Tolnai Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-28 / 50. szám

4 fl APLO 1954 FEBRUAR » NEMZETKÖZI SZEMLE Törököt fogtam nem enged ... Mister Nixon, az Egyesült Álla­mok alelnöke néhány hónapja meg­látogatta a középkeleti országokat. Erre a körútra azt követően került sor, hogy a Közép-Kelet országai sorra visszautasították az angol— amerikai tervet, a „középkeleti vé­delmi szövetség“ létrehozására. Az alelnök kormánya megbízásából tá­jékozódni akart. Meg akarta ismerni a hangulatot. Ez a tájékozódás az­zal az eredménnyel járt, hogy Nixon és kiküldői rossz hangulatba estek. Kairo azt mondta — non kell; Uj Delhi tartózkodóan — köszönjük; rizsakarta hidegen — ismerjük az ilyen dolgokat. És így tovább. Ek­kor született meg a gondolat, hogy a régi mesét új változatban kell feltálalni, talán tetszetősebb lesz: megszületett a „katonai félhold" terve. A félholdnak semmi köze sincs a középkelcti térség lakóinak vallási érzületéhez. Egyszerű katonai, stra­tégiai fogalom. A középkeleti or­szágok félhold alakban veszik körül a Szovjetuniót és a népi demokrati­kus országokat: a többi között ezt a területet kell felhasználni az új há­ború előkészítéséhez. Miután pedig minden lánchoz kell egy első szem kezdetnek, meg kellett keresni azo­kat az országokat, amelyek hajlan­dók vállalni a kezdeményező, jelen esetben dicstelen és népszerűtlen, szerepét. Az elsőnek mindjárt adó­dott Törökország, amely az Atlanti Szövetségben az Egyesült Államok leghűségesebb lakájának bizonyult, partnerének pedig a behódolt Paki­sztán. A kezdetet úgy képzelték el, hogy szerényen hallgatnak mindenről, ami népszerűtlen a Közép-Keleten: nincs itt szó Amerikáról, Angliáról, sőt olyannyira konspiráltak, hogy leta­gadták az Egyesült Államok és Pa­kisztán kormányainak közvetlen tár­gyalásait. „Nem kell félni — hirdet­te a nyugati propaganda —. csak Törökország és Pakisztán köt egy­mással szerződést, ez is teljesen ár­talmatlan politikai, gazdasági és kul­turális egyezmény. Az ajtó nyitva áll. mást is szívesen látunk.1' A trükk azonban nagyon is át­látszó volt. Közzétették, hogy Török­ország és Pakisztán rövidesen aláír­ja a szóhanforgó egyezményeket. — „Véletlenül" Dzselal Bajar török köz- társasági elnök abban az időben Washingtonban tárgyalgatott ame­rikai kormánykörökkel. Az is egé­szen „véletlen“, hogy a török-paki­sztáni megegyezést publikáló közle­mény megjelenése után Mohammed Ali, pakisztáni miniszterelnök hiva­talosan bejelentette: katonai „se­gélyt" kért az amerikai kormánytól és az országba hamarosan amerikai katonai szakértők érkeznek. így ta­lálkozik a „véletlenek" sorozata. Azt már azonban korántsem te­kinthetjük véletlennek, hogyan rea­gálnak ezekre a hírekre a többi kö­zépkeleti ország lapjai, sőt hivatalos kormánykörei is. Kertelés nélkül, szókimondóan kifejtik: a török-pa­kisztáni szerződés és ?mi mögötte áll, veszélyezteti a középkeleti or­szágokat, közelebb hozza hozzájuk a nemkívánatos hidegháborút. így vé­lekedik kivétel nélkül az egész in­diai sajtó. így ír az egyiptomi kor­mány félhivatalosa, az A1 Gumhuri- ja. Indonézia, Colombo kormánya nem hajlandó átlépni a „nyitott aj­tó“ küszöbét. De nem hajlandó rá a pakisztáni nép sem. Az ország számos helyén fellángoló tiltakozások közül külö­nösen intő és figyelmeztető a paki­sztáni kormány számára a múlt va­sárnapi dakkai tüntetés, amelynek során ötvenezren vonultak végig a városon egységesen „nem“-et kiáltva. A népi tiltakozás hatása eléggé le­mérhető a kormánykörökben is: a miniszterek között éppen a török­kel kötendő egyezmény miatt felbo­rult az egyetértés, Zafrullah Khán, külügyminiszter tiltakozása .kifejezé­séül lemondott. A pakisztáni kormány — mint látható —, az amerikai politika előtti bchódolással egyáltalán nem irígy- lésreméltó helyzetbe került. Lehet, hogy a régi közmondással vigasztal- gatják ör.nagukat: törököt fogtam, nem enged ... A Belga Szocialista Párt „békemozg^lma“ határozottan szembefordult az „európai védelmi közösség“ tervével Pár is (MTI). A francia. sajtó nagy figyelmet szentel annak a köz­leménynek, amelyet a Belga Szo­cialista Párt irányítása alatt álló úgynevezett „békemozgalom“ hozott nyilvánosságra az „európai védelmi közösség“ létrehozásának tervével szemben., A lapok kiemelik, bogy egűnek a „bókemozgalomnak“ veze­tőségében húsz belga képviselő és szenátor foglal helvet. Noha a belga képviselőhöz az »európai védelmi közösség“ létre­hozására vonatkozó törvényjavasla­tot már ratifikálta, a most nyilvá­nosságra hozott közlemény mégis a mozgalom vez tőségének azit a meg­győződését fejezi ki, hogy az „euró­pai hadsereg" Létrehozása „kétség­telenül a Kelet és Nyugat közötti feszültség növekedéséhez vezetne.“ A közlemény azt is kijelenti, hogy az „európai hadsereg“ nemcsak nem vezetne francia-nyugatnémet együtt­működéshez, hanem még jobban ki­élezné a kölcsönös ellentéteket. Körzeti bemutató Lengyelben LENGYEL, megyénk egyik legkisebb községe. A bonyhádi dombok közt egy kis völgyben fekszik. Er­dős domboldalak között vezet oda az út. A friss hó­val borított vidék olyan az enyhe napfényben, mintha gyémánttal szórták volna tele. Egy-egy ködfelhö vonul el a nap elől, egyre sűrűbben. A nap már csak néha- nóha .mutatja magát, majd sietve elbújik a felhők mögé, mintha csak a hideg elől menekülne De lám a községben szokatlanul nagy a sürgés­forgás. Megállunk egy nagy épület előtt, az utcán nem törődve a nagy hideggel, igen sokam járnak. Egy jól megtermett fiatalember jön kifelé az udvarból. Tőle kérdezzük meg: — Miért van olyan nagy sürgés-forgás? — Nagy esemény lesz itt ma! Kultúrverseny lesz! Vidéki csoportok is lesznek — mondja székely kiejtés­sel. A lengyeli Béke kultúrotthon előtt állunk. Izga­tott fiatalok sietnek a meleg öltözőbe, idősebbek, gye­rekek mennek a nagyterem felé. Mi is belépünk. Kel­lemes meleg van. Az egyik sarokban többen állnak, valamit kíváncsian figyelnek. Csatlakozunk hozzájuk. Asztalokon kiállítva a székely népművészet remekei. Mennyi szépség, mennyi gondos munka van ezekben a szőttesekben, faragásokban. Amíg csodálkozunk a sze­met és szivet gyönyörködtető tárgyakon, Fábián Má­tyásaié székely parasztasszony, a kiállítás egyik ren­dezője csatlakozik mellénk. — EZT MÉG ÖREGANYÄM SZŐTTE 70 évvel ezelőtt. Ez a kendő öreganyám menyecskekendője volt, — csodálatosan szép rózsáskendő. — Képzelje milyen csinos menyecske lőhetett székely viseletben ezzel a gyönyörű kendövet Körülmutat az ugyancsak székely szőttesekkel, párnákkal, szőnyegekkel díszített nagytermen. A szín­pad homlokzata különösen ízlésesen van díszítve. Meg is jegyzi. Büszkén mondja — a mi Ízlésünk. — Hogy tetszik? — kérdezi. — Gyönyörű -— válaszolunk egyetlen szóval. A verseny felől érdeklődünk. Kontsag Sándomé a kultúrotthon igazgatója tájékoztat. Závod, Kisvejke, Teve!, Nagyvejke és Mucsfa község csoportjait várjuk. Nagyon örülünk, hogy mi rendezhettük meg a ver­senyt. Nálunk még nem volt ilyen. Nagy dolog ez. a mi egyszerű falusi dolgozóinknak. Szeretik a kul túr­munkát, különösen a kultúrotthon! A magunk erejé­ből, istállóból alakítottuk át. Hogy ilyen szép lett, azt dolgozóink jó Ízlésének és fáradhatatlan munkájának köszönhetjük. Ami itt bent van, azt is magunk szerez­tük. Igyekeztünk méltók lenni erre a megtiszteletésre. — Hogyan készültek a lengyeli csoportok — kér­dezzük, — Azok es ott lesznek — felelt büszkén Fábián Mátyás székely dolgozó paraszt, aki a csoport oktatója és a bírálóbizottság tagja. Igyekeztünk megtanítani a •fiataloknak régi hagyományainkat. Nehezen tanulják, nem szokták. De meggyúrtuk őket Még nem megy jól, mégcsak az első grádicson vagyunk, de lesz még jobb is. Közben telik a nézőtér, már nincs üres hely. A ivendégcsoportok is megérkeztek. Itt a falu, á párt és a tanács vezetőivel az élen. Kontsag elvtárs, a helyi pártszervezet elnöke nyit­ja meg a versenyt. A CSOPORTOK SORBAN BEMUTATKOZNAK. A teveli énekkar nyitja meg a versenyt, Petró Mária tanárnő vezetésével. Műsoruk gazdag, hangjuk tisztán cseng. Gyakorlott kórus. Egy-két helyen azonban még van bizonytalanság. A lengyeli énekkar még nem ilyen gyakorlott. Hosszú műsoruk el is {árasztja őket. Bognár jénőné kórusvezető lelkiismeretes munkája látszik az énekkaron. További lelkiismeretes munkával egyik leg­jobb kórusunk lesz. Mindkét kórus műsorösszeállításában súlyos tóiba, hogy hiányzott a székely népdal, pedig mindkettő szé­kely községből való. Ne idegenkedjenek a kórusok ve­zetői az egyszólamú népdal énekléstől. Ahogy a sárpüisi együttes tagjainak ajkáról tisztán csengnek a sárközi dalok, úgy szóljanak a székelyek szívéből, örökszép- ségű saját dalaik. A tánccsoportok közül kiemelkedett a závodi. Me­gyénk egyik legjobb táncegyüttesévé fejlődött Jól összeszokott tagjai ügyesen táncolnak, kifejezik a tánc hangulatát is. Élettel teli, büszke a mozgásuk. A len­gyeli csoport még kezdő, de erőtől, lelkesedéstől duz­zadó együttes. Komoly sikerre számíthatnak, ha fel­használják apáik, anyáik segítségét, akik örömmel ta­nítják őket a székely hagyományokra. Az úttörő csoportok biztos és jó utánpótlásai a fel­nőtt csoportoknak. Az a baj, hogy műsoruk összeállí­tásához más vidék táncait használták fel. Teljesen megfeledkeztek saját hagyományukról. Pedig a székely hagyományok között a gyermekek részére is találunk értékes és szép anyagot. A vezetők keressék fel .közsé­gük idősebb dolgozóit, akik még ismerik hagyományai­kat, ne engedjék, hogy a gyermekek számára elvessze­nek a kedves, régi szokások, játékok, dalok. Egy kis fáradság kell csak hozzá, de megéri. Nagy szolgálatot tesznek ezzel új kultúránk kialakításának. A színjátszó csoportok közül kiemelkedett a kis- vejkei DISZ-szervezet csoportja Móricz Zsigmond „Tej" című darabjának bemutatásával. Dicséretremél tó a mucsfai és nagyvejkei fiatalok igyekezete, amellyel műsorukat előadták. Külön ki kell emelni a teveli színjátszó műsorát, amelyben pedagógusok és úttörők közösen adták elő a „Neveljünk együtt" című saját szerzeményű darabot. Iskolai nevelésünk egyik jelentős problémáját az iskolai és szülői ház közös .nevelésű feladatát veti fel. Vetzl Nándor mucsfai nevelő harmonika-szólója művészi élményt jelentett a dolgozóknak. A bemutatót közel 4 órán keresztül figyelemmel és nagy tetszéssel nézték végig a lengyeli dolgozók. Meggyőződtünk róla, hogy csoportjaink munkája állan­dóan javul. Színvonalasabbak a műsorok, művészibb az előadásmód az eddigi bemutatókénál. MEG KELL EMLÉKEZNÜNK a verseny .rende­zőiről, Kontsag Sándomé és Kontsag Sándor elvtársak­ról, akik fáradságot nem ismerve készítették elő és rendezték meg ezt a bemutatót. A gyönyörű kiállítás­ban a csoportok kedves fogadásában benne volt őszinte szeretetük új kultúránk iránt. Fáradságuk, jutalma az a megbecsülés és tisztelet, amellyel a falu fiataljai, öreg jei körülveszik őket. Munkájuk elismerését talán Fá­bián bácsi fejezte ki legjobban egy régi közmondással: „Jó vezérnek, jó százada szokott lenni." Bősz József. A szí get.szent mártoni német kultúrcsoport JSagymányokon A szomszédos Somogy megyéből érkezett az autóbusz, amely a szi- getszentmártoni német nemzetiségű kul túrcsoport 34 tagját hozta. Elő­zőleg ugyanis ott vendégszerepei­tek. Csütörtökön, február 25-én a késő délutáni órákiban érkeztek a vendégek Nagymányokra. A szerep­lők izgatottan várták, hogy vájjon milyen fogadtatásban lesz részük megyénkben. A nagymányokiak vendégszeretetére és Kemer Jó- zsefné tanácselnök asszony kiváló szervező munkájára vall, hogy ke­véssel megérkezésük után, mind a 34 szereplőnek szállást biztosították, ahol jó vacsorával, meleg szobával, barátságos szóval fogadták őket. Este fél 8-ra hirdették az előadást és 7 orakor még csaknem üres volt a bányász szakszervezet kultúrter­me. Mire azonban az előadás meg­kezdődött, tekintélyes számú közön­ség gyűlt össze. A nagymányokiak véleményé szerint ritkán fordul elő, hogy a falusiak a bányatelepre menjenek ki egy előadásra. Most azonban ez történt. A faluból leg­inkább a német nemzetiségű dolgo­zók jöttek el a szigetszentmárto- niak előadására. Mielőtt a műsor megkezdődött volna, Kernemé, a tanácselnök asz- szony szívélyes szavakkal üdvözöl­te a kultúrcsoport tagjait, az együt­tes vezetője pedig válaszában el­mondotta, hogy milyen nagy szere- . tettel és fontos célkitűzéssel jöt­téik megyénkbe. Útjuk a nagymá- nyoki szereplés után megyénk több olyan községébe vezet, ahol talál­hatók német nemzetiségű lakosok. Azt szeretnék szereplésükkel el­érni, hogy a mi községeinkben is, az ő példájuk nyomán felbátorodva, kutassák fel a német • nemzetiségű néphagyományokat, régi táncokat, dalokat és elevenítsék fel azokat a fiatalok, mert cppenúgy kár lenne értük, ha feledésbe merülnének, mint a székely, vagy akár a sárközi hagyományokért. A műsor tulaj­donképpen a Magyar-Szovjet Barát­sági Hónap keretében zajlott le, an­nak műsorát gazdagította. Akadnak talán olyanok, akik úgy gondolják, hogy talán nem is tartozik, nem is illik bele a barátsági hónapba a német nemzetiségű kultúrcsoport szereplése, mert hiszen ez se nem szovjet, se nem magyar. De azon­ban alaposabban megnézzük, rá­jövünk, hogy a szigetszentmárto- niak vendégszereplése nálunk tu­lajdonképpen a Szovjetunió nem­zetiségi politikájának kicsinyített mása. Tehát a Nagymányokon fel­hangzó német dallamok is a Szov­jetunióra emlékeztetnek bennünket A kölcsönös üdvözlés után fel­gördül a függöny és a színpadon ott látjuk a fúvószenekart és a né­met népviseletbe öltözött lányokat, fiúkat, akik körben állnak és a zenekarral együtt énekelnek. A mű­sor folyamán zene, ének- és tánc- számok váltogatják egymást. A kö­zönség kezdeti idegenkedő kíváncsi­sága felenged a nemzeti muzsika nyomán és egyik-másik néző ön­kénytelenül dúdolni kezdi az imént hallott dalt. A műsor korántsem egyhangú. A sajátságos német dal­lamok közben fel-felcsendül egy- egy magyar népdal is, a szigetszént- mártoni német táncokat pedig eqy igen szépen, szinte igazi orosz vir­tussal előadott orosz népi tánc vált­ja fel, majd a magyar csalogató című táncot mutatják be a kultűr- csoport táncegyüttesének tagjai. Színt, elevenséget visz a műsorba a szájharmonika-szóló, amely nálunk ritkaságánál fogva is érdeklődést kelt, Pállinger István művészi szín­vonalú játéka óriási tetszést arat A közönség visszatapsolja és ráadást kér. Igen eredeti, hogy a kultúrcso- port bemutatja: hogyan mulatnák a német legények a kocsmában. Lát­szik rajtuk a felszabadult vidám­ság, harsogóan énekelnek, de duhaj­kodásnak nyoma nincs bennük. Általában az egész műsort kerek egység jellemzi. A szereplőkben nincs semmi felületesség. Mindegyik szívvel-lélekkel, tehetsége szerint énekel, táncol vagy muzsikál, amint éppen sor .kerül rá. mert a 34 tagú csoportban kevés kivétellel ugyan­azok a zenészek, táncosok és éne­kesek , is. Ballai Gáspár fiatal ne­velő például kanmester, orosz és magyar népi táncos és kocsmai, mu­zsikus egyszemélyban. „Jöjjenek el máskor is" — hang­zik innen is, onnan is a közönség soraiból az előadás végeztével. Ez­zel talán értékeltük is, illetve ma­guk a nagymánydki dolgozók érté­kelték a kultúrcsoport szereplését.. Végeredményben dicséret illeti a csoport Valamennyi tagját Szijjártó Lajostól, a vezetőjüktől a legfiata­labb kislányig, aki még masnit hord a copfjában. Megértették pártunk szavát és eljöttek megyénkbe, hogy segítséget adjanak a mi munkánk­hoz. A Társadalom- és Természettudo­mányi Ismeretterjesztő Társulat OrT vosi és a Tolnamegyei Tanács Kór­házának Tudományos Szakosztálya március 2-án este 6 órakor a kór­ház kultúrtermében együttes orvosi szakirodalmi referáló ülést rendez, amelyre az érdeklődőket meghívja. 1. Röntgen-íab. referálása: Rönt­gen-diagnosztikai érdekességek (be­mutatás). 2. Dr. Horváth Lajos: A cse­csemőkori otitisek és mastoiditisek problémája, 3. Dr. Bacsvanin Román: A sza­márhurut antibiotikus kezelésének tapasztalatai. A pertussisos gyermek tüdő-elváltozása. 4. Dr. Ivánfy Sarolta: Az inter­stitial is-plasma-cellularis-ipneumonia chloramphenicol kezelése. 5. Dr. Posta Bekény: Fistulák hyaluronidase-kezelése. 6. Dr. Angyal Ferenc: Disseminalt arterioló-capillaris-trombosis haemo- liticus aenemiaval és trombopenia* purpuréval (Maskovdcz-syndrosnak Egy kormány bemutatkozik Közel félhónapos az új olasz kor­mány, Mario Scelba kabinetje. A miniszterelnök elmondta már pro- grammbeszédét a parlamentben, de a bizalmi szavazásra esak március első napjaiban kerül sor. Az olasz parlament így abban az előnyös hely­zetben lesz, hogy a Scelba-kormányl nemcsak szavai, hanem első tettei után is megítélheti. Ez az utóbbi megítélési alap pedig több lehetősé­get ad a mérlegelésre. Melyek voltak a kormány első cselekedetei? A megalakulás utáni minisztertanácsok egyikén elfogad­ták az „európai védelmi közösség'1- e.t jóváhagyó törvényjavaslatot. Ez világos képet ad arról, milyen kül­politikát óhajt folytatni Scelba, kül­ügyminiszterjelöltjével, Piccionival együtt. A megalakulás utáni napokra esett az olasz munkásság bérkövete­lő mozgalmának újabb fellendülése, fellángoltak a monopóliumok ki­zsákmányolása ellen az egységes szakszervezeti akciók. Sztrájkoltak, tüntettek, rövidebb-hosszabb munka- beszüntetéseket tartottak több vá­rosban. Scelba nem tagadta meg ön­magát. Megelevenedtek az elmúlt évek borzalmas emlékei: a rendőr­ségi megtorlások, a vérengzések. — Milanóban megöltek egy munkást. Szicília Mussomeli falujában a rend­őrség brutális támadása után egy nyolcgyermekes családanya, egy het- venkétéves asszony, egy huszonöt­éves háromgyermekes családanya és egy tizenhatéves fiú holtan maradt az utca porában. Kilencen megsebe­sültek. Ez a Scelba-kormany belpo­litikája. Pontosan olyan, mint á kül­politika. Az új olasz kormány négypárti koalícióra épül. A prímhegedű eb­ben a korántsem összehangolt zene­karban a klerikális Keresztény De­mokrata Párt. Tevékenysége, pro- grammja eléggé ismert ahhoz, sem­hogy részletesebb kemmentálásra szorulna. Elég emlékeztetni arra, hogy ez De Gaspcri pártja, hogy ez dolgozta ki — éppen Scelba szemé­lyében — a tavalyi csaló választójo­gi törvényt, amelyet a tömegek a június 7-i választáson megbuktattak, s ezzel ítéletet mondtak a párt fe­lett. A kereszténydemokraták egyes magasrangú vezetői különféle bűn­ügyekben, politikai botrányokban kompromittáltak. A kormány-zenekarban buzgón látja el a kon írás szerepét a Szocia­lista Demokrata Párt. Jellemző tü- uet, hogy Saragat, e párt cseppet sem népszerű vezére, éppen Scelba kormányában vállalta cl a miniszter- elnökhelyettességet, három híve pe­dig 3 más tárcát. „Európai hadsereg“? Az olasz jobboldali szociáldemokra­ták szorgalmasan bólogatnak: igen- Munkások, parasztok vére folyik. Saragatéknak nincs egy szavuk sem. A szociáldemokratáknak egyetlen ki­kötésük volt, amikor résztvállaltak a kormányban: változtassák meg a csaló választójogi törvényt. Scelba elintézte egy kézlegyintéssel — és nem csinált semmit. Saragaték tudo­másul vették. Akármi is lesz a Scelba-konnány sorsa a parlamenti bizalmi szavazás­nál. egy tény megváltoztathatatlan. Ta valy június 7-én döntő változás tör­tént Olaszországban. A nép egyér­telműén kifejezésre juttatta, hogy elég volt az eddigi politikából, új­nak kell következnie, amely véget- vet a szociális igazságtalanságok­nak megszünteti az ország függését az Atlanti Szövetségtől. Ezt a tényt nem változtathatja meg az sem. hogy a klerikális uralkodó körök azóta még görcsösebben ragaszkod­nak a hatalomhoz, még agyafúrtabb még ravaszabb eszközökhöz folya­modnak uralmuk fenntartása érdeké­ben. Orvosi szakirodalmi ülés a szekszárdi kórházban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents