Tolnai Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-06 / 31. szám

2

NAPLÓ

1954 FEBRUAR. 6

4 párizsi és a bonni szerződés ősszeegyezf el Keletien az európai biztonsággal és el leng mond a német nép érdekeinek

ü Szovjetunió »avasq^a: alakítsanak ideiglenes öss?n;me’ kormányt a szabad vá asziások elkészítésére és vágrehajtására

flitlofor elrínrs beszed« a berlini rrtekexlet szerdai ülésén

Berlin, február 4 (TASZSZ):

A külügyminiszterek február 3- ülésén Georges Bidault elnökölt Folytatták a második napirendi poni

— „A német kérdés és az európa biztonság megőrzésének föladatai

— megvitatását.

Elsőnek V. M. Molotov szólal! fél. — Ma bizonyos figyelmet kel! még fordítanunk arra a kérdésre amely közvetlenül kapcsolatban áll az európai bizuanság problémájává

— mondotta. — Tisztáznunk kell a hivatalosan „európai védelmi közösséginek nevezett ..európai hadsereg” kérdését.

Igen sok tényből tudjuk. Iiogv ez néni is olyan egyszerű kérdés. Nem véletlen, hogy' pé'dául a francia és az olasz parlament olyan nagy jelentőségét tulajdoni', ennek a kérdésnek és nem siet a döntéssel. — -Nincs szükség arra, hogy megemlítsem azokat az eseteket, amikor siettek minél előbb szavazni ebben á kérdésben.

Ez nem azt jelenti, hogy mi nem szentelünk kellő figyelme, a szabad Össznépiét, választások kérdésének.

A német kérdéssel foglalkozó első beszédemben már szólnom kellett arról, hogy Eden úrnak az össznémel választásokra vonatkozó tervezete nem biztosítja alnémet nép számára az igazi szabadságot, sem a választások előkészítésénél, sem pedig a választások ideje alatt, tgv ez a javaslat nem nyitja meg az utat a de mokrat.ikijs Németország békés, szabad fejlődése előtt. Elegendő emlékezteim arra, hogy a bonni szerző dés értelmében a három nyugati fiatalomnak évtizedekre előre joga van bármikor beavatkozni Nyugat-Né- metország bel ügyeibe1, sőt, amikor akarnak, kivételes állapotot is kihirdethetnek,- Már ez egymaga bizonyítja, hogy Nyugat-Németország- nak, nem lehet szabad keze belügyei ben azáltal, hogy aláírta a bonni szerződést.

E kérdésre vonatkozóan tett megjegyzésemre mostanáig itt senki sem válaszolt,-Néha azt mondják, hogy a barmi és párisi kötelezettségek csak a békeszerződés aláírásáig lesznek érvényben. De ha ez így van, akikor miért akarják a bonni és a párisi szerződést 50 esztendőre megkötni? Vájjon nem azt jelenti ez, hogy a nyugati hatalmak nem veszik komolyan a békeszerződés megkötésének meggyorsítására vonatkozó igé- •etcikel, mer. valójában úgy vélik, hagy a németeknek a békeszerződés iiogkötésére évtizedekig várniok

toll?

Nem kevésbbé fontos az sem, hogy Párisi és a bonni szerződés felte- •■'ei szerint Nyugat-Németországnak nem. lesz szabad keze k ül ügyeiben cm. Sőt. mi több. arra gondolnak, hogy a bonni és a párisi szerződésiek külön előkészítőit angol-íranyií)- unerikai tervezetét. ameljmek előkészítő munkálataiban a Szovjetunió e-mm'féle részt nem vett — kiter- esszék egész .Németországra, belc- ■ríve annak keleti részét is. — Ez -íz ön ham azt jelentené, hogy Ke- ’’tevémetországot ób an szerződésbe viliink be amelv clsősorbain össze- -gyeztí t hetet len az európai bi/ton- ággnl. másodsorban s/emmeHátha- tóan ellentmond a német nép érdekeinek. nem fér össze a német nép zabadságának elismerésével.

Edén és Bidault urak ezen az értekezleten kijelentették, hogy az egyesített Németországot a bonni és 'lárisi szerződés nem fogja kötni, és szabadon dönóhet abban a kérdésben. elfogad-e egyes kötelezettsége- ket. a többi közt. hogy részt a,kar-e '.’enni az „európai védelmi közös- égben.' Bidault úr ernevonatkozóan ■j következőket mondta: „Franciaország- nem teszi Németország egye- iésének feltételévé, hogy az egész ország résztvegyan az európai vé- •elmi közösségben."

De Vájjon igaz-e ez? Hogy vála- 'ol'hassunk eme a kérdésre, vizsgálóik meg a bonni szerződés szövegét.

É szerződés hetedik cikkelyének második ponttá így szól: „A három hatalom (az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország) és a Német Szövetségi Köztársaság együttműködik, hogy békés eszközökkel megvalósítsák közös célkitűzéseiket: meg alkossák az egyesített Németországot amelynek a Német Szövetségi Köztársasághoz hasonlóan szabad, cje- ■nokratikus alkotmánya lesz és amely résztvesz az európai védelmi közösségben.“

Az idézett szövegrészből látható: a három nyugati hatalom, valamint Nyugat -Németország a bonni szerződés értelmében vállalja, hogy együttműködik'1 és így biztosítja, hogy az egyesült Németország „részt vesz az európai védelmi közösségben.”

A bonni szerződés létrehozói nem akarják Németország egyesítését ■

Ebből következik: a bonni szerződésnek az a célja, hogy előre eldöntse: az egyesült Németországot a három nyugati hatalom és maga Nyugat-Németország közös erőfeszítéssel bevonják ebbe a „közösségbe”, az európai hadseregbe.

A bonni szerződés e cikkelyének van- még egy harmadik pontja, mely bebizonyítja, hogy ebben a kérdésben semmiféle engedményről nem beszélhetünk. Ez a harmadik pont így szól: „A Német Szövetségi. Köztársaság az összes aláíró államok közös beleegyezése nélkül nem köt sem miféle szerződést, nem vesz részt semmilyen megegyezésben, amely gyengítené a három hatalom fenti szerződésekből folyó jogait. vagy amely csökkentené a Német Szövetségi Köztársaság e szerződéseken alapuló kötelezettségeit.'1

Ebből látható, hogy a bonni kormány kötelezettsége értelmében nem mehet bele Németország olyan egyesítésébe, amely nem írja elő az egyesített Németország részvételét az „európai védelmi közösség“ rendszerében, vagyis az európai hadseregben.

Ilymódon hogyan, választhatja majd meg igazán szabadon a jelenleg kettészakított. Németország egyesítésének útjait? Ilyen feltételek mellett lehet-e vájjon a német állam igazi szabadságáról beszélni, még akkor is, ha részeit egységes Németországban egyesítik?

Ilyesmit semmikép nem lehet állítani. A bonni egyezménynek az a célja, hogy már most, vagyis jóelö- re megkösse az egyesített Németország kezét. Ha a bonni szerződés érvényben marad, úgy Németország egyesítése csak azzal a feltétellel, csak abban az esetben lehetséges, ha Nyugat-Németország együttműködik az Egyesült Államokkal, Angliával . és Franciaországgal és segít nekik az egyesített Németországot bevonni az „európai védelmi közösség“-be, mely nek éle a Szovjetunió, Lengyelország Csehszlovákia és más. békeszerető európai államok ellen irányul. Ebből az következik, hogy á bonni szerződés létrehozói nem akarják va lójában Németország egyesítését, lehetetlenné teszik ezt az egyesítést.

A nyugatnémetországi német hatóságok a bonni egyezmény aláírása után nem cselekszenek szabadon. — Nem szabadok már abban az adót). 'Zakaszban sem, amelyet az összné- met választások előkészítő szakaszának lehetne nevezni. Ebből az is következik, hogy Nyugat-Németországinak a bonni és a párisi egyez- iriényból folyó kötelezettségei össze- 3gyeztethe.etleriek a valóban szabad, óssznémet választások megtartásával és nem férnek össze az egyesített Németország igazi szabadságának elismerésével sem.

Figyelembe kell venni az Egyesült Államok, Franciaország és Anglia 1952 május 27-i háromoldalú deklarációját, amelyet a párisi egyezmény aláírásakor tettek közzé.

Ebben a deklarációban külön szó van az Egyesült Államok és Anglia állásfoglalásáról, amelyek maguk nem akarnak csapataikkal rósztven- ni az „európai hadseregében, de a bába szerepét akarják betölteni annak megszületésénél. Ez a deklaráció az Egyesült Államok és Anglia adott kérdésbal elfoglalt álláspontjára vonatkozóan a következüket mondja:

„Amennyiben bármilyen irányból veszély fenyegeti az európai védelmi közösség oszthatatlanságát vagy egységét e két kormány (az Egyesült Államok és Anglia) úgy tekinti ezt, mint a saját biztonságait fenyegető vészél.tt és az északatLantá szer- tódés 4. cikkelye értelmében fog eljárni.“

Eszerint a „közösségbe", vagyis az „európai hadseregébe nem tartozó Egyesült Államok és Anglia előre kijelentik, hogy Nyugait-Német- országnak nincs visszaútja, ha belépett ebbe a „közösségbe", hogy Nyugat-Németország ezután nem dönthet szabadon afelől, benne marad-e ebben a „védelmi közösség"- ben, vagy sem.

Az 1952 május 27-i deklarációból közölt, részletek bizonyítéka szerint az Egyesült Államok és Anglia a ,védelmi közösségéből való kilépésre irányuló kísérleteket úgy tekintik mint biztonságuk fenyegető veszélyét és előre figyelmeztetnek, hogy „az észa ka Hanti szerződés 4. cikkelye értelmében fognak eljárni."- Ez pedig azt jelenti, hogy megfelelő esetben az Egyesült. Államok és Anglia kijelentheti: „A haza veszélyben van“. ,s ennek következményei mind- airnylünk számára világosak.

Vájjon a három hatalom e deklarációja emlékeztet-e arra, hogy Németországnak joga van szabadon dönteni külpolitikájában? Könnyen beláthatjuk, hogy Németország igazi szabadságából Semmi sem marad meg.

A bárom hatalom ugyanebben a deklarációjában árról a szilárd • elhatározásról. beszél, hogy az Egyesült Államok és Anglia kellő készenlétben tartja csapatait Európában arra az esetre, ha valaki kételkedik az „európai védelmi közösség" szükségességében. vagyis az „európai hadsereg" szükségességében.

így tehát az a deklaráció nagyjából minden kertelés nélkül kimond ja, hogy • az Egyesült Államok és Anglia „olyan erőket (vagyis csapatokat) tartanak az európai száraz- földön, a többi között a Német Szövetségi Köztársaságban, amilyeneket —> figyelembe véve az északatlanti szerződésből folyó kötelezettségeiket, érdekeltségüket az európai védelmi közösség egységében és különös felelősségüket Németország irányában ■tt szükségesnek és megfelelőnek tartanák az északatlamti • szerződés övezetének közös megvédésére irányuló együttműködéshez".

Ebből az következne, hogy ha Nyugat-Németország meg is próbálna kilépni az „európai védelmi közös- ség“-ből, úgy ezt a három hatalom minden eszközzel — még a fegyveres erők alkalmazásával való fenyegetéssel is — megakadályozná.

A fentemlítettek azt bizonyítják, hogy nem felelnek meg a valóságnak Eden és Bidault uraknak azok a kijelentései, amelyek szerűit Németország szabadon megválaszthatja: „vájjon az egységes német állam tagja legyen-e az európai védelmi közösségnek vagy sem?" Ezek a ki' jelentések ellentmondanak azoknak a kötelezettségeknek, amelyeket a bonni és a párisi szerződés ró Nyu; gat-Németországra.

Az Egyesült Államok külügyminisztere a német kérdéssel kapcsolatban tegnap említést tett egyik, 1939 őszén elhangzott nyilatkozatomról. Arról azonban nem szólt hogy milyen nemzetközi helyzetben tettem ezt a nyilatkozatot.

Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a szovjet kormány 1939 nyarán állandóan tárgyalásokat folytatott Anglia és Franciaország kormányával, szerződést akart kötni, hogy megakadályozza, a háborút, hogy elejét vegye a hitleri agressziónak.

Mindenki tudja, hogy az angolfrancia körök legbefolyásosabb képviselője akkor az ismert Neville Chamberlain volt, aki az Egyesült Államok támogatását is élvezte. Chamberlain politikája arra irányult hogy Hitlert- a Szovjetunió elleni támadásra ösztönözze. Ez akkor nem ; ikerült.

Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy Chamberlain és francia kollégái nem voltak hajlandók semmiféle olyan szerződést kötni a Szovjetunióval, amely megkötötte volna Hitler kezét. Ezzel elősegítették Hitler támadását Lengyelország ellen és ezért ők is hibásak abban, hogy 1939-ben kitört a háború.

Dailies úr igyekezett bebizonyítani hogy a nyugatnémetországi hatóságok bizalmat élveznek. De nem ismeri el azt, hogy Kelet-Nómetország hatóságai kellő bizalmat élveznek. Véleményem szerint ebben az esetben nagy hibát követ el, mert egyoldalú ép objektivitást nélkülöző információikra támaszkodik.

Tartsanak népszavazást egész Németországban !

Miért he lehetne megvizsgálni, hogyan áll valójában a helyzet?

Közismert tény, hogy a nyugatnémetországi hatóságok a bonni és a párisi szerződés mellett vannak és nem sietnek a békeszerződéssel. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy a Német Demokratikus Köztársaság kormánya híve a békeszerződés mielőbbi megkötésének és feltétlenül ellenzi a bonni és a párisi szerződést. »

Nem kellene-% egész Németországban népszavazást tartani és így meg tudni, vájjon a német nép a bonni és párisi szerződésekre szavaz, vagy a békeszerződésre?

Akkor világos, választ kapnánk arra a kérdésre, hogy napjainkban ki az igazi kifejezője a német nép reményeinek.

Berlin, február 4. (MTI)

Iljicsov, a szovjet küldöttség szó-' vivője csütörtökön este .sajtóértekezleten ismertette a szovjet küldöttségnek ideiglenes óssznémet kor mány alakítására és szabad összné- met választások végrehajtására kidolgozott határozati javas aiét, amelyet Molotov szovjet kii: ügy-mi niszt er a berlini értekezlet csütörtöki ülésér terjesztett be. A szovjet küldői!sir javasolja:

„A , Szovjetunió. Franciaország Nagyúritannla. és az Amerikai Egyesült Államok kormányai felismerve annak szükségességét, hogy Németország szé t szak i to t * síg á nak régei

kell vetni és a négy nagyhatalom megállapodásának megfelelően meg kell valósítani Németország demokratikus és békés alapon lörténö újraegyesítését, a. kői étkezőkben egyeztek meg:

1. Ideiglenes ossz német kormány alakítása a Német Demokratikus Köztársaság és a Nyugatnémet Szövetségi Köztársaság parlamentjei utján, a demokratikus szervezetek széleskörű bevonásával — sürgős feladatnak tekintendő.

Az ideiglenes ős'./nemet kormány Kelet- és Nyugat-Németország jelenlegi kormányainak helyéire léphet vagy ha ez nehézségekkel járna, átmenetileg a jelenlegi két német kor mányt fenntartva kell az ideiglenes össznemet kormányt megalakítani.

Z. Az ideiglenes össznemet kormány fő feladata össznemet szabad választások előkészítésé és végrehajtása, mégpedig: .

a) össznemet vaJasztötörvenyter- vezet kidolgozása, olyan törvénnyé amely’ biztosítja ,az össznemet va- 'asztások valóban demokratikus jel- ’egét, valamennyi demokratikus part és szervezet részvételét a választáson és a választási aktus valóba'’ szabad végrehajtását, amely lehetetlenné teszi, hogy a nagy monopóliumok nyomást gyakoroljanak a választókra;

b) ha szükségesnek bizonyul, meg

kell vizsgálnia, vájjon egész Németország területén megvannak-e a demokratikus választások megv alósításának előfeltételei, illetve intézkedéseket keil e tennie az előfeltételek megteremtésére; , N

c) végrehajtja az össznémel szabad választásokat, amelyekkel a német nép külföldi államok beavatkozásai nélkül maga dönti el a demokratikus Németország társadalmi és államrendiének kérdését, s amely választások alapján óssznémet kormány alakul meg.

3. Az ideiglenes össznemet kormány hatáskörébe tartoznak a következő feladatok is:

a) az ideiglenes össznémel kor- nán.v Képviseli Németországot a békctárgyalásokoív és a nemzetközi 'erve/etekben:

!>) gondoskodik róla. hogy Nemet- írszágot ne vonják be olyan állain- ömbökbe és katonai szövetségekbe, nne'yek valamely olyan állam elten ránynlnak. amely haderejével részivel! ,i hitleri Németországgal vívott bal'íróban:

e) a német állampolgárság kérdőéinek rendezése;

d) biztosítja a demokratikus pariok es (ömegsZen eretek szabad tevékenységet és gondoskodik arról, hogy demokráciáé1 lenes és békeelle nes szervezetek ne működhessenek N emel országban;

e) kifejleszti a gazdasági, kulturális es kereskedelmi kapcsolatokat Kelet- és Nyugat-Németország között. intézi a. közlekedéssel és postai szállítással, a szabad személyes áruforgalommal összefüggő kérdéseket és mindazokat az ügyekét, amelyek egész Németország lakosságát érintik.

4. Biztosítani akarván a német népnek azt a jogát, hogy nemzett kérdéseit. maga rendezhesse, ajánlani kell a Német Demokratikus Köztársaság és a Nyugatnemet Szövetségi Köztársaság kormányának, hogy hívják össze haladéktalanul Kelet és Nyugat-Németország meghatalmazott képviselőinek tanácskozását, hogy ezek » meghatalmazott képvi sóink meg all apadjanak óssznémet kormány alakításának módjában, a kormány- összetételében, funkcióiban, feladataiban és jogaiban.

5. A Szovjetunió, Franciaország, Nagybritannia és az Amerikai Egyesült Államok kormányai a maguk részéről olyan rendszabájyokát foganatosítanak, amelyek megteremtik az. ideiglenes n ./.német kormány eredményes működésének előfeltételeit, támogatni fogják az ideiglenes kormányt feladatainak megoldásában és abban, hogy idegen államok ne gyakorolhassanak nyomási az ideiglenes kormányra az össznemet választások végrehajtásával kap eső lat ban. A négy hatalom korma nyal e célból megallapodtak, hogy még a választások végrehajtása előtt kivonják megszallócsapataikat mind Kelet-, mind Nyugat-Németország területéről, kivéve néhány korlátozott létszámú csapatot, amely a négy hatalom ellenőrző feladataiból folyó tevékenység ellátásához szükséges“.

Az olasz kö társadig! elirik Lefe jti te a kormáuyaJakílássa! kapcsolatos tárgyalásait

Róma (MTI) Einaudi olasz köz- társasági elnök csütörtökön fogadta Morot és Ceschit, a Keresztény-Demokrata Párt parlamenti csoportjainak vezetőit, a szociáldemokrata Vigorellit, a szocialista Nen.nit és Marandit. Ezzel a köztársasági elnök befejezte a kormányalakítással kapcsolatos tárgyalásait.

Ä köztársasági elnöki palotáké távozóban a két keresztény-demokrata politikus kijelentette,' hö'gy' a maguk részéről koalíciós kormány alakítása mellett, foglalnak állást.- A Keresztény-Demokrata -Párt és a kisebb pártok közötti tárgyalások az elmúlt napokban tovább folytak A tárgyalások célja á megegyezést 'létrehozni az új kormányprogámm is;a miniszteri tárcák szétosztása tekintetében.

V.M. Mnlnltív eivlárs feamvírsenysn és 'igsdásin látta vendégül a berlini értekezlet résztvevőt

Berlin (MTI): — Az MTI berlini tudósítója írja:

Csütörtökön új, üde szín vegyült a berlini értekezlet résztvevőinek és krónikásainak fárasztó munkanapjába. Kiváló szovjetmu- zsi'kusok, énekesek, táncosok érkeztek a német fővárosba, hogy az egész emberiséghez szóló művészet, az egész emberiséget ösz- szefűző kultúra nemes eszközeivel járuljanak* hozzá a négyhatalmi értekezlet építő hangulatának kialakításához.

Molotov csütörtökön este a Szovjetunió berlini nagykövetségének palotájában hangversenyen és fogadáson látta vendégül a nyugati államok külügyminisztereit, munkatársaikat, a diplomatákat és a berlini értekezlet alkalmából egy- besere,glett német és külföldi sajtótudósüók egy részét. Este kilenc órára, amikorra a hangversenyt meghirdették, a háromszáz

meghívÖtt vendég ott állt a szovjet. nagykövetség fény árban úszó színház termőben. — A meghívottak állva várták a külügyminiszterek megérkezését. Elsőnek . V. M. Molotov, a „házigazda" lépett A terembe, utána gyors egymásutánban érkezett meg Dulles amerikai külügyminiszter és feleségé, Bidault, francia külügyminiszter .és félesége, és Eden, angol külügyminiszter. Az újságírók ágaskodva gyeitek hé lyükről. amint Molotov barátságos mosoly- lyál és kézsZorítással köszöntötte ' tárgyaló partnereit.

. •. Fényszórók világítják meg a kis színpadot, kezdődik a hang verseny.

A négy külügyminiszter és a, vendégsereg, a szovjet művészek mély élményt nyújtó hangversenye .után a hatalmas cimerterem- be vonul. Ez a hangversenyt követő „kis fogadás“ színhelye-. -rFesztelen társalgás alakul ki a jelenlévők között. Molotov külügyminiszter , rendki- ,vül figyelmes házigazda, mindenkihez' van egy-két szívélyes, kedves, érdeklődő szayá. A miniszterek, diploma ák. művészek és újságírók %' egyvelege tarkítja a terme). Az egyik sarokban Ta- bouis asszony, ismert francia polgári újság- írónő Molotovval beszélget, a másik sarokban a moszkya i Pravda tudósítója Dulles, amerikai külügyminiszterrel társalog, Bidault a szovjet mű- y5<;7pkkel koccint és mégegyszer köszönetét mond nekik nagyszerű szereplésükért. A terem közepén Eden angol külügyminisztert Szemjonov, szovjet főbiztos társaságában látjuk. Mindannyian a népek akaratának teljesülésére, a tartós és szilára béke megváló; sítására ürítik poharu- kát.

A fogadás éjfél előtt végeiért.