Tolnai Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-02 / 27. szám

1954 FEBRUAR 2 NAPLÖ 3 PARI ÉS PARI ÉPÍTÉS * A kcmacsi állami gazdaság pártszervezete a vezetőség újjává'asztásának sikeréért Néhány nap múlva a paksi járás­ban is megkezdődik a pártszerveze­tek vezetőségeinek újjáválasztása. A járási pártbizottság nagy jelen­tőséget tulajdonít a pártszervezetek vezetőségeinek újraválasztására és minden támogatást megad a párt­szervezeteknek, hogy jól felkészül­jenek, olyan vezetőket válasszanak, akik képesek lesznek a párt élcsa­pat szerep jellegét betölteni, a párt politikai munkáját megjavítani. A pártbizottság segítsége nem sérti meg a pártszervezetek önállóságát, a pártdemokráciát, hanem erősíti, A segítségnyújtás, a rendszeres instruálás, a titkár elvtársak beszá­moltatása és hasznos javaslatok fel­vetése érdekében a legtöbb pártszer­vezethez a járás legjobb aktíváit küldi segíteni. A járási pártbizottság által nyúj­tott politikai segítség eredménye­képp ismerték fel a kanacsai álla­mi gazdaság pártszervezetében a kommunisták a választás előkészíté­sében elkövetett hibákat és így ide­jében megkezdhették annak kijaví- lásáf. Első teendője volt a pártszer­vezet vezetőségének, összehívták a párt bizalmiakat és tömegszervezetek vezetőit, hogy közösen beszéljék meg a hibák kijavításának módját. Közö­sen vitatták meg a párt vezetőségé­vel a vezetőségválasztásról szóló Központi Vezetőség határozatát is. A vitában a pártcsoportbizalmiak egymásután szólaltak fel, bátran bírálták a vezetőség hanyagságát ég értékes javaslatokkal járultak hoz zá á pártvezetőség újjáválasztásá- nak előkészítéséhez. Nagy Júlia elv­társnő bátran mutatta meg, hogy a január első felében megtartott tag­gyűlés óta a vezetőség a párttagsá­got elhanyagolta, nem foglalkoztak eléggé a párttagokkal. Megsértették a pártdemokráciát, nem kérték ki a párttagok véleményét az elkövet­kezendő vezetőségválasztáshoz. Ezek után nyilvánvaló, hogy a párttag­ság véleménye nem jutott el a ve­zetőséghez és. a felsőbb pártszervek­hez. Schmidt elvtárs tagjelölt, de jó munkájával, a párthoz való hűségével érdemelte ki, hogy párt- esoportbizalmi lehessen. Ö is bátran bírálta a vezetőséget, amiért a vá­lasztási élőkészítési munkát közöm­bösen kezelték és lebecsülték. Rá­mutatott, hogy elfeledkeztek a párt politikai munka szerves részének, az oktatás szorgalmazásáról, de meg feledkeztek a kongresszusi verseny jelentőségének népszerűsítéséről. Ez az oka, hogy a kongresszusi verseny nemcsak a pártonkívüii becsületes dolgozók, de a párttagság között is ellanyihult és kevés aktivitás mutat­kozik ezen a téren. A pártvezétő- ségi ülésen még számos értékes hoz­zászólás és bírálat hangzott el a pártcsoportbizalmiak és a vezetőségi tagok részéről. A kibővített vezetőségi ülés eredményes volt. Az elhangzott bírálatok és javasla­tok nyomán a pártszervezet életében nagyjelentőségű határozatot hozott a pártszervezet vezetősége. Minden pártcsoportbizalmit és pártvezetősé­gi tagot konkrét feladattal bíztak meg. Felosztották egymás között a párttagságot, minden 'párttagot fel­keres egy egy bizalmi, vagy pártve- zetőségi tag, hogy ezáltal is sikere­sen készíthessék elő az új vezető­ségválasztást. Véleményt kérnek minden párttagtól, kit látnak jónak a vezetőségbe választani, hogyan látják a pártszervezet kétéves mun­káját, milyen eredmények és hi­bák