Tolnai Napló, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-18 / 65. szám

1954 MÁRCIUS 18 JN Ä P C 0 SI I HA RÍ ES HA R I EP11 ÉS jobban a bonyhádi járási pártbizottság a zom bal áj pár (vezetőséget Az elmúlt évben különösen sok szó eset! megyénkben Zomba köz­ségről. A zombai dolgozó parasztok valóban mindenütt ott voltak túl­nyomó többségükben, ahol a párt- és kormány határoz átok sikeres végre­hajtásáért küzdeni kell. Különösen jó eredményi értek el a begyűjtés területén, amelyben járási viszonylat ban is az elsők voltak. De nem ma­radtak el a szántásban, vetésben, be­takarításban sem. Mindig akadt jó- néhány lelkes dolgozó paraszt, akik­nek példamutatására sokan csatla­kozlak egy-egy feladat versenyben való megoldására. A jó eredményekben természete­sen oroszlánrésze volt a pártszerve­zet jó felvilágosító, nevelő, szervező, s a párttagok legjobbjainak példa­mutató munkájának. így kezdődött ez ebben az évben is. A népneve­lőknek óriási téndületet adóit a me­zőgazdaság fejlesztéséről szóló párt­ós kormányhatározat nagyszerű cél­kitűzései. a kormányprogramm óriá­si segítsége. Jól is indultak a mun­kák. Zomba község dolgozó paraszt­jai például ebben az évben is elsők akarnak lenni a többi munkák mel­lett a begyűjtésben is. Vannak is már nagyszerű eredmények. A ser- tésbeaoás negyedéves terve 200 szá­zalékra. a baromfibeadás terve 110, a tej 105, a marhabeadás terve 100 százalékra van teljesítve. Igen lé­nyeges lemaradás mutatkozik azon­ban a tojásbegyüjtési terv teljesíté­se körül. A negyedéves tervhez vi­szonyítva az mindössze 12 százalék­ra van teljesítve a községben. Általában, vizsgálva megyénk fal­vainak életét, túlnyomó többségben azt állapíthatjuk meg, hogy az új pártvezetőségek megválasztása új lendületet adott nemcsak a pártélet megjavulásában, hanem egyúttal ezT zel szorosan összefüggve a gazdasá­gi munka menetében is. Zomba köz­ség azonban azon kevés kivételhez tartozik, ahol az új pártvezetőség megválasztása nem hozta meg a fent említett jó eredményeket. Megválto­zott vájjon a község? Megváltoztak vájjon tavaly olyan kiváló eredmé­nyeket elérő kommunisták, s az őket híven követő élenjáró pártonkívüli dolgozó parasztok? Nem. nem vál­toztak meg. Csak az történt, hogy az eddig aránylag jól működő párt- szervezet most az új pártvezetőség- választás után bizonyos mértékig tét­lenségre lett kárhoztatva. Az új párt- vezetőség megválasztásával pedig olyan kiváló kommunista dolgozó parasztok kerültek be a vezetőség­be, mint Illés Antal elvtárs, aki a pártkongresszus tiszteletére íett vál­lalásokban s a munkákban is élen­jár. Egész évi adóját március 28-ra már kifizette. Pedig csak a kon­gresszus napjára vállalta. Vállalta továbbá a tavaszi munkák határidő előtt hat nappal való elvégzését, s így tovább. Ugyanígy sorolhatnánk az újjáválasztott régi vezetőség^ tag­jait is, mint ifj. Boross Károly, vagy Hirnig.li György e-vtánsaikat. Biztosítva lenne tehát az ilyen pél­damutatáson keresztül a kommunis­ták és a pártonkívüli dolgozó parasz­tok eredményes mozgósítása is. A baj csupán az, hogy az új pártve- zetőségválasztás még február 12-én megtörtént, de a funkcióelosztás még március 12-én sem történt meg. így tehát a gyakorlatban van is vezető­ség, meg nincs is. Egy területnek az új pártvezetőségen belül nincsen kon krét felelőse és nem is mehet a mun­ka. Erre pedig nagy szükség volna A hó végi-e eltakarodott. Megkezdőd­het a munka teljes erővel a falu ha­tárában. Mindehhez azonban éppúgy, mint a múltban, feltétlenül szük­séges volna egy erős pártszervezet felvilágosító, szervező munkájára Ez volna a biztos alapja annak, hogy Zomba községben is tovább széle­sedjen és még jobb eredményeket hozna a pártkongresszus tiszteletére indult versenymozgalom. Tévedés volna azonban azt hinni, hogy csak a zombai elvtársak fele­lősek ezért az áldatlan állapotért. A bonyhádi járási pártbizottság is nagy részben felelős azért, hogy a zombai új pártvezetőség tagjai idestova egy hónapja még mindig tétlenül áll­nak. A járási pártbizottság azóta egyik hétről a másikra hitegeti őket, hogy kimennek hozzájuk a funkció­elosztás felelősségteljes munkájában segíteni, de hiába várják a segítsé­get. A járási pártbizottságnak itt is példát kellett volna mulatnia a ne­hézségek Leküzdésében. Lassú, ne­hézkes munkája Zomba községben azt eredményezi, hogy a falu élcsa­pata nem tudja kifejteni megfelelő munkáját, a falu dolgozóinak neve­lésében, szervezésében, mozgósításá­ban. Márpedig a pártpolitikai mun­ka, pillanatnyi lazulása is, óriási ká­rokat okozhat. Nem lehet ott tartós, jó eredményeket elérni a gazdasági munka területén sem. A zombai dolgozó parasztok is sze­retik a pártot s híven követik út­mutatásait. Ezí legjobban bizonyít­ja az előbbi évek tapasztalata mel­lett az a tény is, hogy a kormány- programm és a mezőgazdaság fej­lesztéséről szóló párt- és kormány- határozat megjelenése után itt; is nagymértékben fellendült a dolgozó parasztok munkalendülete, termelési kedve. Beszédes számok bizonyítják, hogy a határozatok megjelenése után többek közt mennyivel több jószágot akarnak tartani. Míg pél­dául 1952 december 1-től 1953 már­cius 1-ig a községben 228 darab, ad­dig 1953 december 1-től 1954 már­cius 1-ig 627 állat cserélt gazdát. Ed­dig 60 szarvasmarhát törzskönyvez­tek, 18 tenyészbika nevelésére kötöt­tek szerződést, s ezek a számok nap- ról-napra emelkednek. Hogy ezek az eredmények azonban tovább növe­kedhessenek, feltétlenül szükséges, hogy a pártszervezet az új vezető­ségválasztással megerősödve valóban kezébe is vegye a község életének irányítását Megköveteli ezt a párt- és kor­mány határozatainak nagyszerű cél­ja, de megköveteli a zombai dolgo­zó parasztok jó hírneve is. Ennek figyelembevételével adjon nagyobb segítséget a nehézségek ellenére is a bonyhádi járási pártbizottság a zom­bai pártszervezetnek. ; Megjeleni a Magyar Dolgozók Pártja {módosított szervezeti szabá'yzatáuak tervezete 4 A Szabad Nép vasárnapi száma közölte a Magyar jt Dolgozók Pártja módosított szervezeti szabályzatának f tervezetét. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Veze- í tősége megvitatás és hozzászólás céljából a párttagság a elé terjeszti a módosított szervezeti szabályzat terve- Htetét. A Központi Vezetőség utasítja a Szabad Nép f szerkesztőbizottságát és valamennyi pártlap szerkesz- * tőségét, hogy a párttagok és tagjelöltek javaslatainak é és észrevételeinek adjanak nyilvánosságot. ^ A Tolnai Napló szerkesztősége a módosított szer­ig vezeti szabályzat vitájában széles teret ad a hozzászó- z iásoknak. ] Csak a hagyomány . . . I Szekszándan a Sztálin-téren, emberemlékezet óta ugyanazon az ősi kirakodóhelyen van a piac. A ha­gyományos tényezőn kívül bizony semmi sem szól amellett, hogy iít kell piacot 'tartani. Főútvonal men­tén állítják fel asztalaikat az árusok, az élelmiszere­ket pedig — különösen nyáron — vastagon lepi az itt vonuló szekerek pora. A piac felszerelése nagyon szegényes. A tej- és termékek részére van néhány betonasztal, a földműves- szövetkezetnek egy bódéja, a népboltnak apró lóhús- széke és ezenkívül egy mézeskadácsbódé képviselik a .felszerelést.“ A városi tanács és a járási tanácsok már meg­kezdték a szervező munkát és a jövő évi felhozatal biztosítására — de az egészségvédelem követelményei azt is kötelességévé teszik a városi tanácsnak, hogy # igyekezzék piac- vagy vásártér létesítésével jobb meg­oldásit találni. .4 magyar parasztember szerette és szereli a földet, melyet nagy­apái és ükapái műveltek. Hajdaná­ban nem éppen a legkedvezőbb tér. tnelési viszonyok mellett, saját pár négyszögöl terjedelmű kisbirtoka mellett bizony nagyon sokszor el kellett menni a földesúrhoz részes- aratónak, hogy elő tusija teremteni családjának a mindennapi betevő ‘falatot. Robotoló, földesül■ igáját húzó nagyapák és ükapák már régen a földben porladnak. Hlöttük nem tűnt fel a szabad és saját földjén dolgozó magyar paraszt szerencse- csillaga.. Az elmúlt évtized alatt azonban nagyot fordult az idő kere­ke. Lendületével messzire sodorta a földesurak önkénykedö hatalmát. Azóta a magyar paraszt életében gyökeres fordulat állt be. A törek­vő, dolgos magyar parasztembert nem kell munkára noszogatni, amíg liezét.lábát mozgatni tudja, addig nem engedi el a kaszát, kapát. Kimúlt a tél, a tavaszi napok feltartóztathatatlanul közelednek, hogy a langyos napsugarak életre- kcltsék a szendergő határ apró nö- vénykéit. Tegnap kint jártam a földeken, lehet már kimenni teregetni a trá­gyát, — mondotta Tóser bácsi élete párjának. És másnap reggel a két öreg fel­ült a kocsira, hogy megtegyék a tavaszi munkák első lépéseit. A Sárga — « vén ló — örömmel ru­gaszkodott neki a kocsinak és ví­gan döcögött az ismert utakon ki a földre. Tózer bácsi 76, felesége 70 éves. Nem mai gyerekek, életük kenyere javát már megélték. Bizony, az első tavaszi munkanap ultin e’fáradt a Tózer házaspár. Na, de nem is le­het csodálni. A trágyaierégetés meg viselte izmaikat. Estére kelve elfá­radt Tózer mama. Hazaérve leült egy kis sámlira, a kályha mellé és melengette fáradt tagjait. — Hiába, be kell ismerni, hogy öregszünk, — mondotta kedvestül. Már nem bírom a munkát úgy, mint valamikor, ezt nem is lehet csodál­ni, — mondja mosolyogva — mint­ha önmagát akarná megnyugtatni. Tóaer bácsi nem az az ember, aki szeret dicsekedni. Mégis tudo­másunkra jut, hogy ö az az ember, oki segíti dől; > paraszttársait. Szántott, vetett szomszédainak, akik nek nem volt fogaierejük. Azt mondja a közmondás, hogy akármilyen erős is a tölgy, de egy erősebb vihar ledöntheti, Tózer bá­csi is makkegészséges volt világ- életében. 75 éves korában mégis a kórházba került, sérvvel operálták. Egy ilyen idős bácsinál bizony nem játék a sérvműtét sem. Közbe jött komplikációk miatt, négy hó. napig nyomta az ágyat. — Azt hittem, hogy soha többet nem kelek fel és nem dolgozhatok — mondotta Tózer bácsi. Gondol­hatja az elvtársnő, én, heteken ke­resztül ágyban feküdni, amikor kint a határban ezer munka vár, kellett volna vetni a búzát. Sokszor elő­fordult, hogy éjjeleken át nem alud­tam ezért. Egy nap aztán gondol­tam egy nagyot és merészel, felkel­tem,igaz kicsit még dülöngéltem, hú­zott vissza az ágy, de azért befog­tam a sárgát, kimentem a földre és elvetettem a búzát. Anyjukom vál_ tig mondogatta, vigyázz, mert meg­árt. De én nem hallgattam rá. örül­tem, hogy megint kint dolgozhatok. Jártam a földet, élveztem a napot, egyszóval nagyon jól éreztem ma­gam és napról .napra erősödöm. A nagy műtét óta már eltelt egy év, Tózer bácsi betegségéből telje­sen felgyógyult. Ismét egészségesen járja a határt, széles jókedvében néha még nótára is gyújtott, miköz­ben vígan kocogott a sárga. így telnek-mulnak a napok Tóze- réknál, Tolna községben, a Duna partján. B. il Harc a szőlőtermesztés megjavításáért! Gastdagyíüés a ? kszárd városi tan íratnál A szekszárdi városi tanács és a városi pártbizottság március 13-áin este nagyjelentőségű gazdagyűlést hívott össze. A gazdagyűlésen a sző­lőtermesztés megjavításáról volt szó. így főleg szőlőtermesztésben élen­járó dolgozó parasztok jöttek el. Az idő már 8 óra felé járt, amikor a napi munkában elfáradt dolgozó pa­rasztok egymásután jelentek meg a városi tanács nagytermében. Nem­csak férfiak, de asszonyok is eljöt­tek, valamennyien fontosnak tartot­ták, hogy megjelenjenek ezen a nagyjelentőségű gazdagyűlésen. A beszámolót S z e n d i Pál elv­társ, a városi pártbizottság titkára tartotta: rámutatott, hogy Szekszárd határában már kétezer évvel ezelőtt is virágzó szőlőtermesztés létezett. Ezt az ásatások során felszínre ho­zott tárgyak igazolják. Mint mondot­ta, a török megszállás ideje alatt, azonban komoly hanyatlás követke­zett be a szőlőtermesztésben. Ez ab­ból adódott, hogy a török „Korán" tiltotta a szeszes italok fogyasztását. A törökök azonban annyira szeret­ték a bort. hogy a „Korán" tilalma ellenére is fogyasztották. Ennek volt köszönhető, hogy nem pusztultak ki szőlőink. — Mikör a törökök kitakarodtak hazánkból, újra fellendült a szőlő- termesztés. Ehhez nagy segítséget nyújtottak az 1740. táján hazánkba települő Rajna-vidéki német telepe­sek, akik tökéletesítették szőlőkul- túránkat. — A szekszárdi bor már ebben az időben megkezdte világkörútját. Bu­dára, Bécsbe, Prágába szekéren és hajón szállították. Liszt Ferenc vi­lághírű zeneművész is gyakran ven­dégeskedett akkoriban Szekszárdon. Hangverseny kőrútjain egyre jobban terjesztette a szekszárdi bor hírne­vét. 1870-ben már mintegy 7000 holdnyi terület állt művelés alatt a szekszárdi határban. 1'880-ban a fi- loxéra tönkretette a sok fárasztó munka gyümölcsét. Újabb harc kö­vetkezett a szőlő telepítéséért. A szék szárdi dolgozó parasztok már akkor tudták, hogy a szőlőtermesztés ko­moly érték, aramyvaluta. Az I. és all. világháború alatt bekövetkezett pénz romlás pedig még inkább igazolta ezt a tényt. így van ez napjainkban is. A jó bor aranyat ér, mert kül­földről iparunk számára fontos nyers anyagot kapunk érte, — mondotta Szemdi elvtárs. — A kormányprogramm megjele­nése óta ismét gyökeres változás állt be a szőlőtermesztés terén. Pártunk és kormányzatunk komoly kedvez­ményeket nyújtott a dolgozó parasz­toknak. Eltörölte az ötszörös felszor­zást. Biztosította a megfelelő meny- nyiségű védőszereket, szabályozta a bor beadását is. Borbeadási köteie- zettsége csak annak a gazdának van, akinek tényleges szőlőterülete meg­haladja a 400 ölet. Ha pedig a ter­melőt 25 százalékos, vagy ennél na­gyobb elemi kár éri, a terület nagy­ságának megfelelő mértékben csök­kenteni kell a beszolgáltatást is! Szendi elvtárs beszámolójában rá­mutatott arra is, hogy a múlt rend­szer szövetkezetei hogyan zsarolták a bortermelőket. Példának hozta fel Pegler István szekszárdi dolgozó pa­rasztot: — 1936. október 31-én 800 liter 16.5 cukorfokos mustot vitt az akkori kulák pinceszövetkezetnek, és mindössze 112 pengőt kapott érte. Ezért az összegért mindössze 2—3 öltöny jobbminőségű ruhát vehetett. Ma viszont ugyanezért a borért 4.600 forintot kapna és több öltöny jó minőségű ruhát vásárolhatna érte. Egy másik példának Németh István Szekszárdi dolgozó parasztot említet­te meg, aki ugyanebben az évben 1282 liter 17—18 cukorfokos mustot adott le a szövetkezetnek, 176.53 pengőt kapott érte. Ma viszont 8227.86 forintot kapna ezért a bor­ért. Ha a rézgálic értékét számítjuk, 1936-ban 3.9 mázsa rézgálicot, vagy 20 pengős áron 8 pár csizmát vásárol hatott érte. A mai viszonyaink kö­zött lényegesen nagyobb az eltérés. Azért a mennyiségű borért 1470 kiló rézgálicot, mintegy 11 pár csizmát vásárolhatna, hiszen 8.627.86 forintot kapna érte. A mai borárak lényege­sen magasabbak az akkorinál. Ha szabadpiacon értékesíti a termelő, 16 forintot kap literjéért. De ha az államnak adja el, jobban jár. 13 6 fokos vörösbor literéért 13 forintot kap készpénzben, ezen felül pedig literenként 4 forint adóját is elenge­dik. A beszámoló után Kabács eiv- társ, a városi tanács elnöke tett ja­vaslatot, hogy létesítsenek egy anya telepet, ahol sima és gyökeres vesz-i szőkét termelnek. Ezzel elő tudják segíteni a leromlott szőlőterületek feljavítását. De azok a dolgozó pa-* rasztok is jól járnak, akik csupán a termesztésével,' illetve az anyatelep művelésével foglalkoznak. A város tanács már tett is intézkedést a 1 anyatelep kiválasztásának érdeké­ben. 5 és fél hold területet választót-1 tak ki a tartalékterületekből, ami! rövidesen egy Sztaiinyec fog megfor­gatni. A gazdáknak csupán a meg­munkáláshoz kell segítséget nyúj­tani. Németh János elvtárs, termelé­si bizottsági tag pedig azt ismertet­te a jelenlévőkkel, hogy hol jelölték ki az anyatelep létesítéséhez szük­séges területet. Az anyatelep léte­sítése széleskörű vitára adott okot. De nem azt vitatták a dolgozó pa­rasztok. hogy miért van arra szükség hanem azt, hogyan lássanak hozzá a legsürgősebben a munkálatok meg­kezdéséhez. Marsai Mihály elv­társ, élenjáró szőlőtermelő gazda azt mondotta, három héten belül meg kell történnie a forgatásnak, mert különben elhalad az idő és ebben az évben már alig lehet szó, hogy eredményes legyen a munka. Továb­bá elmagyarázta, hogy milyen mé­lyen szükséges a megforgatás, az ül­tetés, és hogyan kell végezni a to­vábbi munkálatokat. Dombi Antal élenjáró gazda, pedig azt mondotta el, hogy 11 évig volt vincellér és igen sok jó tapasz­talatra tett szert. Többek között azt is tapasztalta, ha az elültetett szőlő- vesszőket marhatrágyával kevert ho­mokos péppel öntözik meg, sokkal biztosabb a megeredési százalék és ez a pép igen jó védőszer a filoxéra ellen is. A tennivalók megvitatása után is­mét Marsai Mihály emelkedett szólásra. Rámutatott, hogy itt már tettek kellenek, vállalta, hogy az anyatelep terület egy részét ő fogja megmunkálni azokkal a gazdatársai­val, akik csatlakoznak hozzá. N é- meth János pedig nyomban csat­lakozott Marsai Mihály indítványá­hoz. ö a második rész megművelését vállalta. Mindketten a helyszínen megszervezték azt a csoportot, meiy- lyel megkezdik a terület művelését. A két csoport azonban nem ma­radt egyedül a munkában. Címer- m a n n elvtárs, a város szőlészen agromómusa nyomban felajánlotta, segítségét a szőlőtermelő gazdáknak, akik azt örömmel is fogadták. Sa­ramé Jenő elvtárs, a Mecsekvidéki Borforgalmi Vállalat szekszárdi ki­rendeltségének főművezetője pedig arra tett ígéretet, hogy a borkézeíés minőségének megjavítása érdekében bármilyen kérésük van a szőlőter­melő gazdáknak, forduljanak hozzá bizalommal, segíteni fogja Őket prob lémájuk megoldásában. Albert Einstein 75 éves Berlin (MTI) Albert Einstein, a világhírű német fizikus, aki Hit- ér uralomrajutása óta külföldön él, március 14-én töltötte be 75. életévét. A demokratikus sajtó ez alkalom­ból meleg hangon méltatja a kiváW tudós életművét és kiemeli, hogy Albert Einstein a közéletben mindig a haladás oldalán állt. Lezuhmt c*y utasszállító repülőgép Szingapúr felett TÓZER BÁCSI... London (MTI) Az „AFP“ jelentése szerint egy Sydneyből London felé tartó „Constellation“ mintájú repülő gép Szingapúr felett lezuhant. A He­il os áldozatok száma harmi-nckettS.

Next

/
Thumbnails
Contents