Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-10 / 8. szám
1954 JANUAR 10 NAPLÓ 8 Építészet és stilus AT ELMÚLT ÉVEK számos új épülettel gazdagították megyénket, az új esztendő azonban az eddiginél is gazdagabb építkezést ígér: a tervek szerint még januárban megkezdik a Garay-téren egy új áruház építését, szó van egy új bérházról, esetleg .egy új iskoláiról a Kadarka utcában. De a megye más részén is számos terv áll megvalósulás előtt s mindez egy olyan kérdés felvetését teszi szükségessé, amelyről eddig nem beszéltünk: az épületek külső megformálásának, a stílusnak kérdését. Minden épület elsősorban praktikus célzattal készül, az esztétikum csak másodlagos. De emellett nem hanyagolható ed a stílus kérdése sem. amely az épület korjelle- gét határozza meg, részesévé teszi egy kor Ízlésének, kifejezi saját korát. A magyar építészetnek gazaag hagyományai vannak, bár emlékeink jelentős része elpusztult. De ebből a múltból még a túlságosan heterogén építkezésű Szekszárd is őriz emlékeké:: a Pollack Mihály-féle régi megyeháza, vagy az érdekes barokkos Babits-ház megbecsülendő emlékei a múltnak. Hozzájuk csatlakozik több vidéki, kastély, melyek — természetesen nem kivétel nélkül — ízléssel, művészi becsvággyal is készültek. UJ ÉPÍTKEZÉSEINKBŐL éppen e művészi becsvágy hiányzik: mintha a kivitelezők csak a feladat praktikus oldalát néznék. Legkézen-' fekvőbb példa a szekszárdi új bérház, amely nemcsak a kivitelezés minőségében nein váltotta be a he; zá fűzőit reményeket, hanem külsejében is afféle ízetlen vidéki pallér- munka, hiányzik belőle minden művészi ízlés s inkább a Horthy-kor- szak magtárszervi szabvány tömeglakásaira emlékeztet, mint egy olyan epületre, amit a szocializmus hozott létté. De. általában fenyeget az a veszély, hogy 'túlságosan előtérbe kerülnek a praktikus szempontok, sőt néha megfordul a helyzet: láttunk állami gazdaságot, ahol a tiszta, derűs, műalkotásnak Is beillő sertésólak mellett rút, ízléstelen, sőt egészségtelen munkáslakások épültek. Természetesen nem arról van szó, hogy egy kis családi ház építése előtt mérnökök tartsanak konzíliumot, de a nagyobb, reprezentatív jellegű építkezések megérdemlik a legkörültekintőbb munkát. Az új épület, legyen az bérház vagy kultúrotthon, illeszkedjék a város egészének képébe, a város sajátos jellegét növelje az újonnan épülő ház. S kapjanak munkalehetőséget a képzőművészek is: egy másfél, kétmilliós építkezés költségvetésébe elfér egy né- hányezer forintos sgrafitto is — hogy csak a legegyszerűbb- díszítést említsük —- ami már más külsőt ad. De a díszítőművészetnél fel lehet, sőt fel Is kell használni azokat a népi díszítő elemeim1, melyek Tolna megyében bőségesen varrnak, sőt a népi építkezés tanulmányozása is bőséges ötletet adhat építészeinknek. A MEGYEI TAN ÁCS népművelési osztálya ezen a téren úttörő kezdeményezést tett. Elhatározta, hogy a jövőben a saját hatáskörében végrehajtott építkezéseknél minden esetben kikéri a megyei .képzőművészek véleményét, olyan esetben pedig, amikor nagyobb építésről lesz szó, szakemberekből álló tanácskozást hív egybe. Gyönkön nagy költséggel új járási kultúrház épül: a külső és belső díszítés számos feladatot adhat. De különös gondot igényel a borjádi kultúrotthon elkészítése, ahol ma is megvan az a méhes, melyben sokat és szívesen '<iő- zö.t Petőfi. Az irodalmi emlékekkel gazdag Borjád kultúrotthonának méltónak kell lennie ezekhez a szép emlékekhez s ha a megyei tanács saját maga Is aktívan bekapcso'ódik az építkezés irányításába, feltehet'en rém vall szégyen' az új bor jam kui túrház. Az építkezések mellett Szekszár- don egy másik feladat is van: maga a városrendezés. A város, az idetéHogyan készítünk könnyű karikát? A könnyű karikát 90 cm hosszú és 1 cm vastagságú nyers fűzfavesszőből készítjük. A vesszőt éles késsel hasítsuk kétfelé és óvatosan hajlítsuk meg. A széthasított vessző végeit 5-—6 cm hosszúságban rézsut levágjuk és egymásra illesztve zsineggel, vagy dróttal szorosan összekötjük, majd drótszeggel megerősítjük. A ka rikákat különböző színűre festjük. védő idegen előtt olyan képet mutat, mintha házait ötletszerűen rakták volna össze különböző elemekből. Az egyenetlen utcákban alig található esztétikailag is kifogástalan épület: a házakra vágj- a szegénység szüksége nyomta rá bélyegét, vagy a hirtelen meggazdagodott városi pol gárság úrhatnám, üres pompaszeic- tete. E sokféle ízetlenségen belül kialakítani egy egységes szekszárdi városképet, nem kis feladat. De megold haté, csak a. jószándék mellett .szakértelemre is szükség van. Természetesen van egy másik kérdés is, amivel voltaképp kezdeni kellene. Szekszárd műemlékei nincsenek számomtartva. A legtöbb vidéki városban már megkezdődött az építészetileg érdemes épületek feljegyzése, katalogizálása. Ilyen kezdeményező lépések nálunk mo6t* történtek először s a megyei tanács a jó ügyhöz méltó buzgalommal karol te fel. Enélikül. amíg nem tudjuk mink van, nehéz bármihez is kezdeni. De egy ilyen katalógus birtokában köny nyebben megy a további munka. AZ UJ KORMÁNYPROGRAMM NYOMÁN megindult a dolgozók igenjeinek az eddiginél nagyobbarányú kielégítése, T e most már nemcsak arról keE beszélni, hogy több lakás, több kultúrotthon, könyvtár, bölcsőde kell, hanem arról is, hogy ezek az épületek szépek, ízlésesek legyenek. Egy «zepen művészt gonddal épített bérbáz nemcsak lakást ad, hanem otthont is. S ehhez néha nem is kell sok, csak egy kis ügyszeretet és jó- ízlés. A. S. Gólyaláb: A gólyalábat 2 póznából 5 cm vastagságúra és 2—2.5 m hosz- szúságúra gyaluljuk ki. Erre 50—80 cm-re „lábfőket" szegezünk a láb elhelyezésére. A kis húgocsikának csináljatok ugrókötelet, melyet 2—2.5 m hosz- szú kenderkölélből készítünk. A végét vékony zsineggel tekerjük körül. Az ugrókötél végeire fürészpor- zacskókat erősítünk, mellyel körbe forgathatjuk a kötelet. Ezermesterek, figyeljetek! Élő, eleven munka versenyt Üzemetek 1953-ban az éves terv teljesítésében kiváló termelési sikereket értek el. Az új gazdasági évben új feladatok megvalósítása vár az üzemek dolgozóira és szakszervezet szerveire is. Az üzemi bizottságoknak az eddiginél sokkal nagyobb figyelemmel kell foglalkozni a mun- kavegsennyel. Nem új munkaver- seny szervezését, hanem a mi nka- verseny eddigi eredményeinek to- vábbnöveléséről és az eddig szerzejt tapasztalatok újszerű alka’im zásáról van szó. Az üzemi b’zottságok legyenek leleményesek, bátruk és kezdeményezők. Mérjék fel üzemük sajátosságait, beszeljék meg az üzem vezetőjével és dolgozóival, hogy milyen lehetőségek vannak az üzemben a kormány Programm következetes megvalósítását követően. Helyes, ha az üzemi bizottságok kibővített aktívaülésein a szakszervezeti bizalmiak bevonásával beszélik meg azokat a feladatokat, amelyek a munka- verseny és a tervteljesítés területén megvalósításra várnak. Igényeljék és hasznosítsák a dolgozók véleményét, javaslatait és újszerű elgondolásait. A versenyszervezésbe vonják be a műszaikl vezetőket is. Ismertessék az üzemrészek dolgozói előtt az új gazdasági év első hónapjaiban megvalé- sításra kerülő feladatokat. Az üzemrészek saját adottságaikhoz és feladataikhoz mérten tegyenek felajánlást a havi és negyedévi terv határidőelőtti teljesítésére. Ahol pedig még a múlt évről adósai maradtak népgazdaságunknak, tegyenek felajánlást arra, hogy az adósságot a legrövidebb időn belül letörlesztlic. A szakszervezeti szervek segítik© elő, hogy a dolgozók tegyenek vállalást az exportcikkek hafáridóelőtti szállítására, a minőség javítására, se- lejt- és önköltségcsökkentésre. Tegye nek vállalást hulladék és selejtanya- gok gazdaságos felhasználására, terven felül közszükségleti cikkek gyártására. A vállalatok, üzemek tegyenek felajánlást más vállalatok segítésére, s azokkal a vállalatokkal, me Ivekkel összeköttetésben vannak, kössenek kooperációs szerződéseket. Ahhoz, hogy az üzemi bizottságok jól elláthassák feladatukat, kémiök kell a vállalat pártszervezetének, a vállalat igazgatójának és műszaki dolgozóinak segítségét. A vállalatok üzemi bizottságai és dolgozói kövessék a Hlmontomyai Bőrgyár példáját, akjk a kormányprogramm megvalósítása érd el vében versenyfelhívást intéztek az Újpesti Bőrgyárhoz annak érdekében, hogy ötéves tervüket, ami egyben utolsó év is, Időben és maradék nélkül teljesítsék. A vállalatok üzemi bizottságai, vezetői és dolgozói ne tévesszék szem elől megtisztelő hivatásukat, a tervek maradéktalan teljesítésével segítsék elő a kormányprogramm megvalósítását, dolgozó népünk növekvő jólétét. Köszönet a posta dolgozóinak A Tolnai Napló december közepén közölte levelünket, mely a szekszárdi kórház „makacs" rádiójáról szólt. Azóta megemberelte magát a rádió és megszólalt. A karácsonyi ünnep alkalmával már minden beteg boldogan hallgathatta a rádió közvetítését. Ezúttal azonban nem a hangszóró szólalt meg, hanem sokkal jobb megoldással fejhalíigalós berendezéseket szereltek a betegek ágyához. Ez sokkal jobb megoldás azért, mert így nem zavarják egymást a betegek a rádiózással, aki hallgatni akarja, akkor szólaltatja meg, mikor kedve támad. Ezért a komoly munkáért ezúttal mondunk köszönetét- a posta dói gozóinak. Köszönet illeti őket annál is inkább, mert az angol—magyar labdarúgó mérkőzés idejére is megtalálták a módját, hogy mi is meghallgathassuk a világraszóló 6:3-as magyar győzőimet. ‘Mivel a készüléket megjavítani nem tudták szükségmog- oldás koppén hangszórókat szereltek fel, méghozzá olyat, melyek „beszélni-4 tudnak. Mi pedig boldogan hallgattuk a mérkőzés eseményeit./Most pedig mégegyszer köszönjük a posta dolgozóinak fáradozásait. Kovács Béla 6. pavilon. 3óva! nagyobb jövedelmet je’enta tavalyinál a rostlen és »ostkender termelése Több mint egymillió forintos túlteljesítés A Toteamegyei Vegyesipari és Javító Vállalat dolgozói az 1953-as évben derekasan kivették részüket a munkából. Ennek eredménye lett az, hogy az éves tervet több,, mint 1 millió forinttal túlteljesítették. Ez azért volt lehetséges, mert a brigádok versenyre keltek egymással, annak érdekében, hogy az éves tervet idő előtt teljesítsék. A brigádok közül külön ki kell emelni a Kucor-festö-brigádot, mert egész évben 200— 250 százalékos eredményt ért el, de nem maradt le a Taksonyi lakatosbrigád sem, mert ugyancsak 200—220 százalékos eredményei voltak. Az 1953-as éves terv befejezésével a vállalat dolgozói felkészültek az 1954. évi terv sikeres megvalósítására, ennek érdekében a brigádok az év első napjaiban úgy végzik munkájukat, hogy ebben az évben még szebb eredményeket érjenek el, mint 1953-ban. Az éves terv sikeres végrehajtása érdekében az üzemi pártszervezet, valamint a szakszervezet is felkészült, mert ebben az évben tanfolyamokon segítik eiő a vállalat dolgozóinak fejlettebb szakmai tudását, ami nagymértékben hozzájárul majd a termelés emeléséhez. A vállalat ebben az évben a kormányprogramm keretén beiül a lakosság részére még nagyobb mértékben végez javítási munkálatokat, valamint tömegcikkgyártást, mint, 1053-bam. Mezőgazdaságunk fejlesztéséről szó ló párt- és kormányhatározat a szerződéses növények termesztésével foglalkozva kiemeli az ipari növények közül a rostkendemek, mint a legfontosabb ipari növénynek termesztését. A határozat kitér a kender termesztésének népgazdasági fontosságára és az arra alkalmas területek kihasználására. A gyárak, illetve kikészítő üzemek közelében fekvő községek, termelőszövetkezetek és egyéni termelők mindig előszeretettel foglalkoztak a KÉT FIATAL EGYMÁSRA Sok kacagás, öröm boldogság van az ember életében, de minden örömöt felülmúl az, ha két fiatal egymásra talál. Még 1949 őszén történt, amikor a forradalmi műszak volt a Paksi Kon zervgyárban. A műszak nagy lelkesedést öntött az emberekbe. Tirier Katalin és Ríick István konzervgyári munkások is versenyre keltek egymással A gyári hangosbemondó nap erőt rajta, mikor meglátta, hogy miiyen ügyesen dolgozik. Ezen a napion talán még nem is gondolt arra Katalin, hogy valamikor még egymásé lesznek, csak sejtette, hogy tetszik a fiúnak. Mikor meglátták egymást, az első pillanatokban Katalin nem talált szavakat arra, hogy megmondja miért is jött. Ránéztek egymásra, s tekintetük találkozott. Ekkor mindkettőjükön furcsa érzés futott kérész tül. Pista szívvel, lélekkel magyarázott Katalinnak, hogy hogyan lehet jobban és könnyebben dolgozni. Olykor, olykor magyarázás közben megsimogatta Kató kezét.., ilyenkor Kató elpirult, de nem húzta eil kezét. Mikor Pista mindent elmagyarázott a lánynak, úgy váltak el, hogy a „viszontlátásra". Ez az egyszerű szó sok reményt keltett mindkettőjükben Eddig egyikük som mert közeledni a másikhoz, nekik elég volt az, ha reggelenként a blokkéra előtt találkoztak és köszöntek egymásnak. Ez az emlékezetes műszak változást hozott. Az első négyszemközti beszélgetés után Katalin sugárzó arccal ment vissza munkahelyére, úgy érezte, hogy minden rámosolyog, a papír, a ceruza és munkatársai. Azonnal asztalához ült és elkezdett dolgozni Pista munkamódszere szerint. Égett a keze alatt a munka, nemcsoda, hisz a fiú munkamódszere megkönnyítette munkáját.- Pár nap múlva lakodalomba volt hivatalos Katalin, S meglepetve látta, hogy Pista is ott van. Mikor meglátták egymást mindketten megálltak ... de a fiú mégis erősebb volt, mint Katalin és megszólította. A vacsoránál egymás mellé kerültek. Múlt, év karácsonykor Pista ünneplő ruhába öltözött, csinositgatta, szépítgette magát, mert nagy ünnepire készült. Édesapja és édesanyja kíséretében elindultak Kataílinékhoz, hogy megkérje a lány kezét. Zsebében karikagyűrűk lapultak. Katalin is készült, ő is csinositgatta magát, tudta, hogy élete legboldogabb napja lesz ez a nap. Úgyis történt. A szülők beleegyeztek az eljegyzésbe, s Pista a lány ujjára húzta a karikagyűrűt. Múltak a napiok, s végül férj és feleség lett a boldog ifjú pár. Életük nyugodt, vidám, a szerelem és a szeretet szorosra fűzte életüket egymáshoz. Tervezgetnek, hogy mit vesznek majd fizetésükből. Szobabútorra már nincs gondjuk, s úgy tervezték, hogy a konyhabútort a tavassal megveszik. Ilyen a boldogság, a szerelem a szocialista országban. mint nap ismertette a versenyeredményeket, így Rück Istvánét is. Egyik nap elhatározta Tirier Katalin, hogy megnézi milyen munka- módszerrel dolgozik Rück István, azaz a Pista, aki abban az időben 150—160 százaléknál tartott. Felvette munkásruháját és elindult Pista 1 műhelyébe. Kicsit szorongott a szíve, amikor megállt Pista mellett, de a szorongás mellett büszke érzés vett rostikender termelésével, figyelembe-« véve azt, hogy a jó agrotechnikával elkészített kenderföld kiváló elővete- ménye a búzának, valamint munka- igénytelensége, mert a jó talajé kikészítés és időben való vetés után egyéb munkájuk az aratáson kívül nem igen van. A termés átadásánál úgy a termelőszövetkezetek, mint az egyéni termelők kifogásolták a tavalyi évben azt, hogy a rostkendemek, igen alacsony a beváltási ára Kormányunk, a többtermelés, a minőségi termelés és a termelési Kedv fokozására a termelőszövetkezetek és egyéni termelők segítségére sietve az 1954 évi rostkender szerződését sikeres és mielőbbi befejezésének érdekében s igen kedvező feltételeket biztosít a szerződő felek sz-ámára, így emelkedett a kender átvételi ára, többtermeiés esetén maz-s prémiumot kap a termelő .azon is leül féláron juttat a termelőnek textil, zsák és kötélanyagokat. A leszerződött terület után másfélszeresen mentesít a beadási kötelezettség alól. Így a termelési kedv sokkal nagyobb, mint a múlt évben. Ez érthető is, mert például Osvald István alsónyéki egyéni dolgozó paraszt az elmúlt évben 1300 négyszögöl termelt kenderért 1393 forintot kapott, az idén ugyanilyen feltételek mellett 3.065 forintot kapna vagy Kiss Mihály hátai lakos, aki a tavalyi évben 800 ölön termelt kender után 1244 forintot kapott, a mostani feltételek mellett ez 2.475 forintot tesz ki. Érdemes megnézni a szekszárdi Gőgös Ignác tszcs-ét, mely a tavalyi évben 10 holdon termelt kendert, amiért 24.728 forintot kapott, ami a mostani feltételek mellett 87.597 forintot jelent ez a tsz-nek. Termelőszövetkezeteink és egyéni termelőink örömmel vették e kedvezményt és áremelést, igyekeznek minél többen a tavalyi területnél nagyobbra szerződést kötni. Deresényi Géza Dunántúli Rostkikészitő Vállalat Tolnamegyei felügyelője.
