Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-22 / 18. szám

TOLNAI

APLO

Vuíc ppolctIrjm tcYrsdurmr.

OPERAHÁZI ÜNNEPSÉG LENIN HALÁLÁNAK 30. ÉVFORDULÓJÁN

AZ M DP TOLNAMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGA'NAK LAPJA

XI. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM

\HA 50 PILLÉI!

FENTEK, 1951 JANUÄR 22

A legjobb kommunistákat az áj pártvezetőségbe

Pártunk, mely sok évtizedes, áldozatokban bővelkedő harcban győzedelmeskedett, nőtt dolgozó népünk elismert vezetőjévé, mindig és mindenkor a nép boldogulását tűzte zászlajára. Az új gyárak, ahol ma ömlik az acél, s az új kultúrottho- nok, ahonnan messzire hallak a fiatalok munka utáni szórakozásának dala, a dolgozók gyermekeinek az új bölcsődékből kihangzó vidám kaca- gáca, bizonyítja a szebb életért folytatott harc egy-egy sikeres szakaszát.

Egész párttagságunk dolgozó népünk bizalmától kísérve, pártunk az új, szebb életért folytatott harc jelentős állomásához érkezett. Pántunk Szervezeti Szabályzatának, a pártélet marxista-leninista elveinek megfelelően a Központi Vezetőség határozata alapján pártunkban újjáválasztják az alapszervezet vezetőségeket és a pártválasztmányokat. Ez a választás pártszervezeteink elé hatalmas és sok tekintetben új feladatokat állít. A mostani vezetőség választás különösen nagy feladatot jelent, hiszen az elkövetkező .hőkben megválasztott pártvezetőségek kell. hogy élharcosai legyenek a Központi Vezetőség júniusi és októberi határozatai végrehajtásának.

Legfontosabb feladat ébben a mun kában, mint ahogy a Központi Vezetőség határozata is kimondja, hogy a párttagság azokat válassza meg, akik valóban bírják a kommunisták és pártonkívüliek bizalmát, akik lelkesen küzdenek a párt politikájának érvényesítéséért, a KV júniusi és októberi határozatának a végre Hajtásáért. Azokat, akiknek megválasztásával elmélyül a kapcsolat a párt és a dolgozó tömegek között.

Fontos kérdés tehát pártszervezeteink, további munkájában az, hogy a legjobb kommunisták foglaljanak helyet az új pártvezetőségekben. Ennek elérése azonban spontánul nem fog menni. Mint ahogy más munka sem megy, nagyon sok függ a z előkészítéstől. Nagyon helytelen, ahcl úgy gondolják, hogy elég ha kitűzik a taggyűlés időpontját, részletesen megadják az elnöknek a napirendet, biztosítják a gyors és zökkenőmentes munka elvégzését.

A mi megyénk területén is van már jónéhány igen helyes kezdeményezés arra, hogy e fontos kérdésben a pártszervezet minden tagot mozgási thasson, s ezenkívül a pártén kívüliek helyes véleményére is támaszkodhassanak. A tolnai községi pártszervezet részletes tervet dolgozott ki, hogy a vezetőségválaszto taggyűlésekig a legmagasabb fokra emel kedjen a pártmunka színvona:a, s erősödjön a kapcsolat a pártonkívü- liekkel. Ennek érdekében a vezetőségi tagokon, pártcsoportbizalmiakon, népnevelőkön kívül külön aktívákat is állítottak be, akik az egyes alap- szervezetekben komoly gyakorlati segítséget tudnak adni ehhez a jelentős munkához.

Azonnal meg kell kezdeni tehát az e'ókészítő munkát. Nem hanyagolhatjuk el, mert a tapasztalat ‘s azt mutatta, hogy ahol pártszervezeteink a mostani taggyűléseket jól megszervezték, a kommunisták régen nem látott aktivitása mutatkozott meg. Sok helyen, mint például a mözsi Úttörő termelőszövetkezet legutóbbi taggyűlésén is elmondották a párttagok, hogy legalább olyan murikét kell végezniük, mint a választások idején. Akkor jól ment a pártmunka, erősödött a kapcsolat a dolgozó tömegekkel, de azóta, mint ahogy meg állapították, bizonyos fokú hanyatlás mutatkozik meg, amit sürgősen ki kell küszöbölni.

Ugyanitt merült fel az a fontos hé dés is, hogy fokozni kell az éberré; et az ellenséges elemek aknamunkájával szemben, mert ilyen nagy horderejű feladat végrehajtásánál méginkább aktivizálódnak. Bár itt, mármint a mözsi Úttörő termelőszövetkezet pártszervezetében hibák voltak a pártdemokrácia betartása körül, a párttagok véleménye —* mindent megteszünk a pártért, elsősorban pártunkat erősítjük, hogy a gazdasági munkák is jól haladhassanak. Ezért mindent meg is tesznek, amit bizonyít, hogy együttesen tettek lelkes vállalásokat a III. Párt- kongresszus tiszteletére. Sok jó javaslatot is tettek, különösen a kollektív vezetés megvalósítása területén.

Nyilvánvaló, hogy a kollektív vezetés. elvének eleget tenni nem elég csak azzal, hogy a beszámoló részleteinek elkészítését felosztják egymás között a pártvezetőség tagjai. Az ilyen helyeken mitseím törődnek azzal, hogy a párttagság elvárja, meg követeli, hogy az előző taggyűléseken tett észrevételeinek, javaslatainak sorsáról, azok megvalósításáról választ kapjon. Éppen ezért a pártvezetőségi választás nem egyszerűen nevek cseréje, a pártmunka parancsnoki posztján, nem egyszerű szervezési kérdés, hanem olyan politikai munka, amelynek eredményeiképpen párttagság a legjobbakat választja ki soraiból: azokat, akik minden körülmények között tudásuk legjavával védelmezik a nép ügyét. Akiknek munkájától nagymértékben függ a város, a falu dolgozóinak jobb élete, akiknek munkájához egész népünk nagy reményeket fűz. Az a pártszervezet ,aho’ így támaszkodnak a párttagságra és a pártonkivüliek véleményére, ahol a kérések és panaszok nem maradnak csupán „elintézetlen ügyek", ott biztos, hogy jó kezekbe jut a pártvezetés.

Az előkészítés munkálataiban azon ban ügyelni kell pártszervezeteinknek arra, hogy az ne jelentsen befelé fordulást, vagyis e fontos munkában ne szakadjanak el a gyakorlati élettől. A vezetőség újjáválasz- tásra való készülődést lehet és kell felhasználni arra, hogy segítségével, tehát a pártmunka megjavításával még nagyobb eredményeket érjünk el a gyakorlati munkában, tehát a termelésben. Ehhez feltétlenül nagy segítség a széleskörű bekapcsolódás a III. Pártkongresszus tiszteletére indult versenymozgalomba.

Valamennyi kommunista elsőrendű kötelessége, hogy ennek a harcnak az első vonalába álljon. A vezetőségek kötelessége pedig ezt a hatalmas erőt helyesen irányítani, szerr vezni és felhasználni. Arra nevelni a kommunistákat, hogy már most .kezdjék mérlegelni e hatalmas munkában kitűnt legjobb kommunisták munkáját. Ezekből váljon a további vezetésre legalkalmasabbak. Természetesen fontos, hogy az idáig is jól dolgozó vezetőségi tagokat újra válasszák.

Az alapszervi vezetőségek újjává- lasztása pártéletünk nagy eseménye. Újból meg kell ismételnünk, csak akkor jár sikerrel, ha a párttagság tudja, milyen vezetőket kell választania, ha a párttagok százezrei aktívan réztvesznek ebben a munkában.

Ma a tetteké a szó, minden nagyszerű szónoklatnál ékesebb a tett. A jó előkészítés biztosítja, hogy valóban a legjobbak kerülnek a vezetőségekbe, melynek nyomán javul a pártmunka, javul pártszervezeteink befolyása a termelés növekedésére. Munkás, dolgozó paraszt, értelmiségi kéz kulcsolódik ennek nyomán még szorosabbra a tervért folytatott harcban. S az eredmény pártunk politikájának megvalósulása: boldogabb, vidámabb, szebb élet minden becsületes ember számára.

is országgyűlés tanácskozásainak első napja

Az országgyűlés csütörtökön délelőtt új ülésszakra összeült. Néhány perccel tizenegy óra előtt foglalták el helyüket az ülésteremben a képviselők.

Résztvétt az ülésen Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára. Nagy Imre, a minisztertanács elnöke, Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Cerő Ernő, a minisztertanács első elnökhelyettese, Apró Antal, a minisztertanács elnökhelyettese, Hidas István, Zso- finyecz Mihály, Földvári Rudolf, Kristóf István, az MDP Politikai Bizottságának tagjai, Bata István, honvédelmi miniszter és Szalai Béla, az Országos Tervhivatal elnöke, a Politikai Bizottság póttagjai, Vég Béla, az MDP Központi Vezetőségének titkára, Bol- doczki János külügyminiszter, Olt Károly pénzügy- miniszter, Erdei Ferenc igazságügyminiszter, Kiss Árpád könnyűipari miniszter, Altomare Iván, élelmiszer- ipari miniszter, Tisza József, begyűjtési miniszter, Szíjártó Lajos építésügyi miniszter, Bebrits ÍMjos közlekedés- és postaügyi miniszter. Darvas József, népművelési miniszter, Erdey-Grúz Tibor oktatásügyi miniszter, Zsoldos Sándor egészségügyi miniszter.

A diplomata páholyokban foglaltak helyet: J. D. Kiszeljov, a Szovjetunió nagykövete, a diplomáciai testület doyenje, Huan Cen, a Kínai Népköztársaság nagykövete, Henryk Mine, a Lengyel Népköztársaság

követe, Stefan Major, a Csehszlovák Köztársaság követe, Marko Temnjalov, a Bolgár Népköztársaság követe, lacob Farlandaschi, a Román Népköztársaság követe, George Peter Labouchere, Nagy-Britannia es Észak-Irország Egyesült Királyság követe, An Jen, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság követe, Piro Koci, az Albán Népköztársaság követe, Dalibor Sol- datio, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság követe, Poul Poulsen, a Dán Királyság ideiglenes ügyvivője, Salah Saber, az Egyiptomi Köztársaság ideiglenes ügyvivője, Osten Lundborg, a Svéd Királyság ideiglenes ügyvivője, Katriel Katz, Izrael ideiglenes ügyvivője, Bernhard C. Peyra, a Holland Királyság ideiglenes ügyvivője, Sidney K. Lafooh, az Amerikai Egyesült Államok követségének tanácsosa, Jan Kolasa, a Német Demokratikus Köztársaság nagykövetségének titkára. Luden Guillaume, Svájc követségének titkára, Jean-Louis Latapie, a Francia Köztársaság követségének attaséja, Adalberto Síruzziero, az Olasz Köztársaság követségének sajtóatta séja a diplomáciai képviseletek számos más tagja. Meg je lent a megnyitáson Mihail Florescu, a Román Népköztársaság vegyipari minisztere, a Budapesten tartózkodó román kormány- küldöttség vezetője, Mauriciu Novae, a Román Nép- köztársaság külkereskedelmi miniszterének első helyettese és a kormányküldöttség több tagja.

Az országgyűlés ülésszakát Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke

nyitotta meg

Ezután Darabos Iván, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsénak titkára számolt be az alkotmány rendelkezésének megfelelően a Népköztársaság Elnöki Tanácsának működéséről, amelyet az országgyűlés 1953 évi július 4-én berekesztett és most megnyitott új ülésszaka közti időben fejtett ki.

— A Népköztársaság Elnöki Tanácsa — mondotta a többi között — a két ülésszak közötti időben kilenc ülést tartott és tizenkilenc törvényerejű rendeletet alkotott, melyeket a Magyar Közlönyben való közzététel útján kihirdetett. Szükségesnek tartom, hogy néhány törvényerejű rendelettel, azok jelentőségénél fogva külön foglalkozzam.

— A szocialista építés új szakaszának legfőbb célkitűzését, egész dolgozó népünk életszínvonalának szakadatlanul növekvő kielégítését jelenleg elsősorban azzal tudjuk elérni, hogy megvalósítjuk mezőgazda- sági termelésünk általános fellendítését.

A mezőgazdasági termelés fejlesztése fejlődésünk jelenlegi kulcskérdése, melynek sikeres megoldása terén igen nagy jelentősége van a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa több rendeletének, elsősorban az 1953. évi 10. számú, 18. számú és 27. számú törvényerejű rendeleteknek.

— Az 1953. évi 10. számú törvény erejű rendelet a beadás elmulasztása miatt kivetett kártérítések törlését, a beadási hátralékok elengedését és a termelőszövetkezetek beadási kötelezettségének tíz százalékos csökkentését írja elő.

A 18. számú törvényerejű rendelet kimondja az egyénileg gazdálkodó parasztok őszi termésű kapásnövényeikből fennálló beadási kötelezettségének tíz százalékos csökkentését. Mindkét törvényerejű rendelet gyors és hathatós segítség volt az egész parasztság' anyagi jólétének emelése érdekében. Egyben komolyan fellendítette a termelőszövetkezetek és a dolgozó parasztok termelési kedvét ifi, ami a nyárvégi és az őszi mezőgazdasági munkákban, a munka gyorsabb és gondosabb elvégzésében kézzelfoghatóan kifejezésre is jutott.

—■ Nagyjelentőségű határozatot hozott a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az állami begyűjtés többéves rendszeréről, melyet az 1953. évi 27. számú törvényerejű rendelet foglal magában. Az állami begyűjtés többéves rendszerének megalkotása a mezőgazdasági termel es fokozásának egyik legfontosabb feltételét biztosítja, elősegíti a termelés biztonságának megszilárdulását, mert három évre előre állapítja meg a beadási kötelezettségeket.

— A 'begyűjtés új rendszere —egyik legdöntőbb feltétele a mező- gazdasági termelés növekedésének, ami egész dolgozó népünk életszínvonalának hathatós emelkedéséhez fog vezetni.

— Állami és társadalmi rendszerünk szilárdságának bizonyítéka a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényerejű rendelet. Ez a rendelet azckon a sikereken alapszik, amelyeket eddig állami és társadalmi rendszerünk megerősítésében és megszilárdításában elértünk. Pártunk és államunk nevelő és felvilágosító munkája következtében megnőtt dolgozóink öntudata, szorosabb lett a kormánnyal való kapcsolat. A május 17-én megtartott országgyűlési választásokon egész népünk egységesen foglalt állást népi demokratikus államrendünk mellett, szilárdan követi pártunkat és kormányunkat.

— A közkegyelem gyakorlásával a Népköztársaság Elnöki Tanácsa lehetőséget adott, hogy a közkegyelem ben részesültek az alkotmányban biztosított állampolgári jogaikkal teljes mértékben éljenek és munkájúkkal résztvegyenek hazánk építésében és erősítésében.

— Jelentős helyet foglal el a hozott törvényerejű rendeletek sorában a munka törvénykönyvének módosítása.

Ez a törvényerejű rendelet a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének júniusi határozata és a kormányprogramm alapján kiterjeszti a munkásosztály és az alkalmazottak jogait és biztosítja e jogok törvényes védelmét.

— Jelenlegi formájában a munka törvénykönyve nagy lépésekkel visaí előbbre fejlődésünket, a kormány- programmban Lefektetett alapelvek gyakorlati megvalósításával — mondotta befejezésül Darabos Iván.

Az országgyűlés a beszámolóban foglaltakat tudomásul vette.

A Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója

Elnöki megnyitójában megemlékezett Lenin halálának harmincadik évfordulójáról:

— Ma harminc éve halt meg Vlagyimir Iljics Lejiin — mondotta. — Marx és Engels ügyének lángeszű továbbfolytató ja, a nemzetközi forradalmi és munkásmozgalom nagy stratégája, akinek vezetése alatt az orosz munkásosztály megteremtette nagy Kommunista Pártját és a dolgozó parasztsággal szövetségben győzelemre vitte a szocialista forradalom ügyét, megterem tette a dolgozók első szocialista államát, a felszabadító Szovjetuniót.

— Lenin tanításai legyőzhetetlen fegyvert adtak a tőkés kizsákmányolás, a gyarmati elnyomás ellen,

a szocializmusért és a békéért harcoló dolgozók kezébe. Eszméi világítótoronyként mutatják az utat a kapitalista kizsákmányolás és az idegen elnyomás alól örökre felszabadult népi demokratikus országok népei számára a szocializmus felé.

— Mi, magyar dolgozók soha el nem múló hálával zártuk szívünkbe a nagy Lenint, az ő nyomdokain haladó szovjet népet, amelynek fel- szabadulásunkat, nemzeti függetlenségünket és békénket köszönhetjük. Javasolom, hogy halálának harmincadik évfordulóján felállással áldozzunk a nagy Lenin emlékének. (Az országgyűlés tagjai felállással emlékeztek meg a nagy Leninről.)

Törvényjavaslatok, bejelentések

Rónai Sándor elnök ezután közölte, hogy Apró Antalnak, a miniszter- tanács elnökhelyettesévé történt meg választása folytán az alkotmány 19. szakasza értelmében az Elnöki Tanácsban megüresedett helyre új tagot kell választani. Bejelentette, hogy a Magyar Függetlenségi Népfront Elnöksége az Elnöki Tanácsban megüresedett helyre Szekfű Gyula képviselőt javasolja.

Az országgyűlés a Magyar Függetlenségi Népfront elnökségének javas latéra Szekfű Gyula képviselőt az Elnöki Tanács tagjává egyhangúlag megválasztotta.

Ezután Erdei Ferenc igazságügy- miniszter benyújtotta a Magyar Nép- köztársaság bírósági szervezetéről, továbbá a város és községgazdálkodási minisztérium felállításáról szóló törvényjavaslatokat.

Az országgyűlés elrendelte a javaslatok kinyomtatását és szétosztását, s előzetes tárgyalás és jelentés céljából mindkét törvényjavaslatot az országgyűlés jogi bizottsága elé utalta.

Házi Árpád, az ÁÉK elnöke benyújtotta a lakosság bejelentéseinek elintézéséről szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés elrendelte a javaslat kinyomtatását és szétosztását, s előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából a javaslatot kiadta a jogi bizottságnak.

Rónai Sándor elnök ezután javaslatot tett a legközelebbi ülés idejére és napirendjére.

Javasolta, hogy az országgyűlés leg közelebbi ülését január 22-én, pénteken délelőtt 10 órakor tartsa s annak napirendjére tűzze ki:

1. Az 1954. évi népgazdasági terv ismertetését;

2. a lakosság bejelentéseinek elintézéséről szóló törvényjavaslat tárgyalását;

3. a Magyar Népköztársaság bírósági szervezetéről szóló törvényjavaslat tárgyalását.

Az országgyűlés a napirendi javaslatot elfogadta.

Az országgyűlés csütörtöki ülés* ezzel végétért,