Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-17 / 14. szám
N A P C ö 1W4 JANTAB r» Ú ttfirőhiradő ! A varsádi úttörő pajtások vidáman töltik a téli szünetet. Nemcsak ródlizás közben gyűlnek azonban öejze, hanem az. iskolában is tartanak közös foglalkozást. A foglalkozások témája leginkább valami érdekes játék. Közös moziiátogalásokat is szerveznek. A téli szünetben látták sz angol—magyar mérkőzés rőt készült filmet és a pajtások lelkesen tapsoltak a gólok után. mesrfcledkezve arról, hogy moziban vannak. Nemrég gyönyörködtek a Maximka című filmben Is. Az úttörőcsapatnak külön kis könyvtára van, amelynek köteteit szívesen olvassák a pajtások. Előfordult. hogy aki meghűl közülük és szobafogságra ven ítélve, esetleg ágybanrnaradt. annak könyvet visznek. hogy ne unatkozzék. * A kölesdi pajtásak vasárnaponként jönnek össze, részben komoly, részben játékos foglalkozásra. Sokat olvasnak ők is. A hetónkéot kétszer megtartott könyvtári napon egymásnak adják a kilincset a hónuk alatt könvvvel érkező és távozó pajtások. Úgy tervezik, hogy a téli szünet végén klubestet rendeznek. Erre az ünnepélyes alkalomra minden osztály úttörői külön készülnek. így a műsorszámok nem f a pnu-v.-.'-k, hanem a tanítók részére is meglepetések lesznek. • * A téli szünelb^n sem lettek hűtlenek a bátaszéki ú hl örök az otthonhoz. Sűrűn ellátoga tnak és pattog a ping-pong labda, komoly arcok hajolnak a sakktábla fölé. > ■ Az iskola 200 kötetes könyvtára sem áll kihasználatlanul. Szorgalmasan olvasnak a pajtások, hogy ezzel is gyarapítsák ismereteiket. Nemrégen síkirándulást szerveztek az Orbán-hegy- re. Aki nem tudott síelni, az természetesen ródlit vitt, de nem maradt le a vidám, félti mulatságról. A pajtások közül néhány an vállalkoztak, hogy bekeretezik a mintegy 50 darab képet, amelyet nevelőik gyűjtöttek össze az Iskola díszítésére. Ezek a pajtások már megkezdték a munkát és délutánonként ügvesen, szorgalmasan keretezik egyik képet a másik után. Hasznos tanácsok A legtöbb szobanövény a túlöntözés, vagy rendszertelen öntözés következtében pusztul el. Különösen káros a túlöntözés, ha meghűléssel jár együtt: ilyenkor szinte biztos a gyökérzet elrothadása. Naponta egyszer keld öntözni a soklevelű, dús növényt, ha meleg helyiségben tartjuk. A kislevelű, gyérebb gyö- kérzetű, vagy a nagy víztartalmú növényeket elég két- háromnappT’k'W öntözni meleg szobában. Hideg szobában azonban egy- vagy kélhe.i alapos megöntözés is elegendő. * Az ablaküveget legkönnyebben benzinnel tisztíthatjuk. A piszkos üveget a portó! előbb megtöröljük, aztán benzines ruhával jól lemossuk. Majd száraz ruhával (nem újságpapírral! átdörzsöljük. Előnye a benzinnel való tisztításnak, hogy gyorsabban elkészülünk és az üvegei sem karcoljuk össze a papírral. Néhány iótanács a dolgozó nőknek Tanuljunk meg gyorsan, könnyen szabni ni. Mai számunkban egy ujjamlnta szerkesztését mutatjuk be: veszünk egy fél ív r csomagolópapírt. A papír szélétől 10 centiméterre húzunk egy vízszintes vonalat és ettől a vonaltól 2x2 részt níérünk, és vízszintes vonallal kötjük össze. A papír közepén egy függőleges vonalait húzunk. Ettől a középvonaltól jobbra és balra 2x3 és fél részt mérünk, tehát 4 függőleges vonalat húzunk. A felső vízszintes vonaltól lemérjük a könyökvonalat és az ujja egész hosszát, és mindkét mérőnél vízszintes vonalait húzunk. A könyökvonal első függőleges vonalán fél részt, a harmadikon peoiig egy részt mérünk. Az ábrán bemutatott rajz szerint összekötjük és megkaptuk a jobb felső- és alsó-ujja szabásmintát. Mához egy hétre a japánruha szabásmintáját fogjuk közölni. Hópelyliecske meg a róka Élt egyszer régen egy öreg apó, meg a felesége. Velük élt az unokájuk, akit Hópely kecskének hívtak. Pajtásai az erdőbe készültek bogyókat szedni és hívták, hogy jöjjön velük. Nagyapó, meg nagyanyó csak nagy rimánkodds után engedték elmenni a kisleányt, s a lelkére kötötték, hogy el ne 'maradjon a társaitól. Mikor az erdőbe értek, s bogyókat szedtek, Hópelyhecske először csak egy bokor- nyi távolságra, azután már egy-egy fatávolságnyira maradt el pajtásaitól. Egyszer csak észrevette, hogy egyedül van. Keresték a társai, kiabáltak mindenfelé: — Hópelyhecske! — merre vagy? Hópelyhecske merre tűntél? De Hópelyhecske nem hallotta a kiáltást. Amikor késó este lett, felmászott egy fára és keserűen sir- dogált: — Ühű, brühü! Volt nagyapónak, meg nagy anyának egy kis unokája, ühü, brühü, aki elment pajtásaival az erdőbe... és otthagyták Hópelyhecskét... ühü, brühü! Meghallotta Hópely- hecske panaszát m medve. — Miért sírsz kislány? — kérdezte. — Hogyne sírnék édes medve koma, amikor nagyapóék egyetlen unokája nagyok, a társaim kicsaltak az erdőbe és itthagy tnk egyedül.. . — Gyere csak le a fáról, majd én hazakísérlek. — Nem megyek veled édes medve koma, mert félek, hogy megeszel. A medve továbbment, Hópelyhecske tovább sirdogált: — Ühü, brühü! Arra jött a farkas, meghallotta Hópelyhecske panaszát. — Miért sírsz kislány? — kérdezte a farkas. Hópelyhecske neki is elmondta történetét. — Gyere csak le a fáról, majd én haza- kisérlek. — Nem megyek veled farkas koma, félek, hogy megeszel. A farkas tovább xnent. Hópelyhecske tovább sirdogált. — Ühü, brühü..; szegény Hópelyhecske... ühü, brühü! Meghallotta a róka Hópelyhecske panaszát és így szólt: — Gyere csak le a fáról, majd én hazakísérlek. A kislány erre lemászott a fáról, felült a róka hátára és hazaszáguldottak. Ami kor a kunyhóhoz értek, a róka a farkával megkopogtatla az ajtót. — Ki van odakint? — kérdezte az öregember. — Én vagyok, róka... — felelte — hazahoztam az unoká dat! Beengedték a rókát a házba, hellyel kinálk, dédelgették a drá ga vendéget. Hálából minden jót, tejet, tojást, túrót raktak eléje. A róka telhetetlen volt és így szólt: — Hálából két zsáknyi tyúkot adj nekem, hozd ki majd a tisztásra. Nagyapó erre eirvífc zsákba egyetlen tyúkot tett, a másikba kutyákat dugott. Kivitte a két zsákot a tisztásra, a megbeszélt helyre, ahol már várt rá a róka. Az öreg kibontotta azt a zsákot, amelyikben a tyúk volt. A róka épp rá akart ugrani, amikor nagyapó kinyitotta a másik zsá kot is. A kutyák meglátták a róka farkát és nekiugrottak. A róka meg úgy megijedt, hogy az erdő legsűrűjébe futott és máig sem mer előjönni onnan. JJ l-vye' P fe&vx ' 7 7 Iregszemcse zavarban van melyik dicsőbb s szebb tett: Megye-első s országosan a kilencedik lett? Tamásiban vigalom van jól járnak a traktorok, az uj ev uj agronómnst. Sárpilise 11 erről be- // [ Józsi, Pista, Miska, első lett a Gáácsos Pir I ____! É | pUNOTNTGTO ú I Uuivw,tlN I bvUní '' ivAs'k. i Kölesdeu egy szegény traktor elmerült a hóban, s a varsádi gépállomás azt hiszi, ez jól van. Szedresen van gépalkatrész, a hiányuk semmi, de mint tavaly, a javítás csak ucni akar menni. Dunaszcnfgyorgy igaz jellem kitart elve mellett, tavalyelőtt ntolsó volt. most is utolsó lett. _r ! Iáét hét mull a a Kánya I>nnaíö!d váron
