Tolnai Napló, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-27 / 73. szám

1954. MÁRCIUS 81 NSPCÖ 3 A bouyhádi járási pártértekezlete A párttag kötelessége . . . Verőfényes tavaszi napra virradt Simontomya dolgozó népe te, Amint az állomás előtt az Újtelep felől érdeklődöm, egy fiatalasz- szony örömmel mondja: — Régen nem volt ilyen jó idő, szinte újjászü­letik az ember ilyenkor. — Havel István elvtárs után érdeklődöm az első járókelőtől. — Ugylátszik errefelé mindenki ismeri, mert az éM felvilágosító pontosan mutatja az irányt, merre kell menni. A vasúti sorompón átérve valóságos kis falu terül el szemem előtt. Úgy szét vannak azonban a házak szórva, mintha valami óriás szeszélye dobálta volna őket szét azzal a céllal, hogy minél messzebb legyenek egymástól. Megjegyzem, hogy ha tervszerűen csinálták volna, akkor sem lehetett volna különbül szétrakni őket. Az út szélén két ház áll egymás mellett. A községtől távolabb lévőt jelölték meg számomra a jóakarata útbaigazítók végezetül. — A tárt kapun belépve tipikus tavaszi jelenet tárul szemem elé. — Trágyával megrakott szekér áll az udvaron, s előtte a lovak jóízűen ropogtatják az abrakos tarisznya számomra titkos tartalmát. Nem titok ezekután, hogy a ház gazdája szorgalmas em bér. A falusi életet ismerő ember ugyanis jól tudja, hogy a paraszté mber számára ilyenkor tavasz táján különösen sokat jelent az idő. Az idén a hosszú tél és az esős idő miatt még inkább minden percet ki kell használni. Havel István elvtárs is így cselekszik — amint később megtudjuk. Dél van. A sürgős munkára tekintettel azonban nem vesződik a lovak le- és felszerszámozásával, hanem hamar bekapja ebédjét, miután meg­rakta a kocsit, — a lovak is esznek, — s utána újra lehet indulni ki­felé a földekre. Amíg azonban az ebéd tart, beszédbe elegyedünk, s nagyon sok mindent megtudok Havel elvtársról. A párttagság bizalmából küldött lett a pártértekezletre, nagy családja van, hiszen tizedmagával van. —■ Mégis példamutató gazda, vagy talán éppen ezért. Legtöbbet természetesen az új szervezeti szabályzat-tervezetről be­szélgetünk. Elmondja Havel elvtárs, hogy e bővebb megfogalmazása a szervezeti szabályzatnak lehetővé teszi, hogy a kommunisták még na­gyobb erővel tudják mozgósítani az egész dolgozó népet a jobb életért vívott harcra. — Különösen szemembe ötlött — mondja — az a rész, hogy a párt­tag kötelessége: ,,c) betartsa a párt és állami fegyelmet, amely egyfor- mán kötelező minden párttagra." — Vagy a d) pontból: „élenjárjon a ter­melésben, példát mutasson a munkafegyelemben és az állampolgári kö­telességek teljesítésében." Ez utóbbit meg éppen vagyon fontos volt fel­venni, mert nézik, figyelik ám a pártonkívüliek a kommunistákat, róluk vesznek példát. Nemcsak üres szó Havel elvtárs öröme a tervezet ilyen bő megfogal­mazása iránt. Tettekben is meglátszik, hogy egész lénye, magatartása erre épül fel. Élenjár a tavaszi munkákban, a begyűjtésben, egyben se­gíti szélesedni pártunk III. kongresszusára indult versenyt. Vállalta, hogy az árpát, zabot elveti határidő előtt öt nappal. Látogatásom idején már a zabot el is vetette. — Most a trágyát hordom — magyarázza, — míg az árpaföldem megszikkad. Utána minden erővel vetek, mert még a cukorrépát is el akarom vetni. No, de nemcsak a vetésnél érzi példamutatási felelősségét Havel elvtárs, hanem a begyűjtésnél is. — Vállaltam, — mondja, — hogy a kongresszus tiszteletére a harmadik negyedévi tojásbeadásomat is telje­sítem. ‘— Én meg az egész évit beviszem — szól közbe a felesége. — így sokkal nyugodtabb az ember lánya. — Nagyot néz erre Havel elvtárs. — Hát miért nem mondtad előbb — szól feleségéhez, enyhe szemrehá­nyással —, akkor ezt is válalhattam volna. Tgy él, dolgozik Simontornyán Havel elvtárs népes családjával kommunistához méltó öntudattal és tettekkel.