voltak a párt eddigi munkájá­ban. Ismertetik a vezetőség újravá­lasztásának jelentőségét és fontossá­gát. A vélemények kikérését első­sorban a párttagok között gyűjtik, de megkérdezik a pártonkívüii dol­gozókat is a párt eddigi munkájáról. Az összegyűjtött véleményeket át­adják a vezetőségnek, hogy jól fel­készülhessenek a vezetőségválasztó taggyűlésre és a beszámoló — talán a pártszervezet életében először — tükrözze elsősorban az egész párt­tagság, de a becsületes dolgozók vé­leményét "is. A pártvezetőség megbízott minden pártcsoportbizalmit, hogy az új ve­zetőségválasztásra való felkészülés mellett a Központi Vezetőség és a minisztertanács határozatának vég­rehajtására, mozgósítsák a dolgozó­kat, amely a mezőgazdaság fellendü­lését tűzte ki célul. Neveljék a párt­tagságot a bírálat és önbírálat szel­lemében és mindent kövessenek el, hogy az oktatási munka megjavul­jon. A pártoktatás igen rossz képet mutat a kanacsi állami gazdaságban. Rövid idő telt el azóta, amióta a kibővített vezetőségi ülést a Jcanacsi állami gazdaság üzemi pártszerveze­te megtartotta. Ez a rövid idő ele­gendő volt ahhoz, hogy az állami gazdaságban dolgozó kommunisták bebizonyítsák aktivitásukat, hogy tudnak kommunistához méltóan dol­gozni. Ez legjobban lemérhető a párt oktatás területén, ahol már teljesen lemorzsolódott a hallgatóság. Bizo­nyítja ezt, hogy január 28-án este már 12 hallgatóval újra indult a másodéves politikai iskola. Ez azt mutatja, hogy a pártszervezet aktí­vái és vezetői most már foglalkoz­nak a párttagokkal és a pártonkívüii dolgozókkal is. Minden erő latbavelesével harcolnak azért, hogy az eddigi mu­lasztást pótolva jól előkészítsék az újonnan választandó vezetőség mun­káját és biztosítsák a pártvezetőség- választás sikerét. Feladata még a továbbiakban a pártszervezet vezető­ségének és aktíváinak, hogy a válasz tási munkát összekapcsolják a Köz­ponti Vezetőség és a minisztertanács december 19-i együttes határozatá­val, amely a dolgozók növekvő szük­ségleteinek maximális kielégítését segíti elő. Elengedhetetlenül szük­séges az is, hogy a pártoktatást to­vábbra is javítsák, mert még van éppen elég tennivaló ezen a téren. De nem szabad megfeledkezni a kon­gresszusi verseny népszerűsítéséről és szervezéséről, mivel még mindig ez a leggyengébb pont a kanacsi ál­lami gazdaság területén. Elsősorban a kommunisták mutassanak példát ezen a téren és használják ki á vá­lasztási felkészülést, kapcsolják ösz- sze az egyéb pártpolitikai munka megjavításával. A választás idősza­kéban mélyítsék el a párt és töme­gek közötti kapcsolatot, ami nagy- jelentőségű lesz a párt és a minisz­tertanács együttes határozatnak végrehajtásában. A Cisizfla-mozgfalom eredményei a Bonyhádi Zománeniaívekben A kormányprogramm megvalósításához elenged­hetetlenül szükséges, hogy az .eddiginél jobban taka­rékoskodjunk a termelés egész területén. A Gazda­mozgalom továbbfejlesztését üzemünkben a további időre is súlyponti feladatnak tekintjük. Az üzem leg­fontosabb anyaga a vaslemez, mely az egész termelési terv teljesítésének alapja. Az egyre növekvő igények kielégítése végett legfontosabb feladatok közé tarto­zik a vaslemez minél nagyobb mérvű kihasználása fo­gyasztási cikkek termelésére. Ennek érdekében már a termelési osztály úgy dolgozza ki a lemeztábláik sza­básméretét, hogy hulladékba csak minimális anyag ke­rül De ha