Tolnai Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-17 / 40. szám

TOLNAI NAPLÓ VttZSnrbterikjxt i A MAI SZAMBÁN: A berlini értekezletről (2. o.) — Az európai biztonság biztosítására vonatkozó szovjet javaslatok megfelelnél? minden békeszeretö nép érdekeinek (2. o.) — A bün­tetés (2. o.) — Munkahőstett... (3. o.) — Mit kel! tudni az új begyűjtési rendeletről? (3. o.) —■ A ..Csínom PaJkó“ bemutatója a bonyhádi kultúrosok nagy sikere volt (4. o.) J • AZ M DP TOLNAMECYEI PARTBIZOTTJAGA'NAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM ARA 50 FILLER. SZERDA, 1954 FEBRUÁR 17 A villamosoncrgiával való takarékosság az egész nép közás ügye A felszabadulás után, a három- és az ötéves terv időszakában a lestöbb faluba bevezették az áramot, villany­fény sugározza be ma esténként a falusi szobákat is. Emellett még több gyár, üzem és más nagyobb létesít­mények születtek országunkban, ame­lyek mind-mind villamosenergiát igé­nyelnek. Ezzel egyidőben természete­sen villamosenergia termelésünk is nagyot emelkedett. Míg 1949“ben 2519 millió kilowattóra villamosener­giát termeltünk, most 1954-ben pedig már 5091 millió kilowattóra lesz a termelésünk. Ez az emelkedés még­sem tudja kielégíteni a követelmé­nyeket, a villamosenergiatermelés el­maradt a szükségletektől. Elmaradt elsősorban azért, mert az új erőmü­vek építése lassúbb volt, mint az ipar fejlődésének üteme. Nem tudtuk elég gyorsan elérni, hogy új erőmü­veink teljesen biztonságban termelje­nek. De ezenkívül még más tényezők is közrejátszottak. S éppen ezek miatt néhány hónap­ja komoly nehézségeket okoz az áram­hiány. Áramkorlátozások fékezik üze­meink termelését, nem egy helyen csökkentik a munkások teljesítmé­nyét, keresetét. Nem egvszer arra kényszerülünk, hogy korlátozzuk a háztartások áramfogyasztását. Sokan gondolkoztak az országban azon már, hogyan lehetne e nehézségeket meg­szüntetni, s biztosítani a zökkenőmen­tes villamosenergia termelést. Mert hogy lehet valamiféle formában köny nyíteni a dolgokon, az biztos. A vil- lunosenergiakérdést teljesen, és végle­gesen csak az iparág erőteljes fejlesz­tésével, új gépegységek felállításával, új erőművek építésével oldhatjuk meg. Ez azonban igen nagy, bonyo­lult, hosszadalmas feladat, amelyet nem lehet egyik hónapról a másikra elvégezni. Arra azonban megvan min­den reaiis lehetőség, hogy már most, rövid idő alatt komolyan enyhítsük a nehézségeket: takarékoskodjunk. Több éves tapasztalat az már, hogy a takarékosság némileg segít a bajo­kon. Ha egy üzemben például taka­rékoskodtak az anyaggal, s a rendelt anvagíru nem érkezett meg, mégsem volt akkora visszaesés a termelésben. Erre legjobb példa a Bonyhádi Zo­máncévá r, ahol hasonló eset már for­dult elő. Hogy erőműveink sokkal több vil­lamosenergiát adhassanak, ahhoz több szén kell legelsősorban. Itt bányásza­inkra hárul nagy feladat, nekik kell naponta több és több csille szénnel túlteljesíteni tervüket. A bányászok harcát kell az üzemek, gyárak kazán­fűtőinek segíteni. Nagyszerű volt az elmúlt hónapban Csorba István Kos suth-díjas fűtő versenyfelhívása az ország kazánfűtőihez: „takarékos tü­zeléssel segítsük bányászaink harcát." Ez a felhívás a mi megyénkben is nagy visszhangra talált. Legutóbb a Pécsi Cementáruipari Vállalat dom­bóvári telepének kazánfűtői csatla­koztak ehhez, akik vállalták, hogy a helyes gőzölési eljárás szem előtt tar­tásával 5 százalékos szénmegtakarí­tást érnek el. A széntakarékosság! mozgalom érvényesül tejüzemeinkben is. A Tamási Sajtüzemben Miklós György és Piszker Ferenc fűtők ja­nuárban 22 százalékos szénmegtakarí­tást értek el. Takarékoskodjunk a villanyáram­mal is. Nem túllépni a megengedett energiafogyasztást, s ugyanakkor tel­jesíteni, túlteljesíteni a tervet — e két követelmény együtt nehéz feladat elé állít most minden üzemet. Ne­héz, de megoldható feladat ez, ha a pártszervezetek, a szakszervezetek, a DISZ az áramtakarékosságot hatal más tömegmozgalommá fejlesztik. A tömegek kezdeményezése, leleményes­sége óriási erő. A dolgozók javasla­taikkal, kezdeményezéseikkel nagy segítséget adhatnak ahhoz, hogy az üzem részére megszabott energiakvó­ta elegendő legyen a terv teljesítésé­hez, hogy kevesebb energiával töb­bet termeljenek. A takarékosság ele­mi követelménye: ne járassuk feles­legesen a motorokat, ne égessük hiá­ba a villanyt. Hogy ez így is történ­jék, természetesen szükséges az is, hogy üzemen belül, de azon kívül is a szakszervezeti bizalmiak jó felvilá­gosító munkán keresztül világosítsák fel a dolgozók tömegeit a takarékos­ság fontosságáról. Ezen a téren értek el eredményeket a Bonyhádi Zománc­müvek szakszervezeti aktívái. Az itt dolgozók, amikor elhagyják helyiségü­ket, eloltják a villanyt. De ha mun­kaidő alatt egy másik üzemrészbe mennek át, s úgy látják, hogy a vil­lany feleslegesen ég, becsületbeli ügyüknek tekintik a villany lekapcso- Iását. Hiszen mindenki tudja azt a gyárban, ha csak 5 percig nem cg egy szobában villany, már azzal is komoly megtakarítást értek el. „Sok kicsi sokra megy" — ez a jelszó ér­vényesül minden üzemrészben, s ott­hon is. A szakszervezet munkája meg­látszik már a Tolnai Selyemgyírban is, ahol azonban még akad hiányos­ság e téren. Megyénkben inkább a kisebb üze­meknél, s főleg kendergyárainkban nem valami jó az energiatakarékos­ság. Ennek oka, hóm —'enge a felvi­lágosító munka a dolgozók között, s nem dolgoztak ki jó tervet annak ér­dekében, hogyan lehetne az energiá­val a legjobban takarékoskodni. — Minden vezető és dolgozó értse meg végre, ha nem pocsékolja a villany­áramot, ha nem égeti feleslegesen a villanyt, azzal nemcsak a zökkenő- mentes termelést segíti elő, hanem saját magának is több keresetet biz-, tosít, mert ha 8 órán keresztül nincs leállás áramszünet miatt, az azt je*- lenti, hogy többet tud termelni, de keresni is. A szakszervezetnek a mű­szakiakkal együtt sürgősen olyan ter­vet kell kidolgoznia, amely segíti a minisztertanácsnak a villamesenergia kérdéséről szóló határozatának sikeres végrehajtását. Köztudomású, hogv az energiafel­használás nem egyenletes. Most pél­dául reggel fél 7 és 8 között, amikor a, dolgozók felkelnek, villanyt gyújta­nak, reggelit főznek, villamoson mun­kába indulnak, s délután fél 5 és 8 -ra között, amikor hazautalnak, o' hon olvasnak, tanulnak, rádiót hall­gatnak, sokkal nagvobb a villanyfo- gvasztás, mint napközben vagy éj­szaka. Ezek a villamosenergiafelhasz­nálás „csúcsidői". S éppen, mert a lakosság, a városi közlekedés áram­szükséglete ilyenkor a legnagyobb, az üzemeknek ilyenkor kell a legjobban takarékoskodniok. Az áramtakarékosság az üzem egész kollektívájának ügye. Különösen nagy munka vár azonban az energetikusok­ra, a főenergetikusokra. Ezért fon­tos, hogy a mi mércénkből is csat’ lakozzanak a KELTEX energetikusai­nak felhívásához, amelyet a III. párt- kongresszus tiszteletére kezdeményez­tek. Ha üzemen belül szervezetten oldjuk meg az energiagazdálkodást, azzal azt a célt szolgáljuk, hogy ne kelljen többé korlátozni a háztartá sok áramellátását. Éppen ezért nagy a jelentősége a lakosság önkéntes ta­karékoskodásának is. Minden házi­asszony érezze át: hazafias kötelessé­get is teljesít azzal, hogy eloltja a feleslegesen égő villanyt, csúcsidőben lehetőleg nem használ villanyvasalót, s más villamos háztartási készüléket, lelkiismeretesen gazdálkodik az áram­mal. Az üzemekben, a gyárakban, de nem utolsósorban a háztartásokban is nagy gondot kell fordítani a villa­mosenergia takarékosságra. Ha az or­szág valamennyi lakója megérti ezt, akkor biztos, hogy nem fordulnak elő olyan sűrűn áramszünetek. S ez min­denkinek a közös ügye. Mert ha le­állnak a termelőgépek több órára, az azt jelenti, hogy a kormány programra ja valósul meg nehezebben: kevesebb cipőt, ruhát, élelmiszert gyártunk, ke­vesebb lesz a kereset. MEGYÉNK ÉLETÉBŐL Kustán István párttitkár példamutatása Kustán István a tamási tejüzem üzemi pártszerve­zetének titkára. Beosztása kocsikísérő és mint ilyen jó munkája révén elnyerte az „élelmiszeripar kiváló dolgozója“ címet. Kustán István elvtárs munkáit min­dig példamutató volt, a dolgozók előtt. Öt követték a többiek, hallgattak rá és megfogadták tanácsait. Most itt van előttünk és beszélgetés közben szerénykedve emlékezik vissza azokra a hideg téli napokra, mikor a szállítás oly sok nehézségbe ütközött. Nem is ő, ha­nem dolgozó társai mondják el azt a hőstettet, melyet Kustán elvtárs a termetás biztosítása érdekében vitt véghez. Kustán elvtárs mögött már 39 órás szolgálat volt, midőn az egyik faluból jövet a gépkocsi „bedög­lött." Zavarok mutatkoztak az üzemanyagnál cs ekkor Kustán elvtárs nem törődve a 22 fokos hideggel, nem törődve o dermesztő faggyal, kiszállt a kocsiból, ráült a sárkányára és a sárkányán ülve hosszú kilométere­ken keresztül pumpálta az üzemanyagot. Az autó be­futott az üzembe: sikerült elérnie azt, hogy a be nem fagyott tejből jobbminőségű árut készíthetett az üzem. Kustán elvtársra büszkén tekintenek a tamási tejüzem dolgozói, mert nehéz helyzetben kommunista szívvel és szenvedéllyel tudott helytállni. Harcban a nehézségek ellen Már hetei? óla komoly nehézségeket okoz a szén­probléma a Tolnai Selyem gyárban. Sok a munka­kiesés ennek következté­ben. Az üzem dolgozói azonban nem nézik tétle­nül hős bányászaink erő­feszítéseit, takarékos tü­zeléssel, a szén telje« el­használásával segítenek a nehézségek leküzdésében. Az elmúlt héten az egész udvart ellepték a tisztviselők, szakmunká­sok. Csákánnyal, lapát­tal felszerelve bányászták elő a már évek óta leta­posott, az udvar cs a rak­terűiét különböző részein szétszórt szenet. Klemm Antal elvtárs az üzem púrttitkáng, Friedrich Gyula főmérnök. Tóth István lakatos és a töb­biek munkája nem ma­radt eredménytelen. Nyolcvan mázsa szenet gyűjtöttek össze, két nap­ra biztosították a tüzelő- mennyiséget. Míg a fér­fiak dolgoztak, az asszo­nyok, lányok meleg teát hordtak a hidegben szor- goskodóknak. A közös munka, a dolgozók áldo­zatkészsége segít a nehéz­ségek leküzdésében, mint azt a selyemgyári példa is bizonyítja. A festőüzem készül április 18-ra Négy brigád működik a Tatarozó Vállalat festő­üzemében. A III. pártkongresszus tiszteletére ők is komoly vállalásokat tettek. A tervek túlteljesítésével, a minőségi munka állandó fokozásával és az „Építs jobban, gyorsabban, olcsóbban''-mozga!om szem elől; tartásával köszöntik április I8-át. A Túncsics-brígád a siker érdekében a Vcyosin-brigádot hívta ki párosver­senyre. Vállalást telt. hogy a kórház tüdőpaviliopjjá- ban még visszalévő, s a terv szerint a brigád részéről elkészítendő 150 négyzetméter olaj lábazati mázolást határidő előtt, azaz február végéig befejezik. Ugyan­erre az időre a msszelési munkát, mintegy 500 négyzet- méteren elkészítik. A Vorcsm-brigád', mely elfogadta a verseny lehí­vást, ígéretet tett, hogy teljesítményét mindenkor két százalékkal túlteljesíti. A Szabadság-brigád a D&aaa- bnigáddal lépett páros ve rser y be. Mindkét brigád a me­szelés i és mázolási munkák határidő ©totti befejezésére •.ették meg ígéretüket. A Dózsa-brigád ezenkívül vál­lalási tett arra is, hogy a típus lakások mázolási mun­káinál 4 százalékos anyagmegtakarítást ér el. Népviseleti bálra készül a gyönki járási kuitúrkáz A farsangi időszakban egymást váltják a tolna­megyei kultúrot-thonok- ban a vidám bálok, me­lyeknek megrendezésénél gondosan figyelembe ve­szik az egyes községek hagyományait,'s népművé­szeti, népviseleti sajátsá­gait is. A hálok hosszú sorából kiemelkedik a gyünk! já­rás) kuitúrház népviseleti bálja, amit szombaton es­te rendeznek. Gyünk la­kossága négy rétegből te­vődik egybe: az őslakos magyar és német anya­lakosság. mellett székely és felvidéki tele­pesek is élnek a község­ben. A szombat esti1 bél minden résztvevője hagyó * mányos, eredeti népvise­leti ruhájába# jelenik meg: a magyar és néniét anyanyelvűek sima, egy­szerűbb viselete mellett a felvidékiek és székelyek cifrább, sokszínűbb ru­háikban járják a régi, né­pi táncokat. A bálon két zenekar szerepel: a helyi népize­nekar mellett «székelyek önálló zeneegyüttese, — amelynek muzsikájára járják el a régi székely táncokat, (MTI) Az alsóliidvégi állam1 gazdaság dolgozói vállalást teltei! a III. pártkongresszus tiszteletére Erdélyi Ferenc fogatos brigádvezető vállalta, hogy az őszi gabonák fogasolását, hengerezését és az őszi szántások rájuk eső részének similózását március 20-ig elvégzik. Deckert János takarmányai fogutos vállalta, hogy a takarmányozást úgy látja el, hogy hetenként egy napon a növénytermesztésben is tudjon dolgozni. Fazekas Rozália vállalta, hogy évi tervét 130 szá­zalékra. Bredd-k Erzsébet 130 százalékra. Gutái Kata­lin pedig 125 százalékra teljesíti. Hamar János fogató? ihunkacsapatvezető versenyre hívta az alsőhídvégi üzemegység fogatosait munkagépek, munkaeszközök, kocsik, szerszámok, karbantartására, továbbá vállalta, hogy tervét 150 százalékra teljesíti és két nappal a határidő előtt befejezi. Tóth Géza növény termesztési munkacsapa-íveze.o vállalta, hogy munkacsapata évi tervét 150 százalékra teljesíti. A növénytermesztés vállalásához csatlakoztak az állattenyésztők is: id. Mészáros István, ifj. Mészáros István, Jaksa János, Borza János ellető kanászok ver­senyt indítottak a nyolc darabos ellesi átlag és a 13 kilogrammos választási átlag eléréséért. Szabján János növendékmarha gondozó hrigédve- zető vállalta, hogy a brigádjával együtt a helyes fa- ka rmányelőkész''téssel és pontos etetéssel, az állatok súlysvarapodását 75 dekagrammról 80 dekagrammra emelik. nyelvű Apáti elvtárs nasyszeríí kezdeményezése A dombóvári I. sz. Téglagyárban e hónap első fe­lében vezetőségválasztó taggyűlés volt, mely a párt- demokrácia legteljesebb érvényesülése mellett zajlott le. Ezen a taggyűlésen Apáti Mihály elvtárs nagysze­rű felajánlást is tett az MDP III. kongresszusa tiszte­letére: mint tégla verő egész éven át jóminőségű, se- lejlmantes munkát végez. A verseny kiszélesítése érde­kében pedig elhatározta, hogy versenyre szólítja fel az ország összes téglavesrőit, hogy az ő példája nyomán végezzék munkájukat. Apáti elvtárs, mint jó kommu­nista, így késéül április 18-va. Árva József. Apáti elvtárs közvetlen dolgozótársa is kijelentette, hogy ismeri a kongresszusok jelentő­ségét, Tudja, hogy a III. pártkongresszuson is az ország kommunista vezetői arról fognak tárgyalni, hogyan le­hetne a dolgozó nép életszínvonalát még jobban emel­ni. Ennek tudatában szívesen csatlakozik Apáti Mihály elvtárs nagyszerű kezdeményezéséhez s igyekszik ez­után sokkal több, de jobb minőségű téglát i3 gyártani. Terveznek a gyönki Vörös Csillag tsz tagjai A közelgő tavasz már bontogatja szárnyát. Legalábbis erre utal ter­melőszövetkezeteink mag-megélén­külő udvara. A gyönki Vörös Csillag tsz tagjai is tervezgetnek. 20 férőhelyes ló­istállót építenek a tavasszal. A tehén istálló külső és belső tatarozását is elkezdik. A megjelent mezőgazdaság fejlesztéséről szóló minisztertanácsi határozat óta gyökeres változáson ment keresztül a tagság. A Vörös Csillag tsz minden egyes tagja arra törekszik, hogy a földek trágyázását, a tavaszi munkák előkészítését a leg nagyobb alapossággal végezzék. Mun kájukat elősegíti Juhász István elv­társ, a tsz agronómusa, Hegyi Sán­dor elvtárs sertásgondozó, mióta ő gondozza a sertésállományt, azóta a fialásj átlag 9-—10 darab körül mo­zog. Vagy Kupi Lajos, Bálint János, Janesó Márton és még nagyon so­kan a tagok közül, akik arra töreked nek, hogy termelőszövetkezetüket él­vonalba állítsák. Lelkesen dolgoznak ezek az elv- társak, az alkotás lendülete magával ragadta őket. A tsz tagsága az or­szág valamennyi termelőszövetkeze­tét versenyre hívja ki, az eddig szer­zett munkaegységek felülvizsgálásá­ra, mert akármilyen jó a termelési átlag, ha a munkaegységek beírását nem ellenőrzik, Ez természetesen azt vonja maga után, hogy aránytalan a részesedés, ami a munkafegyelem la­zaságához fog vezetni, A gyönki Vörös Csillag tsz új ve­zetőséggel, új szellemű tagsággal várja a tavaszi munkák kezdetét. Most sem ülnek, tótlenül, mert 10 na­pon belül befejezik a trágyázást, a gazdasági felszereléseik, gépeik . is legnagyobbrészt kijavítja várják a. munka kezdetét.

Next

/
Thumbnails
Contents