Tolnai Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-21 / 44. szám
1954 FEBRUAR ZI NAPLÓ 7 A mezőgazdaság élőit álló legfontosabb feladatokról tanácskoztak a falura menő agronómusok Február 20-án foglalták el munkahelyüket a falura kihelyezett agro- némusok. Részükre a megyei tanács mezőgazdasági osztálya értekezletet hívott össze. A tanácskozáson resztvettek azok a gépállomási igazgatók, termelőszövetkezeti elnökök és tanács funkcionáriusok is, ahova az áj agronómus került. A megyei tanács tanácstermében mintegy 400 mezőgazdaságot irányító funkcionárius jelenlétében György József elvtársi a mezőgazdasági osztály vezetője megnyitotta a tanácskozást. Megjavító beszédében többek Között ezekét mondotta: — A Központi Vezetőség ostóber 3L-i határozata után pártunk és kormányunk kidolgozta a mezőga/.dasag fejlesztésével kapcsolatos tennivalókat. A határozat azonban önmagában nem biztosíték arra, hogy valóban felszámoljuk a mezőgazdáság elmaradottságát. Ehhez mindenekelőtt szükség van a mezőgazdaságot irányító dolgozók lelkesedésére, uzok helytállására. A tanácskozáson Szűcs Lajos elvtárs, a 'gépállomások Megyei Igazgatóságának főagronómusa tartott előpdápt. Előadásában részletesen kitér*, a falura menő agronómusok, gép állomási -igazgatók, főagronómusok, termelpszövetkezeti elnökök és a tanács apparátusában dolgozó mező- gazdasági szakemberek feladataira. — Két '1 hónapja jelent meg pártunk és kormányunk mezőgazdaság fejlesztéséről' szóló határozata. Ezalatt a két hónap alatt is sokat tettek a megyei mezőgazdasági vezetők és .dolgozók a határozat végrehajtásáért. — Biztosítottunk 17 263 mázsa tavaszi búzavetőmagot, 29 400 mázsa műtrágyát Ebből a mai napig ie- szálÜtöttunk 24 000 mázsát A tél folyamán termelőszövetkezetekben és egyéni gazdaságokban 2437 holdorf végeitek el a trágyázást. 940 ho'd őszi Vetést levegőztettünk. A mai nap pai 70 mezőgazdasági szakembert helyeztünk termelőszövetkezetekbe és községekbe, — mondotta Szűcs elvtárs. — De vájjon mennyit telhették volna megyénk mezőgazdaságának szakemberei és dolgozói a mezőgazdaság fellendítéséért? j —- Elvtársak! — Mondjuk meg egész őszintén, hogy munkánk nyomán még komoly eredmény nem látszik. Közei sem tettünk meg ahnyit, amennyit megtehettünk volna, — folytatta. Ha érdemlegesen foglalkoztunk volna a trágyázással, akkor nem csak 2437 hold volna megtrágyázva, hanem könnyűszerrel elérhettük volna, hogy 4668 holdon is elvégezzük a trágyázást. Ezt annál is inkább megtehettük volna, mert ehhez minden előfeltétel biztosítva van. Gépállomásaink agronómusai, igazgatói még mindig nem eléggé érzik a. felelősséget. A mözsi gépállomás például 5 napig nem adott vontatót a szekszárdi Gőgös Ignác tsz-nek a trágya- hordáshoz. Sziics elvtárs előadásából félreérthetetlenül kitűnik, hogy az elkövetkezendő 2—3 hét alatt a mezőgazdasági vezetőiknek és dolgozóknak sok mulasztást kell pótolni — Megkéstünk a gazdasági felszerelések kijavításában is. — folytatta: Gépállomásaink nem készítettek elég simítót, holott a tavaszi munkák elvégzéséhez ez nélkülözhetetlen. Elmaradtunk a vetőmagok sze iektorozásával is, >— hangsúlyozta Szűcs elvtárs. A feladat tehát világos. A mulasztásokat haladéktalanul pótolni kell. Rövid idő .múlva beköszönt a tavasz és minden körülmények között el kell kezdeni a tavaszi munkákat. Ahhoz, hogy el tudjuk végezni, most kell megteremteni az előfeltételt Az előfeltételek pedig azok. melyre Szűcs eivtárs a fentiekben utalt. A rendkívül száraz ősz és fagyos tél következtében gyengén fejlődtek őszi kalászosaink. — A legközelebbi feladat tehát az, hogy megsegítsük gyengén fejlődő őszi kalászosainkat. Kell ezt tenni azért, hogy dolgozó népünk kenyere biztosítva legyen, — szögezte le Szűcs eivtárs. — Azonban mint a felültrá- gyázások eddigi elvégzése bizonyítja, megyénk mezőgazdasági szakemberei és dolgozói ezt nem igen értelték .meg, ugyanis az a helyzet, hogy őszi vetéseinken eddig alig 1 százalékban végezték el a felültrágyázást. Persze ez még nem késő. A mulasztást még lehet, — és kell is pótolni. Szűcs elvtárs sokat fog’alkozott a gépállomások előtt álló feladatokkal is. — Mondhatnánk a 24. órában vagyunk. Gépállomásainknak ugrásra készen kell állni mihelyt a talaj állapota megengedi, azonnal meg keli kezdeni a tavaszi munkát. Mindenki tudja, hogy az őszről igen sok mélyszántani való maradt vissza, gépállomásaink sakkal adósak maradtak a termelőszövetkezeteknek. Ezért tehát a tavasszal minden körülmények között biztositani kell a gépek teljes kapacitásának kihasználását, két mű szakos üzemeltetését. A termelőszövetkezeti elnököknek kötelességük megkövetelni a gépállomásoktól* hogy egy-egy trakto/ minden műszak alatt elvégezze legalább a 8 hold szántást, — folytatta előadását Szűcs elvtárs. Szakítani kell végre gépállomásaink vezetőinek a látszateredményekre való törekvéssel, a nor- mélholdak utáni hajszával. Végre meg kell, hogy értse minden gépállomási vezető és dolgozó, hogy munkájukat ma már a szövetkezeteknek és egyéni parasztoknak adott segítségen keresztül értékelik. Szűcs elvtárs előadása jó alapot adott a vitához. Igaz, hogy a falura menő agronómusok közül kevesen szóltak hozzá, de mint Szügyi elvtárs, a megyei pártbizottság mező- gazdasági osztályvezetője mondotta: „Reméljük majd a gyakorlati munkában jobban aktivizálják magukat, mint a tanácskozáson." A felszólalások során 17 hozzászóló mondotta el véleményét, javaslatát a mező- gazdaság fellendítésével kapcsolatban. Arany István, a mözsi gépállomás vezető agronómusa a mezőgazdászok és mezőgazdasági dolgozók közötti kapcsolatról beszélt. — Három éve dolgozom a mözsi gépállomáson, mint vezető agronómus. Gyakorlatból tudom, hogy csak az 3 mezőgazdász tudja ellátni feladatát, aki nek szoros kapcsolata van a tsz tagokkal és dolgozó parasztokkal. Az agronómus legyen szerény, beszéljen közvetlen hangon. A dolgozó parasztok és szövetkezeti tagok nem ar ra kiváncsiak, hogy az agronómus milyen tudományos nyelven tudja kifejezni a kapálást, vagy éppen a helyes takarmány gazdálkodást, — hangsúlyozta Arany eivtárs — hanem számukra az fontos, hogy ezt gyakorlatban meg tudják mutatni, és ennek legyen eredménye. Faludi elvtárs, a dunaszentgyör- gyi gépállomás agronómusa a megyei gépcsoport munkájával foglalkozott. ígéretet tett arra, hogy ebben az évben a dunaszentgyörgyi gépállomás is maradék nélkül teljesíti tervfeladatát Egyben azt kérte a jelenlévő Kovács elvtárstól és a gépcsoport többi dolgozóitól, hogy az elkövetkezendő időben alapos ellenőrző munkát végezzenek. A felszólalók közül foglalkoztak többen a mezőgazdasági szakemberek megbecsülésével is. Szügyi Elek elvtárs, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője azt mondotta, hogy előlegezzenek bizalmat a most falura kerülő agronó- musoknak. Erre most nagy szükség van. A falura menő agronómusok érezzék, hogy munkájukra számítanak a szövetkezeti tagok, a dolgozó parasztok, az egész dolgozó nép. A tanácskozásnak egyik pozitív oldala volt, hogy a felszólalók a közvetlen előttünk álló feladatokkal foglalkoztak. A hiányossága az volt a tanácskozásnak, hogy Szűcs elvtárs, az előadó nem minden felszólalásra adott kielégítő választ. Nem merte megmondani nyíltan, hogy a mucsi Vörös Zászló tsz elnökének felszólalása helytelen. Erre annál is inkább nagy szükség lett volna, mert több ellenséges nézet mutatkozik a régi szakemberekkel szemben. Szűcs elvtársnak meg kellett volna mondani, hogy a múltban tanult mezőgazdasági szakemberek tudására is szükség van. Szakítani kell végre az olyan nézettel, hogy egy régi mezőgazda- sági szakembert azért nem becsülnek, mert a múltban a földbirtokosokat és grófokat szolgálták. A faluramenő mezőgazdasági szakemberek számára, meg a megye mezőgazdaságát irányító funkcionáriusok számára ez az értekezlet igen hasmos volt. Megismerkedtek azokkal a feladatokkal, melyek napjainkban megoldásra várnak, útbaigazítást kaptak a feladatok elvégzéséhez. Pesti Erzsébet megint első akar lenni Vatga Az idei' tél aztán alaposan „kitolt" velünk. Tavaly ilyenkor már mértem, a földeket;. • Most meg? .,. most meg csak az irodában : „gubbaszko- dunk“, mert hát a *gyalogosoknak most még nem igen akad munka. füo, de! üsse kő, most már majd csak vége lesz ennek is. Aztán ... aztán 1 mi jövünk! — pödörint egyet amúgyís hegyesre pedert bajuszán és jeleit ti ki határozottan Varga Pál. — megmutatjuk azért, hogy ebben az évben is mi leszünk az elsők: Varga Pali bácsi 23 esztendeig volt az Eszterházy herceg cselédje. Neki is, Vagy „kisezerszer“ ele mondták: — Te nyomorult kutya, — te gazenir bér csirkefogó — az anyád erre, meg arra, még mindig nem tanultad mag, hogy kell fogni a. kaszáit. S mikor jókedve van az öregnek, úgy tréfából ts Pál és brigádja uttánozza a régi rend le- vtftézlett uralt, a fiatalok- na k lejátszik egy-egy meg történt jelenetet. Varga Pali bácsi nem fiatalember, közelebb van már a 60-hoz, mint az 50- hcz. De éveit meghazudtoló f ürgeséggel mozog. A nyáron is ő volt a puszta ébresztője, ő volt az, akivel legelőször lehetett találkozni a szántóföldeken. Minden erejével azon. iparkodott, hogy jól irányítsa a munkát. Varga Pali bácsi az alsóleperdi állami gazdaság szilfási üzemegységének Petőfi- brigádját irányítja. A mezőgazdaságban előforduló feladatok szerteágazók. Ebből következik, hogy egy növénytermesztési bri gádvezető agronómusnak talpig embernek kell lenni, hogy jól irányítsa ezt a szerteágazó munkát. Hát Varga Pali bácsi az. De mennyire. 1100 hold földön tavat • te 10 féle növényt termelt, 116 munkást irányított, és ami a dolog csattanója, a közel 20 növénytermesztési brigád közül az ő brigádja nyerte el az első helyet. Büszke is rá az öreg, olyan féltve őrzi a vándor zászlót, — melyet az elmúlt évben megszereztek, — hogy azt leírni is bajos volna. Ha idegen érkezik az üzemegységbe, eldicsekszik Varga bácsi, hogy tavaly 20 mázsa őszi árpát, 14 mázsa búzát takarítottak be 1 holdról. De azt sem tudja eltitkolni, hogy az ő brigádjának gépi munkáit végezték Hegedűs Sándor és váltótársa, az ország két legjobb trak toristája. Es bizony, mint az öreg mondja: „Hiába akar ő jót enni, ha á felesége rosszat főz.“ Ezzel azt akarja mondani: Az ö jó munkáién is múlott Hegedűsek elsősége, mert h*i a növénytermesztési brigád vezetőjének kell az előfeltételt megteremteni a traktoristák jó munkájához. Meg kell, hogy mondjuk, az öreg joggal büszke eredményeire. Joggal bizony, .mert nehéz harcok árán tudott eljutni idáig. A felszabadulás óta sokat kellett tanulnia, és fel kellett használnia minden gyakorlati tapasztalatot, hogy szégyent ne hozzon a Petőfi-brlgádja. No, de most már nézzük a jövőre vonatkozó terveit. Egv az, amit leszögezett: Ebben az évben is a Pefőfi-brigádnak kell az elsőnek lennie. Persze ezt még a jövő dönti el. Annyi azonban biztos: ha ebben az évben is olyan lendülettel, önfeláldozással végzi munkáját az öreg, mint tavaly, akkor az alsáleperdi állami gazdaságban megint első lesz a Petöfi-brigádA kistormisi Dózsa tsz tehenészei állják szavukat A kistormás Öüms te januári közgyűlésén a szokottnál sokkal aktívabbak voltak a tagok. A közgyűlés előadója Rátái József elvtárs, aki egyben a szövetkezet elnöke, ezt mondotta: „A vezetőség minden körülmények között megteremti az előfeltételét annak, hogy a tagok részére havonta 8 forint készpénz előleget oszthassunk". — Ehhez mi is hozzájárulunk. — szólt közbe az egyik tehenész. Igen, a tehenészek is hozzájárulnak. Vállalták, hogy a III .pártkongresszus tiszteletére «ne'ük az «CF tehénre eső tejhozamot Atban as időben az istállóátlag 3,5, a fedési át* lag pedig néhány tized százalékkal kevesebb volt A tehenészek vállalás* sa az volt, hogy március 1-íg az is* tállóátlagot 5 literre, a fejési átlagot pedig 2 literre emelik. A tehenészek állják szavukat Február 15-ig az istállóátlagot 4, a fejési átlagot pedig 6 literre emelték. Ez az eredmény te előrehaladást mutat, azt, hogy a kis- tormási Dózsa tsz tehenészei állják szavukat. Horváth Ferenc kihasználja a sertésbeadásnál adott kedvezményt Horváth Ferenc 12 holdon gazdálkodó dolgozó parasztot mindenki ismeri Szedresben. Nemcsak azért van jó hírneve, mert elsőnek szokta befejezni a mezőgazdasági munkákat, hanem azért is, mert beadási kötelezettségét mindig pontosan és elsőnek teljesíti. Horváth Ferenc az idén is első volt. Már február első felében teljesítette egész évi tojás- és baromfibeadási kötelezettségét. De él azokkal a kedvezményekkel is, melyet pártunk és kormányunk biztosít a dolgozó parasztok számára. Horváth Ferenc és családja a legutóbb megjelent sertésbeadási kedvezmények megjelenése után is kalkulációt esi* nált. Akárhogy csűrték-csavarták is, csak az jött ki belőle: ha a II. negyedévben teljesítik sertésbeadásí kötelezettségüket, a kukóricabeadás- ból 260 kilót elenged államunk. « Miután határozott a Horváiih-csá- lád, Horváth Ferenc a tanácshoz ment. A tanács begyűjtési nyilvántartóját kérte, hogy a IV. negyedévre beütemezett sertésbeadását ütemezzék át a II. negyedre, mert nem akar kimaradni a kedvezményből. A tanács nyilvántartója úgy cselekedett, mint azt a rendelet előírja. Hor váfch B’erenc sertésbeadási kötelezettségét júniusra ütemezte át. Á közgyűlés óta 34 új taggal erősöd'átt a szekszárdi földművesszövetkezet A tagság szép számmal jelent meg a Szekszárd és Vidéke Földművesszö vetkezetének közgyűlésén. A vezetőség beszámolt a szövetkezet munkájáról, a megnövekedett árufogyasztás kielégítéséről és a felmerülő hibákról. Majd a hozzászólások sok új javaslattal gazdagították a közgyűlést. A közgyűlés után 17 000 forint értékben sorsoltak ki nyereménytórgyakat. Többek között egy kerékpárt 800 forint értékben, egy női kabátot 950 forint értékben, férfiöltönyt, csíz mát és sok más egyebet. A szövetkezeti tagok megfogadták, hogy ezután még jobban támogatják a szövetkezet dolgozóit a megnövekedett áruellátás biztosításában. A közgyűlés óta 34 új taggal erősödött a szövetkezet. Vidám, farsangi mulat sásról rendezett a hőgyészi Űj Barázda termeioszovetkezet tagsága A mulatságot megelőzően izgatott, szorgalmas készülődés folyt. Az asz- szonyok finom kiflit sütöttek. Igen jól bevált a házilag készített „pék- kifli“. Az asszonyok és lányok másik csoportja ízletes szendvicseket készített Ezzel az estével is meg akarjuk mutatni a község dolgozóinak, hogy érdemes a tsz-ben dolgozni — hangzik innen is, onnan is egy-egy megjegyzés. Lehet keresni a termelőszövetkezetben is, ha valaki dolgozik. Az előkészület fáradalmait siker koronázta. A farsangi bál valóban vidám és hangulatos volt. Közben malacokat és tortákat sorsoltak ki. Lőrincz nézi, a tsz egyik legszorgalmasabb nőtagja nyerte az egyik ma- 'acot. Boldogan ölelte magához a rúgkapáló kis állatot és örömmel vitte haza, mert ezzel is gyarapodott háztáji gazdasága. Útközben talán már maga előtt látta a felnövekedett, meghízott kövér disznót. „Miénk a föld, miénk a munka..." Február közepén vagyunk. A vastag hótakaró a kibúvó gyenge napsugarak hatására centiméterekre zsugorodik össze. A közelgő tavasz már érezteti hatását. Ezt bizonyítja a nagy sürgés-forgás is, ami a zombai Vörös Csillag tsz portáján látható. Jól megrakott szánok, hordják az érett istálló trágyát a búzavetésekre. — Miénk a föld, miénk a munka, mi érdekünk az is, hogy az. idén nagyobb termésátlagot takarítsunk be: wrmrtiák a tsz taook, akik serényen rakják a trágyát a szánok tetejére. A bognárok, kovácsok találnak bőven munkát, javítják a mező- nazdasáni géneket. Az asszonyok nótázva mór —-'1-1- a votőmaanak való kukoricát. Boldog Hetet teremtettek a tsz tanok Faragó János föl'le.snri birtokán. 4 kantéléiből irodák let tek, ahol esténként összejönnek, hogy megbeszéljék a következő napi teendőket. Reggel aztán újra munkába indul a nagy család. Az istállókban néma. csend, pihennek az állatok. A jószággondozók már megebédeltek. Szucsány János tehenész egyenest az istálló felé tart. De amikor meglát bennünket irányt változtat és hozzánk jön. Geleta bácsi, a brigádvezető személyesen is bemutatja a tsz legjobb állatgondozóját. Most már hárman indulunk az istálló felé, ahol Szucsány elvtárs veszi át a beszéd fonalát. Szinte végnélkül sorolja azt a munkát, amit napokon, heteken át végez. — Szeretem az állatokat, vétkeznék, ha nem gondoznám becsülettel őket. A tiszta istálló, rendesen gondozott állatok is erről beszélnek. Sok emlék maradt a múltból — folytatja szavait. Ezek, az emlékek életem egy részét megtépázták. Szol ga voltam, Simon István kulák „keze-lába“. Látástól vakulásig dolgoztam, de sosem tudtam, miért„ Most már boldog vagyok. A szövetkezet életet ’ adott, méghozzá jómódú éle- ,‘>t. Van mindene a Szucsány-családnak: Tavaly 37 mázsa búzát vittek haza a zárszámadáskor. Vettek is mindjárt rádiót, tehenet, meg ami kellett, ruhaneműt, egyszóval sok mindent. Nincs többé gond arra, hogy mit főz az asszony, mit esznek, s mit vesznek magukra. Telik az idő, gyorsan repülnek a percek. Az udvaron megpezsdül új ra az élet. így megy ez napről-napra és amikor eljön az este, hazaindulnak, hogy fáradtságukat kipihenjék a boldog családi otthon* ban.
