Tolnai Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-21 / 44. szám
4 NAPLÓ 1954 FEBRUAR 23 KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK Philipp Whiley atomlázálma A Connecticut állambeli Gro'.onban nemrég vízrebocsáitottók az újtípusú ..Nautilus" tengeralattjárót — írják az amerikai lapok. Az esemény alkalmával rendezett ün ntepélyetn Strauss, az atomenergialbizotlság el nőké kijelentette: „A Nautilus Amerika szellemét képviseli.. Másnap azonban, bár mily furcsa, a szenzációhaj hász reakciós amerikai sajtó nem a Nautilus-sal foglalkozott elsősorban, hanem Philipp Whiley „regényének" megjelenésével. Kérdés, miért tartják ilyen nagyra Philipp Whiley-t? Azért, mert „regényének" megjelenését összeegyeztetve a grotoni ünnepséggel részletekbemenően leírja, hogy a Nautilus tengeralattjárót hogyan lehetne, felhasználni egy atomháborúban .. a Szovjetunió ellen! Philipp Whiley-t már cégóta úgy ismerik, mint az atompszihózis egyik legfőbb „irodalmi terjesztőjét" az Egyesült Államokban. Whiley „elbeszéléseiben" és „regényeiben“' erőteljesen hirdeti Ame rika atom-, hidrogén- fölényének „eszméjét““. azt, hogy Amerika ezek kel a tömeggyilkos fegyverekkel elpusztíthatja a világot. Emlékezzünk vissza erre a tényre: 1951 októberében Whileyriek egy kis cikke megjelent a „Colliers“ amerikai folyóirat hírhedt atomszámában, amelyet a világ közvéleménye az első sortól az utolsóig nyílt háborús felhívásnak minősített. Nem is kell, hogy ismertessük Whiley .Holnap" című új „mű vének“ tartalmát. — Egyetlen idézetre szorítkozunk. Ez az idézet nemcsak a szerző túlburjánzó fantáziáját mutatja, hanem az egész provokatív irodalmi ponvva irányzatát is felfedi: ..A tengeralat1 járónak sikerült behatolnia a Finn-öbölbe ... A magas hőmérséklet egy másodperc törtrésze alatt elpárologtatta a Finn-öböl vizét-.. Az emberek meghalnak.'“ Philipp Whiley atom- lázálma annyira gonosz és sötét, hogy még a Daily News című reakciós newyorki lap is, ismervén az amerikai társadalom valódi szellemi beállítottságát és számolván ezzel, megjegyzi a foga között: a „Holnap““ című regény erősön a „rémképek" felé hajük. Az egyszerű amerikaiak nyilván még sok kai élesebben elítélik Whiley fércművét. Erről könnyen meggyőződhetünk a Daily News hasábjairól is. Január t8-án, abban a rovatban, ahol alkalmi beszélgetéseket közölnek newyorki lakosokkal és New Yorkba érkező utasokkal, válaszok olvashatóit er- -e a kérdésre: „Milyen komoly változást szerelne ön látni 1954- ben?" Toézzük Andrewsné válaszát: „Szeretném, ha a nagyhatalmak megegyeznének az atomfegyver eltiltásában. — Az atomenergia így sok áldást hozhatna minden országra és emelhetné az életszínvonalat a kevésbbé fejlett országokban is.“ Andrewsné és az egész amerikai nép merőben más álláspontot foglal el az atomenergia felhasználásával kapcsolatban, mint az Egyesült Államok agresszív körei, amelyeknek terveit Philipp Whiley a „Holnap" című regényében oly vigyázatlanul kifecsegi. Börtönbe kívánkoznak . . . Mint a Gazette című kanadai lap írja, az elmúlt év folyamán 18.803 ember kérte a montreali rendőrséget, hogy ... zárják börtönbe! Ilyen tömegesen kívánnak az emberek rács mögé kerülni! Kanadában talán valami paradicsomi hely a börtön? Nem, egészen másról van szó. Kanadában rohamosan nő a munka- nélküliség. A kanadai szakszervezeti kongresszus elnöke nemrég kijelentette, hogy január végére Kanadában több, mint 500 ezer ember mun- vanélküU lesz. Beszélt a dolgozók súlyos helyzetéről és azt mondta, hogy „az országban nyomor uralkodik Ezért akarnak a kanadaiak, akiknek nincs betevő falatjuk, börtönrács mögé kerülni. Ugyan mit válaszolt a montreali rendőrség a szokatlan