Tolnai Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-02 / 27. szám

2 NAPLÓ J954 FFBRTJAR 2 A Termelőszövetkezeii Tanács ülése A Termelőszövetkezeti Tanács január 30-án Dobi István elnökletével összeült, hogy megvitassa a Ma­gyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének és a Minisztertanácsnak a mezőgazdaság fejlesztésére ho­zott határozatát és a termelőszövetkezetek ebből kö­vetkező feladatait. Az ülés napirendjén szerepelt még a minisztertanács vándorzászlajáért folyó verseny ér­tékelése. Az ülésen Dobi István, a Termelőszövetkezeti Ta­nács elnöke mondott beszédet Dobi István elv társ beszéde Bevezetésben beszámolt arról, hogy a termelőszövetkezetek és a gépál­lomások élenjáró dolgozóinak III. országos tanácskozása óta megvaló­sult a harmadik országos tanácsko­zás számos nagyjelentőségű határo­zata. Működésbe lépett a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek új alap­szabálya. A párt iránymutatása alap ján foganatosított kormányhatároza­tok gyorsan és hatékonyan növelték termelőszövetkezeti tagságunk élet­színvonalát. A termelőszövetkezeti parasztság a falu jobb áruellátásán és a sokoldalú termelési segítsé­gen keresztül nap, mint nap érzi baráti szövetségesének, szocializ­must építő társadalmunk vezető ere­jének, a munkásosztálynak támoga­tását, az azóta eltelt időben a mun­kásosztály és a termelőszövetkezeti parasztok kapcsolata erősödött, mé­lyült. A harmadik orszáigos tanácskozás óta eltelt idő termeiőszöve'.kezeteink számára a komoly erőpróba ideje volt A termel őszövetkezetek nagy többsége és a szövetkezeti tagok zö­me a kezdeti nehézségek és a rossz szándékú, ellenséges elemek hírve­rése ellenére kitartott a közös' gaz­dálkodás mellett, amely kitéphetet- ien. mély gyökereket eresztett az újjáformálódó magyar faluban. A" párt és a kormány által nyúj­tott komoly anyagi támogatás, vala'- mint termelőszövetkezeti tagjaink jobb munkája mutatkozik meg a zárszámadások adataiban: 1953. vé­gén a termelőszövetkezetek tiszía vagyona lényegesen emelkedett. — Megnőtt az elmúlt gazdasági évben a tagok jövedelme is. A termelőszö­vetkezeti tagok átlagos jövedelme 1953-ban meghaladta nemcsak az 1952, hanem az 1951 évit is. A kiemelkedő eredményeket azon­ban termelőszövetkezeteink jelentős része még meg sem közelítette. A termelőszövetkezetek vonzóere­je mellett tanúskodik, hogy az el­múlt időkben is, — amikor voltak kilépések is a termelőszövetkezetek­ből —, számos dolgozó paraszt lé­pett be a termelőszövetkezetekbe, új termelőszövetkezetek alakultak, a kilépett tagok egyrésze pedig vissza­vételét kérte. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődéséről ad számot az is, hogy a múlt év őszén az előző évinél gyorsabban és szervezetteb­ben haladtak az őszi betakarítás és szántás-vetés munkálatai. Termelő­szövetkezeteink két százalékkal túl is teljesítették 1953. évi őszi kenyér­gabona-vetéstervüket. Az őszi mun­kákkal azonban számos szövetkezet­ben megkéstek, különösen ott, ahol nágyobbarányú kilépések voltak. Az elmaradásokat termelőszövetkezete­inknek tavassal gyors és körül­tekintő munkával kell behozniok. Termelőszövetkezeti mozgalmunk fejlődése azt mutatja, hogy terme­lőszövetkezeteink sikerrel tesznek majd eleget azoknak a nagyszabá­sú és felemelő feladatoknak, ame­lyek rájuk szocialista építésünk je­lenlegi új szakaszában várnak. .El kell érni minden termelőszö­vetkezetben a termelési színvonal gyors és nagyarányú emelését, az árutermelés növelését, ezzel terme­lőszövetkezeteinknek az eddiginél nagyobb mértékben kell hozzájárul- niok népünk élelmiszerellátásának és könnyűiparunk nyersanyagellátá­sának megjavításához. Termelő szőve' kőzeteinkben a termelési színvonal hatékony emelésével együtt és en­nek következtében meg kell valósí­tani a szövetkezeti tagság jövedel­mének anyagi, szociális és kulturá­lis ellátottságának nagyarányú, a jómódú középparasztok jövedelmét és életmódját is túlszárnyaló emel­kedését. E feladatok megoldásához a termelőszövetkezeti vezetők és a termelőszövetkezeti tagok számára szintén a Központi Vezetőség és a minisztertanács mezőgazdáé,gfejlesz tési határozata mutatja az utat. A mezőgazdaságfejlesztési hatá­rozat megvalósításának ezévi sorsa termelőszövetkezeteinkben nagymér­tékben attól függ, hogyan vetik meg éppen napjainkban az ezévi gaz­dálkodás alapját: hogyan készítik el a terveket, — mondotta a továbbiak­ban — Dobi István elvtárs. Különö­sen nagy szerepe van a tervkészítés­nek és a jó tervnek abban, hogy minden egyes termelőszövetkezeti tag gazdának érezze magát a szö­vetkezetben. — A tervkészítéssel egyidőben kell termelőszövetkezeteinknek kialakíta­niuk a szilárd, állandó munkaszer­vezetet, a növénytermelésben és az föattenyésztésben egyaránt. Fokoz­ni keli a családtagok bevonását a közös munkába, elő kell segíteni és örömmel kell fogadni az eltávozott szövetkezeti tagok visszatérését az iparból és a kilépett, egyébként be­csületes dolgozó parasztok vissza­lépését a szövetkezetbe. A szükséges mértékig le kell szállítani a függet­lenített szövetkezeti tagok számát. Termelőszövetkezeteink törekedje­nek arra, hogy az eddiginél szoro­sabb kapcsolatot létesítsenek a szö­vetkezet és a gépállomások között. Gondoskodjanak a termelőszövet­kezeteink arról, hogy a szövetkezet saját erejéből biztosíthassa a tagok számára a rendszeres pénzelő­leget. A bevétel-kiadási előirányzat elkészítése során már előre fel lehet hívni a figyelmet minden termelő- szövetkezetben a legmesszebbmenő takarékosságra. Dobi István a következőkben rész­letesen megjelölte azokat a felada­tokat, amelyeket a termelőszövetke­zeteknek a párt és a minisztertanács mezőgazda, ságfejfesztési határozata alapján meg kell oldanlok. A legfontosabb és egyben legsür­gősebb feladat, hogy a felgyülemlett és őszi trágyázásra fel nem használt istállótrágyát minden termelőszövet­kezet még a tavaszi munkák meg­kezdése előtt, március 15-ig hordja ki azokra a területekre, ahová ta­vasszal istáliótrágyát kívánó növé­nyeket fognak vetni. A talaj művelés terén jelenfeg a feladat az őszi mélyszántások jó eh nunkálása, ápolása. A talajerő fokozása és ezen ke­resztül a terméseredmények növe­lése céljából minden termelőszövet­kezetben a lehető legjobban kel! ki­használni az öntözésre kínálkozó le­hetőségeket. A tei-melöszövekeaetek termelési színvonalának fokozása — éppen úgy. mint egész mezőgazdasági ter­melésünk fellendítése — fontos fel­adatként tűzi ki a kenyérgabonafé­lék , terméseredményének növelését. A rizstermelésről szólva Dobi Ist­ván _ megállapította, hogy ez a ter­melőszövetkezeti termelés egyik leg­jobban jövedelmező ága. Ezért a termelőszövetkezeteink éljenek a párt és a kormány által nyújtott nagyarányú támogatással és használ jak ki az öntözési lehetőségeket a rpzstermelés fejlesztése, ennek révén jövedelmük fokozása és népünk jobb ellátása érdekében. Részletesen szólt ezután a zöldség, a gyümölcs és a szőlőtermelés terü­letén a termelőszövetkezetekre váró feladatokról.. A növénytermelés és állattenyész­tés közötti aránytalanság megszün­tetéséről szólva megállapította hogy a növénytermelés — jelentős részben az állami szervek helytelen tervezése miatt — nem tudta ellát­ni megfelelő mennyiségű takarmány nyal az állattenyésztést. Növelni kell a legértékesebb éve­lő. pillangóstakarmányok és ezek keverékeinek a vetésterületét. A szilárd takarmányalap megte­remtése érdekében nagyobb gondot kell fordítani termelőszövetkeze­teinknek az abraktakarmányok ter­mesztésére. Dobi István foglalkozott a kuko­rica agrotechnikájának kérdésével, s felhívta a figyelmet a pótbepor­zásra, majd a nedvdús takarmányok, elsősorban a takarmányrépa, vala­mint a zöldtakarmányok folyamatos termelésének, és etetésének kérdései­ről, a takarmánykészletek gazdasá­gosabb felhasználásáról. A silózás- ról szólt. Megállapította, hogy a le­geltetés. a legelőgazdálkodás terén is van mit javítaniok a termelőszö­vetkezeteknek. A szilárd taka.rmánybázis megte­remtése és a szükséges férőhelyek biztosítósa kialakítja a legfontosabb feltételeket az állattenyésztés nagy­arányú fejlesztése számára. Az elkövetkezendő néhány éven belül el kell érni. hogy minden tér melőszövetkezetnek legyen jóminő­ségű, közös szarvasmarhaállománya Komoly feladatok várnak termelő szövetkezeteinkre a nagymültu ma­R ó in a (TASzSz) Az Olasz Par­tizán Szövetség elnöksége nyílt le­véllel fordult a külügyminiszterek értekezletéhez. A levél többek kö­zött a következőket mondja: „Az olasz ellenállási mozgalom résztve­vői félhívják a négy nagyhatalom képviselőinek figyelmét a német kér rlés megoldásának szükségességére. A német kérdés megoldásában érde­kelt Olaszország és Európa, minden gyár lótenyésztés fejlesztésében. A sertéstenyésztés terén olyan kocaállományra van szük­ség, amelynek szaporulatából nem­csak a hízottsertés beadási kötele­zettséget lehet fedezni, hanem bőven jut szabadpiaci eladásra és a tagok közötti szétosztásra. A juhtenyésztés és baromfitenyész tés feladataira tért át ezután Dobi István, majd az 1954. évi terv ada­tairól beszélt. — Komoly segítséget jelent terme­lőszövetkezeteink számára az álla­mi begyűjtés új, többéves rendszere — folytatta — amely nemcsak a termelés biztonságát erősíti meg. hanem nagymértékben megkönnyíti a gondos, körültekintő, több évre előremutató tervezést is termelőszö­vetkezeteinkben. A szerződéses termeltetés új rendszere előmozdítja a termelés jövedelmezőségét. A termelőszövetkezetek tehát je­lentős támogatásra számíthatnak a kormán.'/ részéről, rajtuk a sor, hogy jó munkát végezzenek. Ehhez mindenekelőtt meg kell ja­vítani a vezetés munkáját termelő- izövetkezeteinfcben. A vezetők meg­választását a szövetkezeti demokrá­cia elvének maradéktalan érvényre- juttatása alapján kell végrehajtani. Különösen nagy felelősség hárul az elnökre. A szövetkezet eredményes mun­kája, jövedelmezősége azonban első­sorban magán a tagságon múlik. Egész dolgozó népünk nagy ese­ményre, a Magyar Dolgozók Pártjá­nak III. kongresszusára készül. Leg­jobb dolgozóink kezdeményezésére 'elkes mozgalom van kialakulóban a III. pártkongresszus tiszteletére. Ebben a mozgalomban mezőgazdasá­gi dolgozótok is erejük és tudásuk legjavát adva, vesznek részt. Ter­melőszövetkezeti parasztságunk vég­telenül sokat köszönhet a pártnak. Ezért kívánnak termelőszövetkezeti tagjaink az első sorokban haladni és új munkasikereket elérni a kon­gresszusi versenyben. Termelőszövet kezeti vezetőink és termelőszövetke­zeti tagságunk lelkes munkája a kongresszusi verseny során — meg­győződésem szerint — komoly lé­pésekkel viszi előre termelőszövet­kezetünkben a Központi Vezetőség és a minisztertanács mezőgazdaság­fejlesztési határozatának megvalósí­tását. E határozat megvalósításának útja egyben az az út is, amelyen si­keresen előrehaladva, termelőszövet kezetetok be tudják mutatni a kö­zös gazdálkodás fölényét és előnyös voltát egész dolgozó parasztságunk előtt. Dobi István elvtárs nagy tapssal fogadott beszédét élénk vita követ­te. Hozzászólások Bállá János, a szentesi Felsza­badulás termelőszövetkezet elnöke a munkaversenyszervezés problémái ról beszélt. Deák Ferenc az orgoványi Alkot­mány termelőszövetkezet elnöke fel­tárta azokat a nehézségekét, ame­lyekkel aránylag kis szövetkezeté­nek meg kell küzdenie. A továbbiak során J a n dó Imre a rábacsanaki Kossuth tsz elnöke. Juhász Ferencné, a balmazújvá­rosi Vörös Csillag termelőszövetke­zet elnöke. Kiss András, a mező- berényi Előre tsz elnöke. Jámbor István, a földesi Rákóczi tsz elnö­ke. majd Ludvig Istvánná hatvan­hat. esztendős parasztasszony, a hat vani Gorkij I. típusú termelőszövet­kezeti csoport elnöke beszélt. A délutáni tanácskozáson Musitz József, a koopánymonostori Dózsa tsz. elnöke, Krizsanyik Jánosné. a pásztói Szabadság tsz párttitkára. Péti János, a tamási Vörös Szikra *sz elnöke. Kovács József, a balfi Micsurin tsz elnöke, Lovas Lajos. a turkeve.i Vörös Csillag tsz Kossuth díjas elnöke, Kaposi Sándorné, a báréttyóúifalusi gépállomás igazga­tója és Tolnai Sándor, az enyingi Ezüst kalász tsz elnöke szólalt fel. Ezután a tanácskozás első napja végétért. országa, amely látja, hogy békés jö­vője vitathatatlanul összefügg egy egységes, békeszerető Németország létrehozásával. Az olasz ellenállási mozgalom résztvevői Európa más né peivel együtt kitartóan küzdenek a német militarizmus ellen és úgy vé­lik, hogy az újrafelfegyverzett — Nyugat-Németország komolyan ve­szélyezteti a. békét, ... Az Olasz Partiz ii Szüvetséí»- felhívása a négy hatalom külügyminisztereinek értekezletéhez A minist tért an határozata a mt g* ner< bői történő csali di lak élni zi i)i tkezet ek f okozott támogatásáról Az egyre növekvő lakásszükséglet kielégítése érdekében a miniszter- tanács elhatározta, hogy az állami erőből történő nagyarányú lakásépi tési programm mellett, az eddiginél jóval fokozottabb segítséget biztosít a dolgozók magánerőből történő la­kóház, illetőleg lakás építéséihez. A minisztertanács megállapította, hogy a magánerőből történő lakóház (la­kás-) építkezések fokozásához első­sorban az építkezésekhez szükséges házhelyek juttatásával, valamint a házhelyek kijelöléssel és az építke­zésekkel kapcsolatos engedélyezési eljárások egyszerűsítésével, továb­bá az építkezésekhez szükséges anya gok forgalombahozatalának növelé­sével s szükség esetén megfelelő hi­telek biztosításával kell segítséget nyújtani. A fokozott anyag ««« és mellett a minisztertanács szükséges­nek tartja a családi lakóházak fo­kozott tulajdonvédelmét is. A fentieknek megfelelően a mi­nisztertanács határozata kimondja: Mindazokat a dolgozókat, akik la­kóházat kívánnak építeni s kötele­zik magukat arra, hogy a házhely juttatástól számított hat hónapon belül a lakóház építését megkezdik és a juttatástól számított legkésőbb két éven belül befejezik, házhely- juttatásban kell részesíteni, a ház­helyet előnyös anyagi feltételek mellett — telekkönyvi tulajdonúik­ba kell adni. A szükséges házbol\ eket elsősor­ban az állami tulajdont képező — község vagy város területén lévő — be nem épített ingatlanokból, az állami tartalék házhelyekből kell biztosítani. Magántulajdont képező házhelyet csak a. tulajdonos önkén­tes felajánlása alapján, vásárlás út­ján tehet ilyen célra felhasználni. A házhelyeket úgy kell kijelölni, hogy azokon háztáji konyhakertet. portát tebess-en létesíteni. Nagysá­guk százötven négyszögöltől a gaz­dasági szükséglettől függően, négy­száz' négyszögölig terjedhet'. A ház­hely-juttatások során minden eset­ben figyelembe kell venni a köz­ség (város) rendezési tervét, illető­leg fejlesztésének szempontjait. A helyi tanácsok végrehajtóbi­zottságai gondoskodjanak arról, hogy az építtetőknek, a kérelmük beérkeztétől számított'!4 napon be­lül, megfelelő házhelyet jelöljenek ki, vagy legalább is ügyükben - ér­demi döntést hozzanak. Az építési engedélyről a kérelem beérkeztétől számított legkésőbb nyolc napon belül a helyi tanácsok végrehajtóbizottságainak dönteniük kell. Az építkezésekhez szükséges anya­gok biztosítása érdekében a minisz­tertanács utasítja a bel- és külke­reskedelmi minisztert, hogy a TtlZÉP vállalatok útján 1954. évben a lakosság részére hozzon forgalom­ba: % ÍÍO millió darab téglát; 47 OOO tonna cementet; KM) ezer tonna égetett meszet: 52 miliő darab tetőcserepet; 690 000 négyzetméter palát: . 62 000 köbméter faárut; 640 000 négyzetméter húzott üve­get; 420 000 négyzetméter - különböző padlóburkoló anyagot, ezen belül 140 000 négyzetméter parkettát; 1O0 OOO tekercs szigetelő kátrány- papírt. továbbá az építkezésekhez szükséges különböző egyéb anyagot. A forgalomba kerülő tégla jelen­legi fogyasztói árát húsz százalék­kal, a különböző cementfajtók árát 39—30 százalékkal te kell szállítani. A tanácsok fokozzák a helyi épí­tőanyagok kitermelését. A magán­erőből történő lakóház-építkezések építőanyaggal való ellátásának meg javítása érdekében a helyi ipar ál­tal termelt építőipari anvagok nagy- részét helyileg kell értékesíteni. A faanyag-szükséglet kielégítésé­nek megjavítása érdekében e mi­nisztertanács utasítja az építésügyi minisztert, hogy — elsősorban a na­gyobb városok körzetében — gon­doskodjék mintegy 3000 családi la­kóház vasbeton födém- és tetőszer­kezetének előgvártásáról s ezek be­építésénél nyújtson az építtetőnek műszaki segítséget, továbbá a bél­és külkereskedelmi minisztérium ál­tal biztosított faanyagból gyártson megfelelő mennyiségű ajtó- és ab­lakfokokat ja bel- és külkereske­delmi, miniszter ezeket a TUZÉP vállalat útján hozza forgalomba) vé­gül gondoskodjék teljesen előregyár tott elemekből készülő .lakóházak kísérleti építéséről. Az építtetők lakóházaikat egyéni kívánságuknak megfelelően építhe­tik meg. Mivel az egyéni családi lakóházak felépítéséről, illetve felépíttetéséről az építtetőnek kell gondoskodnia, azok . a volt — elsősorban falusi — építő kisiparosoknak, akik ipar jogosít ványukat viászadták, az ipar jogosít­ványt, saját kérelmükre, a kérelem beérkezésétől számított hét., napon belül a helyi tanácsoknak ki kell adnuok. Azoknak a dolgozóknak, akik csa­ládi házukat saját erejükből felépí­teni nem tudják, a, minisztertanács az 1954. évben száznyolcvan millió Ft építési kölcsönt biztosít. Ebből az összegből száz millió forintot a váro­si és ipari települések dolgozói, öt- ven millió forintot pedig a falust dolgozók részére új családi ház épít­kezéséhez szükséges kölcsönök cél­jára kell folyósítani, harminc millió forintot a félbemaradt építkezések befejezésére, a meglévő családi há­zak kiegészítésére (toldaléképítkezés) az egyéni tulajdonban lévő házak sérült részeinek helyreállítására és tatarozására, továbbá egyéni és ál­lami tulajdonban lévő házak nagy lakásainak megosztásához szükséges kölcsönökre kell felhasználni. A kölcsönöket az Országos Taka­rékpénztár folyósítja. Kölcsönben ré­szesülhetnek a városi és falusi bér­ből és fizetésből élő dolgozók, a szellemi szabadfoglalkozásúak (tudó­sok, művészek, írók, stb.), a kisipa­ri termelőszövetkezeti tagok és ki­vételesen a termelőszövetkezeti ta­gok és dolgozó parasztok, is. Uj családi ház építésére akkor fo- lyásítható kölcsön, ha a kölcsön kérelmezőjének saját telke van vagy az illetékes helyi ta­nács részére lakóház építésére telket juttat, az építkezéshez az engedélyt a he­lyi tanács végrehajtóbizottsága meg­adta, a kölcsön folyósítását, alkalmazói­aknál (munkavállalóknájl) a mun­káltató, más dolgozóknál pedig az illetékes helyi tanács végrehajtót»!- zottsága javasolja, A kölcsön összege az elfogadott építkezési költségvetés végösszegé­nek 75 százaléka, legfeljebb azonban 40 ezer forint lehet. yA kölcsön ka­mata évi kettő százalék, törlesztési ideje legfeljebb a folyósítástól. szá­mított 25 év. A havonja törleszten­dő összeget — az építkező szociális helyzetének figyelembevételével — az Országos Takarékpénztár álla­pítja meg. (Általában azonban havi 100 forintnál kevesebb nem lehet). A kölcsön törlesztését az építkezés befejezésétől számítolt egy év után kell megkezdeni. Aki a felvett kölcsönt a törlesz­tésre megállapított határidő .előtt fizeti vissza, a felvett kölcsön össze­géből annyi százalék engedményt kap. ahány évvel előbb fizeti vissza tartozását, A kölcsön igénybevételével felépí­tésre kerülő egyéni családi házak után tulajdonosaik tizenöt évig teljes házadómentességben részesül­jek. Ugyancsak az elfogadott építke­zési költségvetés 75 százaléka, ere­jéig folyósíthat kölcsönt az Orszá­gos Takarékpénztár a félbemaradt családi házak építkezésének befeje­zésére, valamint meglévő családi há­zak kiegészítésére (toklailéképítkeaés- re). legfeljebb 25 éves törlesztés mel­lett, az egyéni tulajdonban lévő la­kóházak sérült részeinek helyreállí­tására, legfeljebb 15 éves törlesz­tésre, az egyéni tulajdonban, illetve állami tulajdonban lévő házak bér­lői részére nagy lakások . megosztá­si költségeire, legfeljebb. 15 éves törlesztésre.’ Az egyéni tulajdonban lévő lakóházak . tatarozására folyó­sított kölcsönök törlesztési ideje leg­feljebb öt év, a kölcsön összege há­zanként legfeljebb ötezer forint, a társasházak esetében lákásonként legfeljebb háromezer forint lehet­A családi lakóházak tulajdonosai jogainak fokozott védelme érdeké­ben a minisztertanács határozata ki­mondja, hogy az 1953. április 1 után épült lakást tulajdonosa — a lakás terjedelmére való tekintet nélkül — szabadon használhatja, illetőleg. tet­szés szerinti méretű lakást építhet magának, abból társbérlet céljára igénybevenni semmit nem lehet. Amennyiben a lakást tulajdonosa a jelen rendelet megjelenése után építette és az valamilyen oknál fog va megüresedik, azt tetszés szerin'. — részben vagy egészben — szaba­don bérbe adhatja. A minisztertanács határozata to­vábbá kimondja, hogy amennyiben személyi tulajdonban lévő lakóház, illetőleg lakás (függetlenül attól, hogy mikor épült) megüresedik, a tu­lajdonos — az igényjogosultságra vo natkozó rendelkezésekre való tekin­tet nélkül — abba szabadon beköl­tözhet. A minisztertanács határozata uta­sítja a minisztériumokat és főható­ságokat, gondoskodjanak arról, hogy az irányításuk alá tartozó vállalatok, intézmények és hivatalok vezetői műszaki segítség, önköltségi áron történő anyagszállúáSj stb. formá­jában nyújtsanak messzemenő segít­séget dolgozóiknak családi. lakóhá­zuk felépítéséhez. „ v

Next

/
Thumbnails
Contents