Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-15 / 12. szám

UM JANUAR tS N A P C6 PA RI ÉS PA R 7 ÉPÍTÉS * Széles politikai töme^nevelő munkát, a mezőgazdasági termelés fejlesztése érdekében „Győzelmeink oka abban rejlik, hogy pártunk és a szovjet hatalom közvetlenül, a dolgozó tömegekhez fordul, rámutatva minden nagyobb nehézségre és megoldásra váró fel­adatra; abban rejlik, hogy pártunk meg tudja magyarázni a tömegeknek, miért kell egyik vagy másik pilla­natban.' a szovjet munkának hol egyik, hal másik területére összpon­tosítani minden erőt; abban rejlik, hogy fokozni tudjuk a tömeg ener­giáját, hősiességét, lelkesedését, a leg fontosabb sororüévő feladatra össz­pontosítva forradalmi erőfeszítéseit.“ — mondotta Lenin elvtárs. A ml pártunk és kormányunk hasonlóan a szovjet példákhoz a tömegekhez fprdul és elmondja a megoldásra vá­ró feladatokat és a fennálló nehéz­ségeket. A párt és a kormány leg­utóbbi határozatát, amely a mező­gazdasági termelés fellendítését szol­gálja, egész dolgozó népünk a na­pokban vitatja meg és hozzákezd annak megvalósításához. Népi demokráciánk a szocializmus építésében most új szakaszhoz érke­zett. Nekünk is át kell csoportosíta­ni érőinket. Az . eddigiektől eltérően fokozott .mértékben kell a mezőgaz­daság valamennyi ágát fejleszteni, két-három év alatt számottevően meg. kel'l javítanunk az ország egész lakosságának élelmiszerellátását, s egyben biztosítanunk kell anyagi jólétének állandó emelését. Haqv miiÉa vár e te ások tnego'ilásában a konirpunlsfákra. Az eddigi tapasztalatok azt bizo­nyítják. hogy a kommunisták köré­ben érvényben van egy megdönthe­tetlen szabály: minél felelősségtel­jesebbek és bonyolultabbak a fel­adatok, minél önfeláldozóbb munkát igényelnek azok végrehajtásai, an­nál szélesebb körűnek és mélyebb tartalmúnak kell lennie a tömegek között veszett politikai munkának. Bármilyen teljesek és konkrétak az irányelvek, azok önmaguktól még nem valósulnak meg. A megvalósu­láshoz a tömegek aktív részvétele i.s szükséges. A tömegmozgósí'.ás egyik alapvető követelménye viszont az, hogy a pártszervezeteink javítsák meg a tömegek között végzett poli­tikai munkájukat, tegyék rendsze­resebbé és alaposabbá, tervszerűbbé a felvilágosító munkájukat. A falusi politikai tömegmunka legfőbb tartalma most a Központi Vezetőség és a Minisztertanács a mezőgazdasági termelés fejlesztésé­ről szóló határozata legyen. Ezt a határozatot, — amely 2—3 évre meg­szabja a legfontosabb tennivalóin­kat, — a legszélesebb körben tuda­tosítani kell a dolgozó parasztok, ■'izon-n munkások és az értelmiségiek között. Megvenne meq&ezrijj'liill e határozat ismertetése, népszerűsítése. Népnevelőértekezle- ten, csoportos megbeszéléseken, kis- gyúléseken, tanácsüléseken és egyéb más alkalmakkor sok szó esik a ha­tározat megvalósításáról. Sokan már a helyi lehetőségeket mérlegelik, s igyekeznek javaslatokat tenni a ha­tározat minél jobb végrehajtása ér­dekében. A zombai dolgozó parasz­tok különösen az állattenyésztés fej­lesztéséről beszélgettek az elmúlt na­pokban, Megállapították, hogy a köz­ség rendelkezik sok törzskönyvezés­re alkalmas állattal. A dolgozó pa­rasztok értenek a tenyésztéshez — többen már kitüntetést, első díjat nyertek. Madocsán is többen kérték már a törzskönyvezés.!. A harci üj Barázda tsz valamennyi kukoricá­ját négyzetesen fogja vetni, hogy könnyebb legyen annak megművelé­se és nagyobb legyen a termésho­zam.. A bátai Vörös Zászló tsz ugyancsak az állatállomány fejlesz­téséhez fogott hozzá, de emellett a növénytermelés terén is fokozottabb mértékben kívánják alkalmazni a fejlett agrotechnikai eljárásokat. Súlyosan téved azonban az, aki hiszi, hogy a népnevelőértekezletek, kisgyűlések és szakmai előadások megtartásával lényegében be is fe­jezte kötelességét. Még csak a kez­det kezoétén, a határozat ismerteté­sénél vagyunk, annak végrehajtása még előttünk van. S ez nem kis feladat. A határozatot ismertető előadások ra minél több dolgozót hívjanak meg a pártszervezetek. Ennek ellenére lesznek dolgozók, akiket bár érde­kel a mezőgazdasági termelés fej­lesztéséről szóló határozat, mégsem tudnak megjelenni. Különösen a dol­gozó asszonyok a háztartási munkák miatt maradnak el. A párt-szerveze­tek, ha igazán törődnek minden dol­gozó politikai nevelésével, őhozzá- juk is megtalálják az utat: egyéni­leg beszélgetnek el velük. A fe-adaiok nagyok, s ha valaha szükség volt arra. hogy a. község vezetői, is népnevelőmun­kát végezzenek, most szükség van rá. Egyik másik tanácselnököt alig lehet a község termelőszövetkezeté­ben látni. Népnevelőmunkára nem szívesen vállalkoznak, hivatkoznak különféle elfoglaltságukra. A párt- szervezetek a népnevelő kollektíván kívülhagyják az agronómusokat, akik pedig a határozat végrehajtásánál ugyancsak számításba jöhetnek úgy is, mint szakemberek. Az ő taná­csaik, amelyeket a dolgozóknak ad­nak, rendkívül gyümölcsözőek lehet­nek. A politikai tömegnevelőmunka fo­kozza a dolgozók öntudatát, lelkesíti őket a nani feladatok végrehajtásá­ban. A pártíunkcionáriusok, az ösz- szes kommunisták ezért legyenek mindig a legszorosabb kapcsolatban a tömegekkel, folytassanak állandó politikai munkát közöttük. P»rmob «.« kormáovunk 1 moly erőfeszítésekét tett, hogy minél erő­teljesebben támogassa kulturális éle­tünk fejlődését. Ez kötelez bennün­ket, kultúrotthon igazgatókat arra, hogy még nagyobb odaadással fog­lalkozzunk falunk kulturális életének fellendítésével. Nem elég megszokott frázisként elmondani, hogy nálunk ■is megindult a kultúrforradálom. Mit jelent ez a kibontakozó kulíúrforra- dalom? Vájjon csak mennyiségi vál­tozásokat. Csaik azt, hogy falunk dol­gozó népe, a széles tömegek tanulni, művelődni akarnak? Hogy. fokozódó kultúrszomjunk kielégítésére sokkal gyakrabban és többen látogatják az Állami Faluszínház előadásait? Hogy heti 4 előadáson a moziban teltház van, a kultúrház előadásai is igen látogatottak? A kultúrforradaloim ezt is jelenti, mégsem szabad csak meny nyiségi oldaláról vizsgálni, ezzel meg elégedni. Az ellenség a kulturális fronton éppen azt használja ki, hogy megelégszünk mennyiségi eredmé­nyeinkkel. Elmulasztjuk, hogy a mennyiségi eredmények mellett a minőséget is . nézzük. Fa unit e.ulturú is I ‘ ", ’ ! ____________________1 kulasat m utatja az is, hogy egyre több dol­gozó látogatja a népkönyvtárat és nemcsak időtöltésként Olvassák a könyveket, hanem azért, hogy a köny vekből tanultakat munkájukban is felhasználják. Falunk dolgozói új tartalmú kultúrát alkarnak, olyat, mely segíti őket munkájukban. Nem mindegy számukra, hogy mit néznek meg. Olyat várnak, amely segíti őket munkájukban, harcaikban, öntuda­tuk fejlődésében, olyat, amely fegy­ver á kezükben a szocializmus épí­tésében. Ez a követelés utat mutat kultúrcsoportjainknak az 1954-es esz­tendőben, de megadja az irányt a vezetőknek is. A kultúra területén is eljutottunk odáig, hogy