mégis elkerülhetetlen a hulladék keletke­zése.' akkor azt méretenként összegyűjtjük és kisebb edények, vagy közszükségleti cikkek gyártására hasz­náljuk fel. Az 1953-as év folyamán már nagymennyiségben ki­zárólag hulladékanyagból gyártottuk a zománcozott bögrét., tejeskannát, ételhordó készleteket, munkás- fazekat, merőkanalat és szappan: artót. Az év folya­mán új gyártási eljárások bevezetésével a fenti cik­kek hulladékból való gyártása mellett a minőségi ter­melést. is jelentősen javítottuk. Az edény húzáshoz Használt körlemezek gyártása során igen nagymeny- nyiségü hulladék saroklcmez keletkezik. Ennek minél nagyobb mérvű felhasználása érdekében a körvágó ollónál a hulladék szélvágására vigyázunk, mert még ezt is felhasználjuk. Ebből a hulladékból gyártjuk az összes edényekhez szükséges füleket, a gyermekek szó­rakoztatására készülő homokjátékokat, játék-főzőedé- riyeket és játék kerti szerszámokat. * A présrnűhely vezetői és dolgozói büszkék ar­ra, hogy a Gazda-mozgalom beindulása óta csak hulladékanyagból dolgoznak és abból ál­lítanak elő értékes árukat. A vaslemezek hulladéka,broncsvassal kötegelve kerül­nek az üzembe. Ezeket a kötégvasakat kiegyengetés után merőkanálnyél, ételhordókengyel és turista lábas szőri tó pánt gyártására használjuk fel A lemezgyártó müveknél keletkező lemezvé% hulladékokból nagyobb méretű edényeket gyártunk, külön hulladékainyagra í tervezett gyártási eljárással. Azonkívül a gyermekjáték választékának bővítésére bevezettük a homoksziták es játék vedrek gyártását, szintén lemezgyári hulla­dékokból. A Gazda-mozgalom komoly mértékben fellendítet­te az újítási mozgalmat is. 1953-ba-n számos olyan ja­vaslat nyert bevezetést, amely szélesítette, bővítette a 'huliliadékanyagok felhasználását. Rabatin Gyula főtechnológus a kőműves ser­penyők vasalásának gyártására olyan módszert dolgozott ki, mellyei az alkatrészeket bulla- dékleinezből lehet gyártani és ezzel nagymérvű vasanyaigmegtakarítást értünk el- Simon Imre termelési osztályvezető a túristálábas sze­relvények gyártását javasolta, öntöttvas helyett hulla- dék le mezből. A javaslatot bevezettük és ez igen jelen­tős megtakarítást eredményezett, 1953-ban a hulladékvaslemez feldolgozásánál 230 tonna vaslemezt takarítottunk meg, ami azt jelenti, hogy 1953-ban 6 héten keresztül csak megtakarított anyaggal dolgoztunk. A Gazda-mozgalom üzemünkben más huiladékanyag felhasználására is kiterjedt. A zo- máncozás közben keletkező hulladékzománcot napon­ta összegyűjtjük és szárítjuk. A száraz hulladékzo- máncoit össaeőrlik, majd az így keletkezett zománc­port újra olvasztjuk. Hulladékból rendszerint barna zománc készül, melynek minősége ugyanolyan, mint az új zománcanyagé. A barna szín festésére azelőtt drága porfestéket használtak. Wugrik Valdemámé főművezető cs Gyebnár Gyula zománctechnikus olyan eljárást dolgoz­tak ki, mellyel az tizemben keletkezett és fel­használásra nem került anyagokat használtak fel színezésre. Ezzel az eljárással évi 40 ezer forint megtakarítást ér­tek el, a huUadékzomá.nc felhasználása révén megtaka­rított 436 ezer forinton felül. A Gazda-mozgalom keretén belül 1953-ban a vállalat összesen 709 ezer forint értékű meg­takarítást ért el hulladékanyagok felhasználá­sával. Erre az eredményre büszkék is üzemünk dolgozói, akik magukévá tették a Gazda-mozgalom állandó fej­lesztését. Most, amikor az 1953-as év IV. negyedév eredmé­nyei alapján felkerült üzemünk homlokzatára az „Él­üzem“ jelvény, azon dolgozunk, hogy a jövőben fo­kozzuk a Gazda-mozgalom terén elért eredményein­ket, hogy ezzel is hozzájáruljunk a kormányprogramm mielőbbi megvalósításához. Övári Dezső igazgató Pá yázati felhívás a mezőgazdasági szakemberek részére A Központi Vezetőség június 27— 28-d határozata óta számos párt- és kormányrendelet jelent meg, mely dolgozó népünk éle ..színvonalának emelését szolgálja. A legnagyobb horderejű határozat azonban a Köz­ponti Vezetőség és a Müíisz-terta- nács együttes határozata, melyet 1953 december 19-én a mezőgazdaság nagyarányú fejlődésére hoztak. A határozat leszögezi és egyben utat mutat arra, hogy az elkövetkezen­dő két-három év alatt jelentősen emelni kell mezőgazdaságunk ho­zamát minden területen. Ennek a határozatnak megvalósítása szak­képzett, öntudatos munkásokat igé­nyel, 'Ennél magasztosabb felada­tuk még soha nem vélt a szakem­bereknek. Tőlük várja el az ország népe, hogy legtöbbet adjanak a me­zőgazdaság felvirágoztatásához. Az előttünk álló feladatok végre­hajtásához szükséges, hogy me­gyénk mezőgazdasági szakemberei megértsék .és magukévá tegyék a határozatot. A Központi Vezetőség és a minisztertanács határozata le­hetőséget ad a mezőgazdasági szak­embereknek arra, hogy azon a te­rületen dolgozhassanak, ahol legna­gyobb kedvük van. A tolnamegyei mezőgazdasági szak emberek számára a megyei tanács végrehajtóbizottsága mezőgazdasági osztályán keresztül lehet pályázni. A pályázatot a megyei tanács me­zőgazdasági osztályvezetőjéhez kell küldeni. A pályázathoz egv- kitölt tött kérdőív, önéletrajz, orvosi iga­zolvány és a -mezőgazdasági, szak- képzettségről bizonyítvány (oklevél) szükséges. A kapitalista és a szocialista ke­reskedelem között nagy különbség van. Mindenki tudja, hogy a kapita­lista társadalomban a kereskedelem nem a dolgozók éi'dekeit szolgálja, hanem a tőkésekét, a kapitalistákét. A szocialista kereskedelem éppen azért fejlettebb, mert közvetlenül a fogyasztók érdekeit szolgálja. A szo­cialista kereskedelem dolgozódnak nagy többsége így is végzi munká­ját, igyekszik megfelelő mennyiségű és minőségű árut biztosítani . a vá­sárló közönségnek. Sok esetben azonban egyes sze­mélyek nem a szocialista kereske­delem elvei alapján végzik munká­jukat Egy példát, szeretnék leírni ezzel kapcsolatosan. Vizsgálataink alkalmával megállapítottuk, hogy a Népbolt tejárudájában nem használ­nak tejkeverőt. Ebből adódik az az Lehet pályázni önálló teirmelőszö- vetíkezetbe, ezenkívül 1-es és Il-es típusú termelőszövetkezetbe és köz­ségekbe. Mindazon termelőszövetke­zet önálló agronómust kap, melymek szántóterülete meghaladja a 600 hol­dat, és minden olyan község, mely­nek szántóterülete a 2500 holdat ha­ladja meg. A 600 hold szántófölddel nem rendelkező termelőszövetkezetek be is lehet kérni kihelyezést. Az ilyen termelőszövetkezetekbe kihe­lyezett agro-nómus munkája kiterjed a községeikre is és a községben lé­vő I-es és Il-es típusú termelőszö­vetkezetekre. Ahol a község szántóterülete 2500 holdnál kevesebb, a kihelyezett ag- ronómus munkája a szomszédos köz ségre is kiterjed. A pályázatokat ötnaponként a me­gyei tanács mezőgazdasági osztálya elbírálja. A pályázó szakemberek a gépállomási igazgatóktól, a járása'ta­nács mezőgazdasági osztályvezetőjé­től és a megyei tanács mezőgazda- sági osztályvezetőjétől kérhetnek a pályázathoz szükséges kérdőíveket. Azok a szakemberek (agronómu- sok), akik jelenleg munkában van­nak. ha megyei székhelyről falura költöznek, az utolsó három havi alapfizetésük átlagát egyszerre kap­ják meg. Ugyanakkor a munka- könyvükbe áthelyezést keíl#beírni- A költözködést az állam fizeti. A ha­tározat. értelmében az agronómusok- nak megfelelő lakás lesz biztosítva, melyről a megyei tanács mező gaz­dasági osztálya gondoskodik. A pá­lyázott ag.ronómusoknak február .20- án.kell elfoglalni új helyüket. eset, hogy akik nem a kanna fe eő részéből kapják a tejet, már fölö­zött tejet vihetnek haza*. Utasítást kapott a Népbolt Vállalat központ­ja, hogy biztosítson tejkeverőt e iehetetlen állapot megszüntetésére. Mit tett a vállalat illetékes szemé­lye? Erre egyszerű a válasz: nem gondoskodott a tejkeverő beszerzé­séről. Pedig a tejkeverő használnia kötelező éppen a fent említett eset miatt. Figyelmeztetjük az illetékes eiv- társat, hogy a jövőben nagyobb gon - dot fordítson a rendeletek és utasí­tások betartására, mert az ilyen nemtörődömségekért és mulasz'ások- ért a ‘örvény szigorúan büntet. Hi­szen nem mindegy az, hogy milyen minőségű tejet kap a vásárló egy­forma árért. Gombor Sándomé A. K. E. felügyelő. A báfaapál tanácselnök gondja Hiába töpreng Barna Dezső, a bátaapáti tanács elnöke, nem lua kitalálni valami okosat, hogy vég­re az apaállatok takarmányozása te­rén rend legyen. Itt valahol hibá­nak kell lenni. Persze, hogy hiba van. November 25-e óta feleslege­sen etetnek egy kiselejtezett bikát. Ez a bika aáóta 480 kiló szemes, il­letve szálastakarmámyt evett meg, ami nem szerepelt a tanács takar­mányozási tervében. A tanács na­gyon jól tudja, hogy it: a hiba. Ha valamilyen „kiküldött féle" embert, lát a községbe^, nyomban azzal ho­zakodik elő: „Van egy kiselejtezett bika a községben“ — és sorolja a mázsalételeket, amit ez a bika fe­leslegesen elpazarol. November 25-e óta már vagy 30 kiküldőit volt a községben, de bizony egy sem intéz­te el a bika-ügyet. Tehát minden maradt a régiben és még ma is így van. Elöljáróban ..megnyugtatjuk" a la- An<w»w,kö>- r mcsak Bataapáti az egyetlen község, ahol szépen élde­gél a kiselejteze.t apaállat. — Van ilyen több is a megyében, A báta­apáti tanács elsőkét— de a többit is —- az érdekli, máért kell etetni a bikát, ha egyszer nem szolgál rá a megbecsülésre. A helyzet a következő. Mikor a megyei Állattenyésztési Állomás ki­selejtezte az apaállatokat, értesítet­te a megyei Állat forgalmi Vállala­tot,- hogy itt és itt egy apaállatnak az lett a sorsa, hogy halálra ítél­ték. Egyben felhívta a vállalatot: gondoskodjanak a bikák kivégzésé­ről, mert helyettük másikakat állí­tottak be.' A Megyei Áliatforgatan Vállalat — hr.ijy miért;, azt nem lehet tudni — .felfüggesztette'* a bikák kivég­zéséi. Mondjuk ki kereken az. igaz­ságot: az Állatforgalminak kellett volna intézkedni, s most nekik. ró­ható fel mulasztásnak, illetve fele­lőtlenségnek, hogy Bátaapátiban és ) megye töbhi községeiben felesle­gesen etetnek apaállatokat. De már most feltétlen valaminek történnie kell, mert a bikák rendü­letlenül ordítják: „Abrakot, szé­nát!“ A tanácselnökök pedig ma­ii' kból kikelve mondogatják: „Nem tudjuk megoldani az apaálda'-ok ta­karmányozását," Tartsuk szem előtt a fogyasztó i érdekeit

Next

/
Thumbnails
Contents