- Éppen ezért üdvözli a ter­vezet bővebb megfogalmazását. A Paksi Építőipari KTSZ fenifváiá: Indítsunk „Április 4. felszabadulási hét" műszakot! A bonyhádi járás életében jelen­tős esemény történt: ülésezett a já­rás legfelsőbb politikai szerve, a já­rási pártértekezlet. Megfelelő ünne­pélyes keretet öltött erre az alka­lomra a tanácskozás színhelye, a já­rási kultúrotthon nagyterme. Üdvöz­lő és lelkesítő felíratok köszöntötték a pártértekezlet küldötteit. ..Harcos kommunista üdvözlettel köszöntjük a járási pártértekezletet." „Legyen a kommunisták legfontosabb feladata pártunk III. kongresszusának sike­res biztosítása.“ S más hasonló fel­iratok ötlenek szemünk elé. A vörös drapériával leterített asztalok mel­lett helyet foglaló küldöttek komoly érdeklődéssel hallgatták meg a vá­lasztmány beszámolóját, mely az eredményeket jól megmutató, a hiá­nyosságokat bátran feltáró, a fel­adatokra jó mozgósító volt. A beszámoló, melyet a párt választmány nevében Szabó István elvtárs, a bonyhádi járási pártbizottság titkára tartott meg, hű képet adott a járás politi­kai, gazdasági és kulturális fejlő "é- sé'ről. Elsősorban ismertette a be­számoló a nemzetközi helyzetet, majd a gazdasági területen elért eredményedről és hibákról számolt be. Részletesen ismertette, hogy a járás területén döntő a mezőgazda­ság szerepe, de emellett jelentős ipar is van. Hangsúlyozta, hogy a leg­utóbb megjelent kormányprogramm itt is nagy helyeslésre talált. Ennek keretén belül például a Zománcgyár. mintegy másfél millió forint beruhá­zást kapott. Ez meg is látszott, külö­nösen a Zománcgyár termelésének emelkedésében, hisz az 1953. II. fél­évi felemelt tervüket is túlteljesítet­ték. Kiemelte, hogy ez az eredmény nagy részben annak köszönhető, hogy a pártszervezet megfelelően tá­maszkodott a jó dolgozókra. Ugyan­ezt állapította meg a Mázai Tégla­gyárról is. A beszámolóból azonban az is kitűnt, hogy a jó eredmények­ről nem számolhat be a Cipőgyár az 1953-as év első felében, ugyanis tel­jesítették tervüket, de a második félévben már nem. Az irányítás hi­bái mellett ez betudható a laza munkafegyelemnek is, A beszámoló kiemelte, hogy e területen a járási pártbizottság sem tett meg mindent a cipögyári pártszervezet munkájá­nak segítésére. Behatóan értékelte a beszámoló a gépállomások munkáját is, melytől nagy részben függ, hogyan hajtják végre a járás területén a mezőgaz­daság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározatot. — Nem lehet mindenáron tervteljesítésre töreked­ni.— mondotta többek között Szabó eivtárs — mint például tavaly a te- veli gépállomás, amely az egyéni dol­gozó parasztoknak csak 695 holdon végzeitt munkát, Sok kívánnivalót, hagyott maga mögött a minőségi munka is. Ezért komoly bírálatot ka­pott Kozma elvtárs, a gépállomás vezetője. Megállapította azt is, hogy a; tapasztalat azt mutatja, az idén jól kijavították a gépeket a gépál­lomás dolgozói. Különösen megdi­csérte a bonyhádi gépállomás dolgo­zóit. Részletesen beszélt az állami gaz­daságok munkájáról is. Különösen kiemelte a juhéi állami gazdaság feladatát a bonyhádi tájfajta kineve­lésében, elterjesztésében. Megmutat­ta azonban a hibát is, mely az, hogy egyelőre még drágán termelnek. A kommunisták erőfeszítései nyomán valóban példamutatókká kell válni az állami gazdaságoknak. A továbbiakban a termelőszövetke­zetek fejlődéséről beszélt. — Ahol jól dolgoztak a pártszervezetek, — mondotta többek közt, ott meg volt az eredmény. Kiemelte az apar- hanti Felszabadulás termelőszövetke­zet jó eredményeit. Jól dolgoztak Nagyvejkén is, ahol a megszilárdítás idején harcosan kiálltak az ellensé­ges elemek alattomos támadásaival szemben. Több jól dolgozó párttitkárt említett meg a beszámoló, mint Bú­zás Gáspár és Kolozsvári Károly elv- társakat. A pártszervezetek jó mun­kája nyomán a pártonkívüliek töme­gei is jól megálltak a helyüket a termelőszövetkezetekért vívott harc­ban. E munka közben erősödtek a pártszervezetek az olyan pártonkí- vüli jó dolgozókkal, mint Boros Já­nos, a györei Kossuth tsz tagja, akit tagjelöltségi idő nélkül vettek fel, s ma már a párttagok bizalmából jé munkája nyomán a pártszervezet tit­kára lett. A hibákat is feltárta. — Komoly hiba még — mondotta többek közt, hogy sok esetben pa­rancsolgatni akarnak termelőszövet­kezeti elnökeink, vagy nem hallgat­ják meg a tagok véleményét, mint például Kociha .elvtárs, a mórágyi termelőszövetkezetben. Részletesen elemezte a lenini hár­mas jelszó helyes alkalmazásának problémáját. Jó példának említette meg a.zombai pártszervezet jó tö­megkapcsolatát, bírálta, azonban ál­talában a termelési bizottságokban dolgozó kommunisták működését. Éppen ennek tudható be az, hogy aránylag a járásban elég lassan men­nek a tavaszi munkák és különösen a tavaszi búza vetése. — Harci fel­adat ez, s mindent meg kell ennek érdekében tenni, — mondotta — sza­kítani kell a nemtörődömséggel. Mély elemzéssel tért ki a beszá­moló a törnegszervezetek munkájá­ra, az oktatás, a dolgozókról való gondoskodás, az áruellátás problé­máira. Részletesen beszámolt a já­rás kulturális fejlődéséről, a kultúr- otthonok, kultúrcsoportok, könyvtá­rak működéséről. Végezetül hangsú­lyozta, hogy maga a járási pártbi­zottság sem ellenőrizte eléggé az ál­lami szerveket munkájukban. Mindezt összhangba nozta azzal, hogy a járás pártszervezetei sem minden esetben kapták meg azt a segítséget a járási pártbizottságtól, amely kellett volna. Nem a politi­ka' munka megjavításán keresztül igyekeztek eredményeket elérni, ha­nem maguk is átvették az állami szervek munkáját. Ennek tudható be, hogy a pártépítés feladatai sem mentek olyan irányban, hogy a leg­jobb dolgozó közül minél több tag és tagjelölt lehetett volna. Különö­sen meglátszik ez a paraszt pártta­gok számán. Részletesen kitért a po­litikai oktatás területén meglnutat- kozó színvonalbeli hiányoságokkai, valamint az agitáció szervezeti és színvonalbeli gyengeségeivel. A feladatok A feladatokkal kapcsolatban külö­nösen a kongresszusi verseny tovább fejlesztését jelölte meg üzemekben a minőség, falvakban a tavaszi mun­kák, s elsősorban a tavaszi búza ve­tés mielőbb befejezését. — Ne le­gyen olyan dolgozó paraszt, vagy tsz, — mondotta Szabó elvtárs befe­jezésül, aki a maga és az ország kárára még mindig késik a vetéssel és késni fog a növényápolássá.. A hozzászólások lényegében kiegészítették a jól el­készített, a sokrétű feladatoknak megfelelő beszámolót. Jellemezték a járás arculatát, melyben döntő a me­zőgazdasági termelés, de emellett je­lentős ipar is van. Óvári Dezső elvtárs, a Bonyhádi Zománcgyár igaz gaíója például elmondotta, hogy vál­lalatuk jó eredményének nagy ré­sze volt abban, hogy bátran számít­hattak az üzem mintegy 90 kommu­nistájára, 90 sztahanovistájára, s e példamutatás után az üzem vala­mennyi dolgozójára. Hangsúlyozta a továbbiakban azonban azt, hogy a politikai és szakmai oktatás terüle­tén, azonban van még javítanivaló és ez lesz a biztos alap arra, hogy to­vábbra is jó eredményeket tudnak eiémi. Szeles! László elvtárs, a Bony­hádi Cipőgyár pártszervezet vezétő- ségi tagja részletesen ismertette a cipőgyári helyzetet. Élesen bírálta a járási pártbizottságot is, mert . nem. adta meg a megfelelő segítséget az üzem pártszervezetének. Beszámolt arról, hogy az új párlvezetőség első feladatának tekintette, hogy beszá­moltassa a gazdaság vezetőkét, s megmutassa nekik az utat a hibák kijavítására. Ennek már van is ered­ménye, mert az elmúlt héten a gyár dolgozói 84 százalékos minőségi mun­kát végeztek. Sok szó esett a kormányprogramm, a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat sikeres végrehajtásának módozatairól is a felszólalások során. Búzás Gáspár elvtárs, a bonyhádi Dózsa Népe ter­melőszövetkezet párttitkára is arról számolt be, hogy a kommunisták munkája nagyban megjavult az új pártvezetőség választása óta. Beszá­molt arról, hogy mintegy 60 hold tavaszi vetést már elvégeztek, közte 18 hold tavaszi búza vetést — elő­ször mi is úgy gondoltuk, hogy tel­jesítettük az őszi kenyérgabona ve­téstervünket, s ném vetünk tavaszi búzát. Azonban a párt. és kormány- határozatok alaposabb tanulmányozá­sa nyomán megértettük, hagy elsőren­dű kötelességünk, minden erővel nö­velni kenyérgabona termésünket. Ezért új területet törtünk fel, s ve­tettünk tavaszi búzát, A hozzászólások során több kül­dött számolt be a tavaszi munkák sikeres beindulásáról, mint Majer Lajos elvtárs, a závodi termelőszö­vetkezet elnöke és többen mások. Több hozzászóló bírálta a tanácsot és más begyűjtő szervek munkáját. Sok szó esett a tömegszervezetek nagyobb segítéséről is. Lévai Mi­hály elvtárs páldául elmondotta, hogy az MNDSZ-nek hónapok óta nincs járási -titkára. Nem is tudhat­ják tehát a járás asszonyai megfe­lelően végezni munkájukat. Külön érdeme a hozzászólásoknak, hogy többen megemlékeztek március 21, a dicsőséges Tanácsköztársaság megalakulásának 35. évfordulóját ról. — Mi, 35 évvel ezelőtt — mon­dotta többek között Erb József elv­társ, nem tudtunk ilyen nyugodta» ülni és tanácskozni. Ez a nap arra tanítson bennünket, hogy az eddigi­eknél még harcosabban, még öntu- datosabban dolgozzunk egész népünk felemelkedéséért. Sok szó esett a begyűjtési kötelezettségek teljesíté­séről is, amely egyik alapja annak, hogy dolgozó népünk életszínvonalát mielőbb emelni tudjuk, végrehajtas­suk pártunk politikáját. A hozzászólások megfelelően tár­gyalták a legközvetlenebbül előttünk álló feladatokat üzemeknél, gépállo­másoknál, állami gazdaságoknál, ter­melőcsoport oknál és az egyénileg dol­gozó parasztok között egyaránt. — Megfelelően utat mutattak az új vá­lasztmánynak, hogy a további még jobb eredmények elérése érdekében milyen feladatokkal bízza meg a já­rási pártbizottságot, hogy a já­rás területén minél jobban érvénye­sülhessed pártunk politikája. Hiba­ként azt említhetnénk meg, hogy az értekezlet e feladatok fontosságának megfelelően lehetett volna sokkal harcosabb is. Több szó eshetett vol­na az ellenséges elemek, a kulákok, a klerikális reakció aknamunkájáról. Erről, a küldőit eJvtánsak egy kissé elfelejtkeztek. Általában még min­dig van sok értetlenség például a kulák-kérdéssel szemben. A bony­hádi tanács például kulákot is meg­hívott a termelési bizottságba, e hiányzó fontos kérdéseket vetette fel a küldöttek előtt Szigeti János elvtárs a megyei pártbizottság ágit. prop. titkára, majd a további fel­adatokat világította meg részletesen az üzemek és a mezőgazdaság dol­gozói számára. A pártértekezlet végezetül megvá­lasztotta a járási p ár tv ó lasz t rhá ny tagjait, valamint a felsőbb pártérte­kezletre a küldötteket. Elmondhat­juk, hogy a bonyhádi járás pá,rtér- tekezlcte a fontemlített hiányosság ellenére eredményes munkát végzett. Megfelelő súllyal foglalkozott a járá­si választmány előtt álló komoly fel- ad-atokkal. Ezek között i,s a legsür­gősebbel: a kommunisták példamu­tatásával, a já.rás valamennyi dolgo­zó parasztját mozgósítani a tavaszi szán fás-vetésre, a kormányprogramm -- a párt politikájának végrehajtá­sára. A Magyar-Szovjet Társaság tagjai lelkes, szervező tevékenységet fejtet­tek ki, mozgósították a községek dol­gozóit a barátsági hónap rendezvé­nyeire, gondoskodtak arról is, hogy ezek a rendezvények kielégítsék a dolgozók igényeit, tanuljanak belőlük és szórakozzanak is. Szakadáton pél­dám igen szép műsorral kötötték ösz- sze a barátsági hónap megnyitóját. Varsádon a Szovjet Film Ünnepének megnyitója sikerült legjobban. A szárazdi MSZT-szervezet által ren­dezel. klubesten 45 fiatal jelent meg és nagy érdeklődéssel hallgatta ve- g:g Kardos László MSZT-tag elő­adását a szovjet fiatalságról és a szovjet kultúra fejlődéséről. Ezen­kívül számtalan rendezvény tette szí­nessé a gyönki járásban a Magyar- Szovjet Barátsági Hónapot. A Paksi Építőipari KTSZ tagjai lelkesen készülnek pártunk III. kon­gresszusára és felszabadulásunk ki­lencedik évfordulójára, s a követke­ző felhívással fordulnak a megye va­lamennyi szövetkezetéhez. „Kedves Elvtársak! Pár nap választ el bennünket leg­nagyobb nemzeti ünnepünktől, ha­zánk felszabadulásának kilencedik év fordulójától. 1945 április 4-e örök emlékezetű nap számunkra, mert ezen a napon szabadította fel ha­zánkat az évszázados német elnyo­mástól, a fasizmus igája alól a Szov­jetunió Vörös Hadserege. A Szovjetunió segítségével, baráti támogatásával, hazaink, dolgozóinak áldozatos munkájával ragyogó ered­ményeket értünk el az elmúlt kilenc esztendőben. Hazánk elnyomott., el­maradott országból virágzó ország lett, ahol dolgozóink soha nem ál­modott kulturális és anyagi jólétiben élnek. Szabad országban, szabad em­A Magyar-Szovjet Társaság tagjai, nemcsak * kulturális munkából vet­ték ki részüket. Vállalásokat tettek a 'barátsági hónap tiszteletére. — Gyünkén például Tavaska István és ifj. Schmidt János vállalták, hogy félév adójukat rendezik, tojás- és baromíibeadásukat félévre teljesítik. Szocialista fogadalmukat máris be­váltó' tak. Tavaska István és if.j. Schmidt János példája nem egyedül­álló a gyönki járásban. A barátsági hónap tapasztalatai azt mutatják, hogy a Szovjetunió iránti s> ©retet egyre nagyobb mértékben bontakozik ki a dolgozók körében. Bgyre nagyobb lesz a Magyar-Szov­jet Társaság tagjainak tábora. Szigeti Lajos gyönki járási kultúrház igazgatója, berek lettünk, életünk naprói-napra szebb lesz. Ezt csak úgy tudjuk meg­hálálni pártunknak és kormányunk­nak, ha mi, szövetkezeti dolgozók is, még jobb munkával segítjük orszá­gunkat építeni. Ezért hálánk jeléül: „Április 4. felszabadulási hét''-mű- szakot indítunk szövetkezetünkben, március 29-től április 3-ig, melyre ezúton is kihívjuk a megye összes kisipari szövetkezeiét. Szövetkezetünk az alábbi pontokat vállalja a felszabadulási műszak hé­tében: 1. Minden dolgozó normáját 129 százalékra teljesíti. 2. Selejtmentes, 100 százalékos minőségi munkát vég­zünk. 3. Munkánkhoz 50 százalékos selejt és {hulladékariyagot. haszná­lunk. 4. Szövetkezetünkben 10 szá­zalékos önköltségcsökkentést hajtunk végre. Természetesen a verseny ügy lesz helyes és jó irányú, ha minden szö­vetkezet sajátosságainak megfelelően állítja be a versenypontokat és aszerint vesz részt hazánk felszaba­dításának tiszteletére indított ver­senyben. Bízunk abban, hogy az eivtársák elfogadják versenykihívásunkat, mert úgy gondoljuk, minden dolgozó tisz­tában van azzal hogy mit jelent szá­munkra április 4-e és szívesen csat­lakozik az „Április 4. Felszabadulási hét" műszak mozgalomhoz, hogy mi, szövetkezeti dolgozók is még jobb munkával segítsük elő hazánk felvi­rágzását a szocializmus megteremté­sét. Előre az „Április 4. Felszabadulási hét“ sikeréért! Jó tervteljesítéssel, elsőrendű minőségi munkával, minél több közszükségleti cikk készítésével ünnepeljük 1954 április 4-ét, hazánk felszabadulásának kilencedik évfor­dulóját! A Paksi Építőipai! KTSZ dolgozói nevében: Baller Ferenc elnök,“ A gyönki járásban ünnepélyes kere'ek között zajlott le a Magyar-Szovjet Barátság Hónapja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents