Tolnai Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-06 / 31. szám

2 NAPLÓ 1954 FEBRUAR. 6 4 párizsi és a bonni szerződés ősszeegyezf el Keletien az európai biztonsággal és el leng mond a német nép érdekeinek ü Szovjetunió »avasq^a: alakítsanak ideiglenes öss?n;me’ kormányt a szabad vá asziások elkészítésére és vágrehajtására flitlofor elrínrs beszed« a berlini rrtekexlet szerdai ülésén Berlin, február 4 (TASZSZ): A külügyminiszterek február 3- ülésén Georges Bidault elnökölt Folytatták a második napirendi poni — „A német kérdés és az európa biztonság megőrzésének föladatai — megvitatását. Elsőnek V. M. Molotov szólal! fél. — Ma bizonyos figyelmet kel! még fordítanunk arra a kérdésre amely közvetlenül kapcsolatban áll az európai bizuanság problémájává — mondotta. — Tisztáznunk kell a hivatalosan „európai védelmi kö­zösséginek nevezett ..európai hadse­reg” kérdését. Igen sok tényből tudjuk. Iiogv ez néni is olyan egyszerű kérdés. Nem véletlen, hogy' pé'dául a francia és az olasz parlament olyan nagy je­lentőségét tulajdoni', ennek a kér­désnek és nem siet a döntéssel. — -Nincs szükség arra, hogy megemlít­sem azokat az eseteket, amikor siet­tek minél előbb szavazni ebben á kérdésben. Ez nem azt jelenti, hogy mi nem szentelünk kellő figyelme, a szabad Össznépiét, választások kérdésének. A német kérdéssel foglalkozó első beszédemben már szólnom kellett arról, hogy Eden úrnak az össznémel választásokra vonatkozó tervezete nem biztosítja alnémet nép számára az igazi szabadságot, sem a válasz­tások előkészítésénél, sem pedig a választások ideje alatt, tgv ez a ja­vaslat nem nyitja meg az utat a de mokrat.ikijs Németország békés, sza­bad fejlődése előtt. Elegendő emlé­kezteim arra, hogy a bonni szerző dés értelmében a három nyugati fia­talomnak évtizedekre előre joga van bármikor beavatkozni Nyugat-Né- metország bel ügyeibe1, sőt, amikor akarnak, kivételes állapotot is ki­hirdethetnek,- Már ez egymaga bi­zonyítja, hogy Nyugat-Németország- nak, nem lehet szabad keze belügyei ben azáltal, hogy aláírta a bonni szerződést. E kérdésre vonatkozóan tett meg­jegyzésemre mostanáig itt senki sem válaszolt,-Néha azt mondják, hogy a barmi és párisi kötelezettségek csak a bé­keszerződés aláírásáig lesznek ér­vényben. De ha ez így van, akikor miért akarják a bonni és a párisi szerződést 50 esztendőre megkötni? Vájjon nem azt jelenti ez, hogy a nyugati hatalmak nem veszik ko­molyan a békeszerződés megkötésé­nek meggyorsítására vonatkozó igé- •etcikel, mer. valójában úgy vélik, hagy a németeknek a békeszerződés iiogkötésére évtizedekig várniok toll? Nem kevésbbé fontos az sem, hogy Párisi és a bonni szerződés felte- •■'ei szerint Nyugat-Németországnak nem. lesz szabad keze k ül ügyeiben cm. Sőt. mi több. arra gondolnak, hogy a bonni és a párisi szerződés­iek külön előkészítőit angol-íranyií)- unerikai tervezetét. ameljmek elő­készítő munkálataiban a Szovjetunió e-mm'féle részt nem vett — kiter- esszék egész .Németországra, belc- ■ríve annak keleti részét is. — Ez -íz ön ham azt jelentené, hogy Ke- ’’tevémetországot ób an szerződésbe viliink be amelv clsősorbain össze- -gyeztí t hetet len az európai bi/ton- ággnl. másodsorban s/emmeHátha- tóan ellentmond a német nép érde­keinek. nem fér össze a német nép zabadságának elismerésével. Edén és Bidault urak ezen az ér­tekezleten kijelentették, hogy az egyesített Németországot a bonni és 'lárisi szerződés nem fogja kötni, és szabadon dönóhet abban a kérdés­ben. elfogad-e egyes kötelezettsége- ket. a többi közt. hogy részt a,kar-e '.’enni az „európai védelmi közös- égben.' Bidault úr ernevonatkozóan ■j következőket mondta: „Franciaor­szág- nem teszi Németország egye- iésének feltételévé, hogy az egész ország résztvegyan az európai vé- •elmi közösségben." De Vájjon igaz-e ez? Hogy vála- 'ol'hassunk eme a kérdésre, vizsgál­óik meg a bonni szerződés szövegét. É szerződés hetedik cikkelyének második ponttá így szól: „A három hatalom (az Egyesült Államok, Ang­lia és Franciaország) és a Német Szövetségi Köztársaság együttműkö­dik, hogy békés eszközökkel meg­valósítsák közös célkitűzéseiket: meg alkossák az egyesített Németországot amelynek a Német Szövetségi Köz­társasághoz hasonlóan szabad, cje- ■nokratikus alkotmánya lesz és amely résztvesz az európai védelmi közös­ségben.“ Az idézett szövegrészből látható: a három nyugati hatalom, valamint Nyugat -Németország a bonni szer­ződés értelmében vállalja, hogy együttműködik'1 és így biztosítja, hogy az egyesült Németország „részt vesz az európai védelmi közösség­ben.” A bonni szerződés létrehozói nem akarják Németország egyesítését ■ Ebből következik: a bonni szer­ződésnek az a célja, hogy előre el­döntse: az egyesült Németországot a három nyugati hatalom és maga Nyugat-Németország közös erőfeszí­téssel bevonják ebbe a „közösség­be”, az európai hadseregbe. A bonni szerződés e cikkelyének van- még egy harmadik pontja, mely bebizonyítja, hogy ebben a kérdés­ben semmiféle engedményről nem beszélhetünk. Ez a harmadik pont így szól: „A Német Szövetségi. Köz­társaság az összes aláíró államok kö­zös beleegyezése nélkül nem köt sem miféle szerződést, nem vesz részt semmilyen megegyezésben, amely gyengítené a három hatalom fenti szerződésekből folyó jogait. vagy amely csökkentené a Német Szövet­ségi Köztársaság e szerződéseken alapuló kötelezettségeit.'1 Ebből látható, hogy a bonni kor­mány kötelezettsége értelmében nem mehet bele Németország olyan egye­sítésébe, amely nem írja elő az egye­sített Németország részvételét az „európai védelmi közösség“ rend­szerében, vagyis az európai hadse­regben. Ilymódon hogyan, választhatja majd meg igazán szabadon a jelen­leg kettészakított. Németország egye­sítésének útjait? Ilyen feltételek mellett lehet-e vájjon a német állam igazi szabadságáról beszélni, még akkor is, ha részeit egységes Né­metországban egyesítik? Ilyesmit semmikép nem lehet ál­lítani. A bonni egyezménynek az a célja, hogy már most, vagyis jóelö- re megkösse az egyesített Németor­szág kezét. Ha a bonni szerződés érvényben marad, úgy Németország egyesítése csak azzal a feltétellel, csak abban az esetben lehetséges, ha Nyugat-Németország együttműködik az Egyesült Államokkal, Angliával . és Franciaországgal és segít nekik az egyesített Németországot bevonni az „európai védelmi közösség“-be, mely nek éle a Szovjetunió, Lengyelország Csehszlovákia és más. békeszerető európai államok ellen irányul. Eb­ből az következik, hogy á bonni szerződés létrehozói nem akarják va lójában Németország egyesítését, le­hetetlenné teszik ezt az egyesítést. A nyugatnémetországi német ha­tóságok a bonni egyezmény aláírása után nem cselekszenek szabadon. — Nem szabadok már abban az adót). 'Zakaszban sem, amelyet az összné- met választások előkészítő szakaszá­nak lehetne nevezni. Ebből az is következik, hogy Nyugat-Németor­száginak a bonni és a párisi egyez- iriényból folyó kötelezettségei össze- 3gyeztethe.etleriek a valóban szabad, óssznémet választások megtartásával és nem férnek össze az egyesített Németország igazi szabadságának el­ismerésével sem. Figyelembe kell venni az Egye­sült Államok, Franciaország és Ang­lia 1952 május 27-i háromoldalú de­klarációját, amelyet a párisi egyez­mény aláírásakor tettek közzé. Ebben a deklarációban külön szó van az Egyesült Államok és Anglia állásfoglalásáról, amelyek maguk nem akarnak csapataikkal rósztven- ni az „európai hadseregében, de a bába szerepét akarják betölteni an­nak megszületésénél. Ez a deklará­ció az Egyesült Államok és Anglia adott kérdésbal elfoglalt álláspont­jára vonatkozóan a következüket mondja: „Amennyiben bármilyen irányból veszély fenyegeti az európai védel­mi közösség oszthatatlanságát vagy egységét e két kormány (az Egyesült Államok és Anglia) úgy tekinti ezt, mint a saját biztonságait fenye­gető vészél.tt és az északatLantá szer- tódés 4. cikkelye értelmében fog eljárni.“ Eszerint a „közösségbe", vagyis az „európai hadseregébe nem tar­tozó Egyesült Államok és Anglia elő­re kijelentik, hogy Nyugait-Német- országnak nincs visszaútja, ha belé­pett ebbe a „közösségbe", hogy Nyugat-Németország ezután nem dönthet szabadon afelől, benne ma­rad-e ebben a „védelmi közösség"- ben, vagy sem. Az 1952 május 27-i deklarációból közölt, részletek bizonyítéka szerint az Egyesült Államok és Anglia a ,védelmi közösségéből való kilépés­re irányuló kísérleteket úgy tekintik mint biztonságuk fenyegető veszé­lyét és előre figyelmeztetnek, hogy „az észa ka Hanti szerződés 4. cikke­lye értelmében fognak eljárni."- Ez pedig azt jelenti, hogy megfelelő esetben az Egyesült. Államok és Ang­lia kijelentheti: „A haza veszélyben van“. ,s ennek következményei mind- airnylünk számára világosak. Vájjon a három hatalom e de­klarációja emlékeztet-e arra, hogy Németországnak joga van szabadon dönteni külpolitikájában? Könnyen beláthatjuk, hogy Németország igazi szabadságából Semmi sem marad meg. A bárom hatalom ugyanebben a deklarációjában árról a szilárd • el­határozásról. beszél, hogy az Egyesült Államok és Anglia kellő készenlét­ben tartja csapatait Európában arra az esetre, ha valaki kételkedik az „európai védelmi közösség" szüksé­gességében. vagyis az „európai had­sereg" szükségességében. így tehát az a deklaráció nagyjá­ból minden kertelés nélkül kimond ja, hogy • az Egyesült Államok és Anglia „olyan erőket (vagyis csapa­tokat) tartanak az európai száraz- földön, a többi között a Német Szö­vetségi Köztársaságban, amilyeneket —> figyelembe véve az északatlanti szerződésből folyó kötelezettségeiket, érdekeltségüket az európai védelmi közösség egységében és különös fe­lelősségüket Németország irányában ■tt szükségesnek és megfelelőnek tartanák az északatlamti • szerződés övezetének közös megvédésére irá­nyuló együttműködéshez". Ebből az következne, hogy ha Nyu­gat-Németország meg is próbálna kilépni az „európai védelmi közös- ség“-ből, úgy ezt a három hatalom minden eszközzel — még a fegyve­res erők alkalmazásával való fenye­getéssel is — megakadályozná. A fentemlítettek azt bizonyítják, hogy nem felelnek meg a valóságnak Eden és Bidault uraknak azok a ki­jelentései, amelyek szerűit Németor­szág szabadon megválaszthatja: „vájjon az egységes német állam tagja legyen-e az európai védelmi közösségnek vagy sem?" Ezek a ki' jelentések ellentmondanak azoknak a kötelezettségeknek, amelyeket a bonni és a párisi szerződés ró Nyu; gat-Németországra. Az Egyesült Államok külügymi­nisztere a német kérdéssel kapcso­latban tegnap említést tett egyik, 1939 őszén elhangzott nyilatkoza­tomról. Arról azonban nem szólt hogy milyen nemzetközi helyzetben tettem ezt a nyilatkozatot. Nem szabad megfeledkeznünk ar­ról, hogy a szovjet kormány 1939 nyarán állandóan tárgyalásokat foly­tatott Anglia és Franciaország kor­mányával, szerződést akart kötni, hogy megakadályozza, a háborút, hogy elejét vegye a hitleri agresszió­nak. Mindenki tudja, hogy az angol­francia körök legbefolyásosabb kép­viselője akkor az ismert Neville Chamberlain volt, aki az Egyesült Államok támogatását is élvezte. Chamberlain politikája arra irányult hogy Hitlert- a Szovjetunió elleni tá­madásra ösztönözze. Ez akkor nem ; ikerült. Nem szabad azonban megfeledkez­ni arról, hogy Chamberlain és fran­cia kollégái nem voltak hajlandók semmiféle olyan szerződést kötni a Szovjetunióval, amely megkötötte volna Hitler kezét. Ezzel elősegítet­ték Hitler támadását Lengyelország ellen és ezért ők is hibásak abban, hogy 1939-ben kitört a háború. Dailies úr igyekezett bebizonyítani hogy a nyugatnémetországi hatósá­gok bizalmat élveznek. De nem is­meri el azt, hogy Kelet-Nómetország hatóságai kellő bizalmat élveznek. Véleményem szerint ebben az eset­ben nagy hibát követ el, mert egy­oldalú ép objektivitást nélkülöző in­formációikra támaszkodik. Tartsanak népszavazást egész Németországban ! Miért he lehetne megvizsgálni, hogyan áll valójában a helyzet? Közismert tény, hogy a nyugat­németországi hatóságok a bonni és a párisi szerződés mellett vannak és nem sietnek a békeszerződéssel. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy a Német Demokratikus Köztársaság kormánya híve a békeszerződés mi­előbbi megkötésének és feltétlenül ellenzi a bonni és a párisi szerző­dést. » Nem kellene-% egész Németország­ban népszavazást tartani és így meg tudni, vájjon a német nép a bonni és párisi szerződésekre szavaz, vagy a békeszerződésre? Akkor világos, választ kapnánk arra a kérdésre, hogy napjainkban ki az igazi kifejezője a német nép reményeinek. Berlin, február 4. (MTI) Iljicsov, a szovjet küldöttség szó-' vivője csütörtökön este .sajtóértekez­leten ismertette a szovjet küldött­ségnek ideiglenes óssznémet kor mány alakítására és szabad összné- met választások végrehajtására ki­dolgozott határozati javas aiét, ame­lyet Molotov szovjet kii: ügy-mi niszt er a berlini értekezlet csütörtöki ülésér terjesztett be. A szovjet küldői!sir javasolja: „A , Szovjetunió. Franciaország Nagyúritannla. és az Amerikai Egye­sült Államok kormányai felismerve annak szükségességét, hogy Német­ország szé t szak i to t * síg á nak régei kell vetni és a négy nagyhatalom megállapodásának megfelelően meg kell valósítani Németország demo­kratikus és békés alapon lörténö újraegyesítését, a. kői étkezőkben egyeztek meg: 1. Ideiglenes ossz német kormány alakítása a Német Demokratikus Köztársaság és a Nyugatnémet Szö­vetségi Köztársaság parlamentjei ut­ján, a demokratikus szervezetek szé­leskörű bevonásával — sürgős fel­adatnak tekintendő. Az ideiglenes ős'./nemet kormány Kelet- és Nyugat-Németország jelen­legi kormányainak helyéire léphet vagy ha ez nehézségekkel járna, át­menetileg a jelenlegi két német kor mányt fenntartva kell az ideiglenes össznemet kormányt megalakítani. Z. Az ideiglenes össznemet kor­mány fő feladata össznemet szabad választások előkészítésé és végrehaj­tása, mégpedig: . a) össznemet vaJasztötörvenyter- vezet kidolgozása, olyan törvénnyé amely’ biztosítja ,az össznemet va- 'asztások valóban demokratikus jel- ’egét, valamennyi demokratikus part és szervezet részvételét a választá­son és a választási aktus valóba'’ szabad végrehajtását, amely lehetet­lenné teszi, hogy a nagy monopóliu­mok nyomást gyakoroljanak a vá­lasztókra; b) ha szükségesnek bizonyul, meg kell vizsgálnia, vájjon egész Német­ország területén megvannak-e a de­mokratikus választások megv alósítá­sának előfeltételei, illetve intézke­déseket keil e tennie az előfeltételek megteremtésére; , N c) végrehajtja az össznémel sza­bad választásokat, amelyekkel a né­met nép külföldi államok beavatko­zásai nélkül maga dönti el a demo­kratikus Németország társadalmi és államrendiének kérdését, s amely választások alapján óssznémet kor­mány alakul meg. 3. Az ideiglenes össznemet kor­mány hatáskörébe tartoznak a kö­vetkező feladatok is: a) az ideiglenes össznémel kor- nán.v Képviseli Németországot a békctárgyalásokoív és a nemzetközi 'erve/etekben: !>) gondoskodik róla. hogy Nemet- írszágot ne vonják be olyan állain- ömbökbe és katonai szövetségekbe, nne'yek valamely olyan állam elten ránynlnak. amely haderejével részi­vel! ,i hitleri Németországgal vívott bal'íróban: e) a német állampolgárság kérdő­éinek rendezése; d) biztosítja a demokratikus par­iok es (ömegsZen eretek szabad te­vékenységet és gondoskodik arról, hogy demokráciáé1 lenes és békeelle nes szervezetek ne működhessenek N emel országban; e) kifejleszti a gazdasági, kulturá­lis es kereskedelmi kapcsolatokat Kelet- és Nyugat-Németország kö­zött. intézi a. közlekedéssel és pos­tai szállítással, a szabad személy­es áruforgalommal összefüggő kér­déseket és mindazokat az ügyekét, amelyek egész Németország lakossá­gát érintik. 4. Biztosítani akarván a német népnek azt a jogát, hogy nemzett kérdéseit. maga rendezhesse, ajánla­ni kell a Német Demokratikus Köz­társaság és a Nyugatnemet Szövet­ségi Köztársaság kormányának, hogy hívják össze haladéktalanul Kelet és Nyugat-Németország meghatal­mazott képviselőinek tanácskozását, hogy ezek » meghatalmazott képvi sóink meg all apadjanak óssznémet kormány alakításának módjában, a kormány- összetételében, funkcióiban, feladataiban és jogaiban. 5. A Szovjetunió, Franciaország, Nagybritannia és az Amerikai Egye­sült Államok kormányai a maguk részéről olyan rendszabájyokát foga­natosítanak, amelyek megteremtik az. ideiglenes n ./.német kormány eredményes működésének előfelté­teleit, támogatni fogják az ideigle­nes kormányt feladatainak megoldá­sában és abban, hogy idegen álla­mok ne gyakorolhassanak nyomási az ideiglenes kormányra az összne­met választások végrehajtásával kap eső lat ban. A négy hatalom korma nyal e célból megallapodtak, hogy még a választások végrehajtása előtt kivonják megszallócsapataikat mind Kelet-, mind Nyugat-Németország területéről, kivéve néhány korláto­zott létszámú csapatot, amely a négy hatalom ellenőrző feladataiból folyó tevékenység ellátásához szükséges“. Az olasz kö társadig! elirik Lefe jti te a kormáuyaJakílássa! kapcsolatos tárgyalásait Róma (MTI) Einaudi olasz köz- társasági elnök csütörtökön fogadta Morot és Ceschit, a Keresztény-De­mokrata Párt parlamenti csoportjai­nak vezetőit, a szociáldemokrata Vigorellit, a szocialista Nen.nit és Marandit. Ezzel a köztársasági el­nök befejezte a kormányalakítással kapcsolatos tárgyalásait. Ä köztársasági elnöki palotáké távozóban a két keresztény-demo­krata politikus kijelentette,' hö'gy' a maguk részéről koalíciós kormány alakítása mellett, foglalnak állást.- A Keresztény-Demokrata -Párt és a kisebb pártok közötti tárgyalások az elmúlt napokban tovább folytak A tárgyalások célja á megegyezést 'létrehozni az új kormányprogámm is;a miniszteri tárcák szétosztása tekintetében. V.M. Mnlnltív eivlárs feamvírsenysn és 'igsdásin látta vendégül a berlini értekezlet résztvevőt Berlin (MTI): — Az MTI berlini tudósítója írja: Csütörtökön új, üde szín vegyült a berlini értekezlet résztvevői­nek és krónikásainak fárasztó munkanapjá­ba. Kiváló szovjetmu- zsi'kusok, énekesek, táncosok érkeztek a német fővárosba, hogy az egész emberiséghez szóló művészet, az egész emberiséget ösz- szefűző kultúra nemes eszközeivel járuljanak* hozzá a négyhatalmi értekezlet építő han­gulatának kialakításá­hoz. Molotov csütörtökön este a Szovjetunió ber­lini nagykövetségének palotájában hangver­senyen és fogadáson látta vendégül a nyu­gati államok külügy­minisztereit, munka­társaikat, a diplomatá­kat és a berlini érte­kezlet alkalmából egy- besere,glett német és külföldi sajtótudósüók egy részét. Este kilenc órára, amikorra a hangversenyt meghir­dették, a háromszáz meghívÖtt vendég ott állt a szovjet. nagykö­vetség fény árban úszó színház termőben. — A meghívottak állva vár­ták a külügyminiszte­rek megérkezését. El­sőnek . V. M. Molotov, a „házigazda" lépett A terembe, utána gyors egymásutánban érke­zett meg Dulles ame­rikai külügyminiszter és feleségé, Bidault, francia külügyminisz­ter .és félesége, és Eden, angol külügy­miniszter. Az újságírók ágaskodva gyeitek hé lyükről. amint Molo­tov barátságos mosoly- lyál és kézsZorítással köszöntötte ' tárgyaló partnereit. . •. Fényszórók vilá­gítják meg a kis szín­padot, kezdődik a hang verseny. A négy külügyminisz­ter és a, vendégsereg, a szovjet művészek mély élményt nyújtó hangversenye .után a hatalmas cimerterem- be vonul. Ez a hang­versenyt követő „kis fogadás“ színhelye-. -r­Fesztelen társalgás alakul ki a jelenlévők között. Molotov kül­ügyminiszter , rendki- ,vül figyelmes házigaz­da, mindenkihez' van egy-két szívélyes, ked­ves, érdeklődő szayá. A miniszterek, diplo­ma ák. művészek és újságírók %' egyvelege tarkítja a terme). Az egyik sarokban Ta- bouis asszony, ismert francia polgári újság- írónő Molotovval be­szélget, a másik sa­rokban a moszkya i Pravda tudósítója Dul­les, amerikai külügy­miniszterrel társalog, Bidault a szovjet mű- y5<;7pkkel koccint és mégegyszer köszöne­tét mond nekik nagy­szerű szereplésükért. A terem közepén Eden angol külügyminisztert Szemjonov, szovjet fő­biztos társaságában látjuk. Mindannyian a népek akaratának tel­jesülésére, a tartós és szilára béke megváló; sítására ürítik poharu- kát. A fogadás éjfél előtt végeiért.

Next

/
Thumbnails
Contents