Tolnai Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-21 / 44. szám

INAPCÓ to UHUT FEBRUAR M ------, il Februári események Mai rejtvényünkben négy februári évfordulóról, eseményről emlékezünk meg a vízszintes 1, 43 és füg- gSiegee l,, 17 soraiban. Mindegyik kérdés megfejtése 2—2 tx>ntot .jelent. Beküldési határidő: febr. 28. 9 ro L L P r r ■ 4 k 3 H ti 49, , J Zi n m H p it ■ 41 h \ ki — ■: Vízszintes: 1. Ennek a hónap lit ünnepeljük február, márciusban (folytatása a függ. 1*0.) 11. Homoki l‘a 12. Állati lakhely, de megfordítva. 13. Kártyajáték­ban ezt kockáztatjuk. 14. A labdarúgás célja 15. nem kap. 16. Móka mássalhangzói. 18. NB. 19. YNA. 20. Deli termetű. 22. Azonos magánhangzók. 23. Azonos a víz­szintes 22-vel. 25. Olaszországi város. 26. Növény része. 28. CP. 29. Enekhang. 30. Tömeg. 32. Rohan. 34. Régi római aprópénz. -35. Számnév. 37. GS. 38. Megzavart jós. 41. Füzete, ékezethibával. 43. 400 éve elhunyt ma­gyar Lantos költő. 45. Diósgyőri gépgyárunk. 46. Baba- sírás. 47. Nem felel. 48. Szerencsétlenség. 49. Dal. ének. 50. Kaszál. Függőleges: 1. Február elsején erről minden rrjagygr újság megemlékezett. 2. Hordó tartozéka. 3. Ilyen ni ha is van. 4. YC. 5. Látványos, nehéz sportág. 6. SD.' 7. Bonyhádon ilyen gyár is van. 8. VT. 9. Német 'áros. üveggyártása híres. 15. Kertet művel. 17. Feb­ruár 27-én lesz halálának 15. évfordulója. 21. Kiejtett mássalhangzó. 21. Illa*. 26. Saját kezűleg. 27. Azonos a függ. 15-cl. 29. legjobb része. 31. Állítólagos kelta Hárd, ami egy régebbi rejtvényünkben már szerepelt. 32. GZJ. 36. Közismert latin szó, amely hadsereget je­lent, egyébként ráma, betűi keverve. 39. Értékes fém. 40. ötlet. 42. AV. 44. Tüzet hamvaszt. 48. Rag, -he Párja. Kullúrélet Zom bán A ombai DISZ fiatalok nagy érdeklődést tanúsíta­nak £ zenei művelődés iránt, szabadidejüket jórészt kulturális munkával töltik. ..A tanácsüléseket, szövetkezeti és egyéb összejöve- lele.iet," ünnepélyeket már hagyományosan tartalmas kultúrműsor vezeti be. Egy-egy ilyen kultúrműsor való­ságos .zenei bemutató, ahol régi zomibai és.székely nép­dalokat énekelnek a csengőhangú zombai lányok. A ja­nuári helyi kultúrverseny-bemutatón különösen Feny­vesi Emma, Bíró Regina és Nagy Veronika tűntek ki. szóló-énekükkel. Elismerést váltott ki a zomibai Vörös Csillag termelőszövetkezet színjátszócsoportja két egy- felyónásos vígjáték előadásával. A farsangban vidám mulatságok követik egymást. Ma az általánosiskola ifjúsága rendez tarka estet, amelynek műsorán jelenetek, táncok, énekszámok és tréfák szerepelnek.. A helyi Vöröskereszt szervezete is megkezdte előkészületeit égy műsoros farsangi est meg­rendezésére. A Szovjet Film Ünnepe elé Az idén hetedszer rendezzük meg hazaiüdbaai a Szovjet Film Ünnepét, amely megyénknek is kiemel­kedő filmeseménye. A Magyar Szovjet Barátsági Hó­nap keretében március 4—18-ig kerül megrendezésre a Szovjet Film-Ünnepe. A szovjet filmművészet kiemelkedő alkotásait mu­tatjuk be a filmünnep alatt a mozilátogató közönség­nek, amelyekből tanulhatnak, tapasztalhatnak dolgo­zóink és pihenve szórakozhatnak­A szovjet filmművészet alkotásain keresetül, mi. is' közelebb kerülünk a kommunizmust építő szovjet nép­hez megismerjük munkáját, és azokat a rnunkahőstét- teket, amelyeket a szovjet emberek visznek véghez a szebb és boldogabb élet megteremtéséért vívott harcuk­ban. Ä szovjet nép példája nyomán mi is virágzó szo­cialista országot építünk. Boldog jövőnk felépítéséhez, az ellenség megsemmisítéséhez azonban erősnek, éber­nek és felvilágosultnak kell lenni. Ezért fordul né­pünk nagy érdeklődéssel a filmművészet felé, amelynek alkotásaiból erőt, tudást és lendületet merít ország­építő munkájához. Jól ismerjük Lenin elvtársnak azt á mondását: ..Az összes művészetek közül számunkra legfontosabb a film1’. A film fontosságát az adja meg, hogy a leg­nagyobb tömegek látogathatják. Sztálin elvtárs azt tanítja, a „legfontosabb művészetről", hogy a film a tömegekre gyakorolt hatásánál fogva segít a munkás­osztálynak és pártjának, a dolgozók nevelésében, szer­vezi a tömegeket a szocializmusért vívott harcban, eme li műveltségüket és politikai harckészségüket. A szovjet, a magyar és a népi demokratikus játék- filmgyártás fellendült az utóbbi időben. Sok szép új, színes játékfilmet mutattak és mutatnak be mind a normál, mind a keskeny filmszínházaink. A , falu dol­gozói ma már ugyanabban az időben láthatják az új filmeket, amikor a fővárosi mozik játsszák; Nem fordul elő, mint a múltban, hogy falun csak hónapokkal, vagy évekkel később láthatták az új filmeket, amit a fő­város már régen elfelejtett. ' A Szovjet Film Ünnepe alatt a szovjet alkotásokon kívül magyar és népi demokratikus országok filmjeit is bemutatjuk. Műsorra- kerül az „Örs a hegyekben“ című színes, szovjet szinkronizált, kalandos film, a „Ha­jókkal a bástyák ellen“, a „Flotta Hőse" című film foly' tatása ugyancsak színes szovjet film. A „Rákóczi had­nagya" című magyar .film szintén az Ünnepi Filmhét során kerül megyénkben először bemutatásra. A Szovjet Film Ünnepén minden községben, minden városban változatos rendezvények egész sorával ked­veskednek a közönségnek. Ezzel kívánjuk felejthetetlen élménnyé tenni ezt a nagy kulturális eseményt dolgo­zóink számára. ■ Apáti József Megjelent az „Olcsó Könyvtár44 első károm kötete Február 10-én jelent meg az „Olcsó könyvtár“ első három kötete: Jókai Mór: Cigánybáró. Jack London: A vadán szava, és Verne Gyula: A bégum ötszáz mil­liója című regénye. A színes címlappal megjelent kis formátumuk ellenére a regények teljes szövegét tartal­mazó kötetek, első pillanatban megragadták az olvasó- közönség figyelmét. . Jókai Mór: „Cigánybáró“ című regényének cselek­ménye a XVIII. század felszabadító harcainak idején egy ősi örökség körül zajlik. A leleményes, parasztian furfangos Botsinkay Jónás küzdelmét meséli el az örök­ségért és a boldogságért. Jack London: „A vadon szava“ című regénye arról szó!,- hogy egy délvidéki kutyát elrabolnak gazdájától és a messze északra hurcolják. Szánhúzó kutya lesz belőle1. Jack London megrázó erővel ecseteli a kutya történetén keresztüla jég birodalmában folyó élet­halál harcot. Verne Gyula: „A bégum milliója" című regénye középpontjában egy váratlan hatalmas örökség áll; amelyen két ellentétes., célokért küzdő ember,, egy hu­manista francia tudós és egy vérszomjas germán osz­tozik. Kegyetlen harc kezdődik közöttük, s egy kemény akaratú, elszánt elzászi mérnök akadályozza -'meg'’élete kockáztatásával a vérgőzös tervek vaióravóítását. Élt égy szer egy faluban, egy sze­gény és örökké éhes ember. Otthon egyre több oolt a gyerek, a föl- dgcskén pedig éoről-évre keoesebb termett. Az ember azt akarta, hogy az asszony és az apróságok jól­lakjanak, ezért neki magúnak kel. lett egyre kevesebbet és kevesebbet ennie. , Egy napon aztán felsóhajtott: — Sem bírom már ezt a nyo­mort! A - gazdag paraszt udvaráról el lopott egy csirkét, otthon magúhoz vett egy fazekat és egy kt» sót, a kabátja alá rejtette az egészet és ' kiment iá hegyékbe. Egyszer, legalább egyetlen egy­szer. éketeken csirkét akart enni. Egyedül akarta megenni, nem akart rajta más vándorokkal osz­tozni, így hát a legrosszabb utat választotta, a legkopárabb sziklák közt járt. Messze, távol a lakott helyektől aztán tüzet gyújtott, le- kpppasztótta a csirkét és erdei íz­letes füvekkel megfőzte a fazeká­banl Amint a hús megpuhult, levette a tűzről. Remegett az izgalomtól, úgy várta, hogy levese kihűljön egy kicsit. Éppen ki akart halász­ni egy combócskát, amikor egy idegen jelént meg az úton. Ä szegény ember nagyot károm­kodott, gyorsan elrejtette a faze­kát a bokrok közt és vbszatelepe- dett a, tűz mellé. — Mit csinálsz itt, jó ember? — üdvözölte az érkező. — Pihenek, uram, A válaszolta a szegény ember.-- Miért gyújtottál tüzet? — Hogy megmelegítsem fázó tagjaimat. ■ Az úr átható pillantásokkal mér­te végig a szegény embert: — Azt hittem, főzöl valamit Meg akartalak kérni, kínálj meg ■ engem is egy falattal. Éhes Va­gyok, — Semmivel som tudlak megkí­nálni uram, — válaszolt az em­ber. — Láthatod, hogy szegény va­gyok. — Csirkeillatot érzek itt, — akadékoskodott az idegen. _ Vedd elő a fazekat a bokor alól, osszd meg velem. ,— Nem — kiáltott a szegény ember. — Azt már nem! Megszök­tem otthonról, hogy egyszer, lég alább egyszer az életben jóllak­hassak. Nem osztozom senkivel, — Ha elárulom neked, ki va­gyok, — mosolygott a vendég — bizonyára megkínálsz. cosqn a szegény. — Most az egy. szer még g saját gyerekeimnek sem adnék. Azt gondolod, köze­lebb állsz hozzám, mint a gyerme­keim ? Az idegen csak mosolygott. ,~r Miért ne? Tudd meg, hogy én istened vagyok. Ugy-e, most előhozod a csirkét? — Most nem hozom csak iga­zán, _ haragudott meg a szegény. — Tettél nekem valaha is valami jót? Mindig ceák azoknak mersz, akiknek úgyis elég jutott minden­ből. A gazdagoknak birtokot és pénzt adsz; kövérek és kocsin utaznak. ,1 szegény emberhez ma­gád is rossz vagy. Most sem ha­gyod, hogy jóllakjam. Nem adok a csirkéből! Az isten megpróbálta rábeszéln'. Azt mondta, nem is éhes, igazán, csak ki akar ja próbálni az ember hűségét, nem kell neki a fele, elég lesz egy comb is, aztán egy szárnyal, később a nyákkal is be­A szegényember, aki egyszer jót akart lakai — Nem, — rázta meg fejét da­VtfeKhnyijó tanács; Térré, ü1 Ruhák gyermekeknek^ Maradékok ügyes felhasználásához I kötényeket mutatunk kétféle anyagból készült ruhákat és| A felnőtt ruhák kiszabásánál, vagy alakításánál gyakran kikerül­nek olyan darabok, melyekből sem önálló ruha, sem önálló kötény nem kériilhet ki. A különféle anyagokat ízlésesen válogatjuk össze és két, gyakran háromféle anyagból csinos a gyermek ekiiek. tk fcg? bplmit varrhatunk .Természete?, ha az anyagunk (Úgy ar{ja ki jobban, megfordítva i, kpm- birníüiat juk, vagyis a mellény rész é» a szoknyabetoldás síma, a ruha -pe­dig kockás. Hogyan tápláljuk a beteg gyermeket Akármennyire vigyáznak is az anyák, előfordul, hogy így február­ban a gyerek megfázik, tüsszög, kö­hög, lázas lesz. Első dolog ilyenkor megmérni a hőmérsékletét és ha lá­zas. azonnal ágyba fektetni. Az úgy egyenletes melege már magában is gyógyszer az influenza ellen. Or­érte volna, végül pedig már csak két korty levest kért — de az em­ber nem állt kötélnek, s így az is­tennek dolga végezetlenül kellelt távoznia. Alig indult a szegény ember a bokor felé, hogy végre evéshez lásson, újabb idegen jelent meg az úton. Sovány oolt és sápadt: szeme alatt sötét karikák húzódtak. — Ügy e — szólalt, meg halkan, — velem megosztod ételedet? A szegényember már majdnem sirt haragjában. — Nem osztozom, — dobbantott — egyetlen egyszer az életben csir­kéi akarok enni... Az idegen szavába vágott: , — Ha elárulom néked, ki va­gyok, bizonyára megkínálsz. — Miért kínálnálak meg? Még a saját gyermekeimnek sem adnék, éppen most küldtem el magát az úristent. Gondolod, hogy te köze­lebb állsz hozzám? Én a halál vagyok, — vála­szt. !t az idegen. A szegényember lesütötte sze­mét és előhozta a csirkét, — Neked igen, neked adok, — suttogta. Egyedül te vagy igazsá- C>s. Egyformán veszed magadhoz a szegényt és a gazdagot, a kövéret, és a soványt, a nemest és az ala­csony sorból valót, senkitől sem hagyocl magad megvesztegetni, senkinek sem kedvezel. Veled igen — veled szívesen osztozom, utolsó falatomon is. vosj. Ictll hívni és betartani utasítá­sait.. Ajddig is bőven adjunk a gyer­meknél}; forró, erősen cukrozott teát, ez enyhíti a köhögési ingert. Ha vem citromunk, készítsünk forró limoná­dét. Egy negyed citrom levét össze­keverjük' három kanál cukorral és ráöntiink. egy pohár forró vizet. Alta]ánvs irányelvként azt tartsuk szem előtt-, hogy ,a láz igénybeveszi az egész szervezetet, elveszi az ét­vágyat ps gátolja az emésztést. Ezért csak köpnvjű ételeket készítünk, ké­vé, sóvá] ízesítünk. paprikát, borsot egyáltalán rpm adunk. Legkönnyebben a folyadékot dol­gozza fel a Szervezet, ezért bőven adunk levest. ‘.Kitűnő a rántottleves. A húslevest is szereti a beteg, amely­be lehet nyeip:. reszelt sárgarépát tenni. A répa »vitamintartalma így megmajrud és s/ft’p sárgára festi a le­vest. A főtt zöltíl-égek közül feliér és sárgarépát tálalunk a betegnek. Ha zsíros a leves, a petéjét leszedjük. A tejbegriz.ftejlnörizs tápláló, köny- nyű. Ha azonban, nem szeréti bete­günk az édességet,^adjunk zsíron pá­rolt zöldpetreapejnwes rizst. Kévé? zsíron pároljuk a zöldborsót, behint­jük liszttel és vízzel* föleresztjük. íz- leni fog és könnvű, (hmellett tápláló. A nyáron eltett befőhet ilyenkor ve­gyük elő a bete;» gyermeknek, mert az szabályozza a bélupűködést. Ke­veset adjunk gyakran. Súlyosabb betiqgségaíííiiél okvetle­nül tartsuk be az ormos étkezésre vonatkozó előírásait. HtHHUWW PÁRTÉPITÉS caemaaiameeieeeiBmBie» 1 tlmutafdst nyuft o mindennapi pótmunkában.

Next

/
Thumbnails
Contents