Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-22 / 18. szám

N Ä P E Ö

1954 JANIJA* 22

Gerő Ernő elvtárs beszéde Lenin halálának 30. évfordulóján az Operaházban rendezett gyászünnepségen

. — Harminc évvel ezelőtt költözött el aiz élők sorából korunk legnagyobb émbere, a munkásosztály, a dolgozó parasztság, a szabadságra áhítozó a függetlenségükért küzdő népek lángeszű vezére, Vlagyimir Iljics Lénin. És minél távolabbi a nap, amelyen a nagy Lenin eltávozott tőlünk, annál élőbb valóság Lenin!

— Lenin tovább él eszméiben, alkotásaiban! Lenin- él száz és százmilliók szívében: a Szovjetunióban és a. hatalmas Kínai Népköztársaságban, Korea népének az imperialista agresszió elleni harcában, cl a népi demokráciákban. Lenin nemcsak él! Lenin müvében nő, mindent legyőző erővé válik!' Leniin megtestesült a szocializmus és a demokrácia nyolcszázmilliós szabad táborában! Lenin él a kapitalista és gyarmati elnyomás, a kizsákmányolás igájában sínylődő milliók vágyadban, harcaiban,, leg szeiitebb törekvéseiben!

,-V A legutóbbi félévszázad történelme kézzelfoghatóan bizonyítja, mennyire igaza volt Lenin nagy előd jenek, a tudományos szocializmus megalapítójának, Marx Károlynafc amikor azt mondotta, hogy az eszmék törtónelemformáló erővé válnak, ha áthatják a milliós tömegeket, ha a tömegek magúkévá teszik ökot. Lenin eszméi azért válhattak és váltak valóban hatalmas történelmet formáló erővé, mert ezekben

. eszmékben a munkások és pare.--ztok igazsága, az elnyomottak és a kizsákmányoltak, a hazájukat és függetlenségüket szerető népek igazsága tudományos megalapozottsággá! és ugyanekkor mindenki számára érthetően jutott kifejezésre.

•*— -Lenin alapozta meg elméletileg, politikailag és szervezetileg s hozta létre azt a pártot, amelyhez fogható még n.em volt a történelemben. A pártot, aniely ma is minden forradalmi munkáspárt példaképe: a bolsevikóik: pártját, a Szovjetunió Kommunista Pártját! Azt a pártot, amely Lenin szavaival élve,, „korunk esze, becsülete, lelkiismerete!“

— Lenin készítette elő és vezette győzelemre azt a forradalmat, amilyet anmakelőtte nem ismert a tör- téideiem: a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat, a szovjet szocialista forradalmat, minden idők legnagyobb, legmélyebb és következményeiben legjelentősebb forradalmát, á imply a világtörténelem új korszakát nyitotta meg.

— Lenin rakta le az alapjait annak az újtípusú államnak, amilyet addig nem ismert a történelem! Lenin a, szovjet szocialista állam, a munkások és parasztok szovjet államának atyja, azé az államé, amely a munkásosztály és a dolgozó parasztság testvéri szövetségére épült és amelyben a vezető szerep a munkásosztályé.

— Lenin eszméi, működése, tevékenysége nyomán döntő fordulatot tett áz emberiség történelme. Ha összehasonlítjuk a jelenlegi világhelyzetet azzal a helyzettel, amikor Leiiiin a történelem porondjára lépett vagy' a harminc évvel ezelőttivel, amikor Lenin eltávozott tőlünk, mindenki számára nyilvánvaló, hogy Lpüin eszméi nyomán alapjában vállövéit meg a világ arculata. Lenin hadffliátatlan eszméi világtörténelmi győzelmet arattak.

— Alig néhány évtizede még a kizsákmányolás és a népelnyomás sötét erői tartották osztatlanul hatalmukban a földikerékséget, ma pedig aviliág lakosságának egyharmada, élén a kommunizmust építő Szovjetunióval, saját kezében tartja sorsának irányítását, s szabad és független. hazában, békés alkotó munkával építi verőfényes jövőjét.

— Leninnek jutott az a megtisztelő feladat, hogy Marx-Engels örökségét megvédje az opportunistákkal, p munkásosztály árulóival szemben Lenin azonban nemcsak megvédte Mal-x-Engels örökét, nemcsak visszaállította a marxizmus forradalmi lényegét, hanem továbbfejlesztette a marxizmust, az új viszonyoknak, az imperializmus és a szociális forradalmak korának megfelelően. Ezért méltán nevezte Lenin leghűségesebb tanítványa és ügyének folytatója. Sztálin a leninizmüst az imperializmus’ és a szociális forradalmak kora marxizmusának.

— Lenin feltárta az imperializmus fekélyeit és kibékíthetetlen belső ellentmondásait. Marx Károly „Tőké“ jenek alaptételeire támaszkodva, Lenin megalkotta a kapitalizmus utolsó szakaszának, a halódó kapitalizmus, az imperializmus átfogó, egységes elméLetét. Az imperializmust elemezve Lenin felfedte a kapitalizmus egyenlőtlen fejlődésének törvényét az imperializmus korszakában és felállította történelmi jelentőségű tételét arról, hogy az imperializmus korszakában a . szocialista forradalom nem győzhet egyszerre az egész világon, ellenben igenis lehetséges a

munkásosztály, a szocialista forradalom győzelme egyes egymagukban álló kapitalista országokban. Lenin e zseniális tétele volt az elméleti és gyakorlati alapja a szocializmus győzelmének a Szovjetunióban!

— Lenin feltámasztotta Marx Károlyinak, proletárdiktatúráról szóló tanítását, amelyet a 11. internacio- nálé opportunistái eltemettek s azt a leninizmus magjává tette. Lenin továbbfejlesztette a proletárdiktatúráról szóló tanítás, s az új viszonyoknak, és az új tapasztalatnak, a szovjet tapasztalatának megfelelően szélesen megalapozta ezt a tanítást. Megalapozta a proletárdiktatúráról szóló elméletét, naint a rminkásosz- tály és a parasztság milliós tömegeinek osztályszövetségét, melyben a vezető szerep a munkásosztályé, mint a demokrácia legmagasabb formáját, miint a szocialista demokrácia megvalósulását. Lenin kimutatta, hogy a proletárdiktatúra minden országban, amely át akar térni a kapitalizmusról a szocializmusra, elkerülhetetlen. A munkásosztály győzelme a népi demokráciákban Lenin e tételének fényes bizonyítéka. Lenin fedezte fel, hogy a proletárdiktatúra legtökéletesebb formája a szovjet forma.

— Lenin kapcsolta össze az elnyomott nemzetek és gyarmati népek felszabadító harcát és nemzeti forradalmát a szocialista proletáriátius forradalmával, ö hozta létre a nemzeti és gyarmati országok népeinek forradalmáról szóló tainitást.

—- Lenin alkotta meg, nagy elődeire, Marxra és Engelsre támaszkodva, a porletáriátus vezető szerepéről szóló tanítást. Ö hozta létre a munkás- osztály forradalmi pártjának elméletét, amely nélkül a munkásosztály, a forradalom győzelme, az elnyomottak győzelme, nem lehetséges..

— Lenin és a lenimizmus eszméi nem könnyen, nem simán, nem maguktól győzedelmeskedtek, kemény, szívós küzdelemben, a párt, a munkásosztály, a nép mindennemű ellenségeivel való élet-halál harcban diadalmaskodtak, Lenin vezetésével. Lenin halála után a Szovjetunió Kom munista Pártjának Központi Bizottsága, élén Sztálinnal, megvédelmezte Lenin hagyatékát, eszméit, művét a néD ellenségeivel szemben, továbbfejlesztette Lenin tanítását, megszervezte a szocializmus teljes győzelmét a Szovjetunióban, biztosította a Szovjetunió, a szabadság erőinek győzelmét a fasiszta barbárság felett, s megindította az átmenetet a Szovjetunióban a szocializmusból a kommunizmusba!

— Mi sem bizonyítja kézzelfoghatóbban a haladó forradalmi eszmék jelentőségét a népek sorsának alakulására, mint a mi országunk, Magyarország legújabb történelme. Hol völna ma Magyarország a leni- nizmus, a halhatatlan Lenin eszméi és ez eszmék győzelme nélkül? Elmaradott. elnyomott, az imperialista nagyhatalmaktól függő ország volna. Megmaradt volna a „három millió koldus" országának, a nyomor és a munkanélküliség országának! Munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, értelmiségünk, egész népünk a tőke és a nagybirtokosok igáját nyögné.

— A nagy Lenin győzhetetlen tanításának. a Lenin létrehozta hatalmas Szovjetuniónak, a Szovjetunió népei áldozatos harcának, a Lenin teremtette Szovjetunió Kommunista Párt.iának köszönhetjük, hogy szeretett magvar hazánk ma nem elmaradott szolga-ország, hogv Magyarország ma szabad, független és erős.

— Magyarország szabad ország' Ez azt jelenti, hogy országunkban néni demokratikus rendszer van, a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosz*á’v állsmhata'ma, hogy az államhatalomban nincsen többé helye a kizsákmányolóknak.

— Magyarország független ország1 Ez azt jelenti, hogy országunk bélés külpolitikáiéban csakis és kízáró- 'ag a nép érdekei érvényesülnek, a nép érdekei határozzák meg államunk. kormányunk politikáját, nem

idegen érdekek, mint ahogyan ez századokon át történt.

— Magyarország erős ország! Ez nemcsak azt jelenti, hogy van védelmezőnk, a mi néphadseregünk. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy népünk soha még nem volt annyira egységes, mint manapság, mert a kizsákmányolókat nemcsak a hatalomból vetettük ki, hanem szerepük a népgazdaságban is a minimumra zsugorodott. De erős Magyarország azért is, mert egész népünk, élén a mi nagyszerű munkás- osztályunkkal, teljes mértékben helyesli, támogatja pártunk, a . Magyar Dolgozók Pártjának és kor-; Hiányunknak politikáját, a szocializmus építésének politikáját, azt a

politikát, amely a szocializmus építését a legszorosabban összekapcsolja a dolgozó nép életszínvonalának emelésével. Magyarország erős, mert hatalmas nemzetközi összefogás részese, mert a történelem folyamán Magyarországnak még soha nem voltak olyan hatalmas és őszinte barátai, mint manapság. Országunk erős, mert pártunk és kormányunk politikája, amely munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, tehetséges értelmiségünk, egész népünk gyorsabb anyagi és kulturális felemelkedését, s a béke megőrzését szolgálja, olyan szilárd nemzeti egység alapját teremtette meg, amilyen elképzelhetetlen volt a régi Magyarországon.

— Párt, kormány és nép soha nem volt olyan egységes, soha nem forrott annyira össze Magyarországon, mint éppen most, amikor Lenin tanításának szellemében, fejlődésünk új szakasza követelményeinek megfelelően építjük a szocializmust országunkban.

— És ha munkásosztályunk, népünk, országunk az utóbbi évek folyamán, hazánknak a fasiszta járom alól történt felszabadítása óta eltelt néhány esztendő leforgása alatt, — pártunk vezetésével — hatalmas eredményeket ért el, ha megteremtettük munkásosztályunk egységét, ha megszilárdítottuk a munkás-paraszt Szövetséget, ha sikeresen befejeztük az újjáépítést s ezután új üzemek tucatjait, új szocialista városokat hoztunk létre, ha országunkat ipari országgá fejlesztettük, s ipari termelését a régi Magyarország ipari termelésének három és félszeresére emeltük, ha sikeresen elindítottuk útjára a kultúrforra- dalmat —, úgy mindezt annak köszönhetjük, hogy hívek voltunk a nagy Lenin tanításához. Megértettük és alkotó módon tudtuk alkalmazni ezt a tanítást és Lenin ügye folytatójának, Sztálinnak a tanítását a magyar valóság sajátságos viszonyai közepette. A Magyar Dolgozók Pártja képes volt leleplezni és elszigetelni a munkásosztály, a magyar nép ellenségeit, s maga köré gyűjteni, zászlaja alatt tömöríteni a dolgozó nép túlnyomó többségét. Ez a nyitja annak is, hogy munkásosztályunk, pártunk vezetésével, szövetségben a dolgozó parasztsággal, megszerezte az osztatlan hatalmat országunkban s ezt a hatalmat hó- napról-hónapra, évről-évre Lobban megszilárdítja. Ez nem utolsó sorban a magyarázata annak is, hogy a még nemrég lenézett és elszigetelt Magyarország, ma a szabad népek nagy családjának megbecsült, egyenrangú tagja!

— És ha elkövettünk hibákat, mint ahogy elkövettünk, s ezt nyíltan ország-világ előtt feltártuk, ez azért voll, mert olykor nem értettük meg elég mélyen és átfogóan a leninizmus szellemét, azt, hogy a marxizmus nem dogma, hanem a cselekvés vezérfonala. Hogy nem egyes tételeket kell átvenni a marxizmusból, hanem a mindenkori helyzetet önállóan, konkrétan kell elemezni, s az elemzés eredményétől függően, az összes meghatározó elemeket mérlegelve, a lényegest a lényegtelentől megkülönböztetve, a helyzet különlegességét és sajátosságát' kiemelve, kell Marx—Engels— Lenin—Sztálin egyetemes érvényű tanítását alkalmazni, s kidolgozni a párt, a munkásosztály politikáját. Vétettünk a marxizmus—leninizmus 3 követelménye ellen például akkor, amikor túlhajtva a szocialista iparosítás politikáját, elszigetelten kezeltük a szocializmus építésének kérdését a munkásosztály, a dolgozók életszínvonala állandó emelkedésének kérdésétől. Vétettünk a leninizmus e követelménye ellen akkor is, amikor elhanyagoltuk a mezőgazdaság megfelelő fejlesztését s ezzel megsértettük a népgazdaság arányos fejlődésének törvényét. — Ugyanekkor nem vettük megfelelően figyelembe Leninnek azt a tanítását, hogy a szocializmus építése a mezőgazdaságban hasonlíthatatlanul lassabban kell, hogy előrehaladjon és haladhat előre, mint az iparban. Lenin mondotta az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt X. kongresszusán: „Ha a kommunisták közül bárki is arról álmodozott, hogy három év alatt át lehet alakítani a kisüzemű mezőgazdaság gazdasági alapját, gazdasági gyökereit, az természetesen fantaszta volt.“

— De éppen a marxizmus—leninizmus, a nagy Lenin tanítása segített bennünket abban, hQgy felismerjük, feltárjuk és gyorsan kijavítsuk a hibákat. Helyesen cselekedtünk, s Lenin tanításának szellemében jártunk el, amikor nem törődve azzal, hogy az imperialisták kihasználhatják a mi őszinte önbírálatunkat, bátran, nyiltan szembenéztünk az igazsággal. Nem titkoltunk el semmit, pártunk, munkásosztályunk, népünk előtt. Lenin azt hirdette: „Nem kell eltitkolnunk hibáinkat... ha nyiltan megmondjuk a munkásoknak: igenis, hibákat követtünk el — ez azt jelenti, hogy a hibák nem fognak megismétlődni.“

— Lenin tanításának szellemében járt cl pártunk és kormányunk, amikor a szocializmus építésének új szakaszában a munkásosztályra, a népre támaszkodott és támaszkodik s minden rendelkezésére álló eszközzel igyekszik felkelteni a legszélesebb tömegek aktivitását. „Mi azt akarjuk — mondotta Lenin, -— hogy a kormány saját országa közvéleményének ellenőrzése alatt álljon.“ Lenin azt tanította, hogy az állam ereje a tömegek öntudatában rejlik, hogy az állam akkor erős, ha a tömegek mindent tudnak, mindenről véleményt tudnak alkotni és mindent tudatosan tesznek. Mi híven követtük és követjük a nagy Leninnek e bölcs tanítását. Mi megtehetjük ezt, mert államunk a nép állama, mert kormányunk a nép kormánya, mert pártunk a munkásosztály, a dolgozó nép pártja! Mi megtehetjük azt, amit nem tehet meg semmiféle burzsoá kormány: nyiltan beszélgethetünk népünkkel, egész munkánkat népünk ellenőrzése alá helyezhetjük. Ezt megtettük s meg fogjuk tenni a jövőben is.

— Lenin tanításának szellemében járt-el pártunk és kórmányunk, amikor határozottan irányt véve az egyénileg gazdálkodó parasztoknak, mezőgazdasági termelőszövetkezetek ben, szigorú önkéntes alapon való egyesítésére, teljes mértékben számolt azzal Is, hogy a jelenlegi helyzetben (és még huzamos időn keresztül) mezőgazdaságunkban túlsúlyban vannak az egyéni gazdálkodást folytató parasztok, s hogy parasztságunk sorában különösen fontos szerepet tölt be a középparasztság. A mi jelenlegi helyzetünkben teljes mértékben érvényesül Leninnek az a nagyfontosságú útmutatása, hogy: „A szocialista államnak rendszeresítenie kell a parasztság legmesszebbmenő támogatását, főleg a középparasztoknak a városi ipar termékeivel, különösen pedig tökéletesített mezőgazdasági munkaeszközökkel, vetőmagvakkal és a termelés fejlesztését, továbbá a parasztok életének és munkájának biztosítását célzó mindenféle anyagokkal való ellátása terén.“

— A jelenlegi helyzetben, továbbá, feltétlenül figyelembe kell vennünk és figyelembe is vesszük Lenin tanítását, amely szerint: „Kis földművelőnek, amíg kisföldművelő marad, olyan serkentésre, lökésre, bátorításra van szüksége, — amely megfelel gazdasági alapjának, vagyis a kisüzemi különálló gazdaságnak.“ Fártunk és kormányunk Lenin e tanításának szellemében járt el, amikor számos intézkedést, az intézkedések egész rendszerét valósította és valósítja meg, melyek nemcsak a termelőszövetkezeti parasztság támogatását szolgálják, hanem serkentik, bátorítják az egyénileg gazdálkodó kisföldművelőket is arra, hogy jobban, eredményesebben gazdálkodjanak, hogy többet termeljenek, mert több, jobb munkájuk gyümölcsét maguk fogják élvezni, s ugyanakkor többtermelésük segít a városi lakosság jobb, bőségesebb ellátásában is.

— Lenin tanításának szellemében járt el pártunk és kormányunk, amikor országunkat a béke híveinek a Szovjetunió-vezette hatalmas táborba felsorakoztatta, Lenin politikája, a bolsevik párt és a szovjet kormány politikája, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének pillanatától kezdve a béke politikája volt és az is maradt. A Szovjetunió mérhetetlen népszerűségének magyarázata az egész világban nem utolsó sorban ez a következetes lenini—sztálini békepolitika, Lenin állapította meg, hogy „ ... a föld lakosságának óriási többsége helyesli békepolitikánkat. Ez azt jelenti, hogy szövetségeseink száma nőttön nő minden országban." Ki tagadhatja, hogy Leninnek igaza volt. E békepolitikának alapja az a lenini tétel, hogy a szocialista világ és a kapitalista államok békésen együttműködhetnek egymással, ha a kapitalista államok vezető körei ezt akarják, ha nem utasítják el ezt az együttműködést. De Lenin azt is hirdette, hogy a tőkés országokban a kormányok és a népek között a béke és a háború kérdésében meghason- lás van s ezért segíteni kell a népeknek abban, hogy a háború és a béke kérdéseibe beleavatkozhassanak.

— A leninizmus, Lenin eszméi győzelmének egyik legkézzelfoghatóbb bizonyítéka napjainkban, hogy a népek nem akarnak többé tétlen szemlélői lenni a háborús uszító imperialista köröknek a béke aláásá- sát, a háború kirobbantását célzó mesterkedéseinél. Bele akarnak avatkozni és beleavatkoznak a háború és a béke kérdéseibe. Ezen az alpon jöhetett és jött valóban létre a béke híveinek az a hatalmas világot átfogó mozgalma, melyhez hasonlót kiterjedésében, szervezettségében, eddig nem ismert a történelem. Természetesen, a béke hívei távolról sem valamennyien leninisták, kommunisták. A világbékc mozgalom hatalmas ereje éppen abban rejlik, hogy benne egyesülnek összeolvadnak, összefonódnak a béke híveinek sok százmilliós tömegei, a legkülönfélébb társadalmi osztályok, politikai pártok, társadalmi szervezetek, vallási felekezetek hívei és képviselői a földkerekség minden részéről. Nem véletlen azon ban, hogy ilyen szervezett, átfogó, erőteljes békemozgalom, amellyel kénytelenek számolni az imperialista körök is, csak az utóbbi években jöhetett létre. Akkor alakulhatott ki, amikor a világbékemozgá- lom olyan államok egész sorának békepolitiká.iára támaszkodhatott és támaszkodhat, amelyeket a marxiz- mus-leninizmus eszméi vezérelnek, köztük olyan hatalmas államokéra, mint a kommunizmust építő Szovjetunió és a nagy Kínai Népköztársaság.

— Lenin és Sztálin tanításának diadalmas megvalósítását mi sem teszi nyilvánvalóbbá, mint a Szovjetuniónak és a Kínai Népköztónsa- ságmEik, e két hatalmas ál,Iámnak, a világ együttvéve legnagyobb kiterjedésű és legnépesebb kél országának újtípusú, új alapokon, az elvek, a célok és az érdekek közösségén nyugvó megbonthatatlan barátsága. Ez a barátság új helyzetet teremtett a világpolitikában, megváltoztatta a nemzetközi erőviszonyokat a béke, a haladás, a demokrácia, a szocializmus erőinek javára. Olyan új erő jött létre, amelyet senki nem hagyhat figyelmen kívül, amellyel mindenkinek számolnia kell, aki szilárd, reális talajon akar haladni. S bármennyire makacskodjamaik Is bizonyos imperialista körök, bármennyire próbáljanak úgy tenni, mintha az új népi Kínáról nem vennének tudomást, rém kétséges: az ötszáz miilliiós Kína, szoros barátságiban a Szovjet- inióval cs a népi demokráciáikkal, atézitk, fejlődők, s a világ :.gyilk legfontosabb tényezőjévé lett.

A Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság nagy, megbonthatatlan barátsága, a Szovjetunió és a népi demokratikus országok között kialakult újtípusú, a kölcsönös segítésen és a népeik közös érdekein alapuló szoros együttműködés, a segítség, minden politikai feltétel és a belügy ekbe való beavatkozás árnyéka nélkül, a megsegíte.t ország függetlenségének teljes tiszteletben- tartósáva! s az egyenjogúság elvének, szigorú betartásával, — mindez elképzelhetetlen, mindez lehetetten lenne Lenin és a leninizmus eszméi, Lenin tanítása nélkül. Az országoknál?, az államoknak, a népeknek ez az új viszonya egymáshoz, Lenin halhatatlan eszméinek legnagyobb diadala.

— A Szovjetunió ikorrnáinya Le- nÍR-Sztáliin széliemében folytatott bókepoiitnkájának, a szocialista és a demokratikus tábor országai bé- kepoliitikájának és az erre támaszkodó nagy nemzé.iközi békemozga- iomnak köszönhető, hogy az utóbbi évben a nemzetközi feszültségben bizonyos enyhülés következett be- Ez kifejezésre jutott mindenekelőtt a véres koreai háború beszüntetésében s abban, hogy az imperialista körök agressziós cselekedetei es a melegháborút előkészíteni hivatott hidegháborús szellem kénytelen- kel letten kezd hátrálni a népek akarata, a tárgyalások szelleme előtt. A Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének, Ma.tein.kov elvtársn.alk a •szovjet kormány nevében közel egy évvel ezelőtt tett azon nagyjelentőségű nyilatkozata, hogy nincsen olyan nemzetközi vitás kérdés, beleértve a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok közötti vitás kérdésüket is, amelyeket ne lehetne tárgyalások útján rendezni, mély hatást gyakorolt a nemzetközi közvéleményre. Ez a nyilatkozat, valamint a szovjet kormány és a Kínai Népköztársaság • kormányának további megnyilvánulásán és cselekedetei, a béke megszilárdítása és a nemzetközi feszültség csökkentése érdekében, új folyamatot indítottak el nemzetközi viszonylatban; ha(Folytatás a 3. oldalon)