Tolnai Napló, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1954-03-18 / 65. szám
1954 MÁRCIUS 18 JN Ä P C 0 SI I HA RÍ ES HA R I EP11 ÉS jobban a bonyhádi járási pártbizottság a zom bal áj pár (vezetőséget Az elmúlt évben különösen sok szó eset! megyénkben Zomba községről. A zombai dolgozó parasztok valóban mindenütt ott voltak túlnyomó többségükben, ahol a párt- és kormány határoz átok sikeres végrehajtásáért küzdeni kell. Különösen jó eredményi értek el a begyűjtés területén, amelyben járási viszonylat ban is az elsők voltak. De nem maradtak el a szántásban, vetésben, betakarításban sem. Mindig akadt jó- néhány lelkes dolgozó paraszt, akiknek példamutatására sokan csatlakozlak egy-egy feladat versenyben való megoldására. A jó eredményekben természetesen oroszlánrésze volt a pártszervezet jó felvilágosító, nevelő, szervező, s a párttagok legjobbjainak példamutató munkájának. így kezdődött ez ebben az évben is. A népnevelőknek óriási téndületet adóit a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló pártós kormányhatározat nagyszerű célkitűzései. a kormányprogramm óriási segítsége. Jól is indultak a munkák. Zomba község dolgozó parasztjai például ebben az évben is elsők akarnak lenni a többi munkák mellett a begyűjtésben is. Vannak is már nagyszerű eredmények. A ser- tésbeaoás negyedéves terve 200 százalékra. a baromfibeadás terve 110, a tej 105, a marhabeadás terve 100 százalékra van teljesítve. Igen lényeges lemaradás mutatkozik azonban a tojásbegyüjtési terv teljesítése körül. A negyedéves tervhez viszonyítva az mindössze 12 százalékra van teljesítve a községben. Általában, vizsgálva megyénk falvainak életét, túlnyomó többségben azt állapíthatjuk meg, hogy az új pártvezetőségek megválasztása új lendületet adott nemcsak a pártélet megjavulásában, hanem egyúttal ezT zel szorosan összefüggve a gazdasági munka menetében is. Zomba község azonban azon kevés kivételhez tartozik, ahol az új pártvezetőség megválasztása nem hozta meg a fent említett jó eredményeket. Megváltozott vájjon a község? Megváltoztak vájjon tavaly olyan kiváló eredményeket elérő kommunisták, s az őket híven követő élenjáró pártonkívüli dolgozó parasztok? Nem. nem változtak meg. Csak az történt, hogy az eddig aránylag jól működő párt- szervezet most az új pártvezetőség- választás után bizonyos mértékig tétlenségre lett kárhoztatva. Az új párt- vezetőség megválasztásával pedig olyan kiváló kommunista dolgozó parasztok kerültek be a vezetőségbe, mint Illés Antal elvtárs, aki a pártkongresszus tiszteletére íett vállalásokban s a munkákban is élenjár. Egész évi adóját március 28-ra már kifizette. Pedig csak a kongresszus napjára vállalta. Vállalta továbbá a tavaszi munkák határidő előtt hat nappal való elvégzését, s így tovább. Ugyanígy sorolhatnánk az újjáválasztott régi vezetőség^ tagjait is, mint ifj. Boross Károly, vagy Hirnig.li György e-vtánsaikat. Biztosítva lenne tehát az ilyen példamutatáson keresztül a kommunisták és a pártonkívüli dolgozó parasztok eredményes mozgósítása is. A baj csupán az, hogy az új pártve- zetőségválasztás még február 12-én megtörtént, de a funkcióelosztás még március 12-én sem történt meg. így tehát a gyakorlatban van is vezetőség, meg nincs is. Egy területnek az új pártvezetőségen belül nincsen kon krét felelőse és nem is mehet a munka. Erre pedig nagy szükség volna A hó végi-e eltakarodott. Megkezdődhet a munka teljes erővel a falu határában. Mindehhez azonban éppúgy, mint a múltban, feltétlenül szükséges volna egy erős pártszervezet felvilágosító, szervező munkájára Ez volna a biztos alapja annak, hogy Zomba községben is tovább szélesedjen és még jobb eredményeket hozna a pártkongresszus tiszteletére indult versenymozgalom. Tévedés volna azonban azt hinni, hogy csak a zombai elvtársak felelősek ezért az áldatlan állapotért. A bonyhádi járási pártbizottság is nagy részben felelős azért, hogy a zombai új pártvezetőség tagjai idestova egy hónapja még mindig tétlenül állnak. A járási pártbizottság azóta egyik hétről a másikra hitegeti őket, hogy kimennek hozzájuk a funkcióelosztás felelősségteljes munkájában segíteni, de hiába várják a segítséget. A járási pártbizottságnak itt is példát kellett volna mulatnia a nehézségek Leküzdésében. Lassú, nehézkes munkája Zomba községben azt eredményezi, hogy a falu élcsapata nem tudja kifejteni megfelelő munkáját, a falu dolgozóinak nevelésében, szervezésében, mozgósításában. Márpedig a pártpolitikai munka, pillanatnyi lazulása is, óriási károkat okozhat. Nem lehet ott tartós, jó eredményeket elérni a gazdasági munka területén sem. A zombai dolgozó parasztok is szeretik a pártot s híven követik útmutatásait. Ezí legjobban bizonyítja az előbbi évek tapasztalata mellett az a tény is, hogy a kormány- programm és a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormány- határozat megjelenése után itt; is nagymértékben fellendült a dolgozó parasztok munkalendülete, termelési kedve. Beszédes számok bizonyítják, hogy a határozatok megjelenése után többek közt mennyivel több jószágot akarnak tartani. Míg például 1952 december 1-től 1953 március 1-ig a községben 228 darab, addig 1953 december 1-től 1954 március 1-ig 627 állat cserélt gazdát. Eddig 60 szarvasmarhát törzskönyveztek, 18 tenyészbika nevelésére kötöttek szerződést, s ezek a számok nap- ról-napra emelkednek. Hogy ezek az eredmények azonban tovább növekedhessenek, feltétlenül szükséges, hogy a pártszervezet az új vezetőségválasztással megerősödve valóban kezébe is vegye a község életének irányítását Megköveteli ezt a párt- és kormány határozatainak nagyszerű célja, de megköveteli a zombai dolgozó parasztok jó hírneve is. Ennek figyelembevételével adjon nagyobb segítséget a nehézségek ellenére is a bonyhádi járási pártbizottság a zombai pártszervezetnek. ; Megjeleni a Magyar Dolgozók Pártja {módosított szervezeti szabá'yzatáuak tervezete 4 A Szabad Nép vasárnapi száma közölte a Magyar jt Dolgozók Pártja módosított szervezeti szabályzatának f tervezetét. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Veze- í tősége megvitatás és hozzászólás céljából a párttagság a elé terjeszti a módosított szervezeti szabályzat terve- Htetét. A Központi Vezetőség utasítja a Szabad Nép f szerkesztőbizottságát és valamennyi pártlap szerkesz- * tőségét, hogy a párttagok és tagjelöltek javaslatainak é és észrevételeinek adjanak nyilvánosságot. ^ A Tolnai Napló szerkesztősége a módosított szerig vezeti szabályzat vitájában széles teret ad a hozzászó- z iásoknak. ] Csak a hagyomány . . . I Szekszándan a Sztálin-téren, emberemlékezet óta ugyanazon az ősi kirakodóhelyen van a piac. A hagyományos tényezőn kívül bizony semmi sem szól amellett, hogy iít kell piacot 'tartani. Főútvonal mentén állítják fel asztalaikat az árusok, az élelmiszereket pedig — különösen nyáron — vastagon lepi az itt vonuló szekerek pora. A piac felszerelése nagyon szegényes. A tej- és termékek részére van néhány betonasztal, a földműves- szövetkezetnek egy bódéja, a népboltnak apró lóhús- széke és ezenkívül egy mézeskadácsbódé képviselik a .felszerelést.