Tolnai Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-02 / 27. szám
2 NAPLÓ J954 FFBRTJAR 2 A Termelőszövetkezeii Tanács ülése A Termelőszövetkezeti Tanács január 30-án Dobi István elnökletével összeült, hogy megvitassa a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének és a Minisztertanácsnak a mezőgazdaság fejlesztésére hozott határozatát és a termelőszövetkezetek ebből következő feladatait. Az ülés napirendjén szerepelt még a minisztertanács vándorzászlajáért folyó verseny értékelése. Az ülésen Dobi István, a Termelőszövetkezeti Tanács elnöke mondott beszédet Dobi István elv társ beszéde Bevezetésben beszámolt arról, hogy a termelőszövetkezetek és a gépállomások élenjáró dolgozóinak III. országos tanácskozása óta megvalósult a harmadik országos tanácskozás számos nagyjelentőségű határozata. Működésbe lépett a mezőgazdasági termelőszövetkezetek új alapszabálya. A párt iránymutatása alap ján foganatosított kormányhatározatok gyorsan és hatékonyan növelték termelőszövetkezeti tagságunk életszínvonalát. A termelőszövetkezeti parasztság a falu jobb áruellátásán és a sokoldalú termelési segítségen keresztül nap, mint nap érzi baráti szövetségesének, szocializmust építő társadalmunk vezető erejének, a munkásosztálynak támogatását, az azóta eltelt időben a munkásosztály és a termelőszövetkezeti parasztok kapcsolata erősödött, mélyült. A harmadik orszáigos tanácskozás óta eltelt idő termeiőszöve'.kezeteink számára a komoly erőpróba ideje volt A termel őszövetkezetek nagy többsége és a szövetkezeti tagok zöme a kezdeti nehézségek és a rossz szándékú, ellenséges elemek hírverése ellenére kitartott a közös' gazdálkodás mellett, amely kitéphetet- ien. mély gyökereket eresztett az újjáformálódó magyar faluban. A" párt és a kormány által nyújtott komoly anyagi támogatás, vala'- mint termelőszövetkezeti tagjaink jobb munkája mutatkozik meg a zárszámadások adataiban: 1953. végén a termelőszövetkezetek tiszía vagyona lényegesen emelkedett. — Megnőtt az elmúlt gazdasági évben a tagok jövedelme is. A termelőszövetkezeti tagok átlagos jövedelme 1953-ban meghaladta nemcsak az 1952, hanem az 1951 évit is. A kiemelkedő eredményeket azonban termelőszövetkezeteink jelentős része még meg sem közelítette. A termelőszövetkezetek vonzóereje mellett tanúskodik, hogy az elmúlt időkben is, — amikor voltak kilépések is a termelőszövetkezetekből —, számos dolgozó paraszt lépett be a termelőszövetkezetekbe, új termelőszövetkezetek alakultak, a kilépett tagok egyrésze pedig visszavételét kérte. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődéséről ad számot az is, hogy a múlt év őszén az előző évinél gyorsabban és szervezettebben haladtak az őszi betakarítás és szántás-vetés munkálatai. Termelőszövetkezeteink két százalékkal túl is teljesítették 1953. évi őszi kenyérgabona-vetéstervüket. Az őszi munkákkal azonban számos szövetkezetben megkéstek, különösen ott, ahol nágyobbarányú kilépések voltak. Az elmaradásokat termelőszövetkezeteinknek tavassal gyors és körültekintő munkával kell behozniok. Termelőszövetkezeti mozgalmunk fejlődése azt mutatja, hogy termelőszövetkezeteink sikerrel tesznek majd eleget azoknak a nagyszabású és felemelő feladatoknak, amelyek rájuk szocialista építésünk jelenlegi új szakaszában várnak. .El kell érni minden termelőszövetkezetben a termelési színvonal gyors és nagyarányú emelését, az árutermelés növelését, ezzel termelőszövetkezeteinknek az eddiginél nagyobb mértékben kell hozzájárul- niok népünk élelmiszerellátásának és könnyűiparunk nyersanyagellátásának megjavításához. Termelő szőve' kőzeteinkben a termelési színvonal hatékony emelésével együtt és ennek következtében meg kell valósítani a szövetkezeti tagság jövedelmének anyagi, szociális és kulturális ellátottságának nagyarányú, a jómódú középparasztok jövedelmét és életmódját is túlszárnyaló emelkedését. E feladatok megoldásához a termelőszövetkezeti vezetők és a termelőszövetkezeti tagok számára szintén a Központi Vezetőség és a minisztertanács mezőgazdáé,gfejlesz tési határozata mutatja az utat. A mezőgazdaságfejlesztési határozat megvalósításának ezévi sorsa termelőszövetkezeteinkben nagymértékben attól függ, hogyan vetik meg éppen napjainkban az ezévi gazdálkodás alapját: hogyan készítik el a terveket, — mondotta a továbbiakban — Dobi István elvtárs. Különösen nagy szerepe van a tervkészítésnek és a jó tervnek abban, hogy minden egyes termelőszövetkezeti tag gazdának érezze magát a szövetkezetben. — A tervkészítéssel egyidőben kell termelőszövetkezeteinknek kialakítaniuk a szilárd, állandó munkaszervezetet, a növénytermelésben és az föattenyésztésben egyaránt. Fokozni keli a családtagok bevonását a közös munkába, elő kell segíteni és örömmel kell fogadni az eltávozott szövetkezeti tagok visszatérését az iparból és a kilépett, egyébként becsületes dolgozó parasztok visszalépését a szövetkezetbe. A szükséges mértékig le kell szállítani a függetlenített szövetkezeti tagok számát. Termelőszövetkezeteink törekedjenek arra, hogy az eddiginél szorosabb kapcsolatot létesítsenek a szövetkezet és a gépállomások között. Gondoskodjanak a termelőszövetkezeteink arról, hogy a szövetkezet saját erejéből biztosíthassa a tagok számára a rendszeres pénzelőleget. A bevétel-kiadási előirányzat elkészítése során már előre fel lehet hívni a figyelmet minden termelő- szövetkezetben a legmesszebbmenő takarékosságra. Dobi István a következőkben részletesen megjelölte azokat a feladatokat, amelyeket a termelőszövetkezeteknek a párt és a minisztertanács mezőgazda, ságfejfesztési határozata alapján meg kell oldanlok. A legfontosabb és egyben legsürgősebb feladat, hogy a felgyülemlett és őszi trágyázásra fel nem használt istállótrágyát minden termelőszövetkezet még a tavaszi munkák megkezdése előtt, március 15-ig hordja ki azokra a területekre, ahová tavasszal istáliótrágyát kívánó növényeket fognak vetni. A talaj művelés terén jelenfeg a feladat az őszi mélyszántások jó eh nunkálása, ápolása. A talajerő fokozása és ezen keresztül a terméseredmények növelése céljából minden termelőszövetkezetben a lehető legjobban kel! kihasználni az öntözésre kínálkozó lehetőségeket. A tei-melöszövekeaetek termelési színvonalának fokozása — éppen úgy. mint egész mezőgazdasági termelésünk fellendítése — fontos feladatként tűzi ki a kenyérgabonafélék , terméseredményének növelését. A rizstermelésről szólva Dobi István _ megállapította, hogy ez a termelőszövetkezeti termelés egyik legjobban jövedelmező ága. Ezért a termelőszövetkezeteink éljenek a párt és a kormány által nyújtott nagyarányú támogatással és használ jak ki az öntözési lehetőségeket a rpzstermelés fejlesztése, ennek révén jövedelmük fokozása és népünk jobb ellátása érdekében. Részletesen szólt ezután a zöldség, a gyümölcs és a szőlőtermelés területén a termelőszövetkezetekre váró feladatokról.. A növénytermelés és állattenyésztés közötti aránytalanság megszüntetéséről szólva megállapította hogy a növénytermelés — jelentős részben az állami szervek helytelen tervezése miatt — nem tudta ellátni megfelelő mennyiségű takarmány nyal az állattenyésztést. Növelni kell a legértékesebb évelő. pillangóstakarmányok és ezek keverékeinek a vetésterületét. A szilárd takarmányalap megteremtése érdekében nagyobb gondot kell fordítani termelőszövetkezeteinknek az abraktakarmányok termesztésére. Dobi István foglalkozott a kukorica agrotechnikájának kérdésével, s felhívta a figyelmet a pótbeporzásra, majd a nedvdús takarmányok, elsősorban a takarmányrépa, valamint a zöldtakarmányok folyamatos termelésének, és etetésének kérdéseiről, a takarmánykészletek gazdaságosabb felhasználásáról. A silózás- ról szólt. Megállapította, hogy a legeltetés. a legelőgazdálkodás terén is van mit javítaniok a termelőszövetkezeteknek. A szilárd taka.rmánybázis megteremtése és a szükséges férőhelyek biztosítósa kialakítja a legfontosabb feltételeket az állattenyésztés nagyarányú fejlesztése számára. Az elkövetkezendő néhány éven belül el kell érni. hogy minden tér melőszövetkezetnek legyen jóminőségű, közös szarvasmarhaállománya Komoly feladatok várnak termelő szövetkezeteinkre a nagymültu maR ó in a (TASzSz) Az Olasz Partizán Szövetség elnöksége nyílt levéllel fordult a külügyminiszterek értekezletéhez. A levél többek között a következőket mondja: „Az olasz ellenállási mozgalom résztvevői félhívják a négy nagyhatalom képviselőinek figyelmét a német kér rlés megoldásának szükségességére. A német kérdés megoldásában érdekelt Olaszország és Európa, minden gyár lótenyésztés fejlesztésében. A sertéstenyésztés terén olyan kocaállományra van szükség, amelynek szaporulatából nemcsak a hízottsertés beadási kötelezettséget lehet fedezni, hanem bőven jut szabadpiaci eladásra és a tagok közötti szétosztásra. A juhtenyésztés és baromfitenyész tés feladataira tért át ezután Dobi István, majd az 1954. évi terv adatairól beszélt. — Komoly segítséget jelent termelőszövetkezeteink számára az állami begyűjtés új, többéves rendszere — folytatta — amely nemcsak a termelés biztonságát erősíti meg. hanem nagymértékben megkönnyíti a gondos, körültekintő, több évre előremutató tervezést is termelőszövetkezeteinkben. A szerződéses termeltetés új rendszere előmozdítja a termelés jövedelmezőségét. A termelőszövetkezetek tehát jelentős támogatásra számíthatnak a kormán.'/ részéről, rajtuk a sor, hogy jó munkát végezzenek. Ehhez mindenekelőtt meg kell javítani a vezetés munkáját termelő- izövetkezeteinfcben. A vezetők megválasztását a szövetkezeti demokrácia elvének maradéktalan érvényre- juttatása alapján kell végrehajtani. Különösen nagy felelősség hárul az elnökre. A szövetkezet eredményes munkája, jövedelmezősége azonban elsősorban magán a tagságon múlik. Egész dolgozó népünk nagy eseményre, a Magyar Dolgozók Pártjának III. kongresszusára készül. Legjobb dolgozóink kezdeményezésére 'elkes mozgalom van kialakulóban a III. pártkongresszus tiszteletére. Ebben a mozgalomban mezőgazdasági dolgozótok is erejük és tudásuk legjavát adva, vesznek részt. Termelőszövetkezeti parasztságunk végtelenül sokat köszönhet a pártnak. Ezért kívánnak termelőszövetkezeti tagjaink az első sorokban haladni és új munkasikereket elérni a kongresszusi versenyben. Termelőszövet kezeti vezetőink és termelőszövetkezeti tagságunk lelkes munkája a kongresszusi verseny során — meggyőződésem szerint — komoly lépésekkel viszi előre termelőszövetkezetünkben a Központi Vezetőség és a minisztertanács