Tolnai Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-21 / 44. szám

2 NAPLÓ 19*4 FPTOrrrAlt n E'méléti tanácsadás A szocialista törvényesség A% MNDSZ-sser vezetek munkájáról A FADDI KOSSUTH TERMELŐSZÖVETKEZET asszonyai érez­ték, hogy munkájukat nagyban elősegítené, ha a termelőszövetkezetben MNDSZ-szervezet lett volna. Az elmúlt napokban megalakult az üzemi szervezet. Lelkes gyűlést volt. Az asszonyok megvitatták a munkájukban elért nagyszerű eredményeket, de nem titkolták azt sem, hogy előfordult számtalanszor hiányosság is. Felfedték a hiányosságok elkövetésének leg­fontosabb okait, és elhatározták, hogy ebben a gazdasági évben már nem fognak elkövetni komolyabb hibákat. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat meg­valósítása érdekében elhatározták, hogy minden lehetőséget megragadnak a magasabb terméseredmények, a magasabb osztalék eléréséért A tsz elnöke — aki ugyancsak jelen volt az MNDSZ alakuló gyűlésén — javas­latait tett arra, hogy a Duna vizét jól lehetne értékesíteni a viziszárnya- sok tenyésztésénél. A termelőszövetkezet nemrég örült, ha 50—60 da* rab kacsája, libája volt. Az idén azonban ennyivel nem elégednek meg. A viziszárnyasok számát többszörösére emelik. Ezer darabnál is többet akarnak tartani. A tervek megvalósítása érdekében már az MNDSZ alakuló gyűlésén — a tsz vezetőség egyetértésével __ baromfigondozót v álasztottak. Az asszonyok választása Petróczi Józsefnére esett, aki sok­sok tapasztalatot szerzett már a baromfitenyésztésben. A baromfigondozó vállalta, hogy tervszerű, gondos ápolással 10 százalékkal csökkenteni fogja a baromfielhullást. Több asszony megemlítette, hogy az elmúlt gazdasági évben milyen, jól szerepeltek a 300 munkáegységes mozgalomban. Elhatározták, hogy az idén is a 200 munkaegységes mozgalom keretében végzik munkájukat Több asszony arra tett vállalási, hogy az idén is túlszárnyalják a 200-at Máris elkezdték a nemes vetélkedést, pedig még csak a melegágyi mun­káknál tartanak. Egymást versenyre hívták ki. Nem dicsekedhettek a faddi Kossuth asszonyai azzal, hogy minden, asszony rendszeresen kivette részét a munkából. Ezért nagy örömmel fogadták Csapó Jánosné kezdeményezését, aki vállalta, hogy minden hé­ten legalább öt napot a termelőszövetkezet területén fog dolgozni. Az 5 napos mozgalom elterjesztése most a Kossuth tsz asszonyainak egyik legfontosabb feladatává lett.. A nőgyűlés végül is úgy határozott, hogy a megye valamennyi ter­melőszövetkezetéhez felhívást intéz, hogy ahol annak lehetősége megvan, tenyésszenek viziszárnyasokat, kövessék az ő példájukat. ¥ A BONYHÁDI SZABAD FÖLD CERM EDO SZÖVET KEZET asszonyai példamutató munkát végeztek az elmúlt esztendőben is. Az Országos Nőkonferencia után az új feladatoknak megfelelően tovább fokozták mun­kájukat, hogy termelőszövetkezetük még szebb eredményeket mutathas­son fel. Különböző nőbizottságokat szerveztek, hogy a termelőszövetkezet valamennyi asszonyát be tudják vonni az MNDSZ-szervezetbe, $ igy az asszonyok nevelésén, felvilágosításán keresztül még nagyobb aktivitásra serkentsék őket a termelés területén. Különösen jól működik a Szabad Föld termelőszövetkezetben a ter­meléssel foglalkozó nőbizottság. A bizottság 7 tagja vállalta, hogy meleg- ügyi zöldségféléket termelnek, amiből korán lehet komoly pénzösszegeket biztosítani a termelőszövetkezet valamennyi tagja számára. Fáradozásuk nem is hiábavaló. A többi zöldségfélék közül például a melegágyi retek már olyan állapotban van, hogy március elején már piacra is vihetnek belőle. Most gyékénytakarókat készítenek a melegágyakra. A bonyhádi Szabad Föld tsz asszonyainak jó munkája példakép lehet megyénk többi asszonyai számára is. A HOSSZÜ TELI ESTEKEN, amikor nem igen akad más munka a gazdaságban, szívesen összejönnek az asszonyok, hogy egyiktől, másiktól tanuljanak. Az asszonyok egyik leggyakoribb munkája a szabás, varrás. Azelőtt csak ritkán nyílt alkalom egyik vagy másik asszonynak, hogy válójában mestere legyen ennek a háztartásban szinte nélkülözhetetlen munkának. * Az MNDSZ-szervezetek megyeszerte szabás-varrás tanfolyamokat szerveztek. Ezek igen népszerűek s egyre nő a látogatottságuk. Tamásiban az első alkalommal még csak tizennégyen jöttek össze, de a következő foglalkozáson már 90 asszony vállalkozott arra, hogy végighallgatja a tan­folyamot. Tolnán is csak a közelmúltban kezdte meg az MNDSZ-szervezet szer­vezésében a szabás-varrás tanfolyam a munkáját. Néhány nap alatt hire ment a községben ennek a jó kezdeményezésnek. A 15-ös létszámú tan­folyam vonzotta a tanulnivágyó asszonyokat. A következő héten már harmincnyolcán jelentek meg. Faddon is kérték már az MNDSZ-asszonyok, hogy a közeljövőben szervezzenek hasonló tanfolyamokat. A szocialista törvényesség elvi kér­déseinek tanulmányozása, megértése épp úgy feladatunk, mint ahogy fel­adatunk, kötelességünk a szocialista törvényesség megszilárdítása és ma­radéktalan megvalósítása. I Első kérdésként azt kell röviden megvizsgálni, hogy mi a jog, (köte­lesség isi), mert a törvényesség ál­talában a különböző jogok és köte­lességek betartását jelenti a külön­böző szervek és az állampolgárok ré­széről. A szocialista törvényesség alatt azt értjük, hogy a szocialista állam tör­vényeit, valamint az államhatalmi és államigazgatási szerveknek a tör­vények végrehajtásával kapcsolatos összes rendelkezéseit egyrészt vala­mennyi állami szerv, hivatalos sze­mély,, másrészt az állam minden polgára köteles pontosan és mara­déktalanul betartani. A jog az uralkodó osztály akara­tának kifejezője. Az állammal együtt jelennek meg a törvények, mint az államhatalom olyan előírásai, ame­lyek az uralkodó osztály érdekeit szolgálják. A magántulajdon megje­lenésével és az osztályok kialakulá­sával egyidejűleg a magatartási sza­bályok a társadalmi egyenlőtlenséget fejezik ki és szilárdítják meg. A jogszabályok, vagyis a törvények a vagyonosokat védik és nyíltan más­féleképpen értékelik a vagyonos és vagyontalan osztályok érdekeit. Ez az egyenlőtlenség csak a szocialista társadalom felépítése során változik meg alapvetően. A törvényesség lényege aszerint változik, hogy milyen állam törvé­nyeinek betartásáról van szol Éles különbséget kell tenni a burzsoá és a szocialista törvényesség között, mivel más a szerepük és a tartalmuk az adott társadalmi viszonyokon be­lül. II. , A burzsoázia a törvényesség jel­szavat a feudalizmus elieni küzde­lemben, majd ennek maradványai el­leni harcban vetette fel. Az ura­lomra jutott burzsoázia természete­sen olyan törvényeket alkotott, amelyben a jogok látszólag vannak meg. Valójában azonban arra szol­gált, hogy biztosítsa a kizsákmányo­lás szabadságát, a hatalom meg tar­tását és a munkásosztály elnyomá­sát. Azonban haladást jelentett a feudalizmus nyílt erőszakával szem­ben az előjogok és önkény ellen, amelyek nagyban akadályozták a ka­pitalista termelés kifejlődését. Amikor azonban arra került sor, hogy a munkásosztály a törvények­ben „biztosított" jogokat számon- kérje a burzsoáziától, akkor a bur­zsoázia minden esetben a törvény- sértés útjára tért, mert akadályozta a munkásosztály elnyomására irá­nyuló törekvéseiben az a törvényes­ség, amelyet saját maga létrehozott és hirdetett. A burzsoázia az imperializmus kor szakában teljesen felrúgja a törvé­nyességet és saját törvényeivel ke­rül szembe. Pl. az USA-ban az alkot­mányra nem szabad hivatkozni, vagy terjeszteni, mert ez az imperialis­ták szemében felforgató cselekmény­nek számít. Ennek értelmében sorjá­ban ítélik el a kiváló békeharcoso­kat, elsősorban a kommunistákat. összefoglalva a burzsoá államok­ban az úgynevezett törvényesség a kizsákmányoló kisebbség érdekeit orv ja. A dolgozó tömegek irányában önkény és törvénytelenség uralko­dik. A mad kapitalista államokban nincs többé úgynevezett személyes szabadság. A személyes szabadságot most csak azok részére biztosítják, akiknek tőkéjük van. A többi pol­gárral csak mint kizsákmányolásra alkalmas emberi nyersanyaggal szá­molnak. A kapitalista társadalomban az ember a maximális profilt kicsikará­sára irányuló könyörtelen törvé­nyeknek van alávetve, amely az em­bereket nyomorra, munkanélküliség­be és véres háborúkra ítéli. III. A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetősége 1953. június 28-i határozata különös nyomatékkai mu­tatott rá a szocialista törvényesség­re, mint a szocializmus építését se­gítő hatékony módszerre, A határo­zat ezen része abból indult ki, bogy a különböző szervek, amelyek a tör- ! vényesség betartására és betartatá­sára hivatottak, nem kezelték kellő komolysággal, sőt több esetben kö­zömbösséget tanúsítottak az alkot­mányban biztosított jogok és köte­lességek betartása és betartatása iránt. Abból kell kiindulni, hogy a szo­cialista törvényesség minden voná­sában alapvetően különbözik az ú. n. burzsoá törvényességtől. Jelenti a szocialista jogszabályok, a mun­kásosztály, a dolgozók akaratát ki­fejező törvények, rendesletek, hatá­rozatok, feltétlen és maradéktalan érvényesítését, amely az állampolgá­rok tevékenységének megingathatat­lan alapelve. Érvényesülése a pro­letárdiktatúra erősítésének és fej­lesztésének alapvető módszere. TV. A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetősége 1953. június 28-i határozata megállapította, hogy bár értünk el a szocialista törvényesség vonalán eredményeket, azonban en­nek gyakorlati megvalósítása folya­mán olyan hibák fordultak elő, ame­lyek lazították a jogrendet, a do'go- zók jogait és igy zavarták a szocia­lizmus építésének menetét. Külö­nösen sok hiba fordult elő a mező- gazdaság szocialista fejlesztése, a beszolgáltatás és a munka törvény- könyvének rendelkezéseinek be nem tartása terén stb. A rendőri és igazságügyi szervek gyakran kellő alap nélkül indítottak bűnvádi eljárásokat és alkalmaztak büntetéseket és így lényegileg azok a szervek sértették meg legsúlyosab­ban alkotmányunk alapelveit, ame­lyeknek elsősorban kellett volna ezen alapelvek érvényesülését bizto­sítani. Maguk az állampolgárok sem tar­tották meg a szocialista törvénye­ket, ami nem kismértékben abból adódott, hogy nem ismerték kellően ezeket a jogszabályokat. Miiből adódtak ezek a hibák? Az állami funkcionáriusok, de az állam­polgárok nagyrésze nem ismerte a szocialista törvények jelentőségét és ha hivatkoztak is rá, ez gyakran üres jelszó maradt. így azután azok a funkcionáriusok, akiknek elsősor­ban feladata lett volna, nem tudták a törvényesség élét azok ellen (ku- lákok, kártevők, társadalmi és sze- mé’yi tulajdon fosztogatói stb.) irá­nyítani, akik népi demokratikus rendünk ellenségei. Nem tudták biz­tosítani, hogy a szocialista törvé­nyek megfelelően elősegítsék azon feladatok időszerű megvalósítását, mint amelyeket a párt, az állam, a dolgozó nép soronlévő feladatainak megjelölt. Nem volt megfelelő propaganda­munka aziránt, hogy az állam pol­gárai kellő mértékben megismerjék a szocialista törvényesség betartásá­nak jelentőségét. A törvények meg­tartására hivatott szervek gyakran bürokratikusán próbálták megoldani a felmerült problémákat. Nem mél­tatták megfelelő figyelemre a dolgo­zók jogos panaszait, bejelentéseit pe­dig, amikor ezt néha megtették, ak­kor pl. nem egy esetben súlyos bűn- cselekmény felderítésére vezetett. A Magyar Dolgozók Pártja ki­elemezte azokat a feladatokat, ame­lyeket a hibák kiküszöbölésére és elért eredményeink toyáhtofejleszté­sére meg kell oldani a szocialista törvényesség maradéktalan érvénye­sülése érdekében. A Központi Veze­tőség határozata alapján a kormány- programon meg is határozta azokat a feladatokat, amelyek a jogrend megerősítése érdekében előttünk ál­lanak és amelyeket részben már meg is oldottunk. így pl. népi demokra­tikus államunk erejének bizonysá­gául széleskörű amnesztiát alkalmaz­tunk, olyan mérvűt, mint amilyenre Magyarországon még nem volt példa. Megvalósítottuk azt az elvet, hogy csakis a büntető törvények által és annak alkalmazásával lehet és kell a büntető eljárásokat és a büntetéseket megvalósítani. Einnek érdekében meg lett szüntetve a rendőrhatósági őrizet, az internálás intézménye, fel lett oldva a rendőrségi kitiltás, meg­szűnt a rendőrbíráskodás stb. Sok intézkedés történt abban az értelemben, hogy orvoslást nyerje­nek a dolgozó parasztok azon sérel­mei, amelyek különösképpen a be­gyűjtés, szerződéskötés, és a terme­lőszövetkezetek vonalán érték. így pl. három évre előre mérsékelt be­adási kötelezettség van megállapítva stb. A do1 gőzök életszínvonalának emelése érdekében igen sok közszük­ségleti cikk árát csökkentettük Az ügyészi szervezet létrehozása, mint alapvető szervezeti intézkedés alkotmányunk értelmében szintén megtörtént. Eddig az ügyészségnek kizárólagos feladata az volt, hogy esetenként vádat emeljen, illetve képviseljen az eléje került bűnügyek ben. Az új ügyészi szervezet féladata nemcsak a bűnügyekben a vád kép­viselete, hanem ezen túlmenően a bíróságok munkáján túl őrködnek afelett is, hogy a különböző szervek minden körülmények között a szo­cialista törvények kívánalmainak megfelelően működjenek. A szovjet ügyészség olyan ügyész­séggé vált, mint amely a nép teljes bizalmát bírja. E példakép nyomán ilyenné kell válnia a mi ügyészi szervezetünknek is. V. A dolgozók életszínvonalának ál­landó emelése érdekében különböző szerveknek, hivatalos személyeknek jó munkáján keresztül el kell érni azt, hogy a legegyszerűbb dolgozó is felismerje azt, hogy a terv teljesítése nem egyszerűen jogi kötelesség, ha­nem olyan szocialista kötelesség, mint amellyel aktívan járul hozzá a szocializmus építéséhez. A Magyar Dolgozók Pártja által irányított építő munka nemcsak jogi, hanem erkölcsi kötelessége is min­den szervnek, hivatalos személynek és állampolgárnak, hogy ezen irány­vonalat betartsa, amelyen keresztül alapvetően járul hozzá a munkás- paraszt szövetség erősödéséhez a munkásosztály vezetésével, mint a proletárdiktatúra egyik alapvető kö­vetelményéhez. A fentiek alapján világos tehát az is, hogy az állampolgárok beadási adózási kötelessége nemcsak jogi kö­telesség, hanem elsősorban olyan szocialista erkölcsi kötelesség, mint amely hathatósan segíti elő a szo­cializmus alaptörvényének érvénye­sülését, dolgozók életszínvonalának állandó emelését. A szocialista törvényesség szigorú megvalósítása az állampolgárok jo­gainak védelme, egyik legfontosabb előfeltétele népi demokráciánk állam hatalmának további megerősödésé­nek a szocializmus sikeres építésé­nek hazánkban is. Éppen ezért elsősorban az arra hi­vatott szerveknek, hivatalos szemé­lyeknek, de maguknak az jállam pol­gárainak is állandó és kíméletlen harcot kell folytatni a szocialista tör­vényesség betartása érdekében azok ellen, akik megsértik dolgozó né­pünk törvényekbe öntött akaratát. Fenyves Jenő. Nagyjelentőségű alapszervezeteink életében a pártvezetőségek újjáválasztása. Ezt méltón alá­támasztották az eddigi vezetőségválasztó tag­gyűlések egész menete. A megválasztott új ve­zetőségek komoly ígéretet tettek arra, hogy az előbbi hibákból tanulva igyekeznek munkájukat gyökeresen megváltoztatni, hogy a pártélet mi­nél magasabb színvonalra emelkedjen. Ez a törekvés mutatkozott meg a bátaszéki alapszervezet új pártvezetőségének első vezető­ségi ülésén is. Legelső napirendi pontként a funkciók megosztását tárgyalta. Itt is mélysége­sen érvényesült a pártdemokrácia szigorú be­tartása. Élénken megvitatták az egyes elvtársak munkáját, mielőtt javasolták volna egyhangúlag a megfelelő funkció betöltésére. Fazekas elvtár­sat, akinek agronómusi képesítése van, egyhan­gúlag megválasztották a pártszervezet titkárának. Így a pártszervezet még hathatósabb segítséget tud adni a falu dolgozóinak a mezőgazdaság fej­lesztéséről szóló párt- és kormányhatározat si­keres végrehajtásában. Vámosi elvtársat, aki mielőtt bekerült volna az új pártvezetőségbe, az egyik legjobb pártcsoportbizalmi volt, szer­vező titkárrá választották. Ágit prop. titkárnak Rozgonyi elvtársat választották meg. Sorolhatnánk tovább is az egyes funkciókra megválasztott elvtársak nevét Azonban a lé­Az új pártvezetőség első ülése nyey az, hogy mindegyiket alapos megfontolás után választották meg, ügyelve arra, hogy azon a területen megfelelő munkát tudjon végezni. Ezzel eltudják érni azt, hogy tovább mélyülhet, javulhat a pártvezetőség a párttagok, valarríint a pártonkívüli dolgozók közötti kapcsolat. Tapasztalható volt ezen az első vezetőségi ülé­sen az is, hogy a járási pártbizottság is nagyobb gondot fordít az új pártvezetőségek segítésére. Itt például Soltész elvtárs, a járási pártbizottság titkára vett részt a vezetőségi ülésen és sok jó tanácsot adott a vezetőség tagjainak, átsegí­tette őket a belső nehézségeken, részletesen meg­magyarázta, hogy milyen feladatokat ró az egyes funkciók betöltése az elvtársakra. Ezután Fazekas elvtárs, a pártszervezet új tit­kára megköszönte a pártvezetőségi tagok bizal­mát, s a feladatokról beszélt. — Legfontosabb feladatunknak kell tekintenünk — mondotta töb­bek között — a népnevelőmunka megjavítását. Jó javaslatokat tettek a többi pártvezetőségi ta­gok is a további munka megjavítása érdekében. Hideg elvtárs például azt javasolta, hogy a jövő pártvezetőségi ülésre napirendre kell tűzni a pártcsoportbizalmiak munkájának felülvizsgá­lását. Rozgonyi elvtársnő az oktatási munka, kér­déseit javasolta napirendre tűzni, Lényégében — és ez komoly eredménye az első vezetőségvá­lasztó ülésnek — a vezetőségválasztó taggyűlésen hozott határozatok szellemében hangzottak el a felszólalások. Ez természetesen minden alapszervezeti <veze­tőségre vonatkozik. A vezetőségválasztó taggyű­lés után minden vezetőségi ülést azzal keU kéz-, deni, hogy értékeljék a taggyűlésen hozott hatá­rozatokat, javaslatokat s ennek alapján, énnek szellemében szabják meg a további feladatokat, A taggyűlésen hozott határozatok ugyanis tör­vények, amelyeknek végrehajtása elsőrendű fel­adata, kötelessége a pártvezetőségnek és az egész párttagságnak. Végezetül az új pártvezetöség tagjai megegyez­tek abban is, hogy a kezdeti időben a munkák gyors megjavítása érdekében meghívják a. régi pártvezetőség tagjait is, hogy együtt még gyor­sabb, még nagyobb eredményeket tudjanak el­érni a pártélet fellendítése terén, s ennek nyo­mén még nagyobb eredményeket érjenek el a dolgozó parasztok között végzett politikai mun­kában.

Next

/
Thumbnails
Contents