Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-24 / 20. szám
1954 JANUAR U (Folytatás a 2. oldalról) ervez a kormány bizonyos bérügyi ntézkedéseket az alacsony keresetű Qolgozók bérének rendezése és egyes munkáskategóriák bére közötti arány talanságok megszüntetése céljából. Az I. negyedévben életbelépő bérrendezés évi pénzügyi kihatása 334 millió forint. Későbbi időpontban, de még ez év folyamán végrehajtandó egyéb bérügyi intézkedésekre a kormány a . folyó évben 283 millió forintot biztosított a költségvetésben. A bérügyi intézkedéseken till egyes járadékok és nyugdíjak felemelését is tervezi a kormány április 1-ével. Nem kívánom részletezni, ,a vonatkozó rendelet annakidején majd pontosan ismertetni fog ja, csupán néhány intézkedés megemlítésére szorítkozom. A régi OTI öregségi és rokkantsági járadékot a 65 évnél fiatalabb járadékosoknál mintegy 29 százalékkal, az, idősebbeknél körülbelül 43 százalékkal emeljük, fel. A járadékemelés közel 80 ezer öreg munkást érint. Tizenhatezer bányanyugbéres öregségi és rokkantsági járadékát átlag havi 30 százalékkal emeljük fel. Ezen túlmenően a járandóság felemelésével rendezzük a munkások özvegyeinek járadékát, az öregségi nyugdíj minimumát, a rokkantsági alapnyugdíj mértékét, a szak- képzettséggel rendelkező munkások nyugdíját és így tovább A járadék- és nyugdíjemelés évi költségkihatása mintegy kétszázmillió forint, A dolgozóik szociális és kultúrális helyzetének megjavítására is széles körű intézkedések történnek 1954- ben. A munkavédelemre több min' 316 millió forintot bocsátunk rendelkezésre, Szociális célokra 328 millió forintot ruházunk be. A dolgozó anyák életkörülményeinek megjavítása érdekében 1954-ben közel 26.000 férőhellyel növeljük a bölcsődék és óvodák befogadóképességét. Mint csepp vízben a tenger, úgy tükröződik e néhány számban a népi demokratikus rendszer, melyben a legfőbb érték az ember. Ezt célozzák azok a feladatok is, amelyek a mezőgazdasági termelés növelésével a lakosság fogyasztásának fokozottabb kielégítését' vannak hivatva biztosítani. Ezért most a kormánynak is az állami és társadalmi szerveknek is, az ország népének is, e nagy nem •zeti feladat sikere megvalósítására kell minden képességét, lelkesedését és erőfeszítését irányítani. A földosztás óta nem volt még ilyen egység és szoros összefogás falu és város, ipar és mezőgazdaság a társadalom minden rétege között mint most, a mezőgazdaság fejlesztésének hatalmas programmja alapján. A munkás-paraszt szövetség ezzel a programmal új tartalmat és szélesebb alapot kapott. Ez a záloga az 1954-es mezőgazdasági termelési terv sikeres megvalósításának. A mezőgazdasági programm végrehajtása már az őszi munkákkal megkezdődött. A nem valami kedvező időjárást fokozottabb agrotechnikai intézkedésekkel kell ellensúlyozni. A rendelkezésre álló időt a téli munkákra, a felkészülésre kell fordítani, hogy a tavasz teljes készültségben találja termelőszövetkezeteinket és egyéni gazdáinkat épp úgy, mint állami gazdaságainkat. Ettől függ idei gabonatermésünk, ezen múlik népünk jóléte, az ország ellátása, do,- gOzóink életszínvonalának emelése A későbbi esztendők mezőgazdasági feladatéi megvalósításának Is most rakjuk le az alapjait. Ezért mező- gazdasági termelési tervünk teljesítését mindén eszközzel és minden körülmények között biztosítani kell A kormány számos intézkedést hajtott végre, hogy megjavítsa a jószág, főképpen a sertéshizla’ást és biztosítsa a lakosság jobb hús- és zsírellátását. Komoly erőfeszítéseket teszünk arra, hogy március folyamán leszállítjuk a hús- és zsírárakat. Átlagosan mintegy 10—15 százalékkal csökkentjük az árakat, ami a fogvasz tás jelenlegi színvonala mellett is sokmiliíó forint megtakarítást jelent elsősorban a városi fogyasztóknak. Tisztelt Országgyűlés! Iparunk és mezőgazdaságunk termelési terveinek maradéktalan teljesítése biztosítja az árualapot, — közszükségleti cikkekből es élelmiszerekből, — ami a lakosság fogyasztását van hivatva teljes mértékben és jó minőségben kielégíteni. Külön kiemelem a helyiipar és kisipar nagy szerepét és jelentőségét e téren, olyan feladatokat kell ellátnia, amiket a gyáripar nem tud megoldani. A múltban a helyipar nem felelt meg feladatainak, helyesebben, nem olyan tevékenységet folytatott, ami a tulajdonképpeni feladata lett volna: nem szolgálta kellőképpen a lakosság szükségleteinek kielégítését. Még rosszabbul alakult a helyzete s helyiiparon beiül a magánkisiparnak amelynek a szerepét a helyi tanácsok lebecsülték. N APCO'1 Az országgyűlés szombati ülése A kormányprogramul óta, amely a helyiipar és a magánkisipar tevékenységének kiszélesítését tűzte ki feladatul, többezer fővel emelkedett a helyiipar szövetkezetek taglétszáma, ugyanakkor a hálózat is több mint kétszáz fiókkal bővült. A kisipar terén is komoly javulás tapasztalható. Júniusig a kisiparosok száma csökkenő irányzatot mutatott. Azóta a kisiparosok részére kiadott iparjogosítványok száma jóval meghaladja a nyolcezret, közel ötezer iparjogosítványi kérelem pedig elintézés alatt áll a tanácsok ipari osztályainál. Bár a fejlődés jelentős, mégsem kielégítő, különösen falun. A tanácsoknak több figyelmet kell erre fordítani és a hosszas, bürokratikus eljárás helyett, főleg a falun hitelnyújtással, helyiségbiztosítással, nyersanyagbeszerzés megkönnyítésével kell elősegíteni a kisiparosok munkáját. Erre annál inkább szükség van, mert 1954-ben mind a helyiipar, mind a kisipar előtt további nagy feladatok állnak. A helyiiiparnak folyó évben 2.5 milliárd értékű munkát kell végeznie. Fejleszteni kell a mérték után készülő cikkek készítését, amelyet 1954-ben közel kétmilliárd forintra kell emelni. Ezért főképpen a mértékutáni szabó- és cipészműhelyek hálózatát kell fejleszteni és bútoroknál is lehetővé kell tenni az egyéni rendeléseket. A he- 'yiipamak főképpen a helyileg értékesíthető cikkek termelésére és a helyi anyagok felhasználására kell fokozottabban rátérnie és főfeladatának a lakosság helyi szükségletei minél jobb kielégítését kell tekintenie. A gyáripar, valamint a mezőgazdaság és a helyiipar munkája és tervteljesítése az előfeltétele annak, hogy 1954 folyamán tovább javítsuk a lakosság áruellátását. Amíg 1953- ban a lakosság közvetlen fogyasztására, nem számítva azt, ami közü- 'eteken keresztül jut a lakosság számára, a nemzeti jövedelem 58 százalékát fordítottuk, addig 1954-ben már 70 százalékát, ami azt jelenti, hogy a lakosság fogyasztására szánt árualapot a múlt évhez képest kereken húsz százalékkal felemeljük. Az áruforgalmon belül kereken 25 százalékkal növeljük a ruházati cikkeket, 34.6 százalékkal, a vegyesipari cikkek és 21.5 százalékkal a kultúr- cikkek forgalmát. Az áruforgalom 1954-re tervezett nagyarányú növelése, valamint a mezőgazdaság fejlesztési programm- ja, amely az ország élelmiszerellátásának hatalmas terve, — új feladatok elé állítja a kereskedelmet és annak széleskörű fejlesztését teszi szükségessé: ezzel egyidejűleg a minisztériumnak hatékony intézkedéseket kell tenni a kereskedelem munkájában tapasztalható komoly hiányosságok mielőbbi megszüntetésére, elsősorban a kiszolgálás, de az áruelosztás, a szállítás és nem utolsó sorban az áru-minőség terén. A lakosság joggal megköveteli a kultúrált kereskedelmet, az udvarias, előzékeny kiszolgálást, azt, hogy pénzéért jóminőségű árut kapjon és a nap bármely szakában Budapesten éppúgy, mint vidéken, minden áruszükségletét beszerezhesse. Kereskedelmünk főfeladata ezeknek az igények nek a feltétlen kielégítése. A jobb áruellátás érdekében fejleszteni kel! a kereskedelmi hálózatot. Budapesten a munkáskerületeklben és a vidéki iparvárosokban az év folyamán mintegy 1500 üzletet kell nyitn: és a meglévőket tovább kell fejleszteni. Gondoskodni kell az áruvá- ’aszték bővítéséről és ezért a kereskedelemnek bele kell folyni a köz- szükség’eti cikkek termelésébe, minőségébe és választékába. A termelő iparra ilyen irányban kell hatást gyakorolni. Általában a kereskede- 'em kiemelkedő feladata, nemcsak a maga területén, az áruforgalomban hanem a közszükségleti cikkek tervezésétől, a gyártáson, minőségen és választékon át egészen az eladásig védelmezni a vásárlók érdekeit. Az áruforgalom lebonyolításában az állami bolti kiskereskedelem mel- 'ett fontos tényező a földművesszövetkezeti bolthálózat, amelynek fő feladata a falu-város árucsereforgalmának lebonyolitása. Az 1954-es esztendő számára is' nagy feladatokat tartogat A földművesszövetkezeteket, mint a dolgozó parasztság fogyasztási és értékesítési társulatait alkalmassá kell tenni a falusi lakosság áruellátására. Nagyrészt a tagság közvetlen anyagi érdekeltségének növelésével, vásárlási visszatérítésekkel, másrészt a szövetkezet5 életben a demokratikus elvek érvényesítésével, tevékenységébe be kell vonni a dolgozó parasztság széles rétegeit. A mezőgazdaság fejlesztésének programmja a szövetkezeti kereskedelemre is újabb feladatokat ró. Neki kell forgalomba hozni a termeié? számára szükséges kisgéoeket, fel ■erelést, szerszámot, műtrágyát. Ez is megköveteli a bolthálózat fejlesztését azzal a céllal, hogy a falusi lakosság fogyasztó»! és termelési szükségleteit lakóhelyén vásárolhassa be. Mezőgazdasági szaküzleteket és mivel a földiművesszövetkezetek 1954 folyamán nagymennyiségű építő anyagot hoznák forgalomba, a járási telepen kívül legalább hatszáz építőanyag lerakatdt kell létesíteni. Úgy az állami, mint a szövetkezeti kereskedelem terén fokozottabb figyelmet kell fordítani a helyi beszerzésekre, véget kell vetni a rendkívül nagyméretű ámmozgatásnak, kerésztbeszál!í+ásoknaik, amely nemcsak közlekedésünket terheli feleslegesen, ás késlelteti az áruszállítást, hanem főképpen élelmiszereknél növeli a veszteséget, ami a népgazdaságnak érzékeny károkat okoz. Ezt azonban csak a kereskedelem terén elburjánzott bürokrácia elleni erőteljes és szívós küzdelemmel tudjuk megszüntetni, ami éppen ezért a minisztérium egyik legfontosabb feladata. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt hat hónapban munkánk jó részét az ország gazdasági problem álnak rendezése, népgazdaságunk átcsoportosítása kötötte le, ami érthetően a kormányprogrammJvól következett. Eddig végzett munkánk lehetővé teszi, hogy figyelmünket és gondoskodásunkat fokozottabban kulturális feladataink felé irányítsuk. Oktatásunk terén a legnagyobb erőfeszítéseiket és amvagi áldozatokat az általános iskolák fejlesztésére kell fordítani. Beruházásaink, lehetőségeink keretei között, ezt hűen tükrözik. A pedagógusok, elsősorban a falusi és tanyai tanítók anyagi problémáival is foglalkozik a kormány. Az iskolák fokozottabb tatarozása mellett szaporítanunk kell a tantermek számát, kiegészíteni felszerelését. Az általános iskoláknak azonban nemcsak új külsőt, de a tanításnak is új tartalmát kell adni: igazi népi, hazafias szellemet. Jobban kell ápolni a haladó magyar hagyományokat, őrizni nemzeti nagy jaink dioső emlékét. A felnövő új nemzedék magyarságát és műveltségét itt kell a szocialista liazafiság szellemében megalapozni. Arra kell törekednünk és el is kell érnünk, hogy az átlolános iskolai képzettséggel megalapozzuk ifjúságunk műveltségét. Édes anyanyelvűnk elsajátítása népoktatásunk legnagvsze- rúbb, egyben legfontosabb feladata... „nyelvében él a nemzet'* népoktatásunk legnemesebb feladata ezt a nagy gondolatot valóraváltani. El kell érni és ez legyen oktatásunk fő célja, hogy gyermekeink helyesen beszéljenek. írjanak és olvassanak magyarul. (Nagy taps). A nevelés terén az eddigieknél nagyobb felelősség hárul a szülőkre. A családi életen kívül tevékenyebben kell résztveuniök az iskolai nevelés munkájában és elősegíteni az iskolai fegyelem megszilárdítását. Kultúrpolitikánk legnagyobb felnda ta sokoldalú, tervszerű munka a kulturális élet minden területén a tudomány, irodalom és művészei eszközeivel nem utolsósorban fejlett film-művészetünkkel a roűveletlen- ség ellen. Olyan feladat ez, amelyet nem lehet átugrani annak veszélye nélkül, hogv elszakadunk a néptől és kulturális kincseink, kultúrfor- radalmunk eredményei csak a társadalom szűk felső rétegének kiváltságává válnak. Biztosítani kell a kultúra demokratizálását, széleskörű népnevelő szerepét. Kultúrpolitikánk nem kisebb feladata ápolni, fejleszteni a magyarság egységes nemzeti kultúráját. A párt és a kormány új politikája, a szocializmus építésének új szakasza megteremti az irodalom, művészet és tudomány felvirágzásának kedvező anyagi és szellemi feltételeit. Megnőtt az írók alkotó kedve, fokozódott érdeklődésük az élet új problémái, az időszerű gazdasági és politikai kérdések iránt. Alkotó kedvük és szabadságuk a szocialista realizmus talaján, komoly Ígéret a jövőre. Nagy feladat a magyar klasszikus irodalom ápolása. Az idén emlékezünk meg irodalmunk büszkesége, Jókai Mór halálának 50. évfordulójáról. Méltattam a nagy író halhatatlan emlékéhez, de a népi demokrácia irodalompolitikájához is, hogy a felszabadulás óta alig néhány kötete került kiadásra. Ezt a mulasztást minél előbb helyre kell hoznunk. Több ifjúsági regényt és mesekönyvet kell ifjúságunk és gyermekeink kezébe adni a magyar ifjúsági és meseirodalomból. Jobban ki kell domborítani a színjátszás népi-, nemzeti jellegét; régi és új magyar színdarabok minél nagyobb számban való bemutatásával. Különös gonddal kell törődni a magyar drámá sorsával. A képzőművészet terén nagy lépéseiket kell tennünk afelé, hogy a néptömegek nevelésének, életük megszépítésének eszközévé legyen. Az állam is fokozottabb gondoskodással hozzá kíván járulni ahhoz, hogy alkotási feltételek biztosításával képzőművészeink kifejthessék művészi képességeiket, hogy e nagy fontosságú művészeti ág helyzete méltó legyen az új magyar képzőművészet eredményeihez és feladataihoz. Tudományos életünkkel szemben az új szakasz új feladatai rendkívüli követelményeiket támasztanak. Egyes tudományágakban vannak is elismerésre méltó eredményeink. De nem elégedhetünk meg azzal a hely- lyel, amelyet a tudományos világban elfoglalunk. A fizikai ügyességben. a különböző sportágak (erén az élre törtünk, a legnagyobbak közé, és mint mór»tani szokták, sport- nagyhatalom vagyunk. Valóban., a jogos nemzeti büszkeség érzé=e töltött el bennünket az olimpiai győzelmi sorozat után és példátlan lelkesedéssel fogadta az egész ország labdarúgóink Londonban aratott nagyszerű 6:5-as győzelmét. (Tans). Ugyanakkor számos tudományágban, elsősorban a technikai tudományok terén le vagyunk maradva, csak átvesszük a tudományos eredményeket ahelyett, hogy ú jat is alkotnánk. Tudoonúnvos kutatóintézeteink nőm egyszer olyan kérdéseiket dolgoznak fej. am elveiknek semmiféle, vagy csak nagvon laza kapcsolatuk van a termelés terén előttünk álló feladatokkal és elhanyagoljuk égető problémáinkat. — Az utóbbi időben ugyan felélénkült tudományos életünk, szélesedtek nemzetközi kapcsolataink, a szocialista tábor országain kívül, részt- vettünk számos tudományos tanácskozáson Stock holm ban, Londonban és másutt, ahol tapasztalhattok, tudományos é1 etünk fokozottabb megbecsülését. De a főfeladat a tudományok továbbfejlesztésének előre- 1 end été se, újabb tudományos eredmények elérése. Népi demokráciánk viszonyai között ennek kedvező feltételei, komoly lehetőségei és szép hagyományai vannak. Erre támaszkodva a szellemi élet, a tudományos munka terén is az élre kell törnünk a nemzetek nemes versengésében. Biztos vagyok benne, hogy a tudományok képviselői hírnevet és dicsőséget szereznek maguknak és az országnak is! Ami a kormányt illeti, több megbecsüléssel, figyelőmmé! és gondoskodással, a tudományos munka nagyobb lehetőségeivel, elő fogja segíteni a magyar tudományok felvirágzását. Tudósainkon a sor, hogy szárnyaljon merészen, magasain a magyar tudomány. A kormány, amely messzemenő anyagi áldozatokat hoz a dolgozók pihenésének, kultoralis és szóraiko- zási lehetőségeinek fejlesztésére, biztosi tani kívánja ehhez a meg- feMő szabad időt is. Megköveteli ezt a dolgozók magánélete, a családi kör, a gyermekek nevelése, a szülői kötelesség is. Erre_ való tekintettel a kormány a közeljövőben be fogja vezetni hivatalok ban. intézményekben az alkalmazottak kötött munkaidejét. Tisztelt Országgyűlés! Az egészségügy fejlesztése terén bár történtek a kormány részéről az elmúlt hónapokban intézkedések, a feladatok megoldása még előttünk áll. ll954->ben ezen a téren jelentős lépést teszünk előre, amennyiben az egészségügy fejlesztésére 543 millió forintot ruházunk be. Mintegy tíz százalékkal növeljük a kórházi ágyaik számát és az év folyamán több új kórházat adunlk át használatnak egyidejűleg több kórházat jelentősen kibővítünk. A jobb betegellátás érdekében pedig nyolcezerrel felemeljük a kórházak és rendelőintézetek dolgozóinak létszámát. A közegészségügy fejlesztése terén fontos szerepük van a kommunális beruházásoknak, amire 1954- ben 523 millió forintot fordítunk. Ebből az összegből elsősorban a városok víz- és csatornahálózatát kell bővíteni, illetve a meglévőt kijavítani. 1954-ben tovább folytatjuk az álí'ami lakóliázak tatarozását, amire 520 millió forintot irányoztunk elő. Az állatni lakásépítkezéseken kívül a kormány messzemenő anyagi segítséggel magán- és kislaikásépí- tési akciót indít az év folyamán, igen előnyös fizetési feltételek mellett. 1954-bem erre a célra 180 millió forint összegű kölcsönkeretet és nagymennyiségű építőanyagot borsait az építtetők rendelkezésére. Az 1954. évi lakásépítési programm 150 százalékkal haladja meg a múlt évit. Folyó évben állami és magánerőből összesen kerek számban 40 ezer lakás épül az országban. Ezenkívül további tízezer lakás építését kezdjük meg, amelyeket 1955-ben fejezünk be. Ezekután, tisztelt Országgyűlés, áttérek az államháztartás egynéhány kérdésének rövid ismertetésére. Július 4-i parlamenti beszédemben gazdasági lehetőségeink reális értékelésével kapcsodat ban a feladatot abban jelöltem meg, hogy addig 8 nyújtózkodjunk, ameddig a takaró ér! Ma ez fokozottabban érvényes, mint fél évvel ezelőtt ÁUamhézsar- tásunkban ez a gazdálkodás irányr •. elve. A legmesszebbmenően takarékoskodunk a dolgozók f illéreivel és nagyon megnézzük, hová adjuk, -r-,- Ezen épül fel az 1954. évi 611«»! költségvetésünk, melynek előirányzatát a minisztertanács a múlt év végén jóváhagyta. Ebben az elő" irányzatban a pénzeszközök új csoportosításának jellemző vonása a beruházások fő összegének csökkentése. A múlt évben a költségvetésben a beruházásokra az összkiadás 32.4 százaléka volt előirányozva, míg az Idén csak 26.9 ssé-zalék. A költségvetési előirányzat alapját a kormányprogramra értelmében kidolgozott és a pórt által megszabott elvek alapján érvényt» Juttatott népgazdasági terv képezi, és főfeladata, hogy a népgazdasági terv célkitűzéseit pénzügyileg biztosítsa. Ennek megfelelően a mezőgazdaság fejlesztésére folyósítandó összeg több, mint kétszerese a tavalyinak, míg a szorióf&s és kulturális kiadások kereken egymllliárddai emelkednek. Költségvetési előirányzatunkban figyelembe vettük a honvédelem szempontjait is. Gazdasági lehetőségeinkhez mérten gondoskodunk néphadseregünkről, hogy szabadságunk, függetlenségünk, békés építő munkánk védelmére helyt tudjon állni. (Taps.) Jellemző vonása a költségvetés! előirányzatnak, hogy a bevételek túlnyomó nagy részét, csaknem 80 százalékát nem a lakosság adója, hanem az állami vállalatok befizetései alkotják. Mutatja, hogy a kormány nem adópréssel, hanem saját vá®a- latai és üzemei termelésének fejlesztésével, önköltségének csökkentésével teremti elő az államháztartás viteléhez szükséges anyagi eszközöket A folyó évi költségvetésit a minisztertanács, alkotmányos felhatalmazás alapján, a korábbi gyakorlattól eltérően az első félévben tér-; jeszti a parlament elé. Eddig a költségvetést decemberben tárgyalta az országgyűlés, olyan időpontban, amikor a népgazdasági terv még nem, volt jóváhagyva. S mivel a költség- vetés elkészítése hónapok munkája, az a helyzet állott elő, hogy a költségvetés nem volt eléggé összhangban a népgazdasági tervvel, Még visszásabb volt a helyzet az állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentéssel, az úgynevezett zárszámadással, amely csak egy-két év múlva kerülhetett a parlament elé jóváhagyásra, ami puszta formalitás voit. A költségvetés későbbi tárgyalása lehetővé teszi, hogy az ország- gyűlés elé kerülő költségvetés a népgazdasági tervvel összhangban, az előző év tényleges bevételeit és kiadásait felölelő & a2 Állami Ellenőrző Központ által felülvizsgált zárszámadással együtt kerüljön jóváhagyásra az országgyűlés elé. Ez a célszerűség és felelősebb állam- háztartás az egyszerű magyarázata a költségvetés későbbi tárgyalásának, amit egyébként a gyakorlat más országokban is teljes mértékben igazol. Ilyen módon 1954-ben már olyan költségvetés kerül a parlament elé, amely minden részletében a minisztertanács áUal jóváhagyott tervre épük A költségvetés tárgyalásának éj rendje fokozza a népgazdaságban a tervszerűséget és nagyobb biztonságot nyújt a költségvetésű gazdálkodás számára. Feltétlenül helyes, és ezt kell megvalósítani. Tisztelt Országgyűlés! Mindazok a sokrétű, bonyoiulit, a lakosság mindennapi helyzetére kiható intézkedések, amelyek a kormányprogramm ból 1954 éves népgazdasági terveink végrehajtásából folynak, jórészben helyi tanácsainkon, azok munkáján keresztül valósulnak meg. Rendkívül fontos tehát, hogy helyi tanácsaink mindén befolyásuk, tömegkapcsolataik és hivatali apparátusuk munkájának teljes felhasználásával, az állaimhatalom súlyával és tekintélyével végezzék a rájuk háruló feladatokat. A kormány egyik legfőbb tennivalója helyi tanácsaink megsegítése, felkészítése, hogy lépést tudjanak tartani a növekvő feladatokkaL Erre fokozottabban szükség van, mert a fejlődés új szakaszában a helyi tanácsok szerepe, jelentősége és felelőssége a múlttal szemben megnőtt. A párthatározat és a kormányprogramm célkitűzéseinek megvalósulása a tanácsok helyes, vagy helytelen, jó, vagy rossz munkáján, múhk, azon, hogyan hajtják végi» azokat Az új, nagyszerű feladatok a tanácsokba pezsgő életet, a hivatal munkájába friss szellemet visznek. Nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy . a tanácsi választott szervek műkő* (Folytatás a 4. oldalon) f
