Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-24 / 20. szám
4 NAPLÓ 1954 JANUAR 24 (Folytatás a 3. oldalról) dóséból kiküszöböljék a bürokratizmust, az adminisztratív módszereket és megszilárdítsák belső életük demokratizmusát. A kormány számos intézkedésével már eddig is csökkentette a túlzott állami centralizmust, amely fékezte a tanácsok kezdeményezését és megvetette alapját a tanácsok önálló költségvetésénél?, hogy felszámolja azt a pénzügyi politikát, amely szűk térre korlátozta a tanácsok tevékenységét A helyiipar, a kisipar, a kommunális ügyek terén szélesebb teret biztosítottunk a helyi tanácsok gazdasági tevékenységének és ezt a politikát tovább fogjuk folytatni. Ahhoz, hogy ez eredményre vezessen, sokat kell még javítani a tanácsok pénzügyi és beruházási tevékenységén, hogy lehetőségeiket, a rendelkezésükre bocsátott anyagi eszközöket a lakosság szociális, vagy kulturális igényeinek kielégítésére minél jobban kihasználják. A karmányprogramm és a párt- határozatok a helyi tanácsok talpra- állásának, népi tömegszervekké való válásának, szilárd államhatalmi és igazgatási szervekké való kiépítésének alapjait is megteremti. Az új szakasz politikája, amely a lakosság életviszonyainak megjavítását tartja szem előtt, a tanácsokat a nép felé, a népet a tanácsok felé fordítja, biztosítja az állam és a dolgozó tömegek egységét, összeforrását. A tanácsok szerteágazó munkájában, amely az élet majd minden területét felöleli, helytállásukkal, a ha?a és a nép iránti szeretetükkel a népköztársaságunkhoz való hűségükkel, egész közéleti szereplésükkel, erkölcsi és politikai megnyilatkozásaikkal kiemelkedő és megtisztelő szerepük van a végrehajtó bizottságok elnökeinek. Munkájukkal magatartásukkal, intézkedéseikkel nap, mint nap újra és újra meg kell nyerniük a széles néprétegek biza'mát. Csakis akkor lehetnek a nép államának méltó képviselői, ha ezí egyetlen pillanatra sem tévesztik szem elől. A dolgozó nép bizalma és megbecsülése olyan követelmény, ami nélkül sem az országot, dg egyetlen községet sem lehet vezetni. Sem időt. sem fáradságot nem kímélve meg kell inagyarázni a dolgozóknak a kormány rendeletéit, az előttük nem világos kérdéseket. — Nem parancsolgatni keil, hanem meg kell tanulni meggyőzni őket a pár: és a kormány politikájának helyességéről. Ezt tartsa szem előtt minden tanácsvezető. Ez az alapja a tanács és a nép közötti kölcsönös bizalomnak, amely sikeres munkájuk legfőbb biztosítéka. Csak így tudnak az államhatalom súlyával és tekintélyével érvényt szerezni a törvényeknek, biztosítani az állami élet minden területén a szocialista törvényességet. Az elmúlt félév során e téren komoly lépéseket tettünk előre. bár helyenként még mindig előfordulnák törvénysértések, mint a termelőszövetkezetből kilépett parasztokkal szemben is. Törvényeink lábbal tiprása annál elítélendőbb, mert néhol tanácsi vezetők is részesei voltak. Törvénytelen eljárásuk nem maradt megtoriatlamil. Az ilyen elemeket kisöpörjük az államapparátusból. A törvénysértők bíróság előtt felelnek bűneikért. Kemény kézzel véget vetünk az önkényeskedésnek és érvényt szerzünk a termelőszövetkezetből kilépett parasztok törvényben biztosított jogának. Szigorúan alkalmaztuk és a jövőben is alkalmazni fogjuk a törvényeke*., amikor a termelőszövetkezetek jogos érdekeit kellett az ellene irányuló támadások ellen megvédelmezni. De a törvény, törvény marad akkor is, amikor a termelőszövetkezetből annak rgndje-módja szerint kilépett parasztok jogos érdekei ellen járnak el önkényesen. A törvényesség biztosítása, az állami, gazdasági és társadalmi életben komoly feladatokat ró magukra a tanácsokra. Népköztársaságunk, kormányunk szilárd alapja a törvényesség. A törvénytelen cselekedet népi hatalmunkat ássa alá, ezért minden esetben a törvények teljes szigorával kell lesújtani rájuk. A helyi tanácsok a törvényesség biztosítására irányuló munkájukban a dolgozók legmesszebbmenő támogatására számíthatnak. A feladat kettős. A tanácsoknak tudniuk kell, hogy nemcsak a törvények alkalmazása terén elkövetett túlkapás, hanem az állampolgári kötelezettségek teljesítésének elmulasztása is törvénysértés. A törvényesség biztosítása tehát azt is jelenti, hogy az állampolgári kötelezettségek teljesítését is meg keli követelni minden téren, adófizetésben, begyűjtésben és egyebütt. A kormány az adófizetés és a begyűjtés terén nagyarányú kedvezményeket biztosított úgy az adóterhek, mint a beadási kötelezettségek «Bökken tésévei. A kedvezményekeit a Az országgá fi lés szombati Illése kötelezettségek pontos teljesítéséihez kötöttük és fokozottabb szigorúsággal megköveteljük. A helyi tanácsoknak nemcsak joguk, de állami kötelességük a törvények ilyen irányú alkalmazása. A kormány az 1954. évi adóterhet a múlt évi csökkentett adó összegében állapította meg. Ilyen módon a parasztság már most számítást csinálhat, hogy évi adójára havonta minden hó 15-ig kamatmentesen milyen összeget kell fizetni. A pénzügyi szervek az előírásokról a legközelebbi hetekben írásban értesítik az adózókat, s amennyiben jogos panasz felmerül, a járási pénzügyi osztálynak gyorsan orvosolni keli. Az adóíveket az idén már május 15-ig kézhez kapják a gazdák. — Egyébként 1954 évre a kormány az adózás terén, népgazdasági érdekekre való tekintettel, módosításokat eszközölt. A méhészetből eredő jövedelmet mentesítette mindennemű adózás alól. Csökkentettük a nö- vendékállattartó gazdák adóját Leszállítottuk az idősebb gazdák adóterhét, megszüntettük a katonai szolgálaitmentességi adóit és 22 évre emeltük a gyermektelenségi adófizetésre kötelezettek korhatáréit — Ezek az intézkedések 1954-ben a lakosság részére mintegy háromszáz- nillió forint megtakarítást jelentenek. A kormány ,prognammjának és a párt határozatainak alapján megtette a magáét A parasztságon a sor, hogy példásan teljesítse állam- polgári kötelezettségét. Illetékes hatóságainknak más téren is érvényt kell szerezniök nép- köztársaságunk törvényeinek. Példásan kell megbüntetni az árdrágító kát, akik kijátsszák az árleszállítást és tiltott áremeléssel vagy mi- nöségronitással károsítják meg a lakosságot. Ügyészségeink, bíróságaink, állami ellenőrző szerveink fontos feladata őrködni a kormány árpolitikai intézkedéseinek szigorú betartásán. Tisztelt Országgyűlés! A kormányprogramm célkitűzéseinek eredményes megvalósításában, dolgozó népünk messzemenő erőfeszítései mellett, sokat köszönhetünk annak a nagy és értékes segítségnek, amit a Szovjetuniótól és a baráti országoktól kaptunk, valamint a szocialista tábor országai között fennálló kölcsönös gazdasági együttműködésnek. De új politikánk kibontakozásában éreztette hatását a nemzetközi feszültség enyhülése is, amely bizonyos lehetőséget nyújtott a nemzetközi gazdasági kapcsolatok kiszélesítésére, új terű- étekre való kiterjesztésére. Külkereskedelmünk e téren számottevő eredményeket ért eL Népgazdaságunk átállítása, iparunk átcsoportosítása, 1954. évi terveink biztosítása, nagy és bonyolult feladatokat ró külkereskedelmünkre, export-import terveink teljesítésére. Másrészről fejlett népgazdaságunk számos ágazata széles alapot és komoly lehetőséget nyújt a velünk való gazdasági kapcsolatok fejlesztésére, amit elősegíthet az, hogy a magyar márka ió hírnevét öregbítve, jóminőségü áruval jelenünk meg a piacon. Mi készek vagyunk egyenlő alapon bárkivel. kapitalista országokkal is kereskedni. Gazdasági adottságainknál fogva elsősorban közvetlen szomszédainkkal. Ezen a téren kölcsönösen kedvező lehetőségek állnak fenn. Mi a magunk részéről kívánatosnak tartjuk ezek hasznosítását. A Szovjetunióval és Romániával • most kezdődtek meg a kereskedelmi árgyalésok, míg a demokratikus tábor országainak legtöbbjével már folyamatban vannak. Kereskedelmünket az utóbbi hónapokban a tőkés országokkal tovább szélesítettük. 1955 második felében árucsereforgalmi megállapodást kötöttünk Ausztriával, Hollandiával, Svédországgal. Finnországgal, Svájccal és Argentínával. Hasonló tárgyalások vannak folyamatban N’yugat-Németországgal. Olaszországgal és Brazíliával. Érdemes megemlíteni, hogy Brazíliával a felts zaba dulás óta elsőíziben folytatunk keres kedelmi tárgyalásokat, ugyanakkor fizetési megállapodási kötöttünk Pa- raguayval, míg Uruguayyal meghosszabbítottuk. Fizetési megállapodásra vonatkozó előzetes tárgyalások folynak Chilével. A közeli hetekben árucsereforgalmi tárgyalások kezdődnek Norvégiával, Dániával, Irakkal és Indonéziával Nemrég tekintélyes egyiptomi kormánydelegáció járt Budapesten, amely az áruforgalom bővítéséről tárgyalt. Feltehető, hogy Angliával is sor kerül az 1949-ben megszakadt kereskedelmi tárgyalások újrafelvételére. Itt említem meg. hogy különböző kormányszerveink megbeszéléseket foly tattak az európai gazdasági bizottság főtitkárával, Mürdal úrral, aki Budapestre látogatott, hogy Magyar országnak a bizottság munkájában való tevékenyebb részvételét biztosítsa. Hazánk mind élénkehben bekapcsolódik a nemzetközi gazdasági élet vérkeringésében, hagy az egyep lő elbánás és kölcsönösség alapján a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésével ellássuk népgazdaságunk import szükségletét, ugyanakkor piacokat biztosítsunk a magyar áruk számára. Tisztelt Országgyűlés! Parlamenti ülésszakunk eseményteljes időpontban, a négy nagyhatalom külügyminiszterei berlini értekezletének előestéjén ülésezik. Olyan időpontban, amikor a népeik békés együttélésének, a fenyegető háborús veszély elhárításának, az egész haladó emberiség jövendőjének logmagasztosabb ügyéről, a békéről folytatnak fontos tárgyalásokat a négy nagyhatalom képviselői. A Szovjetunió minisztertanácsának elnöke, Malenkov clvtárs múlt év márciusában megállapította, hogy „nincs jelenleg olyan vitás vagy megoldatlan kérdés, amelyet ne lehetne békés úton megoldani az érdekelt országok kölcsönös megegyezése alapján“*. Ez az elv a Szovjetunió vezette béketábor külpolitikái tevékenységének alapja, amellyel minden békeszerető ember egyetért az egész világom. (Hosszantartó, nagy taps.) A Szovjetunió kormánya, következetes békepoltikájához híven, kezdettől fogva hajlamdónak nyilatkozott arra, hogy a nagyhatalmak külügyminiszterei üljenek össze és tárgyalják meg azokat a vitás kérdéseket, amelyek a nemzetközi feszültség enyhülését, s ezzel a béke megszilárdítását elősegíthetik. Ennek ellenére csaknem fél évig tartott, míg a három nyugati nagyhatalom hozzájárult a Szovjetunió javaslatához. Ugyanakkor a nyugati hatalmak, annak ellenére, hogy egyetértettek a külügyminiszteri értekezlet összehívásával, tovább folytatták az úgynevezett „európai védelmi közösség megteremtésére“, lényegéiben a német milítarizmus feltámasztására irányuló politikájukat, ami nagymértékben fokozza egy új európai háború veszélyét. A szovjet kormány november 26-i jegyzékében leszögezte, hogy a „német milítarizmus újrateremtése és Nyngat-Németország ú jrafelfegy- vérzésének tág teret nyitó úgynevezett „európai hadsereg“ megteremtenének terved, valamint külföldi katonai támaszpontok létesítése jóné- hány európai állam területén, veszélyezteti más európai államok biztonságát összeegyeztethetetlenek az európai biztonság érdekeivel.** A szovjet kormány asz. összes békeszerető népek álláspontját fejezte ki, amikor javaslatokat tett a német kérdés rendezésére, egységes, demokratikus, békeszerető Németország megteremtésére. A béke megőrzése irányuló politika másik döntő kérdése a fegyverkezési hajsza megszüntetése. A háborús veszély elhárításának legfontosabb előfeltétele a fegyverkezés csökkentése és a fegyverek legveszedelmesebb fajtáinak az atom-, hidrogén- és más tömegpusztító fegyverék betiltása. A szovjet kormánynak ez az álláspont ja nem újkeletű. A második világháború befejezése óta a Szovjetunió következetesen síkrajzai1!! az atomfegyver betiltása és ennek nemzetközi ellenőrzése mellett. Egyetlen alkalmat sem mulasztott el, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében ilyen irányú konkrét javaslta fókát tegyen. A tömegpusztító fegyverek betiltása az egész bakeszerető emberiség legfőbb óhaja. Az amerikai imperializmust terheli a felelősség, hogy ez nem valósulhatott meg. A világ haladó közvéleményének ezt az egyértelmű meggyőződését nem hagyhatják figyelmen kívül azoknak az országoknak a kormányai sem, me!vek vezető köreinek imperialista háborús politikája a világ békéjét veszélyezteti, ú j háború kirobbantását készíti elő. Egyre világosabban látják ezt a nyugati országok népei és egyre erőteljesebben adnak kifejezést a német militarizmus feltámasztása és az úgynevezett európai hadsereg elleni tiltakozásuknak. Ilyen körülmények között ül össze a négyhatalmi értekezlet, amely a békeszerető népek és az egész világ haladó közvéleménye nyomásának eredménye. Tárgyalásai a nemzetközi politika napirenden lévő legsúlyosabb problémái a mi népünket, országunkat is a legközvetlenebbül érinti. A magyar nép, melyet a világuralomra törő német imperializmus egy emberöltő folyamán két ízben vitt bele esztelen és bűnös háborúba, melynek során fiaink százezrei életüket vesztették s amelyek országunkra nyomort és pusztulást, rengeteg szenvedést és nélkülözést hoztak, tudatában van annak, milyen veszélyt jelent számára a német militarizmus feltámasztása. Ez indította annakidején kormányunkat arra, hogy felemelje til takozó szavát a bonni szerződés megkötése ellen, mint — többek között — a Magyar Népköztársaság léte és függetkensége ellen is irányuló agresszív lépés «Hen. Ez indítja ma is kormányunkat arra, hogy állástfoglaljon és küzdjön az elten az imperialista politika ellen, mely a magyar nép ádáz ellensége a német militarizmus feltámasztását és megerősítését célozza. Éppen ezért országunk és népünk mindenek fölött álló érdeke, hogy a nyolcszázmilliós béketábor politikája, melynek zászlóvivője a Szovjetunió, elérje nagy céljait: a nemzetközi feszültség enyhülését, a német militarizmus feltámasztásának megakadályozását, a fegyverkezés általános csökkentését és az alom-, hidrogén és más tömegpusztító fegyverek betiltását. A haladó emberiség eme nagy céljaiért világszerte folyó küzdelemből nekünk is tevékenyen ki kell venni a részünket. A Szovjetunió békepolitikáját minden erőnkkel támogat nunk kell, a béke nagy ügyének szolgálatában aktívabb külpolitikává1 mindenütt fellépünk s hallatjuk szavunkat, ahol a háborús gyujtoga- tók bűnös terveinek, a német militarizmus feltámasztásának meghiúsításáról, egységes, békeszerető, demokratikus Németország megteremtéséről van szó. Nem rajtunk múlik, hogy mindeddig nem volt és még ma sincs lehetőségünk arra, hogy nemzetközi fórumon, az Egyesült Nemzetek Szervezetében harcoljunk a béke védelmezőinek oldalán. Nem szűnünk meg követelni, hogy a nyugati nagyhatalmak tartsák be a békeszerződés megkötése alkalmával tett Ígéretüket és biztosítsák felvételünket az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. De a béke nagy ügyéért mindenütt harcolnunk kell. Az elkövetkezendő napokban az egész világ figyelme Berlin felé fordul, ahol a Szovjetunió következetes békepolitikája, a béke világmozgalom ereje és száz és százmilliós tömegek békeakarata a tárgyalóasztal mellé kényszerítette a nyugati hatalmakat és ahol a Szovjetunió javaslatai mögött a világ békeszerető népei állnak. Mi a magunk őrhelyén, szerény erőnkhöz mérten, az országunk és más országok közötti békés kapcsolatok, valamint a kölcsönös megértésien és egymás érdekeinek tiszteletben tartásán alapuló termékeny együttműködés érdekében minden tőlünk telhetőt megteszünk. Ez a mi békepolitikánk fő célkitűzése. ami mögött dolgozó népünk hajthatatlan bckeakarata áll. (Nagy taps.) Tisztelt Országgyűlés! Ennyiben kívántam ismertetni a kormány fél- esztendős tevékenységét és azokat a feladatokat, amelyeket 1954-ben meg kell valósítanunk. Nagyszerű feladatok, amelyeknek eredményes megoldásával tovább haladunk előre a párt határozata és a kormányprogramm által kijelölt útón, hazánk felvirágzásáért, népünk jólétéért. Ehhez kérem a Tisztelt Országgyűlés hathatós támogatását Fél esztendő van mögöttünk. Ennek tanulságai azt mutatják, hogy helyes úton járunk. Ezért az elmúlt hat hónap tapasztalatai alapján jogos bizalommal eltelve, derűlátással tekintünk a ránk váró még olyan nagy és felelősségteljes feladatok elé. A nép bizalommal van Irántunk, követ bennünket azon az úton, amelyen békés építőmunkánk közben, dolgozó népünkkel eggyéfonrva pártunk vezetésével biztos lépésekkel haladunk a magasztos célunk, a szocializmus diadala felé. Velünk a nép, velünk a győzelem! (Nagy taps.) A minisztertanács elnökének kosz. szantartó, lelkes tapssal fogadott beszéde után Rónai Sándor elnök as illést tizenöt percre felfüggesztette. Nagy Imre elvtárs beszédéhez hozzászóltak: Földvári Rudolf, az MDP Politikai bizottságának tagja- Darvas József, népművelési miniszter, Pesta László, a budapesti városi fanes vb. elnök- helyettese, Horváth Ede, a Szocialista Munka Hőse, Lovas Lajos, a turkevei Vörös Csillag tsz Kossvth-díjas elnöke, Juhász Imréné országgyűlési képviselő. Az országgyűlés a minisztertanács elnökének beszámolóját tudomásul vette, majd rátért a város, és községgazdálkodási minisztérium létrehozásáról szóló törvényjavaslat tárgya, lására. Törvény a város- és községgazdálkodási minisztérium létrehozásáról Nánási László előadó bejelentette, hogy a Jogi bizottság a törvényjavaslatot megtárgyalta és változtatás nélkül elfogadta. A kormányprogramm gyakorlati végrehajtása során igen nagy feladat hárul a város- és községgazdálkodásra, — mondotta Nánási László. Ennek hivatása a dolgozók lakással és ivóvízzel való ellátása a városok és községek belső közlekedésének lebonyolítása, a belső utak, járdák, hidak, fürdők fenntartása, valamint a szennyvízlevezetés, a köztisztaság biztosítása, a városok és községek fejlesztésével és rendezésével kapcsolatos feladatok ellátása, a városokban és községekben zöld övezetek létesítése és a dolgozó nép mindennapi szükségleteit érintő sok más szolgáltató tevékenység. Ezek a feladatok a helyi tanácsok tevékenységi körébe tartoznak. Ezen a fontos területen mindezideig a munkát az gátolta, hogy a város és községgazdálkodás szervezetileg igen szétforgácsolt volt. A város és községgazdálkodás felügyeletét négy minisztérium látta el. A közvetlen irányítást pedig a helyi tanácsok vonalán három osztály végezte. A szétfolyt irányítás akadályozta a lakosság érdekeinek megfelelő, gazdaságos és tervszerű munkát. A város és községgazdálkodás szervezete csak a megyei és egyes városi tanácsoknál épült ki. A város és községgazdálkodás ezért nem tudott eleget tenni a kormányprogramroból eredő, megnövekedett feladatoknak. A minisztertanács a múlt év november 27-i ülésén határozatot hozott a város és községgazdálkodás munkájának megjavításáról. Többek között elrendelte a város- és községgazdálkodás irányításának összevonását. A város és községgazdálkodás felügyeletét ez év január 1-től a könnyűipari minisztérium vette át. A minisztertanács határozatának megfelelően a kommunális, építési és közlekedési osztályokat a helyi tanácsoknál — Budapestet kivéve —• „város- és községgazdálkodási“ ősz-1 tályba kell összevonni. A községgaz-* dálkodás teendőit a községekben a községgazda fogja ellátni. A várós- és községgazdálkodással foglalkozó vállalatokat is át kell szervezni, hogy megfelelőbben elégíthessék ki a dolgozók igényeit. Az új szervezeti felépítés nagy önállóságot biztosít a helyi tanácsoknak és megszünteti az eddigi szétforgácsoltságot, A város- és községgazdálkodás ténykedése alapvetően eltér az Iparétól, mind tervezés, mind adatszolgáltatás, de főleg műszaki feladatok tekintetében. Ennélfogva a város- és községgazdálkodás nem tud jól beilleszkedni a könnyűipari minisztérium munkájába, amely teljesen áz ipar irányítására épült fel. A város- és községgazdálkodás munkájának megjavítására, valamint a tanácsok önállóságának növelésére hozott határozatok a gyakorlatban egy önálló minisztérium alapjait teremtik meg. Ezért szükséges a könnyűipari minisztériumon belül működő vöröses községfejlesztési, lakásgazdálkodást, közmű és szolgáltató vállalati igazgatóságból, valamint az építésügyi minisztériumtól átvett tanácsi vállalati főosztályból és a nehézipari minisztériumtól átkerült gázszolgáltató osztályból a város- és községgazdálkodás minisztériumát létrehozni. Mindezek alapján javasolta az országgyűlésnek, hogy az alkotmány 24. szakaszának kiegészítéséről és a város- és községgazdálkodási minisztérium létrehozásáról szóló törvény- javaslatot fogadja el. Az előadó beszéde után az ország- (tyűlés a város, és községgazdálkodási minisztérium felállításáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteilön elfogadta. Ezzel az ország gyűlés ülésszaka végeiért, (MTI) Külföldi hírek DELHI Adzsoj Ghos, India Kommunista Pártjának főtitkára nyilatkozatot adott a sajtó számára. „A semleges hazatelepítési bizottság indiai elnöke január 20-án a kínai és északkoreai parancsnokság tiltakozása ellenére — mondja a nyilatkozat — több mint huszon- kétezer hadifoglyot átadott az amerikai parancsnokságnak. A hadifoglyok átadása veszélyes cselekedet volt, amelynek komoly következményei tehetnek az ázsiai események menetére*. _ BECS V. M. Kraszkevics, a Szovjetunió ' ausztria helyettes főbiztosa értesített ' te Raab osztrák kancellárt, hogy I. ( I. Iljicsovnak, a Szovjetunió ausztriai főbiztosának megbízásából folyó évi január 21-én hetvenötezer schil- \ 1 inget utalt át a hócsuszamlások ko- j vetkeztében károsult osztrák polgárok segélyalapjába. BECS Ausztria Kommunista Pártjának sajtószolgálata jelenti, hogy január 20—21-én megtartották Ausztria Kommunista Pártja Politikai Bizottságának teljes ülését.
