Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-10 / 8. szám
to NAPLÓ 1954 JANUAR 1« A muzsika szárnyán Alábbi kereertrejtvénrünkben 8 hires zeneszerző newt. kell megfejteni. Minden egyes zeneszerző nevének megfejtése 1 pontot jelent, s így aki mind a nyolc ze- náSáérző nevét helyesen fejti meg, 8 pontot szerezhet. Vízszintes: 1. A modern magyar zene egyik világszerte ismert mestere. 10. A magyar nemzeti opera megteremtője, Hunyadi László, Bánk Bán című operái állandóan műsoron vannak. 11. Francia zeneszerző, Ha én király volnék című nyitánya kedvelt műsordarab ma is. 12. Ede eleje. 13. Nagyúr. Jókai egyik regényeimében is előfordul. 15. Háziállat. 16. Zamat. 17. Hát, eleje és vége. 18. Gyakori lónóv. 20. ír. 21. Idegennyelvű olaj. 23. Megbocsát. .25. Katód ellentéte. 27. Rangjelző. 29. Becézett női név. 30. Régi ürmérték. 31. Lopakodik. 32. Számnév, Függőleges: 1. A német zené legnagyobb mestere. Elsősorban szimfóniái révén lett közismert, de . forradalmian újat alkotott a szonáta terén is. Pathetique szonátáját legutóbb Gilelsz mesteri előadásában hallottuk. 2. Olasz zeneszerző, Csókkeringőjét Galli-Curci vittg világsikerre. .3. Rak szélei. 4. Férfihang, általában ez az operák férfiföszereplője. 5. ÓLA. 6 ... Day, indokínai bábcsászár. 7. Értény! Dobó Balázs. 8. Énekhang. 9. Harcias nő. 14. Orosz zeneszerző, az Ötödik csoport tagja. Igor herceg című operája bejárta a világ operaszínpadait. 16. Papírra vet. 19. Állati férőhely. 22. Francia zeneszerző, Spanyol szinf ón iájának hegedű- szólama David Ojsztrah egyik kedvelt műsordarabja. 24. Német zeneszerző, neve magyarul patakot jelent. A zene minden műfaját művelte, s minden műfajban maradandót alkotott. 26. Jugoszláv város. 28. Női becenév. Mi a címe? Alábbi rejtvényünkben Tolna megyei községek szerepein 15 — egy-egy betű kivételével. A hiányzó betűk beírása után Illyés Gyula színművének címét kapjuk meg, á'nelynek számunkra külön érdekességé, hogy az 1848-as eseményekkel kapcsolatban egy tolnamegyei eseményt dolgoz, fel. Beküldendő a, színmű címe, megfejtése 2 pont. Kist rmás Du s B rjád Ráceg cs F rJd B kács ári Ért nv PA fa Fürge H re Néhány jó tanács a dolgozó nőknek Tanuljunk meg könnyen, gyorsan szabni XL KEDVES ASSZONYTÁRSAK! Január 1-én már leközöltük szabás-tanfolyamunk első részét Bemutattuk, hogy veszünk mértéket a mértékvételt az egész méretbeosztást és az alaprajz szerkesztését. Most pedig folytatjuk az alaprajz szerkesztését, és meg fogjuk kapni az eleje és háta legegyszerűbb szabásmintáját. Az egész méretbeosztás vonalán az elején két és fél, a hátán két részt mérünk és mindkettőt vonallal összekötjük. Ettől a vonaltól kimérjük az eleje szélességet és megkapjuk azt a pontot, amit lefelé húzva az eleje és a derék vonalat fogjuk kapni. Az eleje hosszát ponttal jelöljük és összekötjük a derék vonalon jelzett csillaggal. Az eleje szélességi vonalon befele és felfele 2 részt mérve, ívelten összekötve megkapjuk a nyakkikerítési vonalat. Háta hossza és szélességi vonalat ugyanígy kapjuk, csak a nyakcsúcs pontot egy résszel feljebb húzzuk az egy résztől befelé és rézsut jelzett kétrészes pontokat összekötve megkapjuk a nyak kikerítési és a vállszélességi vonalat, amit a csillaggal jelzett pontig húzunk. Az egész méretbeosztás és a 6 centiméteres Vonaltól lefelé mérünk félrészt és ívelten felfelé húzott vonallal megkapjuk a kar kikerítési vonalat. A derékvonal közepétől és oldalán bemérünk egy részt és összekötjük. A kar és a nyak csúcsponttal felfelé húzva kicsit rézsut megkapjuk a csípő vonalat. Az eleje derékvonalán téi részt kifelé húzunk, egy kis vonalat és a nyak kikerítési vonallal kötjük ősszé. A 6 centiméteres vonaltól befelé egy részt, felfelé fél részt mérünk és megkapjuk a vállvonalat. A nyak- csúcs ponttól lemérünk 15 centimétert és megkaptuk a vállvonalat. Az egész méretbeosztás alsó vonalán mérünk fél részt és a nyak kikerítési vonaltól mérünk 16 centimétert, megkapjuk a vállszélességet. A 16 centiméteres pontot ívelt vonallal összekötjük és megkapjuk a karkivágást. Az ábrán r-rel jelzett pontokat az egész méretbeosztó mérce felhasználásával kapjuk meg. AL A P-UA3Z. Mához egy hétre bemutatjuk, hogyan kell az ujja szabásmintát elkészíteni. A medve és a favágó Marcsevszki meséje. Pit egyszer ePy erdei barlang- ben egy medve meg a fia, egy pajkos, csintalan és szófogadatlan medvebocs. Mihelyt az anyja elment ennivalót keresni, a bocs tüstént kiugrott a barlangból és egyedül játszadozott az erdőben. A medvemama gyakran intette: — Fiacskám, maradj addig szépen a barlangban, amíg én távol vagyok. Farkassal, vagy emberekkel találkozhatsz as erdőben, és akkor bizony élve nem kerülsz haza! De a kis mackó nagyon szeretett játszani, meg butuska is volt, így hát nem hallgatott az anyja ta- náesáTa. A medvemama gyakran üresen találta a barlangot. Ilyenkor újra elindult az erdőbe, hogy az engedetlen bocsát hazavigye és megleckéztesse. Mindez azonban nem használt semmit. Egyszer a medve megint elment vadászni, a kis bocs pedig egyedül maradt otthon. Kiszökött a bar lángból es kifeküdt a dombtetőre, hogy egy kicsit sütkérezzék. El- tyujtózkodött a lejtőn, orrocskáját apró szőrös mancsai közé dugta és etíáunéitött. Arra 7-epiilt egy darázs, meglátta a bocsot és azt gondolta — Nahát, micsoda ostoba kis medve! Mondhatom éppen jó helyet keresett magának az alvásra! No várj csak. majd megszúrlak a fullánkommal és meglátom, hogyan gurulsz le a lejtőn! Le is szállt a darázs a medve- bocs mancsára, onnan meg átmászott a fejére és beleszúrta nedves orrocskájába a fullánkját. A medvebocs felugrott, a fájdalomtól eloráította magát, kétlábra emelkedett és megcsípett orrát dör zsölgette. A lejtő azonban nagyon meredek volt, a bocs megcsúszott és hanyatt-homlok gurult lefelé. A part szélén mély szakadák tátongott: Ha a kismedve leesik, bizony nem marad életben! De szerencséje volt ám a bocs- nak, mert a <szakadék szélén egy bokor állott. Gurulósa közben ebbe a bokorba kapaszkodott bele, és így lógott a szakadék fölött. Visított, ordított, ahogy csak a tor- ké-> ’-ifért. ■her *r>pen akkor fát vá- í/u,. „ „özeiben, Amikor meghallotta a visítást, odasietett, megfogta a kis bocsot és felhúzta a dombra. A medvemama is közelben volt és hallotta a bocs visítását. Szaladt ám <5 is. hogy megmentse az engedetlen lurkót. De amikor a szakadék szélére ért, látta, hogy a favágó már megmentette a bocsot. — Nagyon, vagy jót tettél velem — mondta a medve a favágónak. — Mondd meg nekem., milyen jutalmat, kívánsz? A favágó nagyon megijedt az öreg medvétől és félelmében úgy reszketett, mint a nyárfalevél. — Csak egyet kérek: hogy élve és egészségbe.n hazamehessek! — nyögte ki végre. — Jól van — mondta a-medve. — Mától kezdve az én oltalmam alatt állsz! Ha valamelyik állat bántana, vagy kárt okozna neked, akkor csak szólj, és én majd