“ A városi tanács és a járási tanácsok már megkezdték a szervező munkát és a jövő évi felhozatal biztosítására — de az egészségvédelem követelményei azt is kötelességévé teszik a városi tanácsnak, hogy # igyekezzék piac- vagy vásártér létesítésével jobb megoldásit találni. .4 magyar parasztember szerette és szereli a földet, melyet nagyapái és ükapái műveltek. Hajdanában nem éppen a legkedvezőbb tér. tnelési viszonyok mellett, saját pár négyszögöl terjedelmű kisbirtoka mellett bizony nagyon sokszor el kellett menni a földesúrhoz részes- aratónak, hogy elő tusija teremteni családjának a mindennapi betevő ‘falatot. Robotoló, földesül■ igáját húzó nagyapák és ükapák már régen a földben porladnak. Hlöttük nem tűnt fel a szabad és saját földjén dolgozó magyar paraszt szerencse- csillaga.. Az elmúlt évtized alatt azonban nagyot fordult az idő kereke. Lendületével messzire sodorta a földesurak önkénykedö hatalmát. Azóta a magyar paraszt életében gyökeres fordulat állt be. A törekvő, dolgos magyar parasztembert nem kell munkára noszogatni, amíg liezét.lábát mozgatni tudja, addig nem engedi el a kaszát, kapát. Kimúlt a tél, a tavaszi napok feltartóztathatatlanul közelednek, hogy a langyos napsugarak életre- kcltsék a szendergő határ apró nö- vénykéit. Tegnap kint jártam a földeken, lehet már kimenni teregetni a trágyát, — mondotta Tóser bácsi élete párjának. És másnap reggel a két öreg felült a kocsira, hogy megtegyék a tavaszi munkák első lépéseit. A Sárga — « vén ló — örömmel rugaszkodott neki a kocsinak és vígan döcögött az ismert utakon ki a földre. Tózer bácsi 76, felesége 70 éves. Nem mai gyerekek, életük kenyere javát már megélték. Bizony, az első tavaszi munkanap ultin e’fáradt a Tózer házaspár. Na, de nem is lehet csodálni. A trágyaierégetés meg viselte izmaikat. Estére kelve elfáradt Tózer mama. Hazaérve leült egy kis sámlira, a kályha mellé és melengette fáradt tagjait. — Hiába, be kell ismerni, hogy öregszünk, — mondotta kedvestül. Már nem bírom a munkát úgy, mint valamikor, ezt nem is lehet csodálni, — mondja mosolyogva — mintha önmagát akarná megnyugtatni. Tóaer bácsi nem az az ember, aki szeret dicsekedni. Mégis tudomásunkra jut, hogy ö az az ember, oki segíti dől; > paraszttársait. Szántott, vetett szomszédainak, akik nek nem volt fogaierejük. Azt mondja a közmondás, hogy akármilyen erős is a tölgy, de egy erősebb vihar ledöntheti, Tózer bácsi is makkegészséges volt világ- életében. 75 éves korában mégis a kórházba került, sérvvel operálták. Egy ilyen idős bácsinál bizony nem játék a sérvműtét sem. Közbe jött komplikációk miatt, négy hó. napig nyomta az ágyat. — Azt hittem, hogy soha többet nem kelek fel és nem dolgozhatok — mondotta Tózer bácsi. Gondolhatja az elvtársnő, én, heteken keresztül ágyban feküdni, amikor kint a határban ezer munka vár, kellett volna vetni a búzát. Sokszor előfordult, hogy éjjeleken át nem aludtam ezért. Egy nap aztán gondoltam egy nagyot és merészel, felkeltem,igaz kicsit még dülöngéltem, húzott vissza az ágy, de azért befogtam a sárgát, kimentem a földre és elvetettem a búzát. Anyjukom vál_ tig mondogatta, vigyázz, mert megárt. De én nem hallgattam rá. örültem, hogy megint kint dolgozhatok. Jártam a földet, élveztem a napot, egyszóval nagyon jól éreztem magam és napról .napra erősödöm. A nagy műtét óta már eltelt egy év, Tózer bácsi betegségéből teljesen felgyógyult. Ismét egészségesen járja a határt, széles jókedvében néha még nótára is gyújtott, miközben vígan kocogott a sárga. így telnek-mulnak a napok Tóze- réknál, Tolna községben, a Duna partján. B. il Harc a szőlőtermesztés megjavításáért! Gastdagyíüés a ? kszárd városi tan íratnál A szekszárdi városi tanács és a városi pártbizottság március 13-áin este nagyjelentőségű gazdagyűlést hívott össze. A gazdagyűlésen a szőlőtermesztés megjavításáról volt szó. így főleg szőlőtermesztésben élenjáró dolgozó parasztok jöttek el. Az idő már 8 óra felé járt, amikor a napi munkában elfáradt dolgozó parasztok egymásután jelentek meg a városi tanács nagytermében. Nemcsak férfiak, de asszonyok is eljöttek, valamennyien fontosnak tartották, hogy megjelenjenek ezen a nagyjelentőségű gazdagyűlésen. A beszámolót S z e n d i Pál elvtárs, a városi pártbizottság titkára tartotta: rámutatott, hogy Szekszárd határában már kétezer évvel ezelőtt is virágzó szőlőtermesztés létezett. Ezt az ásatások során felszínre hozott tárgyak igazolják. Mint mondotta, a török megszállás ideje alatt, azonban komoly hanyatlás következett be a szőlőtermesztésben. Ez abból adódott, hogy a török „Korán" tiltotta a szeszes italok fogyasztását. A törökök azonban annyira szerették a bort. hogy a „Korán" tilalma ellenére is fogyasztották. Ennek volt köszönhető, hogy nem pusztultak ki szőlőink. — Mikör a törökök kitakarodtak hazánkból, újra fellendült a szőlő- termesztés. Ehhez nagy segítséget nyújtottak az 1740. táján hazánkba települő Rajna-vidéki német telepesek, akik tökéletesítették szőlőkul- túránkat. — A szekszárdi bor már ebben az időben megkezdte világkörútját. Budára, Bécsbe, Prágába szekéren és hajón szállították. Liszt Ferenc világhírű zeneművész is gyakran vendégeskedett akkoriban Szekszárdon. Hangverseny kőrútjain egyre jobban terjesztette a szekszárdi bor hírnevét. 1870-ben már mintegy 7000 holdnyi terület állt művelés alatt a szekszárdi határban. 1'880-ban a fi- loxéra tönkretette a sok fárasztó munka gyümölcsét. Újabb harc következett a szőlő telepítéséért. A szék szárdi dolgozó parasztok már akkor tudták, hogy a szőlőtermesztés komoly érték, aramyvaluta. Az I. és all. világháború alatt bekövetkezett pénz romlás pedig még inkább igazolta ezt a tényt. így van ez napjainkban is. A jó bor aranyat ér, mert külföldről iparunk számára fontos nyers anyagot kapunk érte, — mondotta Szemdi elvtárs. — A kormányprogramm megjelenése óta ismét gyökeres változás állt be a szőlőtermesztés terén. Pártunk és kormányzatunk komoly kedvezményeket nyújtott a dolgozó parasztoknak. Eltörölte az ötszörös felszorzást. Biztosította a megfelelő meny- nyiségű védőszereket, szabályozta a bor beadását is. Borbeadási köteie- zettsége csak annak a gazdának van, akinek tényleges szőlőterülete meghaladja a 400 ölet. Ha pedig a termelőt 25 százalékos, vagy ennél nagyobb elemi kár éri, a terület nagyságának megfelelő mértékben csökkenteni kell a beszolgáltatást is! Szendi elvtárs beszámolójában rámutatott arra is, hogy a múlt rendszer szövetkezetei hogyan zsarolták a bortermelőket. Példának hozta fel Pegler István szekszárdi dolgozó parasztot: — 1936. október 31-én 800 liter 16.5 cukorfokos mustot vitt az akkori kulák pinceszövetkezetnek, és mindössze 112 pengőt kapott érte. Ezért az összegért mindössze 2—3 öltöny jobbminőségű ruhát vehetett. Ma viszont ugyanezért a borért 4.600 forintot kapna és több öltöny jó minőségű ruhát vásárolhatna érte. Egy másik példának Németh István Szekszárdi dolgozó parasztot említette meg, aki ugyanebben az évben 1282 liter 17—18 cukorfokos mustot adott le a szövetkezetnek, 176.53 pengőt kapott érte. Ma viszont 8227.86 forintot kapna ezért a borért. Ha a rézgálic értékét számítjuk, 1936-ban 3.9 mázsa rézgálicot, vagy 20 pengős áron 8 pár csizmát vásárol hatott érte. A mai viszonyaink között lényegesen nagyobb az eltérés. Azért a mennyiségű borért 1470 kiló rézgálicot, mintegy 11 pár csizmát vásárolhatna, hiszen 8.627.86 forintot kapna érte. A mai borárak lényegesen magasabbak az akkorinál. Ha szabadpiacon értékesíti a termelő, 16 forintot kap literjéért. De ha az államnak adja el, jobban jár. 13 6 fokos vörösbor literéért 13 forintot kap készpénzben, ezen felül pedig literenként 4 forint adóját is elengedik. A beszámoló után Kabács eiv- társ, a városi tanács elnöke tett javaslatot, hogy létesítsenek egy anya telepet, ahol sima és gyökeres vesz-i szőkét termelnek. Ezzel elő tudják segíteni a leromlott szőlőterületek feljavítását. De azok a dolgozó pa-* rasztok is jól járnak, akik csupán a termesztésével,' illetve az anyatelep művelésével foglalkoznak. A város tanács már tett is intézkedést a 1 anyatelep kiválasztásának érdekében. 5 és fél hold területet választót-1 tak ki a tartalékterületekből, ami! rövidesen egy Sztaiinyec fog megforgatni. A gazdáknak csupán a megmunkáláshoz kell segítséget nyújtani. Németh János elvtárs, termelési bizottsági tag pedig azt ismertette a jelenlévőkkel, hogy hol jelölték ki az anyatelep létesítéséhez szükséges területet. Az anyatelep létesítése széleskörű vitára adott okot. De nem azt vitatták a dolgozó parasztok. hogy miért van arra szükség hanem azt, hogyan lássanak hozzá a legsürgősebben a munkálatok megkezdéséhez. Marsai Mihály elvtárs, élenjáró szőlőtermelő gazda azt mondotta, három héten belül meg kell történnie a forgatásnak, mert különben elhalad az idő és ebben az évben már alig lehet szó, hogy eredményes legyen a munka. Továbbá elmagyarázta, hogy milyen mélyen szükséges a megforgatás, az ültetés, és hogyan kell végezni a további munkálatokat. Dombi Antal élenjáró gazda, pedig azt mondotta el, hogy 11 évig volt vincellér és igen sok jó tapasztalatra tett szert. Többek között azt is tapasztalta, ha az elültetett szőlő- vesszőket marhatrágyával kevert homokos péppel öntözik meg, sokkal biztosabb a megeredési százalék és ez a pép igen jó védőszer a filoxéra ellen is. A tennivalók megvitatása után ismét Marsai Mihály emelkedett szólásra. Rámutatott, hogy itt már tettek kellenek, vállalta, hogy az anyatelep terület egy részét ő fogja megmunkálni azokkal a gazdatársaival, akik csatlakoznak hozzá. N é- meth János pedig nyomban csatlakozott Marsai Mihály indítványához. ö a második rész megművelését vállalta. Mindketten a helyszínen megszervezték azt a csoportot, meiy- lyel megkezdik a terület művelését. A két csoport azonban nem maradt egyedül a munkában. Címer- m a n n elvtárs, a város szőlészen agromómusa nyomban felajánlotta, segítségét a szőlőtermelő gazdáknak, akik azt örömmel is fogadták. Saramé Jenő elvtárs, a Mecsekvidéki Borforgalmi Vállalat szekszárdi kirendeltségének főművezetője pedig arra tett ígéretet, hogy a borkézeíés minőségének megjavítása érdekében bármilyen kérésük van a szőlőtermelő gazdáknak, forduljanak hozzá bizalommal, segíteni fogja Őket prob lémájuk megoldásában. Albert Einstein 75 éves Berlin (MTI) Albert Einstein, a világhírű német fizikus, aki Hit- ér uralomrajutása óta külföldön él, március 14-én töltötte be 75. életévét. A demokratikus sajtó ez alkalomból meleg hangon méltatja a kiváW tudós életművét és kiemeli, hogy Albert Einstein a közéletben mindig a haladás oldalán állt. Lezuhmt c*y utasszállító repülőgép Szingapúr felett TÓZER BÁCSI... London (MTI) Az „AFP“ jelentése szerint egy Sydneyből London felé tartó „Constellation“ mintájú repülő gép Szingapúr felett lezuhant. A Heil os áldozatok száma harmi-nckettS.
