Tolnai Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-06 / 31. szám
1954 FEBRUÁR 6 NAPLÓ 5 PARI ÉS PÁR‘1 ÉPl 1 ÉS \ partéiét fellendítésén dolgozik a szekszárdi járási pártbizottság . A pártszervezetek élőt/ áltó nagy felada. a vezetőségek új] áválasztása, fokozottabb felelősséget ; ró a járási pártbizottságokra. Ez.t érezték . i szekszárdi járási pártbitfoítsacon is Elsősorban is maguk; igyekeztek alaposan megismerni a. Központi Vezetőség ezirányú haui-trozatát ezért többször is megy Utáttá/í. majd a területet. osztották- fel «jgytnás közt Most azonban kültinös Ügyeimet fordítottak .arra, hogy az egyes alapszervezeteknél eljut jussainak a t i t károk mellett a töbfcn vezetőségi la gokhoz is. de a tötfbi párttagokhoz, sőt a pártunkívülWJihez is. Soll.esz tájzso . ejvlars a jáúási pártbizottság titkára például SrfJagárdon a pár- tonkívülj dolgozó •parasztok közül is sokat ismer. Nagy segítség ez. a tö- fnégkítpcsolat eliT^élyieese szempontjából. ’ Példák, bizonyítják, hogy mennyire megnövi ekédett ennek, nyomán a bizalom a párt iránt az egyéni dolgozó parasztok, körében. Varga Sándor sióag/írdi dolgozó paraszt egyike a község, 'legjobb gazdáinak 20—21 literes tejhozamú telienei vannak, egyik la kiállításon T. díjat te. nyert, de elisőraiigú disznói ie vannak. 55 gagjdá'.ársa nevében bátrán kéri segítséget föld problémájuk elintézéséhez a járási pártbizottságtól'. , Az ilyen munka is segíti a£ a lapszer vezet-e ] abban, hogyan kell segíteni az ♦•ddiginél fokozottabban .a dolgozók ügyeinek intézését. A járási pártbizottság arra törekszik, hogy valamennyi pártszervezetben az eddiginél jobban fellendüljön a pártáiét a vezetőségválasztás- előkészítése közben. Ennek éraekében aktfvákat szerveztek az alap- szeréezeíek segítésére. Ilyen aktívák voltg/ü már előbb is, csak ellenőrzésük volt hiányos. Az alapszer vezetékkel való közvetlenebb kapcsolat a.? e területen fennálló hiányosságokat is felszínre hozta. Győ- . ri 'elvtáársnak például Bogylszlón kel lett volna segítenie, de jóformán semmit sem cett. Voltak azonban többen olyanok, mint Rónai elv-tars Alsónánán, aki valósággal felrázta a Dózsa tsz addig alvó pártszervezetét. Nagymértékben elősegítette a most folyó munkákat egy előbbi jó kezdeményezés. A járási pártbizottság brigádszerüen adott segítséget egyes pártszervezeteknek a kollektiv • vezetés megszilárdításában. Tolnán volt ilyen legelőször, s jó eredményeket hozott. Tervszerűbb lett a (pártszervezet munkája, s a vezetőség tagjai valamennyien, még jobban be tudtak kapcsolódni a mun/kakíba. Több párt t itkár részvételével . tapasztalat- cserét te tartottak Tolnán a kollektív vezetésiről. Ennek nyomán például Bálán minőségileg 1b javult a pártszervezetek munkája. Ezeken a helyeken természetesem jobb is a feltétéi, akár a mezögírzdaság fejlesztéséről .szóló párt- es kormányhatározat végrehajtása,' akár a vezetőségek újjáválasztásápiak előkészületei szempontjából. E két fontos feladatot együtt viszik ezeken a helyeken a párt vezetőségek, bekapcsoljak ebbe a pártcsoportbizakniakalt, a lagjobfo népnevelőiket, az egész párttagságot. A Totoiaá Textilgyárba n például a vezetőség, minden tagját bevonta Bolvári elvtársnő a beszámoló elkészítéséibe. írásban is megtették észrevétáieiket, javaslataikat. Az ebből elkészített beszámolót aztán újra megvitatták, s ezen resztvettek a pártcsop^oo.bizahniaik is. — így partcsoportérilekezletekein a többi párttagokat ifi. fel tudják készíteni. A járási par/jbizoőtság főként a helyszínen akarja segíteni az alapszervezetek mrinkáját. Ez azonban nem jelenti yjzt, hogy például ők készítik el ap alapszervezeti vezetőségek beszámolóit. Éppen az acél, hogy az iilyetjit jó módszerek, mint a Tolnai textilgyári, széles körben elterjedjenek. Különösen fontos feladat vár a imrtcsoportokra. Ismer- tetniök kell a párttagokkal jogaikat és kötele ssé/gei két. Elsősorban a pártcsoportok f anácskozzák meg atS* is, partmfüai kik lennének legméltóbbak a vezetőségbe. A pártbizottság felhívják az alapszerv’ezetek tagjainak figyelmét az ellenség munkájává is. akik igyekeznek lejáratni a jó vezetőke:. mint pé daui .Tolnán. Arra nevelnek, hogy kíméíetlen,ül le kell leplezni az ilyeneket. Megállapítható, hogy a fokozottabb segítség meglátszik az a’apszerveze- tek jobb munkáján. Hiba lenne azonban, ha a járási pártbizottság a jó eredményeket látva nem fokozná munkáját. Fontos ez, mert nem mindenütt van rendben minden. A tengclici Petőfi tsz-nél bizonyos önelégültség mutatkozik meg. Alig foglalkoztak mé«? a vezetéségválaszas - sál, s nem is igen kérték ki a kommunisták véleményét. Nem úgy. mint az alapszervezetmél, ahol még a pártonkívüliékkel is beszélgettek, akik jó javaslatokat is adtak. Maguk hiányolták, hogy nincs parasztember elég a vezetőségben, pedig vannak olyanok, mint Gáncs Sándor, Kackstedter Pál. Csak úgy segíthetik eléggé az alap szervezetek munkáját, ha az eddigieknél még többet látogatják őket, ha sokkal többet beszélgetnek a párt tagokkal és tagjelöltekkel. Alsóhíd- végen például még mindig gyenge a pártszervezet munkája. A pártélet hiányosságai kihatnak a gazdasági1 munkákra is. A kommunisták éberségeinek hiánya miatt, egy hétig például fagyos répát etettek a vemhes jószágokkal. De sok répa tönkre is ment, aminek most nincs gazdája. A lehetőség megvan a hibák sürgős kijavítására, s a felsorolt jó példák mutatják, hogy az akarat is. A járási pártbizottság úgy akar dolgozni, hogy’ munkájával segf.se, az eddigieknél még jobban a járás pártszervezeteinek megerősödését, Az erőteljes pártélet megteremtése az új vezetőségek helyes megválasztásán keresztül segítheti elő a mező- gazdaság fejlesztésé* szolgáló párt- és kormányhatározat sikeres megvalósítását. 4z állattenyésztő állomások dolgozóinak fogadalma a pártkongresszus tiszteletére Mudárvéile ein, ssyü uölcxfa vedelem A téli zord időben landoljunk a kis kertészekre i» Pártunk III. Kongresszusának tisz teleiére az Állami Állattenyésztő Állomás Tolnamegyeí Igazgatóságának dolgozói munkafelajánlást tettek. Vállalásuk az állattenyésztés gyorsütemű fejlesztését szolgálja. Munkájukat legnagyobbrészt termelőszövetkezetekben és emellett a dolgozó parasztokon keresztül fejtik ki. Vállalták többék, között, hogy megyénk szarvasmarhaállományának minőségi fejlesztése érdekében nyolc termelőszövetkezet állományát törzs- tenyészetté, négy községet pedig állattenyésztő mintaközséggé fejlesztenek. A törzstenyésztő termelőszövetkezeteket és a dolgozó parasztokat gyakran meglátogatják és szaktanácsokkal látják el őket. Sertéstenyésztés terén arra ügyelnek különösen, hogy a helyi viszonyoknak legjobban megfelelő faja tákat tenyésszék. Vállalták továbbá az Álla,/tenyésztő Állomás Igazgatóságának dolgozói, hogy március 15- ig két’ termelőszövetkezetben törzs- juhny/ijat alakítanak ki és bevezetik a korszerű tenyésztési eljárásokat. Goj időt fordítanak a baromíite- nyés?/tés megjavítására, a takarmányozás, legelőgazdálkodás megjavítása érdekében pedig a Legeltetési Bíz? ittságokkal kapcsolatba lépve talaj, illetve legelőjavitási munkálatokat végeznek. * ;Á Szekszárdi Állami Törzsállatte- nypsztő Állomás dolgozói hasonló fí)/ajánlást tettek a III. pártkongresszus tiszteletére. Vállalták, hogy á termelőszövetkezeteknél szélesebb V ;örben bevezetik a kiváló új módszereket, hogy növelni tudják az állati termékek mennyiségét. Kutatómunkát végeznek, hogy minél több kiváló tenyészértékű ■ bonyhádi tájfajtát állíthassanak be. A sertésállomány minőségi tenyésztése érdekében javítják a termelőszövetkezetek sertésállományát. • A bonyhádi járás állami állattenyésztő állomásának dolgozói elsősorban á szarvasmarhatenyésztés fej lesztése érdekében tették vállalást. Megindítják a bonyhádi tájfajta tenyésztési munkáját törzskönyvi ellenőrzéssel egybekötve. A tejtermelés fokozásának érdekében általánosítják az új módszereket. Gondot fordítanak a. növendékállatok nevelésére. Nem feledkeznek meg a sertéstenyésztés mto őség: fejlesztéséről sem. A gyümölcsösök, iletve gyümölcsfák védelmével kapcsolatosan eddig szóltam a mechanikai _ védelemről; mely .kéregtisztogatásbóí, ritkításból, stb. állott, s a vegyi védekezésről, amely gomba-betegségek és pa.izstet vek, vagyis állati kártevők elleni védekezésről szólt. Sokan azt h;.sz:ik. hogy ezzel a téli gyümölcsfavédelemmel végeztünk is. S valóban így is van és mégsisicsen, mert ahogy télen figyelmes ‘ szemmel megnézi 'letuik a gyümölcsösünket, i11—ott kedves csipogó, panaszkodó hang 'k ütik meg a gazda fülét, s az ág k között apró tarka madarak szorgalmas kutatással ugrálnak egyik ágról a másikra. Leggyakrabban a ci-ci-ci hangot hallató szén- és kékcinkék jelentkeznek. Ugyancsak ők egy hónapos később vidáman kiabálják a gazdának: nyitni kék-nyitni kék! Hermann Ottó, a nagy magyar terme szetbuvár azt írja a hasznos mad a rákról irt könyvében ezekről az örökké mozgolódó tarka kis. cinegékről: „Milliókra rúg az egy két cinegecsalád által elpusztított káros bo- gárs.ág száma és megvan számlálva, hógj1 egy párocska 17 órai nappal ideje alatt 475-ször tért vissza eledellel a fiaihoz.“ Könnyű elképzelni, hogy a kis cinege fiókák felnevelés» a szülők saját táplálékszü kség- léle mellett, milyen nagyszámú rovar életébe kerül. S epipen ez a hasz ha a cinkéknek, s általában az énekes madarak nagy részének. Nyáron a hernyókat, lepkéket, télen a petéket és a bábokat pusztítják nagy számmal, s ezzel felmérhetetlen hasz not hajtanak a gyümölcstermelőknek. Joggal felvetődik ezek mérlegelése után, mi az oka, hogy ezek a hasznos madarak mégis aránylag igen csekély számban fordulnak elő. Sajnos a téli kegyetlen hideg és az emberi érzéktelenség oka a kis madarak pusztulásának. Ugyanis télen leg nagyobbrészt csak apró petéket ta Iáinak, s ez nem adhat olyan bősé ges táplálékot, ami ellenállóvá teszi a pici kis szervezetet a téli kegyetlenséggel szemben. Hány apró kis „kertész“ hever egy-egy 15—20 fokos havas, zuzos éjszaka után csonttá fagyva, s hányán gondolunk arra, hogy milyen csekély áldozat kelletté csak, hogy ezek mind életben maradjanak. Há nyan gondolunk arra, hogy a tél asztal- és egyéb hulladék hányszo rosan térül vissza az életben marad kis madarak munkája nyomán egész éven át. Természetesen nemcsak a kis , cin kék jelentenek hasznot, hanem ; szürke légykapó, rozsdafark, csuszka, nyaktekercs, szalakóta, kékszőlő, búbosban ka, fakusz, a különféle -. rigók, poszáta, pintyőke, tengelice, harkály, stb. mind hasznos rovarpusztítók. Éppen ey.ért, mert ilyen sokan vannak, kell fokozottabban gondoskodnunk róluk. Nem elegendő csak a cinkékről gondoskodni egy kis o'ajos, faggyus eleséggel, -hanem a napraforgó, tök, kendermag, dió- bél mellett? durva kukoricadarát, főtt gyümölcsöt, sőt ételmaradéköt is szórhatunk ^ki madáreleségül. Vagy vegyük a legegyszerűbbet. A téli disznóölések idején van igen sok eldobni való falat, például a vég-bál zsíros darabja. Ezt dobjuk ki egy- egy vékony faágra, hogy a macska el ne erje. ott megfagyva kitűnő ele- seget ad a kis énekes madaraknak. Udvarok és házak -környékén a madáretetés nem is ütközik semmi nehézségbe, mert az elég magas és félreeső, védett ablakpárkányra szórt maradékokra fkenyérmorzsát ne szór junk, mert bélhurutot kapnak a madarak) hamarosan megjelennek m cinkék, rozsdafarkok, feketerigók, tarka serege, s ha megszokták, nem is hagyják elfelejteni, mert a kis cinkék be is kopogtatnak az ablakon. Az etetés. nagyobb nehézségbe ütközik az olyan gyümölcsösökben, ahol nincsen épület. Itt megfelelő madáretetőről kell gondoskodni. — Hogy ez a madáretető milyen legyen arra nézve e lap hasábjai nem adhatnak választ, de érdeklődőknek szívesen adunk levélben útmutatást. Csak annyit jegyzek meg, hogy olyan védett legyen, hogy ragadozók hozzá nem férjenek. Az etetés mellett arra is kell gondolni a gyümölcstermelőknek, hogy mesterséges faodukkal lehetővé tegye a madarak fészekrakását. Különösen a cinkék szívesen veszik a mesterséges odvakat. Persze arra is gonddal kell lenni, hogy az odú a macskák számára elérhetetlen legyen. Mindenesetre vegyük tudomásul, hogy ha a hasznos kis madarak meg segítése érdekében nem tesszük meg azt, .Imit egy gondos kertésznek meg kell fenni, csak részletmunkát, végeztünk gyümölcsfáink védelme érdekében. Legyünk tehát segítségére • azoknak, akik egész esztendőben a hasznunkat-- szolgálják. Szákály Ferenc * Itt jegyezzük meg, ha olvasóink közül bárki bármilyen gyümölcstermelési kérdésben eddig megjelent cikkeink során nem kapta meg a megfelelő választ, forduljon bizar lommal hozzánk és mindén szakmai segítséget azonnal megadunk. Látogatás az ország e^yik legnagyobb dohánybevái tógában Mikor kapnak mel/.)griihít a tolnai vasbetonszerelők...?* ...es már régi kérelmünk, de n jég a mai napig sem teljesítették, pedig már többször- fordultunk ezzei a kéréssel a Tolmamegyei Tatarozó, és Építőválilalat- hoz. Mi, vasbetonszerelők, akik álla^fdóan a szabadban dolgozunk, tudjuk, hogy a meLegriflha nekünk is jár. Éppen ezárt most már nem kérjük azt, hanem követeljük. Talán a vezetőség júliusba/-/ akarja kiadni a melegruhát, a tények azt bizonyítjs|k, hogy igen, mert ma még csak álom számunkra a : melegruha. Az igaz, hogy a vasbetonszerelők részére építettek egy épületet műhely céljára, de ez sem könnj/it rajtunk, mert az is állandóan hideg, akárcsak a szabadban dolgoznánk. Sok esetben- előfordul az, hogy .amikor ebédelünk, annyira fázunk, hogy remeg a kj »zünkben a kanál. — Mindez miért? Azért, mert az 1 épülő, deszkából van összetákolva, a padlózata korhafit, nedves, s a hasadé kokon nyílások vannak, besüv it a hideg szél. Ilyen körülmények között * nég az ebédidőt sem tudjuk kihasználni,, mert hiába tömörülünk a kályha köré, a hátunk fázik. Aki pedig, hazulról hoz magával ennivalót, valósággal megfagy ;a kezében, úgy, hogy ehetetlenné válik. A Tatarozó és ÉpítőváiWala/f vegye figyelembe kérésünket, hisz ilyen hideg időjárásban mind betegek leszünk és ezáltal kiesünk a tejrmelésből, ami már meg is történt nem te e85’szer. Mi ijgy gondoljuk, hogy népi demokráciáinkban legfőbb érünk az ember és ezt még a Tatarozó Vállalatnál is sze/.iji előtt kell tartani. Temesvári Mterem- vasbetonszerelő még 5 aláírás. .V%WVV«'VV%«<M Ezt nem szabad elfelejteni .. . > A Tolnai Napló január 15-i számában cikk jelent | meg, mely bírálta a varsádi gépállomás vezetőit azért, [mert a haünacsizmákat nem olyan dolgozók viselik, | akiket az megillet. A cikik megjelenésé*, örömmel fo- • gaditák a vontatósok, traktorosok. Valamennyien helyesnek és jogosnak látják a bírálatot. Hogyne tartóinak annak, amikor ők "félcipőben javítják a gépeket, la vezetőség egyes tagjai pedig halma csizmában sétál- ' nak. Varga tógépese, amikor irodájában olvasta a cikket, megjegyezte a cikk írója felé: „Ezt nem fogom I :lfelejteni.“ Csak azt szeretnénk megjegyezni Varga \ elvtárs felé, hogy nem is lehet elfelejteni, hiszen a f il dolgozók sem felejtik el, hogy hóban, fagyban, sárban# félcipőben kell kint áliniok a hidegben, amikor egye f jjsek jogtalanul viselik a halinacsizmát. De azt sem J \l szabad elfelejtenie Varga elvtársnak, hogy a bírálat alulróljövő bírálat volt, melynek ha 10 százaléka igaz akkor is el kell fogadni. Ez vonatkozik Manczal elv- lársra is, aki a megyei tanácsnál dolgozó bátyjával fenyegetőzik. A fenyegetőzés helyek valamennyien he- < ölesebben teszik, ha megfogadják a dolgozók bírálatát f'3s az illetékeseknek átadják a téli csizmákat. Hosszú kocsisor várakozik a Nagydorogi Dohányáévá! ő hatalmas udvarán. Dohányt hoztak. A kocsikon gondosan összeválogatott, összepréselt bálák várják sorsukat. Csonka Károly, a be váltó üzemvezetője lelkesen meséli• hogy az idén már többszáz mázsa dohányt vettek át dolgozó parasztoktól. — De men. jiink talán be az üzembe, ott többet látni — mondja Csonka elvtárs. — A dohányátvevő helyiségben tüneményes gyorsasággal sürgölődnek a lemérők és a rakodók. A lemért dohányt azonnal ponyvákba rakják, majd kisebb-nagyobb osztagokba, értékcsoport és szín szerint. A válogatók közepes nagyságú vesszökosarakba rakják a kiválogatott dohányt. Megkérdezzük Tóth Pátnét, mióta dolgozik a beváltában. Hát bizony már elég régen, de a fel szabadulás előtti időkről nem akarok beszélni, mert abban az időben csak hajszol ak bennünket. Felszabadulás után azonban megváltozott minden. Azóta mi is megbecsült dől gőzök vagyunk, nem úgy, mint régen. — Van is munkák ár. minden, ki 100 százalékon felül teljesíti normáját. A legnagyobb változás azonban attól az időtől úpasztalhaté a beváltában, amikor lekerült a beváltó neve mellől a „Magyar Királyi jelzés. Azóta sokkal többet törődnek a munkásokkal. Kapnak munkaköpenyt, a termeket — már amelyiket tűzrendészed szempontból le. hét — fűtik, öltöző, fürdő és korszerű WC áll a deAgozók rendelkezésére. Az egészségvédelemmel > többet törődnek, mert időközönként orvosi vizsgálaton vesznek részt a dolgozók, s így megelőzik az esetleges megbetegedéseket. A Nagydorogi Dohánybeváltóban azonban nemcsak a százalékos tér\ inelést, a mennyiséget nézik, hanem a minőségi munkát is. Ennek érdekében bevezették a Szovjetuniótól kapott tapasztalatokat, A dohánycsomót most szorosan összefogva be lerakják g bálasajtolóba úgy, hogy azok szorosan egymásra feküdjenek, a kocsányvégek egyszintben álljanak. A sajtológépet addig szó rítják, amíg a belehelyezett dohány mennyiség a kiránt mértékig Össze nem szorul. Az így »'[készített, ös:- szesajtolt bálákat a tárolóhelyiség, be viszik, ahonnan majd kellő pihentetés után a dohánygyárba szál. Híják. PARTtPUtS Útmutatást nyújt a mindennap’ pártmunkábaN
