Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-06 / 4. szám

TOX.NAI NAPLÓ VnJfe ppoiftIüjai EGYzsŰLirmn A MAI SZAMBÁN; Január 25-én kezdődik a külügyminiszterek berlini ta­nácskozása (2. o,) — Befejeződött India Kommunista Pártjának III. kongresszusa (2. o.) — Zsellérlányból a Szocialista Munka Hőse (2. o.) — A Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsának határozata (3. o.) — Az új DISZ-vezetőségek munkában (3. o.) — A szocialista törvényességről (3. o.) — A tanítóbácsi... (4. o.) AZ MDP TOLNAMEGYEI PÄRTBIZOTT5ÄCANAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM IISA FIELE»! SZERDA. 1954 JANUAR 6 Fejlett á'lartenyésztés — több élelmiszer, több nyersanyag Megyénk mezőgazdasági jellege alapján már hosszabb idő óta elter­jedt és népszerű az állattartás, illet­ve az állattenyésztés. A felszabadulás előtti évek tapasztalataiból kiindul­va azt kell megállapítani: mind a földbirtokosok, mind az egyéni ter­melők különösen nagy jelentőség tulajdonító.tak az állattenyésztés fel- szélesítésének. Természetes az a tény: ezt nem véletlenül tették.--Elő­ször is azért, mert a mezőgazdasági termelés elképzelhetetlen, állattartás nélkül. A föld termőerejének bizto­sítására feltétlenül szükséges az is­tállótrágya is, ezt pedig az állatok termelik meg. Továbbmenve pedig azért, mert az állattartás, az állatok hozama mindig nagy jövedelmet biz­tosított tulajdonosainak. Végül, de nem utolsósorban pedig azért, mert a dolgozók maximális szükségletei­nek kielégítése is parahcsolólag kö­veteli meg, hogy a mezőgazdaság­gal foglalkozó termelési ágak között az állattartás, illetve állattenyésztés Is előtérbe kerüljön. A mezőgazdasági termelésnek ez a törvényszerűsége a felszabadulás után is változatlan maradt. Sőt az állattartás, különösen az állatok ho­zamának növelése a szocialista tár­sadalomban az egész mezőgazdaságot megnövekedett feladatok elé állítja. Alapjában véve azért, mert a jelen- legu szocialista társadalomban a szűk ségletek maximális kielégítése a cél. Elmondhatjuk-e, hogy megyed vi­szonylatban ezen a téren minden rendben van? Korántsem mondhat­juk el. Megyénkre is és különösen megyénkre vonatkozik az, melyet a Központi Vezetőség és a minisz­tertanács december 19-i határozata megállapít, illetve leszögez: „Orszá­gosan évről-évre nagy veszteséget je­lent az elhullások magas száma, el­sősorban a rossz takarmányozás, a felnevelés! és tartási hibák, valamint az állategészségügyi elmaradás miatt." Megyei példák egész soroza­tával lehetne bizonyítani, hogy szá­mos termelőszövetkezetben, állami gazdaságban és helyenként egyéni gazdaságban is — az elmúlt két esz­tendőben — ilymódon hatalmas ká­rok keletkeztek. Csak egy példát: a szekszárdi Gőgös Ignác termelőszö­vetkezetben éppen a rossz takarmá­nyozás, a gondozás és tartási hibák miatt 1953 nyarán 24 hízónak való süldő döglött meg. De minden túl­zás nélkül el lehetne mondani azt is, hogy az állatok hozama — me­gyei viszonylatban — rendkívül ala­csony. Helyenként csak állattartás­sal és nem pedig állattenyésztéssel foglalkoznak. Rendkívül alacsony az állatok hozama, különösen a tehe­nek tejtermelési átlaga, ez jelenleg is megyei viszonylatban alig haladja meg a 6 litert. Az ilyen és ehhez hasonlókból kö­vetkezik, amit a Központi Vezető­ség és a minisztertanács határoza­ta leszögez: „....állattenyésztésünk nem tudja kellően kielégíteni állati eredetű élelmiszerekkel a lakosság növekvő szükségletét..." Éppen ezért szögezi le a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége október St-d ülésének határozata: ..Magyar- országon a szocializmus további épí­tésének kulcskérdése és egész fejlő­désünk döntő láncszeme a mezőgaz­dasági termelés fejlesztése.“ Ezen megállapítás alapján dolgozta ki a Központi Vezetőség és a Miniszter- tanács azt a programmot, mellyel a mezőgazdaság,ban, ezen belül állat- tenyésztésünkben mutatkoeó hibá­kat fel lehet és'fel kell számolni. A határozatnak az a pontja is, mely az állattenyésztés fejlesztésével, a la­kosság jobb hús- és zsír ellátásáról szól, helyeslésre és megelégedésre ta­lál megyénk állattenyésztési szakem­berei és egész mezőgazdasági dolgo­zói között. Madocsán például a me­gyei állattenyésztési állomás szak­emberei segítettek a dolgozó parasz­toknak tervet kidolgozni, mellyel feltétlen elősegítik a határozat vég­rehajtását és saját életszínvonaluk emelését is. Azonban még ma is fennáll az a tény, hogy egyes he­lyeken nem ismerik magát a hatá­rozatot, ezen belül azt a pontját, mely az állattenyésztéssel foglalko­zik. Ma már számos olyan gyakorlati példa áll megyénkben, melynek alap­ján hozzá lehet s hozzá kell látni a határozat — állat tenyésztés fejlesz­téséről szóló pontjának végrehajtá­sához. Csupán az a feladat, hogy minden termelőszövetkezetben, min­den állami gazdaságban és község­ben ismerjék meg magát a határo­zatot. A közvetlen előttünk álló fel­adat pedig az állatok hozamának le­hetőség szerinti növelése. Mint a fenti példa bizonyítja, a tejtermelés napi átlaga alig haladja meg a 6 li­tert. Tehát első és legfontosabb fel­adat, hogy ezen a területen javulás következzen be. Állattenyésztési szakembereink be­vonásával minden termelőszövetke­zetben, minden állami gazdaságban a takarmányozás megjavítására a gya korlati szükségletnek megfelelő al­kalmazására egy olyan tervet kidol­gozni, amely elősegíti a tejtermelést. Ezen munka során feltétlenül szük­ség van — nem állattenyésztési szak emberek, de sok gyakorlati tapasz­talatokkal rendelkező állattenyész­tők, illetve állatgondozók javaslatai­nak figyelembevételére is. Ugyanis az elmúlt idők során gyakori volt az olyan esetek száma, hogy nem hallgatták meg, vagy egyszerűen fi­gyelmen kívül hagyták az ilyen egy­szerű állattenyésztési dolgozók ta­karmányozás megjavítására vonatko­zó javaslatait. Ezt tették a juhéi törzsállattenyésztő állami gazdaság­ban is. Pedig Pencz József munka­érdemrenddel kitüntetett tehenész javaslatainak gyakorlati alkalmazá­sával megjavíthatnák a takarmányo­zást, azon keresztül emelhetnék a tejtermelést. Megyénkben is minden mezőgaz­dasági vezetőnek és dolgozónak lát­ni kell, hogy a mezőgazdasági ter­melés fejlesztéséiül szóló határozat megvalósítását, ezen belül az állat- tenyésztés, az állatok hozamának nö­velése. a lakosság több hússal, zsír­ral való ellátása közös ügy, az egész magyar nép ügye. Enne1- a tudat­nak kell áthatni minden állattenyész tési szakembert és egyszerű dolgo­zót. Felemelő érzés a jövő építésén úgy dolgozni, hogy annak gyümöl­csét minden becsületes dolgozó él­vezi. MEGYÉNK ÉLETÉBŐL 105 százalék az év első munkanapién Kender gyárainkban a kedvezőtlen időjárás meglas­sítja a termelést. Dacára a csípős hidegnek, az év első munkanapján, vasárnap mégis a legnagyobb kedvvel fogtak a munkához a Szekszárdi Kendergyár dolgozói. Valamennyien odaálltak gépeik mellé, s a munkaidő teljes kihasználásával igyekeztek a szép eredmények eléréséért. Nyolc órán keresztül zökkenőmentesen ha­ladt a munka az üzemben, anyaghiány nem volt. Az év második munkanapján, amikor a gyárba érkeztek a dolgozók, többen először az irodába men­tek, hogy megtudják az I954-es tervév első munka­napjának üzemi és egyéni eredményét. Halász Imre igazgató, s az adminisztrációs dolgozók örömmel újsá­golták, hogy az üzem a tegnapi napon globálisan 105 százalékra teljesítette napi tervét, s mindössze két tilos teljesített 100 százalékon alul. Reggel 8 órakor már a verseny táblán is látták a dolgozók egyéni eredmé­nyeiket. Kotálik György elvtárs január 3-án például 13 kiló kendert tilolt meg terven felül. Szalma Ferenc ifi sztahanovista tilós pedig 10 kilóval adott többet, mint a terve volt. De a többiek is kitettek magukért: teljesíteni tudták napi tervüket. A leveli AMmíey tsz tagjai míg a tél . folyamán minden trágyát kihordana!! A teveli Alkotmány termelőszövetkezet tulajdonát képező szántóföldek az utóbbi években nagyon el vol­tak hanyagolva. Ez részben abból adódott, hogy sűrűn gazdát változtattak, így senki sem tartotta érdekének , a föld termelőerejének növelését, nem trágyázták. — Pártunk programmja nyomán létrejött kormányren­delet most kimondja, hogy érdekeltté kell tenni a me­zőgazdasággal foglalkozó termelőket a termelés foko­zásában, sértetlenül kell hagyni mind az egyéni dol­gozó parasztok, mind a termelőszövetkezetek földterü­leteit, A teveli Alkotmány termelőszövetkezet tagjai ennek alapján hozzáláttak szántóföldjeik termelőere­jének növeléséhez. Még az ősz folyamán 75 hóid he­lyett 127 holdon végezték el az istállótrógyázást. A legutóbbi közgyűlésen, ahol megvitatták a párt és kormány mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határoza­tát, elhatározták, illetve határozatot hoztak a talaj további termelőerejének növelésére. A határozatban szerepel, hogy a szövetkezet még a téli hónapokban összes trágyakészletét szakszerűen gondozza és megfe­lelő időben szántóföldre hordja. 433 literrel kevesebb a tejbeadésa Csiszer Andrásnak Tanácsülésen ismertet­ték Kakasd község dol­gozó parasztjai előtt a Népköztársaság Elnöki Ta nácsának törvényerejű rendeletét az állam: be­gyűjtés többéves rendsze­réről. Az íij begyűjtési ren­delet valamennyi kakasdí dolgozó parasztnak azt je­lenti, hogy a különböző be adási kötelezettségek csők kentésével iöb’oet tud sza­badpiacon énékesíteni. Csiszer András 12 hol­das dolgozó parasztnak például a tavalyi évben két tehene u’án 1105 li­ter volt a tejbeadási köte­lezettsége. Csiszer And­rásra is vonatkozik az új begyűjtési rendeletnek az a pontja, amely leszögezi, hogy „1954 január 1-től kezdve a második és a további tehenek után kü­lön tejbeadási kötelezett­ség megszűnik1'. Tehát Csiszer Andrásnak az új évben 671 liter a tejbe­adása a t&vaiyi 1195 liter­rel szemben. Csiszsr Andrásnak és a többi do gnző parasztnak azonban nemcsak a tejbe­adás ilyen nagyarányú csökkentési», hanem a ter- ménybeadás, sertés és vá­gómarha, tojás és baromfi beadás, 11—5, illetve 25— 30, 40 százalékkal való Csökkentése a jobb és a biztosabb megélhetést eredménye? í. Törzs!:önyveztetik tehenüket a madocsai dolgozó parasztok Pártunk és kormányunk határozata, mely a mező­gazdasági termelés fejlesztéséről szól, egyre szélesebb visszhangot vált ki dolgozó parasztságunk soraiban. — Számos dolgozó paraszt arra az elhatározásra jutott, hogy jobb állatállománnyal erősíti gazdaságát. Ezt tet­ték Madocsán is Kiss Ferenc és Bölcsföldi Ferenc dol­gozó parasztok, akik üszőiket lekötik szerződésre és teheneiket törzskönyvi ellenőrzés alá vetetik, így a tejtermelés igazolása után a határozat értelmében a tejterméknek 60 százalékát átadják a begyűjtő szerv­nek, mely után abraktakarmányjuttatást kapnak ható­sági áron. így 6000 kilogramm évi tejtermelés esetén 15 mázsa, 5000 kilogramm után 11 mázsa, 4000 kilo­gramm után 8 mázsa takarmány jár. Öltöző és fürdő a Bonyhádi Cipőgyárban A Bonyhádi Cipőgyár dolgozói korábban nélkülöz­ték a korszerű öltözőt és fürdőt. Az 1953. évi üzemi kollektív szerződés végrehajtása fordulatot hozott szá­mukra. Az igazgató teljesítette vállalt kötelezettségét: 450 ezer forintos költséggel megépült 400 személyes új öltöző és fürdő. Külön helyiségeket biztosítottak a fér­fiak és a nők részére. Az elmúlt napokban már elvé­gezték a műszaki próbákat. A csempézett falú mosdók­ban és zuhanyozókban kedvükre tisztálkodhatnak hi­deg-meleg víziéi a cipőgyár dolgozói. S3 családi ház épült Pakson a multévben Kormányzatunk a kislakás építési hitelek folyó­sításával hozzásegíti a falvak dolgozóit az egészséges lakások építéséhez. Megyénkben is sok dolgozó paraszt és munkás fordult államunkhoz hitelkérelemmel. A paksi dolgozók is éltek ezzel a kedvezménnyel, mert a múlt évben 33 családi ház épült a városban és környé­kén. A kölcsönigénylők 75 százaléka termelőszövetke­zeti tag, akik munkahelyükhöz közel akarnak házat építeni. A naqykónyi gépállomás szerelőcsarnokában A nagvkónyi gépállo­más szerelőcsarnokában kalapácsok zörejétől, re­szelek s. tintásától vissz­hangzik a műhely. Nagy munka folyik itt. Soós Ferenc tárcsa javító bri­gádja sorjába veszi a ja­vítanivaló tárcsákat, nem kis mummt végez ez a bri­gád. 1953 év végére túl­teljesítették tervüket, 9 tárcsa helyett 12 darabot javítót Un ki. A 2. sz. rrotorjavító bri­gád sem akart lemaradni a tamástek versenyfelhí­vásától, határ alkatrész- hiány miatt, volt eset, hogy csaknem megállt a munka, de mindig talál­tak mego.dást, cseréltek másik gépá1‘omásokon al­katrész1, igy vállalásukat teljesítetté.* és a tervben szerepeit 3 erőgép javítá­sát 1953 december 26-ra elvégezlek. A gépállomáson azonban mégis lemaradás mutatko­zik a cséplőgépjavítás te­rén, mely onnan adódik, hogy a cséplőgépek javítá­sát későn kezdték el. Több gép késő őszig, illetve tél kezdetén is aprómagvakat csépelt, a gépnél több szak ember dolgozott, ami kés­leltette a gépek javításá­nak megkezdését. 17 lolna megyei iernielöszövetlíezet létesít halastavat Tolna megye termelőszövetkezetei és csoportjai kö­zül 17-ben kezdték meg a halastavak létesítését. Vala­mennyi terméiőcsopont Baját erejéből készíti el új halastavát. A halastavakat a legtöbb helyen, vagy régi ki­száradt halastavak helyén jelölték ki, vagy ott, ahol erre megfelelő természeti adottság van, így a diósbe- rényi Vörös Csillag tsz 20 holdas halastavát a közeli hegyipatak vizéből táplálják, az újiregi Béke tszcs 10 holdas halgazdaságát két völgy találkozásánál léte­sítik, olyan területen, melynek legelője csak savanyú füvet adott. n Az eddigi tervek szerint 260 holdnyi halastó ké­szül el a téli hónapok alatt, amelyekben a tavasszal már vizet is bocsáthatnak. A termelőszövetkezetek és csoportok halgazdaságát megkönnyíti az ötéves terv új _ tolnamegyei létesűménye. a Tolnai Halkeltető Alla- más, amely az új évben nemcsak ponty, hanem süllő és kecsege ivadékokat is tud átadni az új tolnamegyei halgazdaságoknak. Vidáman ünnepeltek szilveszterkor Tolna inegye dolgozói Tolna megye 104 kultúrházában lázasan készültek a szilveszteri vidám műsorra. Legnagyobb előkészüle­tek a gyönki járási kultúrházban folytak, ahol a szil­veszter esti vidám tánc után, éjfélkor a 12 hónapot szimbolizáló, népi táncosok vonultak a színpadra, s régi helyi rigmusokat mondottak. A szekszárdi járási kultúrházban nagy szilveszteri bál volt, s tánc közben óránként adott műsort a kul- tűrház tánc- és színjátszócsoportja. A kultúrház veze­tősége a legszebb táncoló párt egy porcelán teáskész­lettel jutalmazta meg. öcsényben az állami gazdaság sportegyesülete ren­dezte a szilveszteri bált, melyen fellépett a község népi együttese is. Majdnem minden kultúrotthonban rendeztek tom­bolát is melynek főnyereménye az éjfélkor kisorsolás­ra került újévi malac volt. A szilveszteri bálokon Tolna megye kultúrottho- naiban közel 50 ezer vendég köszöntötte vidáman az újesztendőt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents