Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-10 / 8. szám

4 NAPLÓ 1954 JANTTAK W NEMZETKÖZI SZEMLE Békeüzenet A* ftj esztendő küszöbén szokás szerint világszerte sajtónyilatkozatok, rádióbeszédek hangzottak el. Az ál­lam- és kormányfők újévi nyilatko­zatai között volt egy, amely minden más nyilatkozatot háttérbe szorított s amelyet az egész világsajtó vezető helyen közölt és méltatott: Malen­kov elvtárs nyilatkozata. Ez a nyilatkozat fontos külpoliti­kai esemény. A szovjet kormányfő nyilatkozatát kénytelen volt „béke- üzenetnek" nevezni jónéhány vezető bnrzsoá lap is, beismerve, hogy ez a nyilatkozat a nemzetközi feszült­ség enyhítésére irányuló következe­tes törekvést tükrözi. Éppen Malen­kov elvtárs nyilatkozata kapcsán tet­te fel a kérdést a „Páris Presse 1‘ Intransigeant“: különbözik-e 1954 január 1-e más évek január első nap­jától?“ Igen — válaszolt a francia burzsoá lap — még hozzá kedvezően különbözik. Hosszú évek óta első íz­ben mutatkoznak igen kedvező esé­lyek a béke megteremtésére. Azokon a hagyományos jókívánságokon tűk amelyekkel a diplomaták egymáshoz és az államfők népeikhez fordulnak, első ízben jelentkezik bizonyos re­mény arra, hogy 1954 egy új háború ntáni időszaknak, a világbéke idő­szakának kezdetét jelentheti...“ Az, hogy az emberiség az új esz­tendő elé reménységgel és bizako­dással tekinthet, hogy 1954 nem a hidegháború jegyében, hanem a „nem cetközi időjárás“ enyhülésének lég­körében kezdődik, a világ békemoz- galmának, mindenekelőtt a Szovjet­unió békepolitikájának köszönhető. A népek békekövetelése mind ellen­állhatatlanabb erővé válik, amellyel az agresszív politika megszállottjai is kénytelenek számolni. A háború erői pillanatra sem szü- nek meg tovább szőni 'vérgözős tér veiket az emberiség ellen — de „bé­kés“ szólamok, hazug szavak füg­gönye mögött. Az imperialista farkas azonban hiába igyekszik báránybór- be bújni. A tények beszélnek: ha job­ban szemügyre vesszük az óceánon- túl felröppentett „békegalambokat“, a szárnytollak helyén nem nehéz fel fedezni — a szuronyokat. Mégis — a tény az. hogy 1953 folyamán Ko­reában elhallgattak a fegyverek, tért hódított a tárgyalások gondolata, na­gyobb utat tettünk meg a nagyhatal- inok közötti vitás kérdések békés megvitatása felé, mint azelőtt évek hosszú során. A berlini négyhatalmi értekezlet kiharcolása nagy ered­mény. Január 25-én Berlinben össze­ül a négy külügyminiszter, hogy utat keressen a német kérdés megoldása felé. A népek remélik a négyhatalmi értekezlet sikerét, mert nem bombá­kat, nem új romokat, hanem életet és boldogságot akarnak. De a népek nemcsak reményked­nek, hanem harcolnak is a megszü­letett új reménység valóraváltásáért. Harcolnak azért, hogy sikerrel járja­nak az atomháború megakadályozá­sát célzó tárgyalások is. Ezért fogad­ta világa -ertc helyesléssel minden becsületes ember a szovjet kormány Javallatát, hogy az államok helyez­zék törvényen kívül a tömegpusztító fegyvereket. Amikor az amerikai új­ságíró megkérdezte Malenkov elvtár­sat, hogy véleménye szerint mi lenne a legfontosabb lépés, amelyet 1954- ben a világ békéje érdekében tenni lehetne, a válasz az egész emberiség vágyait, valamennyi nép béketörek­vését kifejezte: „Ilyen lépés lehetne egy olyan egyezmény megkötése az államok között, amelynek értelmé­ben az egyezmény résztvevői ünne- pé’yes és feltétlen kötelezettségei vállalnak arra, hogy nem alkalmaz­nak atom-, hidrogén- és más tömeg pusztító fegyvert." A magyar nép örömmel üdvözli ezt az újabb szovjet békekezdeménye­zést. örömmel látja, hogy az 1953-ból 1954-be forduló zord tél napjaiban — mint Ilja Erenburg írta — „Az em­berek százmillióinak szívében kí­gyóit az a reménysugár, hogy véget- ér a mindenki által megunt hideg­háború, hogy eljön a könnyebb, nyu- godtabb és az emberi névhez méltóbb élet.“ A patetlaoi győzelem Az elmúlt napokban a nyugati hír- ügynökségek táviratai világgá kür­tölték, hogy a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság csapatai „betörtek" PatetLaoba és elfoglalták Thakhek városát. Valójában az történt, hogy patetlaoi felszabadító néphadsereg mér súlyos csapást a francia gyar­matosítókra, felszabadítva a várost. A patetlaoi néphadsereg előretörését az imperialisták megpróbálták fel­használni arra, hogy — a veszett fej­sze nyelét mentve — elültessék a világközvéleményben, elsősorban a francia és az amerikai közvéle­ményben az állítólagos „intervenció" hazugságát és ürügyet készítsenek elő egy esetleges későbbi amerikai be­avatkozásra. A nyugati propagandis­ták szándékosan igyekeznek azono­sítani a vietnami és a patetlaoi fel­szabadító hadsereget amikor a „Viet- uinh-csapatok“ gyűjtőnéven nevezik mindkettőt. A tény az, hogy a viet­nami forradalmi mozgalom példája elkesíti Patet-Lao népének szabad­ságküzdelmét. Ennek a küzdelemnek fontos állo­mása Thakhek felszabadítása. A vá­ros Patet-Laot Thaiföldtől elválasztó Mekong-folyó partján fekszik és uralja a Patet-Lao északi és déli ré­szét összekötő utakat. Mivel a szom­szédos Vietnamnak Patet-Laotól a tengerig húzódó területén a néphad­sereg az úr, Thakhek felszabadítása ’ényegében azt jelenti, hogy Indo­kína „darázsderekát“ — és így a fran­cia expediciós hadsereget is — ket­tévágták. Nem kellenek különösebb stratégiai ismeretek e tény fontossá­gának felismeréséhez. Az új év első napjaiban Thakhek vidéke is felszabadult, s Navarre francia tábornok Göbbelsiől tanult 'rázisokkal közölte, hogy — páncélo­sokat és hadifelszerelést hátrahagy va — sikerült rugalmasan elszakad­nia a dzsungelben előretörő népi erők tői. A négyszázezer lakosú Thakhek- tartomány gazdag rizsföldekkel, ón- bányákkal, erdőkkel rende’kezik és így újabb erős ellenállási bázis jött létre Patet-Laoban. Ez az új bázis Vidéken és a /óvárosnak abban a részeiben, ahol még nincs gázvezeték, a háziasszonyok körében igen nép­szerűvé vált az olcsó és gazdaságos MAORT palackgáz. De volt panasz :s bőven, mert a palackhiány akadá­lyozta a zavartalan elosztásit és az ái jelentkezők igényeinek kielégíté­sét. A háziasszonyok bizonyára öröm­mel fogadiák a hírt arról a szocia- 'ista szerződésről, amelyet most kö­töttek meg a kőbányai Alumínium máris keresztülhúzta a gyarmatosítók patetlaoi katonai terveit, de talán ennél is fontosabb politikai hatása. A francia expediciós hadsereg újabb veresége még élesebben vilá­gított rá a francia közvélemény előtt a szennyes indokínai háború célta- 'anságara és hiábavalóságára. A becstelen rablóháborút elítélő töme­gek mozgalmához mind nagyobb számban csatlakoznak azok a pol­gári csoportok is, amelyek belátták: a feltámadt nép ereje ellen nem le­het katonai győzelmet elérni Indo­kínában. A „Le Monde“ című fran­cia burzsoá lap a patetlaoi felszaba- lító csapatok előretörésével kapcso­latban arról ír. hogy ez „alátámaszt ia a francia közvélemény azon meg­győződését, hogy Franciaországnak nem lesz más választása, mint a tárgyalások útjára lépni.“ Ezt a józan hangot mind szélesebb burzsoá körökben tapasztalhatjuk. Kétségtelen, hogy egyedül a tárgya- 'ások menthetik meg a francia expe- iiciós sereget a további pusztító ve­reségektől. a tárgyalások felelnek meg mind Franciaország mind az 'ndokínai társállamok népei érdekei­nek: egyedül a tárgyalások olthatták el a háború lángját s hozhatták meg — Franciaország valódi nemzeti ér­dekeinek megfelelően — a b^két és függetlenséget Vietnam és Patet-Lao ’épe számára. Hengermű és a budapesti Erzsébet Királyné-uti Alumínium-gyár dol­gozói. A kőbányai Alumínium Hen­germű multévi jó munkája után az dén komoly feladatokat vállalt köz­szükségleti cikkek gyártásában is. Az aluminiumgyárral kötött szerződés­ben az üzem dolgozói vállalták, hogy Aiben az évben körülbelül százezer háztartási gázpalack gyártását teszik 'ehetővé azzal, hogy a gyártáshoz szükséges ötvözött tárcsákat elkészí­tik. KÉPEK A NÉPI DEMOXRÁC ÁK ÉLETÉBŐL thenjan építés alatt Vasárnap a kormány hivatalainak dolgozói romtalanítják a phenjam Központi Terei. Az NDK legnagyobb nyíltszíni barnaszén bányatelepe Most kezdik kiaknázni az NDK legnagyobb és legjelentősebb barnaszén- bányászati külszíni telepét, amely a Borna-i Schkeenhain mellett fek­szik. Négy éve ugyanis több millió köbméter földet hordtak el, hogy a külszíni kiaknázást meg lehessen kezdeni. A Schkeenhain-i barnaszén te lep nemcsak a Bornában most felépített brikettgyárat, hanem a Meusel- witzer i régebbi brikettgyárat is el fogja látni nyersanyaggal. A barna­szén kiemelése a legmodernebb futó izallagos és merítővedres baggerek segítségével történik. A dolgozók eg észségvéde'mérői a telepen minta­szerűen gondoskodnak. A kormány ugyanis több millió DM-et fordított ennek a bányatelepnek, amely több évtizeden át fog barnaszenet termelni korszerű üzemi, munkás jóléti és egészségvédelmi berendezéseire. A képen: egy futószallagos bagger munka közben. Jó hír a hóziflsszonvo' nak: százezer háztartási gíznalack készül ebben az évben A paksi járás kulturális életéről Az 1953—54-es évben megrende­zed kuitúrversenyre legtöbb kultúr- csopant a paksi járásból nevezett be. Eddig 54 kultúrcsoport jelentette be részvételét. Ezek az együttesek már csaknem mind a körzeti bernuta óra készülnek. A helyi bemutatóit né­hány község kivételével az egész já­rásban megtartották. Január 24-én lesz még helyi be­mutató a ..Rákóczi-est” keretében a paksi járási kuliúrházban, ahol a járási és a községi tanács dolgozói a kultúrház színjátszó csoportjával a „Nagy csata“ című történelmi drá­mát adják elő. Kajdacson Szentgyörgyt József né népművelési ügyvezető kiváló mun­kát végez. Régi fcajdacsi táncokat és nótákat kutat fel és ezeket dolgoz­zák fel, tanulják a versenyre a kul­túrcsoport tagjai. Kasza Imre 74 éves parasztbácsi mutatja a fiatalok­nak a régi , Kan ász táncot", Mohai Józsefné pedig, aki ugyancsak nem fiatal, túl van a 60-on, ae azért a szép kajdacsi „Ugróé tánc“ figuráit mutatja be a tánccsoport tagjainak Duna.fö'dváron és Dunakftmlődön a DISZ-fiatalokat szervezte be a ver­senyre a járás művészeti előadója. Patronálót is biztosított a tánccso­port és a színjátszó együttes felké­szüléséhez. A biritói állami gazdaság dolgozói szilveszter estéjén tartották a helyi bemutatót. A „Tűvétevők“-et adták -lő nagy sikerrel. SárszentÜőrincen Bus Pál népművelési ügyvezető hoz­záértő tanítása mellett készül a kul­túrcsoport az „özv. Kamyóné" című vígjátékkal a versenyre. A tánccso­portot is ő irányítja. Lehetne folytatni a buzgó készülő­dés leírását a járás minden közsé­géből, mert mindenütt nagy igyeke­zettel készülnek a kultúrcsaportok * versenyre, hogy összemérjék erejü­ket és tudásukat a szocialista kultúra fejlesztésében. Szederkényi Lászlón* népm. előadó. ^ Matematikai toválibképzés'iei vesznek részt a kis:sko'a‘ mnlik Kormányunk az utóbibi időben egy­re több gondot fordít az általános, elemi és a tanyai iskolákra- Bizony ezideig nem sok segítséset kaotunk, sokszor sötétben tapogatóztunk, ma­gunk keresgéltük a módszereket, hogy az oktatást eredményesebbé te­gyük. Az első komoly segítség az ezévben megjelent ..Segédkönyv" volt a kis­iskolák felső tagozata számára, amely irányt mutatott az oktatás út­vesztőjében, bár „Segédkönyv" sem mentes minden hibától, de ezek a hibák olyan elenyészőek, hogy nem is érdemes megemlíteni. A munkát a „Segédkönyv" alapján helyesen tudjuk megszervezni és ez már ezévi munkánkon is meglátszik. A másik jelentős segítséget pedig akkor kaptuk, amikor a kisiskolák felső tagozatában tanító nevelők szá­mára megszervezték a matematikai továbbképzést. A legnagyobb hiányos ságok ugyanis a matematika tanítá­sánál voltak. A kisiskolákban nein folyhat szakosított tanítás és a ma­tematikai előképzettség a tanítókép­zőkben nem nyújtott megfelelő ala­pot a négy felső osztály eredményes tanításához. Ha figyelembe vesszük, hogy a kisiskolákban heti egy köz­vetlen órán és 4—5 önálló órán ugyanúgy el kell sajátítatni az anya­got, mint az osztott tanítású iskolák­ban, akkor láthatjuk, hogy aíkisisko­lái nevelőkre milyen hatalmas fel­adat hárul. Ezzel a feladattal pedig segítség nélkül nem íuotunk volna megbirkózni, örömmel üdvözöltük tehát a téli szünetben megrendezett két napos matematikai konferenciát. Két szempontból szeretnék foglal­kozni az elmúlt konferenciával; elő­ször a megrendezés szempontjából. A négy csoportban megszervezett konferencia előadód valamennyien iól felkészültek. Biztos tudású mate­matikusok voltak. Az élelmezés w kitűnő volt ,és ebből Is láttuk, hogy megbecsülik a kisiskolák nevelőit, akik azon fáradoznak, hogy tudásuk legjavát adják át növendékeiknek. A másik a tartalmi szempont Bt- zony sokan akadtak olyanok, akik­nek már érmen ideje volt feleleve­níteni feledésbe menő tudásukat Az előírt anyag alapján végirmení link mindazokon, amit az általános isko­lákban tanítunk. Megoldottunk toob olyan feladatot, amelynek megoldásai kint az iskoláknál nehézségekbe üt­között Ennek a konferenciának a fő célja az volt, hogy felelevenítse matema­tikai tudásunkat és tisztázzuk a ne­hezebb problémákat. Én úgy érzem és azt hiszem minden résztvevő kar­társam, hogy ennek a célnak való­ban meg is felelt A tavaszi szünet­re tervezeté konferenciára az a ké­résünk, hogy a VIII. osztályosok vizsgatételeiből dolgozzuk ká a ne­hezebbeket. Meg kell azonban je­gyeznem, hogy az eddigieknél is ko­molyabb támogatást várunk, mert még most is vannak hiányosságok. Nem kapunk például szemléltető esz­közöket Ha az osztott iskolák már több esetben is kaphattak akkor miért lennénk mi mostohábbak és miért nem küldenek a mi részünkre is. Nekünk kisiskolái nevelőknek nincsen annyi időnk, hogy magunk készítsünk Kérjük az illetékeseket hogy ezeket a hiányosságokat az ala­posabb munka érdekében mielőbb orvosolj áfk Kurucz Antal nevelő, Kőlesd-Borjáít. A Néphadsereg színházának vendégszereplése Siekszárdon A Néphadsereg Színházának mű­vészegyüttese január 7-én este a szék szárdi járási Kultúrotthönban bemu­tatta a „Nem magánügy“ című szov­jet vígjátékot. Több mint 400-an néz­ték meg a kultúrotthonunkban ed­dig bemutatott műsorok egyik leg­értékesebbjét. A honvédségen kívül a város dol­gozói közül is jónéhányan kellemes, felejthetetlen estét kaptak a Néphad­sereg színházának művészeitől. Mes­terien vitték színpadra, művészien mutatták be a szovjet emberek életé­nek egyetlen mozzanatán keresztül azok lelkivilágát, gondolkozásmód­ját, életmódját és megismerték a darabon keresztül munkájukat is. A humor aranyán keresztül csillogott a darab igazi eszmei mondanivalója, a szovjet emberek lángoló hazaszere­tete. Egy új város felépítése, az új felfedezés, új olajmezők feltárása, amely a szovjet hazában van, azt gazdagítja, az az egész nép ügye és minden szovjet do1 gozó magáénak ér­zi az új alkotás gondját és örömét A kiváló alakításért, a valósághoz hű ábrázolásért sok lelkes tapssal jutalmazta a közönség a művészeket. Az élvtárs, aki a honvédség nevében köszönetét mondott az előadás végez­tével minden résztvevő kívánságát fejezte ki, amikor azt mondotta: — „Szeretnénk, ha minél gyakrabban jönnének hozzánk az elvtársak". Kochetov: A Zsurbin csatád A Lába folyó mellett fekvő egyik hajógyár a háború után az eddigi kisebb hajók helyett tengerjárók épí­tésére tér át. Ez sok új nehéz pro­blémát vet fel. A kommunizmus épí­tésének óriási lendülete a hajógyárat is kiragadja a régi, megszokott ter­melési módjából, hatalmas távlato­kat tár fel előtte. A regény címében szereplő Zsurbin család a régi hajó­építők, akik nemzedékről-nemzedék- re a gyárban dolgoznak: ácsok, asz­talosok, műszaki emberek. Szerelme­sei a munkának, a hajóépítésnek. — Zsurbin dédapa ma is együtt dolgo­zik a gyárban dédunokájával és hal­lani sem akar róla, hogy nyugdíjba megy. A regény egy régi gyár és egy régi munkáscsalád együtt folyó és egymástól elválaszthatatlan életét mu tatja be a kommunizmus építésének pillanatában. Kocsetov széles ecsctvonásokka'4 epikus nyugalommal és kitűnő ábrá­zoló erővel mutatja be a mai szov­jet valóságot, jövőbemutató fejlődé­sét az új és a régi harcát

Next

/
Thumbnails
Contents