Tolnai Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-20 / 43. szám
NAPLÓ 1954 FEBFUÄR 2« 2 Ünnepi díszelőadással megkezdődött a Magyar-Szovjet Barátság Hónapja A magyar-szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény aláírásának hatodik évfordulóján, csütörtökön este az Operaházban rendezett díszelőadással megkezdődött a népünk éleiében immár hagyományossá vált Magyar-Szovjet Barátság Hónapja. A díszelőadást a Magyar Népköztar saság Minisztertanácsa és a Magyar-Szovjet Társaság rendezte. A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság zászlajával és címerével díszített színpad hátterében a Magyar-Szovjet Társaság virágokkal övezett hatalmas emblémája volt látható. ,,A magyar-szovjet barátság népünk felemelkedésének záloga" — hirdette< a színpad feletti felirat. A díszelőadás elnökségében foglaltak helyet: Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Nagy Imre, a minisztertanács elnöke, Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Gero Ernő és Hegedűs András, a minisztertanács első elnökhelyettesei. Ott volt az MDP Központi Vezetőségének több tagja, a tötnegszervezetek vezetői, a tudomány, a művészet, az irodalom, a szocialista termelőmunka kiváló képviselői. Az elnökség tagjai között volt J. D. Kiszeljov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Az elnökségben foglaltak helyet a Magyar-Szovjet Barátsági Hónapra hazánkba érkezett szovjet kulturális és művészeti küldöttség tagjai. A magyar és szovjet Himnusz elhangzása után Erdei Ferenc igazságügy miniszter, a Magyar-Szovjet Társaság elnöke nyitotta meg az ünnepséget. Erdei Ferenc megnyitó beszéde Darvas József népművelési miniszter beszédének elején a Magyar- Szovjet Barátság Hónapjának nagy- jelentőségével foglalkozott. A hazánkba érkező szovjet vendégek találkozása népünk legkülönbözőbb rétegeivel és a barátsági hónap kultu- ráíis és társadalmi eseményei, sokban hozzájárulnak ahhoz, hogy a két nép barátsága tovább erősödjék, hogy népünkben a Szovjetunió iránti szeretet érzése mind mélyebb legyen — mondotta, majd a továbbiak ban így folytatta: A Szovjetunió iránti barátságnak mély és őszinte hagyománya van már a magyar nép szívében. Akkor született, amikor a szovjet nép fiai. nehéz harcok győzelmes útjain, vérük és életük áldozásával, elhozták nekünk a szabadságot. És ahogyan ez a szabadság, dolgozó népünk mun kás, küzdelmes esztendei során, mind erősebb gyökeret vert hazánk földjében, — vele együtt erősödött, nőtt a barátság, az elmu'hatatlan hála és szeretet is, a szovjet nép iránt, népünk érzéseiben. Darvas József a továbbiakban a béketábor sikereivel foglalkozott. Rá térve a berlini értekezlet kérdéseire, megállapította, hogy ez az értekezlet ellentétben a nyugati háborús körök szándékával, a nemzetközi feszültség további csökkenését, a béke ügyé nők az erősödését jelentette. A Szovjetunió következetes békepolitikája — mondotta — s az a meggyőződése, és egyben szüntelen törekvése, hogy minden függő nemzetközi kérdést tárgyalások útján lehet és kell rendezni, újra nagyszerűen i dokumentálödott. Egyedül a Szovjetunió képviselője, Molotov elv társ tett konstruktív javaslatokat a békét veszélyeztető nemzetközi kérdések rendezésére. A béke ügyével együtt az egyes érintett népek — a németek, franciák, osztrákok és a többiek, — igaz nemzeti ügyének is ő volt a tárgyaló asztal mellett az egyedüli képviselője. A szovjet javaslatok újabb milliókat győztek meg arról, hogy a Szovjetunió a béke, az emberség, a népek igazságának az oldalán áll, szilárdan és meg rendíthetetlenül. Molotov elvtárs jávaslatait a mi népünk is mély egyetértéssel fogadta. A mi feladatunk az, hogy — híven az egyedül helyes és eredményes nemzeti politikánkhoz, —egyre tovább szilárdítsuk a baráti Szovjetunióihoz és a többi békés, népi demokratikus országhoz fűződő kapcsolatainkat. Darvas József ezután így folytatta beszédét: Néhány napja kezembe került egy kiadásra előkészített könyv levonata. A könyv címe: „Tiborc új arca" i.. Fényképek vannak benne, — régiék és újak. A régiek egyszer már megjelentek könyvben, 1937-ben „Tiborc'1 címmeL Parasztok, munkások, öregek, fiatalok, férfiak és nők arc- képgyüjteménye volt ez. De micsoda arcképek, micsoda megdöbben tő dokumentum együtt a kisemmizett magyar Tiboréról! A sok egyszerű, mesterséges beállítás nélküli arc évszázadok kínjáról, keserűségéről vallott. S most, alig másfél évtizeddel később itt van ez a könyv, a „Tiborc új arca.“ Ugyanaz a fényképész csinálta, részben ugyanazokról az emberekről is, részben a gyermekeikről, az unokáikról. Szédítő különbség ahogyan a régi és a mai képeket nézem! Két világ ez, egymástól nagyon messzi két világ, az emberi arcok. tükrén. A régi képeken a száj szél mind legöi-bedt, sírás nélküli Sírással, kietlen reménytelenséggel — a maiakon a komolyságon is átsüt a bizakodás. S a szemek! Dem van bennük és életöröm, hit és reménykedés. Szinte a pársoros aláírásokat sem kell elolvasni, hogy az egykori grófi cseléd ma saját tíz holdján dolgozik, hogy az ími-olvasni nem tudó öregasszony unokája ma egyetemen tanul, — a megváltozott arcok szavaknál érthetőbben mondják a Tiborcok népének új történelmét... Millió s millió család van ebben az országban, aki valóban történelmet mutató számvetéssel tudja ösz- szehasoniítani régi sorsát a maival. És sosem marad el e számvetésekből az elismerés, a köszönet szava: a Szovjetunió segített mindezt elérni, Dolgozóink tudják és sosem felejtik el, hogy eddigi eredményeinkben, életünk, sorsunk korszakos változásában tehetséges és szorgalmas népünk alkotó ereje mellett benne van a szovjet nép segítsége is. Dolgozó népünk — pártunk útmutatása alapján és annak a vezetésével — ma új, nagy feladatok megvalósításán fáradozik. Tudjuk, nem kisebb dologról van szó, - mint arról, hogy a szocializmus építése eredményeként az eddiginél sokkál gyorsabb ütemben emelkedjék a dolgozók jóléte, anyagi, szociális és kulturális színvonala. Ennek a programmnak. — amely mögé eddig soha nem látott egységbe sorakozott fel népünk, — ma és a következő években a legdöntőbb része: a mezőgazdaság gyors fejlesztése, termelésének növelése. Minden biztosítékunk megvan rá, hogy szocialista építésünk új szakaszának nagy és lelkesítő feladatai:. meg tudjuk valósítani. Olyan pezsgés, teremtő aktivitás és bizakodás tapasztalható ma életünk minden területén, ami vitathatatlanná teszi: új tennivalóinkat Ls sikerrel tudjuk elvégezni. Népünk bizalma pártunk és államunk iránt egyre növekszik — s ez a történelmünkben példa nélkül álló. mély összeíorrottság a nép és vezelői között a legbiztosabb aranyfedezete annak, amit kitűztünk magunk elé, el is érjük. E szilárd bizonyosság egyik forrása az is, hogy meg vagyunk győződve: mint eddig, ezután is bizton számíthatunk a Szovjetunió állandó, baráti segítségére, támogatására és állandó bátorítást, erősítést kapunk a szovjet élet kimeríthetetlenül gazdag tapasztalataiból. Számunkra viszont nagy feladatot jelent az, hogy az eddiginél még termékenyebb mó dón, még tartalmasabban hasznosítsuk a szovjet példa útmutató tanulságait. Ez mindenekelőtt azt követeli tőlünk, hogy soha egy pillanatra se elégedjünk meg a szovjet példa egyszerű vagy éppen szólamszexű hangoztatásával — hajjem mélyedjünk el a tanulságok lényegének elemzésébe s alkotó módon alkalmazzuk azokat saját tennivalóinkra, saját viszonyainkra. Soha, egy pillanatra ne engedjük sémává merevíteni a szovjet tapasztalatokat, hanem a valóságos életet, az állandóan fejlődő, változó valóságot lássuk meg bennük. Darvas József a továbbiakban rámutatott: a barátsági hónap kulturális eseményei módot adnak arra, hogy dolgozó népünk körében még tovább szélesítsük a szovjet kultúra alkotásainak megismertetését, s hogy alkotó értelmiségünk, íróink, művészeink, tudósaink között még jobban tudatosítsuk a szovjet kultúra fejlődésének, hatalmas eredményeinek hagy tanulságait. A mélységes és a tiszta humanizmus az, ami a szovjet kultúrából sugárzik; ez az, ami a sajátos nemzeti formán keresztül is azt ébreszti mindenkiben, hogy hiszen ez a miénk is! Ez az, amit a mi népünk is megőrzött a szovjet kultúra alkotásaiban ; azt, hogy a tudomány, a művészéi, az irodalom, minden az emberért van. S ezért fogadta a szívé be. Kulturális térem éppen úgy mint minden más területen, szocialista építésünk új szakaszában további nagy feladatok állanak elő.- tünk. Mindenekelőtt az, hogy kulturális forradalmunkat tovább szélesítsük, hogy régi s új kultúránk értékeit minél gazdagabban eljuttassuk dolgozó népünk millióihoz, hogy népünk szocialista és hazafias szellemű nevelését még tartalmasabbá tegyük. Ahhoz, hogy ez.t a nagy, nemzeti feladatunkat is sikeresen elvégezhessük, az eddiginél még többet kell merítenünk a szovjet kultúra eredményeiből és tanulságaiból. A mélységes demokratizmus; ez az, amit különös erővel mond számunkra a szovjet kultúra, min: követendő példát. A magasrendú marxista-leninista eszmeiség mellett a néppel való nagy, benső összeíorrott- ság az, ami a szovjet kultúra fejlődésének egyik legerősebb forrása. A néppel való mély, benső közösség nélkül nincs igazi, magasrendű kultúra. Enélkül legfőbb hivatását, a nép nevelését sem tudja betölteni. Aki járt a Szovjetunióban, annak a számára egyik legnagyobb élmény éppen ez volt: a kultúra s a nép nagy összeforrottsága, egymást formáló állandó hatása. A szovjet kultúrát — a szóvja* irodalmat s művészetet mindenekelőtt — a humanizmus mellett még a hazafiság forró érzése hatja át. A szovjet emberek érzéseiben a proletár-nemzetköziség és az izzó szocialista patriotizmus szervesen kiegészítik egymást. A szovjet emberek mélységes tiszteletben tartják más népek kultúráját — s mead a maguké: nagyon szeretik, ezért tudják megbecsülni más népekét is. A szovjet kultúra példája azt is tanítja, hogy a nemzeti sajátosság, a nemzeti jelleg egyik fontos eleme a nevelő hatásnak és a nevelő erőnek. Mi adja a szovjet kultúra nemzeti jellegé.? Megint csak: a néppel való összeforrottság. Darvas József beszédét így fejezte be: — Ez az év már fel-szabadulásunk 10. évfordulójának az előestéje, — ez év őszén országunk keleti részein százezi'ek és milliók fognak emlékezni az első-szovjet katonára, akit meg láttak, s akinek a megjelenésével életük új korszaka kezdődött eL — Minden eltelt nap s esztendő a fel- szabadulás óta új s új bizonyság, volt, egész dolgozó népünk számára, pártállásra, világnézetre való tekintet nélkül, hogy jó úton haladunk, amikor a Szovjetunió iránti elmúl- hatatlan hűség útját járjuk. Bebizonyosodott, hogy a szovjet nép iránti barátság ügye nem pártügy, nem világnézeti ügy, — hanem nagy nemzeti ügy. Éljen népünk vezérlő ereje a Szovjetunióval való barátság útján — éljen a Magyar Dolgozók Pártja! Éljen nagy tanítónk, és útmutatónk munkánkban, harcainkban, — éljen a Szovjetunió Kommunista Pártja! (Taps) Éljen a dicső szovjet népek és a magyar nép megbonthatatlan, örök barátsága! Darvas József beszéde után az ünnepség résztvevői hosszantartó tapssal ünnepelték a magyar-szovjet barátságot. Ezután I. J. Gluscsenko kétszeres Sztálin-díjas, a Szovjetunió Tudományos akadémiája elnökségének tudományos titkára, a biológiai adományok doktora, a szovjet kulturális küldöttség vezetője szólalt fal A berlini értekez’et záróközleményének sajtóvisszhangja Berlin (MTI): Hetet ütöttek az órák tegnap este Berlinben, amikor a volt Szövetséges Ellenőrző Tanács épületének tárgy a! o érmében a frissen aláiir-t közös zátony ilatkozat felett kezet fogott egymással a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország külügyminisztere. Ezzel végétért a beiúini értekezlet. A tanácskozások január 25-én kezdődtek, s huszonhét ülésen keresztül folytatódtak. Az ülések közül hatot tanítottak zárt formában. A külügyminiszterek tizenhét alkalommal ültek össze a volt Szövetséges Ellenőrző Tanács nyugatiberlini közipontjában tíz alkalommal pedig a Szovjetunió némelorszá-gi főbiztosának épületében folytattak eszmecserét. A megbeszélések összesen 95 órát vettek igénybe. A berlini értekezletről kiadott, tegnapi záróközlemény erős visszhangot keltett a világsajtóban. A nyugati burzsoá sajtó hangja úgyszólván egyetlen nap alatt jelentősen megváltozott, mert míg huszonnégy órával ezelőtt a kommentátorok túlnyomó része az értekezlet kudarcáról cikkezett, addig ma reggel már izé les körökben elismerik, hogy a anácsikozások jelentős eredményedet hóztak. A legkisebb lelkesedés termesze - esen most is az amerikai főváros politikai köreiben tapasztalható, Az AFP tudósítója szerint óvatosan11 elemzik a fejleményeket a közvélemény nyomása miatt azőn- ban kénytelenek optimizmust mutatni. Politikai körökben mindenesetre beismerik, hogy Dulles mindvégig elzárkózni próbált a kompromisszumos megoldások elől, s úgy vélekednek: „Az amerikai külügyminiszter semmit sem áldozott fel az Egyesült Államok európai politikájának alapelvei,bői annak érdekében, hogy elfogadja szovjet kollégájának álláspontját.-' Angliában bizakodó hangok hallatszanak. Allier, a londoni rádió hírmagyarázója, például ezeket állapította meg: „Hasznosak voltak .a berlini tanácskozások, mert a négy külügyminiszternek sikerült .megegyeznie egy koreai politikai konferencia egybehívásóhafc ügyében. — Hasznosak voltak azért is, mert a tanácskozás légköre viszonylag baráti volt, senkii nem gondolt szakításra, nincs szó válságról." A francia sajtóban figyelemre méltó a „France Soar1' kommentárja, amely bevallja: a nyugati hatalmaknak nagy presztízsveszteséget jelent, hogy a Szovjetunió terjesztette be azokat a javaslatokat az utolsó huszonnégy óráiban, amelyek egyfeol további utat mutatnak a német és az osztrák kérdés rendezése terén, másfelől pedig bizonyos megegyezésre vezettek, a távölkeleti ügyekben. A cikkíró megállapítja, hogy ,.Mo- lotovnak sikerült elérnie a szovjet külpolitika három, legfontosabb célkitűzését. Először: sikerült bizonyos mértékben enyhíteni a nemzetközi feszültséget és így megváltoztatnia a diplomáciai kapcsolatok légkörét. Másodszor: ilymódon el lehet jutni a kelet-nyugati kereskedelmi kapesó 'átok kiszélesítéséhez. Harmadszor: a berlini (értekezlet megnyitotta az utat a nemzetközi konferenciák egész sorozata előtt“. A francia sajtó egyébkent főleg az európai hadsereg perspektívájának kérdésével foglalkozik. A „Les Echos1-, a pénzügyi körök orgánuma határozottan kijelenti: „A genfi értekezlet összehívása azt mutatja: nagyot lendítettek az ázsiai béke ügyén. A szél;, az enyhülés és a tárgyalások irányában fuj. 1. J. Gluscsenko elvtárs felszólalása I. J. Gluscsenko többek' között a következőket mondotta: Kedves Eivtársak, kedves Barátaim! A szovjet kulturális küldöttség az egész szovjet nép testvéri üdvözletét és őszinte jókívánságait hozza a dicső magyar népnek a Magyar- Szovjet Barátsági Hónap megnyílása alkalmából. Mi, a Szovjetunió népeinek küldöttei, eljöttünk önökhöz, hogy tolmácsoljuk azt a szívből fakadó szeretetett, megbecsülést és baráti érzést, amelyet a szovjet emberek a szabadságszerető magyar nép iránt táplálnak. Ma van a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény aláírásának hatodik évfordulója. Az azóta eltelt évek megmutatták, hogy ebben az okmányban két szuverén ország legmélyebb érdekei testesültek meg. Ez a szerződés megteremtette két ország szoros baráti kapcsolata továbbfejlesztésének és megerősítésének szilárd alapjait, az egyenjogúság, a kölcsönös megbecsülés, és a széleskörű együttműködés alapján. A szovjet és magyar népet összefűző barátság szénit és sérthetetlen. Ennek a barátságnak alapját a kölcsönös megértés és egymás önzetlen segítése képezi, mert a Szovjetuniónak, mint a szocializmus országának érdekei teljesen összhangban vannak a Magyar Népköztársaság dolgozóinak nemzeti érdekeivel. A szovjet emberek élénken érdeklődnek a magyar nép élete iránt. Jól ismerjük a magyar ipar gyors növekedését Tudjuk, hogy a Magyar Dolgozók Pártja és a Magyar Nép- köztársaság kormánya milyen nagy figyelmet fordít a mezőgazdasági termelés további fellendítésére. A szovjet népet örömmel tölti el, hogy szakadatlanul emelkedik a magyar dolgozók anyagi és kulturális életszínvonala. Nekem, mint biológusnak nagy örömömre szolgál, hogy Magyarországon, a magyar viszonyokhoz alkalmazva elindultak- a micsurltii tudomány útján. A micsurini tanítás nagy segítséget nyújt a magyar mezőgazdaságnak abban, hogy megsokszorozza termékeit. A magyar nép nagy eredményeit annak minden jó barátja látja, s különösen látom én, aki öt évvel ezelőtt jártam Magyarországon és most ismét láthatom a magyar nép alkotó munkáját. Nem kételkedem abban. hogy ezek az eredmények évről-évre továbbra is fokozni fogják a magyar nép jólétét, azét a népét, amely saját kezébe vette sorsának intézését. Ezt bizonyítja a Szovjetunió termelő erőinek rohamos növekedése is* I. J. Gluscsenko elvtárs a továbbiakban ismertette azokat a nagy sikereket, amelyeket a Szovjetunió az ipar területén elért. Nagy eredményeket értek el a szav jet emberek a mezőgazdaság tervétén is. A hátoorúelólti helyzethez képest jeleni oson megnövekedett a vetésterület és a főbb mezőgazdasági növények terméshozama. De a szovjet emberek nem érik be az elért eredményekkel. A dolgozók folytonosan növekvő anyagi szükségleteinek kielégítése megköveteli a mezőgazdaság további nagyarányú és gyors fellendítését. A párt és a kormány folytonosan gondoskodik a szocialista kultúra felvirágoztatásáról, a közoktatás', a tudomány, irodalom és művészet továbbfejlesztéséről. Milyen gondolatok foglalkoztatják ma a szovjet embert, hogyan él és mi a célja? Minden szovjet ember első gondolata — a béke. A szovjet embereknek az a, meggyőződése, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetnek nincsenek olyan vitás kérdései, amelyeket ne lehetne békés úton megoldani. A szovjet nép legfőbb gondját és elsőrendű feladatát képező másik gondolat — a szovjet emberek anyagi jólétének és életszínvonalának nagymérvű emelése. Ez a magyarázata annak, hogy jeienleg a Kommunista Párt és a szovjet kormány óriási figyelmet fordít a mezőgazdaság továbbfejlesztésére. Megteremteni a szovjet emberek még jobb életkörülményeit, még szebbé tenni életüket — ez a Kommunista Párt és a szovjet kormány belpolitikájának- a szocializmus gazdasági alaptörvényéből folyó zseniális programmjá. íme, eivtársak. ezt tekintjük a leg fontosabbnak jelenlegi életünkben, s a közeljövőben. Kedves Barátaim! Az Önök sikerei a mi sikereink is. A mi vívmányaink egyúttal az Önök vívmánya: is. Csakis ilyen kapcsolat lehet népeink között, amelyeket a barátság szálai fűznek Össze ás amelyek a népek közötti békéért, szép jelenünk ért és még ragyogóbb jövőnkért küzdenek. Éljen a népek közötti béke! i Éljen a szabadságszerető magyar nép! Éljen a Magyar Népköztársaság kormánya! Éljen a magyar dolgozók dicső pártja, amely a felvirágzás útján vezeti a magvar népet! * A szovjet kulturális küldöttség vezetőjének szavait az ünnepi est résztvevői hosszantartó tapssal fogadták. Az ünnepi est első része az Internationale hangjaival ért véget. Az ünnepi műsorban szovjet vendégművészek és magyar művészek leptek fel. Darvas József elvtárs beszéde A Magyar-Szovjet Barátság Hónapja megnyitó ünnepién üdvözlöm a Politikai Bizottság és a Központi Vezetőség tagjait. Üdvözlöm az Elnöki Tanács és a Minisztertanács megjelent tagjait. Üdvözlöm a Szovjetunió nagykövetét és a diplomáciai testület megjelenít többi tagjait. Köszöntőm kedves vendégeinket, a Magyar-Szovjet Barátság Hónapjára hazánkba érkezett szovjet kulturális delegáció vezetőjét és tágjait (Hosz- szantartó nagy taps.) Üdvözlöm minden megjelent kedves vendégünket és a Magyar-Szovjet. Barátság Hónapja ünnepi estjét megnyitom. Felkérem Darvas József elvtársat, népművelési minisztert, az ünnepi beszéd megtartására.