ellátom a bogát! — Köszönöm. — mondta a favágó és közben még mindig reszketett. — Mostmár elmehetek? — Eredj békében — mondta a medvemama. — De előbb hadd csókoljalak men hálám jeléül, amiért megmentetted a gyermekemet. — A medve nagy, szőrös mancsával átölelte a favágót és azután megcsókolta. A favágó elfintorította az orrát. — Miért fintorgatsz? — kérdezte a medve. — Mert nagyon rossz szagod van! — felelt a favágó. Ezért a szóért azután nagyon megsértődött a medve, de elhatározta, hogy nem beszél róla, csak lehajtotta a fejét és azt mondta a favágónak: Osztályfőnökök tanácskozása Tamásiban Tamásiban a Járás nevelői 1954 január 7-én osztályfőnöki tanácskozást tartottak, amelyen az öntudatos fegyelem kialakításáról, a szocialista embertípus jellemvonásainak neveléséről tárták fel értékes tapasztalataikat az osztott iskolák osztályfőnöket Ezen a tanácskozáson tanulságos kép tárul elénk az iskolák fegyelméről és az osztályfői órák eredményeiről. Nagyszoikolyfoan például annyira komolyan veszik a fegyelmi problémákat. hogy sírva fakad az a tanuló, akit fele'ősségre vonnak néhány rossz pont miatt. De itt az iskolán- k,ívüli fegyelmi is példamutató. Este 7 óra után nem lehet az utcán látni tanulót. A nevelők a délutáni órákban is megkérdezik a tanulókat, ha találkoznak velük, hogy hova mennek, készen van-e a másnapi leckéjük és ha nehézség támad, beülnek velük az iskolába és közösen oldják meg a másnapi feladatokat. Tregszemcsén a közösség kialakítása terén értek el szép eredményeket. Közös célokért, dolgozik a nevelőtestület és a tanulóifjúság. Nyáron például állami gazdaságokban dolgoztak és keresetüket kivétel nélkül egv futball fel szerelés beszerzésére áldozták. A tanácskozás során feltárultak azonban az osztályfői munka hiányosságai ia, Ilyen fogyatékosság például, hogy az osztályfőnökök nem tartanak szoros kapcsolatot az osztályukban tanító nevelőkkel. Ugyanazon osztályban tanító nevelők különböző követelményeket állítanak a tanuló elé. Ez természetesen a fegyelem lazulására vezet. Maguk az osztályfőnökök nem készülnek lelkiismeretesen az osztályfőnöki órákra. Ebből adódik, hogy ezek az órák ötletszerűek. Ha terveznek Is a nevelők, ez csak óráról órára történik, nem állítanak fel távolabbi célokat, nem törekednek a jó szokások, készségek kialakítására. Az osztályfőnöki tanácskozás a hibák feltárása után olyan határozatokat hozott, amelyek előreláthatólag megfogják javítani a tamási járásban az osztályfőnöki munkát. A határozatok közül a következők a leglényegesebbek: Alapos felkészülés és vázlat nélkül egyetlen nevelő sem megy be osztályfőnöki órára. A tanulók túlterhelésének elkerülése érdekében a nevelők összehangolják a házi féladatok mennyiségét. A szülőkkel való szorosabb kapcsolat elmélyítése érdekében kia'akít- ják az osztály szülői mnnkaközössé- geket, amelyek főleg nej/élés i kérdésekben támogatják a pedagógusok munkáját. t Az értekezlet egyetlen nagy hiányossága az volt, hogy az osztályfőnökök nagyrésze távol maradt. Néhány évvel ezelőtt a tamási járás nevelői annyira hivatásuknak érezték a pedagógusmunka megjavítását, hogy saját költségükön utaztak más iskolákba tapasztalatcserére. Ma. amikor minden költséget meg térítenek, a meghívottaknak 50 százaléka távolmaradt az értekezletről. Egyrészük közlekedési akadályok miatt, vagy egészségügyi okokból. Ez tehát érthető. De érthetetlen, hogy Regölyből, IregszemcsérőL, Pincehelyről, Nagykónyitoól egyetlen nevelő sem tudott megjelenni. Közlekedési akadályok ezeken az útvonalakon nem voltak, mert más községekből be tudtak jönni a nevelők. A tanulók tárgyi tudásának emelése évről-évre fokozódik. Oktatómunkánk azonban fabatkát sem ér, ha a tudás nem párosul fegyelmezettséggel. Állítsuk tehát munkánk homlokterébe az öntudatos fegyelem kialakítását és az osztályfőnöki órák legfontosabb célja legyen a szocialista ember jellemvonásának kialakítása. Relzner Anna okt. esop. előadó. Uííöi’őhiradó! A riunaföldvári pajtások nagy lelkesedéssel vettek részt a téli szünetben elsőízben megrendezett országos akadályversenyen. Úgy találták, hogy nem is volt érdemes előre izgulni, mert a felkészültségükhöz mérten sem a szellemi, sem a fizikai akadályokat nem volt boszorkányság legyőzni. A versenyek folyamán a lánypajtások bizonyultak ügyesebbeknek. A csapattanács értékelte az eredménye— Vedd fel a baltádat és teljes erődből vágd a nyakamhoz! .4 favágó megdöbbent, mert nem értette, hogy mit akar a medve. — Csak üss rám egyet a baltáddal és egészségben hazamehets? — mondta a medve és még mélyebben lehajtotta a fejét. Akárhogy félt is a favágó, de azért odacsapott baltájával a medve nyakához. A balta mély sebei ütött és a vér erősen bu- gyogotl belőle. A medve ekkor bebújt barlangjába, hogy sebét nyalogassa, a favágó pedig hazament. A favágó ezután még nagyon sokszor járt az erdőben, de a medvével egyszer sem találkozott. Sok-sok év telt el. Egyszer a favágó megint a barlang körül járkált és hirtelen elövgrott a barlangból az öreg medve. Felismerte a favágót és megszólítottéi: — Te ember, nézd csak meg a nyakamat, látszik-e még rajta a seb? ' A favágó megnézte a medve nyakát, de nyoma sem volt már a sebnek. — Látod — mondta a medve — a seb már régen behegedt és én már régen elfelejtettem azt a fájdalmat. amit okoztál, de azt a rossz szót, amit akkor mondtál, sohasem fogom elfelejteni, amíg csak élek! Így is van: a seb beheged, de a rossz szót nem lehet elfelejteni. két és illetékes helyre továbbította; A pajtások pedig reménykedve várnak, hátha éppen az ő Örseik közül valamelyik lesz az országos győztes és így április 4-én az országos úttörőközpont vendége. * A tolnai úttörők örömmel fogadták a havazást. Örömük teljessé vált, amikor meghallották a téli szünet meghosszabbításáról szóló hírt. No, még néhány napig gondtalanul élvezhetik a tél örömeit; ródlizhatnak, korcsolyázhatnak kedvükre. Mindemellett azonban nem feledkeznek meg az úttörőmunkáról sem. A ródli- pályákon kívül az iskolában Is ösz- szejönnek időnként az őrsök kisebb megbeszélésre. Elolvasnak közösen néhány cikket a Pajtás újságból, sőt még most sem feledkeznek meg a faliújságukról. Az ilyen foglalkozásokon megbeszélik, hogy ki fog a következő alkalommal cikket írni. Tréfás számtani feladatok 1. Egy családban 3 fiú van és mind egyiknek van egy nővére. Hány gyermek van a családban? 2. Egy tojás megfőzéséhez 4 és fél perc szükséges, mennyi idő kell négy tojás megfőzéséhez? 3. Két apa és két fiú mindegyike megeszik egy-egy tojást, összesen 3 tojást fogyasztanak el. Hogyan lehetséges ez? 4. Hogyan kell 19-ből elvenni 1-et, hogy 20-at kapjunk? * 'XX pnxem X8j S3 13-1 3junzs3At3 IWX1X f •Unfits ifBHOA ed® -íBbu S3 ede ‘rtjj b X3oq ‘ií§n '8 •ssSasynzs ojsd 19J S3 f HBS3 U91UIZS ‘jsgfo} Á3?u « puíui ynriaqzoj axiazsXga trgmn/fl 'Z •U3S3ZSSQ UBA y3UI.I3.fS -fSSN 'I :3jas?ífa/0aRr
