Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-13 / 10. szám

2 NAPLÓ 954 .! ANTIAR IS Nam Ir-nak, a Koreai Nép; Demokratikus Köztársaság klilügyminiszierének nyilatkozata a koreai politikai értekezlet kérdéséről Phenjan (TASZSZ): A koreai sajtó közli Nam Ir-nak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének nyilatkozatát. A nyilatkozat a többi között a következőket mondja: A z egész világ haladó közvé- ■ ’ leménye a nemzetközi fe­szültség kölcsönös tárgyalások út­ján való enyhülésében reményke­dik és követeli azt. Amint azonban a koreai események mutatják, az aráerikai fél jogellenes eljárása kö­vetkeztében egyre inkább eltolódik e jogos remények megvalósulása. A nyilatkozat ezután részletesen foglalkozik azokkal a cselekedetek­kel. amelyekkel az amerikai fél gá­tolta a koreai kérdés békés rende­zését. Etek közé tartozik a hadifoglyok körében végzett felvilágosító munka beszüntetése és a hadifoglyok erő­szakos szabadonbocsátására irányu­ló szándék. Figyelembevéve, hogy a hadifog­lyok körében végzett felvilágosító munka beszüntetése és a hadifog­lyok erőszakos „szabadonbocsátásá- rn" > irányuló szándék a fegyverszü­neti egyezmény súlyos megszegését jelenti, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya szükségesnek tartja — függetlenül a politikai ér­tekezlet összehívásának időpontjától, <i hadifoglyok körében végzett, az amerikai fél által egyoldalúan megszakított felvilágosító munka ha­ladéktalan újraf elv ételét, a hadifog­lyok körében végzett felvilágosító munkára előírt kilencven nap teljes kihasználását. Szükségesnek tartja egyébként a politikai értekezlet ha­ladéktalan összehívását és a hadifo- golykórdés igazságos megoldását. nyilatkozat a továbbiakban rá­mutat arra, hogy az amerikai fél milyen mesterkedéseket folytat a politikai tárgyalás halogatására majd hangsúlyozza, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Kínai Népköztársaság kormánya változatlanul a politikai értekezlet mielőbbi összehívására, a koreai kér­dés békés megoldására törekszik. Ki­fejezésre juttatja, hogy teljes mér­tékben készen áll erre: minden erő­feszítését a nemzetközi feszültség enyhítésére, a tartós béke fenntar­tására irányítja a Távol-Keleten és az egész világon. A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság kormánya a koreai kérdés tárgyalások útján való békés meg­oldására és a nemzetközi feszültség enyhítésére törekedve — amiben az egész világ népei reménykednek, — hangsúlyozza, hogy sürgősen újra meg kell indítani a politikai érte­kezlet kérdésével kapcsolatos és az amerikai fél által félbeszakított tár­gyalásokat, mielőbb össze kell hív­ni a fegyverszüneti egyezményben előírt politikai értekezletet, — vagy­is le kell folytatni azokat a tanács­kozásokat. amelyek célja a koreai kérdés békés megoldása, hogy ezzel enyhítsék a távolkeleti feszültséget. Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya kije­lenti. hogy a koreai-kínai fél részé­ről 1953. november 30-án előterjesz­tett közös javaslat mindazokat a feltételeket tartalmazza, amelyek az ilyen tárgyalások alapjául szolgál­hatnak. A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság kormánya igazságosnak tartja és teljes mértékben támogatja Csou En-Laj-nak, a Kínai Népköz­társaság külügyminiszterének 1954 ianvár 9-i nyilatkozatát arra vonat­kozólag. hogy az ENSZ-nek teljes felelősséggel lépéseket kell tennie a Koreában kialakult komoly helyzet megoldására, és ha az ENSZ köz­gyűlése elhatározta, hogy megvitat­ja a koreai kérdést, akkor a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársa­ság és a Kínai Népköztársaság kor­mányának joga van elküldeni képvi­selőit e kérdés megvitatására. A Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya az ENSZ tagállamainak kormányaihoz, az egész világ minden ióakaratú emberéhez felhívással for­dul: követeljék az ENSZ közgyűlé­sétől, tegyen határozott intézkedése­ket a koreai kérdés igazságos meg­oldására és a jelenlegi nemzetközi feszültség enyhítésére. A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság kormánya minden' erejével támogatja a szovjet kormány javas­latot, hogy hívják össze az öt nagy­hatalom, — Franciaország, Anglia, Egyesült Államok, Szovjetunió és Kínai Népköztársaság — képviselői­nek értekezletét a nemzetközi fe­szültség enyhítését célzó intézkedé­sek megvitatása végett. A csehszlovák kormány törvény javaslatai a nemzeti bizottságokról Prága (MTI) A vasárnapi prágai lapok teljes terjedelmükben ismer­tették a csehszlovák kormány tör­vényjavaslatait a nemzeti bizottsá- gó/król. A nemzeti bizottságokról szóló új törvényjavaslatok magukban foglal­ják mindazokat az elveket, amelyek­re támaszkodva a nemzeti bizottsá­gok a dolgozó nép legkiterjedtebb szerveiként betöH'hetük feladatukat a népgazdaság fejlesztésében, a párt és a kormnnv Programm iának végrehaj­tásában. A nemzeti bizottságok szer­vezete biztosítja, hogy a dolgozó nép legszélesebb rétegei tevékenyein ve­gyenek részi az állam igazgatásá­ban. a szocialista építés feladatainak megoldásában. A törvényjavaslatok meghatározzák, hogy a népi demokra Pella elutasította, Fanfani elfogadta a kormányalakítási megbízást Koma (MTI) Einaudi köztársasági elnök Giuseppe Pella volt olasz mi­niszterelnököt bízta meg az új olasz kormány megalakításával. Az ..AFP“ jelentése, szerint Pella nem vállalta a kormányalakítást. Einaudi ezután Fanfanit hivatta magához, aki elfo­gadta a kormányá'akítási megbízást. tikus közigazgatás alapjai a nemzeti bizottságok. A törvényjavaslatok szerint a nem­zeti bizottságok feladata, hogy meg­nyerjék és meggyőzzék, mozgósítsák és megszervezzék kerületük vala­mennyi dolgozóját a gazdasági és kulturális építésre, a köztársaság fej lesztésére, a békeharcban való tevé­keny részvételre. A lapok közölték a kormány fel­hívását is az ország lakosságához. Ebben a kormány bejelenti, hogy a nemzeti bizottságokról szóló törvény javaslatokat országos vita céljából a lakosság elé terjeszti. A kormány a vita megszervezésére és eredményeinek feldolgozására bi­zottságot alakított. A bizottság elnö­ke: Viliam Siroky minisztereímölk. Megalakul! az lij baodaj'sta kormmy Páris (MTI) Buu Loc herceg, akit Bao Daj már három héjitel ezelőtt megbízott a kormány alakítással, ked­den közölte, hogy tizennégy „semle­ges szakemberből“ megalakította kormányát. A „Reuter“ jelentése szerint Buu Loc azért voltt kénytelen „semleges szakembereket“ igénybe venni, mert kormányában nem vál- ’alt tárcát az úgynevezett vietnami nemzeti kongresszus egyetlen tagja sem. Eisenhower módosításokat javasolt a Ta.t-Hartley törvényhez (MTI) Mint a nyugati hírügynök­ségek jelentik, Eisenhower, az Egye­sült Államok elnöke módosításokat javasolt a munkásellenes Taft Hart- ley-törvényhez. A jelentésekből ki­tűnik, hogy Eisenhower tovább akar­ja szigorítani ezt az antidemokrati­kus, a munkásosztály jogait súlyo­san korlátozó törvényt. Eisenhower egyik leglényegesebb módosító javas­lata abban áll, hogy ezentúl a szak- szervezetek tagjai csak „az állami szervek közreműködésével“ megtar­tott „(titkos szavazások" útján hagy­hatják jóvá a szakszervezetek sztrájk határozatait. A javaslat még nehe­zebbé teszi az amerikai munkások számára a sztrájkokat, mivel, hogy ■nyilvánvaló: az állami hatóságok „közreműködése“ a munkáltatók ér­dekében meghamisíthatja a „titkos szavazás“ eredményét. Eisenhower másik különös módo­sító javaslata arról szól, hogy — mint az „AFP“ közli — /az összes munkáltatóik „legyenek kötelesek írásba foglalt, eskü alatt tett nyilat­kozatot adói arról, hogy nem tartoz­nak a Kommunista Párthoz.“ Ez a módosító javaslat, amely a Fordokat, Rockefellereket, Morga.nokat és Du- pontokat is „hűségesküre“ kötelezi, nyilvánvalóan szemfényvesztésül szol gál annak leplezésére, hogy a foko­zódó mccarthysta boszorkányüldözés az amerikai dolgoz.ó tömegek és a haladó gondolkodású személyiségek ellen irányul. A négy hatalom főbiztosainak berlini képviselői csütörtökön folytatják előkészítő megbeszéléseiket Berlin (MTI) A négy nagyhatalom németországi főbiztosainak berlini képviselői csütörtökön tartják ne­gyedik tanácskozásukat. A megbeszélések célja a külügy­miniszteri értekezlet színhelyéül szol­gáló épület kijelölése és a berlini értekezlet előkészítésével kapcsolatos egyéb technikai kérdések megoldása. A három nyugati külügyminiszter a ber'lni négyhatalmi érWez'et megkezdése előtt küiönértekezletet tart Lttndon (MTI) Hírügynökségi jelen- 'esek közük, hogy a három nyugati külügyminiszter a berlini négyhatalmi értekezlet megkezdése elölt különér- tefeezletre ül ossza Berlinben. Eisenhower közölte, hogy az Egyesült Államuk kereskedelmi küldöttségeket meneszt Eurőnáha, Ázsiába és Dél'Amerikába (MTI) Az „Associated Press* wa­shingtoni jelentése szerint Eisenho­wer január 11-én közölte, hogy az Egyesült Államok hamarosan több kereskedelmi küldöttséget meneszt Eurónába, Ázsiába és Dél-Ameriká- ba. Eisenhower közleményében beis­merte, hogy súlyos az amerikai me­zőgazdasági termékek eladásának helyzete, s azt is kijelentette, hogy az amerikai farmerek előtt álló prob­lémákat még bonyolultabbá teszi, hogy továbbra is veszendőben van­nak bizonyos külföldi piacok, ame lyekrc pedig az Egyesült Államok­nak nagy szüksége lenne. Ol'enhoner b zalmas megbeszélés! tár óit Conant amerikai főbiztossal Berlin (MTI) Bonni jelentés közli, hogy Ollcnhnuer, a Nyugatnémet Szó. ciáldemokrata Párt elnöke hétfőn Adenauerrel négyszemközt folytatott ’negbeszéléíi •> után, a Szór iáidemo kral n Párt vezetőségének több tagjának kí­séretében felkereste Conant amerikai főbiztost és bizalmas eszmecserét folytatott vele. Nagy cenientmfívek építése Lenjyelorsúgbiii A portland-cement gyártását a jövő évben kezdik meg a modern, telje­sen gépesített hatalmas Rejowiecz II. cementgyárban. J 955-ben amikor a gyár építkezéseinek második szakaszát is befejezik, termelése négyszer nagyobb lesz, mint a hatalmas lengyel „Pokoj“ cementműveké. A Rejo­wiecz II. tervrajzát lengyel mérnökök készítették. Kép: A klinker égetését szolgáló forgó-kemencék. Anglia helyesli az ENSZ-közgyü'és összehívására irányuló indiai javaslatot, de egyetért a koreai-kínai hadifoglyok elhurcolásával Mint az „AEP“ jelentése közli, Londonban január 11-cn mértékadó helyen kijelentették, hogy Nagy- Britannia helyesli Indiának ári a javaslatát, hogy hívják össze az ENSZ közgyűlését a koreai helyzet megvitatására. Ugyanakkor, — mint a „DPA“ közli — a brit külügyminisztérium szóvivője hangsúlyozta., hogy lajndon ban egyetértenek a fogságban lévő huszonkettóezer koreai-kínai hadi­fogoly „szabadonbocsálásával“ tehát erőszakos elhurcolásával. Oberländer nyugatnémet miniszter hitlerista háborús bűnös Berlin fTASZSZ) A berlini detno krathkus lapok közük, azt az ,<ADNi4 hírt, amely szerint Oberländer jelen­legi bonni metirkiStügyi miniszter hitlerista háborús bűnös, aki 1940-ben lengyel hazafiak tömeges elpusztUá iát szervezte. Gondoskodás a nép jólétéről A Német Demokrati­kus Köztársaság kor­mánya számos demo­kratikus reformmal va­lósítja meg az ország békés gazdaságának tervszerű fejlesztését. A köztársaság dolgozói, akik megszabadultak a monopóltökós konszer­nek és a junker nagy- birtokosok igájátóL, — nagy eredményeket ér­tek el ezen az úton. — Ezek a sikerek lehető­vé lesz. ik a tömegek anyagi jólétének állan­dó növelését. Az el­múlt évben kétízben szállították le a kiske­reskedelmi árakat. Az utolsó hetekben a Né­met Demokratikus Köz társaság, kormánya úiabb határozatokkal mutatta meg, hogy fá­radhatatlanul gondos­kodik a nép jólétéről. December 11-én a köz társaság minisztertaná­csa határozatot hozott a munkások munka- feltételeinek és élet- körülményeinek to­vábbi megjavításáról és a szakszervezetek jo­gainak kiszélesítéséről. Ez a határozat előírja a munkaszervezés és a munkavédelem, va­lamint az egészségvé­delem megjavítását, a '-’kásépítkezés jelentős fokozásét, a kereskede­lem kiszélesítését, stb. A Német Demokrati­kus Köztársaság mi­nisztertanácsa decem­ber 17-én a közszük­ségleti cikkek termelé­sének fokozásáról, — majd a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, valamint az egyéni pa­rasztgazdaságok, kö­blösen a volt mező- gazdasági munkások gazdaságai erősítéséről lozott határozatot. Az 1954. évi népgaz­dasági terv szintén a lakosság jólétéről való gondoskodást tükrözi. Bruno Leuschner, az állami tervbizosttság el­nöke az 1954. évi ter­vet ismertető beszámo- .lójában rámutatott, hogy a Német Demo­kratikus Köztársaság lakosságának vásárló - képessége 1950-től 1953 végéig 87 százalékkal nőtt. Az 1954. évi terv teljesítése biztosítani fogja a dolgozói? szük­ségleteinek még foko­zottabb kielégítését. Á közszükségleti cikkek, gyártása például az 1953. évihez képest 23.5 sr-ízalékkal növekszik. A néptömegek lelke­sen helyeslik ezeket a fontos határozatokat. Az üzentekben meg­növekedett a termelé­si kedv. Napról napra hb és több hír érke­zik egyes munkások, 'brigádok, sőt egész műhelyek és üzemek munkasikereiről. HIÚ REMÉNYEK z angol diplomácia magatartá­sát a Szuezi csatornaövezet ki­ürítéséről folytatott tárgyalásokon a módszeres mellébeszélés jellemzi. A tárgyalások utolsó menete, amely kerek nyolc hónapig hózódott, októ­ber 21-én eredménytelenül fejező­dött be. Erre fel vagy két hónap múlva llankey egyiptomi angol ügy­vivő a France Presse hírügynökség közleménye szerint látogatást tett Nagib pasánál, az egyiptomi elnök­nél, és kijelentette, hogy az angol kormány a tárgyalások felújítását óhajtja. Tekintettel arra, hogy októberben a tárgyalások az angol fél hibájából szakadtak meg (Anglia ugyanis csa­patai kivonását illetően gyakorlati­lag vonakodott teljesíteni Egyiptom jogos követelését), Hankey nyilat­kozatának a józan ész szerint azt kellett volna jelentenie, hogy Ang­lia módosította korábbi álláspontját. Erről azonban szó sincs. A tények ellenkezőleg azt mutatják, hogy Anglia újabb lényeges engedménye­ket szándékszik követelni Egyiptom­tól. Többek között ezt tanúsítja a hatalmon lévő konzervatív párt 40 tagjának december 15-én a parla­ment elé terjesztett határozati javas­lata. A javaslat szerzői követelték, hogy az angol kormány ismét a ré­gebbi feltételek alapján tárgyaljon és „védelmi kötelezettségeinek tel­jesítése érdekében“ elegendő erőt hagyjon meg Egyiptomban, Ez a Szuezi-csatornaövezet kiürítésének el­utasítását jelenti. Ilyen körülmények között igaza lehet a New York Times című ame­rikai lapnak, amikor azt írja, hogy az angol kormánynak, noha a tár­gyalások felújítását kérte, „különö­sebben nem érdeke a megegyezés.” Anglia láthatólag porhintésnek, akar­ja felhasználni az Egyiptommal foly­tatott tárgyalásokat, el akarja osz­latni a Szuezi-csatornaövezet külföl­di megszállása miatt forrongó arab országok közvéleményének felhábo­rodását. A New York Times megmagya­rázza, mi készteti az angol vezető köröket, hogy vonakodjanak kivonni az angol csapatokat Egyiptomból. A legkisebb szégyenkezés nélkül írja: ennek egyik föoka az, hogy az an­golok félnek, ha kivonulnak Egyip­tomból, az amerikaiak foglalják el helyüket. „A Szuezi-csatornaövezet kiüríté­se — jövendöli a New York Times, — egyike azoknak az eseteknek, amikor az angolok szedik cókmókju- kat és távoznak, az Egyesült Álla­mok pedig, amely a rendezés után előreláthatólag katonai segélyTnyújt, a helyükre lép.” A New York Times öröme azon­ban legalább is korai. Emberek, akik behunyják szemüket, az ázsiai és afrikai népek nemzeti öntudatának rohamos fejlődése láttán, ringathat­ják csak magukat abban a remény­ben, hogy az egyiptomi nép, ha egy­szer véget vet az angol megszállás­nak, amerikai igába hajtja a nya­kát.

Next

/
Thumbnails
Contents