Tolnai Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-20 / 43. szám

TQUIäl fltSt PROLETÁRJA! ECVESÜUETEK’ r l A MAI SZAMBÁN: Ünnep! díszelőadással megkezdődött a Magyar-Szovjet Barátság Hónapja (2. o.) — A berlini értekezlet záró­közleményének sajtóvisszhangja (2. o.) — Helyesen választottak a kommunistáit... (3. o.) — Mit kell tudni az új begyűjtési rendeletről? (3. o.) — Három év után újra otthon... (3. o.) — Lakásépítési „segély" — a múlt ban (4. o.) — A zombai DISZ kult úrgárda sikeres sze­replése (4. o.) J AZ M DP TOLNAMEGYEI PARTBIZOTTSAGANAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM ARA j>ti FILLER SZOMBAT, 1954 FEBRUÁR 20 A falusi pártszervezetek harca a mezőgazdaság fejlesztéséért B ÍREK A MEGYÉBŐL A Kaposvári Cukorgyár patronáló brigádja a da mandi gépállomásán A dalmasndi gépállomáson eggyé kovácsolóotak az üzemi dolgozók a gépállomás dolgozóival, közös erő­vel javítják á gépeket. A kaposvári Cukorgyár 8 fő­ből álló patronáló brigádja február 2-án kezdett mun­kához. Á brigád vállalta, hogy a vetőgépek javítását február 20-ig befejezi. Vállalásukat teljesítették, mert a tervben lévő 12 lóvontatású és 5 gépVontatásu vétő­gépet február 20 helyek, február 18-ra kijavították. A gépállomásra újabb segítség is érkezett: a dom­bóvári f ütő ház 3 dolgozója, akik a III. pértköngrész- szus tiszteletére azt a felajánlást tették, hogy a villa­mos berendezéseket a gépállomás területén remdbehoz- zék, az erőgépek villamosításában segítséget nyújta­nak. A munkáit már fneg is kezdték. A tárcsáikat és ekéket javító hrigád február 10-re befejezte. Most az erőgépek, fogasok és simítok javí­tásán Segédkeznek, hogy azt is határidő előtt befejez­zék A cséplőgépek javításánál még n^fni lemaradás mutaiJkoeik, amit nagy részben deszkahiány okozott, A lemaradást lelkes munkával pótolni akarják. Céljuk az, hogy egyetlen gép se maradjon javítatlanul. Dalmond és Döbrököz versenyben Dalmand község dolgozó parasztjai egyre többen tesznek vállalásokat a III. pártkongresszus tiszteletére. A február 14-én tartott gazdagyűlésen Váraljai Dezső 17 holdas dolgozó paraszt vállalást tett, hogy március 31-ig az összes tavasziakat elveti és a trágyát kihord­ja. Az 1954.' évi tojás- és baromfibeadási kötelezettsé­gét március 31-ig teljesíti. Tóth Vince és Právics Jó­zsef dolgozó piarasztok hasonló vállalásokat tettek. Dalmand dolgozó parasztjai versenyre hívták ki Döbnököat, a mezőgazdasági munkáik határidő előtti teljesítésére. A trágyakihordás:, talajelőkészítésd mun­kákét és a tavaszi kalászosok vetését határidő előtt 10 nappal befejezik. A gazdák vállalták, hogy a község legelőjén a ta­vasz folyamán 300 darab akácfacsemetét ültetnek. A legelőt fejtrágyázzák és ezáltal javítják minőségét. A gazdák nem feledkeznek meg állam iránti kötelessé­gük teljesítéséről sem. Péter József 10 holdas dolgozó paraszt 1953-ban is, de az idén is élenjár úgy adófize­tésben, min.-: a beadás teljesítésében. Utca, utcával versenyben A duraaföldvári földmű­vesszövetkezet igazgató­sága pártunk III. kon­gresszusának tiszteletére felajánlást tett. A község területén egy telephellyel cementáruk gyártását kéz di meg március 1-én. A cementáru telepen gyává­nál: cement tetőcserepet, kútgyűrűficet, betankáda- kat, blokkokat, cementla­pokat, hídgyűrűket és egyéb cementipari árukat. A március 1-i határidő­vé. a cementáruk gyártá­sát 6 személlyel kezdi meg a szövetkezet. A vasboltban a mező- gazdasági cikkeket, boro­na, fogas, ekekapa, répa­daráló készletüket úgy egészítik ki, hogy a helyi kovácsmesterekkel 50 da­rab 2—3-ás leveles boro­nafogast, 50 darab Küh­ne ekekapát, 50 darab kis méretű répadarálót ren­deltek. Ezenkívül a dol­gozó parasztság rendelke­zésére bőr lószerszámokat, szekér alkatrészeket és kész szekereket bocsáta­nak. A végrehajtás határ­idejét március l-re álla­pították meg. A párt- és kormányhatározattal kapcsolatiban sok értékes javaslat hangzott el a legutóbbi dombóvári ta­nácsülésen. A dolgozó Elárasztok „tiszta ud var “ -m ozg a! - mat kezdeményeztek, melynek atg a célja, hogy február 28-ig kihordják a trágyát. A dolgozó parasztok elmondták, hogy a községi tanács gondoskodjon az utak, hidak megjavításáról. A tanács elfogadta a dolgozó parasztok javasla.át, ígé­retet tett, hogy március 31-ig a községhez tartozó uta­kat és hidakat rendbehozatja. A tanácsülésen szó esett a fásítási tervek végrehajtásáról is. A község terein mintegy 1200 darab facsemetét kell a tavasz folyamán lei ül tolni. A jelenlegi faiskolát pedig 5000 cs eme. évei kell bővíteni. A tanácsülésen szóbakerüit a legeltetési bizottság feladata is. A községben ugyanis el vannak hanyagol­va a legelők. A dolgozó parasztok és a községi tanács most azt a feladatot szabta meg a legeltetési bizott­ság részére, hogy március 15-ig a trágyázást, március 31-ig fiedig a legelők karbantartását végezze el. A doigozo parasztok kezdeményezése és javaslata alapján a községi tanács versenyre hívta ki a döbröközi községi tanácsot. A verseny a mezőgazdasági munkák elvégzésén alapszik. Annak érdekében, hogy a versenyt a dombóvári tanács nyeríe meg, a dolgozó parasztok egymásközti versenyt kezdeményeznek a III. pártkon­gresszus tiszteletére. Utca utcával áll párosversenyben. Végül is az újdombóváriak Dombóvári hívták ver­senyre, s vállalták, hogy a trágyakihordást február 28-a helyett 25-ig végzik el. á kajdacKi tsz-ek versenyben A kajdacsi tanácsfaáz régncmlátott lelkesedés szín­helye volt a napiakban megtartott tanácsülésen. Az ed­digi munkákat értékelve megállapították, hogy vannak szép eredmények, de ezek még korántsem elegendők. A tavaszi munkákra való felkészülésben az eddig is élenjáró November 7 tsz a III. pártkongresszus tisz­teletére versenyt indított az összes mezőgazdasági mun­kák határidő előtti teljesítésére. A versenyhez csatib - kozott a József Attila és a Március 9 tsz. A versenybe bekapcsolódtak so lean az egyéni gaz­dák közül is Lengyel István dolgozó paraszt külön vállalást is tett. Az összes őszi vetését fejtrágyázza és a tavaszi munkákat elsőként kezdi el. Több gazda párosversenyre híva ki egymást a trágyhordásban. Vagy Eiéldául Imre Józsefné Varga István szőlősgazdát hívta ki versenyre a szőlőben végzendő munkákra. A tanácsülés új tapasztalatokkal gazdagította a résztve­vőket Klttieili«; Verseny a több termésért Kisvejke dolgozó pa­rasztjai tettekkel válaszol nak a párt és a kormány mezőgazdaság fejlesztésé­ről szóló határozat meg­valósítására. A tsz a szán­tóterület 30 százalékát, míg az egyéni gazdák földjeik 50 százalékát fej­trágyázták. A tavasziak vetését a megkezdéstől számítva 6 napon belül elvégzik. Az állattenyész­tés fejlesztése érdekében a réteket és a pillangós növényeket megfogasol- ják és szók 50 százalékát műtrágyával szórják be. Az engedélyezett fakiter­melést március 15-ig be­fejezik: és a fásítási ter­vet 1000 facsemetével túl­teljesítik. A gazdák egy­mással párosversenyben hordják a trágyát, mely­nek eredményeképpen Kő szegi István, Fülöp János, Fülöp József gazdák már befejezték a trágyahor­dást, vetőmagtisztítási és a gazdasági felszerelést is kijavították. Kisvejke dolgozó parasztjai lelkes munkával köszöntik a kö­zelgő tavaszt. Szakadtálon jó a tanács és a gazdák kapcsolata, egyetlen begyűjtési hátralékos sincs A falusi E>ártszervezetek előtt szin­te a földosztás óta nem vök ilyen népszerű, hatalmas feladat, mint amilyen napjainkban. A mezőgazda- sági termelés fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat, a hatá­rozat rendicVii népszerű volta mel­lett igen Komoly {olitikai, felvilágo­sít«, szerveré rr inkát követel falusi pártszervezeteinktől. Pártunk Központi Vezetősége és a minisztertanács határozatának meg valósítása új módszereket követel piártszervezeteinktől. Számos párt- szervezetben a határozat megjelenése után azonnal felismerték, hogy lük­tetőbb, elevenebb, színesebb, sok­rétűbb munkával lehet csak a tö­megek tudomására hozni, megértetni velük azt és mozgósítani őket annak maradék‘a:;n megvalósítására. A határozat nagy jelentőségét megér­tették pártszervezeteink. Ezt bizo­nyítják többek között a beszámoló­vezetőségválasztó taggyűléseken el­hangzott beszámolók, a párttagok nagyarányú aktivitása, valamint azok a határozati javaslatok is, amelye­ket a vezetőségek a taggyűlés elé terjesztettek. A párttagok és a pártonkívüliek szinte egybehangzó véleménye az volt, hogy helyes a párt kezdemé­nyezése, mert így több lesz a ke­nyér, a zsír, a hús és a könnyűipari termékek, emelkedik az életszínvonal — jobb lesz az élet A mezőgazda- sági termelés fejlesztéséről szóló ha­tározat végrehajtásában az ipari munkások nem hagyják magukra a dolgozó parasztokat, a falut. Néhány nap alatt széleskörű paxonázs-moz- galom bontakozott ki; egy-egy üzem vállalta, hogy egyik, vagy másik gépállomásnak segít a gépek kijaví­tásában. De a határozat jelentős ré­szét — a talaj termőerejének foko­zását — a mezőgazdasági munkák minőségének emelését, a termésho­zam növelését az egész mezőgazda­ságban — a dolgozó parasztságunk­nak kell lelkes, odaadó munkájával végrehajtania. A dolgozó parasztok lelkesedése, munkájának lendülete nagyrészt attól függ, hogy pártszer­vezeteink megértetik-e velük a ha­tározat jelentőségét, megértetik-e velük, hogy a határozat megvalósí­tása egyéni érdekük. Zom bán például a pártszervezet minden alkalmat megragad arra hogy ismertesse a határozatot, be­mutathassa azt. hogy a határozat megvalósítása mindenkinek egyéni érdeke. Helyi példákkal igazolva rá­mutatnak arra, hogy eddig is az járt jól, aki fejlesztette gazdaságát. — Bölcskén a pártszervezet vezetőségé­nek javaslatára a tanácsüléseken, kis gyűléseken, a kultúrotthon különbö­ző szakköreinek gyűlésein, népneve­lő értekezleten és ki tudná még fel­sorolni azt a sok-sok lehetőséget, me­lyet megragadnak a határozat nép­szerűsítésére. A dolgozó parasztok szívesen elmennek oda. ahol a me­zőgazdasági termelésről, a hozamok emelésének módszereiről van szó. Tolnán és Decsen mintegy 50—60 kis gyűlést tartottak, szinte minden alkalommal 20—30 ember hallgatta meg a kisgyűlés vezetőjének szavait és utána elmondották véleményeiket. Arról beszéltek, hogyan szándékoz­nak továbbfejleszteni gazdaságukat. Legkevesebb szó a gabona terme­léséről esett. Ezen pedig az elkö­vetkező napokban változi.atni kell. A megenyhült időjárás következtében néhány nap múlva elolvad a hó a vetések felett, s itt van máris a nö­vényápolás ideje. Ha megvárjuk, amíg annyira szikkad a talaj, hogy rá lehessen menni és széjjel szór­juk a műtrágyát, annak ha.ása ke- vókbbé érezteti termésfokozó erejét, mintha most, amíg fagyos a föld és vékony hóréteg fedi a vetést, is- tállótrágyá; szórunk szét a vetés fe­lett — felül trágyázásként. — Jelen­tős területeken kell vetnünk tavaszi búzát is, hogy eredményesen har­colhassunk a kenyérgabona kérdés megoldásáért. E téren vár az egyik legnagyobb feladat megoldásra. A kenyérgabona vetésének sikeres megoldása pártszervezeteink első­rendű feladata. Sok-sok pártszervezetünknél ta­pasztalható, hogy szeretnek a per­spektívákról, a határozat végsó cél­kitűzéseiről beszélni. Azonban el­feledkeznek arról, hogy a cél eléré­séhez sok-sok napi feladatot — részletkérdéseket kell megoldani. — Beszélnek arról, hogy milyen magas fokot ér el majd a mezőgazdaság gé­pesítése — de elfeledkeznek arról, hogy napjaink egyik legfontosabb felaoata a minőségi gépjavítás. Be­szélnek arról, hogy a határozat vég­rehajtása nyomán megoldódik vég­leg a gabonaprobléma -— de arról már kevesebb szó esik, — melyek a legfontosabb előttünk álló és meg­oldásra váró feladatok, amelyek a kenyérprobléma megoldását segítik megvalósítaná. Helyes, ha beszélünk a jövőről, mert jó elképzelni szebb, jobb életünket, de ne feledjük el. ha holnap jobban akarunk élni, ak­kor ma jobban, tervszerűbben kell dolgoznunk. Más szóval: meg kell birkóznunk a közvetlen feladatokkal. Az elmúlt hónapokban jelentős mértékben javult a pártszervezetek tömegkapcsolata. Igen sok pértonki- vüli dolgozó piairaszt kereste fel a párttitkárokat. Ezek a dolgozó pa­rasztok elmondották tapasztalataikat, észrevételeiket, s ugyanakkor taná­csot kértek: hogyan, milyen eszkö­zökkel fejleszthetik gazdaságaikat, hogy ezzel is elősegíthessék terveink megvalósulásét. A taggyűléseken bátran tolmácsolták 1 a párttagok a pártonkívüli dolgozók véleményét. A gazdagvűléseken, tanácsüléseken is igen sokan vetették fel a munkákban elkövetett hibákat, hiányosságokat és teltek javaslatot azok megszünteté­sére. Itit az ideje, hogy a sok véle- -nénv figveiembovAtK'.tirial falusi pár - szervezeteink elkészítsék saját ter­veiket. A pártszervezeteknek sürgősen meg kell javítaniok az egyénileg gaz dálkodó dolgozó parasztokhoz és ezen belül a közéoparasz: ok hoz va­ló viszonyukat Bizalommal és segí­tő készséggel kell fordulniuk a kö­zépparasztokhoz. M a gas sz í n vonalú termelési segítséget kell nyújtani ok nekik, hiszen árugabonánk és mező- gazdasági termékeink igen jelentős része éppen a középparaszti gazda­ságokból kerül ki. Be kell vonni őket a falu pioMtiikai irányításába. Meg kell' halilga'jni és figyelembe kell venni a termelési tervek elkészíté­sénél termelési tapasztalataikat. A dolgozó tömegek véleményének meg hallgatása és kezdeményezésének el­terjesztése — a kommunista munka alapvető módszere. A falusi pártpolitikai munkában az elmúlt néhány hónap alatt jelen­tős javulás következett be. Vannak szép eredmények azonban ennek ellenére csupán az első lépiéseket tet­tük meg. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy szélesebb körben kell népszerűsíteni a Központi Ve­zetőség és a minisztertanács de­cember 19-i határozatát. A falv pártszervezeteknek sokoldalú tevé­'■r»nvsé»®e1 kell meío'danteV a rá­juk háruló feladatokat. Alfcalmaz- niok kell a népnevelőmunka jól be­vált formáit: a házi agitációt, a cso­portos agitációt és a kisgyűléseket. A falusi pártpolitikai munka meg­javítása nem öncélú feladat. Ered­ményeinek a falusi pártszerveze­tek tömegkapicsolatainak megjavulá- sában kell jelenfckezpiök. A tömag- kapcsolatok"*" megjavulása eredmé­nyezze azt, hogy a falu minden dol­gozója lelkes, odaadó, munkájával, lendületes munkájuk segítségével megvalósítsuk pártunk Központi Ve­zetőségének és a minisztertanácsnak múlt év december 19-i határozatát. Tolna megyében már szinte hagyo­mányossá vált, hogy a begyűjtési versenyt Szakadat község nyeri meg. A gyönki járás kis falujában évek óta nem kellett egyetlen gazdát sem elszámoltatni, s hosszú idő óta olyan sincs, aki hátralékban lenne be­gyűjtési kötelezettségével. A$ új év kezdetén Szakadát volt az első hely Tolna megyében, ahol megindult a begyűjtés s ma is a megyei verseny első helyén áll. Soványbaromfibó! 40, szarvasmarhából 52, tojásból 15 százalékra teljesítette éves tervét, s a falu 97 beadásra kötelezett gaz­dája közül 17 egészévi baromfibe­adását, 20 egészévi szarvasma rttabe- adását már teljesítette. Olyan dol­gozó paraszt, aki idei kötelezettsé­géből még semmit ne teljesített vol­na, nincs Szakadátan, A jó begyűjtési eredmények egyik főmozgatója Genszler Péter, a tanács begyűjtési előadója, aki az állandó bizottsággal szorosan együtt dolgo­zik. Nincs tanácsülés, vagy gazda- gyűlés, ahal ne ismertetné az új be­gyűjtési rendeleteket, de minden gazdával külön is megbeszéli a be­gyűjtési kötelezettség mértékét, idő­pontját. Az állandóbizottság heten­ként tart megbeszélést, megnézik, ki hogyan áll kötelezettsége teljesí­tésével, s amikor közeleg a beadás ideje, felkeresik a gazdákat, hogy figyelmeztessék a közelgő határidő­re. — Jó a kapcsolatunk a dolgozó parasztsággal, — mondja Genszler Péter —■ ezt mutatja az is, hogy amikor a közelmúltba^ megjelent a rendelet a sertésbeadás újabb ked­vezményéről, már másnap 12 szakai dáti gazda jött el a tanácshoz s kér­te, hozzuk előbbre sertésbeadását. A jó kapcsolatnak a tanács is, a gaz­dák is hasznát látják: a község előbb teljesíti beadási kötelezettségét, az újabb kedvezmény pedig csak az eddig jelentkezett 12 gazdánál kö­zel 30 mázsa kukorica elengedését jelenti. De másban is érezhető a tanács és a gazdáik közötti egészséges kap­csolat eredménye. A falu január második felére 100 százalékra telje­sítette tejbqadási tervét. A beadá9 után közel 2000 liter szabadtejet ér­tékesítettek a szakadáti gazdálkodók míg az elmúlt év januárjában, ami­kor akadozva indult meg a begyűj­tés, semmi tejet sem vihettek szabad­piacra, Több ekétt boronát

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents