Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-15 / 12. szám

TOf.lTM YnJfo PBűurrifttA? emsűinmem A MAI SZAMBÁN: A Központi Vezetőség hatérowa» h ttovmuxxtmtM pártve/otÖKégek és a pártváLasztmányok beszámolta kötelezettségéről, a pártvezetésének, a pártszerver újjá válás ztósáTÓl és a III. pártkongresszus küldötteinek megválasztásáról (2. o.) — Széles politikai tiwncgnevelő munkát, a mezőgazdasági termelés fejlesztése érde­kében (3. o.) — Az idén jóval nagyobb .jövedelmet biz­tosít a dohány termelése (4. o.) AZ M DP TOL NAMEGYEI PA'RTBIZOTTJÁGA'NA K L APJA XI. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM AKA 50 FILLEit PÉNTEK, 1954 JANUAR 15 Törődjiink többet a dolgozik munkaköriilfliényeivel Pártunk politikájának és a kor­mány programmjának minden cél­kitűzése a dolgozó nép, ezen belül elsősorban a munkásosztály munka- körülményeinek megjavítása. E cél­kitűzés megvalósítása érdekében kor­mányunk eddig is számos intézke­dést hozott, ezenkívül pártunk Köz­ponti Vezetőségének október 31-i határozata ismételten kihangsúlyozza: Ezután még többet kell törődni a dolgozók munkakörülményeivel. Ép­pen ezért a minisztertanács a mun­kakörülmények megjavítására több­száz millió forintot adott üzemeink­nek, gyárainknak, de megállapítható hogy sok helyen nem használták azt fel tervszerűen. Ahol gazdaságosan, az előírtnak megfelelően hasz­nálták az összeget fel, ott sok új munkavédelmi eszközt, berendezést, mosdót, fürdőt és öltözőt építettek belőle. Ez mind-mind hozzájárul a dolgozók munkakörülményeinek fo­kozott megjavításához, mert ezek birtokában vidámabban folyik a mun­ka, derűsebb a szocializmust építő ember élete. A párt és a kormány intézkedései, azonban nem elegendőek, azokat meg is kell valósítani. E megvalósítást, s a végrehajtást iparunk vezetőinek, — kezdve a felső szervektől, az üzemek, gyárak igazgatóiig biztosítani kell. Pártunk és kormányunk azzal a meg­tisztelő feladattal bízta meg az üze­mi és gazdasági vezetőket, hogy szün­telenül legjobb tudásuk szerint gon­doskodjanak dolgozóikról,, teremtsék meg számukra a legmesszebbmenőkig a minél jobb munkakörülményeket. Azonban egyes vezetők nem érzik át ennek a határozatnak és megbíza­tásnak a jelentőségét, mert úgy keze­lik, mint másod-, vagy harmadrendű kérdést. Példa erre a Tolnamegyei Gépjavító Vállalat, ahol a dolgozók­nak nincs biztosítva a fürdés munka után. Vájjon miért? Azért, mert a vezetők eddig még nem tekintették szívügyüknek, hogy „Törődjünk töb­bet a dolgozók munkakörülményei­vel." Ennek eredménye lett'az, hogy a Tolnamegyei Gépjavító Vállalat erősen lemaradt a téli gépjavítási munkálatokban. Vagy menjünk to­vább ugyancsak a Gépjavítónál a dol­gozók hideg helyiségekben, termek­ben dolgoznak, mert nincs kályha, se fűtőtest. Itt még azt a mentséget sem lehet felhozni, hogy nincs vál­lalkozó, aki ezeket a berendezéseket kivitelezné, mert majdnem minden munkás szakember. Persze, ha vala­ki erről, beszél, akkor mindig van­nak kifogások, de legtöbb esetben kilóg a „lóláb", mégpedig az, hogy nemakarásnak nyögés a vége. Simontornyán a bőrgvári dolgozók méltatlankodva jegyezték meg egy termelési értekezleten, hogy nincs üzemi konyhájuk, se éttermük. A, ve­zetőség meghallgatta ezeket a pana­szokat, s ígéretet tett arra, hogy eb­ben az évben azon lesznek, hogy minél előbb felépüljön a konyha és az étkezde. Vájjon a tőkések gyárai­ban, üzemeiben a dolgozók követel­tek-e ilyesmit, felemelték-e szavukat, hoev legyen étterem. vagy legven kulturális lehetőség? Nem. Mert, akkor ilyenről szó sem lehetett. Az ilyen követelésnek feltétlen elbocsá­tás volt az eredménye, senkisem mos háttá volna le a követelőről azt, hogy kommunista. A munkaköriilménveV megiavítá'a szorosan kapcsolódik a dolgozók egészségvédelmének fejlesztéséhez is, mert csak olyan ember képes minden erejével építeni a szocializmust, aki­nek ezen a téten is megvannak a le­hetőségei. Nézzük meg megyénkben mit tettünk ennek érdekében? Ha azt mondjuk: sokat, akkor ezzel vaj­mi keveset mondunk, mert megyénk­ben még ezidáig bizony kevés olyan hely van, ahol üzemi orvos, üzemi napközi és bölcsőde van. Itt lénveges változás mutatkozik azonban a kor- nunyprogramm megjelenése óta, mert számos üzemben, gyárban épült napközi otthon és bölcsőde. De nem utolsó sorban rendezve lettek a szülő­otthonok is, megyénkben a szülőott­honok ágyszáma lényegesen bővült. A múltban a falusi lakosság egész­ségi állapota volt legjobban elha­nyagolva. Ki törődött akkor a pa­raszttal, a falusi munkással. A nagy gazda bírta pénzzel, a többi pedig nem volt fontos. Pártunk és népi de­mokráciánk gondoskodott arról, hogy dolgozóink számára az orvost köny- nyen elérhetővé tegye. Pártunk arról is gondoskodott, hogy a dolgozók számára egészséges és tiszta ét­termeket építsenek, hogy ezáltal nő­jön a munkakedv, emelkedjen a ter­melés. Gyakran hangzott el azonban olyan kifogás is, hogy a termelés, a tervek teljesítésének ügye nehezen, vagy egyáltalán nem egyeztethető ösz- sze a munkakörülmények megjavítá­sával. A Központi ‘Vezetőség októ­ber 31-i határozata külön kihangsú­lyozza: „A terv teljesítése és a mun­kakörülmények megjavítása elválaszt­hatatlanok egymástól." Ez a Magyar Dolgozók Pártjának és Népköztár­saságunk politikája. E politika vég­rehajtása minden gyár, üzem és gaz­dasági vezető elsőrendű kötelessége, mert enélkül elképzelhetetlen a szo­cializmus építése. A vezető funkcio­náriusoknak meg kell érteniök akor- mányprogramm lényegét, mégpedig azt, hogy minden ami ebben az or­szágban történik a dolgozó emberért van. Éppen ezért több. akarat, lelke­sedés, lendület és szív kell althoz, hogy a dolgozók munkakörülményeit a iegmeszebbmenőkig kielégítsék. — Több törekvés, kezdeményezés, a he­lyi lehetőségek feltárása szükséges mindehhez, nem a kifogások, hanem a munkakörülmények minél nagyobb mértékű megjavítása. Itt példának lehet felhozni a Dom­bóvári Vajüzemet, ahol Tátrai Ist­ván igazgató azt mondta: Mi azon vagyunk, hogy dolgozóinknak a leg­messzebbmenőkig biztosítsuk a jó munkakörülményeket, mert tudjuk, hogy ezáltal növekszik dolgozóink munkakedve, s nem utolsósorban pe­dig a termelés. Ezen a téren fontos feladataik van­nak a pártszervezeteknek, az üzemi bizottságoknak és a szakszervezetek- nek. Joggal mondhatjuk azt, hogy eddig bizony nem fordítottak kellő figyelmet a munkakörülmények meg­javítására, mert akkor nem történ­hetett volna meg az, ami a Tolna­megyei Gépjavítóban. Ennek érde­kében ezután még sokkal jobb mun­kát végezzenek a vezető funkcioná riusok, töltsék be szép és megtisztelő feladatukat, segítsék elő a dolgozók munkakörülményeinek megj avítását. Hisz erre hívja fel minden vezető­nek a figyelmét a kormány és a párt határozata s ezt a hatnrnzafpf rr':" 1 ,f- vezetőnek kötelessége is betartani. HÍREK A MEGYÉBŐL A bő termés érdekében . . . A párt és a kormány határozata a mezőgazda­ság fejlesztéséről új len­dületet adott a toátaszéki termelőszövetkezetek tag­jainak munkájához is. — Azóta lázas készülődés fo­lyik, hogy a határozatnak megfelelően ezévben már sokkal magasabb termés- eredményeket érhessenek el. E harcban' is előljár­nak pártszervezeteink ame lyek nevelik, mozgósítják a kommunistákat példa­mutatásra. A Búzakalász termelőszövetkezetben pél dául párttaggyűlésen vi­tatták meg a munkafe­gyelem további megszílár dításának fontos kérdését. Megértették, hogy ez is el­engedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy minden t^rü létén fokozni tudják a tér méshozamot. A kövesdpusztai Szabad Május tsz-ben is számta­lan vállalás történt a ha­tározat megvitatása után. A kocsis brigád például vállalta, hogy a tsz udva­rán lévő valamennyi trá­gyát kihordják a földekre. A tehenészek a takarmány jobb kihasználásával, a tejhozam növelésére tet­tek vállalást. Már most javítják a szerszámokat, gépeket, hogy a nagy munka beálltával ezzel se legyen hiba. A növényter­mesztés és ápolás mun­káinak további javítása érdekében elhatározták, bogy egy női brigádot is alakítanak. • Sok ériékes mezőgazdasági uiítás sorozatgyártását kezdik meg ez évben A Földművelésügyi Mi­nisztérium ez évben gon­doskodott arról, hogy a gyakorlatban is jól bevált újítások sorozatgyártásra kerüljenek. A tavasai szán tésnál különösen a hegyes, dombos vidékeken jó szol­gálatot tesz majd Hal- valszki Gyulának sorozat gyártásra kerülő újítása, az „ekeváltó készülék''. Az egyszerű szerkezet az eke átkapcsolását minden barázda végén egy kar át­váltásával önműködően végzi el. Sorozatban gyárt­ják Seregély László tech­nikusnak újítását is a Pneumatikus ekekiemelót. A tavaszi kukoricavetés idején nagyobb számban rendelkezésre állanak majd Gyurkó Dénes újí­tása alapján szerkesztett négyzetes kuikoricavetőgé- pek. Temesvári Márton egyetemes vonószerkezeté bői az idén 200 darabot gyártanak. A betakarítás munkáját könnyíti meg majd az aratógép mellé kapcsolt egyszerű szerke­zetű bililenőlapos kéve- gyüjtőkocsi. 1000 darabot gyártanak ez évben a Ter­■ nrfai-fóu» szalma üssze- nordóbói is. Latoratéruaii vizsgálatokat végsztw’t a (nesterképző tanfolyamokon megyénk dobozó parasztjai Megyei lapok ír fák A Hajdú-biharmegyei t ennelőszö vetkezetek 15$ hoki új gyümölcsöst é* 41 hold szőlőt telepítenek A tél folyamán 25 mesterképző tanfolyam indult megyénk termelőszövetkezeteiben és csoportjaiban, me­lyeken több. mint 500 dobozó paraszt ismerkedik az agrártudománnyal. A kétéves anyag a mezőgazdaság minden ágával foglalkozik, a négyzetes és kéreso­ros vetéssel éppúgy, mint a szakaszos trágyázással. A hé', folyamán laboratóriumi felszerelések, kísér­leti eszközök érkeztek a megyei tanács mezőgazdasági osztályára, melyek a téli hónapok alatt minden mester- képző tanfolyamhoz eljutnak. A laboratóriumi esz­közök segítségével a tan folyamokon résztvevő termelő­szövetkezeti tagok és egyéni gazdák megtanulják a talajban lévő tápanyag vivseáiéaé* a t»b»4 «pv-rt-ős«- gának és lúgosságának meghatározását. A kísérteti esz­közök melléit vetőmag és növény mint agy üjtemény is van. s ennek példájára a szövetkezetek,, sőt az egyéni gazdák is a különböző magvak összegyűjtése mellett kis herbáriumot is ■ készítenek maguknak. A laboratóriumi felszerelést először a madccsai Igazság tszcs-ben működő tanfolyamon mutatják be, maid eljuttatják valamennyi mesterképző tanfolyam­hoz. Jav tják a fege’5t ócsényben öcsény határában mintegy 300' hold nagyságú le­gelő terül eJ. A legelő minősége az elmúlt években fo- Koaatosan gyengült és egyre kevésbbé felelt meg az állatok legeltetésére. A dolgozó parasztok kérték a községi tanácsot, hogy a legelő ápolására nagyobb gon­dot fordítson. A tanács — a dolgozó parasztok kéré­sének eleget téve — még az ősz folyamán a legelő mintegy 86 százalékán elvégeztette a fogasolást. A fogasolással egy időben a káros gyomnövényektől is megtisztították a legelőt. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kor­mányhatározat megjelenése után a községi tanács úgy határozott. hogy a tavasszal tovább foglalkozik a le­gelő feljavításával. Úgy tervezik: műtrágyát szórnak szét a legelőn, hogy dúsabb fű nőjön, így bteiowítják az állatok legeltetését. Kire tartozik? Fácánként községben a Szeszgyár környéki részen egyetlen iható vizű kút van. Azonban sajnos nincs gazdája, s így borzalmas állapotban van. A hatalmas — körülbelül három méter átmérőjű — kút szivattyúja elromlott. Megcsinál tatás ára azonban nem került sor. így a környékbeliek széthúzták a beton fedőlapokat, s most kötélre akasztóit vederrel merik a vizet. Ez azonban amellett, hogy egészségtelen, — a csizmáikon, a cipőkön sok szemét kerül, a kút szélére, s onnan be­le— életveszélyes is mert hisz az egész környék s a földdel egyszínten lévő kúts2éle tiszta, jég. Legutóbb is az egyik gyereket a jószerencse, no meg egy ügyes ember erős karja mentette meg a bezuharástól. Mind­ez csak azért, mert a tanács a szeszgyárra, a szeszgyár a tszes-re hivatkozik, amikor a megcsináltatásról van szó. Tűrhetetlen ez az állapot, s a tanács végre álljon sarkára, s teremtsenek rendet e fontos kérdés terén. A posta terveiből A posta 1954-ben megvalósítja, hogy az ország leg­eldugottabb helyeire is minden nap kikézbesíthessék a leveleket, A városokban jövőre megvalósul a napi két­szeri levélkézbesítés, f.gy Szekszárdon is. Annak érde­kében, hogy a levél továbbítási ideje csökkenjen, a posta dolgozói felújítják a gépkocsiparkot, rendbehoz­zák a jármüveket. Gondoskodnak a vidéki postahiva­talok helyiségének szépítéséről is. Ezévben már képek, függönyök, virágok teszik majd barátságosabbá a köz­ségi postaépületeket. Megindul újra a postatiszt kép­zés és minden nagyobb hivatalban oktatótiszt műkö­dik majd, hogy emeljék a postai dolgozók -szaktudását. Bólíeta’íílkozót tarlanak az egőszsősrtisry dolgozói Megyénk orvosai és egészségügyi dolgozói január 15-én, ma, bá keta Iáik ózó ra jönnek össze a Szekszárdi Kórház kultúrtermében. A találkozón központi előadó tart tudományos előadást. Azonkívül békevédelmi fel­adataikat Összhangba hozzák a tudományos munkával. A vita után baráti estet rendeznek amelyen a Szek­szárdi vórház énekkara és a bogyiszlói népiegyüttes szerepe,. A gyümölcsösök és sző­lők telepítése iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg Hajdu-Bíharftan. A megye termelőszövetkeze­tei előljámák a jó példá­val, hogy minél több le­gyen a gyümütes a dolgo­zók asztalán és minél több szótól tudjunk szüre­telni az elkövetkező évek­ben. Uj gyümölcsösök telepí­tését 14 termelőszövetke zet határozta el. Betele­pítésre kerül 159 hold. A földművelésügyi miniszté­rium központi készletből adja a gyümölcsfaoltvá­nyokat. A szőlőtelepítést is fel­karolták a szövetkezetek, hét szövetkezet jelentette eddig be, hogy 41 holdon telepít szőlőt. Az új sző­lők telepítéséhez a terme­lőszövetkezetek ingyen kapják a szőlővesszőket és oltványokat. Jó példá­val jár alól a szőlőtelepí­tésnél a D eb récén - Be 1 lege­lő „Lenin". A szorgalmas tagság 20 holdon telepít 3zőlőt. A telepítéshez sziik séges gyökeres és sicn* hazai szőlővesszőket saját telepén állítja eáő. A gyümölcs és szőlő te­lepítésével az eddig kevés hasznot adó homokos te­rületekből egyre többet tudunk dúsan jövedelme­zővé tenni. Több jövedel­me lesz a szövetkezet tag­jainak, több kerül piacra — emelkedik az élelmi­szert) őség. * Ebben ae évben több gép segíti a kaposvári gépáll« más körzetéhez tartoré t«*-ek nj«nkáját A kaposvári gépállomás dolgozóinak és a körze­tükhöz tartozó termelőszö­vetkezetek munkáját ed­dig nagymértékben hátrál tatta a gépi erő hiánya. Ebben az évben a gépál­lomás körzetéhez tartozó 12 termelőszövetkezet 3354 hald föidjén már jóval több gép segíti a növény- ápolást és a termés ha­táridőre történő betaka­rítását. A tavalyi egy kombájn­nal szemben az idén négy vágja a rendeket a gabo­natáblákon. Naponta közel 300 kézierő szabadul fel majd más munka elvég­zésére. Ezenkívül még öt kévekötő-aratógép segíti az aratás gyors befejezé­sét. Az elmúlt évben sok szálsstakarmány ment tönkre. A gálosfai Vörös Csillag tsz 100 hold rét­jén közel ezer mázsa szé­na veszett kárba, mert nem Volt elegendő munka erő -és a szénagyiijtőgép 'egyáltalán nem működött a gépállomáson. Most ér­kezett két új, szovjet min­tájú szénagyüjtő, amely a rendeket összegyűjtve boglyákba rakja.

Next

/
Thumbnails
Contents