Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-24 / 20. szám

4 NAPLÓ 1954 JANUAR 24 (Folytatás a 3. oldalról) dóséból kiküszöböljék a bürokratiz­must, az adminisztratív módszere­ket és megszilárdítsák belső életük demokratizmusát. A kormány szá­mos intézkedésével már eddig is csökkentette a túlzott állami cen­tralizmust, amely fékezte a tanácsok kezdeményezését és megvetette alap­ját a tanácsok önálló költségvetésé­nél?, hogy felszámolja azt a pénzügyi politikát, amely szűk térre korlá­tozta a tanácsok tevékenységét A helyiipar, a kisipar, a kommunális ügyek terén szélesebb teret biztosí­tottunk a helyi tanácsok gazdasági tevékenységének és ezt a politikát tovább fogjuk folytatni. Ahhoz, hogy ez eredményre vezessen, so­kat kell még javítani a tanácsok pénzügyi és beruházási tevékenysé­gén, hogy lehetőségeiket, a rendel­kezésükre bocsátott anyagi eszkö­zöket a lakosság szociális, vagy kulturális igényeinek kielégítésére minél jobban kihasználják. A karmányprogramm és a párt- határozatok a helyi tanácsok talpra- állásának, népi tömegszervekké va­ló válásának, szilárd államhatalmi és igazgatási szervekké való kiépíté­sének alapjait is megteremti. Az új szakasz politikája, amely a lakosság életviszonyainak megjavítását tartja szem előtt, a tanácsokat a nép felé, a népet a tanácsok felé fordítja, biz­tosítja az állam és a dolgozó töme­gek egységét, összeforrását. A tanácsok szerteágazó munká­jában, amely az élet majd minden területét felöleli, helytállásukkal, a ha?a és a nép iránti szeretetükkel a népköztársaságunkhoz való hűsé­gükkel, egész közéleti szereplésük­kel, erkölcsi és politikai megnyilat­kozásaikkal kiemelkedő és megtisz­telő szerepük van a végrehajtó bi­zottságok elnökeinek. Munkájukkal magatartásukkal, intézkedéseikkel nap, mint nap újra és újra meg kell nyerniük a széles néprétegek biza'mát. Csakis akkor lehetnek a nép államának méltó képviselői, ha ezí egyetlen pillanatra sem tévesz­tik szem elől. A dolgozó nép bizal­ma és megbecsülése olyan követel­mény, ami nélkül sem az országot, dg egyetlen községet sem lehet ve­zetni. Sem időt. sem fáradságot nem kímélve meg kell inagyarázni a dol­gozóknak a kormány rendeletéit, az előttük nem világos kérdéseket. — Nem parancsolgatni keil, hanem meg kell tanulni meggyőzni őket a pár: és a kormány politikájának helyes­ségéről. Ezt tartsa szem előtt min­den tanácsvezető. Ez az alapja a tanács és a nép közötti kölcsönös bizalomnak, amely sikeres munká­juk legfőbb biztosítéka. Csak így tudnak az államhatalom súlyával és tekintélyével érvényt szerezni a törvényeknek, biztosítani az állami élet minden területén a szocialista törvényességet. Az elmúlt félév során e téren ko­moly lépéseket tettünk előre. bár helyenként még mindig előfordul­nák törvénysértések, mint a terme­lőszövetkezetből kilépett parasztok­kal szemben is. Törvényeink lábbal tiprása annál elítélendőbb, mert néhol tanácsi vezetők is részesei voltak. Törvénytelen eljárásuk nem maradt megtoriatlamil. Az ilyen ele­meket kisöpörjük az államappará­tusból. A törvénysértők bíróság előtt felelnek bűneikért. Kemény kézzel véget vetünk az önkényeskedésnek és érvényt szerzünk a termelőszö­vetkezetből kilépett parasztok tör­vényben biztosított jogának. Szigo­rúan alkalmaztuk és a jövőben is alkalmazni fogjuk a törvényeke*., amikor a termelőszövetkezetek jo­gos érdekeit kellett az ellene irá­nyuló támadások ellen megvédelmez­ni. De a törvény, törvény marad akkor is, amikor a termelőszövet­kezetből annak rgndje-módja sze­rint kilépett parasztok jogos érdekei ellen járnak el önkényesen. A törvényesség biztosítása, az ál­lami, gazdasági és társadalmi élet­ben komoly feladatokat ró maguk­ra a tanácsokra. Népköztársaságunk, kormányunk szilárd alapja a törvé­nyesség. A törvénytelen cselekedet népi hatalmunkat ássa alá, ezért minden esetben a törvények teljes szigorával kell lesújtani rájuk. A helyi tanácsok a törvényesség biz­tosítására irányuló munkájukban a dolgozók legmesszebbmenő támo­gatására számíthatnak. A feladat kettős. A tanácsoknak tudniuk kell, hogy nemcsak a törvények alkalma­zása terén elkövetett túlkapás, ha­nem az állampolgári kötelezettsé­gek teljesítésének elmulasztása is törvénysértés. A törvényesség biz­tosítása tehát azt is jelenti, hogy az állampolgári kötelezettségek tel­jesítését is meg keli követelni min­den téren, adófizetésben, begyűj­tésben és egyebütt. A kormány az adófizetés és a begyűjtés terén nagyarányú kedvez­ményeket biztosított úgy az adóter­hek, mint a beadási kötelezettségek «Bökken tésévei. A kedvezményekeit a Az országgá fi lés szombati Illése kötelezettségek pontos teljesítéséihez kötöttük és fokozottabb szigorúság­gal megköveteljük. A helyi taná­csoknak nemcsak joguk, de állami kötelességük a törvények ilyen irá­nyú alkalmazása. A kormány az 1954. évi adóterhet a múlt évi csökkentett adó összegé­ben állapította meg. Ilyen módon a parasztság már most számítást csi­nálhat, hogy évi adójára havonta minden hó 15-ig kamatmentesen milyen összeget kell fizetni. A pénz­ügyi szervek az előírásokról a leg­közelebbi hetekben írásban értesítik az adózókat, s amennyiben jogos panasz felmerül, a járási pénzügyi osztálynak gyorsan orvosolni keli. Az adóíveket az idén már május 15-ig kézhez kapják a gazdák. — Egyébként 1954 évre a kormány az adózás terén, népgazdasági érdekek­re való tekintettel, módosításokat eszközölt. A méhészetből eredő jö­vedelmet mentesítette mindennemű adózás alól. Csökkentettük a nö- vendékállattartó gazdák adóját Le­szállítottuk az idősebb gazdák adó­terhét, megszüntettük a katonai szolgálaitmentességi adóit és 22 évre emeltük a gyermektelenségi adófi­zetésre kötelezettek korhatáréit — Ezek az intézkedések 1954-ben a la­kosság részére mintegy háromszáz- nillió forint megtakarítást jelente­nek. A kormány ,prognammjának és a párt határozatainak alapján meg­tette a magáét A parasztságon a sor, hogy példásan teljesítse állam- polgári kötelezettségét. Illetékes hatóságainknak más té­ren is érvényt kell szerezniök nép- köztársaságunk törvényeinek. Pél­dásan kell megbüntetni az árdrágító kát, akik kijátsszák az árleszállí­tást és tiltott áremeléssel vagy mi- nöségronitással károsítják meg a la­kosságot. Ügyészségeink, bírósága­ink, állami ellenőrző szerveink fon­tos feladata őrködni a kormány ár­politikai intézkedéseinek szigorú be­tartásán. Tisztelt Országgyűlés! A kormányprogramm célkitűzé­seinek eredményes megvalósításá­ban, dolgozó népünk messzemenő erőfeszítései mellett, sokat köszön­hetünk annak a nagy és értékes se­gítségnek, amit a Szovjetuniótól és a baráti országoktól kaptunk, vala­mint a szocialista tábor országai között fennálló kölcsönös gazdasá­gi együttműködésnek. De új politi­kánk kibontakozásában éreztette ha­tását a nemzetközi feszültség eny­hülése is, amely bizonyos lehetősé­get nyújtott a nemzetközi gazdasági kapcsolatok kiszélesítésére, új terű- étekre való kiterjesztésére. Külke­reskedelmünk e téren számottevő eredményeket ért eL Népgazdasá­gunk átállítása, iparunk átcsoporto­sítása, 1954. évi terveink biztosítása, nagy és bonyolult feladatokat ró külkereskedelmünkre, export-import terveink teljesítésére. Másrészről fejlett népgazdaságunk számos ága­zata széles alapot és komoly lehető­séget nyújt a velünk való gazdasági kapcsolatok fejlesztésére, amit elő­segíthet az, hogy a magyar márka ió hírnevét öregbítve, jóminőségü áruval jelenünk meg a piacon. Mi készek vagyunk egyenlő alapon bár­kivel. kapitalista országokkal is ke­reskedni. Gazdasági adottságainknál fogva elsősorban közvetlen szom­szédainkkal. Ezen a téren kölcsönö­sen kedvező lehetőségek állnak fenn. Mi a magunk részéről kívánatosnak tartjuk ezek hasznosítását. A Szovjetunióval és Romániával • most kezdődtek meg a kereskedelmi árgyalésok, míg a demokratikus tá­bor országainak legtöbbjével már folyamatban vannak. Kereskedelmünket az utóbbi hó­napokban a tőkés országokkal to­vább szélesítettük. 1955 második felében árucsereforgalmi megállapo­dást kötöttünk Ausztriával, Hollan­diával, Svédországgal. Finnországgal, Svájccal és Argentínával. Hasonló tárgyalások vannak folyamatban N’yugat-Németországgal. Olaszor­szággal és Brazíliával. Érdemes meg­említeni, hogy Brazíliával a felts zaba dulás óta elsőíziben folytatunk keres kedelmi tárgyalásokat, ugyanakkor fizetési megállapodási kötöttünk Pa- raguayval, míg Uruguayyal meg­hosszabbítottuk. Fizetési megállapo­dásra vonatkozó előzetes tárgyalások folynak Chilével. A közeli hetekben árucsereforgalmi tárgyalások kez­dődnek Norvégiával, Dániával, Irak­kal és Indonéziával Nemrég tekin­télyes egyiptomi kormánydelegáció járt Budapesten, amely az árufor­galom bővítéséről tárgyalt. Felte­hető, hogy Angliával is sor kerül az 1949-ben megszakadt kereskedel­mi tárgyalások újrafelvételére. Itt említem meg. hogy különböző kor­mányszerveink megbeszéléseket foly tattak az európai gazdasági bizott­ság főtitkárával, Mürdal úrral, aki Budapestre látogatott, hogy Magyar országnak a bizottság munkájában való tevékenyebb részvételét bizto­sítsa. Hazánk mind élénkehben bekap­csolódik a nemzetközi gazdasági élet vérkeringésében, hagy az egyep lő elbánás és kölcsönösség alapján a kereskedelmi kapcsolatok fejlesz­tésével ellássuk népgazdaságunk im­port szükségletét, ugyanakkor pia­cokat biztosítsunk a magyar áruk számára. Tisztelt Országgyűlés! Parlamenti ülésszakunk esemény­teljes időpontban, a négy nagyha­talom külügyminiszterei berlini ér­tekezletének előestéjén ülésezik. Olyan időpontban, amikor a népeik békés együttélésének, a fenyegető háborús veszély elhárításának, az egész haladó emberiség jövendőjé­nek logmagasztosabb ügyéről, a bé­kéről folytatnak fontos tárgyaláso­kat a négy nagyhatalom képviselői. A Szovjetunió minisztertanácsá­nak elnöke, Malenkov clvtárs múlt év márciusában megállapította, hogy „nincs jelenleg olyan vitás vagy megoldatlan kérdés, amelyet ne le­hetne békés úton megoldani az ér­dekelt országok kölcsönös megegye­zése alapján“*. Ez az elv a Szovjet­unió vezette béketábor külpolitikái tevékenységének alapja, amellyel minden békeszerető ember egyetért az egész világom. (Hosszantartó, nagy taps.) A Szovjetunió kormánya, követ­kezetes békepoltikájához híven, kezdettől fogva hajlamdónak nyilat­kozott arra, hogy a nagyhatalmak külügyminiszterei üljenek össze és tárgyalják meg azokat a vitás kér­déseket, amelyek a nemzetközi fe­szültség enyhülését, s ezzel a béke megszilárdítását elősegíthetik. En­nek ellenére csaknem fél évig tar­tott, míg a három nyugati nagyha­talom hozzájárult a Szovjetunió ja­vaslatához. Ugyanakkor a nyugati hatalmak, annak ellenére, hogy egyetértettek a külügyminiszteri ér­tekezlet összehívásával, tovább foly­tatták az úgynevezett „európai vé­delmi közösség megteremtésére“, lényegéiben a német milítarizmus feltámasztására irányuló politikáju­kat, ami nagymértékben fokozza egy új európai háború veszélyét. A szovjet kormány november 26-i jegyzékében leszögezte, hogy a „né­met milítarizmus újrateremtése és Nyngat-Németország ú jrafelfegy- vérzésének tág teret nyitó úgyneve­zett „európai hadsereg“ megterem­tenének terved, valamint külföldi ka­tonai támaszpontok létesítése jóné- hány európai állam területén, ve­szélyezteti más európai államok biz­tonságát összeegyeztethetetlenek az európai biztonság érdekeivel.** A szovjet kormány asz. összes bé­keszerető népek álláspontját fejezte ki, amikor javaslatokat tett a német kérdés rendezésére, egységes, de­mokratikus, békeszerető Németor­szág megteremtésére. A béke megőrzése irányuló poli­tika másik döntő kérdése a fegyver­kezési hajsza megszüntetése. A há­borús veszély elhárításának legfon­tosabb előfeltétele a fegyverkezés csökkentése és a fegyverek legvesze­delmesebb fajtáinak az atom-, hid­rogén- és más tömegpusztító fegy­verék betiltása. A szovjet kormány­nak ez az álláspont ja nem újkeletű. A második világháború befejezése óta a Szovjetunió következetesen síkrajzai1!! az atomfegyver betiltása és ennek nemzetközi ellenőrzése mellett. Egyetlen alkalmat sem mu­lasztott el, hogy az Egyesült Nem­zetek Szervezetében ilyen irányú konkrét javaslta fókát tegyen. A tömegpusztító fegyverek betil­tása az egész bakeszerető emberiség legfőbb óhaja. Az amerikai imperia­lizmust terheli a felelősség, hogy ez nem valósulhatott meg. A világ ha­ladó közvéleményének ezt az egyér­telmű meggyőződését nem hagyhat­ják figyelmen kívül azoknak az or­szágoknak a kormányai sem, me!vek vezető köreinek imperialista hábo­rús politikája a világ békéjét ve­szélyezteti, ú j háború kirobbantását készíti elő. Egyre világosabban lát­ják ezt a nyugati országok népei és egyre erőteljesebben adnak kifeje­zést a német militarizmus feltámasz­tása és az úgynevezett európai had­sereg elleni tiltakozásuknak. Ilyen körülmények között ül össze a négyhatalmi értekezlet, amely a békeszerető népek és az egész vi­lág haladó közvéleménye nyomásá­nak eredménye. Tárgyalásai a nem­zetközi politika napirenden lévő leg­súlyosabb problémái a mi népünket, országunkat is a legközvetlenebbül érinti. A magyar nép, melyet a vi­láguralomra törő német imperializ­mus egy emberöltő folyamán két ízben vitt bele esztelen és bűnös háborúba, melynek során fiaink százezrei életüket vesztették s ame­lyek országunkra nyomort és pusz­tulást, rengeteg szenvedést és nél­külözést hoztak, tudatában van an­nak, milyen veszélyt jelent számá­ra a német militarizmus feltámasz­tása. Ez indította annakidején kor­mányunkat arra, hogy felemelje til takozó szavát a bonni szerződés megkötése ellen, mint — többek kö­zött — a Magyar Népköztársaság léte és függetkensége ellen is irá­nyuló agresszív lépés «Hen. Ez in­dítja ma is kormányunkat arra, hogy állástfoglaljon és küzdjön az elten az imperialista politika ellen, mely a magyar nép ádáz ellensége a német militarizmus feltámasztását és megerősítését célozza. Éppen ezért országunk és népünk mindenek fölött álló érdeke, hogy a nyolcszázmilliós béketábor politiká­ja, melynek zászlóvivője a Szovjet­unió, elérje nagy céljait: a nemzet­közi feszültség enyhülését, a német militarizmus feltámasztásának meg­akadályozását, a fegyverkezés álta­lános csökkentését és az alom-, hidrogén és más tömegpusztító fegy­verek betiltását. A haladó emberiség eme nagy cél­jaiért világszerte folyó küzdelemből nekünk is tevékenyen ki kell venni a részünket. A Szovjetunió béke­politikáját minden erőnkkel támogat nunk kell, a béke nagy ügyének szol­gálatában aktívabb külpolitikává1 mindenütt fellépünk s hallatjuk szavunkat, ahol a háborús gyujtoga- tók bűnös terveinek, a német mili­tarizmus feltámasztásának meghiúsí­tásáról, egységes, békeszerető, de­mokratikus Németország megterem­téséről van szó. Nem rajtunk múlik, hogy mind­eddig nem volt és még ma sincs le­hetőségünk arra, hogy nemzetközi fórumon, az Egyesült Nemzetek Szervezetében harcoljunk a béke vé­delmezőinek oldalán. Nem szűnünk meg követelni, hogy a nyugati nagy­hatalmak tartsák be a békeszerződés megkötése alkalmával tett Ígéretü­ket és biztosítsák felvételünket az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. De a béke nagy ügyéért mindenütt harcolnunk kell. Az elkövetkezendő napokban az egész világ figyelme Berlin felé fordul, ahol a Szovjet­unió következetes békepolitikája, a béke világmozgalom ereje és száz és százmilliós tömegek békeakarata a tárgyalóasztal mellé kényszerítette a nyugati hatalmakat és ahol a Szovjet­unió javaslatai mögött a világ béke­szerető népei állnak. Mi a magunk őrhelyén, szerény erőnkhöz mérten, az országunk és más országok közötti békés kapcsolatok, valamint a köl­csönös megértésien és egymás érde­keinek tiszteletben tartásán alapuló termékeny együttműködés érdekében minden tőlünk telhetőt megteszünk. Ez a mi békepolitikánk fő célkitű­zése. ami mögött dolgozó népünk hajthatatlan bckeakarata áll. (Nagy taps.) Tisztelt Országgyűlés! Ennyiben kívántam ismertetni a kormány fél- esztendős tevékenységét és azokat a feladatokat, amelyeket 1954-ben meg kell valósítanunk. Nagyszerű felada­tok, amelyeknek eredményes megol­dásával tovább haladunk előre a párt határozata és a kormányprog­ramm által kijelölt útón, hazánk fel­virágzásáért, népünk jólétéért. Ehhez kérem a Tisztelt Országgyűlés hat­hatós támogatását Fél esztendő van mögöttünk. En­nek tanulságai azt mutatják, hogy helyes úton járunk. Ezért az elmúlt hat hónap tapasztalatai alapján jo­gos bizalommal eltelve, derűlátással tekintünk a ránk váró még olyan nagy és felelősségteljes feladatok elé. A nép bizalommal van Irántunk, követ bennünket azon az úton, ame­lyen békés építőmunkánk közben, dolgozó népünkkel eggyéfonrva pár­tunk vezetésével biztos lépésekkel haladunk a magasztos célunk, a szo­cializmus diadala felé. Velünk a nép, velünk a győzelem! (Nagy taps.) A minisztertanács elnökének kosz. szantartó, lelkes tapssal fogadott be­széde után Rónai Sándor elnök as illést tizenöt percre felfüggesztette. Nagy Imre elvtárs beszédéhez hoz­zászóltak: Földvári Rudolf, az MDP Politikai bizottságának tagja- Darvas József, népművelési miniszter, Pesta László, a budapesti városi fanes vb. elnök- helyettese, Horváth Ede, a Szocialista Munka Hőse, Lovas Lajos, a turkevei Vörös Csillag tsz Kossvth-díjas el­nöke, Juhász Imréné országgyűlési képviselő. Az országgyűlés a minisztertanács elnökének beszámolóját tudomásul vette, majd rátért a város, és köz­séggazdálkodási minisztérium létreho­zásáról szóló törvényjavaslat tárgya, lására. Törvény a város- és községgazdálkodási minisztérium létrehozásáról Nánási László előadó bejelentette, hogy a Jogi bi­zottság a törvényjavaslatot megtár­gyalta és változtatás nélkül elfogad­ta. A kormányprogramm gyakorlati végrehajtása során igen nagy fel­adat hárul a város- és községgaz­dálkodásra, — mondotta Nánási László. Ennek hivatása a dolgozók lakással és ivóvízzel való ellátása a városok és községek belső közle­kedésének lebonyolítása, a belső utak, járdák, hidak, fürdők fenntar­tása, valamint a szennyvízlevezetés, a köztisztaság biztosítása, a városok és községek fejlesztésével és rende­zésével kapcsolatos feladatok ellá­tása, a városokban és községekben zöld övezetek létesítése és a dolgozó nép mindennapi szükségleteit érintő sok más szolgáltató tevékenység. Ezek a feladatok a helyi tanácsok tevékenységi körébe tartoznak. Ezen a fontos területen mindezideig a munkát az gátolta, hogy a város és községgazdálkodás szervezetileg igen szétforgácsolt volt. A város és köz­séggazdálkodás felügyeletét négy mi­nisztérium látta el. A közvetlen irá­nyítást pedig a helyi tanácsok vo­nalán három osztály végezte. A szét­folyt irányítás akadályozta a lakos­ság érdekeinek megfelelő, gazdasá­gos és tervszerű munkát. A város és községgazdálkodás szervezete csak a megyei és egyes városi taná­csoknál épült ki. A város és köz­séggazdálkodás ezért nem tudott ele­get tenni a kormányprogramroból eredő, megnövekedett feladatoknak. A minisztertanács a múlt év no­vember 27-i ülésén határozatot ho­zott a város és községgazdálkodás munkájának megjavításáról. Többek között elrendelte a város- és község­gazdálkodás irányításának összevo­nását. A város és községgazdálkodás felügyeletét ez év január 1-től a könnyűipari minisztérium vette át. A minisztertanács határozatának megfelelően a kommunális, építési és közlekedési osztályokat a helyi tanácsoknál — Budapestet kivéve —• „város- és községgazdálkodási“ ősz-1 tályba kell összevonni. A községgaz-* dálkodás teendőit a községekben a községgazda fogja ellátni. A várós- és községgazdálkodással foglalkozó vállalatokat is át kell szervezni, hogy megfelelőbben elégíthessék ki a dolgozók igényeit. Az új szervezeti felépítés nagy önállóságot biztosít a helyi tanácsoknak és megszünteti az eddigi szétforgácsoltságot, A város- és községgazdálkodás ténykedése alapvetően eltér az Ipa­rétól, mind tervezés, mind adatszol­gáltatás, de főleg műszaki feladatok tekintetében. Ennélfogva a város- és községgazdálkodás nem tud jól be­illeszkedni a könnyűipari miniszté­rium munkájába, amely teljesen áz ipar irányítására épült fel. A város- és községgazdálkodás munkájának megjavítására, valamint a tanácsok önállóságának növelésére hozott ha­tározatok a gyakorlatban egy ön­álló minisztérium alapjait teremtik meg. Ezért szükséges a könnyűipari minisztériumon belül működő vörös­es községfejlesztési, lakásgazdálko­dást, közmű és szolgáltató vállalati igazgatóságból, valamint az építés­ügyi minisztériumtól átvett tanácsi vállalati főosztályból és a nehézipari minisztériumtól átkerült gázszolgál­tató osztályból a város- és község­gazdálkodás minisztériumát létre­hozni. Mindezek alapján javasolta az or­szággyűlésnek, hogy az alkotmány 24. szakaszának kiegészítéséről és a város- és községgazdálkodási minisz­térium létrehozásáról szóló törvény- javaslatot fogadja el. Az előadó beszéde után az ország- (tyűlés a város, és községgazdálko­dási minisztérium felállításáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteilön elfogadta. Ezzel az ország gyűlés ülésszaka végeiért, (MTI) Külföldi hírek DELHI Adzsoj Ghos, India Kommunista Pártjának főtitkára nyilatkozatot adott a sajtó számára. „A semleges hazatelepítési bi­zottság indiai elnöke január 20-án a kínai és északkoreai parancsnok­ság tiltakozása ellenére — mondja a nyilatkozat — több mint huszon- kétezer hadifoglyot átadott az ame­rikai parancsnokságnak. A hadifog­lyok átadása veszélyes cselekedet volt, amelynek komoly következmé­nyei tehetnek az ázsiai események menetére*. _ BECS V. M. Kraszkevics, a Szovjetunió ' ausztria helyettes főbiztosa értesített ' te Raab osztrák kancellárt, hogy I. ( I. Iljicsovnak, a Szovjetunió auszt­riai főbiztosának megbízásából folyó évi január 21-én hetvenötezer schil- \ 1 inget utalt át a hócsuszamlások ko- j vetkeztében károsult osztrák polgá­rok segélyalapjába. BECS Ausztria Kommunista Pártjának sajtószolgálata jelenti, hogy január 20—21-én megtartották Ausztria Kommunista Pártja Politikai Bizott­ságának teljes ülését.

Next

/
Thumbnails
Contents