Tolnai Napló, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1954-03-19 / 66. szám
2 NAPLÓ 1954 MÁRCIUS 19 Á Lengyel Egyesült Munkáspárt II. kongresszusa befejezte munkáját Boleslaw Bierut elvtárs záróbeszéde Varsó (TASZSZ) A Lengyel Egyesült Munkáspárt II. kongresszusa szerdán .este tartotta záróülésót. A küldöttek viharos, hosszantartó tapssal köszöntötték az elnökségben megjelenő Boleslaw Bierutot, továbbá a Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttségét, élén N. Sz. Hrus- csowal, az SzKP Központi Bizottságának első titkárával, valamint a többi testvéri kommunista és munkáspárt képviselőit. Boleslaw Bierut záróbeszédében a többi között a következőket mondotta: A II. kongresszus nagyszerű demonstrációja volt a proletár internacionalizmusnak, annak, hogy kapcsolat és szolidaritás fűz bennünket a tőkés országok dolgozó tömegeihez, annak, hogy testvérileg együttműködünk a népi demokráciákkal, hogy egyre mélyebb és erősebb testvériség és odaadás vonz bennünket a nagy Szovjetunióhoz, amely az egész haladó emberiség erődje és támasza a békéért, a haladásáért és a demokráciáért folyó harcban. A II. kongresszus mérleget készített a hatéves terv megvalósításában végzett munkánkról és elért sikereinkről és megjelölte a legközelebbi éveikre a cselekvés világos prog- rámmját. A II. kongresszus rámutat, hogy feltétlenül fel kell lendíteni a mezőgazdaságot és a lehető leggyorsabban emelni kell a lakosság élet- színvonalát. A II. kongresszus kétségtelenül alkotó módon járult hozzá szocialista építésünk fő feladatainak — a munkások és a parasztok szövetsége fejlesztésének és szilárdításának — meg oldásához. Kinn»« szöv et Vü^p'ózlsrh^vsUes átadta 8 szovjet kormány vészit az Eípsiilt S tak kőbányaiak március ötödiki ein ékiratára Moszkva fYASZSZ) V. V. Kuznye- cov. a Szovjetunió külügyminiszter- he'yettese szerdán- fogadta Ch. Bohlen amerikai nagykövetet. Közölte vele a szoviet kormány nézeteit az Egyesült Államok kormányának az áorilis 26-ára összehívandó genfi értekezlet előkészítését érintő egves kérdésekkel kapcsolatos március . 5-i emlékiratára vonatkozóan Ez az em’riiirat utalt arra, hogy az Egyesült Államok kormánya tárgyalt és megegyezésre jutott ezekben a kórH.ésekben az Egyesült Királyság és Francia^eozág kormányával. V. V. Kuznyecov emlékiratot nyúj tolt át az amerikai nagykövetnek. Az emlékiratban a szovjet- kormány kifejti, melyek az elképzelései a genfi értekezlet Öteszehtfvását illetően. Többek között elfogadhatónak találta azt a javaslatot, hogy az értekez- 'etet a népszövetségi palota helyiségeiben tartsák meg. Az emlékirat utal arra is, hogy a szovjet kormány megtárgyalta elképzeléseit a Kínai Népköztársaság kormányával. A Kí- iai Népköztársaság kormánya közölte. hogv egyetért ezekkel az elgon- to1 ásókkal. A baloldali príík «rvozelme a W‘!etpaUszt ni választásokon Karacsi (TASZSZ) Március 8-tól 12-ig Kelet-Pakisztánban törvény- hozógyűlési választásokat tartottak. E választások igen jelentősek, mint hogy Pakisztán 76 millió főnyi lakosságának több mint fele, —1 42 millió lakos —• Kelet-Pakisztánban él. Az Egyesült Államokkal való katonai szövetséggel kapcsolatos magatartás volt a legfontosabb kérdések egyike, amely kőiül a választási harc folyt. Ugyanis Kelet-Pakisztán összes számottevő ellenzéki pártjának képviselői az Egyesült Államokkal való katonai szövetség megkötése ellen foglaltak állást. A választásokon az uralkodó párt — a pakisz íáni Muzulmán Liga — és az Ellenzéki Pártok Egyesült Frontja között folyt a harc. Előzetes adatok szerint az Ellenzéki Pártok Egyesült Frontja teljes győzelmet aratott a Muzulmán Liga Bíróság! íté'et társadé tulajdon megkárosításáért A fővárosi bíróság ítéletet hirdetett Pintér Károly, a Posta Központi Távíróhivatal volt . anyagbeszerzője és hét társa bűnügyében. Pintér Károly a társadalmi tulajdon megkárosításával az egyik géptávíróközponthoz * szükséges nagymennyiségű jelfogót vásárolt Romány Béla és Szakái József MÁV távirdamesterek és Nagy Zoltán MÁV vezeftő távírda- mester útján. Romány és Szakái egy szétszedhető automata központ különböző értékes alkatrészeit is eladta Pintérnek. Ezeket a felszereléseket Gregás Dezső és Kelényi László volt kereskedők útján többszörös áron, hamis számlákkal adták el a postának. Az üzelmeket elősegítette Harrach József, a Központi Távíró- hivatal főkönyvelője és Törjék József, aki hamis számlablankettákat szerzett. A bíróság a többi között "társadalmi tulajdon sérelmére ismételten a bűnszövetkezetben elkövetett sikkasz tás, vesztegetés, magánokirathamisítás, üzletszerűen elkövetett árdrágítás, befolyással való üzérkedés elkövetésében mondotta ki bűnösnek a vádlottakat. Ezért Pintér Károlyt hét évi, Gregás Dezsőt nyolcévi, Kelényi Lászlót négyévi, Nagy Zoltánt háromévi, Romány Bélát és Szakái Józsefet kétévi és hathónapi, Harrach Józsefet kétévi, Törjék. Józsefet nyolohónapi börtönbüntetésre ítélte. Ezenkívül Gregás Dezső esetében tízezer forint, Kelényi László esetében húszezer forint és ötszáz gramm aranytárgy elkobzását is elrendelte a bíróság. fölött. Az „Associated Press of Pakistan“ hírügynökség jelentése szerint március 17-én ismeretessé váltak 55 választókerület választási eredményei. Az Egyesült Front 51 mandátumot, a Muzulmán Liga 2 mandátumot és a függetlenek szintén 2 mandátumot kaptak. A választási eredmények zür-za- vart keltettek Pakisztán uralkodó köreiben. Sajtójelentések szerint a keletpakisztáni választási eredmények kel 'emetlen meglepetést jelentenek az Egyesült Államok számára is, amely Pakisztánt támaszpontjává készül változtatni. • Miből áll a színházi renden zes í Mi a rendező dolga egy színházi előadás előkészítésében? Egyáltalán: mi az, hogy rendező? Ilyen és ehhez hasonló kérdések szoktak felvetődni a színházlátogatóban, mikor a színlap alján elolvassa a rendező nevét; vagy a műkedvelő népi színjátszóban, amikor egy-egy szereppel, egy „rendezvénnyel“ akar megbirkózni. Gyakori még az, hogy a közönség nem tudja ki az a rendező, mi a rendezés, illetőleg az elképzelése a valóságot alig, vagy egyáltalán nem fedi. ... A rendező valamiféle forgalmi rendőr lehet, aki irányítja a színészeket, hogy össze ne ütközzenek: te ide nézz, te meg oda; te most bejössz ü baloldali ajtón, a másik kimegy a középen. Esetleg utána néz, hogy minden rendben van-e. Rendben van-e a színfalak mögött, a nézőtéren, a büffében... — elvégre rendező. Ilyen és ehhez hasonló gondolatai vannak az átlagnézőnek a rendezőről. És ez nem is csoda. A rendező dolga még nem is olyan régen — főleg vidéki színházaknál — nem volt sokkal több, mélyebb és szélesebbkörű, mint az ilyen „itt ülj le, ott menj ki“ ügyködés. Mit is jelent hát valójában e kifejezés: rendező, mi rejlik e szó mögött: rendezés és hol a helye ennek a két fogalomnak a színháztudományban? Kötetekre való problémakör ez. Megpróbálom a lényegét ismertetni. A rendezővel kapcsolatban az utóbbi időben az a nézet volt divatos, hogy őt a múlt századvég színháza szülte és munkája, a rendezés újdo- nat-új foglalkozás. Ez a hiedelem azonban roppant tévedés! A rendezés és a színjátszás művészete egy napon születtek. A színpad első tanárai a nagy görög tragikus színészek 'voltak és foglalkozott rendezéssel Shakespeare, Moliere, Voltaire, de szerfölött sok munkát és figyelmet szentelt ennek a tudománynak és művészetnek Goethe, Lessing, Diderot és igen nagy jelentőséget tulajdonított a rendezésnek Gogol és Bjelinszkij is. Nemcsak színházról és irodalomról közzétett írásaikban Kiss Gyula oktatásügyi miniszterhelyettes nyilatkozata ll Szovjetunió Legfelső Tanácsának új küldöttei Moszkva (TASZSZ) Szerdán közzétették a szovjet nép legfelső állam- hatalmi szervébe, a Szovjetunió Legfelső Tanácsába március 14-én meg választott küldöttek névsorát. Ezer- háromszáznegyvenhót küldöttet választottak a szovjet parlament mindkét házába, a Szövetségi Tanácsba és a Nemzetiségi Tanácsba. A küldöttek a kommunisták és pártonkí- vűliek népi tömbjének képviselői. Köztük vannak a Kommunista Párt és a szovjet állam kiváló vezető személyiségei: G. M. Malenkov, V. M. Molotov, N. Sz. Hruscsov, K. •T. Vorosilov, N. A. Bulganyin, L. M. Kaganovics, A. I. Mikoian, M. Z. Szaburov, M. G. Pervuhin, N. M. Svemyik, M. A. Szuszlov, P. N. Poszpjelov, N. N. Satalin. A megválasztott küldöttek között vannak a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesei. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának tagja lett az iparvállalatok és a közlekedés számos munkása. A szovjet népnek a Szovjetunió Legfelső Tanácsába, megválasztott legjobb fiai és leányai között ott vannak a kolhozfalu élenjáró emberei is. A szovjet választók a tudomány, az irodalom és művészet számos művelőiét, a közoktatás sok dolgozóját is beválasztották a legfelső állam hatalmi szervbe. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttei a szovjet ország legkülönbözőbb nemzetiségeit képvise- ük: oroszok, ukránok, bjeloruszck. üzbégek, grúzok, örmények, azerbajdzsánok. kazahok, kirgizek, turk- mének, tadzsikok és más nemzetiségűek. A küldöttek jelentős százaléka nő és fiatal. Fnv ti^ö alatt felére csőként !J¥u™MlR«iR»flrs7ánnalf 37 Fnv®$ij|t flllamokiia irányuló árukivitele Berlin (MTI) Nyugat-Németország- nak az Egyesült Államokba irányuló árukivitele 1954 januárjában hivatalos statisztikai adatok szerint majdnem öt ven százalékkal alacsonyabb volt, mint 1953 decemberében. A Kanadába irányuló nyugatnémet áru export januárban 21 százalékkal volt alacsonyabb, mint decemberben. Gaz dasági megfigyelők rámutatnak hogy az Egyesült Államok a fenyegető gazdasági válság miatt csökkenti a behozatalt Nyugat-Németország- ból, míg a kivitelt a régi színvonalon igyekszik tartani. Kiss Gyula oktatásügyi miniisater- helyettes az általános iskolák -nyolcadikos tanulóinak továbbtanulásáról nyilatkozott: — A tanulókat mindössze néhány hónap választja eil évvégi vizsgáiktól — mondotta. — A félévi bizo- nyítványasztáskor hű iképet kaptak eddigi tanulmányukról és útbaigazítást további munkájukhoz, további tanulásukhoz. Vonatkozik ez főképpen azokra, akik ebben a tanévben fejezik be az általános iskola nyolcadik osztályát. Hol folytassák tovább a tanulást? — A pedagógusok e téren is nagy segítséget nyújtottak tanítványaiknak. Már az év elején minden tanítványukkal elbeszélgettek, megkérdezitek tőlük, hol szeretnének tovább tanulni. A pedagógusokról bátran elmondhatjuk, hogy jól ismerik a gyermekeket, tisztában vannak képességeikkel, s helyes irányba terelhetik további fejlődésüket életük e döntő lépésénél. Többszöri beszélgetés után kialakulj: egy kép az iskolave- zetoség előtt: hogyan képzelik el tanítványaik jövőjüket, pályaválasztásukat. — Pedagógusaink feljegyzéseiből végző következtetést még nem vonhatunk le, de tájékozódást már mindenesetre nyertünk. Az általános iskolában a nyolcadikosok nagyrésze már elhatározta, hogy folytatja a tanulást! Az is örvendetes viszont, hogy az általános iskolákban elsősorban a felsőbb osztályosok, a nyolcadikosok érdeklődése nagymértékben a termelőmunka problémái felé fordul. Sokan tervezgetik, hogyan segítenek majd szüleiknek a vizsgák után, hogyan állnak be szüleik mellé a mezőgazdasági munkába. A továbbtanulók megértették: az országnak művelt, képzett emberekre van szüksége. Az eddigi jelentkezésekből azonban az is kiolvasható, hogy sai- nos, a munkás- és parasztszármazású kitűnő és jelesrendű tanulók közül többen még bizonytalanok a továbbtanulás kérdésében. A jól tanu- 'ó gyerekek szülőinek kötelessége mindenekelőtt megértetni gyerme- keikliel, hogy a továbbtanulás első- sorbain a gyermek érdekeit szolgálják. A szülők még jól emlékezhetnek arra, hogy a Horthy-Magyaror- szágon a háború előtti utolsó években az elemi iskolából a gimnóziumákban mindössze a tanulók öt százaléka került. Most az 1954—45. tanévre több, mint ha/, szór annyit veszünk fel a középiskolába. Míg az „urak országában" a középiskolákba felvetteknek mindössze négy százaléka lehetett munkás- vagy parasztszármazású tanuló, addig az idei tanévben ez a szám 67 százalék. Népi demokráciánk politikája, hogy munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, értelmiségünk gyermekei a jövőben is megfelelő számarányban kerüljenek a középiskolába. A szülők számára az sem közömbös, hogy gyermekeik melyik iskolatípusban tanuljanak tovább. A párt- határozat, a kormányprogramm világosan mutatja a követendő utat. A mezőgazdaság . fejlesztését hosszú időre biztosító határozatok különösképpen a mezőgazdasági technikumokra hívják fel a figyelmeit- Földművelésügyi kormányzatunk a technikumok részére megad minden segítséget. Helyes, ha a diákok ezekbe az iskolákba jelentkeznek elsősorban. De fel kell hívnunk a figyelmet általános gimnáziumainkra is, mert ide sem jelentkeztek kielégítő számban, bár korántsincs olyan elmaradás, mint a mezőgazdasági technikumoknál. Március 15-től a nyolcadik osztályos tanulók már hivatalosan is, íaás'ban bejelentik a továbbtanulással kapcsolatos elhatározásukat. ■ A nevelők továbbra is a gyermekek és a szülők segítségére sdet- hek. Az oktatás fontosságán túl még nagyobb figyelmet fordítanak majd öntudatos fiataljaink eme nagy prob lámájára. Természetesen a szülők, a nevelője gondoskodásán túl népünk minden szeretete is a gyermekeknek szól. És erről a mi újszellemű fiatalságunknak egy pillanatra sem szabad megfeledkeznie. A jó bizonyítvánnyal végzőknek a középiskolákban, míg azoknak, akik élethivatásul az ipari vagy kereskedelmi pályát választják, az ipari-kereskedelmi tanulóiskolákban kell megtalálniok a helyüket. A továbbtanulás kérdését a szülő, a pedagógus és a tanuló jó összehangolt munkájával eredményesen igyekszik megoldani — fejezte be nyilatkozatát Kiss Gyula miniszter- helyettes. SZTANISZLAVSZKIJ NYOMÁBAN Irta: POLGÁR ISTVÁN, a Pécsi Nemzeti Színház rendezője körvonalazták a színjátszás művészete iránti követelményeket, hanem ezeket az elveket gyakorlatilag is igyekeztek megvalósítani. Eredményeik azonban, sajnos, előttünk nagyrészben ismeretlenek, vagy legalábbis igen keveset tudunk felőlük. A hivatásszerű rendezői tevékenység gyakorlati tapasztalatairól csak az utolsó 60—70 év szolgál adatokkal. Azelőtt az első színészt, a „főszínészt“ nevezték rendezőnek, őt pedig színésztársai bízták meg azzal, hogy ügyeljen a fegyelemre, rendre a próbák alatt, s az ő feladata volt, hogy a színészeket „beállítsa“ a színpadon, felhasználva ehhez a munkához saját tapasztalatait és a darab szerzőjének utasításait. Ennek a mun kának azonban még nem volt szerves kapcsolata a színpad művészetével. Figyelmen kívül hagyta legtöbbször a darab eszmei lényegének, logikai vonalvezetésének feltárását, nem törődött a kifejezésfejlesztéssel, valamint a színpadi tervszerűség feladatainak megoldásával. Ilyen „elhelyeződként öreg tapasztalt súgók is szerepeltek olykor, akik az évek hosszú során át látott ezernyi előadás emlékei alapján állították be a szereplő személyeket a színpadon. A “állalkozók, színigazgatók rendsze- ínt egy kalap alá kerítették az üzleti részt, és a szervezési munkát a rendező feladataival, akinek munkásságához tartozott a színészek összegyűjtése a próbákra, a kellékekről való gondoskodás, a jelmezek beszerzése, valamint a színielőadás helyének kiválasztásában való segédkezés. De ekkor egyszerre feltűnnek a nyugati színházak színpadán Cronegh, Reinhardt. Gordon, Craig, nálunk Hevesi Sándor és velük majdnem egyidőben az orosz színpadokon Sztaniszlavszkij és Nemirovics-Dan- vsenko. Velük a szerep, a szereppel iáró' kötelezettség és a rendező jelentősége a színpad művészetében •rtelme/ést nyer és megkapja vila gos, pontos meghatározását, E kiváló mesterek magukkal hozzák a szín- oad világában a rendezésről, mint önálló művészetről, bonyolult, különálló, mély alkotásé folyamatról megteremtett újszerű nézetüket. Cronegh a szász-meiningeni herceg színtársulatának élén oly irányzatot teremtett, amely lényeges hatást gyakorolt mind a színjátszás művészetének további fejlődésére, mind pedig a rendezői feladatkör kialakulására. Uj korszak kezdődött a színpad történetében. Első lépés volt ez a mai modern tudományos alapokon álló színházművészet kialakulása felé. A meiningeniek az addigi helyzettel szemben élesen felállították a tételt a rendezésről, mint a színielőadás nélkülözhetetlen alapjáról, addig nem hallott módon beszéltek egy darab színrehozásának követelményeiről, az előadások díszlet-, jelmez-, kellék-szükségleteiről és a színpadi együttesről. Nagy súlyt helyeztek a pompázatos kiállításra és a történelmi valószínűségre. A színpadon valóságos múzeumi tárgyak, vagy azok pontos másolatai szerepeltek. A meiningeniek nemcsak az apró részletességig menő pontosságra, sőt néprajzi eredetiségre törekedtek, hanem súlyt helyeztek az összhatásra és a szerepek megelevenítésére, hitelességére, igyekeztek, hogy megtalálják a darab igazi, hiteles légkörét. Cronegh elsőnek kényszerítette a színpadi tömeget arra, hogy játékával a valóságot fejezze ki, valósze- rűen éljen, belehelyezkedjék a színmű általános menetébe s ne zavarja cselekményével, mozgásával sem a tömegjelenettől külön zajló mozzanatokat. Előfordult, hogy a tömegjelenetek minden egyes - szereplője számára, apró szerepeket íratott, hogy így még a tömegzajnak is egyéni jelleget adjon. A színdarab olvasópróbáját a teljes társulat részvételével tartotta és mindegyik színésztől megkövetelte, hogy az egész darabot ismerje, a darab beállításával kapcsolatban a legkülönbözőbb felvilá- 7ásító előadásokat tartotta a szerep- dók számára. A meiningenieket a XX. század elején a nyugateurópai színpadokon új elgondolásokkal váltotta fel a Németországban feltűnő Max Reinhardt és az angliai Gordon Craig, akik arra törekedtek, hogy a színjátszás addigi kereteit széttörve forradalmasítsák és újra alkossák a színpadi formák elemeit. Reinhardt rendezői munkája során egyre inkább túlsúlyba juttatta a színrekerü- lő daraboknál az úgynevezett „játékos momentumokat" és erősödni kezdett munkájában a fantasztikum elemei. Módszereket keresett idő és térfeletti cselekmények kifejezésére. Erre szolgáltak híres fényhatásai, amelyekkel hirtelen kiragadott a sötét színpad mélységéből egy-egy tárgyat vagy személyt, erre szolgáltak fénykulisszái, vetített díszletei vagy az a rendezői fogás, amellyel a színpadi játék közben filmet vetített, feltárva a színpadi hős jövőjének, multiénak részleteit vagy megelevenítették a hős hasonmását, „második én-i jét.“ Az angol Craig sok figyelemmel adózott a színházi rendezés problémái iránt, ám elsősorban elméleti ember volt, kísérletező rendező, munkássága nem hozott lényegbeli változást a színházművészet gyakorlatában. Mind Craig, mind Reinhardt új, csillogó, fénves, lenyűgöző formák után kutatott, viszont keresésük so- •in elhanyagolták a cselekmény fontosságát és a mű eszmei lényegét. Hevesi Sándor volt az első kiváló magyar rendező, aki mind rendezői mind dramaturgi, mind pedig színháztudományi munkásságában felvetette a darab eszmeiségének első -endű fontosságát. Küzdött a korabeli (századfordulótól az első világháború utáni időszakig) magyar színpadokon dívó álpátosz ellen és a reális természetesség híve volt. Remhardttal, Craiggal és a mi Hevesinkkel egyidejűleg kezdett el mélyrehatóan dolgozni a rendezés, a színjátszás problémáin Oroszországban Sztániszlavszkij, kiváló színészpedagógus társával, Nemiro- vics-Dancsenkoval együtt. (Szombati számunkban folytatjuk)
