Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-24 / 20. szám

1954 JANUAR U (Folytatás a 2. oldalról) ervez a kormány bizonyos bérügyi ntézkedéseket az alacsony keresetű Qolgozók bérének rendezése és egyes munkáskategóriák bére közötti arány talanságok megszüntetése céljából. Az I. negyedévben életbelépő bér­rendezés évi pénzügyi kihatása 334 millió forint. Későbbi időpontban, de még ez év folyamán végrehajtan­dó egyéb bérügyi intézkedésekre a kormány a . folyó évben 283 millió forintot biztosított a költségvetés­ben. A bérügyi intézkedéseken till egyes járadékok és nyugdíjak fel­emelését is tervezi a kormány áp­rilis 1-ével. Nem kívánom részle­tezni, ,a vonatkozó rendelet annak­idején majd pontosan ismertetni fog ja, csupán néhány intézkedés meg­említésére szorítkozom. A régi OTI öregségi és rokkant­sági járadékot a 65 évnél fiatalabb járadékosoknál mintegy 29 százalék­kal, az, idősebbeknél körülbelül 43 százalékkal emeljük, fel. A járadék­emelés közel 80 ezer öreg munkást érint. Tizenhatezer bányanyugbéres öregségi és rokkantsági járadékát átlag havi 30 százalékkal emeljük fel. Ezen túlmenően a járandóság felemelésével rendezzük a munká­sok özvegyeinek járadékát, az öreg­ségi nyugdíj minimumát, a rokkant­sági alapnyugdíj mértékét, a szak- képzettséggel rendelkező munkások nyugdíját és így tovább A járadék- és nyugdíjemelés évi költségkihatá­sa mintegy kétszázmillió forint, A dolgozóik szociális és kultúrális helyzetének megjavítására is széles körű intézkedések történnek 1954- ben. A munkavédelemre több min' 316 millió forintot bocsátunk rendel­kezésre, Szociális célokra 328 millió forintot ruházunk be. A dolgozó anyák életkörülményeinek megjaví­tása érdekében 1954-ben közel 26.000 férőhellyel növeljük a bölcsődék és óvodák befogadóképességét. Mint csepp vízben a tenger, úgy tükröződik e néhány számban a népi demokratikus rendszer, melyben a legfőbb érték az ember. Ezt célozzák azok a feladatok is, amelyek a me­zőgazdasági termelés növelésével a lakosság fogyasztásának fokozottabb kielégítését' vannak hivatva biztosí­tani. Ezért most a kormánynak is az állami és társadalmi szerveknek is, az ország népének is, e nagy nem •zeti feladat sikere megvalósítására kell minden képességét, lelkesedését és erőfeszítését irányítani. A földosztás óta nem volt még ilyen egység és szoros összefogás falu és város, ipar és mezőgazdaság a társadalom minden rétege között mint most, a mezőgazdaság fejlesz­tésének hatalmas programmja alap­ján. A munkás-paraszt szövetség ez­zel a programmal új tartalmat és szélesebb alapot kapott. Ez a zálo­ga az 1954-es mezőgazdasági terme­lési terv sikeres megvalósításának. A mezőgazdasági programm végre­hajtása már az őszi munkákkal meg­kezdődött. A nem valami kedvező időjárást fokozottabb agrotechnikai intézkedésekkel kell ellensúlyozni. A rendelkezésre álló időt a téli mun­kákra, a felkészülésre kell fordítani, hogy a tavasz teljes készültségben találja termelőszövetkezeteinket és egyéni gazdáinkat épp úgy, mint ál­lami gazdaságainkat. Ettől függ idei gabonatermésünk, ezen múlik né­pünk jóléte, az ország ellátása, do,- gOzóink életszínvonalának emelése A későbbi esztendők mezőgazdasági feladatéi megvalósításának Is most rakjuk le az alapjait. Ezért mező- gazdasági termelési tervünk teljesí­tését mindén eszközzel és minden körülmények között biztosítani kell A kormány számos intézkedést haj­tott végre, hogy megjavítsa a jó­szág, főképpen a sertéshizla’ást és biztosítsa a lakosság jobb hús- és zsírellátását. Komoly erőfeszítéseket teszünk arra, hogy március folyamán leszállítjuk a hús- és zsírárakat. Át­lagosan mintegy 10—15 százalékkal csökkentjük az árakat, ami a fogvasz tás jelenlegi színvonala mellett is sokmiliíó forint megtakarítást jelent elsősorban a városi fogyasztóknak. Tisztelt Országgyűlés! Iparunk és mezőgazdaságunk ter­melési terveinek maradéktalan tel­jesítése biztosítja az árualapot, — közszükségleti cikkekből es élelmi­szerekből, — ami a lakosság fogyasz­tását van hivatva teljes mértékben és jó minőségben kielégíteni. Külön kiemelem a helyiipar és kisipar nagy szerepét és jelentőségét e téren, olyan feladatokat kell ellátnia, ami­ket a gyáripar nem tud megoldani. A múltban a helyipar nem felelt meg feladatainak, helyesebben, nem olyan tevékenységet folytatott, ami a tulajdonképpeni feladata lett vol­na: nem szolgálta kellőképpen a la­kosság szükségleteinek kielégítését. Még rosszabbul alakult a helyzete s helyiiparon beiül a magánkisiparnak amelynek a szerepét a helyi taná­csok lebecsülték. N APCO'1 Az országgyűlés szombati ülése A kormányprogramul óta, amely a helyiipar és a magánkisipar tevé­kenységének kiszélesítését tűzte ki feladatul, többezer fővel emelkedett a helyiipar szövetkezetek taglétszá­ma, ugyanakkor a hálózat is több mint kétszáz fiókkal bővült. A kis­ipar terén is komoly javulás tapasz­talható. Júniusig a kisiparosok szá­ma csökkenő irányzatot mutatott. Azóta a kisiparosok részére kiadott iparjogosítványok száma jóval meg­haladja a nyolcezret, közel ötezer iparjogosítványi kérelem pedig elin­tézés alatt áll a tanácsok ipari osz­tályainál. Bár a fejlődés jelentős, mégsem kielégítő, különösen falun. A tanácsoknak több figyelmet kell erre fordítani és a hosszas, bürokra­tikus eljárás helyett, főleg a falun hitelnyújtással, helyiségbiztosítással, nyersanyagbeszerzés megkönnyítésé­vel kell elősegíteni a kisiparosok munkáját. Erre annál inkább szükség van, mert 1954-ben mind a helyiipar, mind a kisipar előtt további nagy feladatok állnak. A helyiiiparnak fo­lyó évben 2.5 milliárd értékű mun­kát kell végeznie. Fejleszteni kell a mérték után készülő cikkek készíté­sét, amelyet 1954-ben közel kétmil­liárd forintra kell emelni. Ezért fő­képpen a mértékutáni szabó- és ci­pészműhelyek hálózatát kell fejlesz­teni és bútoroknál is lehetővé kell tenni az egyéni rendeléseket. A he- 'yiipamak főképpen a helyileg érté­kesíthető cikkek termelésére és a helyi anyagok felhasználására kell fokozottabban rátérnie és főfeladatá­nak a lakosság helyi szükségletei mi­nél jobb kielégítését kell tekintenie. A gyáripar, valamint a mezőgaz­daság és a helyiipar munkája és tervteljesítése az előfeltétele annak, hogy 1954 folyamán tovább javítsuk a lakosság áruellátását. Amíg 1953- ban a lakosság közvetlen fogyasztá­sára, nem számítva azt, ami közü- 'eteken keresztül jut a lakosság szá­mára, a nemzeti jövedelem 58 szá­zalékát fordítottuk, addig 1954-ben már 70 százalékát, ami azt jelenti, hogy a lakosság fogyasztására szánt árualapot a múlt évhez képest ke­reken húsz százalékkal felemeljük. Az áruforgalmon belül kereken 25 százalékkal növeljük a ruházati cik­keket, 34.6 százalékkal, a vegyesipari cikkek és 21.5 százalékkal a kultúr- cikkek forgalmát. Az áruforgalom 1954-re tervezett nagyarányú növelése, valamint a mezőgazdaság fejlesztési programm- ja, amely az ország élelmiszerellá­tásának hatalmas terve, — új fel­adatok elé állítja a kereskedelmet és annak széleskörű fejlesztését te­szi szükségessé: ezzel egyidejűleg a minisztériumnak hatékony intézke­déseket kell tenni a kereskedelem munkájában tapasztalható komoly hiányosságok mielőbbi megszünteté­sére, elsősorban a kiszolgálás, de az áruelosztás, a szállítás és nem utolsó sorban az áru-minőség terén. A la­kosság joggal megköveteli a kultú­rált kereskedelmet, az udvarias, elő­zékeny kiszolgálást, azt, hogy pénzé­ért jóminőségű árut kapjon és a nap bármely szakában Budapesten épp­úgy, mint vidéken, minden áruszük­ségletét beszerezhesse. Kereskedel­münk főfeladata ezeknek az igények nek a feltétlen kielégítése. A jobb áruellátás érdekében fejleszteni kel! a kereskedelmi hálózatot. Budapes­ten a munkáskerületeklben és a vi­déki iparvárosokban az év folya­mán mintegy 1500 üzletet kell nyitn: és a meglévőket tovább kell fejlesz­teni. Gondoskodni kell az áruvá- ’aszték bővítéséről és ezért a keres­kedelemnek bele kell folyni a köz- szükség’eti cikkek termelésébe, mi­nőségébe és választékába. A termelő iparra ilyen irányban kell hatást gyakorolni. Általában a kereskede- 'em kiemelkedő feladata, nemcsak a maga területén, az áruforgalomban hanem a közszükségleti cikkek ter­vezésétől, a gyártáson, minőségen és választékon át egészen az eladásig védelmezni a vásárlók érdekeit. Az áruforgalom lebonyolításában az állami bolti kiskereskedelem mel- 'ett fontos tényező a földművesszö­vetkezeti bolthálózat, amelynek fő feladata a falu-város árucsereforgal­mának lebonyolitása. Az 1954-es esz­tendő számára is' nagy feladatokat tartogat A földművesszövetkezete­ket, mint a dolgozó parasztság fo­gyasztási és értékesítési társulatait alkalmassá kell tenni a falusi la­kosság áruellátására. Nagyrészt a tagság közvetlen anyagi érdekeltsé­gének növelésével, vásárlási vissza­térítésekkel, másrészt a szövetkezet5 életben a demokratikus elvek érvé­nyesítésével, tevékenységébe be kell vonni a dolgozó parasztság széles rétegeit. A mezőgazdaság fejlesztésének programmja a szövetkezeti kereske­delemre is újabb feladatokat ró. Ne­ki kell forgalomba hozni a termeié? számára szükséges kisgéoeket, fel ■erelést, szerszámot, műtrágyát. Ez is megköveteli a bolthálózat fej­lesztését azzal a céllal, hogy a falusi lakosság fogyasztó»! és termelési szükségleteit lakóhelyén vásárolhas­sa be. Mezőgazdasági szaküzleteket és mivel a földiművesszövetkezetek 1954 folyamán nagymennyiségű építő anyagot hoznák forgalomba, a járási telepen kívül legalább hatszáz építő­anyag lerakatdt kell létesíteni. Úgy az állami, mint a szövetkezeti kereskedelem terén fokozottabb fi­gyelmet kell fordítani a helyi be­szerzésekre, véget kell vetni a rend­kívül nagyméretű ámmozgatásnak, kerésztbeszál!í+ásoknaik, amely nem­csak közlekedésünket terheli feles­legesen, ás késlelteti az áruszállí­tást, hanem főképpen élelmisze­reknél növeli a veszteséget, ami a népgazdaságnak érzékeny károkat okoz. Ezt azonban csak a kereske­delem terén elburjánzott bürokrácia elleni erőteljes és szívós küzdelem­mel tudjuk megszüntetni, ami ép­pen ezért a minisztérium egyik leg­fontosabb feladata. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt hat hónapban munkánk jó részét az ország gazdasági pro­blem álnak rendezése, népgazdasá­gunk átcsoportosítása kötötte le, ami érthetően a kormányprogrammJvól következett. Eddig végzett munkánk lehetővé teszi, hogy figyelmünket és gondoskodásunkat fokozottabban kulturális feladataink felé irányít­suk. Oktatásunk terén a legnagyobb erőfeszítéseiket és amvagi áldozato­kat az általános iskolák fejlesztésé­re kell fordítani. Beruházásaink, le­hetőségeink keretei között, ezt hűen tükrözik. A pedagógusok, elsősorban a falusi és tanyai tanítók anyagi problémáival is foglalkozik a kor­mány. Az iskolák fokozottabb tata­rozása mellett szaporítanunk kell a tantermek számát, kiegészíteni fel­szerelését. Az általános iskoláknak azonban nemcsak új külsőt, de a ta­nításnak is új tartalmát kell adni: igazi népi, hazafias szellemet. Job­ban kell ápolni a haladó magyar hagyományokat, őrizni nemzeti nagy jaink dioső emlékét. A felnövő új nemzedék magyarságát és műveltsé­gét itt kell a szocialista liazafiság szellemében megalapozni. Arra kell törekednünk és el is kell érnünk, hogy az átlolános iskolai képzett­séggel megalapozzuk ifjúságunk mű­veltségét. Édes anyanyelvűnk elsa­játítása népoktatásunk legnagvsze- rúbb, egyben legfontosabb felada­ta... „nyelvében él a nemzet'* nép­oktatásunk legnemesebb feladata ezt a nagy gondolatot valóraváltani. El kell érni és ez legyen oktatásunk fő célja, hogy gyermekeink helyesen beszéljenek. írjanak és olvassanak magyarul. (Nagy taps). A nevelés terén az eddigieknél na­gyobb felelősség hárul a szülőkre. A családi életen kívül tevékenyeb­ben kell résztveuniök az iskolai ne­velés munkájában és elősegíteni az iskolai fegyelem megszilárdítását. Kultúrpolitikánk legnagyobb felnda ta sokoldalú, tervszerű munka a kul­turális élet minden területén a tudo­mány, irodalom és művészei eszkö­zeivel nem utolsósorban fejlett film-művészetünkkel a roűveletlen- ség ellen. Olyan feladat ez, amelyet nem lehet átugrani annak veszélye nélkül, hogv elszakadunk a néptől és kulturális kincseink, kultúrfor- radalmunk eredményei csak a tár­sadalom szűk felső rétegének ki­váltságává válnak. Biztosítani kell a kultúra demokratizálását, széles­körű népnevelő szerepét. Kultúrpo­litikánk nem kisebb feladata ápol­ni, fejleszteni a magyarság egysé­ges nemzeti kultúráját. A párt és a kormány új politikája, a szocializmus építésének új szaka­sza megteremti az irodalom, művé­szet és tudomány felvirágzásának kedvező anyagi és szellemi feltéte­leit. Megnőtt az írók alkotó kedve, fokozódott érdeklődésük az élet új problémái, az időszerű gazdasági és politikai kérdések iránt. Alkotó kedvük és szabadságuk a szocialista realizmus talaján, komoly Ígéret a jövőre. Nagy feladat a magyar klasszikus irodalom ápolása. Az idén emléke­zünk meg irodalmunk büszkesége, Jókai Mór halálának 50. évforduló­járól. Méltattam a nagy író halha­tatlan emlékéhez, de a népi demo­krácia irodalompolitikájához is, hogy a felszabadulás óta alig né­hány kötete került kiadásra. Ezt a mulasztást minél előbb helyre kell hoznunk. Több ifjúsági regényt és mesekönyvet kell ifjúságunk és gyermekeink kezébe adni a magyar ifjúsági és meseirodalomból. Jobban ki kell domborítani a szín­játszás népi-, nemzeti jellegét; régi és új magyar színdarabok minél na­gyobb számban való bemutatásával. Különös gonddal kell törődni a ma­gyar drámá sorsával. A képzőművészet terén nagy lé­péseiket kell tennünk afelé, hogy a néptömegek nevelésének, életük megszépítésének eszközévé legyen. Az állam is fokozottabb gondosko­dással hozzá kíván járulni ahhoz, hogy alkotási feltételek biztosításá­val képzőművészeink kifejthessék művészi képességeiket, hogy e nagy fontosságú művészeti ág helyzete méltó legyen az új magyar képző­művészet eredményeihez és felada­taihoz. Tudományos életünkkel szemben az új szakasz új feladatai rendkí­vüli követelményeiket támasztanak. Egyes tudományágakban vannak is elismerésre méltó eredményeink. De nem elégedhetünk meg azzal a hely- lyel, amelyet a tudományos világ­ban elfoglalunk. A fizikai ügyesség­ben. a különböző sportágak (erén az élre törtünk, a legnagyobbak kö­zé, és mint mór»tani szokták, sport- nagyhatalom vagyunk. Valóban., a jogos nemzeti büszkeség érzé=e töl­tött el bennünket az olimpiai győ­zelmi sorozat után és példátlan lel­kesedéssel fogadta az egész ország labdarúgóink Londonban aratott nagyszerű 6:5-as győzelmét. (Tans). Ugyanakkor számos tudományágban, elsősorban a technikai tudományok terén le vagyunk maradva, csak át­vesszük a tudományos eredménye­ket ahelyett, hogy ú jat is alkotnánk. Tudoonúnvos kutatóintézeteink nőm egyszer olyan kérdéseiket dolgoznak fej. am elveiknek semmiféle, vagy csak nagvon laza kapcsolatuk van a termelés terén előttünk álló fel­adatokkal és elhanyagoljuk égető problémáinkat. — Az utóbbi időben ugyan felélén­kült tudományos életünk, szélesed­tek nemzetközi kapcsolataink, a szo­cialista tábor országain kívül, részt- vettünk számos tudományos tanács­kozáson Stock holm ban, Londonban és másutt, ahol tapasztalhattok, tu­dományos é1 etünk fokozottabb meg­becsülését. De a főfeladat a tudo­mányok továbbfejlesztésének előre- 1 end été se, újabb tudományos ered­mények elérése. Népi demokráciánk viszonyai között ennek kedvező fel­tételei, komoly lehetőségei és szép hagyományai vannak. Erre támasz­kodva a szellemi élet, a tudományos munka terén is az élre kell törnünk a nemzetek nemes versengésében. Biztos vagyok benne, hogy a tudo­mányok képviselői hírnevet és di­csőséget szereznek maguknak és az országnak is! Ami a kormányt illeti, több megbecsüléssel, figyelőmmé! és gondoskodással, a tudományos munka nagyobb lehetőségeivel, elő fogja segíteni a magyar tudományok felvirágzását. Tudósainkon a sor, hogy szárnyaljon merészen, maga­sain a magyar tudomány. A kormány, amely messzemenő anyagi áldozatokat hoz a dolgozók pihenésének, kultoralis és szóraiko- zási lehetőségeinek fejlesztésére, biztosi tani kívánja ehhez a meg- feMő szabad időt is. Megköveteli ezt a dolgozók magánélete, a családi kör, a gyermekek nevelése, a szülői kötelesség is. Erre_ való tekintettel a kormány a közeljövőben be fogja vezetni hivatalok ban. intézmények­ben az alkalmazottak kötött mun­kaidejét. Tisztelt Országgyűlés! Az egészségügy fejlesztése terén bár történtek a kormány részéről az elmúlt hónapokban intézkedések, a feladatok megoldása még előttünk áll. ll954->ben ezen a téren jelentős lépést teszünk előre, amennyiben az egészségügy fejlesztésére 543 millió forintot ruházunk be. Mintegy tíz százalékkal növeljük a kórházi ágyaik számát és az év folyamán több új kórházat adunlk át haszná­latnak egyidejűleg több kórházat jelentősen kibővítünk. A jobb betegellátás érdekében pedig nyolcezerrel felemeljük a kór­házak és rendelőintézetek dolgozói­nak létszámát. A közegészségügy fejlesztése te­rén fontos szerepük van a kommu­nális beruházásoknak, amire 1954- ben 523 millió forintot fordítunk. Ebből az összegből elsősorban a vá­rosok víz- és csatornahálózatát kell bővíteni, illetve a meglévőt kija­vítani. 1954-ben tovább folytatjuk az álí'ami lakóliázak tatarozását, amire 520 millió forintot irányoztunk elő. Az állatni lakásépítkezéseken kí­vül a kormány messzemenő anyagi segítséggel magán- és kislaikásépí- tési akciót indít az év folyamán, igen előnyös fizetési feltételek mel­lett. 1954-bem erre a célra 180 mil­lió forint összegű kölcsönkeretet és nagymennyiségű építőanyagot bo­rsait az építtetők rendelkezésére. Az 1954. évi lakásépítési pro­gramm 150 százalékkal haladja meg a múlt évit. Folyó évben állami és magánerőből összesen kerek szám­ban 40 ezer lakás épül az ország­ban. Ezenkívül további tízezer lakás építését kezdjük meg, amelyeket 1955-ben fejezünk be. Ezekután, tisztelt Országgyűlés, áttérek az államháztartás egynéhány kérdésének rövid ismertetésére. Jú­lius 4-i parlamenti beszédemben gazdasági lehetőségeink reális érté­kelésével kapcsodat ban a feladatot abban jelöltem meg, hogy addig 8 nyújtózkodjunk, ameddig a takaró ér! Ma ez fokozottabban érvényes, mint fél évvel ezelőtt ÁUamhézsar- tásunkban ez a gazdálkodás irányr •. elve. A legmesszebbmenően takaré­koskodunk a dolgozók f illéreivel és nagyon megnézzük, hová adjuk, -r-,- Ezen épül fel az 1954. évi 611«»! költségvetésünk, melynek előirány­zatát a minisztertanács a múlt év végén jóváhagyta. Ebben az elő" irányzatban a pénzeszközök új cso­portosításának jellemző vonása a beruházások fő összegének csökken­tése. A múlt évben a költségvetés­ben a beruházásokra az összkiadás 32.4 százaléka volt előirányozva, míg az Idén csak 26.9 ssé-zalék. A költségvetési előirányzat alap­ját a kormányprogramra értelmé­ben kidolgozott és a pórt által meg­szabott elvek alapján érvényt» Jut­tatott népgazdasági terv képezi, és főfeladata, hogy a népgazdasági terv célkitűzéseit pénzügyileg biztosítsa. Ennek megfelelően a mezőgazda­ság fejlesztésére folyósítandó összeg több, mint kétszerese a tavalyinak, míg a szorióf&s és kulturális kiadá­sok kereken egymllliárddai emelked­nek. Költségvetési előirányzatunkban figyelembe vettük a honvédelem szempontjait is. Gazdasági lehetősé­geinkhez mérten gondoskodunk nép­hadseregünkről, hogy szabadságunk, függetlenségünk, békés építő mun­kánk védelmére helyt tudjon állni. (Taps.) Jellemző vonása a költségvetés! előirányzatnak, hogy a bevételek túlnyomó nagy részét, csaknem 80 százalékát nem a lakosság adója, ha­nem az állami vállalatok befizetései alkotják. Mutatja, hogy a kormány nem adópréssel, hanem saját vá®a- latai és üzemei termelésének fejlesz­tésével, önköltségének csökkentésé­vel teremti elő az államháztartás viteléhez szükséges anyagi eszközö­ket A folyó évi költségvetésit a mi­nisztertanács, alkotmányos felhatal­mazás alapján, a korábbi gyakor­lattól eltérően az első félévben tér-; jeszti a parlament elé. Eddig a költ­ségvetést decemberben tárgyalta az országgyűlés, olyan időpontban, ami­kor a népgazdasági terv még nem, volt jóváhagyva. S mivel a költség- vetés elkészítése hónapok munká­ja, az a helyzet állott elő, hogy a költségvetés nem volt eléggé össz­hangban a népgazdasági tervvel, Még visszásabb volt a helyzet az ál­lami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentéssel, az úgynevezett zár­számadással, amely csak egy-két év múlva kerülhetett a parlament elé jóváhagyásra, ami puszta formalitás voit. A költségvetés későbbi tárgyalá­sa lehetővé teszi, hogy az ország- gyűlés elé kerülő költségvetés a népgazdasági tervvel összhangban, az előző év tényleges bevételeit és kiadásait felölelő & a2 Állami El­lenőrző Központ által felülvizsgált zárszámadással együtt kerüljön jó­váhagyásra az országgyűlés elé. Ez a célszerűség és felelősebb állam- háztartás az egyszerű magyarázata a költségvetés későbbi tárgyalásának, amit egyébként a gyakorlat más or­szágokban is teljes mértékben iga­zol. Ilyen módon 1954-ben már olyan költségvetés kerül a parlament elé, amely minden részletében a minisz­tertanács áUal jóváhagyott tervre épük A költségvetés tárgyalásának éj rendje fokozza a népgazdaság­ban a tervszerűséget és nagyobb biztonságot nyújt a költségvetésű gazdálkodás számára. Feltétlenül he­lyes, és ezt kell megvalósítani. Tisztelt Országgyűlés! Mindazok a sokrétű, bonyoiulit, a lakosság min­dennapi helyzetére kiható intézke­dések, amelyek a kormányprogramm ból 1954 éves népgazdasági terve­ink végrehajtásából folynak, jó­részben helyi tanácsainkon, azok munkáján keresztül valósulnak meg. Rendkívül fontos tehát, hogy helyi tanácsaink mindén befolyásuk, tö­megkapcsolataik és hivatali appará­tusuk munkájának teljes felhaszná­lásával, az állaimhatalom súlyával és tekintélyével végezzék a rájuk há­ruló feladatokat. A kormány egyik legfőbb tennivalója helyi tanácsa­ink megsegítése, felkészítése, hogy lépést tudjanak tartani a növekvő feladatokkaL Erre fokozottabban szükség van, mert a fejlődés új szakaszában a helyi tanácsok sze­repe, jelentősége és felelőssége a múlttal szemben megnőtt. A párt­határozat és a kormányprogramm célkitűzéseinek megvalósulása a ta­nácsok helyes, vagy helytelen, jó, vagy rossz munkáján, múhk, azon, hogyan hajtják végi» azokat Az új, nagyszerű feladatok a ta­nácsokba pezsgő életet, a hivatal munkájába friss szellemet visznek. Nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy . a tanácsi választott szervek műkő* (Folytatás a 4. oldalon) f

Next

/
Thumbnails
Contents