Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-15 / 12. szám

NAPtÖ

l»«t» tsvttt** tjj

A Központi Vezetőség határozata az alapszervezeti pártvezetőségek is a pártválasztmányok beszámolási kötelezettségéről, a pártvezetőségek, a pártszerveb űjjáválasztásárol és a III. pártkongresszus küldötteinek megválasztásáról

A Központi Vezetőség kötelezi az atepszervezetefe vezetőségeit, az üzemi, a községi, a hivatali, az intézményi, a kerületi, a járási, a városi, a megyei, a budapesti stb. párt- választmányoka't, hogy a Központi Vezetőség 1953 októberi határozata értelmében számoljanak be végzett munkájukról a párttaggyűiések és a pártértekezletek előtt.

A párttaggyűiések és pártértekezletek válasszák újjá a pártvezetőségeiket, s a vezető pártszerveket:

1954. február í-től 1954. március

13-ig az alapszervezeti vezetőségeket

.1. Az alapszervezet vezetőségének beszámolója, valamint , a vezetőség és a küldöttek megválasztása a párt értekezletre az alapszervezet taggyűlésén történik.

2. A taggyűlést munkaidőn kívül keli megtartani. A 'több műszakban dolgozó üzemek, műhelyek pártszervezetének taggyűlését — ha erre lehetőség van — a műszakok közös szabadnapján tartsák meg. Ha erre nincs lehetőség, a taggyűlést két részletben kell megtartani és a szavazás eredményét összesíteni kell.

3. A beszámoló-vezetőségválasztó taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a pártszervezetben nyilvántartót: párttagoknak legalább kétharmada jelen van. Ha ennél kevesebb párttag jelenik meg, a vezetőségvá- iasztást el kell halasztani s két héten' belül új időpontot kell kitűzni a beszámoló-vezetőségvátasztó taggyűlés megtartására.

4. Szavazati joguk van a pártszervezetben nyilvántartott és érvényes párttagsági könyvvel rendelkező párttagoknak, akik 3 hónapnál hosz s ;abb idő óta nincsenek elmaradva a tagsági járulék fizetésével.

5. Tanácskozási joguk van:

a) a pártszervezetben nyilvántartott és érvényes tagjelölt-igazolvánnyal .rendelkező tagjelölteknek, akik 3 hónapnál hosszabb idő óta nincsenek elmaradva a tagsági járulék fizetésével;

b) a felsőbb pártszervek megbízólevéllel ellátott képviselőinek.

ö. Az alapszervezet vezetőségébe a vezetőség tagjának s a felsőbb pártértekezletre küldöttnek választhatók:

aj az alapszervezet nyilvántartásában szereplő párttagok;

b) a területi alapszervezet vezetőségi tagjának olyan párttagok is megválaszthatok, akik bár üzemi, hivatali vagy intézményi pártszervezethez tartoznak, de az illető alap szervezet területén laknak;

c) pártértekezdetre és kongresszusra küldöttnek Választhatók azok a párttagok is, akik nem az illető pártszervezetben vannak nyilvántartva.

7. A beszámoló és vczctöségválaszl.o taggyűlésnek két napirendi pontja legyen:

a) a pártszervezet vezetőségének beszámolója (általában a titkár tartsa meg) a végzett munkáról és a további feladatokról: a beszámoló feletti vita, a határozati javaslat megvitatása s a határozati javaslat elfogadása (a határozati javaslatnak rövid elvi bevezetőt is keli tartalmaznia arról, hogy a taggyűlés a lelépő vezetőség politikai vonalával és. gyakorlati tevékenységével általában egyetért-e. Ezen túlmenően konkrét intézkedéseket tartalmazzon):

b) a vezetőség és a küldőitek megválasztása a fölsőbb pártertekez- létre.

8. Az alapszervezet vezetőségének beszámolóját a vezetőség előzetesen tárgyalja meg. Ha valamelyik vezetőségi tagnak a vezetőségi ülésen kifejlett álláspontját a vezetőség elutasítja és ő véleményét továbbra is fenntartja, azt a taggyűlésen kifejtheti.

B.

A jelölés és a választás

AZ AliAPSZERVEZKT TAGGYŰLÉSÉN

1 A taggyűlés nyílt szavazással megválasztja:

a) a taggyűlés elnökét és a 3—11 tagú elnökséget (azokban a pártszervezetekben, ahol a tagjelöltek száa párt valamennyi alapszervezetében, taggyűlésen;

1954 március 14-től március 27-ig a pártválasztmányokat a járási, a városi és a budapesti kerületi párt- értekezleteken, továbbá azokban az üzemekben, hivatalokban és intézményekben, ahol 500-nál és azokban a községekben, ahol 300-nál magasabb a párttagság száma, pártértekezleteken ;

1954 március 28-tól április 7-ig a pártválasztmányokat a budapesti és a megyei pártértekezleteken. Ezeken meg kell választani a küldötteket a pártkongresszusra is.

ma összesen 10-en alul van, csak elnököt) a tanácskozás vezetésére;

b) jegyzőt a jegyzőkönyv vezeté-sére;

c) 3—7 tagú jelölőbizottságot a vezetőségbe választandó tagoknak és a pártértekezlet küldötteinek jelölésére (azokban a pártszervezetekben, ahol a tagok és tagjelöltek szá ma összesen 30-on alul van, nem kell jelölőbizottságot választani);

d) 3—5 tagú iszavazatszedő bizottságot.

Az elnökre, az elnökség tagjaira, a jegyzőkre, a jelölőbizottság és a szavaz átszedő bizottság tagjaira a párttagság tegyen javaslatot.

2. A taggyűlés titkosan választja:

a) az alapszervezet vezetőségét;

b) a szavazati joggal és tanácskozási joggal bíró küldötteket a pártértekezletre.

A taggyűlés megválasztja a párt- szervezet vezetőségét — az egyes vezetőségi tagok funkciójáról azon ban nem dönt.

3. A jelölés és a választás csak a beszámoló feletti vita és a határozati javaslat elfogadása után történhet meg.

4. A jelölés előtt a taggyűlés elnöke bejelenti, hogy a felsőbb pártszerv jóváhagyása alapján a vezetőségbe hány tagot és a felsőbb pártszerv pártértekezletére hány küldöttet választanak.

5. A pártszervezet lelépő vezetősége jelöltnévsort nem terjeszthet be

6. A jelölés módja:

a) Azokban az alapszervezetekben, ahol együttesen 30-nál több a tagok és a tagjelöltek száma, a jelölőbizottság a taggyűlés tanácsko-' zása alatt összeállítja a vezetőségi tagoknak és küldötteknek javasoltak névsorát s azt megvitatja. A beszámoló feletti vita lezárása és a határozati javaslat elfogadása után a jelölőbizottság elnöke ismerteti a jelöltek névsorát, majd átadja ezt a taggyűlés elnökének, A jelölőbizottság javaslatától függetlenül joga van minden párttagnak, illetve tagjelöltnek jelöltet vagy jelölteket javasolni. E jogukra az elnök köteles figyelmeztetni a párttagokat és a tagjelölteket. Az elnök köteles a párttagok, illetve a tagjelöltek által javasolt jelölteket is a jelöltek névsorába felvenni.

b) Azokban az aLapszervezetekben, ahol az összes párttagok és tagjelöltek száma együttesen nem haladja meg a 30-at: a beszámoló feletti vita és a határozat elfogadása után a taggyűlés elnöke ismerteti a taggyűléssel a jelölés módját és felkéri a párttagokat, hogy tegyenek javaslatot az alapszervezet vezetőségébe jelöltekre. Minden jelenlévő párttag, illetve tagjélölt javasolhat jelöltet vagy jelölteket. A párttagok több jelöltet is javasolhatnak, mint ahány vezetőségi tagot kell választani. A jelölések lezárására mind a 30-nál. több, mind a 30-nál kevesebb taggal és tagjelölttel rendelkező pártszervezetek taggyűlésén a jelenlevők közül bárki javaslatot tehet, amiről egyszerű szótöbbséggel döntenek. Az .elnök a párttagok illetve tagjelöltek javaslatát — a javaslatok sorrendjében — köteles névsorba venni.

7. A jelöltek névsorának összeállítása:

A jelölések lezárása után az elnök felolvassa a jelölőbizottság, illetve a párttagság javaslatát, hogy minden pái tíag jól megjegyezhesse, milyen sorrendben kerülnek a jelöltek megvitatásra, illetve nyílt szavazásra a szavazólapra való felvétel céljából. Ezután az elnök a javasolt jelölteket sorrendben egyenként külön- kúlöti vitára bocsátja. A vita során az egyes jelölésekhez a párttagok és tagjelöltek korlátlan számban szólhatnak hozzá; megindokolhatjákmiért tartják alkalmasnak az illető jelöltet vagy javasolhatják a taggyűlésnek az elnök által vitára bocsátott jelö lesi javaslat elutasítását. A jelöltek a párttagok illetve tagjelöltek kíván

ságára tartoznak a taggyűlésen életrajzukat röviden ismertetni; a fellet: kérdésekre válaszolni. A javasolt jelölt indokolt távollétében az a párttag köteles a jelölt életrajzát ismertetni, aki javasolta jelölését.

Éjfy-egy jelölt feletti vita lezárása után a taggyűlés szótöbbséggel dönt aiTóI, hogy a jelöltet felveszi-c a szavazólapra vagy sem.

Az elnök köteles minden egyes javasolt jelöltet vitára és szavazásra bocsátani és a taggyűlés által szótöbbséggel elfogadott minden egyes jelöltet a szavazólapra felvenni.

8. A vezetőségi tagok jelölésével és a jelölésük feletti vitával párhuzamosan és azonos módon kell javaslatot tenni a felsőbb pártszerv páríértekezletén résztvevő, szavazati joggal és tanácskozási joggal bíró küldöttek jelölésére is. A küldöttek jelölése feletti vita lezárása után az elnök intézkedik, hogy a taggyűlés által szótöbbséggel elfogadott, pártvezetőségi tagnak jelölt elvtársakat és a pártértekezletre küldöttnek jelölteket egymástól különválasztva, de egy névsorba foglalják és a taggyűlésen szavazati joggal bírók számának megfelelő mennyiségben e névsort sokszorosítsák. A sokszorosított névsoron (szavazólapon) fel kell tüntetni, hogy a taggyűlés hány vezetőségi tagot és a pártértekezletre hány küldöttet választhat. A névsorok elkészítésének és sokszorosításának az idejére az elnök a taggyűlés: felfüggeszti és szünetet rendel el. .

9. A szavazás módja:

A szavazólapok elkészítése után a taggyűlés folytatja munkáját. A szavazatszedő bizottság tagjai kiosztják a jelöltek sokszorosított névsorát (a szavazólapot) a szavazati joggal bíró párttagoknak s az elnök ismerteti a tagsággal a szavazás módját.

A szavazás úgy történik, hogy min den szavazati joggal bíró párttag a szavazólapon annyi általa kiválasztott jelölt nevét hagyja meg. ahány vezetőségi tagot, illetve küldöttet

A.

A PARTF.RTEKEZL.ET es a beszámoló

1. A pártválasztmány beszámolója s újjáválasztása, valamint a felsőbb pártértekezletre, s a pártkongresszus ra javasolt küldöttek megválasztása pártértekezleten történik. Pártértekezletet kell tartani Budapesten, a budapesti kerületekben, a megyékben, a járásokban és a városokban, valamint azokban az üzemekben, hivatalokban és intézményekben, ahol a párttagság száma meghaladja az 500-at, s azokban a községekben, ahol a párttagság száma a helyi pártszervezetekben együttvéve meghaladja a 300-at.

2. A pártértekezleten a szavazati joggal, a tanácskozási joggal bíró küldöttek, valamint a felsőbb párt- s7.ervek megbízólevéllel ellátott képviselői vesznek részt Szavazati jo guk van azoknak, akiket alapszervezeti taggyűléseken, illetve pártértekezleten szavazati joggal küldöttként megválasztottak, s küldött-igazolvánnyal rendelkeznek. Tanácskozási joguk van azoknak, akiket alapszervezeti taggyűléseken, illetve pártér- tgkezleteken tanácskozási joggal meg választottak, valamint a felsőbb párt- szervek megbízólevéllel ellátott képviselőinek.

3. Az alapszervezetek által megválasztott üzemi, hivatali, intézményi, kerületi, járási, városi pártértekezleten részvevő küldöttek száma — a tagság és a pártszervezetek számának figyelembevételével HM)— 300-nál ne legyen több; a községi pártértekezletek résztvevőinek száma 100-nál ne legyen több (a pártbizottságok biztosítsák, hogy lehetőleg mindén alapszervezet legalább egy küldöttel képviseltesse magát); a megyei, s a budapesti pártértekezleten részvevő küldöttek száma 200—400- nál ne legyen több.

a) Az alapszervezetekben megválasztandó küldöttek számát a közvetlen felsőbb pártszerv határozza meg;

b) A budapesti és a megyei pártértekezleteken a pártkongresszusra minden ezer párttag után egy szavazati joggal rendelkező küldöttet kell választani. Az 500 tagon felüli töredéket egynek kell számítani, az 500 ta gon alulit nem kell figyelembe venni.. Minden ezer tagjelölt után egy ‘anácskozási joggal rendelkező küldöttet kell választani.

4. A beszámoló és vezetőségvá'.aszS pár'értekezletnek két napirend'

pontja legyen:

választhat a taggyűlés, a többi nevet pedig áthúzza.

Ha a párttag a titkos szavazás során kevesebb nevet. húz át a szükségesnél, vagy egyáltalán senkiinek a nevét sem húzza ki, úgy kell tekinteni, hogy a párttag a névsor sorrendjében szavazta meg a kellő számú jelöltet. Emellett minden párttagnak joga van a szavazólapra új jelölt vagy jelöltek nevét beírni s helyettük másokét kihúzni. A párttagok a szavazólapot összehajtva sajátkezű- lég dobják be a zárt urnába. A titkos szavazás alatt a taggyűlés helyiségében csak a szavazati joggal rendelkező párttagok, és a felsőbb pártszervek megbízottai lehetnek jelen.

10. Á szavazatok összeszámlálásá- nak idejére az elnök a taggyűlést felfüggeszti s szünetet rendel. A szavazás után a szavazatszedő bizottság nyomban hozzákezd a szavazatok összeszámlálásához. Ha ugyanaz a név egy listán többször szerepel, csak egy szavazatnak számít. A pártvezetőség megválasztott tagjainak és a felsőbb pártszerv értekezletén résztvevő teljes, illetve szavazati joggal bíró küldötteknek azok tekinthetők, akik a legtöbb szavazatot kapták.

11. A szavazatok megszámlálása után a szavazatszedő bizottság elnöke ismerteti a szavazás eredményét. Ezután a taggyűlés elnöke rövid zárszót tart, s a taggyűlést bezárja.

12. Azokban a pártszervezetekben amelyekben a tagok és a tagjelöltek létszáma együttesen a 10-et nem haladja meg, a taggyűlés csak titkárt és titkárhelyettest választ.

13. A szavazás eredményét a jegyző a jegyzőkönyvbe foglalja úgy. hogy minden jelölt neve mellé bevezeti a ráeső érvényes szavazatok szá mát. A jegyzőkönyvet a taggyűlés elnöke, a szavazatszedő bizottság valamennyi tagja és a taggyűlés jegyzője aláírja.

A taggyűlésről és a szavazásról készült jegyzőkönyv egyik példányát, mint bizalmas okmányt, az alapszervezet vezetősége megőrzi, másodpéldányát pedig a felsőbb pártszervnek küldi meg.

a) a pártválasztmány beszámolója a végzett munkáról és a további feladatokról, a beszámoló s a határozati javaslat megvitatása, s a határozati javaslat elfogadása. A beszámolót a pártválasztmány megbízásából általában az első titkár tartja:

b) a pártválasztmány, valamint a küldöttek megválasztása a felsőbb pártértekezletre, illetve a budapesti és a megyei pártértekezleteken a küldöttek megválasztása a pártkon gresszusra.

5. A pártválasztmány beszámolóját a párt választmány ülésén előzetesen tárgyalják meg; ha valamelyik pártválasztmányi tagnak a pártválasztmányi ülésen kifejtett álláspontját a pártválasztmány elutasítja és ő véleményét továbbra is fenntartja, azt a pártértekezleten kifejtheti.

B.

A JELŰI „fis P.S A SZAVAZÄS A PARTÉRTEKEZLETEN

1. A pártértekezleten nyílt szavazással választják:

a) az elnököt az értekezlet vezetésére és a 7—13 tagú elnökséget, valamint a jegyzőt;

b) az 5—9 tagú jelölőbizottságot a választmányba választandó tagok, póttagok és a felsőbb pártér- tekezletre küldöttek jelölésére;

c) az 5—9 tagú mandátumvizsgáló bizottságot a küldöttek megbízóleveleinek, a megbízatás érvényességének igazolására;

d) az 5—7 tagú szavazatszedő bizottságot a szavazatok összeszárrilá- lására.

2., Titkos szavazással választjuk:

a) a pártválasztmány tagjait és póttagjait;

b) A felsőbb pártértekezletre a szavazati joggal és a tanácskozási joggal bíró küldötteket. A budapesti és a megyei pártértekezleteken a küldötteket a Magyar Dolgozók Pártja kongresszusára.

3. A jelölés és a szavazás előtt a pártértekezlet elnöke bejelenti, hogy a felsőbb pártszerv jóváhagyása alapján a pártválasztmányba hány tagot, póttagot és a felsőbb pártértekezletre — a budapesti és a megyei pártértekezleteken a kongresszusra — hány küldöttet kell választani.

4. A lelépő pártválasztmány jelöltnévsort előzetesen nem terjeszthet be. ,

A jelölőbizottság a pártértekesdet tanácskozása alatt összeállítja a jelöltek névsorát és azt a jelölőbizottság elnöke egyénenként megindokolva ismerteti, majd átadja a ( pártértekezlet elnökének. A jelölő- bizottság jelölése mellett joga van minden küldöttnek jelöltet vagy ielő'tekét javasolnia. E jogára az elnök köteles figyelmeztetni a párt- értekezletet. Az elnök a küldöttek által javasolt jelölteket is köteles

— a javaslatok sorrendjében — névsorba venni.

5. A jelölések feletti vita a jelö- . löbizottság által benyújtott névsoron szerenlő — valamint a küldöttek által javasolt — nevek sorrendiében, egyénenként külön külön tör- . ténik.

A jelölésekhez a szavazati, vsla- i mint a tanácskozási joggal rendel- t :kező küldöttek korlátlan számban 1 szólhatnak hozzá. Jogukban áll a időitekhez vagy a jelölőbizottság ' “'nőkéhez kérdéseket intézni, akik kötelesek a kérdésekre válaszolni.

A jelöltek — felkérésre — tartoznak életrajzukat röviden ismertetni. A jelölt indokolt távol'étében a 'elö’őh'zottság elnöke, illetőleg az őt je'ö'ő kü'dött ismertetheti a je- ’ö’t életrajzát.

6. A szavazólapon több név is szerepelhet, mint ahány tagból és póttagból álló nártválasztmánvt. illetve ahány küldöttet kelt a pártértekezletnek megválasztani; a meghatározott számon felül a névsorból a titkos szavazás során azok esnek ki. ak’k a legkevesebb szavazatot 'kanták.

7. A jelöltek név-sorát a. vita lezárása után a jelölőbizottság elnöke megfelelő számban sokszorosft- latia és lezárható borítékkal együtt szétosztja a szavazati joggal bíró küldöttek között. A szavazólapon fel kell tüntetni, hogy a pártérle- kezlet hány választmányi tagot, il- 'etve hány küldöttet választhat.

8. A titkos választás alatt a pártértekezlet helyiségében csak a szavazati joggal bíró küldöttek és a felsőbb pártszervek megbízottai lehetnek jelen.

9. A szavazás megkezdése előtt a szavazatszedő bizottság elnöke ismerteti a szavazás módját. A sza-, va7,ás úgy történik, hogy minden szavazati joggal bíró küldött a szavazólapon annyi általa kiválasztott jelölt nevét hagyja meg, ahány választmányi tagot, illetve küldöttet választhat a pártértekezlet — a többi nevet pedig áthúzza. Ha a párttag a titkos szavazás során kevesebb nevet húz át a szükségesnél, vagy egyáltalán senkinek a nevét sem húzza ki, úgy kell tekinteni, hogy a párttag a névsor sorrendjében szavazta meg a kellő számú je- ’öitet. Emellett minden küldöttnek ioga van a szavazólapon egyes jelöltek nevét törölni, helyettük másokét beírni. A borítékba zárt szavazólapot a küldöttek sajátkezűleg dobják a zárt urnába.

10. A szavazás után a szavazatszedő bizottság megkezdi a szavazatok összeszámlálását. Ha ugyanaz a név egy szavazólapon többször szerepel, csak egy szavazatnak számít. A pártválasztmány megválasztott tagjainak, póttagjainak és a felsőbb pártszerv pártértekezletére

— a megyei és a budapesti párt- értekezleten a pártkongresszusra — megválasztott küldötteknek azok tekintendők. akik a legtöbb szavazatot kapták.

11. Á szavazatok megszámlálása után a szavazatszedő bizottság jegy- zőkönybve foglalja a szavazás eredményét, (úgy, hogy minden jelölt neve mellé bevezeti a ráeső érvényes szavazatok számát. A jegyzőkönyvet a szavazatszedő bizottság valamennyi tagja aláírja: Á pártér- tekezlieti-ől és a szavazásról' felvett, jegyzőkönyv együk példányát mint bizalmas okmányt a pártbizottság őrzi meg, másodpéldányát pedig megküldi a felsőbb pártszervnek.

12. A megválasztott párt választmány a pártértekezlet időpontjától számított egy héten belül tartja még első ülését. Nyílt szavazással megválasztja a pártbizottságot és annak titkárait s külön az első titkárt.

A megválasztott pártválasztmányt és pártbizottságot a felsőbb pártszerv erősíti meg.

A MAGYAR DOLGOZÓK PARTJÁNAK

KÖZPONTI VEZETŐSÉGE

Január 21-re összehívták az országgyűlést A Magyar Távirati Iroda jelenti: , A Népköztársaság Elnöki Tanácsa i az országgyűlést 1954. január 21. na» jártak 11 órájára összehívta.

I.

As olnpsserveset ebben a beszámoló és u pán vesei őség eb újjáválasstnsa it következőképpen történjék:

A.

A TAGGYŰLÉS ÉS A BE- SZAMOLÖ

II.

A beszámoló és a választás a pár tértebes* 1 1 * 3 4 eten