Tolnai Napló, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-19 / 66. szám

XQUEAI vniß pnotmPiAi eeyes&timm A MAI SZAMBÁN: A Lengyel Egyesült Munkáspárt II. kongresszusa, be­fejezte munkáját (2. o.) — Kiss Gyula oktatásügyi mi­niszterhelyettes nyilatkozata (2. o.) — Sztániszlávszkij nyomában (2. o.) — Mi újság a dombóvári üzemekben? (3. o.) — Emlékest Szekszárdon a Tanácsköztársaság 35. évfordulóján (3. o.) — Kiszli Ferenc vontatóst „Munkaérdeméremmel" tüntették ki (3. o.) — A bony­hádi Dózsa Népe tsz jól felkészült a tavaszi munkára J AZ M DP TOLNAMEGYEI PA'RTBIZOTT5A'GA'N,AK LAPJA 7 XI. ÉVFOLYAM, 66. SZÁM ARA 5» FILLER PÉNTEK, 1954 MÁRCIUS 19 A módosítóit sícrreídi szabályzat tervezete A KONGRESSZUSI ZÁSZLÓÉRT! Simontornyai Bőrgyár: Túlteljesítették minőségi váifoiásaikat A Simontornyai Bőr­gyár dolgozói az év ele­jén megtartott ternieési értekezleten megvitatok azokat az okokat és hiá­nyosságokat, melyek ed­dig akadályozták a terv teljesítését, a minőség ál­landó javulását. fanuárban, de február­ban is nagy harcot foly­tattak a műszakiak és n fizikai dolgozók egyaránt a? adott szó valóráviitá- súér: Munkájuk eredmé­nyes ír volt. A minőséget javító intézkedések révén 1Ü2.348 forintos vállalásu­kat,.március 10-ig elért 166.323 forint értékű lübb letértékkel márts 'túi-.e'ijo- sí telték. Az elért ercd- ntóny március 10-ig a 117.412 forintos arányos válla'ássál szemben I li .3 százalékos teljesítést je­lent. A ieperdpsszfai állami gazdaság dolgozói vállalták, Itogy ezen a héten befejezik a koratavaszi munkákat Az állami gazdaság dolgozóit és vezetőit ezelőtt 3 héttel váratlan öröm érte. A Keie.dunántúli Állatni Gazdaságok Igazgatósága megdicsérte az állami gazda­ságot, mert jól felkészültek a tavaszi, illetve az egész- évi mezőgazdasági munkákra. Az állami gazdaság dől- _ gazói azt akarják, hogy a tavaszi munkáik befejezése­kor is dicsérete: kapjanak. Ezért idejekorán hozzálát­tak a tavaszi munkák elvégzéséhez. Március 15-én. hét­főn 12 pár lófogattai megkezdték a simitózást. A jelen­tés szerint első napon 120 holdat simitóztak meg. A növénytermesztési brigád gyalogimunkásai az őszi ka­lászotok fej trágyázását is megkezdték. Az őszi kalászo­sok fejtrágyázásának szükségességét táblánként bírál­ják el. Ott. ahol jól telellek az őszi vetések, 30 kilót, ahol gyengébben fejlődtek, o.t pedig 80 kilót szórtak ki holdanként. A 80 kilót két részben szórják ki. Min­den táblában műtrágya kísérleti parcellát, létesítenek. Hétfőn, március 15-én az állami gazdaságban meg­kezdődött ’ a vetés is. Az első napon 50 hold tavasz- búzát vetettek el A munkák megkezdésénél a növény­termesztési brigádok tagjai vállalták, hogy még ezen a héten befejezik a 100 hold borsóvelést. a még vissza- lévő 50 hold tavaszibúza vetést és at őszi kalászosok fej trágyázását. A két növénytermesztési brigád ezen a napon versenyre hívta egymást, és most harc folyik a verseny megnyeréséért. A miizsi gépállomás traktorai két nap alatt 300 Hormáíltoid tataimunkát végezte! A párt III. kongresszu­sának tiszteletére a mözsi gépállomás valamennyi traktorosa megfogadta, hogy műszaknorrnóját túl teljesíti. A gépállomás 28 traktora március 15-én. hétfőn kezdte meg a mun­kát. Szerdán reggel a ■gépállomás vezető agronó- musa, Arany István jelen tette, hogy a 28 traktor két nap alatt 300 normál- hold talajmunkát végzett el. Ezalatt az idő alatt egyetlen traktor se volt, aki ne teljesítette volna túl a műszaknormát. A legtöbb talajmunkál Sza­badi Mihály végezte. Az ő teljesítménye 2 nap 40 normálhold volt. A kistormás: Dózsa tsz- ______bői jelentik:_______ M ég e héten befejezzük a vetést Ezelőtt pár nappal még a szitáló esőben is dolgoz­tak szövetkezetünk t9£r jai, hogy a 10 hold szer­ződéses dohányhoz elké­szüljenek idejében a me­legágyak, — írja Rátái József tsz elnök. —- A !6 darab 10 méteres meleg­ágyat március 10-re elké­szítettük. Termelőszövet­kezetünkben a tavaszi munkák ütemterv szerint folynak. Agronómusunk, Major • etvtárs heti ütem­tervet dolgozott ki, mely­nek alapján hozzáláttunk a tavaszi munkákhoz. — Őszi vetésünkből 150 hol­dat fejtrágyázunk, mely­nek munkálatait már meg kezdtük. Március 13-án megér­kezett szövetkezetünkbe a varsád: gépállomás két traktora is. A vetése­ket március 16-án kezd­tük meg, s úgy számítjuk, hogy még ezen a héten be is fejezzük. Tamási Vörös Szikra tsz: Állattenyésztők vállalása a kongresszus tiszteletére Megyénk termelőszövetkezeti tagsága újabb és újabb versenyfel ajánlással járulnak hozzá a III. páni- kongresszus méltó megünnepléséhez. A ■ tamási Vörös Szikra termelőszövetkezet állat- tenyésztői közül Gulyás István tehenész brigádvezető vállalta, hogy a 120 darab fejőstehénnél a fejési átla­gát 6.8 literről, helye® takarmányozással és gondozással 9 literre emeli. Azonkívül 500 darab naposcsibét keltet ki április 18-ig. Oityán János, a tehenészet egyik gon­dozója vállalta, hogy 8 literről 10 literre emeli a fejési átlagot. Öt darab tehén borjúszaporulatát pedig elhul­lás nélkül felneveli, továbbá április 1-ig az egész jó­szágállományt lekörmözi. Kovács István vállalta, hogy 12 darab tehénnél 8 literről 9 literre emeli a fejési átlagot. A tehenészet dolgozói mellett lelkes vállalásaikkal járulnak a pártkongresszus megünnepléséhez a baromfi tenyésztők is: Horváth Pál,né vállalja, hogy 10 darab Libát hizlal meg, hogy a termelőszövetkezet első ne­gyedévi kövérbaromfi beadását teljesíteni tudja. Túrós Jánosné vállalja 10 darab liba hizlalását és versenyre hívja többi asszonytársait a minőségi hizlalásra és a magasabb súlygyarapodás elérésére. Kovács Gyulámé el­fogadta Túrós Jánosné asszonytársának kihívását és vállalt 10 darab libahizlalást. Vetnek, feitrágyáznak az őcsényi dolgozó parasztok Öcsény község dolgozó parasztsága, időben elve­tette az ősz folyamán a kalászosokat. Most, a hó olvadása után elégedetten nézik az őcsényi dolgozó parasztok a szépen zöl- delő bűzavetéseket. Nem egy dolgozó paraszt az őszi vetések fejtrágyá­zásával akarja a termés­átlagot növelni és ennek érdekében több dolgozó paraszt, mint például We­ber József 5 holdas 2 hold őszi vetésű búzáját, Lei- pold József 6 holdas 2 hold ősz: vetésű búzáját és Lengyel Károly 3 hol­das dolgozó paraszt 1.5 hold búzáját fejtrágyáz­ta. A fej trágyázás mellett hozzáláttak az őcsényi dolgozó parasztok a tava­szi kalászosok vetéséhez is.- Schilling Lajos 8 hol­das dolgozó paraszt úgy cserélte a vetéshez szük­séges tavaszbúzát és egy holdon már el is vetette. Tóth István 6 holdas dol­gozó paraszt 800 négyszög öl területen befejezte a tavaszbúza vetését. A módosított szervezeti szabászat- tervezet megjelenése fontos állomás a pártkongresszusra való készülődés­ben. Népünk pártunk vezetésével épí­ti a szocializmust. Árleszállítás és új gyár, a város felemelkedése és a fa!u gazdagodása az egész nép növekvő jó­létén, nemzeti felemelkedésének ter­ve lényegében a párt politikájának megvalósítása. A felszabadulás óta elért nagyszerű eredmények mind azt bizonyítják, hogy pártunk szavára épí­teni lehet, mint a kősziklára- Építeni lehetett azért, mert pártunk szervezet­ten, szilárd egységben harcolt, küz­dött, dolgozott, s a kommunisták pél­damutatása nyomán erre nevelte, moz­gósította egész dolgozó népünket. Szi­lárd s/eivezeti egységünket szervezeti szabályzatunk biztosította. A kormánypiogramm, a mezőgazda ság fejlesztéséről szóló párt- és kor­mányhatározat még fokozottabb fel adatokat ró elsősorban a kommunis­tákra. Ez mutatkozik meg az új szer­vezeti szabályzat tervezetben is, A tervezet alapja a jelenlegi szervezeti szabályzat sok részben azonos ezzel- A szervezeti szabályzat mindenkor a nemzetközi és a magyar munkásmoz­galom dicsőséges harci tapasztalatait, a pártmunka és a pártépítés Lenin ál tai kidolgozott elveit összegezi. Az új szervezeti szabályzat, azonban sok módosítást, változást is javasol, ame­lyeknek célja az, hogy híven tükröz­zék azt a fejlődést, amelyet a párt, a. magyar népi demokrácia az elmúlt hónapokban június óta megtett. A párt Központi Vezetősége meg­vitatás és hozzászólás céljából nyilvá- ncfsság elé terjesztette pártunk módo­sított alkotmányának tervezetét. A szervezeti szabályzat módosítása felett a pártkongresszus dönt. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy addig a mi megyénk területén is alaposan meg­vitassuk és véleményünknek adjunk is hangot. így kristályosodhat ki a kongresszuson a párt egészének kol­lektív bölcsesége. Száz, ezer ember gondolata, véleménye biztonságosabb mint egyé vagy tízé. A pártdemokrá­cia eleven megtestesülése, élő valósága ez. Az új tervezet tehát kifejezi, hogy a párt hatalmas mértékben megerősö­dött, sokkal összeforrottabb lett a dolgozó néppel. Különösen megnöve­kedett ez az összeforrottság a júniusi kormányprogramm megjelenése óta. Még következetesebben megmutatko­zott, hogy a párt minden tettét a dol­gozók ügye vezérli, s minden csele­kedetével ezt szolgálja. Rögzíteni kell ezt az új szervezeti szabályzat terve­zetben is. A tervezet ezért a párttag kötelességévé teszi, hogy „szakadatla­nul küzdjön a dolgozók jogos igé­nyeinek és szükségleteinek kielégíté­séért, világosítsa fel a pártonkívüii dolgozókat a párt politikájáról, hatá­rozatairól, legyen tanácsadójuk, veze­tőjük." A tervezet fontos megállapítása, hogy „a pártban nem lehet kétféle fe­gyelem, a pártnak egy a fegyelme, egy a törvénye, valamennyi párttag számára függetlenül érdemeitől és tisztségétől." Ez is biztosíték arra, hogy a párt egysége, mely erejének és nagyságának a legfőbb feltétele, to­vább erősödik. Különösen előtérbe ke­rül ezek után minden párttag nagy felelőssége az egész párt, s az egész nép ügye iránt. Az utóbbi hónapok során nem kis' feladatot tűzött pártunk egész dolgo­zó népünk elé, melynek nyomán ed­dig soha nem tapasztalt mértékben növekedik (lépünk jóléte. Ennek ér- elekében eísősorhan pártunk tagjainak kell élenjámiok az új eszközök, mód­szerek keresésének, bevezetésének nagy munkájában. Nyilvánvalóan ez ko­moly harci feladat, amely nem sike­rülhet az építő bírálat és önbírálat, kü Ionosén az ahilróljövő bírálat fegy­verének állandó forgatása nélkül. A tervezet megállapítása szerint, tehát a párttag kötelessége, hogy „feilessze a bírálatot, önbírálatot és az alulról-« jövő bírálatot, ne titkolja el és sze­mélyekre való tekintet nélkül tárja fel a nárt előtt a munkában észlelt hi­bákat, rendellenességeket; ne legyen közömbös a hibákkal szemben, küzd­jön megszüntetésükért." A bírálat el­fojtása — állapítja meg a tervezet — összeférhetetlen a párthoz való tarto­zással, Megnőtt a párttagok köteles­sége, felelőssége, de jósaik is. A módosított szervezeti szabályzat ter­vezet egésze arra irányul, hogy mind­kettő sérthetetlenül érvényesüljön. Kifejezésre juttatja az új szervezeti szabályzat tervezet azokat a na." eredményeket is, amelyek pártéletünk­ben június óta beálltak. A párt „a demokratikus centralizmus alapján épül fel, a párt valamennyi vezető szervét demokratikusan, taggyűlésen, pártértekezleten, pártkongresszuson titkosan választják." Sikeres próbája volt ennek az elmúlt hetekben az alap szervezetek vezetőségének újjáválasz- tása. Tükrözi azonban a továbbiakban a leszűrt tapasztalatokat is, s ezért le­szögezi, hogy „a párt valamennyi ve­zető szervének munkájában érvénye­sülni kell a pártvezetés legfőbb le­nini elvének, a kollektív vezetésnek." E legfőbb elv további elmélyítése ér­dekében számos szervezeti változást is tartalmaz a tervezet. Részletesen is megjelöli a továbbiak ban az új tervezet a pártbizottságok és alapszervezetek feladatait is. „Szé­leskörű politikai tömcgmunkával, az állami és gazdasági szervek helyes ellenőrzésével és segítésével biztosít­ja a népgazdasági tervek teljesítését, népünk fokozódó jóléte érdekben" -- olvashatjuk, amikor a járási pártbizott Ságokat, a falusi pártszervezetek irá­nyításának alapvető szervévé teszi. Külön pontban foglalkozik azzal, hogy a mezőgazdaság fejlesztésében milyen tennivalói vannak a járási pártbizottságoknak. Tovább bővíti epvúttal az alapszervezetek feladatait is olyan formában, hogy az alapszer­vezeteknek a helyi viszonyokra alkal­mazva kell hirdetni, népszerűsíteni és végrehajtani a párt politikáját. Mind­ezek csak aláhúzzák, hogy ma sok­kal inkább, mint bánmikor, nagy az alapúi: vezetek felelőssége, szerepe feladatuk megoldásában. Változtatás nélkül veszi át a terve­zet azt a lenini tanítást, hogy a szé­lesebb pártdemokráciának együtt kell járnia a szilárdabb fegyelemmel is, mely a párttagság öntudatán alapuló vasfegyelem. A vita tehát megkezdődhet a ter­vezet nyilvánosságra bocsátásával. — Minden párttag és tagjelölt hozzájá­rulhat észrevételeivel, hozzászólásával ahhoz, hogy a módosított szervezeti szabályzat legjobban szolgálja mind nyájunk közös célját. A kommunisták tanulmányozzák a módosított szerve­zeti szabályzatot, segítsék ezen ke­resztül a párt harci egységének to­vábbi megszilárdítását, s rajta keresz­tül egész népünk még derűsebbé vá­ló életének nagy ügyét. Nein ma. c« nem le«n».p Inricnl meg először Fejkó Mihály elvtárs­sal, a Budapesti Ásványbányászati Szolgáltató Vállalat gépészével, hogy az örökké zajos, zakatoló, lüktető munkahelyéről é,s a fővá­rosból falura, csendes helyre vá­gyott. Gondolatát és érzését nem a meg alkuvás, a falu iránt érzett vágyó­dását, nem a pihenés, nem a ver­senyektől való' visszahúzódás éb­resztette benne, hanem egy más, egy hatalmasabb érzés, amit szó­val talán nem is lehet kifejezni. Ez a föld, a falu, a páraszt szeré­té te. Ez a szeretet már kis ember- palánta korában . bontakozófálben volt, amikor gondtalanul kergette a szivárvány minden színében pom­pázó lepkéket a nyírség pusztáin. A fiatal, serdülő ifjú leiküielében nőtt a vágyódás, az anyaföld után. Még akkor is, amikor Nyipbalkány- ra került, Való Ferenc mester uramhoz, hogy három és fél éven keresztül elsajátítsa a kovács és la­katos mesterséget. . Ma már sok év távlatából ritkán gondol vissza Fejkó elvtárs a ta- noncéletre, életének ezt a szaka­szát lezárta. TöröKheteitlenül és ha­misítatlanul az a vágyódás maradt vissza, ami ezer szállal a faluhoz fűzte.. A horm ’nvpro 'rauiin raeeie­után elhatározta, hogy régi vágyát va'.óraváltja. Az üzem­ből nem volt könnyű eljönni, nem akarták az elvtársak elengedni a szorgalmas, törekvő, művezetővé kinevezett Fejkó Mihályt. — Most is fülembe cseng Mol­nár főmérnök elvtárs szava, ami­kor próbált lebeszélni tervemről, hogy .falura menjek, — mondotta Fejkó elvtárs. De én nem hagytam magam befolyásolni. Bennem erő­sebb volt a falu iránti szeretet, mint a mohóság, hogy cserébe el­fogadjam a fizetésemelést. Munka­társaim, Szálkái, Bányai elvtársak többször kérdezgették, fulajdonkép pen hogyan is képzelem az életet falun, vagy a pusztán. Kérdésükre megadtam a feleletet, amikor le­jöttem megnézni új munkahelye­met, az alsóhidvégi állami gazda­ságban. Fejkó Mihály elvtárs válaszában visszavonhatatlanul csengett az ön­tudatos ember szava, amikor a meggyőződés hangján mondotta: — Most, hogy láttam új munkahelye­met, semmi pénzért nem tudnának visszatartani, mert itt az alsóhid­végi állami gazdaságban is meg­becsülik a becsületesen doigozo, iparkodó munkásembert. Fejkó elvtárs nem jött egyedül dolgozni az állami gazdaságba. Ve­le jött lánya, Fejkó Margit, az ifjú vasesztergályos, aki a Budapesti II sz. Autójavító Vállalatnál dolgo­zott. Édesapjával együtt ő is lejött az állami gazdaságba. Apa és lá­nya együtt fog dolgozni, hogy si­keres munkájuk nyomán a gazda­ság cséplőgépei, kombájnjai munka időkiesés nélkül tudjanak majd működni. Mire us 16. Fordulópont Fejkó elvtárs és családja életében. Ezen a napon kezdte meg műkö­dését a cséplőgép mellett' az apa és lánya. Fejkó elvtárs hatalmas lendület­tel és kedvvel indult munkába az új munkahelyen. Büszkén mondot­ta: :— „Vállalom a III. pártkon­gresszus tiszteletére, hogy a hoz­zám beosztott elvtársakkal három cséplőgépet és négy kombájnt kija­vítok, akármi legyen is.“ így indul munkába Fejkó elv- társ, az alsóhidvégi állami gazda­ság új szakembere, hogy az évek óta szerzett tapasztalatával segítse a gazdaságot lányával együtt. BR. APA ÉS LEÁNYA...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents