Tolnai Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-07 / 32. szám

4

IN A F L 0

,!>M FEBRUAR 1

NE_M^ETJiOZlSZEME

A négy küliigx miniszter berlini értekezlete

ezen a héten — az előzetes megállapodás értelmében — Berlin demokratikus körzetében, az Unter den Linden-<en emelkedő szovjet nagy- követség épületében folytatta munka,ját. A Szovjetunió nagykövetséginek hatalmas, klasszicista stílusban 1948 és 1951 között főleg a Szovjetunióból hozott épület- és díszítőelemekből megépített palotája méltó keretét adja annak az értekezletnek amelytől a világ népei a nemzetközi kérdések egyrészének megoldását. a tartós béke felé vezető út meg nyitását várják. A monumentális épület is, amely a szovjet építészet egyik remekművének mondható, önmaga is példázza, hogy az az út. amelyet a Szovjetunió nyitott meg az emberiség előtt, az építés, a békés munka, a nagyszerű alkotások, s a boldog emberi jövő útja.

A három nyugati ország k ül ügy minisztere először hétfőn délután, röviddel három óra előtt lépte át a berlini övezethatárt, hogy néhány perc múlva — a szovjet katonai dísz őrség sorfala előtt elhaladva — kíséretükkel együtt helyetfoglaljanak a szovjet nagykövetség tárgyalóterméül szolgáló, lenyűgöző méretű, húsz méter magas kupolatermében, a hatalma« kerek tanácskozó asztalnál

Itt, ebben a teremben döntő stádiumba került e héten a második napirendi pontról, „a német kérdés és az európai biztonság megőrzésének feladatairól" szóló tanácskozás. E napirendi pont fontosságára jellemző, az, amit Molotov elvtárs jegyzett meg egyik felszólalásában: hogy a berlini értekezletet főleg annak alapján ítéli maid meg a világ, milyen eredményekre vezet a német kérdés megtárgyalása.

A tárgyalások során két terv került * „négy nagy“ asztalara: Eden angol kü’ügynVniszter terve és a szovjet küldöttség javaslata. Felvetődik a kérdés, mi az egyik és itv a másik terv célja? Mit mond az egyik, s mit a másik javaslat?

Az „Edeu-terv1'4

amelyet nyilvánvalóan külön összebeszéléseik során főztek ki a nyugat’ külügyminiszterek (amint a. bonni kormány berlini szóvivője közö’te) ■A nyugatnémet kormány aktív közreműködésével“, a főhangsúlyt az úgynevezett „szabad" választásokra helyezi, s a leglényegesebb kérdést a Németországgal kötendő békeszerződést az utolsó helyre teszi. Az angol terv ugyanis a következő sorren det javasolja a német kérdés megoldására: 1. szabad össznémet választások; 2. ennek alapján nemzet- gyűlés összehívása az alkotmány kidolgozására; 3. alkotmány elfogadása és össznémet kormány kialakítása: 4. tárgyalások a Németországgal való békeszerződés megkötéséről. Az angol javaslat — amint már ebből Is látható — háttérbe szorítja a német békeszerződés ügyét, halogatn' igyekszik megkötését, meg akarja nehezíteni a német egység megterem lését. S még egy alapvető es döntő célt akar elérni, amelyet a terv finom selyempapirosba csomagolva akart beadni a német militarizmu«- újjáélesztése által veszélyeztetett európai népeknek: a nyugati hatalmak terve szerint ugyanis „az össznémet kormányt felhatalmaznák, hogy átvegye a szövetségi köztársaság és Németország szovjet övezete nemzetközi jogait és. kötelezettsé\eit“. Ez a körmönfont gondolat pedig nem jelent mást, mint hogy fenn kellene tartani azokat a kötelezettségeket. ame’yek a bonni és párisi zerződesek értelmében Nyugat Németországra hárulnak, sőt, ezek a kö- clezettségek Kelel-Németországra is kiterjednének. A bonni szerződés érelmében évtizedekre fennmarad Nyugat-Németországban a félmegszállási rendszer, a párisi szerződés ■edig Nyugat-Németországot ötven ívre egy Amerika által összetákolt háborús csoportosulás szekeréhez köti. Vagyis: az „Eden-terv" olyan .szabad" Németország megteremté- ét cé'ozza. amelyik szorosan hozzá lenne láncolva a nyugati háborús szövetséghez, amely tagja lenne a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen irányuló „európai védelmi közösséginek.

A Molotov áltál előterjesztett javaslatok ezzel szemben a következetes szovjet békepolitikát tükrözik, amelynek céljai — ellentétben az Eden-terv" céljaival — szoros ossz hangban vannak a német nép és Európa népei biztonságának érdekeivel. Milyen alapokra helyezi javasltát a Szovjetunió küldöttsége? Az '945 februárjában megkötött jaltai és az 1945 augusztusában kötött pots ’smi nemzetközi egyezmények alapelveire, amelyeket Anglia, az Egyedül Államok, és a Szovjetunió elfogadott, s amelyekhez Franciaország kormánya is csatlakozott. E két egyezmény világosan kimondja: meg kell semmisíteni a német militariz- must és nácizmust, lehetőséget kel! nyújtani a német népnek, hogy életéi demokratikus és békés alapon szervezhesse újjá. A béke érdekei su -ábrázták a szovjet javaslatot, amely előtérbe helyezi, első megoldandó kérdésként jelöli meg a német békeszerződés ügyét. A szovjet javaslat a nyugatiak által szándékosan homályban tartott kérdésből nyílt na pirendi kérdést csinált és vi’ágosan megjelölte: hat hónapon belük de 'egkésőbb 1954 októberéig békekonferenciát kell összehívni a Német- rszaggal va'o békeszerződés megkötésére. Továbbá: Németország demokratikus és békés alapon történő újraegyesítése érdekében alakítsanak ideiglenes össznémet kormányt a zabad választások előkészítésére és végrehajtására. •

A szovjet javaslat kenyes kérdést ■vzegez a nyugati hatalmak képviselőinek: mondják ki, merre vigyen Németország útja, a háború vagy a béke felé? Sől, Molotov elvtars a szerdai ülésen felvetette: meg kellene kérdezni népszavazás útján magát a német népet, hogy békeszer- 'ödést kíván-e, vagy háborús szerződéseket?

A német nép válasza alig lehet kétséges. Ezért utasítják el nyugati külügyminiszterek * népszavazás gondolatát, ezért burkolóznak homá- Vos fejtegetésekbe. Hiszen ők a német nép sorsáról, a német nép megkérdezése nélkül szeretnének dönteni, ők a német népet ágyútöltelék- ként akarják felhasználni imperia- ’ista vagyaik kielégítésében. Az 'denauerista sajtó központi utasításra igyekszik elhallgatni és elferdíteni a szovjet javaslatokat — de ered meny tel énül. Molotov elvtárs javasltai alapjaiban rendítették meg az Eden által beterjesztett nyugati tervet, s mély hatást gyakoroltak az sgész német népre. A német nép szé ’es tömegei meghallgatást követelnek saját ügyükben.

Fogadás Bér inben a Magyar Sajtó Napja a karmából

Berlin (MTI) Safranko Em.ánuel. a‘ Magyar Népköztársaság berlin-' ftagvkövete vasárnap fogadást -. adott a' Magyar Sajtó Napja alkalmából. A' fogadáson megje'entek: Beyling. a Német Demokratikus . Köztársaság miniszteré’nökségé sájtóhivatalának .vezetője, Köhler, Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottsága sajtóosztályának vezetője, Meissner, a Német Demokratikus Köztársaság külügymjnisEténiurna sajtóosztályának vezetője, továbbá 3 német demokratikus sajtó képviselő' is a négyhatalmi értekezlet alkalmából Berlinben tartózkodó magyar sajtótudósítók. A fogadás a magyarnémet barátság szellemében folyt le.

A7 amerikaiak továbbra is szabotálják a hadifogolygvilkos ügynökök perének tárgyalását

• Keszon (Uj Kína) A. L. Hamblen dandártábornok, az. ENSz úgynevezett hazatelepítési bizottságának vezetője szerdán harmadízben tagadta meg, hogy elikü'dje az amerikai fél védőügyvédéit és tanúit az india' katonai törvényszék ..előtt négy koreai hadifogoly gyilkosai ellen megindult per tárgyalására.

A semleges hazatelepítési bizottság hivatalos közleménye szerint — amely ismerteti Hamblen válaszát — ennek következtében a tárgya'ás immár tizenkét napja megszakadt, noha a semleges hazatele- oítési bizottság ismételten felkérte az amerikai parancsnokságot, hogy küld je e,l tanúit a tárgyalásra.

RAKÉTáVAL A HOLDSA

A ’«öz^imulttoan még csak fantasztikus regényekben olvashattunk a világűrben tett utazásokról, olyan megvalósíthátatlannak látszott ez az elképzelés. De teltek az évek, s a tudósok és mérnökök, rajzokkal és matematikai számításokkal kezükben, beszélni kezdtek az égitestek közti repülésről.

A korszerű rakéták ma mér 400 kilométer magasságig felhafolnak. Maximális sebességük másodpercen ként 2.250 méter, vagyis óránként 8.100 kilométer. Ennek már csak ötszöröse kell ahhoz, hogy a rakéta kijusson g föld vonzóköréből és to- vaszáguldjon a kozmikus messzeségben.

„A tudomány már eljutott odáig, hogy reálissá vált a sztratoplan elindítása a Holdra, reálissá vált a Föld mesterséges mellékbolygójának létrehozása1' , — mondotta a közelmúltban A, N. Nyeszmejanov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának , elnöke, a Békevilágtanács bécli ülésszakán,

Most képzeljük el, hogy mi is felszántunk ezzel a rakétával, amely először tesz utazást a Holdba.

... Az egyik Moszkva-kömyéki rakéta-indítóállomáson vagyunk. A rakéta már készen áll az indulásra. Könnyű duralumíxüumiból készült lépcsőn jutunk fel a kabinba. Éles villanyfény fogad bennünket, s párnázott. karosszékeket találunk. A .kísérők segítenek összekapcsolni a széles hevedereket, amelyek a bőrpárnához rögzítenek: bennünket. Még

egv perc, még egy utojsó kézszorítás, és az Indító legénység elhagyja a rakétát. A kerek nyílás, amelyen feljöttünk, bezárul. A pilóta előtti kapcsolótáblán kigyullad a zöld lámpa — az első rádiójelzés — az irányítást végző központ jelezte, hogy felssál Ihatunk.

Lágy, zúgó hangra leszünk, figyelmesek: megindul á motor. A zúgás- hirtelen felerősödik, s nyomban úgy érezzük, mintha óriási súly nehezedne ránk. A rakéta elindult. A sebesség pUlanatről-pállanatra növekszik. Néhány perc, s már csaknem 10 kilométeres sebességgel száguldónk másodpercenként.

Célunk egyelőre még nem a Hold, hanem a Eöld mesterséges mellékbolygója, - egy kis fém-szigetecske, amely a Föld felett 300 kilométer magasságban óriási sebességgel kering bolygónk körüL Mintegy 8 kilométert tesz meg másodpercenként. Ez a sebesség akadályozza meg abban, hogy lezuhanjon a Földre. Erről a repülőrakéta tárna szpon tról kezdődik majd el utunk a világűrbe. A kozmikus hajó a mesterséges, fémből. épített „Holdtól" indulva hagyja majd el az atmoszférát. Ugyanekkor megszűnik a légellenállással vívott küzdelem és sóikkal kevésbbé fog hatni a Föld vonzóereje. A rakétának most már jóval kevesebb sebességre lesz szüksége, alig. többre 3 kilométernél másodpercenként.

A pilóta előtt álló televíziós készülék vásznán — amely eddig teljesen üres volt, — megjelenik egy pont. Ez a mi repülőállomásunk. A pont gyorsan növekszik, csakhamar elérjük az állomást. A pilóta köny- nyedén fékezi a rakétát, tájékozódik a televíziós készülék segítségével, s végül bevezeti gépünket az állomás hangárjába. Utazásunk első szakasza végétért.

Á kozmikus rakéta, amelyre át kell szállnunk, még nem készült fel a továbbrepüléshez, s nekünk egy napot a Föld mesterséges mellékbolygóján kell töltenünk.

Ez egy hatalmas fémlétesitmény. Azokból a rakétákból szerelték ösz- sze, amelyeket egyenként repítettek föl a szédítő magasságba. Itt előkészítjük rakétánkat a továbbrepüléshez. A tudósok kihasználták a nagyszerű lehetőséget, hogy innen vizsgálják a ragyogó csillagokkal teli fekete égboltot, hogy tanulmányozzák az első kozmikus sugarakat és rengeteg más olyan természeti jelenséget, amelyet a Fö’dről nem lehet megfigyelni. Az egyik laboratórium mellett hatalmas pálmaház áll. A pálmaház, nemcsak tudományos célokat szolgál, hanem a Föld mesterséges mellékbolygójának lakóit is ellátja friss zöldséggel és gyümölcscsel. A sziget néhány vele együtt repü’ő áramfejlesztőtől kapja a vil- gőzturbina berendezései a napsuga- i.amos energiát. Az áramfejlesztők rak energiáját használják fel.

A kozmikus rakéta jóval nagyobb

annál a rakétánál, amelyen a Földről a szigetre érkeztünk. A kozmikus rakéta több fűtőanyag-tartalékot, ku tatóberendezést, több oxigént, vizet és eleséget visz magával. Ezt a rakétát itt szerelték össze a szigeten, a Földről szállított alkatrészekből Reggel a rakéta kormányosa és a sziget obsze.rvatóriurnának csillag- vizsgálói befejezték a repülés röp- pályájának kiszámítását. Pontosan meghatározták azt az időt, amikor meg kell kezdenünk utazásunkat, a gép már ott áll a hangár kivezető nyílásával szemben, indulásra készen.

Elfoglaljuk helyünket és körütné zunk a két kerek ablakkal ellátott fülkében. A fülke falát belülről vastag fehér, rugalmas míianyagréteg borítja. Olyan, mint a nagyon puha gumi. Ez a műanyagréteg „tömi be“ azokat a tűszúrásnyi lyukakat, amelyeket a rakéta testében az apró meteorok üthetnek és megakadályozza, hogy a fülkéből kiszivárogjon. a levegő.

Feizúgnak a rakéta motorjai és a sziget mögöttünk maradt. Csakhamar teljes csönd lett. Most már a tehetetlenségi erő visz bennünket. A ráriknehezedő teher érzését szokatlan könnyedség-érzés váltotta fel. Olyankor érzünk a földön ehhez hasonlót, amikor gyorsan ereszkedünk le a lifttel.

Kikapcsoljuk a hevedereket. Az első felállási kísérlet azzal végződik, hogy váratlanul nagyot ugrunk a mennyezet felé: a rakétában nem érvényesül már a vonzóerő, amely a Földön mozdulatainkat megköti. A rakétában a kézzel, vagy lábbal végzett minden hevesebb mozdulat a kabin túlsó felébe dobja az embert. Sokszór hálásan gondolunk a tervezőkre, akik puha műanyaggal vonták be a rakéta falait.

E súlynélküli világban nemcsak a mozgás bizonyult kényelmetlennek. Lehetetlen volt például a vizet az üvegből beleönteni a pohárba, és csak nagynehezen tudtuk megmelegíteni á villanyfőzőn a húslevest.. Ezért a pilóta bekapcsolta a mester séges néhézségi erőt előidéző' szerkezetet, s csakhamar éreztük, hogy a kabin oldalfalai maguk felé kezdenek vonzani bennünket, A kábilv falakon ugyanolyan biztosan járhattunk, akárcsak a földön.

A mesterséges nehézségi erő igen egyszerűen jött létre: a rakétát arra kényszerítette egy szerkezet, hogy hossztengelye körül forogjon, s az ekkor fellépő centrifugális erő teljes mértékben helyettesítette a megszűnt nehézségi erőt

Most félretoljuk az ablakok elől a vastag védő táblákat. A bolygók közti térséget teljesen áthatja a Nap veszélyes, hatalmas ultraibolya sugárzása. A rakéta. kerek ablakai azonban nem bocsátják át ezeket, a sugarakat.

Csodálatos látvány lárul elénk. A fényes csillagok és a vakítóan fehér Nap szédítő körtáncot járnak, A nap, hol az egyik, hol a másik ab- ' aknái jelenik meg. A rakétán a .napok" mindössze néhány tized má sód percig tartanak. Pár percig csodálkozva bámuljuk ezt a különös jelenséget, de csakhamar megértjük, hogy az égitestek’ körtáncát rakétánk forgása okozza, amelyet mi ugyanúgy nem veszünk észre, mint ahogy a Föld lakói nem érzik bolygónk forgását.

Rádióösszeköttetésbe lépünk a Földdel. Rakétánkat teleszkópokkal figyelték. A földi csillagászok számításokat végeztek és közllk a rakéta kormányosával az útirányhoz szükséges módosításokat}

Moszkva (TASzSz) Február 4-én a kereskedelmi ügyekben Moszkvában tartózkodó angol kereskedelmi körök képviselőd fogadást tartottak a szovje: ipari, kereskedelmi és gazdasági szervezetek képviselőinek tisz teletére.

A fogadáson megjelentek: A. I. Mikojan, a' Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a Szovjetunió kereskedelemügyi minisztere, I. G. Kabanov külkereskedelmi miniszter. A Szovjetunió külkereskedelmi minisztériumának és külügyA televíziós készülék yetítőernyő- jén már látszik a Hold felülete: Most a Hold oldalt van tői link. túszén

.nem egyenesvonaliban, hanem elliptikus pályán közeledtünk felé. Az égitestek mechanikai mozgás-törvényei ezt' az utal diktálják,

A Hold óráról-órára közelebb kerül hozzunk. Egyre pontosabban rajzolódnak ki a rajta lévő széles pusztaságok és a csodálatos, gyíirűalakú hegyek körvonalai,

A pilóta állandóan figyeli s rádiós haíyzetmegáliapftó berendezés? skáláját. A Hold már csak 800 kilométerre van.

A rakéta most talpával előre fordul. Tajtékzó gáztömegeket lök maga elé, amelyek mérséklik esését.

Nyolc-tíz kilométer magasságban megkerüljük a Holdat, keressük, a leszállás helyét.

Elrepülünk a Hold kihalt .vidékei felett. látjuk azokat a vidékeket Is, amelyeket a Fö’dről egyetlen ember sem láthatott eddig. A Hold ugyanis mindig ugyanazt az old,aíát. fordítja a Föld felé. Ezért másik: féltekéjét ember még nem látta. E vidék felett elrepülve bekapcsoljuk a filmfelvevőgépet, amely majd elénk- vetíti otthon e félteke képét.

Áthaladtunk a,;Holdbéli északi- sark felett és dél*, felé repülünk. Megjelenik alattunk a Rosisz öböl. Ez csak képletes elnevezés Itt iá ugyanolyan száraz mi-ndm. mint a Hold egész felületén. Azok az emberek. akik a kozmikus repülésről álmodoztak a mi utunk előtt néhárty évtizeddel, . ezt a helyet szemelték M, mint éghajlat szempontjából' a legmegfelelőbbet a rakéta leszállására. Itt. a Nap kevésbbé hevíti fel a Hold felületét, mint az egyenlítő táján, ahol a sugaraktól mindem izzásba jön, mint a kemencében.

Rakétánk az utolsó 1,00 métereket függőleges helyzetben, lassan,, óvatosan teszi meg .

. Először a rakétából kilökött gáztömegek érintik a Hold felületét.. A gáztömegek óriási porfelhőt veroek fel: a Hold felületét, ugygpis vastag porréteg borítja. Ebben a( pillanatban a Föld lakói,.. picik sóyáran, .tekintenek a teleszkópok lépcsőjébe, vagy a televíziós készülékek vetítőfelületére, hatalmas-,' homályos föl tot látnak elhúzódni a HolÖ előtt Tudják, hogy most készül lészállás rá a rakéta ... •'

A gép testéből széles lökhá'rito lábak nyalnak ki. Könnyű csövekből készültek ezek és valami fantasztikus pók óriási izeit lábaira emlékeztetnek.

És most végre, talajt értünk!

Első kötelességünk, hogy jelezzünk a Földnek. Az éteren először népül át az izgalmas hívöjel: „Halló! Itt a Hold! Itt a HoldC

Légköri búvárruhába öltözve-... ott lépkedünk a Holdon. Nekünk, mint a felderítők első csoportjának, gz a feladatunk, hogy helyet keressünk á Holdon létesítendő állomás számé - ra. Itt. épül meg majd a rakéta-repülőtér, a műhelyek, az üzemanyag és élelmiszerraktárak. Innen fognak elindulni a rakéták további messzi útjaikra, — a Marsra, Vénuszra és . más égitestekre. A csillagászok, asztrofizikusok. geológusok,.az új világ kutatói az itteni laboratóriumban fogják továbbfejleszteni; tudományos munkájukat. .

*-Vajjón »nem ragadott bennünket túlságosan messze a képzelet? Talán hosszú évtizedeket, vagy évszázadokat -léptünk keresztül? Nem’ Biztosak vagyunk abban, hogy még •a mi nemzedékünk megteszi 'az'élső utat a Holdra.

minisztériumának felelős munkatársai és más ipari minisztériumok képviselői.

A fogadáson megjelentek Nagy- britannia moszkvai nagykövetségének tagjai. , .

Á fogadáson felszólalt J. B. Scott, az angol kereskedelmi körök küldöttségének vezetője. Felszólalásában megelégedését fejezte ki az angol kereskedelmi körök moszkvai tartózkodásával gs a kereskedelmi tárgyalások eredményességével kapcsolatban. -ú

A Moszkvában tartózkodó angol üzletemberek fogadása a fzov'et ipari, kereskedelmi, gazdasági szervezetek képviselőinek tiszie etére