Tolnai Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-21 / 44. szám
W54 FEBRUAR 81 NÄPCÖ 9 V. W. HolotoT elvlárs nyilatkozata a berlini külügyminiszteri értekezlet 1954 február IS-i záróülésén A négy hatalom külügyminisztere! megegyeztek, hogy értekezletet hívnak össze a koreai és az inJsita kérdés rendezésére A berlini konferencia sáróülése Moszkva (TASZSZ): A Szovjetunió, Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok külügyminisztereinek jelen berlini értekezleté megtárgyalta a nemzetközi helyzet különböző kérdéseit. Az értekezleten lezajlott es'ynecsere elősegítette az itt képviselt államok álláspontjának helyesebb értelmezését. Világosabban leiszínre kerültek itt a kormányaink álláspontjában mutatkozó eltérések. Ugyanakkor világosabbak lettek é nézeteltérések csökkentésének útjai, amennyiben az érdekelt felek valóban mutatnak ilyenirányú törekvést. A Szovjetunió kormánya — híven változatlan békepolitikájához — úgy vélte és úgy véli, hogy a berlini értekezlet olyan mértékben válik hasznára a népeknek, amilyen mértékben elő lógja mozdítani a népek békéjének és biztonságának megszilárdítását. Köztudomású, hogy néhány nagy államban vannak olyan erők, amelyek ellenzik az országok közötti kapcsolatok megjavítását. Ezek az erők a nemzetközi feszültség fenntartásában, sőt talán fokozásában érdekeltek. Félelemmel töltötte el őket például a koreai háború beszüntetése. mivel érdekük fűződik a nagy katonai megrendelésekhez és B fegyverkezési versenyhez. — Ez ugyanis hozzájárul zsebük duzzasztásához, profitjuk és extraprofijuk növeléséhez. Ezekben az országokban azonban csupán olyan különleges» előjogokat élvező szűk csoportoknak vannak ilyen érdekei, amelyek gazdaságuk határokat nem ismerő növelésére törekszenek, más emberek rovásán a néptömegek — és elmondható, — a nemzetek nagy és kis n<»űzetek érdekei viszont egészen mások. A népek a nemzetközi feszültség enyhítésében, a béke megszilárdításában érdekeltek. A Szovjetunió kormánya egész küipolit’ká- jában éppen ezeket az érdekeket tartja szem előtt. Ezen az értekezleten megállapodás jölt létre, amelynek értelmében az Egyesült Államok, Franciaország. Anglia és a Szovjetunió kormánya Intézkedéseket tesznek, hogy előmozdítsák a leszerelés vagy legalább is a fegyverzet lényeges csökkentése problémájának sikeres megoldását. Ez’bizonyos kötelezettségeket ró a négy állam kormányaira. Megállapodás jött létre továbbá ab ban a tekintetben, bogy Genfben összehívják az Egyesült Államok. Franciaország, Anglia, a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság, valamint a közvetlenül érdekelt országok képviselőinek értekezletét a megfelelő kérdések megvitatására. Ezen az értekezleten a koreai kérdés végérvényes rendezését szándékozunk elősegíteni. Ez a megállapodás megfelel a béke megszilárdítása érdekeinek és a Korea nemzeti egyesítésével .összefüggő kérdés mego'dása érdekeinek. Az értekezlet ugyancsak megvizsgálja majd az indokínai béke helyreállításának kérdését is. — Indokina népeinek a béke megterem tésére, a nemzeti szabadságra irányuló törekvését kellő támogatásban kell részesítenie minden sza- badságszerctő népnek. A német probléma megvitatásakor valamennyien leszögezzük, hogy e kérdés megoldása elszakíthatatla- nul összefügg az európai biztonság biztosításával. Ez azt jelenti, hogy Németországot demokratikus és békeszerető alapon kell egyesíteni és nem szabad megengedni a német militarizmus visszaállítását. Most már eléggé világos, ml az eltérés a négy állam állásfoglalásában Németország kérdésével kapcsolatban. Jelen értekezletünk különösen világossá tette, hogy a német probléma megoldása mindenekelőtt maguknak a németeknek az ügye. Franciaország, Anglia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió kormányai fe’elősséggel tartoznak a német kérdés megoldásáért, de nem feledkezhetnek meg arról, hogy az idegen megszálló csapatoknak Németország területén csak korlátozott feladatai vannak és e megszálló csapatoknak nem szabad kirekeszteniük a németeket azoknak a kérdéseknek megoldásából, amelyek Németország egyesítését, a német állrm egységének demokratikus és békeszerető alapon történő helyreállítását érintik. Ezen az értekezleten, sajnos nem egyeztünk meg még abban az egyszerű kérdésben sem, hogy meghallgassuk itt a németeket és megadjuk. mit gondol maga a német nép Németország egyesítésének halaszthatatlan feladatairól és a német népnek az európai béke és biztonság biztosításában való részvételéről A Szovjetunió képviselői bizonyosak abban, hogy ha »meghallgattuk volna a németeket- meghallgattuk volna Kelet- és Nyugat-Németország képviselőit, sok tekintetben megkönnyítettük volna az egész német népet érdeklő halaszthatatlan feladatok megoldását. A német állam "gysége helyreállításának kérdése minden német figyelmének közép- nont iában áll. Ezért elő kell mozdítanunk az össznémet szabad választások mielőbbi megtartását. Ha valóban szabad választásokat akarunk Németországban, azokat maguknak a németeknek és nem külföldi megszálló csapatoknak kell lebonyolíta- niok. Az össznémet választások tényleges szabadságának biztosítása céljából a szovjet kormány azt javasolta logy szigorúan korlátozott csapatkontingensek kivételével egész Németország területéről vonják ki a külföldi megszálló csapatokat. Akkor majd el lehet kerülni, hogy idegen hatalmak nyomást fejtsenek ki is beavatkozzanak a német nép olyan tisztán belső ügyébe, mint az össznémet nemzeti parlament képviselői lek szabad megválasztása. Halaszthatatlan a német békeszerződés megkötésének kérdése. A német béke- szerződés mielőbbi megkötésének szükségességét védelmezni annyit je- ’ent, mint védelmezni Németország egységének mielőbbi helyreállítását Eddig még nem sikerült megegyeznünk arra vonatkozóan, hogy megkezd lük a német békeszerződés előkészítését. Ezt a kérdést azonban meg kell oldani. A szovjet kormány reméli, hogy a négy hatalom további erőfeszítéseket tesz a német kérdés kielégítő és az európai béke megszilárdítása érdekelnek megfelelő megoldására. Az Egyesült Allcmok, Anglia, Fran ciaország és a Szovjetunió kormányai meg tudtak egyezni egymás köpött a háború éveiben. Még inkább meg kell találniok cse lekvéseik összehangolásának útjait békés körülmények között, különö- seú, amikor egy új háború veszélyének elhárításáról van szó. A szovjet kormány soha nem titkolta, hogy elutasító álláspontra helyezkedik egyes országok más államok ellen irányuló katonai csoportosulásainak létrehozásával szemben. A nemzetközi viszonyok ilyen irányú fejlődése a háborús veszély fokozódásához vezet, ellentétben áll a népek közötti szilárd béke megteremtésének érdekeivel, A szovjet kormánynak feltétlenül rá kell mutatnia egy olyan katonai csopoaáosulás különös veszélyére, mint az „európai védelmi közösség", amelynek megalakulása a német militarizmus feltámasztását jelenti. Az ilyesféle tervek nem felelnek meg az európai béke és biztonság érdekeinek. Ezért terjesztette elő a szovjet kormány az összeurópai kollektívbiztonsági szerződés tervezetében foglalt javaslatot. Ebben a szerződésben az egyenjogúság alapján részt vehetne Németország is. most mint Kelet- és Nyugat-Németország, az egység helyreállítása után pedig mint egyesült Németország. Az európai kollektív biztonsági rendszer megvalósítását előmozdíthatnák nem- európai államok is. Helytelen volna megfeledkezni arról, hogy mind az ’Iső, mind a második világháború kirobbantása Európában kezdődött. Éppen ezért különleges jelentőségű a Szovjetuniónak az összeurópai kollektív-biztonsági szerződés megkötésére vonatkozó javaslata. Az osí rák éllrmszcrződés kérdését már ezen a berlini értekezleten meg lehetett volna oldani. Ezt egyelőre akadályozták a fent említett tervek, amelyek növelik a német mitarizmus újjászületésének veszélyét. A szovjet kormány ennek ellenére azt a meggyőződését juttatja kifejezésre, hogy a legközelebbi jövőben van lehetőség e kérdés megoldására Ezt figyelembe kell vennie Ausztria kormányának és helyesen kell ezt értelmeznie az osztrák népnek. A berlini értekezlet összehívásának ;s a