. hogy a hozzá beosztott hallgatók pontosan megjelenjenek az iskolán. Ezek a hiányosságok tanulságként kell, hogy szolgáljanak a pártszerve- II. vetik pártunk célkitűzéseit. A párt és tömegkapesolat állandó javulását igazolják a gépjavítása munkák. A pártszervezet felhívása nyomán a gépcsoport valamennyi tagja kemény és fáradhatatlan harcot kezdett, hogy az elmaradt gépjavítási munkákat helyrehozva minél gyorsabban és jobban hajthassuk végre gazdaságunkban ezt a feladatot. A párttagok mögött egy emberként sorakoztak fel a párfonká- vüü dolgozók is a gépműhelyben. A párttagok közül jó munkát végeztek: Vaszkó Péter és Schmidt János elvtársak, akik dicséretet érdemelnek a gépjavításban végzett jó mun- I káj ükért. zet vezetőségének és azoknak a propagandistáknak, akik nem tartották eddig szívügyüknek az oktatást és a hozzájuk beosztottakkal való foglalkozást. Nem engedhető meg az az állapot, ami eddig megmutatkozott, hogy egy-két ember hanyagságából 20—30 ember eredménytelenül várjon és az elméleti tudását ne tudja fokozni. Ha a mi propagandistáink tovább is így gondolkodnak, nem tudjuk eredményesen végrehajtani és megvalósítani a KV és az MT együttes határozatát, amely ; mezőgazdaság gyorsütemű fejlesztését tűzte ki célul valamennyiünk elé. Az ilyen helytelen módszerekkel nem lehet nevelni a dolgozókat és mozgósítaná a tömegeket. Ilyen politikai munka rányomja bélyegét az egész pártpolitikai munkánkra. Elszakadunk a tömegektől és nem tudjuk nevelni a párttagjainkat és a párton- kívüli dolgozók ezreit, de nem tudjuk mozgósítani őket, a tömegeket, az előttünk álló feladatok megoldására. Ezért ez lehetetlen állapot és nem megengedhető, a mi propagandistáink számára, de nem megengedhető a pártszervezetünk vezetőségének sem, hogy ilyeneket eltűrjön. Hiba volna azonban, ha ebben csupán a propagandisták hanyagságát látnánk és nem vennénk figyelembe, hogy elsősorban is mi vagyunk a hibásak, mert nem ellenőriztük megfelelően a propagandisták munkáját és nem vontuk őket felelősségre. — Ezért a bűnös mulasztásért elsősorban a vezetőség felelős, mert ezek a hibák azt mutatják, még mindig nem eléggé tanulmányoztuk és sajátítottuk el a Központi Vezetőség és a minisztertanács együttes határozatát és így nem is látjuk, mii jelent a propagandamunka megjavítása a mezőgazdaság gyors fejlesztésében. — Nem látjuk azt, hogy a mi jó, vagy rossz politikai nevelésünktől, munkánktól függ az, hogyan tudjuk elmélyíteni a tömegkapcsolatunkat és hogyan tudjuk mozgósítani dolgozóin kát a feladatok megoldására. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha mi, pártvezetőségi tagok is sokkal igényesebbek leszünk a saját munkánkkal szemben, ment csak így tudunk igényt támasztani párttagságiunkkal és a pártonkívüli aktíváinkkal szemben is. Ezért fokozottan kell javítanunk a már annyiszor hangsúlyozott kollektív vezetést, amihez oly nehezen tud átformálódni az újonnan választott vezetőség is. A kollektív vezetés ereje abban áll, hogy közösen hozunk határozatokat, közösen készítünk beszámolókait, közösen hajtjuk végre a ■tagság által hozott határozatokat és közösen ellenőrzünk minden munkát. Pártszervezetünk vezetősége igen sokat tett a Központi Vezetőség és a Minisztertanács határozatának megvalósítása érdekében. Állandó felvilágosító munkáival mutatjuk meg a pártonkívüli dolgozóknak, hogyan segíthetik elő a párt és a kormány mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozatának gyors végrehajtását a kanacsi állami gazdaságban és hogyan függ ez. össze a dolgozók növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítésével. Emellett foglalkozunk a dolgozók legapróbb problémáival és jogos követeléseik orvoslásával. Igaz, e téren még sok a kívánnivaló, mert a gazdaság vezetősége közül egyesek még mindig nem értik meg, hogy pártunk legfőbb törvénye a dolgozókról való fokozott és szüntelenül való gondoskodás. Nem megengedhető az és kemény harcot kell nekünk továbbra is vívni annak érdekében, hogy az olyan hibákat kijavítsuk, amelyek az állattenyésztésnél is megmutatkoznak: vannak egyesek, akik a vem- hességi prémiumot még most sem kapták meg, pedig lassan a csikó is meglesz és már újabb prémium is járna nekik, de még az előzőt sem kapták meg. Ilyen jogos követeléssel kereste fel a pártszervezet vezetőségét H. Kovács János és Pámer Mátyás, akik már több esetben vetették fel a főállattenyésztőnek jogos követelésüket, d’e még most sem nyert elintézést. A pártszervezet vezetősége már intézkedett a gyors kifizetés végett, de ez szükségszerűen megköveteli, hogy az eddigieknél még fokozottabban gondoskodjunk arról, hogy a gazdaságyezetőség minden egyes tagja tanuljon meg .új módon dolgozni és új módon vezetni. Gazdaságpolitikánkból minden vezető tanulja meg, hogy legfőbb ■törvényünk az emberekről való fokozott gondoskodás. Aki pedig nem érti meg ezt, a pántszervezet találja meg a módot, hogy a legszigorúbb felelösségrevonást alkalmazza azokkal szemben. De mindezek mellett tudatosítsa állandóan, hogy a dolgozókról való gondoskodás csak úgy lehetséges, ha minden egyes dolgozó egy emberként követi pártunkat és kemény harcot folytat a Központi Vezetőség és a minisztertanács együttes határozatának megvalósításáért, helytáll a munkában és betartja magyar állampolgárhoz méltóan kötelezettségeit. Csevenyccz István párttitkár. A kommunisták példamutatása magával ragadta a pártonkívüli dolgozókat is. Szak tanácsadó: II. rész. Megyénkben a somogyi oldalon, a tamási járásban sok körte terem, de. sokkal nagyobb gondot kellene termesztésére fordítani. A megye többi része viszont, nem alkalmas körtetermelésre, legfeljebb a nyáriak és homokvilág körtéje, a Kieffer hoz elfogadható termést. Megyénk területe tehát nem alkalmas az almástermésüek nagybani termesztésére, de annál inkább a csonthéjasok részére. A cseresznye, meggy, szilva, dió nagy lehetőségeit sajnos kihasználatlanul hagyjuk. Különösen a szilvafélékkel bántunk mostohán, pedig különféle gyönyörű és zamatos fajták bőségesen kárpótolják az almátked,velőket. Kezelésük is sokkal egyszerűbb és a fa maga is igénytelenebb. Valahogy ezekkel szem,bein előítélettel vagyunk ég országos viszonylatban is keveset törődünk velük. E fentieket általában az üzemi gyümölcsös telepítésével kapcsolatosan kell megállapítanunk, A házikertek igénye természetesen más és a lehetőségek is sokkal kedvezőbbek, mert sokhelyütt még öntözik is az alattuk levő növényféleségeket és ügy sokkal nagyobb a kapott csapadékmennyiség. Sokan fordultak már hozzám olyan kérdésekkel, hogy kert jükben milyen fákat ültessenek, ezek részére megkísérlem egy lehető legjobb fairt áfckal rendelkező k«|rt megjelölését. Általában azt jegyzem ■meg ezekkel kapcsolatosan, hogy ha a kertünk bekerített, törpefákat ültessünk, ha nyílt, középtörzsüeket. A ■törpe hamar terem és a fa könnyen kezelhetői a középtermetű viszont bekötözéssel megvédhető a nyulak- kal szemben. Telepítésre tehát az alábbiakat ajánlom: cseresznye, Germersdorfi óriás, nagy fekete ropogós, esetleg májusi meggy, pándi üveg, vagy körösi meggy. Kajszi magyar legjobb, Borai rózsa. Alma: nyáni: Asztrakáni piros, nyári aranypanmen, őszí: téli aranyparmen, Kanadai renet, Star- king, téli: Jonathan, Londoni pepin, Budai Domokos, Deliciosus, Ananász ■ranett. Körte: nyáni: Nagy szegfű- körte (legjobb befőzési), Clappked- veltje, őszi: császárkörte, Vilmoskörte, téli: Bosc-kobak és Diel-vaj. Őszibarack: (csak meszes melegfek- vésü talajon) May Flover, Amsden. gyümölcskertek királynője, Mezöko- máromi duránci, Elberta. Szilva: Altban ringló, Spät Anna, olasz kék és Besztercei muskotály. Ribizli: Fáy-féle vörös, Egres: Zöld óriás. Ezek lennének általában azok a legjobb fajták, amelyek asztalunk ellátására kerülnének és minden családi igényt ki is elégítenének. Most már csak az a fontos, hogy a kertész gondosan kezelje a fákat és akkor sok gyönyörűsége lesz benne, nemcsak a gondozónak, hanem az egész ház népének. Ezzel a család szükséglete fedezhető, ha pedig üzemi gyümölcsöst telepítünk, nagyban hozzájárulunk a dolgozók életszínvonala emeléséhez. Szakály Ferenc A meszesmfíhely dolgozói kihasználják a munkaidó minden percét A legutóbbi termelési dekádban a meszes műhelyben a tervteljesítés emelkedett, s á minőség sem romlott. Feltétlenül foglalkozni kell ezekkel a magas eredményekkel, mert azt tudjuk, hogy a párt iránt való hűség és a kormányprogramm megvalósítása serkentőleg hat minden becsületes dolgozóra. De akkor is fel tűnő, hogy rövid idő alatt 120 százalékos műhelyátlágról a második hónap végére 150 százalékos műhelyátlagot tudtunk elérni. Rop gyűlésen beszéltük meg és értékeltük az elért eredményeket. — Megállapítottuk, hogy az utóbbi időben a munkaidő nem volt teljes egészében kihasználva. Ma viszont a munkaidőt teljes egészében kihasználjuk, és a másik, hogy tervszerűbben, két csoportban dolgozunk. Az egyik csoport a nehézbőrökkel, a másik csoport pedig a könnyűfoőrök- kel foglalkozik, s ez megszüntette a munkakieséseket. Az egyéni verseny újbóli fellángolása is erősen érezteti jótékony hatását munkánkon. Minden dolgozó törekszik a pártkongresszus tiszteletére tett vállalását túlteljesíteni, első akar lenni e nemes versenyben. Az ásványi kikészítő műhelyben azonban már nem ilyen jó a verseny szellem. A termelési százalék műhelyátlagban ugyan 130, de ezzel szemben sok a visszaadott munkadarab, főleg a spriccelőkmél. S ez túlnyomó részben a lefolyásokból adódik. A hydralikus vasalósoknál is kell sürgősen javítani a minőségi munkán, mert itt az utóbbi időben a becsipések erősen emelkedtek. A karbantartó dolgozóinak jó munkáját is érdemes megemlíteni, akik határidő előtt elvégezték a gépek javítását. Horváth László művezető jól irányította itt a munkát. S a Simontornyai Bőrgyár dolgozói a karbantartók szorgalmas munkája nyomán tudták február havi tervüket globálisan túlteljesíteni. Az üzem műszaki dolgozói is szorgalmasan dolgoztak az elmúlt hó* napban, hogy vállalásukat túltelje* sülhessék. Az eredmény nem is ma* radt el, 167.9 százalékot érteik ei. Ezek a művezetői vállalások annak a szoros együttműködésnek eredménye, amely jellemző a Simontornyai Bőrgyár fizikai és műszaki dolgozóira. S ez az együttműködés meg is hozza az eredményét, amely a kormányprogramon sikeres megvalósítá* sához okvetlen szükséges. Deli György Kern Mária téglagyári dolgozó levele a Mátrából Nagy öröm érte az elmúlt hónapban Kern Máriát, a Paksi Téglagyár egyik fiatal munkásnőjét. Szorgalmas és eredményes munkájáért a gyár* vezetősége Mátrába küldte el kéthetes üdülésre. Kern Mária el is ment már, s az egyik napon levelet küldött a gyárba, dolgozó társainak: „Nem is tudom, kinek köszönjem meg azt, hogy ilyen szép helyre eljöhettem. Olyan helyre, ahol a múltban csak a nagyurak szórakoztak a nép pénzéből. Nagy kitüntetésnek veszem ezt. Én, egyszerű fiatal lány megérhettem, hogy ezeken a tájakon, ezekben a hegyekben bolyonghatok és élvezhetem a Mátra gyönyörűségeit. De ezt a szépséget, jó szórakozást és a jó ellátást leírni nem is igen lehet, ezt csak látni és élvezni keik Hazamenve továbbra is becsülettel dolgozom, teljesítem, sőt túlteljesítem a reám háruló feladatokat, mert jövőre szeretném ismét ilyen szép helyeken eltölteni szabadságomat. Titeket, dolgozótársaimat pedig csak arra kérlek, hogy az én példámat kövessétek, mert ezzel nemcsak a népgazdaságnak, de magatoknak is sok-sok örömet szereztek". Ez túlzás! A toinamegyei nagykereskedelmi vállalatok panaszkodnak, hogy nem egy boltvezető kéziraktárnak tekinti a nagykereskedelmi vállalatokat. Elrettentő például közöljük, hogy december folyamán hányszor járt meg rendeléssel a Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalatnál a szekszárdi 89. számú Népbolt: December 4-én kétszer, 5-én. 7-én, 10-én, 15-én kétszer, 16-án, 18-án kétszer, 19-én, 21-én, 22-én kétszer, 23-án, 28-án és 29-én kétszer. összesen egy hónap alatt 18 számlát állítottak ki ennek az egyetlen boltnak. Véleményünk szerint ez túlzás. MEGJEGYZÉSEK Miért nincs . . .? Szekszárd várost kitűnő vörösboráról nemcsak Tolna megyében, de az egész országban ismerik. Ez a kitűnő vörösbor léte azonban nem mentesíti a Szabadság Szálló vezetőségét attól, hogy ne gondoskodjanak a különböző szörpök folyamatos ellátásáról. Tudniillik vannak még olyan emberek, akik különös előszeretettel élvezik a málna, narancs, és a meggy- szönpöt. Köztudomású, hogy ezeknek a szörpöknek kellemes aromája elég nagy tábort toborzott össze az antialkoholisták körében. Valamikor nem is olyan régen a szörpök közül a málnaszörp vitte el a pálmát, vagyis közszeretetnek örvendett. Egy idő óta a változatosság kedvéért narancsszörp kerüli a porondra. Majd később ézt a kellemes zamatu, gyönyörű, sárga színben pompázó szörpöt felváltotta a meggy. Egyszóval most nem az a bal, hogy milyen fajta szörpkülönlegességekkel szolgálnak a szörpre szomjazó dolgozóknak. Nagyobb baj az, hogy egyszerűen nem lehet kapni. Március 17-én a Szabadság Szálló büfféjében hiába kért az ember, nem kapott. A büffé pénztárában ülő kartársnő közölte a szörpre várakozókkal, hogy málnaszörp nincs, narancsszörp nincs, de nincs meggyszörp sem. — Akkor igyunk sört, derült fel képük a csüggedt társaságnak. — Csak üvegsörünk van, — világosítja fel őket készségesen a pénztárosnő, de abból is most. viszik az utolsót. Ha jól hallottam, szó nélkül mentek ki a büfféből, a szörpre, esétleg sörre szomjazó társaság tagjai, de nem ártana, ha „valaki“ azért mégis gondoskodna a frissítő italok zavartalan biztosításáról. E Z T O LVA SSÜK... Vándor Vera: Parasztsors a lökés országokban Az Országos Béketanács „Mi van a nagyvilágban“ című külpolitikai füzetsorozatának februári száma a tőkés országok parasztságának helyzetével foglalkozik. Vándor Vera írása tények és példák bemutatásával szinte személyes közelségbe hozza a tőkés országok dolgozó parasztságának életét, egyre rosszabbodó helyzetét, elszegényedését, jövőjének ki- látástailanságát. A füzet megmutatja azt a szoros összefüggést is, amely a tőkés országok parasztságának növekvő nyomora, valamint az amerikai imperialistákat kiszolgáló tőkés kormányok háborús előkészületei között van. Ez az összefüggés növekvő ellenállásira készteti a tőkés országok parasztságát az amerikai megszállással, kormányaik hazaáruló háborús politikájával szemben — s újabb milliókat ösztönöz a békéért, jólétért, nemzeti függetlenségért t'olv* látott fokozod harcra.
