Tolnai Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-21 / 44. szám

1954 FEBRUAR ZI NAPLÓ 7 A mezőgazdaság élőit álló legfontosabb feladatokról tanácskoztak a falura menő agronómusok Február 20-án foglalták el munka­helyüket a falura kihelyezett agro- némusok. Részükre a megyei tanács mezőgazdasági osztálya értekezletet hívott össze. A tanácskozáson reszt­vettek azok a gépállomási igazgatók, termelőszövetkezeti elnökök és ta­nács funkcionáriusok is, ahova az áj agronómus került. A megyei tanács tanácstermében mintegy 400 mezőgazdaságot irányító funkcionárius jelenlétében György József elvtársi a mezőgazdasági osz­tály vezetője megnyitotta a tanács­kozást. Megjavító beszédében többek Között ezekét mondotta: — A Központi Vezetőség ostóber 3L-i határozata után pártunk és kor­mányunk kidolgozta a mezőga/.dasag fejlesztésével kapcsolatos tennivaló­kat. A határozat azonban önmagá­ban nem biztosíték arra, hogy való­ban felszámoljuk a mezőgazdáság el­maradottságát. Ehhez mindenekelőtt szükség van a mezőgazdaságot irá­nyító dolgozók lelkesedésére, uzok helytállására. A tanácskozáson Szűcs Lajos elvtárs, a 'gépállomások Megyei Igaz­gatóságának főagronómusa tartott előpdápt. Előadásában részletesen ki­tér*, a falura menő agronómusok, gép állomási -igazgatók, főagronómusok, termelpszövetkezeti elnökök és a ta­nács apparátusában dolgozó mező- gazdasági szakemberek feladataira. — Két '1 hónapja jelent meg pár­tunk és kormányunk mezőgazdaság fejlesztéséről' szóló határozata. Ez­alatt a két hónap alatt is sokat tet­tek a megyei mezőgazdasági vezetők és .dolgozók a határozat végrehajtá­sáért. — Biztosítottunk 17 263 mázsa ta­vaszi búzavetőmagot, 29 400 mázsa műtrágyát Ebből a mai napig ie- szálÜtöttunk 24 000 mázsát A tél fo­lyamán termelőszövetkezetekben és egyéni gazdaságokban 2437 holdorf végeitek el a trágyázást. 940 ho'd őszi Vetést levegőztettünk. A mai nap pai 70 mezőgazdasági szakembert he­lyeztünk termelőszövetkezetekbe és községekbe, — mondotta Szűcs elv­társ. — De vájjon mennyit telhették volna megyénk mezőgazdaságának szakemberei és dolgozói a mezőgaz­daság fellendítéséért? j —- Elvtársak! — Mondjuk meg egész őszintén, hogy munkánk nyo­mán még komoly eredmény nem lát­szik. Közei sem tettünk meg ahnyit, amennyit megtehettünk volna, — folytatta. Ha érdemlegesen foglalkoz­tunk volna a trágyázással, akkor nem csak 2437 hold volna megtrágyázva, hanem könnyűszerrel elérhettük vol­na, hogy 4668 holdon is elvégezzük a trágyázást. Ezt annál is inkább meg­tehettük volna, mert ehhez minden előfeltétel biztosítva van. Gépállo­másaink agronómusai, igazgatói még mindig nem eléggé érzik a. felelőssé­get. A mözsi gépállomás például 5 napig nem adott vontatót a szek­szárdi Gőgös Ignác tsz-nek a trágya- hordáshoz. Sziics elvtárs előadásából félreért­hetetlenül kitűnik, hogy az elkövet­kezendő 2—3 hét alatt a mezőgazda­sági vezetőiknek és dolgozóknak sok mulasztást kell pótolni — Megkéstünk a gazdasági fel­szerelések kijavításában is. — foly­tatta: Gépállomásaink nem készí­tettek elég simítót, holott a tavaszi munkák elvégzéséhez ez nélkülözhe­tetlen. Elmaradtunk a vetőmagok sze iektorozásával is, >— hangsúlyozta Szűcs elvtárs. A feladat tehát világos. A mulasz­tásokat haladéktalanul pótolni kell. Rövid idő .múlva beköszönt a tavasz és minden körülmények között el kell kezdeni a tavaszi munkákat. Ahhoz, hogy el tudjuk végezni, most kell megteremteni az előfeltételt Az elő­feltételek pedig azok. melyre Szűcs eivtárs a fentiekben utalt. A rendkívül száraz ősz és fagyos tél következtében gyengén fejlődtek őszi kalászosaink. — A legközelebbi feladat tehát az, hogy megsegítsük gyengén fejlődő őszi kalászosainkat. Kell ezt tenni azért, hogy dolgozó népünk kenyere biztosítva legyen, — szögezte le Szűcs eivtárs. — Azonban mint a felültrá- gyázások eddigi elvégzése bizonyítja, megyénk mezőgazdasági szakemberei és dolgozói ezt nem igen értelték .meg, ugyanis az a helyzet, hogy őszi vetéseinken eddig alig 1 százalékban végezték el a felültrágyázást. Persze ez még nem késő. A mulasztást még lehet, — és kell is pótolni. Szűcs elvtárs sokat fog’alkozott a gépállomások előtt álló feladatokkal is. — Mondhatnánk a 24. órában va­gyunk. Gépállomásainknak ugrásra készen kell állni mihelyt a talaj ál­lapota megengedi, azonnal meg keli kezdeni a tavaszi munkát. Mindenki tudja, hogy az őszről igen sok mély­szántani való maradt vissza, gépállo­másaink sakkal adósak maradtak a termelőszövetkezeteknek. Ezért tehát a tavasszal minden körülmények kö­zött biztositani kell a gépek teljes kapacitásának kihasználását, két mű szakos üzemeltetését. A termelőszö­vetkezeti elnököknek kötelességük megkövetelni a gépállomásoktól* hogy egy-egy trakto/ minden műszak alatt elvégezze legalább a 8 hold szántást, — folytatta előadását Szűcs elvtárs. Szakítani kell végre gépállo­másaink vezetőinek a látszatered­ményekre való törekvéssel, a nor- mélholdak utáni hajszával. Végre meg kell, hogy értse minden gép­állomási vezető és dolgozó, hogy munkájukat ma már a szövetkeze­teknek és egyéni parasztoknak adott segítségen keresztül értékelik. Szűcs elvtárs előadása jó alapot adott a vitához. Igaz, hogy a falura menő agronómusok közül kevesen szóltak hozzá, de mint Szügyi elv­társ, a megyei pártbizottság mező- gazdasági osztályvezetője mondotta: „Reméljük majd a gyakorlati mun­kában jobban aktivizálják magukat, mint a tanácskozáson." A felszólalá­sok során 17 hozzászóló mondotta el véleményét, javaslatát a mező- gazdaság fellendítésével kapcsolat­ban. Arany István, a mözsi gépállo­más vezető agronómusa a mezőgaz­dászok és mezőgazdasági dolgozók közötti kapcsolatról beszélt. — Há­rom éve dolgozom a mözsi gépállo­máson, mint vezető agronómus. Gya­korlatból tudom, hogy csak az 3 me­zőgazdász tudja ellátni feladatát, aki nek szoros kapcsolata van a tsz ta­gokkal és dolgozó parasztokkal. Az agronómus legyen szerény, beszél­jen közvetlen hangon. A dolgozó pa­rasztok és szövetkezeti tagok nem ar ra kiváncsiak, hogy az agronómus milyen tudományos nyelven tudja kifejezni a kapálást, vagy éppen a helyes takarmány gazdálkodást, — hangsúlyozta Arany eivtárs — ha­nem számukra az fontos, hogy ezt gyakorlatban meg tudják mutatni, és ennek legyen eredménye. Faludi elvtárs, a dunaszentgyör- gyi gépállomás agronómusa a me­gyei gépcsoport munkájával foglal­kozott. ígéretet tett arra, hogy eb­ben az évben a dunaszentgyörgyi gépállomás is maradék nélkül telje­síti tervfeladatát Egyben azt kérte a jelenlévő Kovács elvtárstól és a gépcsoport többi dolgozóitól, hogy az elkövetkezendő időben alapos ellen­őrző munkát végezzenek. A felszólalók közül foglalkoztak többen a mezőgazdasági szakembe­rek megbecsülésével is. Szügyi Elek elvtárs, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője azt mondotta, hogy előlegezzenek bizal­mat a most falura kerülő agronó- musoknak. Erre most nagy szükség van. A falura menő agronómusok érezzék, hogy munkájukra számí­tanak a szövetkezeti tagok, a dolgo­zó parasztok, az egész dolgozó nép. A tanácskozásnak egyik pozitív ol­dala volt, hogy a felszólalók a köz­vetlen előttünk álló feladatokkal fog­lalkoztak. A hiányossága az volt a tanácskozásnak, hogy Szűcs elvtárs, az előadó nem minden felszólalásra adott kielégítő választ. Nem merte megmondani nyíltan, hogy a mucsi Vörös Zászló tsz elnökének felszóla­lása helytelen. Erre annál is inkább nagy szükség lett volna, mert több ellenséges nézet mutatkozik a régi szakemberekkel szemben. Szűcs elv­társnak meg kellett volna mondani, hogy a múltban tanult mezőgazdasá­gi szakemberek tudására is szükség van. Szakítani kell végre az olyan nézettel, hogy egy régi mezőgazda- sági szakembert azért nem becsül­nek, mert a múltban a földbirtoko­sokat és grófokat szolgálták. A faluramenő mezőgazdasági szak­emberek számára, meg a megye me­zőgazdaságát irányító funkcionáriu­sok számára ez az értekezlet igen hasmos volt. Megismerkedtek azok­kal a feladatokkal, melyek napjaink­ban megoldásra várnak, útbaigazí­tást kaptak a feladatok elvégzésé­hez. Pesti Erzsébet megint első akar lenni Vatga Az idei' tél aztán alaposan „kitolt" velünk. Tavaly ilyenkor már mér­tem, a földeket;. • Most meg? .,. most meg csak az irodában : „gubbaszko- dunk“, mert hát a *gyalo­gosoknak most még nem igen akad munka. füo, de! üsse kő, most már majd csak vége lesz ennek is. Aztán ... aztán 1 mi jö­vünk! — pödörint egyet amúgyís hegyesre pedert bajuszán és jeleit ti ki ha­tározottan Varga Pál. — megmutatjuk azért, hogy ebben az évben is mi le­szünk az elsők: Varga Pali bácsi 23 esz­tendeig volt az Eszterházy herceg cselédje. Neki is, Vagy „kisezerszer“ ele mondták: — Te nyomo­rult kutya, — te gazenir bér csirkefogó — az anyád erre, meg arra, még min­dig nem tanultad mag, hogy kell fogni a. kaszáit. S mikor jókedve van az öregnek, úgy tréfából ts Pál és brigádja uttánozza a régi rend le- vtftézlett uralt, a fiatalok- na k lejátszik egy-egy meg történt jelenetet. Varga Pali bácsi nem fiatalember, közelebb van már a 60-hoz, mint az 50- hcz. De éveit meghazud­toló f ürgeséggel mozog. A nyáron is ő volt a puszta ébresztője, ő volt az, aki­vel legelőször lehetett ta­lálkozni a szántóföldeken. Minden erejével azon. iparkodott, hogy jól irá­nyítsa a munkát. Varga Pali bácsi az alsóleperdi állami gazdaság szilfási üzemegységének Petőfi- brigádját irányítja. A me­zőgazdaságban előforduló feladatok szerteágazók. Ebből következik, hogy egy növénytermesztési bri gádvezető agronómusnak talpig embernek kell len­ni, hogy jól irányítsa ezt a szerteágazó munkát. Hát Varga Pali bácsi az. De mennyire. 1100 hold föl­dön tavat • te 10 féle nö­vényt termelt, 116 mun­kást irányított, és ami a dolog csattanója, a közel 20 növénytermesztési bri­gád közül az ő brigádja nyerte el az első helyet. Büszke is rá az öreg, olyan féltve őrzi a vándor zászlót, — melyet az el­múlt évben megszereztek, — hogy azt leírni is ba­jos volna. Ha idegen érkezik az üzemegységbe, eldicsek­szik Varga bácsi, hogy ta­valy 20 mázsa őszi árpát, 14 mázsa búzát takarítot­tak be 1 holdról. De azt sem tudja eltitkolni, hogy az ő brigádjának gépi munkáit végezték Hege­dűs Sándor és váltótársa, az ország két legjobb trak toristája. Es bizony, mint az öreg mondja: „Hiába akar ő jót enni, ha á fe­lesége rosszat főz.“ Ezzel azt akarja mondani: Az ö jó munkáién is múlott Hegedűsek elsősége, mert h*i a növénytermesztési brigád vezetőjének kell az előfeltételt megteremteni a traktoristák jó munká­jához. Meg kell, hogy mond­juk, az öreg joggal büsz­ke eredményeire. Joggal bizony, .mert nehéz har­cok árán tudott eljutni idáig. A felszabadulás óta sokat kellett tanulnia, és fel kellett használnia min­den gyakorlati tapaszta­latot, hogy szégyent ne hozzon a Petőfi-brlgádja. No, de most már néz­zük a jövőre vonatkozó terveit. Egv az, amit le­szögezett: Ebben az évben is a Pefőfi-brigádnak kell az elsőnek lennie. Persze ezt még a jövő dönti el. Annyi azonban biztos: ha ebben az évben is olyan lendülettel, önfeláldozás­sal végzi munkáját az öreg, mint tavaly, akkor az alsáleperdi állami gaz­daságban megint első lesz a Petöfi-brigád­A kistormisi Dózsa tsz tehenészei állják szavukat A kistormás Öüms te januári közgyűlésén a szokottnál sokkal ak­tívabbak voltak a tagok. A közgyű­lés előadója Rátái József elvtárs, aki egyben a szövetkezet elnöke, ezt mondotta: „A vezetőség minden kö­rülmények között megteremti az előfeltételét annak, hogy a tagok ré­szére havonta 8 forint készpénz elő­leget oszthassunk". — Ehhez mi is hozzájárulunk. — szólt közbe az egyik tehenész. Igen, a tehenészek is hozzájárul­nak. Vállalták, hogy a III .pártkon­gresszus tiszteletére «ne'ük az «CF tehénre eső tejhozamot Atban as időben az istállóátlag 3,5, a fedési át* lag pedig néhány tized százalékkal kevesebb volt A tehenészek vállalás* sa az volt, hogy március 1-íg az is* tállóátlagot 5 literre, a fejési átlagot pedig 2 literre emelik. A tehenészek állják szavukat Február 15-ig az is­tállóátlagot 4, a fejési átlagot pedig 6 literre emelték. Ez az eredmény te előrehaladást mutat, azt, hogy a kis- tormási Dózsa tsz tehenészei állják szavukat. Horváth Ferenc kihasználja a sertésbeadásnál adott kedvezményt Horváth Ferenc 12 holdon gazdál­kodó dolgozó parasztot mindenki is­meri Szedresben. Nemcsak azért van jó hírneve, mert elsőnek szokta be­fejezni a mezőgazdasági munkákat, hanem azért is, mert beadási kötele­zettségét mindig pontosan és elsőnek teljesíti. Horváth Ferenc az idén is első volt. Már február első felében telje­sítette egész évi tojás- és baromfi­beadási kötelezettségét. De él azok­kal a kedvezményekkel is, melyet pártunk és kormányunk biztosít a dolgozó parasztok számára. Horváth Ferenc és családja a legutóbb meg­jelent sertésbeadási kedvezmények megjelenése után is kalkulációt esi* nált. Akárhogy csűrték-csavarták is, csak az jött ki belőle: ha a II. ne­gyedévben teljesítik sertésbeadásí kötelezettségüket, a kukóricabeadás- ból 260 kilót elenged államunk. « Miután határozott a Horváiih-csá- lád, Horváth Ferenc a tanácshoz ment. A tanács begyűjtési nyilván­tartóját kérte, hogy a IV. negyed­évre beütemezett sertésbeadását üte­mezzék át a II. negyedre, mert nem akar kimaradni a kedvezményből. A tanács nyilvántartója úgy cseleke­dett, mint azt a rendelet előírja. Hor váfch B’erenc sertésbeadási kötele­zettségét júniusra ütemezte át. Á közgyűlés óta 34 új taggal erősöd'átt a szekszárdi földművesszövetkezet A tagság szép számmal jelent meg a Szekszárd és Vidéke Földművesszö vetkezetének közgyűlésén. A vezető­ség beszámolt a szövetkezet munká­járól, a megnövekedett árufogyasz­tás kielégítéséről és a felmerülő hi­bákról. Majd a hozzászólások sok új javaslattal gazdagították a köz­gyűlést. A közgyűlés után 17 000 forint ér­tékben sorsoltak ki nyereménytór­gyakat. Többek között egy kerékpárt 800 forint értékben, egy női kabátot 950 forint értékben, férfiöltönyt, csíz mát és sok más egyebet. A szövetkezeti tagok megfogadták, hogy ezután még jobban támogatják a szövetkezet dolgozóit a megnöve­kedett áruellátás biztosításában. A közgyűlés óta 34 új taggal erősödött a szövetkezet. Vidám, farsangi mulat sásról rendezett a hőgyészi Űj Barázda termeioszovetkezet tagsága A mulatságot megelőzően izgatott, szorgalmas készülődés folyt. Az asz- szonyok finom kiflit sütöttek. Igen jól bevált a házilag készített „pék- kifli“. Az asszonyok és lányok másik csoportja ízletes szendvicseket készí­tett Ezzel az estével is meg akarjuk mutatni a község dolgozóinak, hogy érdemes a tsz-ben dolgozni — hang­zik innen is, onnan is egy-egy meg­jegyzés. Lehet keresni a termelőszö­vetkezetben is, ha valaki dolgozik. Az előkészület fáradalmait siker koronázta. A farsangi bál valóban vidám és hangulatos volt. Közben malacokat és tortákat sorsoltak ki. Lőrincz nézi, a tsz egyik legszorgal­masabb nőtagja nyerte az egyik ma- 'acot. Boldogan ölelte magához a rúgkapáló kis állatot és örömmel vitte haza, mert ezzel is gyarapodott háztáji gazdasága. Útközben talán már maga előtt látta a felnövekedett, meghízott kövér disznót. „Miénk a föld, miénk a munka..." Február közepén va­gyunk. A vastag hó­takaró a kibúvó gyen­ge napsugarak hatásá­ra centiméterekre zsu­gorodik össze. A közel­gő tavasz már érezteti hatását. Ezt bizonyítja a nagy sürgés-forgás is, ami a zombai Vö­rös Csillag tsz portá­ján látható. Jól megrakott szánok, hordják az érett istálló trágyát a búzavetések­re. — Miénk a föld, miénk a munka, mi ér­dekünk az is, hogy az. idén nagyobb termés­átlagot takarítsunk be: wrmrtiák a tsz taook, akik serényen rakják a trágyát a szánok tete­jére. A bognárok, kovácsok találnak bőven mun­kát, javítják a mező- nazdasáni géneket. Az asszonyok nótázva mór —-'1-1- a votőmaanak való kukoricát. Boldog Hetet teremtettek a tsz tanok Faragó Já­nos föl'le.snri birtokán. 4 kantéléiből irodák let tek, ahol esténként ös­szejönnek, hogy meg­beszéljék a következő napi teendőket. Reg­gel aztán újra mun­kába indul a nagy csa­lád. Az istállókban néma. csend, pihennek az ál­latok. A jószággondo­zók már megebédeltek. Szucsány János tehe­nész egyenest az istál­ló felé tart. De amikor meglát bennünket irányt változtat és hoz­zánk jön. Geleta bácsi, a brigádvezető szemé­lyesen is bemutatja a tsz legjobb állatgondo­zóját. Most már hár­man indulunk az istál­ló felé, ahol Szucsány elvtárs veszi át a be­széd fonalát. Szinte végnélkül sorolja azt a munkát, amit napo­kon, heteken át végez. — Szeretem az állato­kat, vétkeznék, ha nem gondoznám becsülettel őket. A tiszta istálló, rendesen gondozott ál­latok is erről beszél­nek. Sok emlék ma­radt a múltból — foly­tatja szavait. Ezek, az emlékek életem egy ré­szét megtépázták. Szol ga voltam, Simon Ist­ván kulák „keze-lába“. Látástól vakulásig dol­goztam, de sosem tud­tam, miért„ Most már boldog vagyok. A szö­vetkezet életet ’ adott, méghozzá jómódú éle- ,‘>t. Van mindene a Szu­csány-családnak: Ta­valy 37 mázsa búzát vittek haza a zárszám­adáskor. Vettek is mindjárt rádiót, tehe­net, meg ami kellett, ruhaneműt, egyszóval sok mindent. Nincs többé gond arra, hogy mit főz az asszony, mit esznek, s mit vesznek magukra. Telik az idő, gyorsan repülnek a percek. Az udvaron megpezsdül új ra az élet. így megy ez napről-napra és amikor eljön az este, hazain­dulnak, hogy fáradtsá­gukat kipihenjék a boldog családi otthon* ban.

Next

/
Thumbnails
Contents