Tolnai Napló, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-03 / 52. szám

1954 MÁRCIUS 3 NAPCO n A vezet őség választáskor fordítsunk gondol a pártkiadványokra is A Simonlornyai Bőrgyár dolgozóinak nyílt levele a pálfai dolgozó parasztokhoz Pártunk Központi Vezetősége ja­nuár 14-én hozta nyilvánosságra ha­tározatát, „ az alapszervezeti párt vezetőségek és párt választmány ok beszámolási kötelezettségéről, a párt vezetőségek és pártszervek újjává- lasztásáról és a III. Pórtkongresz- szus küldötteinek megválasztásáról.“ A Központi Vezetőség határozata nyomán február 1-től március 13-ig kell a vezetőséget a párt valamennyi alapszervezetében újjáválasztani. A Központi Vezetőség határozata nyomán a mi megyénk területén is megindultak és folynak a pártveze- tőségék újjáválasztásai. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy e határozat nagy feladatokat ró párt- szervezeteinkre. E na|»y munka si­keres elvégzésére a Központi Veze­tőség nagy segítséget nyújt a külön­féle sajtóbrossurákon keresztül is. A Központi Vezetőség agitációs és propaganda osztálya mindig hatha­tós támogatást nyújt a pártszerveze­tek előtt álló feladatok, a párt- és kormányhatározatok sikeres végre­hajtásához különböző kiadványokon keresztül. Ezeknek tartalma agitá- ciós érvekkel, jó módszerekkel, szem pontokkal segíti a pártbizalmiakat, népnevelőket és egyéb pártmunká­val megbízott elvtársakat. Ezért dön­tő fontosságú szerepe van a párt kiadványainak a pártépítés és a gaz­dasági munka területén. ' Nyilvánvaló tehát, hogy egyik pártszervezet sem kezelheti közöm­bösen a kiadványok terjesztésének kérdését már csak azért sem, mert mindenkor a pártszervezet felelős a részükre küldött kiadványok terjesz­téséért, elhasználásáért és elszámo­lásáért. Vannak jó tapasztalatok a ■mi megyénk területén is e területen. Szekszárd város területén például az Erdőgazdaság, a Fűszert, a Nyomda és több pártszervezet vezetői fon­tos kérdésnek tekintették, hogy a különböző folyóiratok előfizetését megszervezzék. Nagyon jól tudták, hogy e kiadványok rendszeres tanul­mányozása segítségével egyre jobb munkát tudnak végezni a párttagok s vezetésükkel a pártonkívüli dol­gozók is. Ez azonban csak az érem egyik oldala. Ha a másik oldalt is megnézzük, bizony találunk e terü­leten jócskán hiányosságokat is. Sok helyen amellett, hogy a kiadványok kihasználatlanul az íróasztalokban hevernek. A központtal sem igyekez­nek elszámolni. Az ilyen gyakorlat körülbelül azt jelenti, mintha egy őrségen áiló katona a fegyverét, vagy éppen a töltényeit hagyná ott­hon. Van azonban egy másik hiányos­ság is, amelyre feltétlenül fel kell figyelni. Több helyen a pártvezető­ségek tagjai vagy éppen a titkár elv társ, amikor iskolára mennek, megfeledkeznek arról, hogy az anya­gok kezelésére kioktassák a helyet­tük ottmaradó elvtársakat. A leg­több helyen az alatt, az idő alatt az anyagok árával nem történt elszá­molás. De a terjesztés körül is mu­tatkoznak hiányosságok, mint a szek­szárdi gépjavító vállalatnál. Mindezek régi tapasztalatok és éppen ezért feltétlenül helyes és szükséges, hogy az új pártvezetősé­gek megválasztásának munkája mel­lett pártszervezeteink gondot fort- dítsanak arra is, hogy az új veze­tőségekkel megismertessék a párt­kiadványok terjesztésének eddigi munkáját, eredményeit és hibáit. Továbbá átadják az erről szóló fel­jegyzéseket, nyilvántartási könyvet az esetleg meglévő pénzt, megma­radt kiadványokat. Az új vezetőség pedig egyéb fontos feladata mellett fordítson gondot arra is, hogy a propagand a any ajg-tér jesztés von alán megfelelő ellenőrzést gyakoroljon. Lehetetlen az a hadsereg, amelyik hadiállapotban rendszertelenül, vagy egyáltalán nem kapja meg muníció­ját. Ehhez kell hasonlítanunk párt­tagjainkat is. Nyilván tanulásuk, elméleti fejlődésük, s ezen keresz­tül munkájuk is elképzelhetetlen megfelelő „muníciók“', tehát a párt­kiadványok nélkül. Feltétlenül meg kell nézni az új pártvezetőségnek, hogyan jutnak el a forossurák a dolgozókhoz, van-e fe­lelőse a terjesztésnek, azt ki és ho­gyan végezte. Helyes módszer az — amennyiben az eddigiek folyamán pártkiadványok terjesztésével meg­bízott elvtárs megfelelően látta el teendőit, — az új vezetőség újra meg bízza e feladat végzésére. Emellett ha az elszámolásnál az ellenőrzés során hiányosság merülne fel, álla­pítsa meg az új vezetőség, ki a fe­lelős érte. Ezt a havonta küldött ki­mutatások és az elszámolási könyv segítségével lehet és keli is elvégez­ni. Az új pártvezetőségek használják fel a ’pártkiadványok által nyújtott segítséget, gyakoroljanak e munka felett rendszeres ellenőrzést As MSZT tagjai a pártkongresszus sikeréért A Magyar-Szovjet Társaság érté­kes ismeretterjesztő, nevelőmunká: fejt ki a dolgozók körében. Most pártunk III. kongresszusa előtt be­mutatja dolgozóinknak, hogyan ké­szültek a szovjet emberek a Boise- vik Párt kongresszusaira. Beszélnek a szovjet emberek vállalásairól, munkahőstetteiről. Az MSZT-aktívák munkája nem hiábavaló, amit kézzel foghatóan bizonyít az, hogy több dolgozó pa­raszt, aki tagja a Magyar-Szov.iet Társaságnak, felajánlást tett az MDP III. Kongresszusának tisztele­tére. Ketterer András nagyvejkei 7 holdas dolgozó paraszt például vál­lalta 1 hold földjének megtragyá­zását és 1 hold fej trágyázást, már­cius 30-ig pedig 15 kiló tojás, 3 kiló baromfi beadását és azt, hogy 200 forintot befizet adójába. Kóbor Bé­la nagyvejkei középparaszt 5 hold föld trágyázását és 7 hold simítózást végez el március 31-ig, teljesíti 23.5 kiló tojásbeadását és ugyancsak március 31-ig 400 formtot fizet be adóra. Bátor Vilmos hasonló válla­lást tett, Csetnik Bálint bonyhádvarasdi MSZT titkár, nemcsak a vállalásban, hanem a teljesítésben is élenjár. — Már terjesítette egészévi tojás- és baromfibeadását. Valamennyi köz­ség MSZT-szervezete kövesse az élenjáró MSZT- tagok példáját. Lakodalom a Vörös Szikrában As idegen, akinek érke­zését Krízbaiék kutyája olyan messzehangzóan hír_ detie, kényelmesen* de an­nál határozottabban Up te át az utca ajtaját. Tulaj­donképpen nem is volt idegen. Krizbaié.k kutyája ugyan nem ismerte, de a házigazda és lánya, Kriz- bai Erzsi annál jobban. Nem más ez a csinos fia­tal ember, mini Kecskés Sándor, aki szombaton, ve je Desz Krizbaiéknak. A Kecskés-család mér több mim két éve a tamási Vörös Szikra tagjaival együtt gazdálkodik a kö­zösben. De hasonlóan a Krizbai,-család is. Kecskés Sándor, akiről tulajdon­képpen szó van, nemrég szerelt le. Hogy hol és mi­kor ismerte meg Erzsi'. arról nem hajlandó nyilat, kozni. De igaza is van, mert hiszen a. szerelem ma gániigy. Kidéről Kecskés Sándor nem igen beszél. de terveiről, jövő boldog­ságukról annál többet. A fiatalok., mikor háza­sodnak, általában az! szokták alapnak tekinteni, ha a férfinak biztos kere­seti forrása van. Kecskés is erről beszél: — Nekem, van mire tá- mos&kodrás, mert az el. mull héten beléptem én. is, meg a. menyasszonyom is a szövetkezetbe, cs aki fit dogozik, annak biztos a jövője. Délután 5 óra. A szövet­kezet szemesei, üzemegysé­gének istállójában sürög- n..