Franciaország, Anglia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió külügyminiszterei közötti közvetlen érintkezés újrafelvételének meghatározott jelentősége van a jelenlegi körülmények között. Elősegítette néhány olyan megérlelődött nemzetközi probléma megtárgyalását, amelyek megoldása elengedhetetlenül szükséges a nemzetközi feszültség további enyhítése szempontjából. Azok a kérdések, amelyek ezen az értekezleten megoldatlanok maradtak, nem kerülnek le a napirendről. Folytatnunk kell erőfeszítéseinket és még állhatatósabban kell törekedjünk megoldásukra. Reméljük, hogy a berlini értekez- et elő fogja mozdítani a hatalmak együttműködésének fejlődését a nem zetközí ügyekben — a béke megszilárdítása érdekében. V. Sz. Szenfpnov, 3 Szov;e!unió irme’cnzfyi lob ztosa és a Szcvjetun c nigyköve^e a Nemei Demokratikus Köztársaságban február 19-én íogadist rendezett V. M. Mo'o'ov tszie!etére Berlin (TASZSZ): V. Sz. Szemjo- nov, a Szovjetunió németországi főbiztosa és a Szovje.unió nagykövete a Német Demokratikus Köztársaságban február 19-én fogadást rendezett V. M. Molótovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa első elnökhelyettesének, a Szovjetunió külügyminiszterének tiszteletére. A. fogadáson jelen voltak: WPieck, a Német Demokratikus Köztársaság elnöke, J. Dieckmann, a népi. kamara elnöke, O, Grotewohl miniszterelnök, W. Ulbricht, L. Bolz. H Rau, O. Nuschke. H. Loch, P. Scholz tnInlszterelnökhe'yeltcsek és a kormány más tagjai, F. Ébert főpolgármester, E. Cörrens professzor, W Friedlich professzor, a közélet sok képviselője — nemzeti díjasok, a munka bősei, kiváló tudósok és művészek, újítóik, ipari vállalatok veze- ői, élenjáró mezőgazdasági termelő- szövetkezetek képviselői, állami in- ázmények felelős munka.órsai és mások. A meghívottak között voltak a Német Demokratikus Köztársaságban működő nagykövetségeik és követségek vezetői és tagjai. A fogadáson jelen volt még A. A Uromiko, J. A. Malik, G. N. Zarubin, Sz. A. Vinogradov, G. M. Puskin, L. F. Iljicsov, I. I, lljicsov, A A. Szoboljev, N. T. Fedorenko, D. A. Zsukov, V. J. Jerofejev, valamint a külügyminiszterek tanácskozásán 'észtvetc szovjet küldöttség más ta- íácsadói és szakértői. A fogadás szívélyes baráti légkörben folyt le. Mosakva: A Szovjetunió egészségügyi minisztériumának meghívására Mosakvában tartózkodik a Magyar Népköztársaséig egészségügyi küldöttsége. élén Zsoldos Sándor egészségügy! miniszterrel. ,A. F. Tretyakov,- a Szovjetunió egéSTKégtigyi minisztere fogadta a V. M. Molotov S70iMn reggel elutazott Berlinből Berlin (MTI) V. M, Molotov, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, külügyminiszter szombaton reggel 7.05 órakor a Berlin—Schönefe'd-* repülőtérről vissza^ utazott Moszkvába. A repülőtéren a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának, a népi kamara elnökségének, Németország Szocialista Egységpárf- ia politikai Bizottságának taglal és a német közélet más képviselői vettek búcsút a Szovjetunió képviselőitől. , A repülőtéren V. M. Molotov és Otto Grotevohl a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke beszédet mondott. Sz. D. Blaeoeva koporsóját Szófiába vitték Szófia (TASZSZ) Február 19-én külön repülőgép szállította Moszkvából Szófiába Sztela Dlmitrievna Bla- goevának, a Bolgár Népköztársaság szovjetunióbeli rendkívüli és meghatalmazott nagykövetének koporsóját. Sz. D. B’.agoeva koporsójának fogadására a szófiai repülőtéren megje- ’entek a temetés szervezésével megbízott kormánybizottság tagjai, miniszterek, társadalmi és tömegszervezetek vezetői, a Szovjetunió és öbb népi demokratikus ország dip- ''máciai képviselői. .Sz. D. Blagoevát február 20-árf temették. Berlin, február 18. (MTI) Iljicsov, a szovjet küldöttség szóvivője csütörtökön este sajtóértekezleten számolt be a berlini négyhatalmi értekezlet záróüléséről, amelyen Molotov szovjet küKigyminisz- tér elnökölt. A négy hatalom külügyminiszterei a záróülés berekesztése előtt a következő záróközleményt fogadták el: „A Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország és az Egyesült Királyság külügyminiszterei: V. M. Molotov, J. F. Dulles, Georges Bidault és Anthony Eden 1954 január 23-től február I8-ig értekezletet tartottak Berlinben. A külügyminiszterek a következő kérdésekben jutottak megegyezésre: Miután a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország és az Egyesült Királyság külügyminiszterei, akik Berlinben értekezletet tartottak, figyelembe veszik, hogy az egységes és független Korea békés úton történő megteremtése fon tos tényező a nemzetközi feszültség csökkentésének és más ázsiai területek békéjének helyreállítása szempontjából, azt javasolják, hogy hívják össze 1954. április 26-ra Genfben a koreai kérdés békés rendezése érdekében a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Á'lamok, Franciaország, az Egyesült Királyság, a Kínai Népköztársaság, a Koreai Köztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, valamint a koreai hadműveletekben haderejükkel résztvett más érdekelt államok képviselőinek tanácskozását. A négy hatalom külügyminiszterei egyetértenek abban, hogy Indokína békéié helyreá'lításának kérdésével szintén ugyanezen az értekezleten keli foglalkozni, amely értekezletre a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország, az Egyesült Királyság, a Kínai Népköz- társaság és más érdekelt államok képviselőit hívják meg. Megegyeztek abban, hogy sem az említett értekezletre szőlő meghívás, sem az értekezlet megtartása nem tekinthető diplomácai elismerésnek, olyan államok esetében, amelyek diplomáciai elismerése még nem történt meg. Miután a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok. Franciaország és az Egyesült Királyság kormányainak meggyőződése, hogy a nemzetközi véleménykülönbségek megoldását, amely a szilárd béke megteremtése szempontjából szükséges, komoly mértékben előmozdítaná egy le szerelési egyezmény vagy legalább a fegyverzet jelentős csökkentéséről szóló egyezmény, további eszmecserét fognak folytatni annak érdekében. hogy e kérdés eredményes meg oldását az ENSZ 1953. november 28- án hozott határozatának 6. pontja szellemében elősegítsék. A négy Mi’ügy-miniszter beható eszmecserét folytatott a német kérdésről, az európai biztonság kérdéséről. valamint az osztrák kérdésről. de ezekben a kérdésekben nem tudott megegyezésre jutni.“ A csütörtöki ülésen az osztrák kérdéssel és a második napirendi Donttal öszefüggő kérdésekkel fog- ’alkoztak. Miután Dulles amerikai. Bidault francia és Éden angol külügyminiszter kijelentette, hogy nem kívá/n felszólalni, Figl osztrák külügyminiszter tett nyilatkozatot az osztrák kormány nevében. Javasolta, hogy úgy határozzák meg az ausztriai megszálló csapatok kivonásának időpontját, hogy a megszálló csapatoknak legkésőbb 1955. június 30-tg e! kell hagyníok Ausztria területét, Molotov kijelentette, hogy az új osztrák javaslat bizonnyal haladást jelent a bécsi kormány előző álláspontjához képest, de nem alkalmas a szőbanforgó kérdés kielégítő mego’dására. Dulles, Bidault és Éden rövid felszólalása után Molotov a szovjet küldöttség nevében a következő haté rozati javaslatot terjesztette be: Az osztrák államszerződéssel kapcsolatos megegyezésre Irányu'ó erőfeszítés folytatása céljából a SzovA nésrv külügyminiszter elh gyta Berlint Berlin (MTI): Dulles, amerikai külügyminiszter csütörtökön este nyolc órakor, alig egy órával a nagyhatalmi értekezlet záróülésének berekesztése után, repülőgépen elhagyta a német fővárost. Dulles este tíz órakor a Köln melletti wahni repülőtéren megszakította útját és másfélórás bizalmas megbeszélést folytatott az ott várakozó Adenauerrel. Bidault francia és Eden angol külügyminiszter pénteken délután uta- ott el Berlinből. Molotov szovjet külügyminiszter előreláthatólag szombaton tó»1 visz- sz<t Moszkvába. jetunió, Franciaország, Anglia és az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztereinek értekezlete célszerűnek tartja, hogy az osztrák állam- szerződésről szóló tárgyalásokat Becs városában, Ausztria kormányának részvételével, diplomáciai úton folytassák." A nyugati külügyminiszterek kijelentették, hogy meg akarnak is--, merkedni a szovjet javaslat pontos: szövegével. Miután ez megtörtént, Dulles javasolta, iktassák be a határozati javaslatba; a következő sorokat: .. . miután a szdvjét kormány tudomására hozza az értekezleten képviselt többi kormánynak, hogy mikor hajlandó kijelölni az ausztriai megszálló csapatok kivonásának időpontját." Bidault és Eden támogatták Dulles módosítási indítványát. Molotov szovjet külügyminiszter hangsúlyozta: Két út van. Az egyik az osztrák államszerződés megkötésének előmoz dításához, a másik a szerződés megakadályozásához vezet. A szovjet kül döttség úgy véli, hogy Dulles úr indítványa nem szolgálja az osztrák államszerződés megkötésének ügyét. A szovjet kormány az osztrák állam szerződéssel kapcsolatban benyújtott javaslatainak szellemében kíván eljárni. Molotov, mint az ülés elnöke megkérdezte, kíván-e valaki az osztrák államszerződés ügyéhez hozzászólni. Miután senki sem jelentkezett szólásra, Molotov köszönetét mondott az osztrák küldöttségnek és vezetőjének, Figl külügyminiszternek az értekezleten való közreműködéséért. Az osztrák küldöttség elhagyta az üléstermet és a négy hatalom külügy miniszterei áttértek a második napi rendi ponttal összefüggő kérdések, elsősorban a szerdai ülésen benyuj- ■ tott két szovjet javaslat megtárgyalására. Dulles kijelentette: Ami a német rendőrségre vonatkozó szovjet javaslatot illeti, annak nincs lényegbevágó tartalma és ezért nem szükséges róla tárgyalni. A másik javaslatra vonatkozólag Dulles azt az alaptalan és meglepő kijelentést tette, hogy a németek egvmás- köztl kapcsolatainak elmélyítése, össznémet bizottságok alakítása, amit a szovjet javaslat ajánl, technikai kérdés és mint ilyen, nem tartozik a külügyminiszterek értekez- ’ete elé. Molotov rámutatott Dulles álláspontjának teljesen tarthatatlan voltára. A szovjet küldöttség tudomásul veszi, — jelentette ki Molotov, — hogy a nyugati hatalmak nem kívánnak ezekről a kérdésekről tárgyalni. A szovjet kormány, a szovjet küldöttség megtett mindent annak érdekében, hogy a vitás kérdéseket a négy hatalom közös erőfeszítésével oldják meg, miután ezt a béke és a biztonság érdekei követelik. Dulles ezután azt mondotta, hogy most már késő Új javaslatokkal foglalkozni. Bidault csatlakozott ehhez az állásponthoz. Éden angol külügyminiszter azt mondotta, hogy haj- !andó tanulmányozni az új javaslatot, de nem bízik abban, hogy az megvalósítható. Ilyenmódon a nyugati külügyminiszterek minden nyomós érv és ók nélkül egymásután elutasították a szovjet küldöttség javaslatait, amelyek a német kérdés megoldására, a nemzetközi feszültség csökkentésére 'rányulnak. A külügyminiszterek ezután elfogadták a bevezetőben közölt kammü nilkét. Molotov azzal a kérdéssel fordult a külügyminiszterekhez, kívánnak-e még nyilatkozatot tenni. Mindhárom nyugati külügyminiszter röviden felszólalt. Felszólalásuk közös tartalmát Eden angol külügyminiszter a következő szavakkal fejezte ki: „Szembe kell néznünk a csalódással“, Molotov szovjet külügyminiszter végül összefoglalta a berlini értekezletén elért eredményeket és rámutatott azokra az okokra, amelyek egyes kérdésekben eddig megakadályozták a négy hatalom képviselőinek megegyezését. 8z indiai fegyveres őrség csütörtökén törvénvtetönii! átadta az amerikainak a 17 liadüogoiygyilkos ügynököt Keszon (Uj Kína) Az indiai fegyveres őrség február 18-án törvénytelenül átadta az amerikai félnek a koreai és kínai hadifoglyok meggyilkolásának vádjával letartóztatott és perbe fogott 17 csangkajsekista és 'iszinmanista ügynököt Amerikai hírügynökségek felfedték: az amerikai fél e gyilkosok átvétele után nyomban elhatározta, hogy átadja őket Csang Kaj-Sek és Li Szih-Mah hatóságainak. Masryar orvosok Moskva ban magyar vendégeket. A. F. Tretyakov leható beszélgetésben ismertette a iüldöttség tagjai előtt a Szovjetunió ’igészségügyéneik fő elveit és szerve setét. A küldöttség ezután találkozott a minisztérium több felelő? munkatársával