kérelmekre? Mint a Gazelle gúnyosan megállapítja, az elkeseredett embereknek még ezt a vajmi szerény kérését sem teljesítették... Megjelent a „P.opagandista" februári sz ma A propagandista februári száma közii a Központi Vezetőség határozatát a párt nevelőmunkájának megjavításáról. A határozat sokoldalúan elemzi pártunk politikai tömegmunkájának jelentős eredményeit, feltárja, milyen hiányosságok mutatkoz nak agitációnk tartalmában és módszereiben. Ezután részletesen ismerteti, a párt és a tömegek kapcsolatának megerősítése érdekében a politikai tömegmunka kiszélesítése és magasabb színvonalra emelésével kapcsolatos feladatokat. . Antos István „Az önköltségcsök kentés: a szocialista felhalmozás és az életszínvonalemelés döntő forrása“ című cikkében elemzi, hogy népi demokráciánk fejlődésének új szakaszában miért kell fokozott figyelmet fordítani az önköltségcsökkentésre. Ezután az önköltségcsökkentés és a szocialista felhalmozás, az életszínvonalemelés összefüggését fejtegeti, majd az önköltség összetevőinek megvilágítása után részletesen ismerteti, hogyan áll az önköltségcsökkentés helyzete Magyarországon, és milyen feladataink vannak e téren. Halász József: ' „Tanácsok pártirá- nyftásának és pártellenőrzésének Skércjéséhez“, címmel írt cikket, amelyben kifejtig hogyan kell érvényesülnie a kollektív vezetés és egyszemélyes felelősség élvének a tanácsok munkájában, mi a tanácsok feladata a szocialista törvényesség betartása, a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos feladatok terén. Tóth József: „A szocialista munkaverseny egyes kérdései“ című cikkében a verseny elvi alapjainak kifejtése után a hazánkban folyó munka- versenymozgalom fejlődéséről ad áttekintést, majd a szocialista verseny előtt álló időszerű feladatokat világítja meg Vértes Imre: „A bolsevik taktika néhány vonása a proletárforradalom előkészítésé idején“ című cikke az SZKP Története VII. fejezetének feldolgozásához nyújt segítséget. Ráirányítja a propagandisták figyelmét a fejezet legfőbb kérdéséire, elősegíti, hogy a tanultakból helyes következtetéseket vonjanak le. Gaál Albert: „Hogyan tanítsuk a fiataloknak a „Népköztársaságunk alkotmánya" című tananyagot“ cikkében színes és sok példán keresztül mutatja meg, hogy a fiatalok tanfolyamain hogyan érhetik el a propagandisták, hogy felkeltsék az érdeklődést a tanultak iránt. A „Válasz a propagandista kérdéseire“ rovatban közölt cikkek több fontos, a pártpropagandában felmerülő kérdésre adnak választ. így Fekete Ferenc: „A kis- és középparaszti gazdaságok kibővített újratermeléséről. Ripp Géza: „A szabadpiacról és az állampiac szabályozó szerepéről“ írott cikkei. Gömöri Endre: „Patet-lao és Vietnam“ című cikke azt segíti elő, hogy a propagandisták helyesen igazodianak el az indokínai eseményekben. Sági Tivadar: „A?, áruban megtestesülő munka kettős jellegét ismerteti röviden. Wirth Adám: „Az osztály viszonyok és az osztályharc néhány kérdése a népi demokráciákban“ címmel írt cikket. ,;A propagandamunka tapasztalatai" rovatban közli a lap Hajdú József megyei párttitkár cikkét: „A pártoktatás tapasztalatai Nógrád megyében" címmel. Varga István: „Nagyobb figyelmet az elsőéves politikai gazdaságiam tanfolyamokra“, Hunyor Erzsébet: „Közvetlen elvtársi beszélgetéseket a politikai iskolákon“ című írásait, valamint az „Ismét megnyílt a magyar munkásmozgalom. története „múzeum“ című költeményt találjuk meg ebben a rovatban. A „Mit olvasson a propagandista“ rovatban a „Lenin Magyarországról“ című művét, valamint a propagandisták útmutatójában javasolt szépirodalmi művek közül néhányat ismertet a folyóirat. Közli még a lap Barabás Bertalan propagandista levelét a