Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-10 / 8. szám

1954 JANUAR 10

IN A P L O

7

Tervesnek a sombai Vörös Csillagban •• .

ZOMBA EGYKORI FÖLDESURÄNAK kastélyában, a Vörös Csillag temielőcsoport székházában 3 hét óta lázas nyugtalansággal telnek a na pok. Nagy a izgalom, a sürgés-forgás, mióta megjelent a pártnak és a kormánynak a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló határozata.

— Hirtelen azt sem tudjuk, mihez kezdjünk — mondja Babarcai József, az elnök — olyan sok a tennivaló.

— Mintha csak a mi csoportunkat vették volna alapul — teszi hozzá Vörös József, a csoport fiatal agronó- musa, ez a kutató tekintetű legén}’, akin még érződik az iskola szaga — mikor ezt a nagyjelentőségű határozatot megszerkesztették.

Szinte egyik napról a másikra szakadt rájuk ez a sok lehetőség, ez a sok teendő. És még soha nem érezték ennyire magukénak a csoportot, mint most.

— Azért — szól az elnök — mert a Magtermeltető Vállalat is azt hitte az elmúlt esztendőben, hogy ő a gazda. Huszonhétféle növény szerződéses termelését erőszakolták ránk, holott mi nagyon jól tudtuk, hogy ezek a növényeit gyengén teremnek a mi földjeinken.

egymás szavasa vÁgnak

az emberek, annyi a panaszuk erre a vállalatra ... Most, hogy a határozatot elolvasták, annál nagyobb az örömük. Hát hogyne, ök úgy ismerik földjeiket, mint a tenyerüket, szinte rögről-rögre tudják, mi hol terem meg. A szerződéses termeléstől, sem riadnak vissza. Olyan növényt szívesen termelnek, mely jól érzi magát az ő határukban. A határozat

kimondja: „Meg kell szüntetni azt a helytelen gyakorlatot, hogy az ipari növényeket az ország természeti adottságait figyelmen kívül hagyva, az egyes növények számára nem megfelelő tájakon is termelik". Szí vesen termelnek cukorrépát, melyből tavaly 217 mázsás átlagot értek el, vagy napraforgót, mely 14.36 mázsa magot adott holdanként. Ezeket az idén is szerződésre termelik.

— Termelünk mi lucernát is magnak — mondja az agronómus — megéri. A tavalyi hatszáz forintos ár helyett az idén a határozat szerint már 1500 forintot fizetnek mázsájáért. De csak módjával, mert nekünk inkább takarmányra van szükségünk.

A Vörös Csillag ugyanis mindinkább áttér az állattenyésztésre. Régóta foglalkoztatja őket ez a gondolat ,de mindezideig nem volt ilyen lehetőségük, mint amilyent most a határozat biztosát.

— Most már semmi sem állhat utunkba — szólt bizakodón az agronómus — törzstenyészetünket tovább fogjuk fejleszteni. Ahogy számolom — a határozat szerint — az idén több mint másfél vagon abraktakarmányt kapunk hatósági áron.

ELHATÁROZTAK AZT IS, hogy a minőségi termelésre fognak áttérni. A múlt esztendőben még csak a nyári hónapokban fejtek háromszor, de az idén ‘már bevezetik a rendszeres háromszori fejest,. A tógymasszázást is ma még csak hébe-hóba alkalmazza Bognár József és Szucsán János, ezt is rendszeresítik. Tejtermék beadásukat inkább tejszínben és vajban teljesítik. A borjúnevelésben még ez- idén rátérnek a jövedelmezőbb itatá

sós módszerre. Nagy gondot fordítanak arra, hogy a csoporttagoknak ez év végére háztáji tehenük legyen. A határozat ebben is a segítségükre siet, mikor azt mondja: „Elsősorban a termelőszövetkezeti tagok háztáji és az egyénileg dolgozó parasztok gazdaságaiban kell az állatállományt növelni.“ Az elmúlt hetekben az ál lám által biztosított kétezer forintos üszővásárlási hitelt hatan máris igénybevették.

