Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-23 / 19. szám

4 ríxpco tSM54 JAWAR «3 A biritói állami gazdaságban is gyökeres változásra van szükség A M'a»,ar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének december 19-i ülésén joggal állapította meg Hege­dűs András elvtórs: „ ... még min­dig elég sok olyan állami gazdaság van, amely nem mintaképe, hanem szégyene a szocialista nagyüzemi ter­melésnek". Ez a megállapítás csak­nem szópzerint vonatkozik a biritói állpmi gazdaságra is. Az elmúlt év­ben ugyan kimagasló eredménye volt a? gazdaságnak, de csak ka­lászosokból. — A gazdaságpolitikánk bél származó hibákon kívül — a helytelen szervezés, a rossz irányítás, valamint ellenőrzés miatt igen sok növényféleségné! elmulasztották a kapálást. Ezt egyetlen példa bizo­nyítja legjobban; a gazdaságnak ta­valy csak 9 mázsás burgonyatermése volt, de az is előfordult, hogy a meg termelt terményeket csak részben takarították be. A foldesi üzemegy­ségben például sok értékes fűmag nem lett kicsépelve. Joggal mond­ták tehát sok esetben a dolgozó pa­rasztok, — meg mások is, — hogy ij biritói állami gazdaság földjeinek egy része gazt terem. A párt és kormány legutóbb meg­jelent mezőgazdasági termelés fej­lesztéséről szóló határozata a biritói allami gazdaság vezetői és dolgozói számára is útmutatást ad ai tavalyi hibák felszámolásához és egyben számukra is legfontosabb feladat­ként szabja meg a mintaszerű gaz­dálkodást, a magasabb termésered­mények elérésének célkitűzését. Il­letve megvalósítását. Ez természete­sen nem könnyű feladat és az is biz­tos. hogy máról-holnapra nem lehet gyökeres változást teremteni. De el­engedhetetlen és igen fontos, hogy már most hozzálássanak a határozat végrehajtásához. Mi itt a legelső és legfontosabb tennivaló? Mindenek­előtt az, hogy a gazdaság vezetői és dolgozói ismerjék meg a határozatot és már most határozzák meg: mit kell és mit fognak tenni. Hogy en­nek ez volna a rendje és módja, azt a biritói vezetők is elismerik — vagy legalábbis kezdik elismerni. Ez azonban nem elég a jó munká­hoz. A dolgozók javaslatainak fi­gyelembevételével a vezetőségnek már el kellett volna készíteni a ter­vet, melynek alapján felkészülnek a tavaszi munkákhoz. A vezetők nem ezt tették. Valamilyen terv — állító­lag — már van. de abban még vé­letlenül sem található meg a dolgo­zók javaslata. Pedig figyelemreméltó értékes javaslataik volnának a gép­csoport dolgozóinak: Fábián Jenő sze relőnek és Laszlovszlji Béla trakto­ros brigádvezetőnek például az lenne a javaslata, hogy a vezetőség hívjon össze egy termelési értekezletet, is­mertessék a mezőgazdaság fejleszté­sével kapcsolatos tennivalókat és mindenkinek a számára szabják meg a feladatokat. Volf Mihály traktoros brigádvezetőnek pedig az volna a javaslata, hogy a vezetőség jelölje ki a brigádterüleíeket. a brigádvezető­ket. a brigádok számára készítsenek tervet, melynek alapján egy-egy trak torosbrigád alaposan felkészülhet a tavaszi munkákra. Erre most annál is inkább nagy szükség van, mert a gazdaság összes őszi vetését foga­sok», hengerelni, fejtrágyázni kell és az őszről több. mint 400 hold mélyszántanivaló maradt vissza. — Ezek elvégzése pedig a traktorosok­ra >vár. A vezetőség ugyan már egyszer megkísérelte a termelési értekezlet összehívását, de abban bizony nem volt köszönet. Miikor a gazdaság dol­gozói a vontatóval indulni akartak haza, a főagronórryus kiadta az uta­sítást a vontatóvezetőnek, hogy a dől gozókat nem viszi sehova, mindenki marad a termelési értekezleten. Mi­vel a vezetőség ezt ilyen „szervezés­sel" akarta elintézni. a dolgozók azért sem maradtak ott. hanem el­mentek haza gyalog. — A mi dolgozóink különös ter­mészetű emberek, a vezetőségnek minden kis hibáját a szemére olvas­nak. De a mi embereinkből az irigy­ség beszél. — mondja Katz Magdol­na, a gazdaság személyzeti felelőse és Kasztovszki Béla, a függetlenített párttitkár így folytatja: — A mi dol­gozóink legtöbbje azért beszél, mert felfelé akar törni. Itt mindenki igaz­gató. meg főgépész akar lenni. Az ilyen és efajta megállapítások­kal nem lehet egyetérteni, sőt el­ítélendők. Az olyan „elv1', hogy az­ért nem bírálhatják a dolgozók a vezetőket, mert nekik is vannak hi­báik, káros. Akkor végeredményben lelehetne mondani arról, hogy egyál talán valaki bírálni merjen. És aki ezt vallja, az nem ért egyet pártunk politikájával. Tehát az ilyen nézettel Biritón is szakítani kell. sőt az egész séges bírálat és önbírálat kiszélesíté­sére kell törekedni a vezetőknek meg a dolgozóknak is. Főleg annak kell teremteni alapot, hogy a bírálat után változás következzen be. Változás minden téren, csak ez biztosíték ar­ra, hogy a biritói állami gazdaság is elősegíti a dolgozók életszínvonalá­nak emelését, a mezőgazdaság felvi­rágoztatását. Ez itt a helyzet. Ethel és 3u’ius Rosenberg levele a siralomházból A Szikra kiadásában megjelent könyvajakban azoknak a leveleknek a gyűjteménye, amelyeket Ethel és Julius Rosenberg írtaik a siralom- házból. Hároméves küzdelmük az igazságért és a maguk életéért, fel­vágta az egész világ közvéleményét. A tiltakozások milliói ostromolták az Egyesült Államok kormányát, hogy emberséges elbánásra bírják az ártatlanul megvádolt házaspárral szemben. Minden erőfeszítés hiábavaló volt. A yenki milliomosok kormányának bűnbakok kellettek. Áldozatok, akik­re rákényszerfthessék a hideghábo­rú kudarcainak felelősségét. Rosen- bergéket megfizetett denunciánsok eá hamistanuk mozgósításával per­befogták azzal a váddal, hogy állí­tólag ellopták és a Szovjetunió ke­zére játszották az atombomba tit­kát. Rasanbergék nem voltak a Kom­munista Párt tagjai, csal? rokonszen­vező úti társai. Arra akarták kény­szeríteni őket, hogy a politikai rend­őrségen megfogalmazott vallomá- sailckai bekeverjék az állítólagos kémkedés ügyébe a Kommunista Pártot és mert erre nem voltak haj­landók, halálra ítélték és a per különböző fokozatainak háromévi tortúrája után kivégezték őket. En­nek a borzalmas három esztendő­nek lélekbemarkoló izgalmait, egy­mást és gyermekeit izzón szerető fiatal emberpár tragikus harcát mondják el Julius és E'hei Rosen­berg börtönlevelei. Ezek a levelek páratlanul állanak a maguk nemében a világirodalom dokumentumai között, mert valóban irodalmi becsű dokumentumok van­nak közöttük, megrázóan mély em­beri érzéssel átfűtött írások, melyek egyben politikailag is rendkívül ta­nulságét adnak a yenki imperializ­mus sötét terror-uralmáról. A több, mint kétszáz oldalas kö­tetben szereplő leveleket a Roeen- berg-házaspár többszáz írása közül válogatták ki. A levelek nem soka’ beszélnek a per anyagáról. Inkább egyéni történetüket mondják el, a hús és vér mélységes tragédiáját, melyen áttetszik az egész emberi élet. A gyűjteményt Ejhel Rosen beég­nek ..Ha meghalunk" című, gyer­mekeihez írt megráz-* verse vezeti be, majd pedig 1950 június 25-től a kivégzés napjáig kronologikus sor­rendben következnek a levelek. A könyv függelékében részletek szerepelnek Rosenbergék beadványé bői, amelyet az elnöki kegyelem el­nyeréséhez nyújtottak be a Fehér Háznak, továbbá azokból a nyilat­kozatokból, amelyeket kiváló sze­mélyiségek, szervezetek tettek vi­lágszerte érdekükben. Az alábbiakban közöljük Ethel Rosenbernek versét, amelyet 1953 január 24-én írt: Ha meghalunk Tinaktek tudnotok kell fiaim, miért szakadt félbe a dal. a feladat, miért a könyv letéve olvasatiam s miért nyugszunk már a hideg hant alatt. Ne gyászoljatok immár fiaim, mert ellenünk hazug vádat koholtak, hirdessétek, hogy égő könnyeink — ártatlanul omoltak. Jöjjön ei végre mosolyok világa, mire zöldéi sírunk felett a főid. hirdessetek megértést, békességet, hirdessétek: az ártatlant ne öld! Hitünk az ember örök érdemében, melyet töretlen adunk tinektek át. vegyétek fm — s a munka szelle­mében, fiaim, építsétek a bélié oszlopát! Külföldi hírek KAIRO Egyiptom uralkodó pártjának; a „Nemzett FeLszabaflítáai FronV'-nak a hetilapja az „At-Tahnir" írja, hogy az Egyesült Államok nyomást gya­korol Egyiptomra azért, hogy meg­akadályozza a Kínai Népköztársaság elismerésében. Az amerikai szenátus külügyi bi- zot-tóga te megvitatta azt a kérdést, hagy Egyiptomban és más arab országban terjed a Kínai Népköz­társaság elismerését követelő moz­galom. Erinek megakadályozására a,- Egyesült Államok fokozott „gazda­sági és politikai“ segélyben akarja részesíteni ezeket az országokat. PARIS Hanoiból kedden Parisba érkezett jelentések szerint az utóbbi huszon­négy óra folyamán Indokina egész területén számos helyen harci tevé­kenységre került sor. A francia fő­hadiszállás közleménye is kénytelen slisniemi. hogy Szaigontól negyven­öt kilométernyire nyugatra az ex­pedition hadtest egyik osztaga csap­dába esett, amelyből csak nehéz harcok és súlyos veszteségek árán sikerült kimenekülnie. Párthírek Értesítjük a II. éves Párttörténet konferencia vezetőit, hogy részükre a Pártoktatás Házában január 26 án, kedden délelőtt 9 órai kezdettel a XI. fejezetből konferenciát tartunk. Pártoktatás Háza. * A Párttörténet III. évfolyamának propagandistái részére január 27-én, szerdán délelőtt 9 órai kezdettel a Pártoktatás Házában konferenciát tartunk a XII. fejezetből. Pontos megjelenést kérünk. MDP ágit. prop. osztálya. Hibák a mözsi boltokban Mözsön a MÉSZÖV rendszeresen ellenőrzi a boltokat, az árurende­lést és az eruelcsztóst. Mégis elő­fordult az. hogy Gertner boltkezelő, amikor gépselymet kértek tőle, azt mondta, hogy nincs, pedig az évvégi leltározásinál a vezetőség megállapí­tása szerint még igen sok gépselyem volt. A MÉSZÖV megállapítása az, ha a boltkezelő rendet tartana a boltban, csoportosítaná az árukat, akkor a vevőknek nem kellene azt mondani, hogy nincs. Az ellenőrzés­kor megállapították, hogy a sós­zsákok között volt a Béke cigaret­ta, de megállapítást nyert az is, hogy a kerékpéralkatrészeket nem rakják ki a polcokra, hanem a fiók ban tartják, így a dolgozók nem is mernek kérni alkatrészeket, mert azt gondolják, hogy nincs. A vezetőség elrendelte, hogy a boltosok az áru kezelésére nagyobb gondot fordítsanak, a boltot pedig a zárás után takarítsák ki, ne nyi­táskor. A dolgozók jobb áruellátása megköveteli, hogy a boltos ne mond­ja azt, hogy „nincs". Ha valamilyen árucikkből, pedig véletlenül hiány van. akkor mondja meg a boltos a vevőnek, hogy mikorra várja az árut, és ha az megérkezik, akkor valamilyen formában értesítse a vá­sárlót, hogy a kért cikk megérke­zett, jöhet érte. így a szövetkezeti bolt él tudná látni maradék nélkül a kormány Programm szellemében a falu dolgozóit. Elméleti színvonalunk emelését segíti elő az MiG­4DATSZ01GÁLTATÍS Sportköri téli este Szedresen A Jlrísi Te«ta«,velétd é* Sportbizottság mellett működő agitáció« éa propaganda- bizottság január 12-én Szedresen a kultúr- bá&ban rendezte meg a Kinizsi sportkör részére a sportköri téli estét. Annak ellenére, hogy rövid idő állt ren­delkezésére a sportkörnek, hogy messzer- vvzze és propagandát fejtsen ki a sportköri est jól sikerült. A kultúrházban közel 300- an szorongtak. Ai érdeklődők között na­gyobb számban a fiatalság foglalt helyet, de sokan voltak olyanok is, akik már nein sportolnak, de sportszeretettel jöttek el a éli estére. Elsőnek Juhász Gyula sportköri elnök mondott rövid bevezetőt, melyben üdvözölte a vendégként megjelent sport- társakat. a JTSB elnökét és a szekszárdi Dózsa ökölvívóit. Ismertette a sportköri té'i esték jelentőségét és megállapította, hogy a sportköri téli estéknek az a célja, íiogy ezen keresztül a sportolók és a sport­kör tagjai, valamint a sport u*án érdek­lődők állandóan foglalkoztatva legyenek té­len is, akkor, amikor alig van sportoláíi lehetőség. A sportköri téli esték feladata az, hogy nevelje a sportolókat úgy szak^ mailag. mint politikailag, és a sportszerető közönségnek pedig minél több tájékoztatást adjon egyes sportágak szabályairól. Ezért csakis helyesléssel fogadhatjuk a JTSB mellett működő ágit. prop, bizottság kezde­ményezését, amelyben elhatroste a sportköri téli esték rendszeres megtartását, — fe­jezte be beszédét Juhász Gyula, a szed- resi Kinizsi sportkör elnöke. Ezután a JTSB részéről Barbacsi Imre elvtárs üdvözölte a megjelenteket és kezde­tét vette a szekszárdi Dózsa ökölvívóinak színvonalas bemutatója. Egyes menetek kö zött Barbacsi Imre sporttárs szabályma- gyarázatöt tartott az ökölvívásból. A be- mutatóan a következő eredmények szülét- í tek. Kiss 11.—Takács, győz Kiss 11. Kappel 1 —Dorogi döntetlen, Kis 1.—Balázs döntet. i len. A színvonalas küzdelmeket a szedreid dolgozók nagy tetszéssel fogadták, különö­sen a Kappel—Dorogi mérkőzést. A mérkő­zések után Juhász Gyula, a sportkör el. nöke a röplabda szabályokról tartott elő­adást. melyet vita követett, melynek so­rán többen hozzászóltak. Majd felhívtq a szedresi fiatalságot arra, hogy használják ki a sportkör által biztosított lehetősége­ket, és minél többen kapcsolódjanak be a sportkörön belül a röplabda férfi-női. asz­talitenisz, sakk és 'labdarugó szakosztályok munkájába. Végül bemutatásra került a nagy érdeklő déssel várt ,,Évszázad mérkőzése“ cím fi film, melyet a megjelentek nagy tetszéssel fogadtak. 4z ifjúság nevelésével való intenzívebb foglalkozás fontosságát hangoztatták a felszólalók a megyei labdarúgóértekezleten TIT. Közlemény. Felszólalások. Fogarassi Andor Dnnaf öld vári Spartakr«*: Hozzászólásában alapos részletességgel fog­lalkozott a megye labdarugós portja hely­zetével. Meglátása szerint a Labdarugó Társadalmi Szövetség a Dózsa, majd ä Petőfi befolyása alatt működött. Kifogásolta, hogy hivatalos lap nem egy esetbeu későn érkezett a sportkörhöz. Bírálta a iátékvezetőktildést, amellyel egy-egy mér­kőzés játékvezetője nem egy esetben 600 forintjába került a sportkörnek. Bírálta az MTSB szervező munkáját, majd arról a sajnálatos válogatott rostamérkőzésről em­lékezett meg. amelyen egyes játékosok ittas állapotban léptek pályára. Majd így foly­tatta: „Véget kell vetnünk annak a káros és hibás felfogásnak, hogy az ifjúsági lab­darugókkal kezdő edzők is foglalkozhat­nak. Éppen a legfiatalabbak mellé kell a legtapasztaltabb edző.4* Ezután bírálta a tartalékbajnokságot, czen keresztül a sport­köröket és a Társadalmi Szövetséget ts erélvtelenségéért. Részletesen fog Uál kozott beszámolójában szakkérdésekkel is. Han­goztatta. hogy ma már ott tartunk, hogy a megyei bajnokságban szereplő sportkörök­nek át kell térniök a heti háromszoros ed­zésre. Majd az elméleti foglalkozás fon­tosságát, az Edzők Testületének a megala­kítását, a gyorsaság és a jó erőnlét fon­tosságát hangoztatta. Elítélte felszólalásá­ban a durvaságot, a tisztátlan beszédei, a játékvezető ítéleteinek taglejtéssel kisért bírálatát, majd pedig annak a reményének kifejezésével fejezte be részletes felszóla­lását, hogy az 1954.-ben sikerül mnjd a hibák kiküszöbölésében ismét a fejlődés út­jára segíteni a megyei labdarugósportját. Szekeres Dezső, Szekszárdi Dózsa: azzal ; kezdte felszólalását, hogy nehezen éri el , célját ez az értekezlet (mármint a megye laibdarugó«portja színvonalának az emelé­sét), ha egyes sportköröket nem érdekel­nek ezek a megfárgvalatidő Vé*dé«eV. An­nak a véleményének adott kifejezést, Máza és Simontornya be nem nevezésével kap­csolatban, hogy a megye labdarugósportja nem nélkülözheti e két sportkör részvételét és távbeszélőn kell a két sportkört meg­keresni. Szerinte sem érte el célját a tar­talékbajnokság, mert a sportkörök az ifjú­ság tervszerű nevelése helyett kiöregedett játékosokat szerepeltettek. Más megyében már régóta bevezették aít a rendszert, hogy a megyei bajnokságban küzdő csapa­tokat kötelezik ifjúsági csapat indítására, melyet a megyei bajnoksággal párhuzamo­san rendeznek meg. Kéri, hogy a bajnok­ságot az OTS'B által előírt időben kezdje a megye is, hogy legyen ideje a csapatok­nak a felkészülésre. Hangoztatta felszólalá­sában a fegyelem kérdését, majd más sport körök csábítása ellen emelt szót. Javasolta a sportkörök képviselőinek bevonását a Társadalmi Szövetségbe. Követelte az Ed­zők Testületének a létrehozását, majd arra intette az értekezletet, hogy a keménység hangoztatásával csínján bánjunk s ne es­sünk le a ló másik oldalára. Vicze, Dombóvári Fáklya. Nem helyeseié az ifjúsági bajnokságnak a megyei bajnok­sággal párhuzamosan történő lebonyolításé*. Ezzel szemben magáévá tette a Társadalmi Szövetségnek azt a tervét, hogy a bajnok­ságot két csoportban rendezze meg, ezáltal módot adva a bajnokságban oly csapatnak részvételére i.s amelyek nem kapnak he­lyet a megyei bajnokságban. Ábrahám »Szekszárdi Petőfi. Hangoztatta, hogy az értekezleten hangoztatott vissza­esésnek a kulcskérdése: az edző. Követelte az Edzők Tanácsának a mielőbbi létrehozá­sát és ezzel kapcsolatban azt javasolta, hogy az Edzők Tanácsa a játékvezetők és sportköri vezetők közreműködésével kéthe­tenként tartson értekezletet, amelyen meg­tárgyalnák a felmerült kérdéseket. Javasol UIKi:ii SZOMBAT. JANUÄR 23 ÜGYELETES GYÓGYSZER IAR 11/1. az. All. gyofyszertár. NÉVNAP Zelma. — IDŐ JÁRÁS JELENTÉS: — Várható időjárás szombat estig: felhőátvonulások, legfeljebb a Du­nántúlon kisebb futó havazás, havas- éső. Időnként élénk északi-északke­leti szél. Az éjszakai fagyok a Du­nántúlon is erősödnek, a nappali hőmérséklet országszerte csökken. Várható hőmérsékleti értékek az or­szág területére: szombaton reggel nyugaton mínusz 2—mínusz 5, ke­leten mínusz 7—mínusz 10, déliben nyugaton plusz 1—mínusz 2, keleten mínusz 1—mínusz 4 fok között. — A fűtés alapjául szolgáló várható középhőmérséklet szombaton Borsod- Abaúj Zemplén, Szabolcs-Szatmár és Hajdu-Bihar megyékben mínusz 5 fok alatt, máshol mínusz 1—mínusz 4 fok között lesz. MOZI Garay Filmszínház: Január 22, 23, 24, 25, 26, 27-én: A város alatt színes, magyar já­tékfilm. A fi*ro szereplői: Bessenyei Ferenc Kossuth-díjas, Bihari József Kossuth-rlíjas, Bulla Elnia, Szirtes Áriám, Sinkovics Imre. Pongrácz Imre, Horváth Teri, Kállai Ferenc Matiné műsor: Január 24-én d. e. 10 óra­kor: Messzi vizeken. Kezdések: vasár- és ünnepnap: fél 4, fél 6 és fél 8 órakor. Hétköznap: fél 6 és fél 8 órakor. ta, hogy az ifjúsági csapat mindig utazzék az I-el és engedjék meg az úttörők szere­peltetését is az ifjúsági csapatban. Ignáczi György, Szeks*árd. Bejelentette, hogy néhány évi szünet után idén az MTSB megbízásból be fogja majd indítani az út­törő bajnokságot, javasolta, hogy a megyei bajnokság mellett feltétlen rendezze meg az MTSB a minőségi járási bajnokságokat is. Kocsi Lászl,ó Szekszárdi Dózsa. Javasolta felszólalásában, hogy az MT$B alkalmazot­tai ne vegyenek részt az aktív sportolásban. Elismerte, hogy a Dózsában is sok hiba volt az elmúlt esztendőben, de Ígérte, hegy ezek^ a hiányosságok 1954-ben el fognak tűnni. A Dózsa minden megyei sportkörrel Jó viszonyban kíván lenni és így vállvetve fáradozni a megyei labdarugósport színvo­nalának emelésén. (Folytatjuk). Motorkerékpáros terepverseny SZekszárdou A megyei TSB mellett működő Motoros Társadalmi Szövetség 1954. január 17-én dél előtt rendezte a megyei motorkerékpár té repversényét. A társadalmi szövetség a le­hető legnehezebb útszakaszt választotta ki, melynek leküzdésében sok helyen feltöret­len hó volt. jeges pálya, sőt több esetben olyan akadályok voltak a versenyzők előtt, hogy métereken át a motort vinni kelleti. A verseny az indulókat teljes mértékig próbára tette és így a verseny 4 sikerültnek mondható. Az első és a második helyezet­tek^ a közeli napokban megrendezésre ke­rülő országos terepversenyen képviselik Tolna megye színeit. Részletes eredmények; 250 köbcentiméteres kategória: 1. Török György 140 perc, 2 Illés János 144 perc, 3. Kettinger Károly 164 perc, 4. Csutorás Tibor 172 perc. 125 köbcentiméteres kategória: 1. Rábolt Oszkár 142 perc, 2. Angyal János (Gege) 150 perc,. 3. Szabó János 151 perc. Legjobb időt futották: 1. Török 230 köb­centiméteres motorral 70 perc, 2. Rábolt Oszkár 125 köbcentiméteres motorral 7t perc, 3. Illyés János 250 köbcentiméteres motorral 72 prc. Kosárlabda Téli Kopa eredmények Szekszárdi Dózsa—Bonyhádi VL 64:35 (28:15). Vezette: Péterfalvi és Csáklyá?. Bonyhád. 200 néző. Az I. félidőben aránylag jól tartotta ma­gát a helyi együttes, de a 11. félidőben erősen kidomborodott a vendégek nagyobb tudása és a végén sima győzelmet arattak. Legjobb kosarasok: Walacher 20. VesZterl gombi 10, illetve Péter 1. 13, Király tO. in Bonyhádi Szpartakusz—Szekszárdi MTSE 50:40 (21:16). Vezette: Péterfalvi és Csák- lyás, 200 néző. A bonyhádi csapát váratlanul jól játszott, megérdemelten győzte le a nagyobb rutin­nal rendelkező vendégeket. Legjobb kosár­dobók: Lukács és Nagy 12—12. Szőcs és Péter 11. 10—10, illetve Gyüszü és Fogarasi 11—11. * Bonyhádi V. Lobogó—Szekszárdi Dózsa; női kosárlabda 16:16, Bonyhád, 200 néző, vezette: Péterfalvi és Csáklyás. Mindkét együttes igen na-gy lelkesedéssel vetette magát a küzdelembe és nem egy igen tehetséges kosarast láttunk a két_ csa­patban. Végeredményben a mutatott játék alapján az eredmény igazságos. Egvre fokozódik a TOTÓ iránti érdeklődé« Ezúttal 100.00 drb. Totó szelvénnyé’! több érkezett be, mint az előző három ;v hasonló hetében. A 5. ogadási héten 3000 nyeremény került szétosztásra. Az eredmény: 12 találat = 12.200 Ft lt találat = 320 Ft. 10 találat = < 47 Ft. Mielőbb vásárolja meg Totó-szelvényeit! Értesítjük a vevő­közönségünk el, hogy bútorüzletünket Széchenyi-út 45—47. szám alá helyeztük át. (Zalai-patika mellett) TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság fele!«, kiadó: (URALT LÁSZLÓ A szerkesztőséi es kiadóhivatal teletoaszAaftJ 20-10. 20-11 Szekszárd, Széchenn-ote* IS M. N B egv*zémlaszám 00 S?k not—S8 Előfizetési díj: ha»i ti.— toriéi Baran»amegrei Szikra Nvomda Pécs. Munkácsa Mihálv titea 10 .a­-olefon: 20.?? A nyomdáért felel: MELLES REZSŐ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents