Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-24 / 20. szám
TQTWM ftiJk maiETÁRjAt r A MAI SZAMBÁN: Az országgyűlés szombati ülése (2—4. o.) — A béke felé... (5. o.) — Megyéik dolgozói a pártkongresszusra készülnek (5. o.) — Taggyűlésen vitatták meg a vezetőségválasztás előkészületeit a mőzsi Úttörő tsz-ben ifi. aj — Elméleti tanácsadó (6. o.) — Tanácskozás Vágányélmál... (7. o.) AZ MDP TOLNAMEGYEI PÄRTBIZOTTJÄCANAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM ARA 50 FILLER VASÁRNAP, 1954 JANUAR 24 Az országgyűlés szombati ülése Az országgyűlés szombaton délelőtt tíz órakor folytatta tanácskozásait. Megjelent az ülésen Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Nagy Imre, a Minisztertanács elnöke, Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Gerő Ernő, a Minisztertanács első elnök- helyettese, Apró Antal, a Minisztertanáci elnökhelyettese, Hidas István, Zsojinyecz Mihály, Földvári Rudolf, Kristóf István, az MDP Politikai Bizottságának tagjai, Bata István honvédelmi miniszter és Szalai Béla, az Országos Tervhivatal elnöke, a Politikai Bizottság póttagjai, Vég Béla, az MDP Központi Vezetőségének titkára, Boldoczki János külügyminiszter, Olt Károly pénzügyminiszter, Erdei Ferenc igazságügyminiszter, Kiss Árpád könnyűipari miniszter, Al- tomare Iván élelmiszeripari miniszter, Tisza József, begyűjtési miniszter, Szíjártó Lajos építésügyi miniszter, Bebrits Lajos közlekedés- és postaügyi miniszter, Darvas József népművelési miniszter, Erdey-Grúz Tibor oktatásügyi miniszter, Zsoldos Sándor egészségügyi miniszter. A diplomata páholyokban helyet foglalt J. D. Ki- szeljov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, a diplomáciai testület doyenje, Huan Cen, a Kínai Népköztársaság nagykövete, C. H. Topeynan, a Török Köztársaság követe, H. Mine, a Lengyel Népköztársaság követe, S. Major, a Csehszlovák Köztársaság követe, M. Temnjalov, a Bolgár Népköztársaság követe, C. M. Ravndal, az Amerikai Egyesült Államok követe, I. Farlandaschi, a Román Népköztársaság követe, P. Kod, az Albán Népköztársaság követe, D. Soldatic, a jugoszláv Szövetségi Népköztársaság követe, J. Decroux, Svájc követe, H. Fink, a Német Demokratikus Köztársaság nagykövetségének Ideiglenes ügyvivője, E. Lundborg, a Svéd Királyság követségének ideiglenes ügyvivője, K. Katz, Izrael követségének ideiglenes ügyvivője, B. C. Peyra, a Holland Királyság követségének ideiglenes ügyvivője, R. M. Saner, Nagy-Britannia és Észak-Irország Egyesült Királyság követségének első titkára, Li Cser Gya, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság követségének második titkára, J. L. Latapie, a Francia Köztársaság követségének attaséja, A. Struzziero, az Olasz Köztársaság követségének sajtóattaséja, továbbá a diplomáciai képviseletek számos tagja. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy Na gy Imre, a Minisztertanács elnöke kivan szólni. Nagy Imre elvtárs beszéde — Tisztelt országgyűlés! — Az 1953-as esztendő, amelyet az új év küszöbén átlépve magunk mögött hagytunk, mérföldkő az ország fejlődésének széles útján. Azok a mélyreható változások, amelyek a múlt év derekán megindultak és azóta mindjobban és jobban kibontakoztak, azok az új célkitűzések és feladatok, amiket a párt Központi Vezetőségének júniusi határozata és a július 4-én elhangzott kormány- programm népünk elé áM-ott, az a bírálat, amely a múlt hibáit feltárta és az ország politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális életében egyaránt levonta belőlük a jövő számára a szükséges tanulságokat, fejlődésünkben új szakaszt nyitottak, Új politikának vetették meg alapjait. — Alig hat hőnap telt el azóta. Nem sok idő, hiszen programmunk- kal tartós és szilárd alapokra fektettük a párt és a kormány új politikáját. Mégis ez a rövid idő elegendő ahhoz, hogy mérlegre tegyük fél esztendővel ezelőtt ugyanezen a helyen, az országházban, népünk színe előtt adott szavunkat és azt követő tetteinket — Visszapillantva a kormány hathónapos tevékenységére, megállapíthatjuk, hogy nagy erőfeszítéseink nem maradtak eredménytelenek. Pedig nem mindennapi feladatokat kellett vállalni és megoldani, rendkívüli nehézségeket kellett leküzdeni. Mint minden mélyreható változás ez sem ment kisebb zökkenők nélkül, az új célkitűzések nem érvényesülnek holnapra. A legnagyobb elismerés hangján kell szólnom arról, a nagyszerű teljesítményről, lendületes, odaadó munkáról, amellyel ipari munkásságunk, bányászok, kohászok, vasasok és a műszaki értelmiséggel karöltve hozzájárultak a párt határozatának és a kormány programmjának megvalósításához. Dolgozó népűnk önfeláldozó, lendületes munkája és a kormány következetes politikája, az új szakasz alap elveihez és gyakorlati célkitűzéseihez való feltétlen ragaszkodása volt és lesz a jövőben is, a biztosítéka annak, hogy a kormányprogramm minden pontját lépésről-lépésre meg valósítsuk, az’ új politikát sikerre vigyük. A kormány eddigi tevékenysége, a Programm megvalósítása során elért szerény eredményei, csak kezdete azoknak a feladatoknak a megoldása terén, amelyek összesé- gükben, végső kibontakozásukban hazánk felvirágzását, népünk boldogulását, a szocializmus építésének sikerét biztosítják. •— Az az öröm és lelkesedés, amely a kormányprogramm nyomán a lakosság körében országszerte osztatlanul megnyilvánult, mutatja, hogy azok a mélyreható változások, «melyeket a kormány új politikája elindított, mennyire időszerűek, és szükségesek, hogy a nép vágyait fejezik ki, hogy azok a népi törekvések öljenek testet bennük, amelyek népköztársaságunk állami és társadalmi életét, gazdaságpolitikáját és kulturális tevékenységét a szocializmus építése terén elóre lendítik és irányítják. Ebben van a párthatározat és a kormányprogramm nagy ereje. Abban, hogy vonzó erejével maga körül tömörítette az ország egész lakosságát, hogy az országépítő erőket erős egységbe kovácsolja és ezzel a legszélesebb alapot teremtette meg a nemzeti összefogásra. Nép és kormány még nem forrott olyanannyira egységbe, mint napjainkban. Pedig népi demokráciánk belső és külső ellenségei hol nyíltan, hol burkoltan megpróbálták keresztezni a kormány üdvös célkitűzéseit. Lebecsülni igyekeztek a kormányprogramm jelentőségét, vagy taktikázásnak magyarázták és hol letompítani és visszatartani, hol pedig túlhajtani 'gyekeztek a kormány célkitűzéseit, nyilván azzal a szándékkal, hogy alá ássák a kormány tekintélyét és megrendítsék a néptömegek beléje vetett bizalmát. A zavartkeltő kísérletek a kormány tevékenysége nyomán szé- ayenteljes kudarcba fulladtak. A Programm célkitűzéseit a kormány gyors ütemben valósította meg. A szükséges intézkedések nem várattak magukra: a kormány pontosan és határidőre valóra váltotta azokat. A kormány a Programm megvalósítása során foganatosított számtalan rítézkedésével. a falu és a város gazdasági, társadalmi és kulturális kapcsolatainak fejlesztésével megszilárdította a munkásság és a parasztsár szövetségét, államiságunk megingathatatlan fundamentumát. Ahhoz hogy nemcsak a programiéban kitűzött feladataink végrehajtása terén végzett munkánk hozott eredményeket, hanem ugyanakkor a kormány- orogramm ellen iráhyuló alattomos zavartkeltő kísérleteket is felszámoltuk, erőt adott az, hogy népünk e nagy feladatok megoldásához, a nehézségek leküzdéséhez, dolgos két keze és szellemi képességei mellé igaz szívét, szeretetét és bizalmát 's kölcsönözte. Ez a szinte felbecsülhetetlen erőforrás, az, amelynek birtokában a kormány mint a múltban, megküzd minden feladattal a jövőben is. Tisztelt országgyűlés! Az elmúlt fél esztendő alatt, a. július 4-én elhangzott Programm irányelveihez híven és annak szellemében a kormány, a Népköztársaság B’nöki Tanácsának törvényerejű rendeletéivel, a minisztertanács határozataival a feladatok nagyrészét megvalósította, más célkitűzések végrehajtását, amelyek hosszabb idő munkáját követelik, folyamatba tette Nem kívánom tételesen’ felsorolni, tisztelt országgyűlés, azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány az elmúlt hat hónap alatt tett a Programm megvalósítására. Ezek ismeretesek nemcsak képviselőtársaim előtt, de « lakó—ág Ja, A napi «ajtó is bőven foglalkozott velük. Mindent ménlegelve megállapíthatjuk, hogy a népgazdaság, a termelés és beruházás terén, 1953. évre a kor- mányprogrammbam kitűzött feladatokkal nagyobb zökkenők nélkül alapjában megbirkóztunk, megoldottuk azokat olymódon, hogy az 1953. második felében megkezdett átcsoportosítás fő elveiben, irányában és az elért szerény eredményeiben alapját képezheti az 1954. évi népgazdasági tervünknek, amelyet tegnap ismertetett beszámolójában a tisztelt országgyűlés előtt az Országos Tervhivatal elnöke. Azt, hogy milyen mértékben és milyen eredménnyel történt meg nép gazdasági terveink és azon belül ipari termelésünk átállítása, hogy mennyiben szolgálja a gazdaságpolitikánkban bekövetkezett fordulattal megalapozott új szakasz fő célkitűzéseit, — az ország lakossága élet- színvonalénak emelését, a termelés és áruforgalom számadatai tükrözik a legvilágosabban. A szocialista ipar 1953-ban évi termelési tervét 101.3 százalékra telje- sítelte és ezzel 11.8 százalékkal haladta meg a szocialista ipar 1952. évi teljes termelését. Az 1953-as esztendő termelési tervét és azok teljesítését az jellemzi, hogy a július 4-i kormányprogramm új gazdasági célkitűzései ketté osztották úgy, hogy lényegében az első és második félév terma'ési feladatai között a gazdaságpolitikában bekövetkezett fordulattal komoly változások következtek be. A kormányprogramm végrehajtását tehát nem any- nyira az egész multévi ipari terme-, lesi tervek teljesítése, mint elsősorban a második félév termelési és beruházási számai jellemzik. Míg 1953 második felében az első félévhez képest, a nehézipar beruházásai har- mincötegészöttized srzázalékkal emelkedtek, addig a könnyűiparé száz- hatvankilencegész kilenctized százalékkal, az élelmiszeriparé kétszáz: háromegészöttized százalékkal. Az ipari termelésnek a kormányprogramm szellemében a lakosság szükségletei fokozottabb kielégítésére történt átállítására az 1953. évi első és második félév fontosabb cikkei termelési számainak összehasonlítása ad világos képet. Iparcikkeink kö2ül például flanelt 40.2 százalékkal, férfiinget 10.3 százalékkal, bakancsot 17.9 százalékkal, élelmiszerek közül például nyershÚRt 10.1 százalékkal, zsírt és szalonnát 22.4 százalékkal, vajat 28.5 százalékkal és cukorkát 75.2 százalékkal gyártott többet 1953. második félévében, mint a megelőző első félévben. A fenti számok nem szorulnak bővebb magyarázatra, mutatják, hogy az ipar' termelés átállására, a lakosság szükségleteinek kielégítésére irányuló erőfeszítéseink nem maradtak eredménytelenek. A lakosság életszínvonalának /melikedéséról közvetlen áttekintést a kiskereskedelmi áiruforeaíom alakulása nyújt. 1953. második felében az első félévhez viszonyítva huszonhét százalékkal volt magasabb aszo- CMúwta kiskereskedelmi forgalom, s ha az árcsökkentéseké: is figyelembe vesszük, a növekedés ennél is nagyobb. Az áruforgalmon belül jelentős eltolódás mutatkozik az iparcikkek, azombelül a ruházati cikkek javéra. Érdemes külön kiemelni a karácsonyi nagy vásárlásokat, amikor is az állami kiskereskedelem minden eddigit felülmúló forgalmat bonyolított le. December két utolsó dekád jónak együttes forgalma 36 U szá /.allékkal haladta meg a korábbi legmagasabb 1951. évi karácsonyi forgalmat. —• A falu áruforgalmát főképpen a föl/dművesszövetikezeti bolthálózat bonyolítja le. A forgalom növekedésében élénken tükröződnek azok a kormányintézkedések, melyeiknek eredményeképpen a parasztság terhei jelentősen csökkentek, jövedelmei pedig nagymértékben emelkedtek, ami a falusi lakosság vásárlóerejének gyors és nagyarányú emelkedésére vezetett. Ez a magyarázata annak, hogy a földművesszövetkezeti bőit hálózat 1953. IV. negyedévi áru forgalmi tervét 113.2 százalékra teljesítette, így 1953. IV. negyedévi áru forgalma 38.2 százalékkal volt magasabb, mint 1952 hasonló időszakában. — A falusi lakosság vásárlóerejének növekedésével azonban még ez a hatalmas áruforgalom sem tudott minden téren lépést tartani az elmúlt esztendőben. — Az állami kiskereskedelem és a földmű vessző vekezetek áruforgalma mellett a harmadik tényező, ímely élénken megvilágítja azokat a gazdasági változásokat, amelyek a kormány új politikáját jellemzik és a lakosság anyagi helyzetének javulását mutatják, — a szabadpiac és termelői felhozatal alakulása. — A budapesti termelői piaci felhozatal mennyisége szeptember óta csaknem valamennyi áruféleségben jelentősen meghaladja nemcsak az 1952. évi, hanem a jótermésü 1951. évi felhozat»! mennyiségét is. Ezzel magyarázható a termelői piaci áriak alakulása, amely azt mutatja, hogy az 1953. novemberi piaci árak átlagosan 13.3 századokkal voltak alacsonyabbak az 1952. novemberi árak nál, ami kedvezően hat a városi lakosság élelmiszerellátására. Tisztelt országgyűlés! — Az áruforgalom jelentős növekedése a lakosság vásárlóképességének és életszínvonalának általános emelkedését mutatja. Ezen túlmenően a kormány számos olyan in - tézkedást tett, amelyek közvetlenül a munkásság anyagi és szociális helyzetének, valamiért munkaviszonyainak megjavítását célozzák. A párt Közpori' i Vezetőségének határozata és a kormányprogramm óta a minisztertanács javaslatára a Népköztársaság Elnöki Tanácsa módosította a munka törvénykönyvét. Kiterjesztette a nők és a fiatalkorúak védelmét és a terhes és szoptatós anyák jogait, megszigorította a túlmunka elrendelését, szabályozta a dolgozók felmondási jogát, eltörölte a pénzbüntetést és a rendbírságot, büntető rendelkezéseket írt elő azokkal a vezetőkkel szemben, akik csorbítják a munkások törvényes jogait és részletesen szabályozta a szakszervezetek jogait és kötelességeit a munka törvénykönyvének végrehajtásával kapcsolatban. Elsősorban a munkásság helyzetének javítását szolgálták a kormány által elrendelt árpolitikai intézkedések, a júliusi és szeptemberi árleszállítások, melyek folytán a bérből és fizetésből élők, elsősorban a munkások 1953. négy hónapjában ötszázötven millió forintot takarítottak meg, ami egész évre kivetítve 1904-ben több, mint ezer- kettősaáz millió forint megtakarítást jelent számukra. A parasztság aiz árcsökkentés révén egész évre kivetítve négysaázkilencven millió forint megtakarításhoz jut. A kormány árcsökkentő Intézkedései tehát főképpen a városi lakosság hely- ze.ének javítását eredményezték. A kormányprogramm megjelenése óta a bérből és fizetésből élők helyzetének javítására a Minisztertanács számos bérügyi intézkedést is foganatosított, melyeknek egy évre eső össz-bérki'hatása kereken hétszázhatvankettő millió forint, köztük vannak a viMamoeemerigia ipar, a kohó-, Martin- és hengerművek munkásai, a bányászmunkésok és egyéb iparágak munkásai. A dolgozók szociális és egészség- ügyi helyzetének megjavítása érdekében ie számcc intézkedést hajtott végre a kormány. Az 1953. évi munkásvédelmi beruházások keretösszegét hatvan millió forinttal, az üzemi bölcsődék és óvódák 1953. évi beruházásai keretösszegét pedig 48 millió forinttai felemelte. A rendelkezésre bocsátott száz millió forint azonban egyrészt az üzemigazgatók egyrészének nemtörődömsége, másrészt a kivitelező véttalabok felkészületlensége miatt nem került mindenütt teljes mértékben felhasználásra, holott rendkívül nagy szükség lett volna rá. A dolgozók szociális és egészségügyi helyzetével szembeni közömbösségért, nem maradhat el a feielősségrevonás, a lemaradást pedig a legsürgősebbem be kell hozni. A kooriányprogrammot követő hónapokban hozaákezdíünk a Lakóházak tatarozáséhoz is, amire a Minisztertanács 1953 évben százmillió forintot irányzott elő. Bár a tatarozása Programm december 31-ig nem valósult meg a maga egészében, az elvégzett munkával lépést tettünk előre a dolgozóik lakásviszonyainak megjavítása terén. A lakásépítésre a kormány kereken mégegyszer annyi: irányzott elő, mint a megelőző 1952. évben. S bár a lakásépítési Programm vég-1 rehajbása terén is van némi lemaradás, mégis a múlt év folyamán e téren is komoly lépést tettünk előre, amit mutat az is, hogy az elmúlt esztendőben, főképpen a második felében, áálami erőből mintegy kilencezer, állami támogatássá l kb kettőezer és magánerőből ötezer — összesen tizenhatezer lakás épült fel. Az 1953-ban befejezett lakásokon kívpl mintegy tizenhatezer már megkezdett és folyamatban lévő lakásépítés húzódott át az újesztendőre. Nem térek ki részletesen azokra az intézkedésekre, amelyeket a kormány a fentieken túl a bérből és fizetésből élők helyzetének megjavítására tett. Hiányos felsorolásuk -is meggyőzően mutatja, hogy a kormány elsőrendű kötelességének tartja és mint arra az 1954. évi feladatokkal kapcsolatban még kitérek, a jövőben még inkább annak tekinti — a munkásosztály anyagi, kulturális és szociális helyzetének életszínvonalának általános emelését, anyagi lehetőségeink, erőforrásaink, népgazdaságunk teherbíróké- pessége alapján. Tisztelt országgyűlés! A kormányprogramm a népgazdasági tervek és tervezés áitállításá- val kapcsolatban egyik legfontosabb fe'adatként tűzte ki az ipari és mezőgazdasági termelés fejlődése közölt a túlzott iparosítás következ-- tében az utóbbi évek során létrejött aránytalanság gyors megszüntetését. Ennek megvalósítására a kormány sokoldalú és széleskörű intézkedéseket foganatosított. Olyanokat, melyek fokozzák parasztságunk termelési kedvét, növelik a termeléshez fűződő egyéni érdekeltséget, lehetővé teszik nagyobb árufeleslegei szabadpiaci értékesítését és megszilárdítják a gazdálkodás biztonságát. A kitűzött feladatokat a kormány a mezőgazdasági beruházások növelésével, a termelésre nehezedő terhek csökkentésével és nagyösszegfi közép- és hosszúlejáratú hitelnyújtással valósította meg. 1953. második félévében a mezőgazdaságban eszközölt közvetlen beruházások ősz szege hetven egész egy tized szé~ (Folytatás a 3. oldaton)