Ezekhez a tervekhez természetesen sok jóminőségű fehérjedús takarmányra lesz szüksége a csoportnak.

— Nem lesz abból hiányunk — nyugtatja meg az érdeklődőt Babarcai elvtárs. — Hiszen 35 hold zabos- bükkönyt frissen trágyázott földbe, 38 hold lucernát pedig a tavaszon az árpa fölé vetünk, 390 köbméteres silógödreinket másodvetésű csatornádéval töltjük meg. A tervezés alapján kora tavasztól késő őszig bőven lesz zöldtakarmányunik. Persze, nem folytatunk rablógazdálkodást. Van elegendő állatunk ahhoz, hogy minden három évben megtrágyázzuk egész földterületünket. Sok műtrágyát hasz nálunk majd különösen az ipari — és a takarmánynövények alá.

— CSAK MAR MEGLENNE az a

talajvizsgáló laboratórium — türelmetlenkedik Vörös elvtárs, — hogy ismerné meg az ember a talaj összetételét, hová, milyen műtrágyát hasz náljunk.

Tele vannak tervekkel a zombai Vörös Csillag tagjai. A határozat új erőt adott nekik, fokozta munkaked- vüket és megerősítette a közös gazdálkodásba vetett hitüket.

T. J.

Két agronómus he'yett 11 agronómusa lesz az idén az iregszemcsei gépá lomásnak

Az iregszemcsei gépállomás tavaly is a legjobbak kozott volt Tolna megyében, az idén pedig 145 százalékos éves tervteljesítésével és 146.2 százalékos őszi eredményével a megyei elsőség mellett az országos versenyben a kilencedik helyre került. Bár jó eredményeket értek el, Takács Lajos, a gépállomás fö- ágronómusa, aki tavasszal „kiváló gépállomást dolgozó“ kitüntetést kapott, mégis úgy érzi, nem tettek meg mindent.

— Keveset foglalkoztunk az egyénileg dolgozó parasztokkal, — mondja Takács Lajos, — de a gépállomás két agronómusa nem is tudott a körzetbe tartozó 6 község egyéni gazdáival foglalkozni.

Most, a mezőgazdaság fejlesztéséttől szóló határozat után megváltozik a helyzet: eddig a gépállomás Icörze- tébe tartozó 22.000 hold földre 2 agronómus jutott, most 11 agronómus lesz. De már az ősz is hozott kedvező változást: 1952-ben mindössze 15 hold mélyszántást" tudlak végezni az egyénieknek, az elmúlt ősszel már 900 hold földön szántott egyénieknek az iregszemcsei gépállomás.

— A gépi szántás előnye tavaly is megmutatkozott, — mondja Takács Lajos. — Termelőcsoport jóinknál

11.5 mázsa volt a búza átlagtermése, míg az egyénieknél 9.8 mázsa. Természetesen ehhez hozzájárult az is, hogy csoportjainknál a vetés 40 százalékát keresztso- rosan végezték, míg egyénieknél nem volt keresztsoros vetés. De az egyéni gazdák kis földjén nem is lehetett keresztsorosan vetni, ezért itt kizárólag a sűrűsoros vetést lehet végezni. El is határoztuk, hogy a téli gépjavítások során a lehetőségekhez képest minél több gépet alakítunk át sűrűsoros vetésre.

Az iregszemcsei gépállomás körzetében aránylag kevesebb a termelőszövetkezet, mint a többi más tolnamegyei gépállomásnál. Ez azt jelenti, hogy a gépállomásnak fokozottan kell foglalkoznia az egyéni gazdákkal, akik eddig is sűrűn keresték fel tanácsért, segítségért a gépállomást, különösen a pótbeporzás, trágyakezelés kérdéseivel kapcsolatban. A gépállomás még január folyamán 9 új agronómust kap, akik a körzet különböző községeiben elszórva fognak lakni. Ez lehetővé teszi, hogy az egyéni gazdák minél több segítséget kaphassanak az idén az új szakemberektől.

Szerkesztőségünkhöz több dolgozó paraszt fordult olyan kérdéssel, hogyan és milyen feltételek mellett törzskönyveztetheti állatait. Ezekre a kérdésekre a megyei állattenyésztési állomás a következőket válaszolja:

Az állatok törzskönyvezése során hivatalosain, közhitelűen megállapítja az ellenőrzést végző közeg az állat jó, vagy rossz tulajdonságát, fejelés, a tej minősége, 'takarmámyérté- kes’tö képessége, fejlődés, hízékony- sága stb. egyszóval azokat a tulajdonságokat, amelyek az állattartást jövedelmezővé teszik,

Azit mindenki tapasztalja, hogy több tehén ugyanazon tákarmányo zás mellett nem egyformán tejeL, tehát a tejelés egyedi tulajdonság, melyet az állat az utódaira is képes átörökíteni. Feltéve, ha a felnevelés folyamán megkapja azokat a feltételeket, hogy ezek a tulajdonságok kifejlődhessenek. Tehát ha a tejelés eg} edii tulajdonság, — természetes a megfelelő takarmányozás mellett — akkor ez igen indokolttá teszi, hogy csak jól. tejelő állatok utódait vegyüli tenyésztésbe, illetve ezeket sza poritsuk el. Különösen fontos, hogy az apaállatokat jelen esetben a bikákat csak kiváló tehenektől neveljünk. és ezeket használjuk tenyésztésre, Bár a jó tehén is fontos, mert a szülő körülbelül egyenlő arányban, örökítik tulajdonságaikat, de sok kai fontosabb a jó származású bika, ment egy rossz tehén évente csak egy rossz borjút, ellik, addig egy biiíá után évente 60—70 borjú is lehet, és hogy ezek jók-e vagy rosszak, at sem az állattenyésztő szempontjából, de nemzetgazdasági szempontból sem mindegy.

Tehát törzskönyvezni csak olyan, tehenet érdemes, amelynek jó kü- leme mellett legalább az évi tejtermelése eléri a 2.500—3.000 liter tejet, ez azt jelenti, hogy friss fejős koráiban legalább adjon a tehén 13— 15 liter tejet. De' természetes annál értékesebb a2 utód, különösen a bikafoorjü, ha az anyja tejelése ezt az. alsó tejelésl határt nemcsak el éri, hanem azt minél Inkább felülmúlja. Ezért a btkavásárlásnál a vá- sárlóblzottság a bika árét küleml osztályzat szerint és tejeién adatok figyelembevételével állapítja meg.

Törzskönyvi ellenőrzést a minden járási székhelyen működő állami állattenyésztő állomások, végzik, tokár itt lehet kérni a tenyésztőnek az állatok törzskönyvi ellenőrzés alá való felvételét.

Hidegben, fagyban is silóznak

Sűrű pelyhekben hull a hó. A szél az emberek arcába vágja a havat. A szekszárdi Gőgös Ignác >’sz udvarán a munkából érkező tagok to- pogása hallatszik, az egyik trágyát hordott, a másik az építésen dolgozott, a maga munkaterületén: ' Az irodában Virág elvtárs a tsz könyvelője beírja a munkaegységeket, így megy ez minden este, egyszer csak kívülről hangos beszéd hallatszik. öt ember havas ruhában, ve- rejtékes arccal lép be a tsz irodájába. Munkából jöttek. Beszámolnak az elnöknek, hogy mennyit silóztak és még mennyit akarnak. Pegler János talán mind a négy ember rátát fejezi ki, akkor, amikpr azt mondja. Nem bánjuk akármilyen időjárás is legyen, de mi megyünk, ez,: a pár napot kibírjuk.

Eme a szóra, mintha összebeszélt volna a négy ember, egyszerre vágtak közbe: mi az, hogy kibírjuk. Inkább most készítsünk elegendő taka,rmányt, mint tavasszal azon sóvárogjunk, hogy mit etetünk az állatokkal. Pegler János, Tarján Mihály, Horváth II. tolván, Krizer Ferenc azzal búcsúztak el egymástól; — reggel úgy, ahogy megbeszéltük, 7 óra után Indulunk. Papp József vontatós megígérte, hogy a legmesz- szebbmenőkig támogatja munkájukat. Ezek az emberek magukénak érzik a szövetkezetei és azért dolgoznak, hogy felvirágozzon. Ezért mondta Pegler János Is, hogy soha nem hagyná el a szövetkezetét, ebben látja jövőjét, életének új, boldog szakaszát.

A talaj termelőereje fokozásának előfeltételei

Irta: Reményi Rezső, a Megyei Tanács föagronómushelyetie se

A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának a december 19-i mezőgazdaság: termelés fejlesztéséről szóló határozata megyénk mezőgazdasági dolgozói és vezetői elé is megnövekedett feladatokat állít. Megyénkben — mini :nin denütt a terméseredmények fokozásának egyik legjobb és legfontosabb eszköze a talaj termelőerejének fokozása, mely kiindulópontja a. magosabb terméseredmények eléréséhez.

A talaj termőerejének fokozásánál, illetve a talaj tápanyagainak visszapótlásánál elsősorban az istállótárgya majd pedig a műtrágyák jöhetnek számításba, de nem utolsó sorban hozzájárul a talaj termőerejének fokozásához a megfelelően elvégzett talajmunkák egész sora, köztük például a tarióhántás és az őszi mélyszántás időbeni és minőségileg :s megfelelő elvégzése — de nem utolsósorban növeli a talaj termőerejét az öntözés is.

A talaj termőere,jének fokozásánál számtoajöhető különböző módszerek közül az istállótrágyázás az a mód, mellyel a legjobb eredménnyel- fokozható a talaj termőképessége, mégis az istállótrágya termelése, kezelése és felhasználása tekintetében alkalmazzák jelenleg termelőszövetkezeteink és az egyénileg dolgozó parasztok a legelavultabb módszereket, ezért a következőkben az is- t-áüótrágya termelésének, kezelésének és felhasználásának kérdésével kivártok, foglalkozni, röviden összekapcsolva a műtrágyák termésfokozó hatásával.

A talaj terrnőerejének fokozása tekintetében számbajöhető egyéb eljárások alkalmazásával a következő cikkekben akarok bővebben foglalkozni.

Elöljáróban meg kell állapítanunk azt, hogy országunkban, de megyénk területén is a gyenge terméseredmények előidézője legtöbbször nem a kedvezőtlen időjárás és aszálykár, hanem rendszerint a helytelen agrotechnika, s ezen belül az istállótrágya helytelen kezelése és alkalmazása.

Egyedül a helyes trágyakezeléssel 25—30 százalékkal emelhető meg terméshozamunk, •— szükséges tehát, hogy a termelés mennyiségi növelésére termelőszövetkezeteink és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjaink biztosítsák az istállótrágya helyes kezelését, erjesztését és érlelését, szakaszos trágyakazal építésével.

Az istállótrágyát naponta legalább egyszer, de maradéktalanul a trágya- telepre, — trágyakazalba (szarvasba) — ki kell hordani. Alkalmazni kell azt a jól bevált' módszert, hogy a naponta termelt trágyát főleg termelőszövetkezeteink a trágyázásra került tábla szélére trágyakazalba (szarvasba) hordjuk ki. Ilyen esetben az istálló melletti trágyatelepre csak kisegítéskép van szükség. Az istállótrágya kazalban történő kezelése a leggyakoribb és kevesebb költségekkel járó trágyakezelési eljárás.

Az istállótrágya erjesztés főszabálya, hogy a trágyát nedvesen és tömören kell tartani. Lehetőleg minél kevesebb felülete érintkezzék a levegővel, hogy a legkisebb legyen a párolgás folytán előálló tápanyag, elsősorban nitrogén veszteség.

Ezért a naponta kihordott trágyát akár a trágyázásra kerülő föld szélén, akár az istálló mellett kazal- szerüen úgy kell összerakni, hogy az összerakás szakaszonként történjék és egy-egy szakaszba 8—10 számosállat trágyája jusson naponta egy négyzetméter alapterületre. így bő almozás esetén egy-egy napi réteg 50 centiméter, mig kevesebb almozás esetén 30 centiméter vastag legyen. A megkezdett szakaszra kell mindaddig a naponta kihordott t.rá gyát rakni, egymás fölé, mig a szakasz a 2—2.5 méter magasságot eléri.

A kazal szakaszok kiépítése közben a trágya tömötten való rakását olymértékben kell biztosítani, hogy az egyes szakaszok 10—14 nap alatt érjék el a 2—2.5 méter magasságot.

Az új szakaszt szorosan a már befejezett mellé kell rakni, úgy, hogy a levegő két szakasz között ne maradjon. Amennyiben a régi szakasz érintkező oldala időközben kiszáradt, azt meg kell locsolni.

Amennyiben a trágya naponkénti kihordása a trágyázandó tábla szélére kazalba (szarvasba )történi.k, a trágya kazlait úgy kell elhelyezni megtrágyá zásra kerü’ő tábla szélén, hogy minél kevesebb távolságra kelljen azt

a trágyázás során széüiordani.

Amennyiben a trágya naponkint! kazalba való kihordását, az utiviszo- nyok, üzemi, vagy egyéb okok akadályozzák, úgy a gazdaság belső területén az istálló közelében is szakaszos kazalépítés szerint kell az istállótrágyát kezelni. Erre a célra elsősorban a már meglévő trágyatelepeket kell felhasználni.

Az istállótrágyázás végrehajtásánál mindenekelőtt ki kell jelölni az istállótrágyázásra kerülő táblákat a vetésterv alapján. A fő cél az legyen, hogy a szántóterület egyötöd része évente meg legyen trágyázva. Az is- tállótrágyázásnál a növények fontossági sorrendje a következő legyen: őszi takarmánykeverék, cukorrépa, burgonya, takarmányrépa, V -mder, kukorica, napraforgó.

Istállótrágyából laza talajon 150 mázsa középérett, középkötött talajon 200 mázsa érett, kötött talajon pedig 200 mázsa .középérett istállótrágyát kell felhasználni.

A talaj termőerejének fokozása szempontjából jelentős a zöldtrágyázás is, mely célra megyénk területén főleg csillagfürt és somkóró termését célszerű leszántás utján hasznosítani ,azokon a helyeken, ahol nem tudnak elegendő érett istállótrágyát biztosítani a trágyázás végrehajtásához.

Az istállótrágya bemunkálásánál elsődleges követelmény az legyen, hogy a trágyakihordás, teregetés és

alászárutás üteme úgy kövesse egy- mást, hogy a kihordott trágyamany- nyiséget még aznap ,do leigkésőbb 24 órán belül alá kell szántani. Az istállótrágya alászántásának mélysége a talaj kötöttségétől függően 16— 20 centiméter legyen. Kötöttebb talajon sekélyebben .lazább talajon mélyebben keik a trágyát bemunkálni. Az eke után fogast és hengert, vagy fogast és simítót kell járatni. A henger, vagy simító használata a trágya Leszántásánál azért is indokolt, mert a tömörített talajban az istállótrágya bomlását és kész tápanyaggá való alakítását ezzel gyorsíthatjuk.

Az istállótrágyzázás és zöldtrágyázás mellett különös jelenlősége van a műtrágyák használatának is. A műtrágyák ma már jövedelmező termesz lésénél nem nélkülözhetők. Pétisóval a nitrogén, szuperfoszfáttal a foszfor és kálisóval a kálium utánpótlását ‘biztosítjuk a talajnak. Hogy ezekből a műtrágyákból mennyit használjunk fel holdanként ,az részben függ a talajtól, részben pedig a termelendő növénytől is.

Fentiektől függően általában pétisóval 60—80, szuperfoszfáttal 150— 200 és kálisóval 50—75 kilogrammot holdanként.

Ezzel befejezem a talajtermelőerejének fokozásával kapcsolatos mondanivalómat. A következőben a termóerő fokozásának egyéb módszereivel fogunk foglalkozni,

Felkérem olvasóinkat, hogy á fentiekkel kapcsolatos javaslataikat, eset leges észrevételeiket a Tolnai..Napló útján hozzák nyilvánosságra.