Tolnai Napló, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1954-03-13 / 61. szám
_________________________________________ A FALU JUHÁSZA 1934 MÁRCIUS IS NAPDÖ Az NDK dolgozói felkészülnek a IV. Pártkong resszusra Németország Szocialista Egységpártjának központi bizottsága 1954 március 31-re összehívta a párt IV. kongresszusát. Az előkészületek már hónapok óta folynak. A kongresszust megelőző vezetőségválasztó taggyűlések, a küldöttgyűlések aktivitása, a vállalások tízezrei tanúságot tesznek arról, hogy a város és falu dolgozói nagy várakozással tekintenek a IV. pártkongresszus elé, hogy a kongresszus az NDK minden dolgozójának ügyévé vált. Németország Szocialista Egységpártjának III. kongresszusa közel négy éve, 1950 júliusában folyt le. Ezen a kongresszuson hozták az első ötéves tervre vonatkozó határozatot. Ez a kongresszus határozta meg először világosan a munkásosztály vezető szerepét a német nép nemzeti harcában. A III. pártkongresszus által elfogadott új szervezeti szabályzat jelentős lépéssel vitte előre a pártot új típusú párttá való fejlődésében. Az azóta eltelt időben megszilárdult az NDK-ban a munkások és parasztok hatalma, állandóan növekedett jólétük. Olyan szociális és kulturális intézmények létesültek, amilyenekről addig Németországiban még álmodni sem mertek a dolgozók. A párt 1952 júliusában tartott II konferenciáján határozatot hoztak a szocializmus alapjainak lerakására a mezőgazdaságban. — A párt központi bizottsága azóta egész • sor újabb nagyjelentőségű határozatot hozott a lakosság életszínvonalának további emelésére — és ezek a határozatok nagyrészben már meg is valósultak. A küszöbönálló IV. Kongresszus feladatai abból a helyzetből fakadnak, amelyben a kongresszus összeül A német nép harca az egységes, demokratikus, békeszerető Németországért és igazságos békeszerződésért újabb fontos szakaszába lépett. Molotov elvtárs következetes harca a berlini értekezleten a német nép nemzeti érdekeiért, másrészt az imperialista hatalmak magatartása a német néppel szemben, a néme* nép újabb millióinak szemét nyitotta fel. A IV. Kongresszus egyik legfontosabb feladata a párt szervezeti szabályzatának módosítása. A párttagság taggyűléseken vitatja meg a módosított szervezeti szabályzat tervezetét és javaslatokat tesz kiegészítésére, illetve módosítására. A kongresszust megelőző vezetőségválasztó taggyűlések és küldött- gyűlések arról tettek tanúságot, hogy a párttagság öntudata, aktivitása sokat fejlődött. A jelöltek felett kialakult viták azt bizonyítják: a tagság megértette, mennyire fontos, hogy az új vezetőségbe olyan elvtársak kerüljenek, akik szívükön viselik a dolgozók ügyét: elég fejlettek, hogy a munkásosztály élcsapatát vezessék és harcosan szállnak szembe minden opportunista megnyilvánulással. A vezetőségválasztó taggyűlések és küldöttgyűlések ünnepélyes keretek között folynak le. A dolgozók ünnepi műszakokat tartanak a veze- toségválasztások tiszteletére. A taggyűléseket a pártonkívüliek küldöttei köszöntik. Többszörös élmunká- soik, kiváló munkások saját és társaik vállalásairól számolnak be a taggyűlésnek: a IV. pártkongresszus tiszteletére 3—4 nappal előbb fejezik be negyedévi tervüket, december 21-éré vagy még előbb teljesítik évi tervüket. A bányászok több szene* adnak, az olvasztárok több acélt. A száz és százezer vállalás arról a bizalomról tesz tanúságot, amelyet az NDK összes dolgozói — párttagok és pártonkívüliek — a munkásosztály pártja iránit éreznek. A vezetőségválasztó és küldöttgyűlések során a legjobb pártonkívüli dolgozók ezrei kérik felvételüket a párt soraiba, hogy a párton belül még következetesebben harcolhassanak a német nép nemzeti, egységéért, gyermekeik boldog jövőjéért, a békéért. A mansfeldi „Wilhelm Pieck'1 kombinát küldöttgyűlésén 120 párton kívüli tagjelöltfelvételi kérelmét tolmácsolták. A kombinát Emst Thälmann1' bányájának 40 brigádja-vállalta évi tervének december 21-ig j való teljesítését, többen köztük már november 1-re 'be akarják fejezni az évi tervet. A Flügel-brigád a IV. pártkongresszus tiszteletére vállalta: az első negyedévben 50 tonna ércet termel ki terven felül. Kezdeménye- zéséhoz néhány napon belül 41 brigád csatlakozott. — Alfred Brückner, aki 1953-ban a buiktatóállvány- nál mint csilletöltő 529 kg-os átlagot ért el, versenyre hívta a bánya ösz- szes csilletöltőit az 500 kg-os átlag túlteljesítéséért. A zechaui műveik két brikettgyára is versenyt indított a kongresszus tiszteletére. A dolgozók hét nap alatt 141 tonna brikettet gyártottak terven felül. A versenyt naponta értékelik. A Pimában tartott körzeti küldött gyűlés résztvevői Wilheflm Pieckhez intézett üdvözlőtáviratukbain beszámoltak arról, hogy a Heidenaui gumi művek és más üzemek a kongresz- szus tiszteletére március 24-ig befejezik negyedévi tervüket. A körzet hat termelőszövetkezetének tagjai és egyénileg dolgozó parasztjai vállalást tettek, hogy 1954-ben jelenti» mennyiségű állati terméket, tejet, tojást, és húst adnak szabadpiacra. Különösen példamutató a heidenau- grossedlitzi termelőszövetkezet tagjainak vállalása. Annak ellenére, hogy a tagok száma még csak tíz, 1954-ben 7000 liter tejet, 3.200 tojást, 14.000 kg sertéshúst és 12.000 kg aaarhahúst adnak terven felül szabadpiacra. 14 üzem küldöttei jelentették be, hogy üzemük dolgozói a berggies- shübeli gépgyár felhívásához csatlakozva, terven felül különböző gépeket, kerékpárköpenyeket és optikai műszereket készítenek a hős koreai nép számára. A Güstrow-körzetben tartott küldöttgyűlést a többi között egy kleirn- breeseni parasztküldöttség is köszön tötte, egyben beszámolt arról, hogy községükben 28 egyénileg dolgozó paraszt új termelőszövetkezetet alakított. Kérték a párt engedélyét, hogy a termelőszövetkezet a „Német ország Szocialista Egységpártja IV. Kongresszusa“ nevet vehesse fel. A párttagok aktivitása a taggyűléseken, az az érdeklődés, amellyel a pártonkívüliek a IV. pártkongresz- szus előkészületeit kísérik, a százas százezer vállalás arról tesz bizonyságot: a dolgozok megértették, hogy a IV. pártkongresszus nemcsak a párttagok, hanem a NDK minden polgárának, egész Németország becsületes dolgozóinak ügye. A hosszúra nyúlt borongás délután beleolvadt a sötét estébe. — Együtt volt a Tóth-család, csak egy fiú hiányzik, mint ahogy azt Tóth néni mondogatta: — a fiam. ö nős már, nincs a családdal, máshol lakik. A kis szobában a boldog életben gyönyörködő család beszélget. — Boldog az életünk, de mi teremtettük meg — mondja az örökké mosolygó Tóth József családfő. — Ej, fiatal barátom, ha én elmondanám az életemet. — Pár percig gondolkodik, aztán megfontoltan folytatja a beszédet — kevés lenne ahhoz egy újság. De azért elmondok néhány dolgot, amit nem baj, ha mások is megtudnak; legalább tanulnak belőle. Milyen is volt az az átkozott múlt. Kezdi sorolni Tóth József az életét, talán még a nyomorának a kezdet-kezdetén. — Szegény zsel lérházban születtem. Apámat nem ismertem. Úgy nyolc éves lehettem, amikor Pestre kerültem nagy- szüleimhez. Keserűek ezek a szavak, nehéz napokat idéznek visz- sza. — Régen volt már, de úgy emlékszem rá, mintha tegnap történt volna. Nyolcán nyomorogtunk, hatan testvérek, meg a nagyszülők. Napokon át kóborogtunk Pest utcáin, hogy valami kis ennivalóhoz jussunk. — A munkát 11 éves koromban ismertem meg... Bojtár lettem... Méghozzá juhászbojtár. Nadrágért, ingért, meg, amit megettem. A sors Baranya megyébe vetett el, A szekszárdi vasútállomás dolgozóinak felhívása! Áruszállítási tervünk túlteljesítésével vigyük győzelemre a kongresszusi versenyt! Szekszánd vasútállomás dolgozói az elmúlt héten értékelték eddig végzett munkájuk eredményét, s beszélteik mag ajz elkövetkezendő nagy feladatokat. Arra az elhatározásra jutottak, hogy a rossz időjárás következtében visszamaradt árumennyiséget — a március havi szállítási igények maradéktalan kielégítése mellett — felszabadulásunk ünnepéig, április 4-ig elszállítják, hogy ezzel törlesszék adósságukat népgazdaságunkkal szembon. E nagy feladat megoldása érdekében vállalják, hogy meggyorsítják a rakodásokat, a fuvaroztató vállalatokkal pedig a munkát úgy szervezik meg, hogy a szállítások folyamatában akadály ne legyen. A berakásra kerülő küldemények rakodását ügy irányítják, hogy a rakodási idő tervteljesítése legalább 120 százalékos legyen. A kirakásra kerülő küldeményekéi úgy iré- nyítjiák, hogy a 160 százalékot is elérhessék. Fontos feladatúik a vasúti kocsipark jó kihasználása, hogy a minél több áru elszállítását biztosíthassák, ígéretet tettek, hogy kocsiifcihasználási tervüket 113. százalékra teljesítik, melynek sikere érdekében a nagyobb vállalatok felé tudósítómunikót fognak végezni. Vz áru szállításának meggyorsítása érdekében egy 25 kocsiból álló tégla-irányvonatot fognak szervezni és köztelkedteóm helyi feladásból. Ennek végrehajtása érdekében felvették a kapcsolatot a helyi téglagyári Egyesüléssel A tehervonatok menetrendszerinti tartózkodásának csökkentésével 130 százalékot érnek el. Megszüntetik állomásukon az elegyácsorgást is, s ennek érdekében idejében gondoskodnak az elegy előkészítéséről, a tolatási műveletek meggyorsításáról. A munkásvonatokat 100 százalékban menetremdszerint közlekedtetik és a szolgálatokat balesetmentesen végzik el. A feladatoknak sikeres végrehajtása érdekében felhívják a középállomások dolgozóit, hogy az állomási munka megjavításával segítsék elő a zord időjárás miatt visszamaradt áruk elszállítását. Növeljék az utazási sebességet, készítsék el idejében a feladásra váró árukat. De mindezeken kívül végezzenek minden téren olyan munkát, hogy az a menetrendszerű közlekedést biztosítsa. A .rendelkező állomások dolgozóit arra ké rik, hogy pontos és megbízható előjelentést adjanak mindenkor, és biztosítsák az elegy továbbítását, a vonatok menetrendszerinti indítását. A vontatási és vonatkísérő dolgozókat is megkérik, hogy karbantartott mozdonnyal, túlsúlytovábbitással, a szolgálati ágak jó együttműködésével és tervszerű tolaíási munkával biztosítsák az elszállításra váró áruk gyors továbbításéit. A szekszárdi állomás dolgozói, páni és üzemi bizottsága felhívással fordul az üzemi párt- és szakszervezeti bizottságok felé is, hogy a dolgozók politikai nevelésével, felvilágosító munkával, egyéni példamutatásukkal, a rmmkaversemy jó megszervezésével, a dolgozó ember fokozott gondoskodásával segítsék győzelemre vinni áruszállítási tervük túlteljesítését, a kongiresz- szusi verseny sikerét. A helyes magágy előkészítése tavasszal A tavaszi vetésű növények termesztésének igen fontos, alapvető feladata a jó magágy elkészítése. A növénytermesztésben csak akkor érhető el jó és kiváló eredmény, ha gondosan elvégzőnk minden munkát, mely a növénytermesztés kezdetéhez, — a vetéshez — szükséges. A vetés sikere ugyanis a talaj porhanyósságán, beéredeltségén, mor- zsalékos állapotán múlik. Ha porhanyói, j" vcíoágyat tudunk biztosítani növényeink részére, akkor biztosak lehetünk vetésünk sikerében. A tavaszi jó velőágy előfeltétele az őszi méiy.'zántás elvégzése. Azt szigorú szabó Íjként kell szem előtt tartani, hegy az ősszel be nem vetett föld egyévien darabja se menjen őszi mélyszántás nélkül a télbe. Az őszi mélyszántásé talaj, több nedvességet raktároz, a fagy hatására a talaj morzsaiékossá válik, könnyebben megmunkálható, ugyanis a hantokban jéggé fagyó víz a talajt szétrepeszti. Ha az őszi mélyszántást elvégeztük, akkor könnyen tudunk jó magágyat készíteni. Milyen a jó vetőmagágy ? A jó vetőmagágy megfelelően ülle- pedett, morzsás szerkezetű, mely a vetőmag csírázásához és a további fejlődéshez szükséges nedvességet, levegőt és hőmérsékletet biztosítja. Hogy a gyökerek a szükséges nedvességet, tápanyagot zavartalanul felvehessék, a vetőágynál a megkívánt vetőmélység alatt a talaj ülle- pedett legyen. A talajtakaró a vetőmag felett olyan laza legyen, hogy a fiatal hajtás kikelhessen, és a növény és talaj lélegzéséhez szükséges levegő, folyamatosan kicserélődhessen. A jó vetőágy előkészítését kora tavasszal kell elkezdeni. Mikor a talaj teteje megszakad, felmelegszik, a si- m?tóval cl kell egyengetni a talaj felszínét. A simitózással porhanyó réteget hozurk létre, mely a nedvesség elpárolgását a talajból megakadályozza. Ha a talaj felülete cserepes, a simitó nem végez tökéletes munkát, de a porhanyó réteg kialakítása elengedhetetlenül fontos lévén, szöges similóval, ha ez nincs, fogassal egyengetjük el az őszi szántás felületűi. A fogas kevésbbé egyen get, inkább mélyebben porhanyít, A talajt mélyebben ne lazítsuk fel, mint amilyen mélységben a magot vetni kívánjuk. A mélyen lazított talajban i fejlődő növény gyökerei nem tudnak kellő módon megkapaszkodni. Ha az őszi mélyszántás könnyen omlik, a sekély vetést és apróra munkált magágyat kívánó növények számára a simitóval igen jó magágyat lehet készíteni. Fia a talaj tömődött, akkor a fogassal kell azt fellazítani. A fogas csak akkor végez jó munkát, ha a talajba beleül, nemcsak a tetején táncol, ezért kellően le kell azt terhelni. A mélyebb vetést, vagy későbbi időben végzendő vetést kívánó növények alá, fogassal munkáljuk ei a talajt. Az üllepedett talaj pcrhar.yí'acát kultivátorral is elvégezhetjük. A kultivátorral történő talajlazitásnak előnye a fogasolással szemben az, hogy vízszintesen haladó kései, a vetésmélységnek megfelelően, pontosan beállíthatók, a talajt csak olyan mélységben lazítja meg, amilyen mélységbe a mag kerül, így a talaj levegőssé, lazává válik, gyorsabban felmelegszik, s a vetőmag biztosabban és hamarabban kicsírá- dk. Ha a talaj simít ózását, vagy szükség szerinti fogasolésát, kultivátoro- zását elvégeztük, a kései vetésű növények számára, a talajt a vetés idejéig, gyommentesen és porhanyós morzsalékos állapotban kell tartani. Tavasszal a felmelegedett, nyirkos talajban a gyomok gyorsan csíráznak, a koratavaszi esők pedig tömötté, kérgessé teszik a talaj felszínét. A vetés idejéig; a talaj további ápolását is el keM végezni. A gyomirtást akkor kell elvégezni, amíg azok nem zöldültek ki. Ezért a simítózás után 7—10 nappal, az időjárástól függően, fogasolunk, és ezt 7—10 naponként ismételten elvégezzük, a vetés idejéig. így sok millió gyomcsirát pusztíthatunk el, s talajunkat a vetés idejére porhanyóé, Véméndre. Ez sem volt kiihönb az akkori tanoncéletnél. Itt aztán volt alkalmam igazán megtanulni a mesterséget, mert éjjel-nappal a birkák között kellett lennem. 6 év repült el, közben legénykedni kezdtem és 17 éves kóromban már Bátaszéken juhászkodtam. — De csak 3 évig, mert olyan nehéz volt a gazdasági helyzet, hogy gazdám nem tartott bojtárt tovább. Ezután 2 évig kubikos és favágó voltam, így teltek az évek sorban. — Eljött az idő, újra a juhásza- tot választottam ... Ennek már 24 éve. Aztóa járom a bátaszéki legelőket, gondozom a birkákat. A percek gyorsan repülnek, telik az idő, a szavakban évek. Az életrajz tükre a felszabaduláshoz ér. Erről aztán felcsillanó szemmel beszél a pipáját hevesen szívó Tóth bácsi. , — Nem mozdultam egy lépést sem/a házból, pedig hat akna csapott a ház mellé ... azok a bitang németek menekülés közben küldték. Azoknak aztán túljártam az eszén. Kétszer és behívtak a ko- mandóra, hogy hajtsam Nyugat felé a birkákat, „mert csak ott lehet megmenteni." Csak nem bolondultam meg — mondtam a családnak, hogy én a falu birkáját a németeknek terelgessem, aztán meg ők terelgessenek engem, azt már nem. Így sikerült megmenteni a birkákat. Tóth bácsi most a ház elé mutat: — Itt a ház előtt, a fák között szabadultak fel ők is. Igaz, 2 hétig juhász nélkül járták a legelőt, de este mindig visszajöttek. Ekkor még 500 birka volt a nyáj, Ez a szám évről-évre nőtt és tavaly már 1500-at legeltettem, nyírtam, gondoztam, vigyáztam, hogy egy darab se hulljon el közülük. Az idén ezt a számot túlhaladja a birkaállomány, amit őrizni fogok. Megkértük Tóth bácsit, hogy beszéljen az ő gazdaságáról is, mert van az is neki. Erről ő így vélekedik: — Van egy kis birkanyájam, 30 birkám, meg a 2 szamaram. Na meg a 2 kecske is hozzátartozik. Baromfi nem is tudom, hogy mennyi, az az asszony dolga. Egy kis földünk is van, — 1945-ben kaptuk, az megtermi az ennivalót, meg az etetni valót. Mi kell más? A rádiót el is felejtem, az az egyik legjobb szórakozásunk. Nem cserélnék a legnagyobb gazdával sem a faluban, csak már április elseje lenne, mert akkor lesz az első séta a nyájjal... Akkor is jöjjenek el és meglátják, hegy mit tud az öreg Tóth és milyen a falu nyája. beéredett állapotba tudjuk elkészíteni. Az idei bő csapadékos tél, a henger használatát nem teszi szükségessé. Ezért a talaj tömörítésére használt hengerek alkalmazásánál óvatosan járjunk el, mert ha nyirkos talajt hengerezzük, a -cserepesedés következhet be. Ha mégis előfordul, hogy a tavaszi talajtömörítő henge- rezést nyirkos talajon elvégezzük, a henger után boronáljunk, hogy a talaj cserepesedését meggátoljuk. A bo ronálást seprű boronával, vagy sekélyen járó fogasboronával végezzük. A túlságosan nedves földet ne hengerezzük, mert a henger elmázolja, meggyúrja a talaj tetejét, a talaj befullad, élettelen és tömött lesz. A helyes és jó vetőmagágy elkészítésével, megvetjük az alapját a biz tos és nagy termésnek. Dolgozó parasztságunk az alapvető agrotechnikai eljárások megvalósításával járul janak hozzá a kormány mezőgazdaságfejlesztési határozatában előírt nagy terméshozamok eléréséhez. Bodrogi Alajos agronómus,