-!;-forognak az emberek. Egyik trágyáz, a másik takarmányoz, a harmadik a teheneket, tisztítja, szó. vei mindenki dolgozik valamit. Kecskés, a vőle­gény azonban nem dolgo­zik semmit. A karám ol. dalához támaszkodva mély gondokba merülve szemlé­li a l:i »borjúkat. Mikor ész' <■• veszi, hogy idegen lép 'be az istállóba, fel­kapja a fejét és próbálja titkolni magában azt is, hogy boldog, azt, is, hogy boldogtalan. Miért boldog­talan ez az egyébként bol­dog vőlegény1! Azért, mert valami szószátyártól azt hallotta, hogy nem, enge, dik levágni a. borjút, me­lyet a szövetkezettől kap­tak, illetve vettek. Most már a leendő apó­sával együtt, beszélget. De továbbra is csak. a vágási, engedély, a lakodalom, meg a tervek képezik a be szélgetést. — Majd beszélek én, hol­nap o Jani bácsival, — (így hívják Péti elvtársat, a, szövetkezet elnökét), — majd utánanézek én ennek a dolognak, a Jani bácsi egész biztos elintézi. Erre a szóra, megérke. zik Pilótás elv társ, a szö­vetkezet elnökhelyettese és egy idegen. A töprengők, nyomban megragad jók az alkalmat, elpanaszolják gond jóikat. — Majd éh intézkedtem, a borjút, amit a szövetke. zettöl. koptok, egész biztos hogy levághatják, — mond ja Filötás elvtárs, Krizbai és leendő apósa megnyugodtak. Kecskés is boldog. söl boldogabb, mint valaha, mert öt, aki időrendi sorrendben a csa­lád ötödik tagja, felvették a szövetkezeibe, de tagja most már, szorgalmas, te­vékeny tagja menyasszo. nya, Krizbai Erzsi is. Szombaton este mind­kettőjük szívében újabb biztatást és reményt ka­pott a munka, örülnek szép életüknek. De velük együtt örülnek a ■,Szikra" tagjai is, mert. hiszen újabb kél taggal erősödött a szövetkezet. A lakodal­mi vacsorán jóízűen fo- gyaszották él a szövetke. zeitőt, kapott, borjúi. MEGJEGYZÉSEK Minőségi í ltunk a helyett — kifogás A megyei onezogazdasági gépjavító vállalat főmér­nökét bámulatos szókinccsel áldotta meg a „teremtő. ” fis ami külön érdeme, „kiváló agitátor". Olyan meg­győzően. körülírva tudja magyarázni a rossz minőség okait, hogy egy csapásra megváltoztatja álláspontját a/., aki azt mondja,, hogy hiba van a minőséggel. Annyit azonban mégis kénytelen volt elismerni, hgoy kisebb minőségi hibák azért akadnak. Mikor a bölcskei gépállomásról megérkezett a hír, hogy a kijavított gépnek kiolvadt a csapágya, kétségbe esetten rohant a szerelőműhelybe, hogy azonnal in­tézkedjen. Intézkedett is. Egy szerelőt nyomban ki­küldött, hogy megnézze a gépet és újra kijavítsa. — Mint a bölcskeiek mondják, a kiküldött elvtárs teg­napelőtt kerülhetett ki a suszterkaptafa mellől, mert bizony a gép hibáját, a csapágyolvadás okát nem tud­ta megállapítani. Mikor meglátta a mozdulatlanul álló gépet, ő is kétségbeesett és azonnal visszafordult. Igen km. reakhogy a mozdulatlanul álló traktor még a gép­javító vállalat kétségbeesésére sem esett kétségbe, nem tette meg azt a viccet, hogy elinduljon« A gépjavító vállalatnak ezek az emberei igen kü­lönösek. Nem jelentek meg ott, ahol az önkritikát osz­tották. fis most ahelyett, hogy beismernék: hiba van a minőséggel, nem jól javították meg a gépeket, a vál­lalatot okoljak, amely a esapágyat leszállította. És mint a vállalat főmérnöke mondja, majd vesznek fel egy komoly jegyzőkönyvet. Valaki azt mondhatná erre: igazán felesleges egy esapágyolvadásnak ekkora feneket keríteni. Ilyen cse­kélységért a megyei gépjavító vállalatot bírálni, hi­szen a „történelemben“ máskor is történt olyan, hogy kiolvadt egy csapágy. Ez igaz. De olyan még aligha fordult elő, hogy egy jól kijavított traktor 20 méter után felmondja a szolgálatot. Márpedig azok között a trak­torok között, melyet a gépjavító vállalat javított, ilyen is van. Mielőtt újra kétségbeesnének, elkezdenék keresni, kutatni a többi gépek rossz minőségei munkájának okait, menjenek el oda, ahol az önkritikát osztják. És utána ne a hibák okainak megmagyarázására pocsé­kolják az energiát, hanem a hibák kijavítására, a nem jól javított traktorok megjavitására* ___ I S edves Elvtársak! A szocializmust építő magyar dolgozók ere­J5jük megfeszítésével és teljes tudásukkal harcolnak, hogy a III. pártkongresszus tiszteletére kimagasló munkasikereket érjenek el. Nincs hazánkban olyan üzem, vagy bánya, ahol ennek jelentőségét ne ismernék, ne tennének szocialista fogadalmakat. A mi üzemünk, a Si- montornyai Bőrgyár a III. pártkongresszus tiszteletére tett vállalása teljesítéséért harcol. A meszesműhely például, ahol a legnehezebb fi­zikai munka van, átlagosan 135 százalékra teljesítette februári tervét. De ezen belül is vannak olyan elv társak, akik kimagasló munkatelje­sítményeket értek el. Halász István 1S6, Udvari Zoltán 185, Kondor Já­nos és Balázik István 115 százalékra teljesítették tervüket. Ezzel szemben a Ti községtek, Pálja, tudomásunk szerint semmi­féle fogadalmat nem tett a III. pá rtkongresszus tiszteletére. — Váj­jon mi ennek az oka? Talán Pálfán nem olyan dolgozó parasztok van nak, mint azokban a községekben, ahol a begyűjtési tervek maradékta­lan teljesítéséért folyik a harc, vagy talán a pálfai határ nem terem semmit? — Pálfán szorgalmas embe rek laknak, akik számtalanszor be­bizonyították már, hogy tudnak példamutatóan is dolgozni. Tavaly ősszel például a Ti községtek, Pálfa fejezte be elsőnek az aratást, csép­iéit. De most? Most Ti, pálfaiak megfeledkeztetek arról, hogy a jobb élet megteremtéséért folytatott harcból nektek is ki kell venni a része­teket. Ugyanis a közelmúltban arról szereztünk tudomást, hogy köz­ségtek a begyűjtési tervek teljesítésében hátul kullog. Pálfai kommunisták, becsületes, élenjáró parasztok, az volna a ké­résünk, ne tűrjétek, hogy a begyűjtési tervek teljesítésében községetek Tolna megye szégyenfoltja legyen. Kövessetek el mindent, hogy a község valamennyi dolgozó parasztja csatlakozzon az üzemi munkások és a mi gyárunk dolgozóinak kezdeményezéséhez. Nektek, pálfaiaknak is érdeke a jobb élet megteremtése, a dolgozó nép több hússal, zsírral, mezőgazdasági géppel és egyéb iparcikkel való ellátása. Szólítsatok te­hát harcba minden pálfai parasztot a mezőgazdasági munkák határidőre való elvégzéséért, állam, iránti kötelezettségének maradék nélküli telje­sítéséért. A Simontornyai Bőrgyár összes — dolgozója nevében: VARGA LÖKINC ÜB-elnök." Tavaszi juhlegeltetós előtti teendők Már közel van a tavasz, pár hét és a nyájakat a nagy hó és hosszú istái lórabságból kihajthatjuk. De még mielőtt kihajtanánk, fel kell hív rri a helyi tanácsok, tsz és tszcs-k, valamint legeltetési bizottságok fi­gyelmét a kihajlás előtt elvégzendő munkálatokra. Ugyanis mezőgazda- sági kultúránk e gazdálkodás ágaiban a legjobban elmaradt a legelők, ré­tek művelésében. Legelőink — saj­nos, meg 'kell, hogy mondjuk, —mű­velés és ápolás nélkül elgazosodott állapotban vannak. Ezen hibákat a minisztertanács a takarmány termelés fejlesztéséről szóló határozata sze­rint végre kell hajtanunk. Sürgősen végre kell hajtani a helyi tanácsok­nak a legelőkön a gyomirtást, -trá­gyázást, téli, összegyűlt trágyáié ki­hordást, fogasolást, amit a legelő használóinak elsősorban kötelességé­vé kell tenni. A legelőkön rendbe kell hozni a kutakat, itató beren­dezéseket. A helyi tanácsok a juh­állomány ’Számára biztosítsanak köz- legelőkből arányos nagyságú legelő­területet, továbbá szervezzék meg a tavaszi legeltetést, utak, szérüsker- tek, árokpartok legeltetését. A köz­ségi tanács VB-k, a legeltetési bi­zottságok már most lépjenek érint­kezésbe a gépállomásokkal a gépek kijavítása után kedvező alkalom (még szántani nem lehet, de foga­tolni igen) a gépek kipróbálására, a legelők fogasolása. Ki kell jelölni minden állatfajnak a legelőt. Ki kell jelölni a szakaszos legeltetést, álta­lánosan minden év tavaszán be kell vezetni a rendszeres gyomirtást. — Juhásza toknál a fektetéses trágyá­zást. Csak ezen fejlett agrotechnikai módszerek alkalmazásával tudjuk legelőink hozamát, tápanyag termelő képességét emelni. Csak így tudjuk állatállomány urak nyári és téli ta­karmány bázisát biztosítani. Juh nyájaknál a tél végén kihajtás előtt el kell végezni a körömápolást, mert túlnőtt köröm a juh sántasá­gát (büdös-sánta) okozhatja. A bajt megelőzhetjük, ha a körömápolást rendszeresen elvégezzük. Védekezni kell a legeltetések meg­kezdése előtt (a mi megyénk juh­állományánál eléggé el van terjed­ve) a kergekór továbbterjedése ellen. Ezért a nyáj körül minden kutyát galandféreg-i rtó-k lírának kell alá­vetni, amit egész biztos hatású gyógy szerrel, állatorvossal kell elvégeztet­nünk. A tsz-ek juhállományának eredmé­nyes át telelte tése érdekében a tsz-ek elnökei, állattenyésztő brigádvezetők gondoskodjanak elsősorban a vem­hes és szoptatós anyák megfelelő ta­karmányozásáról, jó elhelyezéséről. Bárányok részére kellő mennyiségű anyatej álljon folyamatosan rendel­kezésre. Nagy gondot kell fordítani az ikerbárányok felnevelésére. Ennek biztosítása érdekéiben az ikerbárá­nyos anyákat, lehetőleg kedvézőbb takarmányozásiban keli részesíteni. A szopós bárányok részére a rendel­kezésre álló takarmánykészletből a legjobb minőségű borjú szénát és abrakot kell juttatni, hogy a bárá­nyokat veszteség nélkül fel tudjuk nevelni. Felhívjuk a juh tartókat az érvény­ben lévő rendelet betartására, fő­képpen az egyéni tenyésztőket, ahol a legeltetés községi közös nyájban történik, juhaik (bárányaik) megje­lölését még mindig kátrányos — szurok tartalmú — festékanyaggal végzik. Az ilyen festékanyag a gyap­júból semmiféle mosása el járással el nem távolítható, s így ebből nép­gazdaságunknak számot tevő kára származik. Ezért felhívjuk a juh- tartók figyelmét, nehogy kátrányos — szurokitartalmú — festékanyaggal jelöljék meg juhaikat, A juhok meg­jelölését a jövőben a legszigorúbban fogjuk ellenőrizni és az illető juhait a rendeletnek megfelelően a közle­gelőről kitiltjuk. A juhok megjelölé­se minden esetben csak arra alkal­mas vízben oldható festékanyagot, „OV1LLA“ juh jelző festéket, hasz­náljunk, amelyek a földművesszövet­kezetek boltjaiban beszerezhetők (já­rási székhelyeken). Juhtenyésztésünk nemzetgazdasági fontossága talán még sohaise dom­borodott ki annyira, mint napjaink­ban, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a minisztertanács határozata, amikor a gyapjú nyers kg-natk alap­árát 15 forintról felemelte 3fi fo­rintra. Ezért az ország minden dolgozója éber figyelemmel kíséri az állatte­nyésztésünk sikerének feltételeit cs, elért eredményeit.. , Tóth Béla f őáld attenyésztö. Az MNDSZ szervezetek a Nemzetközi Nőnapra készülnek Az MNDSZ szervezetek szerte az országban lelkesen készülnek a már­cius nyolcadikjai nemzetközi napra A pápai textilgyárban az üzemi MNDSZ szervezet új brigádokat ho­zott életre. A brigádok tagjai elhatá­rozták, hogy a pártkongresszus tisz­teletére tett felajánlásaikat március 8-ig teljesítik. Az MNDSZ-szervezetek szociÄK bizottságának tagjai felkeresik a sok- gyermekes anyákat és kitüntetésire javasolják. Szolnokon a bizottság tagjai a szociális otthon öreg lakon- nek új ruháikat varrnak. Az MNDSZ asszonyok ellátogatnak a kórházak­ba, szülőotthonokba is, ahol vffaggai üdvözlÄ a ssülő anyákat.

Next

/
Thumbnails
Contents