Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-13 / 10. szám

TOLNAI Ynlo Pffoi érik mi eerrsUFuemn- " ■ r \ A MAI SZAMBÁN: | Naun Ir-nak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének nyilatkozata a koreai politikai értekezlet kérdéséről (2. o.) — A csehszlovák kormány törvényjavaslatai a nemzeti bizottságokról (2. o.) — Hiú remények (2. o.) — Hozzászólás a „Talaj termelő­ereje fokozásának előfeltételei“ című cikkhez (3. o.) — Illetékesek figyelmébe (3. o.) — Élenjáró gépállomások . — traktorosok (3. o.) AZ M DP TOLNAMEGYEI PARTBIZOTTJAGA'NAK LAPJA Xt. ÉVFOLYAM. 10. SZÁM ARA 50 F1LLEIS SZERDA, 1954 JANUÄR 13 Megyénk virágzó szarvasmarhatenyésztéséért Nemrégiben került nyilvánosság­ra a Központi Vezetőség és a mi­nisztertanács mezőgazdasági terme­lés fejlesztéséről szóló határozata. Ez a határozat megalapozza a nö­vénytermelés és az állattenyésztés hozamának emelését, olyan eszkö­zöket ad kezünkbe, amelynek segít­ségével a fellendülés útján vezet­hetjük a mezőgazdaságot és állan­dósíthatjuk annak növekvő, emelke­dő színvonalát. Hegedűs elvtárs föld­művelésügyi miniszter a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezető­ség előtt tartott beszámolójában a mezőgazdaság és az állattenyésztés fejlesztéséről többek között meg­határozta: „Szarvasmarhaállomá­nyunk minősége további irányításá­nak célja a tejhozam növelése és a tej zsírtartalmának emelése. A magyar-tarka tehénfajtának szinte minden egyes egyede képes jó ta­karmányozás mellett 3000 liter tejet adni, mégis országos átlagban a mi tehénállományunk évente átla­gosan csak 1400—1600 liter tejet ad — mondotta Hegedűs elvtárs, és a továbbiakban megemlítette: — Hely­re kell állítani a virágzó szarvas­marhatenyésztést Somogy megyében, a Kapos völgyben, Tolna megyében, Bonyhád vidékén ...“ Megyénk jelenlegi szarvasmarha törzsállományát alapul véve min­den mód és le'hetőség megvan e ha­tározat végrehajtására. Megyénk szarvasmarhaállománya a magyar­tarka fajtához tartozik. Ezen belül alakult ki a tejelékenységéről híres bonyhádi tájfajta. Ezen tájfajta — jó takarmányozás mellett — egye­denként képes 3000 liter tejet adni évente. Külön előnyképpen jelent­kezik a tej zsírtartalmának magas foka. A bonyhádi tájfajta hizlalásra is igen alkalmas, takarmányértéke­sítő képessége is kielégítő. A múltban a vérfelfrissítés hiánya miatt, valamint az istállózás követ­keztében követtük el azt a tenyész­tési és tartási hibát, hogy az állatok kondíciója, életképessége, szervezeti szilárdsága, betegségekkel való szembenálló képessége csökkent. — Ezekből kifolyólag többször talál­koztunk olyan jelenségekkel, hogy helyenként — a látszólag kiváló szarvasmarhák — sem voltak to- vábbtenyésztés szempontjából kifogá- solhatatlanok. A mennyiség mellett különösen sok kívánnivalót hagyott és még ma is hagy maga után a minőségi állattenyésztés, amiből ter­mészetesen következik az, hogy a hozam is igen alacsony, így a la­kosságot még mindig nem tudjuk ellátni húsfélékkel, tejjel és egyéb igei fontos élelmezéshez szükséges termékekkel. Számos állattenyésztéssel, illetve szarvasmarhatenyésztéssel foglalko­zó szövetkezet és egyéni paraszt bebizonyította megyénkben, hogy jövedelme legnagyobb forrása a mi­nőségi állattenyésztés. A nagyszoko- lyi Béke termelőszövetkezetben pél­dául közel 30 ezer forintot biztosí­tott évente a törzskönyvezett köz- tenyésztésre alkalmas apaállatok száma; vagy Kelemen János zombai dolgozó parasztnak évente 8000 fo­rint jövedelmet biztosított a minő­ségi apaállattenyésztés. Ez azonban nem általános, sőt az utóbbi egy­két év alatt még a törzsállattenyész tő községekben is visszaesés tapasz­talható. Különösen elhanyagolt me­gyénkben az országosan híres bony­hádi tájfajta elterjesztése. Nem minden esetben fordítottak gondot, az efajta tehenek utódainak felne­velésére. Hogy szarvasmarhatenyésztésünk­ben elkövetett hibákat felszámoljuk, hogy a párt és kormányhatározatnak megfelelően fogjunk hozzá megyénk területén a szarvasmarhatenyésztés fellendítéséhez, minden lehetőség biz tosítva van. Megyénkben megvan az alap, mert megfelelő szarvasmarha törzsállományunk biztosítva van, csu pán az szükséges, hogy ezeket a le­hetőségeket a körülményeknek meg­felelően kihasználjuk, s szakítsunk végre minőségi szarvasmarhaállomá­nyunk megteremtésének lebecsülésé­vel. Megyénk szarvasmarhatenyészté­sének minőségi fellendítését szolgál­ják a most folyó és jövőre még szé­lesebb körben szervezett törzs tenyé­szetek, mint például a juhéi törzs- állattenyésztő állami gazdaság, a ten- gelici Petőfi, a tamási Vörös Szikra, a bonyhádi Dózsa Népe termelőszö­vetkezetek és nem utolsó sorban az egyénileg dolgozó parasztok törzsál­lattenyésztései is. Ezek a szarvasmar­ha törzstenyészettel foglalkozó gaz­daságok, illetve gazdák tenyésztik ki a különnemű, magas tejhozamu anyáktól, jó örökítő törzsbikáktól származó magas tejtermelésre és tar­tásra alkalmas szarvasmarhákat. A jól megszervezett takarmányozáson keresztül, a takarmánybázis állandó biztosításán keresztül és a tenyésztő gazdák állatszeretetén és szakértel­mén keresetül ezek a célok megvaló­síthatók. Felemelő, szép feladat vár most megyénk minden egyes mezőgazda- sági szakemberére és dolgozójára. . Ennek a feladatnak a végrehajtásá­1 hoz minden adottság megvan, segít ebben a munkában a párt és a kor­mány. Rendelkezünk megfelelő ta- karmánytermesztéshez alkálin as te­rülettel, állatállományunk mennyisé­ge is lehetővé teszi, hogy kiválogas­suk a tenyésztésre alkalmas legjobb termésképességű állatokat. Jelentős lépést teszünk előre állattenyésztő dolgozóink szakmai képzésében is. Megyénkben számos kiváló állatte­nyésztő van, akik eddig jó munká­jukkal bebizonyították, hogy nem­csak szeretik ezt a munkát, hanem értenek is hozzá. Vörös József, a zombai Vörös Csillag állattenyésztési agronómusa fáradhatatlanul küzd azért, hogy a fejlett zoóteahnikai -nédsrereVot megismertesse a szövet­kezet minden tagjával. Radovics Já­nos, a nagyszokolyi Béke tsz tehené­sze ma már a zoótechnika minden módszerét alkalmazza állattenyészté­si munkájában. Most a téli hónapokban még so­kat tehetnek és kell is tenniük ál­lattenyésztési szakembereinknek is, meg dolgozóinknak is a szarvasmar­hatenyésztés fellendítése érdekében. Okszerűen és különös gonddal kell előkészíteni a teheneknek napi ta­karmányszükségletét. Már ezen ke­resztül is egy lépést tettünk előre. Ha a lehetőségeket a körülmények­nek megfelelően kihasználjuk, még a téli hónapok folyamán feljavíthat­juk szarvasmarhaállományunk te- nyészkondieióját, javíthatjuk az egye dek napi tejtermelését. A párt és kormányhatározat óta el­telt pár hét gyakorlati tapasztalatai azt bizonyítják, megyénk állattenyész tési vezetői és állatgondozói több­ségükben megértették, hogy a szarvas marhatenyésztés fellendítése terüle­tén milyen feladatokat követel meg a határozat végrehajtása. Zombán, Szakcson, Madocsán, Győrében és még számos szarvasmarhatenyésztő községben széles körben vitatták meg a szarvasmarhatenyésztés fellen­dítésének lehetőségeit. Ha továbbra is lelkesedéssel végzik megyénkben ezt a munkát, akkor két-három éven belül visszaszerezhetjük a szarvas­marhatenyésztésben korábban szer­zett jó hímevét megyénknek. KRISZTIÁN LÁSZLÓ főállattenyésztő, A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS FEJLESZTÉSÉÉRT Szentgyörgyi Gyula ekejavító brigádja határidő előtt teijesíti a tervet A tamási gépállomás új szerelőműhelyében seré­nyen folyik a munka. A gépállomás dolgozói gondo san kijavítják gépeiket, hogy ebben az évben jobb munkát végezhessenek a tavalyinál. Szentgyörgyi Gyufa és brigádja ekeja­vítás sál foglalkozik. De­cemberben tervszerint 12 ekét kellett volna a brí-, gádnalc kijavítani, ezzel szemben 19-et javítottak ki. A decemberi munka­lendület a mai napig sem szűnt meg. A brigád tagjai ma is éppen olyan lelke­sedéssel, odaadással vég­zik munkájukat, mint az elmúlt hónapban. Igyekez­nek a napi tervteljesítés mellett minőségileg Is jé munkát végezni, hogy az ekejavítást határidő előtt befelezhessék. Vermelik a jeget a nyári tejbűtésre a rácegresi állami gazdaságban A rácegresi állami jta? daságban az idén nyáron már 200 tehenet fejnek s naponta mintegy 1.500— 1.600 liter tejre számíta­nak. A hatalmas tejmeny- nyiség hűtése és tárolása szükségessé teszi, hogy az állami gazdaság most, a téli hónapok idején nagy­mennyiségű jeget gyűjt­sön, s erre különösen al­kalmas a gazdaság terüle­tén átfolyó, jelenleg befa­gyott Sió. Az állami gazdaságnak 50 köbméter ürtartalmú jégverme van, a teljes nyári .jégszükséglet azon­ban mintegy 300 köbmé­ter, ezért jégveremnek használnak fel egy félig kész silótomyot is. De emellett kazlakba is gyűj­tenek, a szalmára hordott jeget vízzel megöntözik, rá pedig kétszeres szalma és földréteget raknak. A jégkazlakban június végé­ig, július elejéig eláll a jég, s így a jégvermeket a nyár közepéig nem kell megbontani. A fagyos idők beálltától folyamatosan végzik a jég hordást a rácegresi állami gazdaságban, s eddig a nyári jégszukségletnek több mint feléi biztosítót ták. Rabacz Lajos terve . . . Rabacz Lajoséknál mikor összejön a család min­den tagja, terveikről beszélgetnek, arról, hogy ebben az évben mit kell tenniök a magasabb jövedelem el­érése érdekében. Rabacz Lajos és családja a bátaszéki Nagy Sarló I. típusú termelőszövetkezetben dolgozik. A táblás gazdálkodás tavaly is szép jövedelmet bizto­sított a családnak. A tavaly! jövedelmet azonban jobb gazdálkodással, a munka helyes megszervezésével eb­ben az évben fokozni lehet. Rabacz Lajos és családja már elkészítette a tervet, a jövőre vonatkozóan. A gazdáságiban ugyanis mór egy éve elmúlok, hogy nincs szarvasmarha. Ez természetesen több szempontból is káros. Ezért Rabaczék tervükben elsőként szerepel, hogy február vége felé két hasas üszőt vásárolnak, amely az év végéig két borjút ad. A két borjút pedig felnevelik és máris 4 szarvasmarha lesz a gazdaság­ban. így tej is bőven lesz, trágya is, melyen keresztül emelni lehet a talaj ternielőerejét, a terméshozamokat. A továbbiakban a család tervében a sertésállomány feljavítása is szerepel, hogy ebben az évben szerződ- déses sertést is hizlalhassanak, amely közvetlen pénz­jövedelmet biztosít a családnak. Hnpoáat napysíöVft’vi qattfának 13.000 liter tévéadást enieM el n éj éegyitési rendelet érteMen Az új begyűjtési rendelet megjelenése óta a nagy­szokolyi dolgozó parasztok körében sok stó esett már a rendelet nyújtotta kedvezményekről és azok jelen­tőségéről. A dologzó parasztok alaposan áfcianulmányoz zák. mert hiszen minden sora saját érdeküket szol­gálja. A rendelet egyik pontja kimondja, hogy a te­hén első borjújától számított egy évig tulajdonosa mentes a tejbeadás kötelezettség alól. Az elmúlt na­pokban 26 dolgozó paraszt kereste fel a tanácsot, hogy a rendelet értelmében töröljék teheneik után egy évig a beadási kötelezettséget. A 26 gazdánál ez évente 13 ezer liter tejet jelent, ami szabadpiaci áron átszá­mítva közel 37 ezer forintot tesz ki egy évben. Hörelebb a termelésbe* Teszler Vendel elvtárs annakidején alapító tagja volt a nagyszokolyi Béke termelőszövetkezetnek. Az I950-es tanácsválasztások ioején a nagyszokolyi tanács elnöke lelt. Mint tanácselnök, kiváló munkát végzett- A községben irányította, szervezte a termelést, hogy megvalósuljanak mindazok a feladatok, amelyek a köz­ség terveiben szerepelnek. A termelőszövetkezet tag­jai bár büszkék voltak arra. hogy soraik közül kikerült dolgozó vezette a községet, mégis ahhoz ragaszkodtak, hogy Teszler elvtársat visszahívják a szövetkezetbe. Teszler elvtárs örömmel ment vissza, mert tudja, hogy a termelőszövetkezetben közvetlen a termelést irányít­hatja, elősegítheti a tagság jövedelmének fokozását, majd a párt és kormány mezőgazdasági termelés fej­lesztéséről szóló ha ározatát. Teszler elvtárs ezelőtt egy hónappal ment vissza a nagyszokolyi Béke ter­melőszövetkezetben. A tagok ismét őt választották meg elnöknek. Tehát ma Teszler elvtárs ismét a nagyszo­kolyi Béke termelőszövetkezetet irányítja. Folyik az építkezés a növekvő állatállomány részére a kocsolai tsz-öen A kocsolai Vörös Csillag termelőszövetkezet tagjai télen sem tétlenkednek. Terveiket készítik elő, ala­pozzák meg. Jelentős az állatállományuk fejleszté­sére vonatkozó terv. Az állatállomány szapo­rításához természetesen megfelelő férőhelyet ifi biztosítani kell. Éppen ez­ért az építkezést, az istál­lóik rendbeihozását mór most megkezdték. Szükség van a tehénistálló bővíté­sére, mert a meglévő te­hénállományuk mellé még 30—35 darabot, akarnak beállítani. Mihelyt meg­jön a tavasz, hozzáfognák egy 50 férőhelyes lóistál­ló építéséhez is. Fejlődik, szaporodik a termelőszövetkezet sertés és baromfiállománya is. Takács Ferenc sertésgon­dozó lelkiismeretes mun­kájának eredménye, hogy 70 anyakocától 10—12 da­rab fialási átlagot ért el. Az 56 éves Dubinyák Vin- céné a baronőnevelésben ért el jelentős eredményt Amikor rábízták a tyúk­farmot. még mindössze 3+ tyúk volt. Ma már 814 darab baromfira visel go« dot Dubinyák néni. A* idén 2.000 darab csirkét akar felnevelni. Természe lesen az apró baromfinak is hely kell. Ezért a veze­tőség úgy határozott, hogy a tavasszal egy 1.500 férő helyes baromfiólat is épí­tenek Miniszteri dicséret és jutalom . .. A földművelésügyi mi­niszter dicséretben és ju­talomban részesített több kiváló mezőgazdasági dol­gozót. Megyénkben Varga István, a tengelici kísér­leti gazdaság fogatosa „A mezőgazdaság kiváló doär gozója“ jelvényt kapta. Dicséretben és pénzjuta­lomban részesítették Kap- lonyi Zoltánt, az iregszem- csei kísérleti gazdaság tu­dományos munkatársát. Ez a dicséret és jutalom lelkesítse őket még jobb eredmények elérésére me­zőgazdaságunk fejlesztése érdekében. UJ módszerekkel a hozam növeléséért A dombóvári Rákóczi termelőszövetkezet tagjai a megalakulás óta mindig jól gazdálkodtak. A múlt évi eredményeik is hozzáértő szorgalmas munkáról tanús­kodnál!. Ha a természetbeni és a pénzbeli járandósá­got egybeszámoljuk, akkor 72 forintot oszlottak ki munkaegységenként zárszámadáskor. A termelőszövetkezet tagjainak kívánságára nem­régen újjáválasztották a vezetőséget. Az új vezetőség figyelembevéve a termelőszövetkezet lehetőségeit, adott ságait, a tagok véleményét, tervet dolgozott ki az idei gazdasági évre vonatkozóan. A terv célú! tűzi ki a termésátlag növelését, az állattenyésztés fejlesztését és az állati termékek hozamának növelését. A Rákóczi tsz rendelkezik a terv megvalósításának feltételeivel. Szakirányításban sincs hiány. Haszno­sítják mos»: Joó Sándor tapasztalatait is, amelyeket a Szovjetunióban szerzett. Joó Sándor ugyanis tagja volt az 1952-ben Szovjetunióban járt parasztküldöttségnek. A tehenészetben márts megindult a munka a fe­jes: állag növeléséért. Eddig 9.5 literes fejésá átlagot értek el. Uj, bevált módszerek alkalmazásával azonban 16-ra akarják növelni ezt a számot. Egyelőre az egye­di takarmányozás, a tőgymasszázs és a napi három­szori fejést vezetik be. A fejlett módszerek alkalma­zása és ezzel a tejhozam növelése mellett arra is tö­rekednek, hogy a járás első íörzsállattenyészté terme- lőszöyetkezete legyen a dombóvári Rákóczi tsz. A törzs állattenyésztési követelménynek megfelelően állatéi- lományukat tbc és .-Bang" vizsgálatnak vetik alá, hogy idejében védekezhessenek ezek ellen a betegségek el-1 len. Apró jószágból is többet tenyésztenek az idei év* ben.' Tavasszal 500 férőhelyes baromfitelepet létesíte­nek. A tavasszal meginduló építkezést már most élőn készítik. Téli építési brigádot alakítottak, amelynek tagjai, jelenleg salaktéglát gyártanak. Horváth Lajos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents