Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-24 / 20. szám
2 N APCó 19R4 TAKTTAR M Az országgyűlés szombati ülése (TolytaMs az 1. oldalról) ■■lékkai haladta meg az első félévit Az ipari termelés átcsoportosításával és ennek megfelelően a beruházásoknak a mezőgazdasági gépgyártásban való jelentős növelésével szinte ugrásszerűen megnőtt egyes mezőgazdasági gépek és kisgépek gyártása. 1953. második félévében 50.2 százalékkal több traktort, majdnem ötször annyi műtrágyázógépet, 86.7 százalékkal több kazalozót, 50.5 százalékkal több fogatos fűkaszálót, továbbá 167.9 százalékkal több répavágót és mor- zsolót adott az ipar a mezőgazdaságban mint az év első felében. • A mezőgazdasági termelésre nehezedő terhek messzemenő csökkentésében legnagyobb jelentőségük a begyűjtés terén nyújtott kedvezményeknek volt. Azok számára, akik 1953. évi gabonabeadási kötelezettségüket pontosan teljesítették, a konnány törölte múlt évi beadási hátralékukat. Beszolgál taté si áron számítva ez kétszázharmincöt egész ó> tized millió forintot tesz ki, melynek feltételes elengedése kétségtelenül ösztönzőleg hatott úgy az egyéni. mint a szövetkezeti parasztság termelési kedvére. Intézkedés történt a beadási kötelezettség teljesítésének elmulasztá- iából származó kártérítések és bírságok törlése iránt is. Ezen a címen mintegy négyszáznegyvenötmillió forint összegű tartozást engedtünk el. , Számításunk szerint a beadási kö- leláiettség mérséklése megközelíti, öt egyes cikkekben mag is haladja i megelőző évről elengedett hátra- éke-k mértékét. Hosszú a sora. tisztelt országgyűlés izoknak az intézkedéseknek, ame- yekkel a paraszti terhek jelentős mérséklését elértük és ezzel komoly ösztönzést adtunk a termelés fej- eszésének. Említésre méltó még a épáliomási díjtartozások elengedése, melynek során egyéni és termelő- zövetkezeti parasztoknál összesen 115 5 millió forintot törökünk. Egy- dejűleg a termelőszövetkezeteknél 24 százalékkal, az egyéni parasztoknál 36 százalékkal mérsékeltük a gép h 1 lomási tala jmunkadí jakat. A kormány által szervezett őszi minőségi vetőmag-akció keretében igen előnyös cserefeltételek mellett kereken négyszázezer mélermázsa vetőmagot oszlottunk ki, ugyanakkor az elemi kárt szenvedett. egyéni és szövetkezeti terme'ők számára százezer métermázsái juttattunk. A minisztertanács lényegesen kedvezőbb feltételeket biztosított szerződéses termelőknek, s ezáltal jóval jövedelmezőbb és gazdaságosabb szá mukra, mint eddig, ötvenegy szerződéses növény árát felemeltük, aminek révén mintegy 280 millió forinttal több pénzhez jutnak a termelők, mint a múlt évben. A földhaszonbérlés szabaddá tétető. ötven millió forintos termelési hitel és talán nem utolsósorban a ‘paraszti adóterhek több, mint 500 millió forinttal történt csökkentése a múlt év második felében — meggyőzőek földművelő népünket a kormány szándékainak helyességéről. Dolgozó parasztságunk megértette törekvéseinket és magáévá tette célkitűzéseinket. Melléjük állt és már á múlt őszön hozzáfogott megvalósításukhoz: a felemelt kenyérgabona vetéstervét teljesítette, a tartalék- területeket az utolsó holdig művelés alá vette. Egy régi magyar közmondás azt mondja, hpgy „amilyen az adjon isten, olyan a fogadj isten." A kormány július 4-i Programm jával és a nyomában már eddig megtett széleskörű intézkedéseivel köszöntött a falu felé „adjon isten'.'1. Most rajtuk a sor. És a falu jókedvvel, szívvel-lélekkel végzett munkájával, gazdag termés ígéretével köszön vissza „fogadj istent." A város és a falu, a munkásság és a parasztság, a kormány és a nép közötti gazdasági és politikai kapcsolatok kiszélesednek és a testvéri kapcsolatok erkölcsi és lelki kötelékeivel megerősödve, széttéphetet- ienné válnak. Ebben az egységbe forrott nép és kormány mindennel megküzdő, államot alkotó, országot építő ereje. Tisztelt országgyűlés! A mezőgazdasági termelés fellendítésére iaá- nyutó azonnali intézkedéseken túl, amiket a kormány az elmúlt hónapok során életbeléptetett, a július 4-i programm főfeladatul a mező- gazdasági termelés olyan fellendítését tűzte ki, amely megszünteti az ipari és a mezőgazdasági termelés közötti aránytalanságot és a termelés gyors emelésével megteremti a népjólét állandó emelésének biztos anyagi alapját. Miint, ismeretes, a decemberben közzétett párt- és kormányhatározattal ezt a nagyszabású, bátran mondhatom, történelmi feladatot sikerrel megoldottuk, A munka oroszlánrészét legkiválóbb tudósaink, elméleti és gyakorlati szakembereink végezték. Az érdem is őket illeti. Engedjék meg, hogy e helyről népünk jólétének biztosítására, egyik legfontosabb nép- gazdasági águnk féllendítésére, népi demokráciánk gazdasági megszilárdítására és nem utolsósorban akor- mányprogramm sikeres megvalósítására kifejtett eredményes munkájukért elismerésemet és köszönetemet fejezzem ki. (Élénk taps.) — A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározattal, népgazdaságunk fejlődésének jelenlegi szakaszán előttünk álló legnagyobb feladat eredményes megoldásának raktuk le szilárd és biztos alapjait. A határozat jelentősége szinte felmérhetetlen. A magyar mezőgazdaság történetében nem volt még példa arra, hogy a mezőgazdasági termelés a maga szerteágazó, bonyolult feladataival és a parasztság gazdálkodásának, nehézségének ennyire középpontjában álljon- mint most. — Tudományt, technikát, anyagi erőforrásokat, népgazdaságunk más ágainak termelési erőfeszítéseit, szak embereket és az ország minden figyelmét és segítőkészségét most és az elkövetkezendő időszakban a mezőgazdasági termelés fellendítésére összpontosítjuk, — a lakosság élet- színvonalának emelése, közszükségleti cikkekkel való bőséges ellátása, szociális és kulturális helyzetének javítása érdekében. Ez a határozat alapvető értelme, ezt kell elérnünk. A határozat alkalmas arra, hogy biztos alapja legyen nagyszerű, valóban szocialista célkitűzés tervszerű és gyors megvalósításának. A határozat reális, végrehajtásának feltételei részben máris biztosítva vannak, részben ha rendkívüli erőfeszítésekkel is, de feltétlenül és időben meg kell teremteni azokat. Kevesebb áldozattal nem érhetjük el a kitűzött célt, többet nem tudunk ráfordítani. mert nem bírja el az ország. Ebből viszont világosan következik, hogy amit a határozatban a párt és a kormány feladatul kitűzött, fenntartás nélkül, hiánytalanul és pontosan el kell végezni, egyes termelő minisztériumoknak, üzemeknek és intézményeknek épp úgy, mint az államigazgatás helyi és központi szer veinek. — A feladat nagyszerűsége, — az ország népe jólétének biztosítása, — hasson át valamennyiünket, az ország vezetőit, a nép képviselőit egyaránt, hogy átérezve a felelősséget, szívvel-lélekkel odaálljunk e nagy országos ügy mellé és mindenki a maga helyén és munkakörében tevékeny résztvevője legyen azoknak az egész népet átfogó erőfeszítéseknek amelyek boldogabb holnapunk, derűsebb életünk megteremtésére irányulnak. (Taps.) Az állam vállalja és teljesíti a határozatiból reáh^ruló nagy kötelezettségeket, biztosítja mindazokat a feltételeket, amelyek a feladatok megvalósításához az állam, a kormányzat részéről szükségesek. Soron most azok vannak, akik közvetlen termelő munkájukkal vesznek részt a határozat végrehajtásában — a mezőgazdaság dolgozói egyéni gazdálkodók, termelőszövetkezeti tagok, állami gazdaságok mun kásái, a mezőgazdaság szakemberei. A határozat célkitűzései és a meg valósításukhoz rendelkezésre bocsátott eszközök lehetőséget adnak arra, hogy állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink termelési és jövedelmezőségi eredményeikkel a nagyüzemi szocialista gazdálkodás előnyeit bebizonyítsák. Nagy feladatok hárulnak a legszélesebb termelőrétegre, — a középparasztságra, amely ma a mezőgazdasági termelés központi tényezője. A párt és kormányhatározat sikeres végrehajtása főképpen azon múlik, hogy a középparaszlság a maga gazdaságaiban hogyan alkalmazza a termelés fejlesztésének célkitűzéseit és hogyan hasznosítja azt a hatalmas segítséget, amit ehhez neki az állam nyújt. A középparasztok gazdálkodási és birtokviszonyai, a kormányprogramm valamint a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat, széles lehetőségeket nyújtanak a termelés fokozására. Szeretik a munkát, tudnak gazdálkodni, s ha a faluban a jó gazda gondosságával és felelősségével kezükbe veszik a mezőgazdasági termelés fejlesztésének ügyét, ha példamutatóan élenjárnak és serkentik tanácsaikkal, vagy ha kell, gazdasági erőforrásaikkal segítik a gyen gébbeket, a lemaradókat, ha az állam messzemenő segítségét önnön hozzájárulásukkal egészítik ki és saját beruházásaikkal is fokozzák termelésüket, akkor nem kétséges, hogy a határozat célkitűzéseit sikerrel megvalósítjuk. A középparasztság jómódja, gazdasági gyarapodása, árutermelésének növelése, a nagyüzemi termelőszövetkezeti gazdaságok fejlesztésével párhuzamosan, elengedhetetlen feltétele mezőgazdaságunk elmaradottsága gyors felszámolásának, a termelés fellendítésének. A kormány sorozatos intézkedései a mezőgazdaság meg segítésére, a termelés biztonságára, felgerjesztették a középparaszlság termelési kedvét. így van ez jól. Gyarapítsák gazdaságukat, egészítsék ki és újítsák fel a gépi és egyéb felszerelésüket, fejlesszék haszon- és igás állatállományukat, amíg erre családjuk munkaerejéből futja, amíg saját erejükből látják el a gazdálkodás feladatait. Ebben a törekvésükben senki sem korlátozza őket, ellenkezőleg, gazdasági gyarapodásukat maga az állam messzemenően elősegíti. Termelőszövetkezeteink gazdasági és szervezeti megszilárdítása, a tagság jólétének növelése a kormány messzemenő gondoskodását képezi. Szövetkezeteink a gyermekbetegségek és a kezdeti nehézségek ellenére bebizonyították, hogy a magyar falu szocialista átalakulásában kitéphe- tetlen gyökerei vannak. A múlt őszön jól kiállták a próbát. Nyilvánvalóvá vált, hogy termelőszövetkezeteink zöme egészséges, fejlődőképes, hogy szilárd és biztos alapja mező- gazdaságunk szocialista átszervezésének, a termelés fejlesztésének és az anyagi gyarapodásnak. A mezőgazdasági termelés fejlesztésében, a termékbőség biztosításában kimagasló szerepük van a termelőszövetkezeteknek, amelyeknek a nagyüzemi gazdálkodás nyújtotta előnyöltre és a messzemenő állami segítségre támaszkodva a hozamok növelésében, megelőzve az egyéni gazdaságokat, az élre kell kerülni. Ennek gazdasági és technikai feltételei megvannak, a vezetésen, a szervezésen, a munkafegyelmen, a végzett munka minőségén múlik az ered mény. Mindez meggyőzően mutatja, hogy a mezőgazdasági termelés a kormány programm következetes megvalósításával elfogalja méltó helyét a népgazdaságban, hogy termelőszövetkezeti és egyéni dolgozó parasztságunk a társadalom megbecsült és egyenrangú tagja, melynek termelő munkája az egész ország figyelmének és segítőkészségének középpontjában áll. Tisztelt országgyűlés! A kormányprogrammban azt is célul tűztük ki, hogy a mezőgazdasági termelés fellendítése, a parasztság helyzetének könnyítése és a szabadpiaci forgalom, az őstermelői felhozatal fejlesztése érdekében, amely szélesíti a termelők és fogyasztók közvetlen kapcsolatát és ezért gazdaságpolitikánkban mind nagyobb helyet foglal el — új többéves begyűjtési rendszert léptetünk életbe. Mint ismeretes, a kormány ezt az ígéretét is beváltotta. A vonatkozó törvényerejű rendelet megjelent és folyó év január 1-vel hatályba is lépett. A beadási kötelezettség többéves rendszere lehetővé teszi a gazdálkodás tervszerű fejlesztését és megteremti a termelés biztonságát. Kidolgozásánál figyelemmel voltunk a mezőgazdaság sajátosságára, amely a földművelésben is, az állattenyésztésben is, több évvel előre számol. Az okszerű talajművelés, a vetésforgó, a jószágnevelés, nem is beszélve a szőlő- és gyümölcstermelésről, sok esztendő előrelátó munkáját, a gazdaság átgondolt, tervszerű vezetését követeli. Ez az elsőrendű termelési szempont teljes mértékben érvényesül a többéves begyűjtési rendszerben. A nagymértékben leszállított beadási kötelezettség a termelés ösztönzése mellett lényegesen növeli a piac bőséges áruellátását, ezzel teher mentesíti a központi készleteket és az állami és szövetkezeti kiskereskedelem árualapját. A többéves begyűjtési rendszer megfelel a kormányprogramm célkitűzéseinek, helyesen egyezteti össze az ország, a lakosság egyetemes közös érdekeivel a termelők egyéni érdekeit, ami kifejezésre jut abban az általános megelégedésben, amelyet az új begyűjtési rendszer a termelőszövetkezeti tagság és a gazdák körében országszerte kiváltott. Tisztelt Országgyűlés! A kormány július 4-i programmjáiban nagy célokat tűzött maga elé az igazságszolgáltatás, a törvényesség, a jogrend megszilárdítása és a sérelmek orvos- lása terén. A kormány betartotta szavát: ami július 4-én Ígéret volt, pár rövid hónap leforgása alatt valósággá vált. Kiadtuk és a múlt év október 31-ig, tehát a kitűzött határidőn belül végrehajtottuk a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvény- erejű rendeletet, megszüntettük a rendőrhatósági őrizet alá helyezést és a rendőrbíráskodás intézményét és feloldottuk a kitelepítettek kényszerlakhelyhez kötöttségét. A rendőrhatósági őrizet alatt volt külföldi állampolgárokat átadtuk az illető országok hatóságainak. A végrehajtott, rendszabályok a ársadalom minden rétegében osztattam megelégedést váltottak ki és messzemenően hozzájárultak a belső megnyugváshoz, a lelkek békéjéhez. A szabadultak visszatértek családi- és munkakörükbe, bekapcsolódlak a termelőmunkába, amiben az Illetékes állami szervek is komoly támogatást nyújtottak részükre. A végrehajtott rendszabályok kedvező erkölcsi és politikai hatása mellett vannak itt-ott nem kívánatos következményei is, ami a közrend és közbiztonság terén fokozottabb éberséget és intézkedéseket követel,. — Létrehoztuk a legfőbb ügyészséget, kiépítettük az ügyészség szervezetet, amely jelenleg már az egész országban működik. Ez is hozzájárult, hogy az elmúlt hónapokban a törvényesség biztosítása és megszilárdítása terén komoly lépéseket tettünk, bár ezen a területen még sok a kívánni való. Bizonyos kezdeti eredményeink vannak a kormányprogramm megvalósításának más területén is. Megtettük az első lépéseket az oktatásügy7, főképpen az általános iskolai Oktatás terén fennálló hiányosságok és nehézségek leküzdésére, az iskolahálózat bővítésére, a falusi, tanyai pedagógusok helyzetének javítására és az oktatási segédeszközök biztosítására. A feladatok dandárja azonban még előttünk áll, ugyanúgy, mint a kulturális élet, az irodalom, művészet és tudomány terén. Az elmúlt hat hónapban végzett munkánk tapasztalatai feltárták a kormányprogramm végrehajtása során megmutatkozott gyengeségeket Is. Nem tudtuk még elérni, hogy a kormány intézkedéseit a végrehajtásukra hivatott szervek minden esetben a határozatok, vagy rendeletek szellemében és a felsőbb utasításoknak megfelelően pontosan és időre hajtsák végre. Nem tudtuk még biztosítani azt sem, hogy7 intézkedéseink nyomán folyamatos és állandó legyen a javulás, egyenletes legyen a fejlődés tevékenységünk fő területein. Tartós eredményeink mellett vannak még átmeneti visszaesések. Az elmúlt félév a kormányprogramm célkitűzéseinek megvalósítása mellett a felkészülés ideje is volt. az elöltünk álló 1954-es esztendő még nagyobb és semmivel sem könnyebb feladataira. Tisztelt Országgyűlés! Az 1954-es esztendőben, melynek küszöbét alig néhány héttel ezelőtt léptük át, az országépítés terén nagy alkotások várnak ránk. Ebben az esztendőben teljes nagyságukban kibontakoznak azok a hatalmas feladatok, amelyeket a párthatározat, a kormányprogramm elénk tűzött és amelyeket eddigi tevékenységünkkel alapoztunk meg. A feladat tehát nem az, hogy a nemzet erejét, az ország erőforrásait új célkitűzések megvalósítására összpontosítsuk, hanem erőteljesebben, szélesebb fronton és céltudatosabban előrehaladni azon az úton, amelyen fél évvel ezelőtt elindultunk. Félév tapasztalatai. nehézségei és eredményei egyaránt azt mutatják, hogy helyes úton járunk, jó irányban haladunk. A kormány gazdaságpolitikai tevékenységét az 1954-es esztendőre a népgazdasági tervezésnek kellett a maga nagy összefüggéseiben, kereteiben és részleteiben is meghatározni. Ki kellett küszöbölni a mull hibáit, nagyobb körülteklntésseL, biztosabb alapon és reálisabban kellett tervezni, mert mégegyszer non szabad i'igv hibáznunk, mint a múltban. Tudományos előrelátással úgy kell terveznünk, hogy elkerüljük az ir-szág gazdasági életének megrázkódtatását, amivel a hibák kijavításához szükséges mélyreható változások elkerülhetetlenül velejárnak. Az ország erőforrásainak, a lakosság teherbíró képességének, népgazdaságunk fejlettségének, egyes ágazatai teljesítőképességének reális felmérése alapján a főfeladat a lakosság anyagi és kulturális szükségleteiről váló fokozottabb gondoskodás. Az anyagi javak teiTnelésére irányuló tevékenységünk központjában az ember áll, a maga sokoldalú szükségleteivel. Népgazdasági tervezésünkben tehát minden mást megelőzően a szocializmus alaptörvényének kell érvényesülnie. Az új itt abban áll, hogy összhangba hozzuk a termelőerőik további fejlődését a Lakosság életszínvonalának további emelésével. Népgazdasági tervezésünk feladata a termelés, a fogyasztás és a felhalmozás arányainak és összefüggéseinek helyes kialakítása. Az 1954. évi tervünkben ezt a munkát is elvégeztük. A tervek kidolgozásánál fontos szempont volt az egyes népgazdasági ágak fejlesztési ütemének helyes meghatározása. Tervezésünk hűen követi népgazdaságunk fejlesztésének irányelvét, amely tovább szélesíti az új szakasz gazdaságpolitikájának alapjait, csökkenti a gazdálkodás központosítását, az állam gazdasági tevékenységét, té- gabb teret biztosít a magánkezdeményezésnek és az egyéni érdekeltségnek. Tisztelt Országgyűlés! iparú termelésünk előtt, mint az 1954-es terv számok mutatják, nagy feladatok állnak. A közszükségleti cikkek gyártásának fokozásával biztosítani a laikosság fogyasztási alapjainak árufedezetéi, kielégíteni a mezőgazdasági termelés fejlesztésének ipari szükségletét és mindezen feladatok sikeres megoldásához szükséges importanyagok biztosítására maradéktalanul, határidőre és jó minőségben teljesíteni az ipar, elsősorban a gépipar exporttervét De nyugodtan nézünk e feladatok elé, mert nagyszerű munkásosztályunk, amely az elmúlt esztendők során annyi erőpróbát fényesen kiállít, odaadó, lelkes munkájával párosult magas szakmai képzettségével a szocializmus építésének az ipar terén fennálló minden feladatát kitűnően meg tudja oldasni. (Taps) —> Nyugodtan nézünk ipari termelésünk feladatai elé azért is, mert magasszínvonalú műszaki értelmiségünk van, amelynek felkészültségét és helytállását ipari termelésünk elért sikerei igazolják. (Taps). Az ipari termelés terveinek végrehajtása terén a bányászokkal, kohászok kai, vasasokkal egysorban nagy teljesítményeket vár ez ország aköny- nyűipar és építőipar dolgozóitól is. Jó munkájuktól függ elsősorban programmunk megvalósulása. Az ipari termelés terén messze kiemelkednek azok a rendkívüli feladatok, amiket a szénbányászait, a vaskohászat és a villamosenengia- termelés telten kell megoldani. A leg közelebbi hónapok munkájának e téren döntő jelentőségük van. Óriási segítséget nyújt e feladatokhoz a szocialista mumkaverseny kifejlesztése, amelynek a itenmelési tervek teljesítésének eddigi sikereiben felmérhetetlen jelentősége volt Mindez párosulva a dolgozók mind szélesebben kibontakozó kezdeményezésének felkarolásával, meghozza a tervben kijelölt termelési feladatok sikeres elvégzését. Beraházásaiiniknak a fenti feladatok anyagszükségletének fedezésén túl. legfontosabb, egész iparunk, sőt egész népgazdaságunk további fejlődésére kiható feladata, az ipar alapanyagbázisainak, a szénbányászainak és a villamosenergia iparnak a rendbehozása, korszerűsítése. E két döntő iparág fejlődése nem tartott lépést iparosításunk általános ütemével, s bár a követelmények állandóan fokozódtak, a termelés technikai fejlesztése elmaradt. Az áramszolgáltatás terén tapasztalható rendellenességek jórészt erre vezethetők vissza. A népgazdaságnak okozott komoly károk mellett ez érzékenyen érinti egyes iparágak munkásait is. Messzemenő erőfeszí- téseiket teszünk, hogy e téren mielőbb rendet teremtsünk. Az iparosítás korábbi túlhajtott üteme nem tette lehetővé a termelés technikai feltételeinek biztosítását. Az 1954. éves leimben bizonyos lélekzetvételhez juttatjuk az ipart, hogy menetközben behozza a lemaradást a megelőző karbantartás terén, végrehajtsa a szükséges javítási és a tervezett felújítási munkákat-. Hiba. hogy üzemeink igazgatói és vezető technikai személyzete, gyakran maguk a minisztériumok sem tulajdonítanak ennek kellő jelentőségei, holott mind,inkább ipari termelésünk kulcskérdésévé válik, mint például a villaanosener- gia-ipairban. Évek mulasztását kell pótolni, amihez a feltételeket most meg kell teremteni. Szigorúbb rendszabályokkal és fokozottabb ellenőrzéssel a minisztériumok vezetőinek biztosítani keli e fontos feladatok elvégzését. Tisztelt Országgyűlés! A kormány a bérből és fizetésből élők helyzetének javítására 1954-ben további bérügyi intézkedéseket tervez. Ennek keretében néhány területen rendezni kell az alacsony keresetűek bérrendszerét, meg kell szüntetni egyes vidéki üzemek munkásainak tíz százalékkal alacsonyabb alapbér- rendszerét. Résziben alapbéremeléssel, részben felsőbb kategóriába való sorolással javítani kell az alsó károm kategóriába tartozó segédmunkások keresetét. A nehéz fizikai munkát valamennyi iparagban egy kategóriával feljebb kell sorolni, vagy tíz százalékos pótlékot kell rendszeresíteni.. Ezen túlmenően február l-ével a vasipar, a _ vaskohászat, a vegyipar, a könnyűipar, az élelmiszeripar, az építőipai7, valamint a MÁV és a posta területen (Folytat&s a 3 oldalon)
