Tolnai Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-17 / 40. szám
TOLNAI NAPLÓ VttZSnrbterikjxt i A MAI SZAMBÁN: A berlini értekezletről (2. o.) — Az európai biztonság biztosítására vonatkozó szovjet javaslatok megfelelnél? minden békeszeretö nép érdekeinek (2. o.) — A büntetés (2. o.) — Munkahőstett... (3. o.) — Mit kel! tudni az új begyűjtési rendeletről? (3. o.) —■ A ..Csínom PaJkó“ bemutatója a bonyhádi kultúrosok nagy sikere volt (4. o.) J • AZ M DP TOLNAMECYEI PARTBIZOTTJAGA'NAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM ARA 50 FILLER. SZERDA, 1954 FEBRUÁR 17 A villamosoncrgiával való takarékosság az egész nép közás ügye A felszabadulás után, a három- és az ötéves terv időszakában a lestöbb faluba bevezették az áramot, villanyfény sugározza be ma esténként a falusi szobákat is. Emellett még több gyár, üzem és más nagyobb létesítmények születtek országunkban, amelyek mind-mind villamosenergiát igényelnek. Ezzel egyidőben természetesen villamosenergia termelésünk is nagyot emelkedett. Míg 1949“ben 2519 millió kilowattóra villamosenergiát termeltünk, most 1954-ben pedig már 5091 millió kilowattóra lesz a termelésünk. Ez az emelkedés mégsem tudja kielégíteni a követelményeket, a villamosenergiatermelés elmaradt a szükségletektől. Elmaradt elsősorban azért, mert az új erőmüvek építése lassúbb volt, mint az ipar fejlődésének üteme. Nem tudtuk elég gyorsan elérni, hogy új erőmüveink teljesen biztonságban termeljenek. De ezenkívül még más tényezők is közrejátszottak. S éppen ezek miatt néhány hónapja komoly nehézségeket okoz az áramhiány. Áramkorlátozások fékezik üzemeink termelését, nem egy helyen csökkentik a munkások teljesítményét, keresetét. Nem egvszer arra kényszerülünk, hogy korlátozzuk a háztartások áramfogyasztását. Sokan gondolkoztak az országban azon már, hogyan lehetne e nehézségeket megszüntetni, s biztosítani a zökkenőmentes villamosenergia termelést. Mert hogy lehet valamiféle formában köny nyíteni a dolgokon, az biztos. A vil- lunosenergiakérdést teljesen, és véglegesen csak az iparág erőteljes fejlesztésével, új gépegységek felállításával, új erőművek építésével oldhatjuk meg. Ez azonban igen nagy, bonyolult, hosszadalmas feladat, amelyet nem lehet egyik hónapról a másikra elvégezni. Arra azonban megvan minden reaiis lehetőség, hogy már most, rövid idő alatt komolyan enyhítsük a nehézségeket: takarékoskodjunk. Több éves tapasztalat az már, hogy a takarékosság némileg segít a bajokon. Ha egy üzemben például takarékoskodtak az anyaggal, s a rendelt anvagíru nem érkezett meg, mégsem volt akkora visszaesés a termelésben. Erre legjobb példa a Bonyhádi Zománcévá r, ahol hasonló eset már fordult elő. Hogy erőműveink sokkal több villamosenergiát adhassanak, ahhoz több szén kell legelsősorban. Itt bányászainkra hárul nagy feladat, nekik kell naponta több és több csille szénnel túlteljesíteni tervüket. A bányászok harcát kell az üzemek, gyárak kazánfűtőinek segíteni. Nagyszerű volt az elmúlt hónapban Csorba István Kos suth-díjas fűtő versenyfelhívása az ország kazánfűtőihez: „takarékos tüzeléssel segítsük bányászaink harcát." Ez a felhívás a mi megyénkben is nagy visszhangra talált. Legutóbb a Pécsi Cementáruipari Vállalat dombóvári telepének kazánfűtői csatlakoztak ehhez, akik vállalták, hogy a helyes gőzölési eljárás szem előtt tartásával 5 százalékos szénmegtakarítást érnek el. A széntakarékosság! mozgalom érvényesül tejüzemeinkben is. A Tamási Sajtüzemben Miklós György és Piszker Ferenc fűtők januárban 22 százalékos szénmegtakarítást értek el. Takarékoskodjunk a villanyárammal is. Nem túllépni a megengedett energiafogyasztást, s ugyanakkor teljesíteni, túlteljesíteni a tervet — e két követelmény együtt nehéz feladat elé állít most minden üzemet. Nehéz, de megoldható feladat ez, ha a pártszervezetek, a szakszervezetek, a DISZ az áramtakarékosságot hatal más tömegmozgalommá fejlesztik. A tömegek kezdeményezése, leleményessége óriási erő. A dolgozók javaslataikkal, kezdeményezéseikkel nagy segítséget adhatnak ahhoz, hogy az üzem részére megszabott energiakvóta elegendő legyen a terv teljesítéséhez, hogy kevesebb energiával többet termeljenek. A takarékosság elemi követelménye: ne járassuk feleslegesen a motorokat, ne égessük hiába a villanyt. Hogy ez így is történjék, természetesen szükséges az is, hogy üzemen belül, de azon kívül is a szakszervezeti bizalmiak jó felvilágosító munkán keresztül világosítsák fel a dolgozók tömegeit a takarékosság fontosságáról. Ezen a téren értek el eredményeket a Bonyhádi Zománcmüvek szakszervezeti aktívái. Az itt dolgozók, amikor elhagyják helyiségüket, eloltják a villanyt. De ha munkaidő alatt egy másik üzemrészbe mennek át, s úgy látják, hogy a villany feleslegesen ég, becsületbeli ügyüknek tekintik a villany lekapcso- Iását. Hiszen mindenki tudja azt a gyárban, ha csak 5 percig nem cg egy szobában villany, már azzal is komoly megtakarítást értek el. „Sok kicsi sokra megy" — ez a jelszó érvényesül minden üzemrészben, s otthon is. A szakszervezet munkája meglátszik már a Tolnai Selyemgyírban is, ahol azonban még akad hiányosság e téren. Megyénkben inkább a kisebb üzemeknél, s főleg kendergyárainkban nem valami jó az energiatakarékosság. Ennek oka, hóm —'enge a felvilágosító munka a dolgozók között, s nem dolgoztak ki jó tervet annak érdekében, hogyan lehetne az energiával a legjobban takarékoskodni. — Minden vezető és dolgozó értse meg végre, ha nem pocsékolja a villanyáramot, ha nem égeti feleslegesen a villanyt, azzal nemcsak a zökkenő- mentes termelést segíti elő, hanem saját magának is több keresetet biz-, tosít, mert ha 8 órán keresztül nincs leállás áramszünet miatt, az azt je*- lenti, hogy többet tud termelni, de keresni is. A szakszervezetnek a műszakiakkal együtt sürgősen olyan tervet kell kidolgoznia, amely segíti a minisztertanácsnak a villamesenergia kérdéséről szóló határozatának sikeres végrehajtását. Köztudomású, hogv az energiafelhasználás nem egyenletes. Most például reggel fél 7 és 8 között, amikor a, dolgozók felkelnek, villanyt gyújtanak, reggelit főznek, villamoson munkába indulnak, s délután fél 5 és 8 -ra között, amikor hazautalnak, o' hon olvasnak, tanulnak, rádiót hallgatnak, sokkal nagvobb a villanyfo- gvasztás, mint napközben vagy éjszaka. Ezek a villamosenergiafelhasználás „csúcsidői". S éppen, mert a lakosság, a városi közlekedés áramszükséglete ilyenkor a legnagyobb, az üzemeknek ilyenkor kell a legjobban takarékoskodniok. Az áramtakarékosság az üzem egész kollektívájának ügye. Különösen nagy munka vár azonban az energetikusokra, a főenergetikusokra. Ezért fontos, hogy a mi mércénkből is csat’ lakozzanak a KELTEX energetikusainak felhívásához, amelyet a III. párt- kongresszus tiszteletére kezdeményeztek. Ha üzemen belül szervezetten oldjuk meg az energiagazdálkodást, azzal azt a célt szolgáljuk, hogy ne kelljen többé korlátozni a háztartá sok áramellátását. Éppen ezért nagy a jelentősége a lakosság önkéntes takarékoskodásának is. Minden háziasszony érezze át: hazafias kötelességet is teljesít azzal, hogy eloltja a feleslegesen égő villanyt, csúcsidőben lehetőleg nem használ villanyvasalót, s más villamos háztartási készüléket, lelkiismeretesen gazdálkodik az árammal. Az üzemekben, a gyárakban, de nem utolsósorban a háztartásokban is nagy gondot kell fordítani a villamosenergia takarékosságra. Ha az ország valamennyi lakója megérti ezt, akkor biztos, hogy nem fordulnak elő olyan sűrűn áramszünetek. S ez mindenkinek a közös ügye. Mert ha leállnak a termelőgépek több órára, az azt jelenti, hogy a kormány programra ja valósul meg nehezebben: kevesebb cipőt, ruhát, élelmiszert gyártunk, kevesebb lesz a kereset. MEGYÉNK ÉLETÉBŐL Kustán István párttitkár példamutatása Kustán István a tamási tejüzem üzemi pártszervezetének titkára. Beosztása kocsikísérő és mint ilyen jó munkája révén elnyerte az „élelmiszeripar kiváló dolgozója“ címet. Kustán István elvtárs munkáit mindig példamutató volt, a dolgozók előtt. Öt követték a többiek, hallgattak rá és megfogadták tanácsait. Most itt van előttünk és beszélgetés közben szerénykedve emlékezik vissza azokra a hideg téli napokra, mikor a szállítás oly sok nehézségbe ütközött. Nem is ő, hanem dolgozó társai mondják el azt a hőstettet, melyet Kustán elvtárs a termetás biztosítása érdekében vitt véghez. Kustán elvtárs mögött már 39 órás szolgálat volt, midőn az egyik faluból jövet a gépkocsi „bedöglött." Zavarok mutatkoztak az üzemanyagnál cs ekkor Kustán elvtárs nem törődve a 22 fokos hideggel, nem törődve o dermesztő faggyal, kiszállt a kocsiból, ráült a sárkányára és a sárkányán ülve hosszú kilométereken keresztül pumpálta az üzemanyagot. Az autó befutott az üzembe: sikerült elérnie azt, hogy a be nem fagyott tejből jobbminőségű árut készíthetett az üzem. Kustán elvtársra büszkén tekintenek a tamási tejüzem dolgozói, mert nehéz helyzetben kommunista szívvel és szenvedéllyel tudott helytállni. Harcban a nehézségek ellen Már hetei? óla komoly nehézségeket okoz a szénprobléma a Tolnai Selyem gyárban. Sok a munkakiesés ennek következtében. Az üzem dolgozói azonban nem nézik tétlenül hős bányászaink erőfeszítéseit, takarékos tüzeléssel, a szén telje« elhasználásával segítenek a nehézségek leküzdésében. Az elmúlt héten az egész udvart ellepték a tisztviselők, szakmunkások. Csákánnyal, lapáttal felszerelve bányászták elő a már évek óta letaposott, az udvar cs a rakterűiét különböző részein szétszórt szenet. Klemm Antal elvtárs az üzem púrttitkáng, Friedrich Gyula főmérnök. Tóth István lakatos és a többiek munkája nem maradt eredménytelen. Nyolcvan mázsa szenet gyűjtöttek össze, két napra biztosították a tüzelő- mennyiséget. Míg a férfiak dolgoztak, az asszonyok, lányok meleg teát hordtak a hidegben szor- goskodóknak. A közös munka, a dolgozók áldozatkészsége segít a nehézségek leküzdésében, mint azt a selyemgyári példa is bizonyítja. A festőüzem készül április 18-ra Négy brigád működik a Tatarozó Vállalat festőüzemében. A III. pártkongresszus tiszteletére ők is komoly vállalásokat tettek. A tervek túlteljesítésével, a minőségi munka állandó fokozásával és az „Építs jobban, gyorsabban, olcsóbban''-mozga!om szem elől; tartásával köszöntik április I8-át. A Túncsics-brígád a siker érdekében a Vcyosin-brigádot hívta ki párosversenyre. Vállalást telt. hogy a kórház tüdőpaviliopjjá- ban még visszalévő, s a terv szerint a brigád részéről elkészítendő 150 négyzetméter olaj lábazati mázolást határidő előtt, azaz február végéig befejezik. Ugyanerre az időre a msszelési munkát, mintegy 500 négyzet- méteren elkészítik. A Vorcsm-brigád', mely elfogadta a verseny lehívást, ígéretet tett, hogy teljesítményét mindenkor két százalékkal túlteljesíti. A Szabadság-brigád a D&aaa- bnigáddal lépett páros ve rser y be. Mindkét brigád a meszelés i és mázolási munkák határidő ©totti befejezésére •.ették meg ígéretüket. A Dózsa-brigád ezenkívül vállalási tett arra is, hogy a típus lakások mázolási munkáinál 4 százalékos anyagmegtakarítást ér el. Népviseleti bálra készül a gyönki járási kuitúrkáz A farsangi időszakban egymást váltják a tolnamegyei kultúrot-thonok- ban a vidám bálok, melyeknek megrendezésénél gondosan figyelembe veszik az egyes községek hagyományait,'s népművészeti, népviseleti sajátságait is. A hálok hosszú sorából kiemelkedik a gyünk! járás) kuitúrház népviseleti bálja, amit szombaton este rendeznek. Gyünk lakossága négy rétegből tevődik egybe: az őslakos magyar és német anyalakosság. mellett székely és felvidéki telepesek is élnek a községben. A szombat esti1 bél minden résztvevője hagyó * mányos, eredeti népviseleti ruhájába# jelenik meg: a magyar és néniét anyanyelvűek sima, egyszerűbb viselete mellett a felvidékiek és székelyek cifrább, sokszínűbb ruháikban járják a régi, népi táncokat. A bálon két zenekar szerepel: a helyi népizenekar mellett «székelyek önálló zeneegyüttese, — amelynek muzsikájára járják el a régi székely táncokat, (MTI) Az alsóliidvégi állam1 gazdaság dolgozói vállalást teltei! a III. pártkongresszus tiszteletére Erdélyi Ferenc fogatos brigádvezető vállalta, hogy az őszi gabonák fogasolását, hengerezését és az őszi szántások rájuk eső részének similózását március 20-ig elvégzik. Deckert János takarmányai fogutos vállalta, hogy a takarmányozást úgy látja el, hogy hetenként egy napon a növénytermesztésben is tudjon dolgozni. Fazekas Rozália vállalta, hogy évi tervét 130 százalékra. Bredd-k Erzsébet 130 százalékra. Gutái Katalin pedig 125 százalékra teljesíti. Hamar János fogató? ihunkacsapatvezető versenyre hívta az alsőhídvégi üzemegység fogatosait munkagépek, munkaeszközök, kocsik, szerszámok, karbantartására, továbbá vállalta, hogy tervét 150 százalékra teljesíti és két nappal a határidő előtt befejezi. Tóth Géza növény termesztési munkacsapa-íveze.o vállalta, hogy munkacsapata évi tervét 150 százalékra teljesíti. A növénytermesztés vállalásához csatlakoztak az állattenyésztők is: id. Mészáros István, ifj. Mészáros István, Jaksa János, Borza János ellető kanászok versenyt indítottak a nyolc darabos ellesi átlag és a 13 kilogrammos választási átlag eléréséért. Szabján János növendékmarha gondozó hrigédve- zető vállalta, hogy a brigádjával együtt a helyes fa- ka rmányelőkész''téssel és pontos etetéssel, az állatok súlysvarapodását 75 dekagrammról 80 dekagrammra emelik. nyelvű Apáti elvtárs nasyszeríí kezdeményezése A dombóvári I. sz. Téglagyárban e hónap első felében vezetőségválasztó taggyűlés volt, mely a párt- demokrácia legteljesebb érvényesülése mellett zajlott le. Ezen a taggyűlésen Apáti Mihály elvtárs nagyszerű felajánlást is tett az MDP III. kongresszusa tiszteletére: mint tégla verő egész éven át jóminőségű, se- lejlmantes munkát végez. A verseny kiszélesítése érdekében pedig elhatározta, hogy versenyre szólítja fel az ország összes téglavesrőit, hogy az ő példája nyomán végezzék munkájukat. Apáti elvtárs, mint jó kommunista, így késéül április 18-va. Árva József. Apáti elvtárs közvetlen dolgozótársa is kijelentette, hogy ismeri a kongresszusok jelentőségét, Tudja, hogy a III. pártkongresszuson is az ország kommunista vezetői arról fognak tárgyalni, hogyan lehetne a dolgozó nép életszínvonalát még jobban emelni. Ennek tudatában szívesen csatlakozik Apáti Mihály elvtárs nagyszerű kezdeményezéséhez s igyekszik ezután sokkal több, de jobb minőségű téglát i3 gyártani. Terveznek a gyönki Vörös Csillag tsz tagjai A közelgő tavasz már bontogatja szárnyát. Legalábbis erre utal termelőszövetkezeteink mag-megélénkülő udvara. A gyönki Vörös Csillag tsz tagjai is tervezgetnek. 20 férőhelyes lóistállót építenek a tavasszal. A tehén istálló külső és belső tatarozását is elkezdik. A megjelent mezőgazdaság fejlesztéséről szóló minisztertanácsi határozat óta gyökeres változáson ment keresztül a tagság. A Vörös Csillag tsz minden egyes tagja arra törekszik, hogy a földek trágyázását, a tavaszi munkák előkészítését a leg nagyobb alapossággal végezzék. Mun kájukat elősegíti Juhász István elvtárs, a tsz agronómusa, Hegyi Sándor elvtárs sertásgondozó, mióta ő gondozza a sertésállományt, azóta a fialásj átlag 9-—10 darab körül mozog. Vagy Kupi Lajos, Bálint János, Janesó Márton és még nagyon sokan a tagok közül, akik arra töreked nek, hogy termelőszövetkezetüket élvonalba állítsák. Lelkesen dolgoznak ezek az elv- társak, az alkotás lendülete magával ragadta őket. A tsz tagsága az ország valamennyi termelőszövetkezetét versenyre hívja ki, az eddig szerzett munkaegységek felülvizsgálására, mert akármilyen jó a termelési átlag, ha a munkaegységek beírását nem ellenőrzik, Ez természetesen azt vonja maga után, hogy aránytalan a részesedés, ami a munkafegyelem lazaságához fog vezetni, A gyönki Vörös Csillag tsz új vezetőséggel, új szellemű tagsággal várja a tavaszi munkák kezdetét. Most sem ülnek, tótlenül, mert 10 napon belül befejezik a trágyázást, a gazdasági felszereléseik, gépeik . is legnagyobbrészt kijavítja várják a. munka kezdetét.