a nép terem tő erejére építünk. Dolgozóink már látják, hogy a szocialista kultúra népi kultúra, nem a régi reakciós népies értelemben, hanem új tarta­lommal megtöltve. Kult úrcsoport­jaink, különösen az állami gazdaság népi együttese, de a FÖLDSZÖV, az MNDSZ, a Vöröskereszt csoportjai is ápolják és védik a népi kultúra nagyszerű kincseit. De nem azért, hogy a régi paraszti elnyomoítságot és elzárkózottságot idealizálják, ha­nem azért, hogy tudatosítsuk új szo­cialista életet teremtő népünkben. Mennyi szépség, ízlés, tehetség, erő, alkotókedv van a mi népünkben. Hogy falunk népi kultúrája, milyen magas fokon áll, azt fogják bemutat­ni kuttúrcsoportjaink a járási ver­is szívügyének tekinti a kul- túrmunkát.. Fejes István vb. elnök elvtárs mindig segít, támogat, felhív­ja figyelmünket a hiányosságokra. Január 13-án egy gazdaasszony tan­folyam indult, melyre nagy érdeklő­déssel készültek az asszonyok. Indul egy gazda-szakkör is. Felsőbb szer­veink hassanak oda, hogy a megin­dult munkához adjanak meg az ille­tékesek minden segítséget. Ha a kul­túrház meleg volna, ami legkevesebb, akkor a decsi dolgozóknak is a leg­kedvesebb helye á kultúrotthon len­ne. A munka megindult. Minden kul- túrmunkás feladata, hogy a megin dúlt munkát segítse. Csoportjaink ne zárkózzanak el egymástól, segítsék, támogassák egymást. Sztárovics János Öcsény. senyen. | A t>öz«é«ri tanács j Uj belépőkkel erősödött a decsi Alkotmány tsz Uj belépőkkel erősödül1 a decsi Alkotmány tsz. A zárszámadás után. a. falu, figyelme a tsz tagokra Összpontosult. Igaz, már többen évek óta figyeltél;, sokan úgy beszéltet;, úgyis feloszlik. Nem, másképpen történt. Megadződött, ki- áttta, a viharokat, melyek meg-meg ingatták. 1952 nehéz év volt. Megviselte őket. Volt, aki otthagyta a szövetkezőiét. Az elnö­kök egymást váltották, a kérdés úgy állt, mindenki hibás, de főképpen az aszá lyos esztendő. Atküzdöt- téíe, és most mint egy nagy csodád, úgy dolgoznak. A zárszámadáson közel 70 fo­rint jutott egy-egy munka egységre, a terményt is pénzbe számítva. ' Mindenki erről beszél; ez •atán sr -dmény — kissé nehéz szavakkal mondta Kövecs Mihály, aki, már többéve figyelte a. tsz mun­káját. — Már többször úgy határoztam., hogy belépek, de aztán meggondoltam, még vár of; egy évet. De •most aztán már nem této­váztam, a zárszámadás után azonnal beléptem. Beszéltjeilürú; vele. Ki­mondta, hogy minden év- l:en másnak járt dolgozni, harmados kukoricát mun­kált és amikor részmérés volt, mindig civakodni kellett azét't a pár zsák kukoricáért. Beléptem a tsz-be. Már én is látom a jövöm, ha lejár a, gazdasá­gi év, kaput, nyithatok a kocsi' előtt, amely munkám eredményeit hozza, a ter­ményt, a. jobb életet. — Kovács Mihály ezért lépett be a tsz-be. Nem egyedül jött. Nem egyedül látta ezt a helyes utat, többiek követték. — Belépett Bállá . Miklósné, Markus Istvánná, Fukszler Istvánná is. Látták, milyen m egbec sütésben réssesí tik az asszonyok munkáját. Meg az igazat megmond­va, nem kevésbbé vonzot­ta őket az az eredmény, a. termény, a pénz, amit az asszonyok kaptak. Az idén már ők is részesei lesznek az eloszlásnak. Bor váth János bognármester is kérte felvételét. Amióta belépett., dolgozik, javítja a szerszámokat, kerekeket. Szabó József és Greinfes- sustein János dolgozó pa­rasztok is jövőjüket lát­ták a tsz-ben, azért lép­tek be. Az új tagok is nagy len dülettei kezdtek a féli munkák végzéséhez, A ve­zetőség egy tűzifa terrpe- löbrigádot állított be, mely az egész tagság részére gondoskodik tűzifáról. A lát munkaegység arányáé ban osztják. 'Végzik a bel­ső munkákat is, az asszo­nyok zsákokat foltosnak, az emberek a Hitömagot készítik elő, az állatte­nyésztő brigád pedig gon­doskodik az állatok takar­ni á nyel látásáról. A tagság nap, mint nap beszél a. tervekről, melyet a gazdasági évben végre kell hajtaniok. Hétfőn ér­kezett az Agrártudomány Egyetemről két elvtárs, akit meleg szeretettel fo­gadtak. Azért jöttek, hogy segítsenek a terv elkészí­tésében. így él, így erősö­dik a decsi Alkotmány tsz és munkájával harcol a párt- és körre ’ ’’ végrehajtásáén. Hozzászó'rs „4 ta’ai t©rm® "ereje (okozásának elő ötét© ei,f c mű cikkhez 1954 január 10-én a Tolnai Naplóban megjelent Reményi Rezső, a Megyei Tanács főagronómus helyett ese ,.A talaj termelőereje fokozásá­nak előfeltételei" című cikkéhez a következő kiegészítést fűzzük hozzá. Reményi Rezső főagronómus helyettes röviden foglalkozik a talaj termelőerejének fokozásával, annak előfeltételeivel. Megemlíti a szaka­szos trágyakezelést, melynél nem tartjuk helyesnek, hogy mindaddig egy és ugyanarra a szakaszra hordja ki a trágyát, míg az a 2—2.5 méter ma­gasságot el nem éri. Ez nem szakaszos trágyakezelés. A szakaszos trágyakezelésnél istállózási, takarmányozási és alxno- zási lehetőségeket figyelembevéve — általában 1 négyzetméter alapteru- letct számíthatunk számosállatként. \ naponta összejött trágyamennyi- séget körülbelül 50 centiméter magasra rakjuk össze lazán. Másnap ój szakaszt kezdünk, melyet megint csak 50 centiméter magasra rakunk. Harmadik nap szintén új szakaszt kezdünk, ismét 50 centiméter magas­sággal. Három napra van szüksége egy egy szakasznak, hogy 50—60 fokra melegedjék fel. Ennél magasabb hőfok nem kívánatos, itt már a káros gyommagvak és egyéb állati kártevők is elpusztulnak. Hogy 50- 60 foknál ne legyen nagyobb a fel melegedés, a trágyából a levegőt ki kell szorítanunk, miáltal a hőfok csökkeni fog. Éppen ezért a negyedik napon termelt trágyamennyiséget rá rakjuk az első nap megkezdett 50 centiméteres réteg fölé, ismét 50 centiméteres magasságban. így folytat­juk azután a következő napokon a második, majd a harmadik szakasz rétegét, mindaddig, míg a kazal magassága a 2—3 métert el nem éri. A kazal építése közben az első réteg lerakása után figyelni kell, mert a lazán összerakott trágya hirtelen fel melegedhet. 70 fokra is. Ebben az eset ben meg kell a trágyát taposni, hogy a levegő bőségét és a kedvezőtle­nül magas felmelegedést csökkents ük. Ügyelnünk kell arra is. hogy a trágya 70—80 százalékos víztartal­mát is megtartsa. Amikor az első nap megkezdett szakasz elérte a kívánt magasságot, folyamatosan újabb sza Uaszokkal új trágyakazal részt kez­dünk építeni. Az egyes kazalrészek tetejét a kívánt magasság elérése után 20—30 centiméteres földréteggel leföldcljük. Ezáltal megakadályoz­zuk, hogy az elkészült kazalból a vízgőzök és a tápanyagok elpárolog­janak, továbbá megvédjük a kazalt a csapadék okozta kimosódásoktól. A kazal széleit beföldélni nem szükséges, mert a mcgüllepedett trágya önmagából kiszorítja a levegőt, a trá gyarészccskék hézagai pedig szénsav­val telítődnek. Így nem kell tartani a kazalszélek kiszáradásától, sem pedig az anyagveszteségtöl. Népköztársságunkban vannak olyan kísérleti és állami gazdaságok, ahol be lehetne vezetni a Kertscher- féle földes trágyakezelést. Ezen trá­gyák ezelésnek főbb előnyei, hogy: 1. alig van kimosódási veszteség, 2. talajhozzaadás által megkötőd nck a humuszanyagok cs erős kötő­képességgel rendelkezik, 3. azok a foszforsavak, melyek a trágyához adott talajban vannak cs nem felvehetők, részben felvehetőkké válnak, 4. vizelet, vagy fekáiia alakjában fehérjét nitrogént és rmmőniákot adhatunk- a földes trágyakezelési módszerrel, miáltal a humusz­alakok nitrogénben sokkal gazdagabbak lesznek. 5. fizikai tulajdonságai miatt nem kell leszántani, hanem csak felü­letileg bemunkálni, ezáltal jó talajtakarást és bcéredést biztosít, a nehéztalajok felülete nem tömődik, nem iszaposodik el, a csapa­dékot felfogja és a talajbeszivódást lehetővé teszi. 6. a trágyát nem a munkacsúcs idején hordjuk ki, nyár végén vagy ősszel, amikor a legtöbb a mu nka, hanem télen vagy tavasszal. Ez­által a munkacrőkihasználás sokkal tökéletesebb. 7. a fenti kedvező és jó tulajdon ságok miatt kevesebb munkaerő szűk séges a tavaszi növényápolás hoz. Mindezek mellett még a cserepesedésre hajlamos cs szikes talajo­kon van nagy jelentősege, ahol a felületi bemunkálás a talaj tulajdon­ságait kedvezőbbé teszi. Szükségesnek tartottuk bővebben foglalkozni a helyes trágyakczelési módszer ismertetésével azért, mert erősen kizsarolt és elhanyagolt tala­jaink termőerejét csakis a helyesen kezelt isíállótrágyázással hozhatjuk helyre. A Kertscher-féle trágyakeze lést csak röviden megemlítettük a jó tulajdonságai miatt a-/ért. mert szerintünk ez lesz a jövő trágyakc­zelési módszere. Amennyiben megyénk agronómusait érdekelné a fenti trágyakezelési módszer gyakorlati része, úgy a következőben szívesen te­szünk eleget az érdeklődésnek és ismertetjük a Tolnai Naplón keresz­tül. írták: SZENDI JÓZSEF a nagydorogi gépállomás agronó- rnusa és vezetői. „Ha mindönki vis i, én in' rt nem viliét inni I“ Konyudu műk a fut»tna-rsismák körül Január 7-én nagy öröm érte a var­sád: gépállomás dolgozóit. A gép­állomás ugyanis 15 pór halina csiz­mát kapott, melyet azok között a dolgozók között keil kiosztani, akiket az megillet a kollektív szerződés ér­teimében, tehát a vonla tósok és a traktorvezetők között. A vafóság azonban nem így néz ki a varsádi gépállomáson. ■ Amikor megérkeztek a csizmák, Varga József főgépész elvtárs arra kötelezte a raktárost, hogy adjon neki egy pár halina csiz­mát. Meg is kapta azonnal, és a mai napig is használja. Ugyanígy hordja a vattaruhát is, a traktorosok részére pedig nincs belőle elegendő. Mancza elvtárs, a gépállomás gépkocsiveze­tője is kiválasztott magának egy pár szép csizmát. Egy másik gépkocsive­zető, Szita elvtárs is hasonlóképpen cselekedett. Az ő példájukat követte Laborecz elvtárs is, aki jelenleg mi­nőségi ellenőr a gépállomáson. „Ha mindenki visz^ ró miért nem vihet­nem“ — mondotta. A csizmák ápolásáról azonban min denki megfeledkezett. Hiszen erede­ti színében sárgán, 'sokkal szebb mintha valamivel elfoamítanák. I napokban lévő sűrű havazás miatt l csizmák eláztak, seinídsem törődött velük. Vájjon mit gondolnak ezek áz elv­társak, mit szobiak a dolgozók, a vontatósok és a traktorvezetők, hogy az ő csizmájukat illetéktelenek vise­lik és víztől átázva kapják vissza. Vagy talán a szakszervezet és a gép állomás vezetősége mindezekről néni tud semmit? Major Miklós körzeti agronóinus Varsád. elméleti színvonalunk emelését segíti elő sz Decs kulturális éleiének újjászületése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents