Tolnai Napló, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1954-03-13 / 61. szám
N Ä P C Ö 1951 MÁRCIUS 13 3 Megkezdődött a gépállomások é en’áró dolgozóinak kétnapos országos tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról) sítani, mégpedig minél rövidebbidő alatt olyan dolgozókat, akik magas műszaki kultúrával rendelkeznek, képzett, tapasztalt ipari munkásokat, technikusokat, mérnököket. Ez a nagyjelentőségű munka már megkezdődött. Eddig mintegy 650 szakmunkás, 47 technikus, 22 mérnök fog* ialta el munkahelyét a gépállomásokon. Az átcsoportosítás menete azon ban rendkívül lassú és emiatt az a veszély fenyeget, hogy a műszaki színvonal nem emelkedik olyan gyorsan, mint ahogy erre szükség van. Az átcsoportosítás lassúságát részben a földművelésügyi minisztérium és a megyei tanácsok bürokratikus munkája okozza. S k hibával találkozunk egyes ipari üzemekben is. Vannak gyáraink, ahol az igazgatók, sőt a pártbizottságok titkárai sem fordítanak gondot arra, hogy jól képzett, munkát szerető dolgozók kerüljenek a gépállomásokra. Előfordulnak olyan esetek is, hogy a gépállomásokon egyes vezetők, igazgató, vezető mechanikusok, nem értik meg, hogy a műszaki káderátcsoportosítás nélkülözhetet len segítség feladataik elvégzésében és ezért nem megfelelő módon fogadják a gépállomásra érkező szakmunkást, technikust, mérnököt. A gépállomásokra háruló feladatok végrehajtása megköveteli, hogy mindezeket a hibákat gyorsan kijavítsuk és a műszaki káderátcsoportosítást meggyorsítsuk. Az ipari üzemek és az ipari minisztériumok fontos feladata, hogy jó mérnököket, technikusokat és szakmunkásokat irányítsanak át a mezőgazdaságba. Ugyanakkor a megyei tanácsoknak a földművelésügyi minisztérium gépállomások főigazgatóságának meg kell oldania a gépállomásokra kerülő műszaki káderek gyors elhelyezését, lakásépítéssel, vásárlással, bérbevétellel biztosítani kell, hogy családjukat is el tudják költöztetni és megfelelő szociális körülmények közé kerüljenek. A gépállomások műszaki színvonala emelésének fontos eszköze az elmúlt hónapokban nagy érővel meg- inciplt patronázsmozgalom is, melynek során az ipari munkásság nagyarányú segítséget adott a gépállomásoknak a gépjavítási munkák időben és jó minőségben történő elvégzéséhez. Úgy gondolom, egész értekezletünk véleményét fejezem ki, amikor ezért a nagyszerű munkáért erről a helyről az értekezlet minden részvevője nevében köszönetét mondok az ipari patronáló csoportok tagjainak. A patronázs-csoportok most abban segítsenek a gépállomásoknak, hogy a '-kijavított traktorok és munkagépek a tavaszi szántási-vetési munkákban kifogástalanul dolgozzanak. A gépállomásra történő káderátcsoportosításnak és a patronázs- mozgalomnak is egyik legfontosabb feladata, hogy segítse a gépállomások ma már soktízezerre menő dolgozóját műszaki tudásuk elmélyítésében, szakmai ismereteik kibővítésében. Az a mérnök, aki a gépállomásra kerül, vezető mérnöknek, nemcsak azért kerül a gépállomásra mérnöknek, hogy saját tudását munkája közben eredményesen felhasználja, hanem azért is, hogy tudását átadja munkatársainak. Azonban nemcsak a gépállomások régi dolgozóinak kell tanulniok az iparból odakerülő kiváló szakmunkásoktól, technikusoktól, mérnököktől, hanem fordítva is, azok a műszaki káderek, akik most az iparból a gépállomásokba kerülnek, nagy gonddal kell, hogy tanulmányozzák a gépállomások élenjáró dolgozóinak tapasztalatait. Az a tény, hogy alacsony a gépállomások műszaki színvonala, egyáltalában nem jelenti, hogy a gépállomásokon százával, sőt ezrével nincsenek olyan dolgozók, akik kiváló munkateljesítményt mutattak fel. A gépállomásokon csak az elmúlt évben 722 traktorista szerzett sztahánovista címet, a legjobb eredményt elért traktoros, Tóth László, megkapta a Szocialista Munka Hőse címet. A gépállomások dolgozói többszáz újítást adtak be, köztük tucatjával olyanokat, amelyek méltán tarthatnak számot országos érdeklődésre is. A baj az, hogy az újítók, a sztahánovisták, tapasztalatai éppen az alacsony műszaki színvonal miatt nem terjedhettek el megfelelően. A gépállomások műszaki színvonalának emelése megköveteli a gépállomásokat irányító szervek vezetési módszereinek gyökeres megjavítását. A tanácsok mezőgazdasági osztályai, a földművelésügyi minisztérium illetékes főigazgatóságai műszaki szempontból nem ellenőrizték megfelelően a gépállomásokat, munkájukban túltengett és még most is túlteng a bürokratikus módszer, ___ A gépállomások dolgozóinak legfontosabb feladata a gépek jobb kihasználása mellett az, hogy jóminőségű munkával magasszínvonalú agrotechnika alkalmazásával emeljék a terméshozamot. Ha a traktorista nem ügyel munkája minőségére, hiába teljesíti túl műszaknormáját, munkája nem haszonnal, hanem kárral jár. Az olyan gépállomásokon, ahol kevés gondot fordítottak az elmúlt években a munka minőségére, most rosszul halad a szerződéskötés, mert a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok húzódoznak a gépi munkától. A minőségi munka 'jelentőségét azonban a gépállomások irányító szervei és maga a földművelésügyi minisztérium gépállomások főigazgatósága sem érti meg. Még mindig elő fordul olyan eset, hogy kitüntetésre javasolnak traktorost, brigádvezetőt, gépállomási igazgatót anélkül, hogy munkája minőségét megvizsgálnák. A gépállomások igazgatói, brigádvezetői, traktorosai ne felejtsék el, hogy munkájuk minőségét az egész falu figyelemmel kíséri és egy rosz- szul szántott tábla vagy vetés, rosz- szul előkészített talaj, éppúgy a gúny, és szóbeszéd tárgya, mint a géphiba miatt a táblán napokig álló traktor. A traktorosok mindig gondoljanak arra, hogy rajtuk keresztül, az ő munkájuk után ítélik meg a gépállomást és ne feledkezzenek meg arról, hogy a gépállomás viszont összekötő kapocs a munkásosztály és a dolgozó parasztság, a város és a falu között és ezért jó munkájuk népi demokráciánk alapját, a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét erősíti és viszont a rossz minőségű munka akarva, akaratlanul, de gyengíti a város és falu közötti kapcsolatot. Akkor mondhatjuk tehát igazán eredményesnek a mező- gazdaság képesítését és sikeresnek a gépállomások munkáját, ha a legteljesebben ki tudjuk használni a gépek termésfokozó hatását, azaz, ha minden termelőszövetkezet elmondhatja, amit a mindszenti Lenin termelőszövetkezet elnöke, Apró elvtárs mondott, aki amikor azt kérdezték tőle, miben segít neki a gépállomás, így válaszolt: „1952-ben nagyon aszályos év volt. A mi termelőszövetkezetünkben a búza termésátlaga azokon a területeken, ahol gépi művelést kapott a talaj, kilenc-tíz mázsa volt kát. holdanként. Viszont azokon a helyeken, ahol nem végezhetünk gépi művelést, a búza termésátlaga kát. holdanként három-öt mázsa volt.“ Még mindig sok gépállomás vezetőjének munkáját szűklátókörűség és öncélúság jellemzi. Sok esetben az agronómiái érdeket — tehát a termésátlagok fokozását — alárendelik a tervteljesítés mutatószámainak, csak a magas százalékok elérésére törekednek és nem fordítanak megfelelő gondot a munka minőségére. Elnézőek például az olyan, eléggé el nem ítélhető esetekkel szemben is, amikor a traktorosok magas teljesítményre és több üzemanyagmegtakarításra törekedve, az előírtnál sekélyebb szántást végeznek, vakbarázdákat hagynak, stb. Az előzőekben hangsúlyoztam, hogy a gépállomások vezetői egy pillanatig sem téveszthetik szem elől azt, hogy erősen gépesített és sok tekintetben ipari jellegű üzemeket vezetnek. De nem lenne teljes a kép, ha nem tennők hozzá, hogy ugyanúgy nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy olyan üzemek ezek, amelyek munkájukat a mezőgazdaságban a szántóföldeken a magasabb terméshozamok elérése érdekében végzik, ezért a gépállomások vezetőitől és dolgozóitól nemcsak technikai tudást, hanem mezőgazdasági szakértelmet is meg kell követelni. A gépállomások igazgatói, brigádvezetői és traktorosai tehát nemcsak a géphez kell, hogy értsenek, hanem a földművelés szakértői is kell, hogy legyenek. A gépállomások vezetése agronómiái színvonalának, földművelésben való jártasságának emelését szolgálja az agronómushálózat kiszélesítése. Az országban 1954 végén minden két- háromezer kát. hold tsz és egyéni szántóföldre jut egy-egy gépállomási agronómus. A termelőszövetkezetbe küldött ag ronómusok alapvető, mindent megelőző feladata, biztosítani, hogy a gépállomás a gépi munkát megfelelő minőségben végezze. A gépállomás agronómusa felelős azért, hogy a gépi munka kifogástalan agrotechnikai minőségben történjék mind a termelőszövetkezetek, mind az egyénileg dolgozó parasztok tábláin. Azért, hogy agronómusaink ezt a rendkívül fontos és felelősségteljes feladatot jól el tudják végezni, a gépállomások főagronómusai az eddiginél nagyobb jogkört kapnak. Joguk és egyben kötelességük is a gépállomások munkájának agronómiái szempontból való irányítása és e tekintetben joguk és kötelességük tiltakozni a megyei gépállomási igazgatóságnál, ha a gépállomási igazgató olyan intézkedéseket tesz, amelyek vétenek az agronómiái szabályok ellen. Nagy hiba lenne azonban az, ha gépállomásaink igazgatói, brigádvezetői csak az agronómus kötelességének gondolnák a munka minőségének ellenőrzését. A gépállomások egész vezetősége és így elsősorban az igazgató a felelős azért, hogy a gépi munka kiváló minőségű legyen és a gépállomás körzetében a terméshozamok jelentős növelését tudja biztosítana Meg kell azonban mondaná, hogy sok gépállomásunkon az igazgatók és a brigádvezetők ennek a kérdésnek a jelentőségét még nem értik. A minisztertanács a gépállomások munkája minőségének megjavítása érdekében adta meg a múlt év őszén azt a jogot a járási és a megyei tanácsok főagronómusainak, hogy állami ellenőrként vizsgálják a géjp- állomási munka minőségét. Felhatalmazást kaptak arra, hogy kártérítésre kötelezzék a rossz- munkát végző traktorost és ha a gépállomáson több esetben találnak hibát a munkák minősége körül, fegyelmi eljárást kezdeményezhetnek a gépállomás igazgatója és főagronómusa éllen. A műszaki és mezőgazdasági szakismeretek elsajátítása azonban egymagában nem vezethet a kívánt ered ményre, szükség van mindkét feladat gyors megoldása érdekében arra, hogy növeljük a gépállomások munkáskollektívájának politikai öntu datát. Szükség van arra, hogy a gép állomások vezetői és dolgozói kivétel nélkül megértsék munkájuk fontosságát, jelentőségét az egész dolgozó nép boldogulása szempontjából. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy mindezeknek a feladatoknak a végrehajtása harc közben megy végbe. A gépállomásokon is, mint az élet minden területén, harc folyik az újért, a régivel szemben. A gépállomásokon belül is nagy számban akadnak olyan elemek, akik megnehezítik a traktorosokra háruló feladatok végrehajtását. A gépállomásokra is bekerültek spekulánsok, kulákok, volt cséplőgép és traktortulajdonosok, több segéddel és ta- nonccal dolgozó volt iparosok, akiket a gépállomás tulajdonképpen kizsákmányolási lehetőségüktől fosztott meg. Ezeknek az elemeknek a leleplezése, igazi céljaik megmutatása, a gépállomásokról való eltávolításuk nagyon átgondolt, kemény és következetes politikai munkát igényel. Ez a munka csak akikor vezethet eredményre, ha a gépállomási dolgozók többsége fegyelmezetten, mély kötelességtudástól áthatva dolgozik és szembeszáll minden zavaró kísérlettel. A gépállomások dolgozói között végzett politikai munka egyik legfontosabb és . legszebb feladata, Kiszélesíteni és általánossá tenni a szocialista versenymozgalmat. Az a cél, hogy a gépállomások traktorosai közül mennél többen szerezzék meg jó munkájuk eredményeként a sztahánovista cím mellé a „Kiváló földművelő“ kitüntető jelvényt is. Mindezt a munkát irányítani, vezetni csak akkor lehet jól, ha a gépállomáson erős, szilárd pártszervezet dolgozik. A Központi Vezetőség a múlt év decemberében elhatározta, hogy megszünteti a’ földművelésügyi minisztériumban a gépállomások politikai osztályát, a megyei politikai osztályokat, továbbá a gépállomásokon a politikai helyettesi intézményt. A politikai osztály és a politikai helyettesi rendszer megszüntetésének legfőbb indoka az volt, hogy ezzel növekedjék a járási és a megyei pártbizottságok felelőssége a gépállomások munkájáért. Az utóbbi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy sok megyei és járási pártbizottság a Központi Vezetőség határozatának ezt a fontos szempontját nem értette meg, vannak járási pártbizott ságolk, ahol nem többet, hanem kevesebbet foglalkoznak a gépállomásokkal. A gépállomások feladatainak elvégzése csak akkor lehet sikeres, ha a megyei és járási pártbizottságok változtatnak a gépállomások párt- irányításának eddigi általános és sokszor felületes módszerein. A megyei és járási pártbizottságoknak haladéktalanul meg kell ja- vítaniok a gépállomásokon folyó pártmunkát,' mert ez egyik legfontosabb előfeltétele annak, hogy a gépállomások már ez év tavaszán megfeleljenek a rájuk váró nagy fe! adatoknak. A gépállomások dolgozói között végzett politikai felvilágosító munkában és a munkaverseny szervezésében is nagy szerepe van a DISZ- nek. A gépállomásokon olyan ifjúsági szervezeteket kell kiépíteni, amelyek példaképei lehetnek a falusi ifjúsági szervezeteknek. A traktorosak munkája ezévben sokkal kedvezőbb anyagi feltételeik között kezdődik, mint az elmúlt évben. A traktorosok fizetése egységesen történik, egy munkaegységnyi teljesítményért — függetlenül attól, hogy termelőszövetkezetben dolgoznak-e vagy egyénileg dolgozó parasztoknál, — az államtól 11 forint kész pénzt és két kilogramm kenyérgabonát kapnak. Azonkívül a traktorosokat a minisztertanács határozata értelmében megilletik mindazok a társadalombiztosítással együttjáró jogok, amelyek az ipari munkásakat (táppénz, üdültetés, családi pótlék, stb.) A traktorosok az államtól kapott fizetésen felül, ha termelőszövetkezetben dolgoznak, meg kell, hogy kapják a termelőszövetkezettől azt a különbséget, ami a termelőszövetkezeti tagok egy munkaegységre eső jövedelme és az államtól számukra juttatott munkabér között van, ugyanakkor azok, akik az egyénileg gazdálkodók földjén dolgoznak, a rendes fizetésük felett egy forint készpénzt kapnak, minden teljesített munkaegység után. A traktorosok tehát munkájuktól függően jelentős keresethez jutnak. A jól dolgozó traktoros például egy hónap alatt a műszaki norma száz százalékos teljesítése esetén közel száz munkaegységet tud keresni. Ezért az államtól ezer forintot, két- mázsa búzát kap, nem számítva azt a jövedelemrészt, amit a termelő- szövetkezettől az év végén kap. Ez azonban nem minden; traktorosainkról nap, mint nap úgy kell gondoskodni, — különösen olyan fontos kampányidőszakban, mint a mostani tavaszi munkák, — hogy érezzék munkájuk megbecsülését. Gondoskodni kell számukra a rendeletekben előírt munkaruháról. Segíteni kell a traktorosok élelmezésének megjavítását is. A gépállomások igazgatói a traktoristák élelmezésének megjavítása érdekében a gépállomás mellett feltétlenül létesítsenek konyhakertet. Az éjjel dolgozó traktorosok számára pedig biztosítsanak meleg tehát és az sem árt, ha rum is kerül a teába. Olyan légkörnek kell a gépállomásokon körülvennie a traktorost, amelyből kézzel foghatóan meggyőződhetik arról, hogy megbecsülik munkáját és jogosan várják el tőle, hogy feladatát minden tekintetben kifogástalanul teljesítse. Engedjék meg, hogy végezetül azokkal a kérdésekkel foglalkozzam amelyeknek megoldása most közvetlenül vár a gépállomásokra. A gépállomások legjelentősebb és azonnali feladata, hogy a gépek teljes kapacitásának kihasználásával biztosítsák a tavaszi szántás-vetési munkák időben és jó minőségiben való elvégzését. A gépállomások igazgatóinak, főmérnökeinek, főagronómusainak és brigádvezetőinek ezért nagyon pontosan elő kell készíteniük és meg kell szervezniök a tavaszi munkákat. A gépállomásokon feltétlenül biztosítani kell, hogy minden traktor két műszakban dolgozzék. Fel keli készülni alkatrésszel is. Fel kell tölteni minden tárolóedényi üzemanyaggal. A gépállomások tavaszi munkájának elvégzése érdekében egyike a legfontosabb feladatoknak: minél hamarabb megkötni a szerződést a tavaszi munkákra a termelőszövetke zetekkel. Az idei tavaszi munkákban jelentős változás a tavalyival szemben az. hogy a gépállomások munkájuknak több mint 40 százalékát egyéni paraszt gazdaságokban kell, hogy végezzék. A gépállomások tehát a munka jó megszervezése érdekében minél hamarabb kössenek megállapodásokat az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokkal. A gépállomások brigádvezetői, traktorosai legyenek egyben agitátorai is a gépi munkának. Támaszkodjanak ebben a munkában a termelési bizottságokra, amelyek a falu legjobb termelőit fogják össze, vegyenek részt a tanácsok mezőgazda-' sági állandóbizottságainak ülésén. Külön ki kell emelni a mostani tavaszi feladatok közül a munkáik , jó minőségének biztosítását, ami különösen nagy gondot jelent most az esősnek induló tavaszi munkák során. Nagyon szigorúan be kell tartani az alapvető agrotechnikai szabályokat és ugyanakkor fel kell használni minden újítást, amely a munkák minőségét segíti elő. A gépállomások vezetői és dolgozói nagy gondot kell, hogy fordítsanak a kenyérgabonatermés tervének biztosítására. Ennek érdekében elő kell segíteniök, hogy a rendelkezésre álló műtrágya felhasználásával őszi vetéseinket fejtrágyázás útján feljavítsuk. Lehetőségünk van az ország egész kenyérgabonavetése egyharmadának fejtrágyázására. Külön ki kell emelni a tiszántúli megyéket, ahol a mezőgazdasági szer vek elégtelen propagandamunkája miatt az egyénileg dolgozó parasztok a műtrágya jelentős részét még nem vették meg. Különösen ezekben a megyékben nagyarányú propaganda- munkát kell most végezni a fejtrágyázás meggyorsítására, ami azért is fontos, mert éppen ezek a megyék — Békés, Csongrád, Szolnok, Hajdú — az ország legfontosabb búzatermő megyéi. Az őszi vetések fejtrágyázása mellett a gépállomások alapvető feladata a tavaszi búzavetés időre való elvégzése és az őszi búzára való rá- vétés elősegítése ott, ahol erre szükség van. A vetéssel nincs idő várni, ennél a növénynél ténylegesen minden nap nagyon sokat számít. Ezért a» tavaszi munkákon belül is elsősorban mindent megelőzve a tavaszi búzavetéseket kell a gépállomásoknak elvégezniök. A gépállomások fontos feladata kiterjeszteni a mezőgazdasági munkák gépesítését a termelőszövetkezetekben a növényápolási munkákra. Erre a gépállomásoknak ez év tavaszán nagyobb lehetőségük lesz, mert többszáz U ni verzál traktort kapnak, de emellett természetesen fel kell használni — amennyire a lehetőségük megengedi — a Hoíherr 30—35-ös traktorokat is. A növényápolás fokozottabb gépesítése érdekében elő kell készíteni a kapások négyzetes fészkes ültetését. A gépállomások dolgozói legyenek tudatában annak, hogy a növény- ápolás gépesítése egyik legfontosabb követelménye a termelőszövetkezetek megerősítésének és az a munka, amelyet e tekintetben végeznek, talán a legnagyobb segítség a termelőszövetkezetek megszilárdításához és további erősítéséhez. Termelőszövetkezeteink túlnyomó részében . az elmúlt hónapokban jelentős erősödés ment végbe; megnőtt a tagok termelési kedve, az elmúlt hónapokban folyó tervkészítésnél nagyon sok kezdeményezés történt a közös gazdaság fejlesztésére, nagyobb hozam elérésére, a jövedelem növelé sére. Ezek mellett a gyorsan erősödő termelőszövetkezeteink mellett majdnem minden gépállomás körzetében akad nem több, mint egy-két olyan termelőszövetkezet, amely nehéz helyzetben van, kevés a munkaereje, kevés a gazdasági felszerelése. Ezeknek a termelőszövetkezeteknek megsegítésére a gépállomásoknak különös gondot kell fordítaniok. A gépállomások tűzzék ki célul, hogy ezeket a termelőszövetkezeteket már ebben az évben, ha az élenjárók közé felsorakoztatni nem is tudják, de hozzásegítsék ahhoz, hogy az átlagos színvonalat elérjék. A Központi Vezetőség és a minisztertanács decemberi határozata végrehajtásának legdöntőbb eszköze a gépállomás, mert náluk összpontosul a mezőgazdaság számára juttatott hatalmas gépi technika, amelynek felhasználásától nagymértékben függ a termelési tervek teljesítése. A gépállomások igazgatói, főagronómusai, brigádvezetői, traktorosai és kombájnosai tegyenek meg mindent azért, hogy a múlt évek súlyos hibáit már ezév tavaszán kijavítsák és adjanak meg már ebben az évben a múlt évinél sokkal nagyobb segítséget a magas hozamok eléréséhez. A gépállomásokat a faluban a munkás-paraszt szövetség szilárd bázisává kell tenni, amelyen keresztül népi demokratikus államunk a legnagyobb termelési segítséget adja a termelőszövetkezetek megszilárdítá- sához “es az egyénileg gazdálkodó dolgoz/) parasztok termeléséhez. A gépállomások minden dolgozóját, igazgatókat, főmérnököket, fő- agronómusokat, brigád vezetőket és traktorosokat töltse el büszkeséggel az a tudat, hogy jó munkájukkal nép gazdaságunk egyik legfontosabb területén járulnak hozzá a pártunk által kitűzött felemelő cél, a dolgozó nép életszínvonal növeléséhez és a szocialista Magyarország felépítéséhez. Gépállomásaink vezetői és dolgozói gépeik teljes kihasználásával, a munka minőségének megjavításával tegyék a gépállomásokat a mezőgazdasági termelés fejlesztésének igazi motorjává. (Nagy taps.) Hegedűs András elvlárs beszámolóját, vita követte. A tanácskozáson felszólalt Rákosi Mátyás elvtárs, a Magyar Dolgozók Vártja Köz-pánti Vezetőségének első itkára. A tanácskozást szombaton folytató fák.