propagandista konferencia módszeréről és a szerkesztőség felhívását az olvasókhoz a levelezőkap- [ csolat kiszélesítéséről. I MTI, Mit kell tudni as új begyűjtési rendeletről¥ VL ti. Búsbeadási kötelezettség,, Az 1954. évtől kezdve a termelők az eddigi külön állatbeadási és külön baromfi- és tojásbeadási (kötelezettség helyett egységes húsbeadási kötelezettséget tartoznak teljesíteni. Húsbeadásra az a termelő köteles, akinek szántó- és rétterü'et.e esvüt- tesen az egy kát. holdat eléri, vagy meghaladja. Tehát húsibeadási kötelezettséget az is köteles teljesíteni, akinek esetleg szántóterülete minősen, de rétterülete van. Ezzel szem ben más művelési ágú földterület után húsibeadási kötelezettség nincsen, csupán a szántó és rétterület után. Azok a termelők, akiknek szántó- és rétterülete a 800 négyszögölet eléri, vagy meghaladja, de az egy holdnál kisebb, továbbá a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjai háztáji gazdaságuk után húsbeadásra nem kötelezettek, hanem e helyett évenként 3 kilogramm tojás és baromfit, vagy ennek megfelelő mennyiségű sertészsírt adhatnák be szabad választásuk szerint. Jelentős kedvezménynek szánni a húsbeadási kötelezettségnél, hogy az idén a legelő terü'etek után húsbead iái kötelezettség sincsen, holott tavaly a terményen kívül élőállat, tojás, baromfi beadást is kellett utána teljesíteni. További kedvezményt jelent as is, hogy a kert, szőlő terület után nincsen meg a tavalyi tojás- és baromi i beadási kötelezettség sem. Esek mellett a kedvezmények mellett döntő jelentősége van annak, hogy az 1954. évi húsbeadási kötelezettség lényegesen alacsonyabb, mint az elmúlt évi volt. Sokan, akik a rendeletet nem megfelelően ismerik, vagy tudatosan zavart kelteni igyekeznek, azt hangoztatják, hogy az idei húsbeadási kötelezettség magasabb, mint az elmúlt évi volt. Ez az állítás nem igaz és a tények elferdítését jelenti! Az idei húsbeadási kötelezettség minden termelőnél lényegesen kevesebb az 1953. évinél, de nézzük ezt meg közelebbről is. Az új begyűjtési törvény a húsbeadási kötelezettséget húskilogrammban állapítja meg kát. holdanként. Ez az egységes húsbeadási kötelezettség magában foglalja úgy az élőállat, mint a tojás- és baromfi 'beadási kötelezettséget. A húsbeadási kötelezettség mértéke a termelőszektoronként változik, éspedig: mezőgazdasági termelőszövetkezetnél kát. holdanként 9 húskg, I. és II. típusú tszcs tagoknál 115.59 húskg, dolgozó parasztoknál 16.50 húskg, nagygazdák és egyéb falusi ki- zsátományolóknál 17.50 húskg. Nézzük meg ezzel szemben az elmúlt, 1953. évi kötelezettséget. Tudnunk kell, hogy az 1952'53-as gazdasági évben az élőállat beadási kötelezettség még gazdasági évre volt megállapítva 1952. július 1-től 1953. június 30-ig terjedő időre. Az elmúlt évi begyűjtési törvény — éppen azért, hogy 1954. január 1. napjával .a naptári éves begyűjtésre áttérhessünk —, a húsbeadási kötelezettséget csak félévre, 1953. év II. félévére állapította meg. Ezt a tényt, hogy az elmúlt évi kötelezettség csak félévi kötelezettség volt, világosan kimondja az 1952. évi 26. számú törvényerejű rendelet is, de mindenki világosan láthatja abból, hogy ezt a félévi kötelezettséget minden terme’őnek csak fél évre, tehát 1953. július 1-től 1953. december 31-ig terjedő időre ütemezték 'be. Ha tehát azt akarjuk megállapítani, hogy az elmúlt évi kötelezettség mennyivel volt nagyobb, mint az 1954. évi kötelezettség, a tavalyi féléves kötelezettséget át kell számítanunk egész évre, vagyis kétszeresen kell vennünk, mert az 1954. évi, tehát a most megállapított kötelezettség már egész éves, 1954. január 1-től 1954. december 31-ig terjedő időre van megállapítva. Ezt figyelemibevéve a termelők 1953. évi, teljes évi húsbeadási kötelezettsége az alábbi volt: Mezőgazdasági tsz-eknél: állatbeadás a II. félévre 7.70 kg, ami egész évre számítva 15.40 kg baromfi beadás egész évre 1.50 kg tojásbeadás egész évre 1.10 kg tehát, összesen 18,— kg Ezzel szemben az 1964. évi mindössze 9 kg, L és II. típusú tszcs tagoknál: állatbeadás 1953. II. félévre 12.60 kilogramm, ami egész évre számítva 25.20 kg baromfi beadás egész évre 2.50 kg tojás beadás egész évre 2.50 kg összesen tehát 30.20 kg Ezzel szemben az 1954. évi mindössze 15.50 kg. Dolgozó parasztoknál: állatbeadás 1953. II. félévre 12.60 kilogramm. ami egész évre számítva 25.20 kg baromfi beadás egész évre 2.50 kg tojás beadás egész évre 3.50 kg összesen tehát 30.20 kg Ezzel szemben az 1954. évi mindössze 16.50 kg. Nagygazdáknál és egyéb falusi kizsákmány olóknál : állatibeadás 1953. II. félévre 13.— kilogramm, ami egész évre számítva 26.— kg egész évi baromfi beadás 2.50 kg egész évi tojás beadás _____2.50 kg t ehát összesen 31.— kg Kajáit szemben az 1954. évi mind*' össze 17.50 Ebből az összehasonlításból világosan kitűnik, hogy az ellenség bármiféle töreszitelése. ellenére la, az 1954. évi 'húsbeadási kötelezettség lényegesen kisebb, mint az elmúlt évi kötelezettség volt. Kormányunk éppen a beadási kötelezettségek mértékének ilyen csökkentésével is jelentős kedvezményeket nyújtott a parasztság számára. A kötelezettségek csökkenése elősegíti az állattartás növekedését, a parasztság jövedelmének fokozását. Különösen alacsony a termelőszövetkezetek húskivetése, aminek célja a termelőszövetkezetek jövedelmének további növelése és igy a termelőszövetkezetek * megszilárdulásának segítése. A húsibeadási kötelezettség kiszámítása . egyszerű, minden termelő könnyen kiszámíthatja saját húsbeadási kötelezettségét. A fentiekben ismertetett holdankénti beadási 'kötelezettséget meg kell szorozni a kát. holdak számával és igy megkapjuk a húsbeadási kötelezettséget. Például: A terménybeadásnál tárgyalt példához visszatérve, ahol a termelő szántóterülete 5 kát. hold 1.200 négyszögöl, a rét területe, 1 kát. hold 350 négyszögöl volt, a hús- beadási kötelezettséget megkapjuk, ha a holdankénti beadási kötelezettséget megszorozzuk a holdak számával, vagyis 16.50x7 = 115.50 húskilor gramm A parasztság megsegítését jelenti azt is, hogy amíg az elmúlt évben az élőállat, tojás, baromfi beadásnál semmiféle kedvezmény, mérséklés nem volt, az idén a húsibeadási kötelezettséget is lehet és kell mérsékelni a következő címeken: Húsbeadási kötelezettség mérséklése: L Szociális kedvezmény: Az öregek, munkaképtelenek, tényleges katonai szolgálatot teljesítők kedvezménye a húsbeadásnál Is ugyanúgy megvan, mint a. terménybeadási kötelezettségnél. Vagyis a húsbeadási kötelezettségből 3 kát. holdra eső mennyiséget el kell engedni abban az esetben, ha a beadásra kötelezett férfi a 65. életévét, illetőleg a beadásra ikötelezett nő a 60. életévét betöltötte, vagy a beadásra kötelezett személy munka- képtelen, vagy tényleges kát nai szolgálatot teljesít, feltéve minden esetben, hogy háztartásában munkaképes családtag nincsen. Az elengedés részletes szabályai, Ugyanazok, mint a terménybeadási kötelezettségénél, ahol részleteiben tárgyaltuk. 2. Többgyermekes családok kedvezménye. Ezen a címen azokat az 5. kát. holdnál kisebb szántó- és rétterülettel rendelkező termelőkét illeti meg kedvezmény, akik legalább három 14 éven aluli gyermek eltartásáról gondoskodnak. Az olyan termelők húsbeadási kötelezettségét, akiknek szántó- és rétterülete együttesen az 5. kát. holdat nem éri el, az általuk eltartott harmadik 14 éven aluli gyermek után 50 százalékkal csökkenteni kelt, míg négy, vagy ennél több 14 éven aluli eltartott gyermek esetében a húsibeadási kötelezettséget teljes egészében el kell engedni Például: ha egy 5 hold szántó- és rétterületen aluli. termelő háztartásában négy 14 éven aluli gyermek van, akik 13, 11, 8 és 7 évesek, akkor ennek a termelőnek az egész húsbeadási kötelezettségét törölni kell. Itt is érvényesül, hogy csak a 14 éven aluli gyermekeket lehet figyelembe venni. 3. Termelési szerződéssel lekötött területek kedvezménye, A begyűjtési törvény a húsbeadási kötelezettségiből is mérséklést ad termelési szerződések esetében. Előírja a törvény, hogy a) cikória,, cukorrépa, gyapot, kendermag. olajlen cs szójabab termelési szerződés esetébeírj, amikor a termelők a leszerződött terület felének megfelelő területet a búsbeadáw kötelezettség alól mentesíteni kell, b) mig a többi szerződött növények esetében a leszerződött területet kell teljes egészében mentesíteni a húsbeadási kötelezettség alólPcldául: egy termelő 600 n-61 dohányra szerződött, ebben az esetben húsbeadási kötelezettség alól 300 n-öl területet mentesítünk, míg ha 1 kát. hold bíborherére kötött termelési szerződést, a húsbeadási kötelezettség alól is 1 kai. holdat mentesítünk. 4. A rizsvetésterületek mentesülnék a húsbeadás alól. 5. Uj tszcs-k kedvezménye: í , • t Az 1953. szeptember 1 napja után alakult mezőgazdasági termelőszövetkezetek, továbbá az 1953. szeptember 1. napja után alakult, alapszabály szerint működő L vagy ti típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai egy évig a húsbeadási kötelezettségből 20 százalékos kedvezményt kapnak. Ez a kedvezmény csak azokat illeti meg, akik az új mezőgazdasági termelőszövetkezetet alakítják, tehát alapitó tagok. Nem illeti' meg azokat, akik már meglévő mezőgazdasági termelőszövetkezetbe, vagy: I, II. típusú termelőszövetkezeti cso-v pprtba lépnek be. A húsbeadási kötelezettség térén nyújtott kedvezményeknek is nagy jelentőségük van. Az öregeknek, munkaképteleneknek, valamint a tényleges katonai szolgálatot teljesítőknek nyújtott kedvezmény • lényegesen megkönnyíti a kötelezettségek teljesítését. Az 5 holdnál kisebb területű termelőknek a sokgyermekes családoknál nyújtott kedvezmény szerves része kormányunk, azon intézkedéseinek, amelyekkel segíti, támogatja a sokgyermekes családokat. A termelési szerződések esetében kormányunk azért ad kedvezményeket a búsbeadási kötelezettségnél is, hogy még jövedelme-, zőbbé tegye a szerződéses, főleg ipari növények termélését. Az újonnan alakult termelőszövetkezetek részére a 20 százalékos mérséklés könnyítést jelent a megszilárdulásukban, a közös állatállomány kifejlesztésében. A húsbeadási kötelezettség' négy csoportra oszlik: 1. sertésbeadás, 2. baromfibeadás, 3. tojásbeadás, 4. szabad választási} husbeadás. A holdanként huskilogrammban megállapított húsbeadási kötelezettségből a tojás- és baromfi- beadás mennyisége az egész ország területén azonos, míg a sertés és szabadválasziású húsbeadás egymás közötti arányát a begyűjtési miniszter a helyi állattenyésztési adottságok figyelembevételével állapította meg. Helyes a törvénynek ez az intézkedése, hiszen célunk az ország állatállományának, főleg a szarvasmarha állományának növelése. Ellentétes lenne tehát ezzel. és az állatállomány fejlesztését akadályozná, ha mindenütt egyforma arányban kellene hízottsertést és szabadválasztású húst — ami főleg szarvasmarhában kerül teljesítésre — beadni. Nyilvánvaló, hogy ahol a szarvasmarhaállomány viszonylag kevesebb, ott a sertésbeadás arányát kellett emelni és a szabadválasztásút csökkenteni, mert ez szolgálja a parasztság, de ai egész közösség érdekeit is, (Folytatjuk)