mezőgazdaságfejlesztési határozatának megvalósítását. E határozat megvalósításának útja egyben az az út is, amelyen sikeresen előrehaladva, termelőszövet kezetetok be tudják mutatni a közös gazdálkodás fölényét és előnyös voltát egész dolgozó parasztságunk előtt. Dobi István elvtárs nagy tapssal fogadott beszédét élénk vita követte. Hozzászólások Bállá János, a szentesi Felszabadulás termelőszövetkezet elnöke a munkaversenyszervezés problémái ról beszélt. Deák Ferenc az orgoványi Alkotmány termelőszövetkezet elnöke feltárta azokat a nehézségekét, amelyekkel aránylag kis szövetkezetének meg kell küzdenie. A továbbiak során J a n dó Imre a rábacsanaki Kossuth tsz elnöke. Juhász Ferencné, a balmazújvárosi Vörös Csillag termelőszövetkezet elnöke. Kiss András, a mező- berényi Előre tsz elnöke. Jámbor István, a földesi Rákóczi tsz elnöke. majd Ludvig Istvánná hatvanhat. esztendős parasztasszony, a hat vani Gorkij I. típusú termelőszövetkezeti csoport elnöke beszélt. A délutáni tanácskozáson Musitz József, a koopánymonostori Dózsa tsz. elnöke, Krizsanyik Jánosné. a pásztói Szabadság tsz párttitkára. Péti János, a tamási Vörös Szikra *sz elnöke. Kovács József, a balfi Micsurin tsz elnöke, Lovas Lajos. a turkeve.i Vörös Csillag tsz Kossuth díjas elnöke, Kaposi Sándorné, a báréttyóúifalusi gépállomás igazgatója és Tolnai Sándor, az enyingi Ezüst kalász tsz elnöke szólalt fel. Ezután a tanácskozás első napja végétért. országa, amely látja, hogy békés jövője vitathatatlanul összefügg egy egységes, békeszerető Németország létrehozásával. Az olasz ellenállási mozgalom résztvevői Európa más né peivel együtt kitartóan küzdenek a német militarizmus ellen és úgy vélik, hogy az újrafelfegyverzett — Nyugat-Németország komolyan veszélyezteti a. békét, ... Az Olasz Partiz ii Szüvetséí»- felhívása a négy hatalom külügyminisztereinek értekezletéhez A minist tért an határozata a mt g* ner< bői történő csali di lak élni zi i)i tkezet ek f okozott támogatásáról Az egyre növekvő lakásszükséglet kielégítése érdekében a miniszter- tanács elhatározta, hogy az állami erőből történő nagyarányú lakásépi tési programm mellett, az eddiginél jóval fokozottabb segítséget biztosít a dolgozók magánerőből történő lakóház, illetőleg lakás építéséihez. A minisztertanács megállapította, hogy a magánerőből történő lakóház (lakás-) építkezések fokozásához elsősorban az építkezésekhez szükséges házhelyek juttatásával, valamint a házhelyek kijelöléssel és az építkezésekkel kapcsolatos engedélyezési eljárások egyszerűsítésével, továbbá az építkezésekhez szükséges anya gok forgalombahozatalának növelésével s szükség esetén megfelelő hitelek biztosításával kell segítséget nyújtani. A fokozott anyag ««« és mellett a minisztertanács szükségesnek tartja a családi lakóházak fokozott tulajdonvédelmét is. A fentieknek megfelelően a minisztertanács határozata kimondja: Mindazokat a dolgozókat, akik lakóházat kívánnak építeni s kötelezik magukat arra, hogy a házhely juttatástól számított hat hónapon belül a lakóház építését megkezdik és a juttatástól számított legkésőbb két éven belül befejezik, házhely- juttatásban kell részesíteni, a házhelyet előnyös anyagi feltételek mellett — telekkönyvi tulajdonúikba kell adni. A szükséges házbol\ eket elsősorban az állami tulajdont képező — község vagy város területén lévő — be nem épített ingatlanokból, az állami tartalék házhelyekből kell biztosítani. Magántulajdont képező házhelyet csak a. tulajdonos önkéntes felajánlása alapján, vásárlás útján tehet ilyen célra felhasználni. A házhelyeket úgy kell kijelölni, hogy azokon háztáji konyhakertet. portát tebess-en létesíteni. Nagyságuk százötven négyszögöltől a gazdasági szükséglettől függően, négyszáz' négyszögölig terjedhet'. A házhely-juttatások során minden esetben figyelembe kell venni a község (város) rendezési tervét, illetőleg fejlesztésének szempontjait. A helyi tanácsok végrehajtóbizottságai gondoskodjanak arról, hogy az építtetőknek, a kérelmük beérkeztétől számított'!4 napon belül, megfelelő házhelyet jelöljenek ki, vagy legalább is ügyükben - érdemi döntést hozzanak. Az építési engedélyről a kérelem beérkeztétől számított legkésőbb nyolc napon belül a helyi tanácsok végrehajtóbizottságainak dönteniük kell. Az építkezésekhez szükséges anyagok biztosítása érdekében a minisztertanács utasítja a bel- és külkereskedelmi minisztert, hogy a TtlZÉP vállalatok útján 1954. évben a lakosság részére hozzon forgalomba: % ÍÍO millió darab téglát; 47 OOO tonna cementet; KM) ezer tonna égetett meszet: 52 miliő darab tetőcserepet; 690 000 négyzetméter palát: . 62 000 köbméter faárut; 640 000 négyzetméter húzott üveget; 420 000 négyzetméter - különböző padlóburkoló anyagot, ezen belül 140 000 négyzetméter parkettát; 1O0 OOO tekercs szigetelő kátrány- papírt. továbbá az építkezésekhez szükséges különböző egyéb anyagot. A forgalomba kerülő tégla jelenlegi fogyasztói árát húsz százalékkal, a különböző cementfajtók árát 39—30 százalékkal te kell szállítani. A tanácsok fokozzák a helyi építőanyagok kitermelését. A magánerőből történő lakóház-építkezések építőanyaggal való ellátásának meg javítása érdekében a helyi ipar által termelt építőipari anvagok nagy- részét helyileg kell értékesíteni. A faanyag-szükséglet kielégítésének megjavítása érdekében e minisztertanács utasítja az építésügyi minisztert, hogy — elsősorban a nagyobb városok körzetében — gondoskodjék mintegy 3000 családi lakóház vasbeton födém- és tetőszerkezetének előgvártásáról s ezek beépítésénél nyújtson az építtetőnek műszaki segítséget, továbbá a bélés külkereskedelmi minisztérium által biztosított faanyagból gyártson megfelelő mennyiségű ajtó- és ablakfokokat ja bel- és külkereskedelmi, miniszter ezeket a TUZÉP vállalat útján hozza forgalomba) végül gondoskodjék teljesen előregyár tott elemekből készülő .lakóházak kísérleti építéséről. Az építtetők lakóházaikat egyéni kívánságuknak megfelelően építhetik meg. Mivel az egyéni családi lakóházak felépítéséről, illetve felépíttetéséről az építtetőnek kell gondoskodnia, azok . a volt — elsősorban falusi — építő kisiparosoknak, akik ipar jogosít ványukat viászadták, az ipar jogosítványt, saját kérelmükre, a kérelem beérkezésétől számított hét., napon belül a helyi tanácsoknak ki kell adnuok. Azoknak a dolgozóknak, akik családi házukat saját erejükből felépíteni nem tudják, a, minisztertanács az 1954. évben száznyolcvan millió Ft építési kölcsönt biztosít. Ebből az összegből száz millió forintot a városi és ipari települések dolgozói, öt- ven millió forintot pedig a falust dolgozók részére új családi ház építkezéséhez szükséges kölcsönök céljára kell folyósítani, harminc millió forintot a félbemaradt építkezések befejezésére, a meglévő családi házak kiegészítésére (toldaléképítkezés) az egyéni tulajdonban lévő házak sérült részeinek helyreállítására és tatarozására, továbbá egyéni és állami tulajdonban lévő házak nagy lakásainak megosztásához szükséges kölcsönökre kell felhasználni. A kölcsönöket az Országos Takarékpénztár folyósítja. Kölcsönben részesülhetnek a városi és falusi bérből és fizetésből élő dolgozók, a szellemi szabadfoglalkozásúak (tudósok, művészek, írók, stb.), a kisipari termelőszövetkezeti tagok és kivételesen a termelőszövetkezeti tagok és dolgozó parasztok, is. Uj családi ház építésére akkor fo- lyásítható kölcsön, ha a kölcsön kérelmezőjének saját telke van vagy az illetékes helyi tanács részére lakóház építésére telket juttat, az építkezéshez az engedélyt a helyi tanács végrehajtóbizottsága megadta, a kölcsön folyósítását, alkalmazóiaknál (munkavállalóknájl) a munkáltató, más dolgozóknál pedig az illetékes helyi tanács végrehajtót»!- zottsága javasolja, A kölcsön összege az elfogadott építkezési költségvetés végösszegének 75 százaléka, legfeljebb azonban 40 ezer forint lehet. yA kölcsön kamata évi kettő százalék, törlesztési ideje legfeljebb a folyósítástól. számított 25 év. A havonja törlesztendő összeget — az építkező szociális helyzetének figyelembevételével — az Országos Takarékpénztár állapítja meg. (Általában azonban havi 100 forintnál kevesebb nem lehet). A kölcsön törlesztését az építkezés befejezésétől számítolt egy év után kell megkezdeni. Aki a felvett kölcsönt a törlesztésre megállapított határidő .előtt fizeti vissza, a felvett kölcsön összegéből annyi százalék engedményt kap. ahány évvel előbb fizeti vissza tartozását, A kölcsön igénybevételével felépítésre kerülő egyéni családi házak után tulajdonosaik tizenöt évig teljes házadómentességben részesüljek. Ugyancsak az elfogadott építkezési költségvetés 75 százaléka, erejéig folyósíthat kölcsönt az Országos Takarékpénztár a félbemaradt családi házak építkezésének befejezésére, valamint meglévő családi házak kiegészítésére (toklailéképítkeaés- re). legfeljebb 25 éves törlesztés mellett, az egyéni tulajdonban lévő lakóházak sérült részeinek helyreállítására, legfeljebb 15 éves törlesztésre, az egyéni tulajdonban, illetve állami tulajdonban lévő házak bérlői részére nagy lakások . megosztási költségeire, legfeljebb. 15 éves törlesztésre.’ Az egyéni tulajdonban lévő lakóházak . tatarozására folyósított kölcsönök törlesztési ideje legfeljebb öt év, a kölcsön összege házanként legfeljebb ötezer forint, a társasházak esetében lákásonként legfeljebb háromezer forint lehetA családi lakóházak tulajdonosai jogainak fokozott védelme érdekében a minisztertanács határozata kimondja, hogy az 1953. április 1 után épült lakást tulajdonosa — a lakás terjedelmére való tekintet nélkül — szabadon használhatja, illetőleg. tetszés szerinti méretű lakást építhet magának, abból társbérlet céljára igénybevenni semmit nem lehet. Amennyiben a lakást tulajdonosa a jelen rendelet megjelenése után építette és az valamilyen oknál fog va megüresedik, azt tetszés szerin'. — részben vagy egészben — szabadon bérbe adhatja. A minisztertanács határozata továbbá kimondja, hogy amennyiben személyi tulajdonban lévő lakóház, illetőleg lakás (függetlenül attól, hogy mikor épült) megüresedik, a tulajdonos — az igényjogosultságra vo natkozó rendelkezésekre való tekintet nélkül — abba szabadon beköltözhet. A minisztertanács határozata utasítja a minisztériumokat és főhatóságokat, gondoskodjanak arról, hogy az irányításuk alá tartozó vállalatok, intézmények és hivatalok vezetői műszaki segítség, önköltségi áron történő anyagszállúáSj stb. formájában nyújtsanak messzemenő segítséget dolgozóiknak családi. lakóházuk felépítéséhez. „ v
