Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-06 / 4. szám

2 NAPLÓ 1954 JÄNTTAR § f Január 25-én kezdődik a külügyminiszterek berlini tanácskozása A nyugati hatalmak és a Szovjetunió legújabb jegvzéke Moszkva (TASZSZ) Január elsején » Szovjetunió külügyminisztériuma azonosszövegű jegyzéket kapott Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok kormányától válaszul a szov ifi kormánynak a külügyminiszteri tanácskozás összehívása kérdésével foglalkozó december 26-i jegyzékére. E jegyzékekben az említett kor­mányok egyetértésüket fejezték ki a szovjet kormánynak azzal a javas­latával, hogy január 25-re Berlinbe hívják össze Franciaország* Anglia, az Egyesült Államok és a Szovjet­unió külügyminisztereinek tanácsko­zását. Az említett kormányok ezen­kívül abba is beleegyeztek, hogy a négy hatalom főbiztosainak berlini képviselői vitassák meg az értekez­let megtartására szolgáló helyiség kérdését. Január 4-én a Szovjetunió külügy­minisztériuma válaszjegyzéket kül­dött Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok moszkvai nagykö­vetségének. Ebben a szovjet kormány igazolja Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok kormánya jegy­zékének vételét. A szovjet kormány jegyzékében azt is közli, hogy a Szovjetunió németországi főbiztosát tájékoztatták arról, hogy az értekez­let színhelyéül szolgáló helyiségnek a kérdését a négy hatalom főbiztosai nak berlini képviselői közötti meg­egyezés alapján kell megoldani. Befejeződött índia Kommunista Pártjának III. kongresszusa De!hí [TASZSZ): India Kommunis ta Pórijának III. kongresszusa janu­ár. 3-án belejezte munkáját. Mint a .,.Press Trust, of India1' hírügynök­ség jelenti, a kongresszus a többi kő zott határozatot hozott az Egyesült Aliamojf. és Pakisztán között terve­zeti katonai egyezménnyel kapcso­latban. Azt.Indiát katonai támaszpontokkal kijziíivévö amerikai uralkodó körök - ■■■ hangzik a határozatban — nyo- niútí-Jdyekeznei, gyakorolni Indiára a^é/U^hogy India csatlakozzék tábo rtil- imjt. ‘Az ilyen egyezménybe bele- eftyrzü .pakisztáni uralkodó körök sorsukat az amerikai agresszív kö­rökhöz füzli. és ilyen módon nem­csak más országok, hanem saját or szágulc szabadságát és függetlensé­gét is veszélyeztetikr.. Ez az egyezmény veszélyezteti In­dia békéjét és nemzeti szuverénné- sát és határainkhoz hozza a hideg háborút. A kongresszus megválasztotta In­dia. Kommunista Pártjának Központi Bizottságát. A Központi Bizottság január 4 i ülésén megválasztották a kilenctagú politikai bizottságot. , lÉüár 6-áii Wmv. törayszék e^é állítani tim'ú'm y|ÉÉ, akikel négy koreai íiad íog íy mejO'/ Ikulásá/al vitainak Kcsaón (Uj Kína): A semleges ha­sál''.építés! bizottság közlése szerint január 6-án katonai törvényszék elé alTf'.ták azt a tizenkilenc ügynököt, ajÉit a tongjangni 38-as részleg négy ■koreai hadifoglyának meggyilkolá­sával vádolnak. A katonai törvény­széket a bizottság állította össze. A négy koreai áldozat holttestét a." indiai fegyveres őrség 1953 de­cember 12-én éjjel találta meg. Más­nap huszonegy hadifogoly önként jelentkezett, hogy tanúvallomást te­gyen a vizsgálat folyamán. Tettes­ként Kim Hak Cunt és az amerikai irányítás alatt álló további tizen­nyolc. tiszi-n man ista ügynököt nevez­ték meg. ' A semleges hazatelepítési bizott­íághoz közelálló egyik hírforrás sze­rint a tárgyalásra az amerikai fél jelölt ki védőügyvédeket. Li Szán Csu tábornok a katonai fegyverszü­neti bizottság koreai-kínai küldött­ségének rangidős tagja vasárnap le­velet intézett a semleges hazatele­pítési bizottsághoz és erélyesen til­takozott ez ellen az intézkedés, el­len. Li Szán Csu követelte, hogy a bi­zottság haladéktalanul utasítsa el az amerikai fél által kijelölt úgyneve­zett „védőügyvédeket" és nevezzen ki megfelelő indiai jogi tanácsadót, hogy a 38-as és 28-as részlegekben történt liadifogolygyilkossági esetek tárgyalását pártatlanul lehessen foly­tatni. Kereskedelmi egyezmény í.eugyeloi szag és Belgium között Varsó (PAP): Brüsszelben aláírták a/, 1954-re szóló lengyel-belga keres­kedelmi egyezményt. Az egyezmény értelmében a két ország közötti áru­csereforgalom 1954-ben nagyobb lesz, mint az elmúlt esztendőkben. Len­gyelország fát, ásványokat, textilt és vegyipari cikkeket, valamint más termékeket szállít Belgiumnak, fosz- foros műtrágya, len, kohó- gyógy­szer- és vegyipari termékek ellenében Az egyezmény szabályozza a Len­gyelország és Belga-Kongó közötti árucsereforgalmat is. Lengyelország a többi között kávét, kakaót, étolajat importál Belga-Kongóból. líelga- Kongó gépeket, műszaki berendezé­séket. pámulárukat, gyufát és más Ipari termékeket kap Lengyelország­tól. Kiutasították Egyiptomból Törökorszáo kairói nagykövetét (MTI) Hírügynökségi jelentések szerint az egyiptomi propagandaügyi minisztérium január 4-én nyilatko­zatot tett közzé, amelyben nyilvá­nosságra hozta, hogy az egyiptomi kormány megfosztotta diplomáciai sérthetetlenségétől és kiutasította Egyiptomból Ahmed Huhiszi Tugaj-t Törökország kairói nagykövetét. Az egyiptomi kormány egyik szóvivője, mint a Reuter közli, — kijelentette, hogy Tugaj több összeesküvésben vett részt a Nagib-rendszer ellen és a vezetése alatt, álló török nagykö­vetség az egyiptomi királyi család tagjainak, valamint a régi rezsim politikai híveinek gyülekező helye lelt. Tugaj felesége is egyébként volt egyiptomi hercegnő, Faruk exkirály egyik rokona. \z amerikai fél foko/xa clük ószii teteit a hadifoglyok'janim- 22-i elhurcolására Keszon (Uj Rínám Hétfői sa j tó jelentések szerint az amerikai ,£ól fokozza előkészületei1, hogy az eddig felvilágp sításban még nem ré­szesült fogságba eset’ köréai és kínai harco­sok január 22-i elhur­colásával felborítsa a fegyverszüneti egyez­ményt. Ennek a csels^övény- nek az a célja, hogy leplezze az amerikai fér „lélektani hadvise­lésének" szánalmas ku­darcát. Az ' amerikaiak szö- gesdrótkerí léseket, út­elzáró sorompókat és a hadifoglyok vissza­tartására szán; táboro­kait állítanak fel a tongjangni és Műn sZán között tévő tér­síe'rvn annak megaka­dályozására, hogy a semleges őrizetes -tá­borból . elhurcolt hadi­foglyok az alkalmat felhasználva észak fe­lé, a koreai-kínai fél ellenőrzése alatt . álló : erületre szökhessenek. A V, Associated Press tudósítása magasrangú amerikai tisztekre is hivatkozik, akik kije­lentették, hogy „teher­gépkocsi karavánok vá i"akoznak a hadifog­lyokra és készen áll­nak a hajók Incson ki­kötőjében", hogy i4 ezer fogságba esett kí­nai harcost Csüng Kai- Sekhez, Tajvanra szál­lítsanak. Eközben a liszimna- nisla banda is serényen z észül a hadifoglyok elrablására.. Betitey-je lentés délkoreai forrás ­ra hivatkozva közölte,. hogy a liszinmanista hadsereg tervet dolgo­zott ki, amelynek alap­ján az északkoireai ha­difoglyokat, január 23- án Teguba és l’ohang- ba hurcolják. Az International News Sorvice szöuli távirata idézi Pjun Jung Tao liszinmansita külügy­miniszter múlt év de­cember 29-i kijelenté­sét, hogy a hadifog­lyok elhurcolásának meg akadályozására ki­fejtett minden erőfe­szítés „a harc kiújuld-' sát jelentené." Az in­diai fegyveres őrség­nek is azt ajánlotta, hogy „január 22 én éj­fél után hagyja el a táborokat," MISTER SMITH KÖNYVTÁRBA MEGY Irta: N. UARIN Mister Smith, egy átlagos amerikai, kü­lönösen kellemes han­gulatban ébredt egy szép reggelen. Aznap kezdődött ugyanis rég- várt szabadsága. Bár a gazda nem fizeti a sza­badságot, mégis csak kellemes tudat, hogy két hétig nem kell munkába rohanni. De hogyan töltse sza­badidejét? Menjen üdül ni? Ö jaj! Ehhez bi­zony nitnes pénze. — Utazzék ki a tanyára a bátyjához? Ezt sem le­het. mert a bátyja tönkrement és eladja a tanyát, vagy talán már el is adta. — Olvasni fogok — döntötte el magéban Smith. — Amikor dol­gozom, úgy sem marad időm a könyvekre. — Most legalább olvas­hatok. Még aznap elment a városi könyvtárba. — Jónapot, Vogt úr — üdvözölte a könyv­tárost, amikor belé­pett a barátságtalan, félhomályos helyiségbe. — Jónapot, Smith úr — felelt az. — Mi szél hozta mifelénk? — Tanácsot szeretnék kérni magától. Mit ol­vassak a szabadságom alatt? — Olvasni? Furcsa ötlet.-— Miért furcsa? |— Hát hol él maga? Talán nem tudja, hogy Amerikában könyvet olvasni cseppet sem veszélytelén dolog? Smith ezt eddig nem tudta. Ezért aztán Vogt felsorolt neki néhány rövid tényt. Ezek a tények pedig a következők voltak: A külföldön lévő ame­rikai könyvtárakban 300 könyvet nyilvání­tottak „veszélyesnek." Nem egyet közülük ünnepélyesen el is égettek. A betiltott szerzők kö­zött a következőket ta­láljuk: Gorkij, Erenbürg, Li- szenko. Agnes Smed- ley, Foster, Alfred Kreimborg. Albert Maitz, Stefan Heim, Howard Fast és má­sokat. No jó. de ez csak a külföldi amerikai könyvtárakban van — vetette ellen Smith. — Nálunk még cif­rább a helyzet! —\ vá­laszolta Vogt. — Fi­gyeljen csak tovább. És Smith megtudja, hogy a Minnesota ál­lamban levő Saint Cloud város hatóságai több, mint 300 könyvet helyeztek feketelistára. Detroitban, Manches­terben, Cleyelandbán és sok más 'amerikai városban is dúl ez a szervezett harc . a könyvek ellen. Akit be­tiltott könyvek olvasá­sán kapnak rajta, a „felforgató elemek" kö­zé sorolják. — Most mái- térti, Smith úr, miért nem' tanácsolom, hogy ■> ol­vasson —- fejezte be mondókáját Vog* könyvtáros. — Szerintem cseppet sem helyes, ha egy ember nem olvashatja azt, amit akar, mért egy másik ném találja' megfelelőnek — véle-' kedett Smith. — Hi­szen így rövidesen a klasszikusokat is be­tiltják. Vogt tehetetlenül vont vállat. — De Aristophanest, remélem, még szabad olvasni? — próbálko­zott Smith. — Sajnos. Aristopha­nes külföldi — mosoly­áé Vogt. Smith még mindig nem adta meg magát. — Adjon hát Mark Twaint. . — Lehetetlen. Huckle­berry Finn és Tom Sa­wyer fiatal vörösök — Nos, akkor’Jeffer­son leveleit fogom ol­vasni. ’ — Jefferson .najájaiok ban aligha kívánatos — ebben Lincolnnal hasonló elbírálási alá­esik. Műveiben egyes helyek majdhogy nem amer i k aellenesek. — És az „Aranysza­már“ Apuleiustól? *’ — Ennek a könyvnek a címe sértő lehet '"’a demokrata pártra. ü — Hát akkor a „Can­terbury mesék",1 amit'. Geoffrey Chaucer, az . angol költészet atyja . írt. — Sajnos Chaucer könyvét Rockwell Kent illusztrálta, ő pedig va lószínűleg kapcsolatot tart a kommunisták­kal. — De az Isten szerel­mére, mit olvadhatok akkor?! — ’kiáltott fel reményét vesztve. Smith. — Ajánlhatom, a. kö­vetkező könyveké;: „A halálszakadékon .ke­resztül", „Egy utcalány magánélete" „Azt. mond jók, hogy túl . sokat szerettem", „Te is le­hetsz gyilkos", „A fel­húzott ravasz“, „Csó- kolj halálra", „Szünte­lenül lövő pisztoly", „Tükrös gyilkosság"... — Csupa ilyesmi t tud csak ajánlani? — sza-- kítóttá félbe a könyv- - tarost az. egészen el- szomorodott. Smith. ■ —Mint könyvtáros, ál 'lami szolgálatban va­gyok és csak azt felel­hetem, amit eddig. Ha azonban úgy fordul hozzám, mint ember­hez, akkor... Vogt óvatosan körül­nézett, azután a pult alá nyúlt és kihúzott egy újságpapírba kö­tött könyvet. Gyorsan Smith kezébe nyomia és a fülébe súgta: — Howard Fast. De el ne mondja senki­nek! És jöjjön csak-, minél gyakrabban. voltaik. ——■ Becsben megkezdődött a nemzetközi jogászértekezlet kCilföldi hírek PEKING Manilából érkezett jelentés hivata­los számadatokra hivatkozva közli, hogy a Fülöp-szigetek népi felsza­badító hadserege 1953-ban három­százhetven támadást hajtott végre Luzon-sziget középső részében. A fü- löpszigeti katonai hatóságok — ame­lyek ezeket a számadatokat vasárnap nyilvánosságra hozták — erősen szé­pített adatai szerint a kormánycsa­patok negyvenkét halottat és nyolc­vanegy sebesültet veszítettek a népi felszabadító hadsereggel vívott har­cában. MTI A londoni rádió jelentése szerint Sir Robert Howe, Szudán angol fő­kormányzója nem hajlandó elismerni Ibfahim El Muftiit, az F.gyiptom- barát Unionista Párt végrehajtó bi­zottságának tagját a szudáni képvi­selőház elnökéül, hivatkozással arra. hogy „nem pártatlan“. A főkormány­zó felszólította az Unionista Pártot — amely többségben van a szudáni parlament mindkét házában — hogy nevezzen meg új jelöltet. PARIS A párisi sajtóban élénken kommen­tálják azt a tényt, hogy az Audc- megyei Saligny-i aranybányák igaz­gatósága elhatározta a munka meg­szüntetését és a január 12-i batály- lyal elbocsátja az összes munkáso­kat. számszerint ezernégyszáz dol­gozót. A szakszervezetek azonnal köz beléptek, hogy szervezett fellépés út­ján meghiúsítsák a tervbevett elbo­csátást. PARIS Patet 'Lao északi területén a Me­kong folyó mellett fekvő Paksane vi­dékén (száz kilométerre keletre Vientianetol) A Patet-Laoi népi fel­szabadító hadsereg állandóan nyugta­lanítja az expediciós hadtest előre­tolt őrseit. Patet Lao kt^épső ré­szében, Savan környéké A' (Savan- Nakhettől kétszáz kiloméTerre délre) a francia expediciósok egyik alaku­lata kelepcébe került és súlyos vesz­teségeket szenvedett. LONDON A „Reuter" iroda jelentése szerint az angol üzleti körök „Recorder“ cí­mű lapja január 4-i számában síkra- száll az atomfegyvert eltiltó egyez­mény megkötése mellett. A lap szer­kesztőségi cikkében hangsúlyozza: „A legutóbbi háború során sokan fel tételezték, hogy a németek mérgező anyagok alkalmazásához folyamod­nak, de erre nem került sor. Egyez­ményt írtak alá arról, hogy harci gázt nem alkalmaznak és nem is al­kalmaztak. Szem előtt tartva a meg­győző tapasztalatokat, az atomfegy­ver veszélye ellen első intézkedés­ként nem kellenc-e ilyen egyezményt kötni a világ országai között? Fel­tételezzük, hogy ha a közeljövőben létrejönne ilyen egyezmény, ez je­lentős mértékben elősegítené az egye­temes béke ügyét“. flrucsere’orga'mi egyezmény Csehszlovákja és Belgium között Prága (MTI) A csehszlovák sajtó közti,1 hogy Brüsszelben a napokban az 1954 évre szóló árucsereforgalmi egyezményt írtak alá Csehszlovákia és. Belgium között. Ezzel egyidejűleg meghosszabbították a két ország kö­zötti fizetési egyezmény érvényessé­Bécs (TASZSZ) Január 4-én Becs­ben megkezdődött a nemzetközi jo­gászértekezlet. Az értekezleten mint­egy kétszáz küldött vesz részt, a töb­bi között Angliából, Franciaországból, Olaszországból, a Szovjetunióból, a Kínai Népköztársaságból, a népi de­mokratikus országokból és a latin- amerikai országokból. Az értekezlet a népek demokrati­kus jogaiért, a megkülönböztetések, a rendőri és, a közigazgatási önkény ellen, az egyéni biztonságért és a szakszervezeti jogok tiszteletben tar­tásáért' vívott harc jegyében folyik. A torontói ügyvédi kamara tagja közölté-, az értekezlet-', résztve­vőivel, hogy dr. Emanuel Bloch, a Rosenbet'g-házaspár védője nem je­lenhetett meg az értekezleten, mert. megtagadták tőle útlevelének kiállí­tását. XseUérlánybót a Szocialista Munka Hőse Magastermel ű, naphar- nítottaycú nő halad a szé­les úton. A felkelő nap sugarai .ragyogva tükrö­ződnek a házak ablakán, de a földeket még haj­nali . köd borítja. Körös- körül csend: via,-csak itt-.-, olt - csapódik egy ajtó, né­hol csikorog a kútgém. ­Ä koHiozvazétoség éptt-- 'ete előtt már ott áll az elnök. .Jókedvűen köszön, i .közeledő asszony felé:--- Ej. de korán keltél, Vükénél — Tudhatod-, - hogy a sertéstelepéh' mindig akad' munka — felél az asszony' is egy percre megáll. SzUjsze Vitkone a litvá­niai SztacSjunaj faluban nőtt fél. Itt ismerte meg a zsellérnek keserű életéi, itt is ment férjhez. Jól ismeri ;a; falu minden ré­szét, minden mezei ös­vényt már százszor is meg iá:'1. Mégis, csak a felsza­badulás óta érzi magát ollhon szülőfalujában. Az utcán,' ahol azelőtt nyomorúságos viskók al- 'otlak, - most- a kolhozpa- rasztok jolépitett, szép házai emelkednek. Neki is . szép, ,ty háza. y%n, a dnalj hoz építtette. Két lánya a hétéves iskolában tanúi. Azélőtt iskola sem volt a faluban. Távolabb új tehénistál- lók, hiz’áldák. csűrök, rak tárak láthatók. Mögöttük pedig a távolba .-avulnak el á kolhoz szántóföldjei, retjei és legelői. És mind­ez, amit Vitkeúe, maga körül lát, már nem a földesuré, hanem az egy­szerű dolgozó .embereké, köztük az övé, Sztasze Vitkene parasztasssonyé is. aki a gazdag, nagy „Geguzsesz Pirirrtoji' '-kol­hoz tagja. Sztasze Vitkene 1948 óta dolgozik a sertéste­nyésztő telepen. Akkor bi­zony még szűkösen voltak, nem is tudtak helyesen bánni a jószággal. Úgy folyt a munka,, mint egy kisebb parasztgazdaság­ban. Sertésük is elég ke­vés volt. Sztasze Vitkene társnő­jével, Emilia Barzdzsju- tevel együtt gondozta és az előírt normák szerint táplálta a sertéseket, -Ez azonban még kevés, volt. „A- kolhozban nem etya, kií, dolgosai, új , -ismeretekre is szükség van. Vitkene tisztán látta ezt. Szakiro­dalmat. kezdett, olvasni, tanácsokat kért Dudinsz- kasz zootechnikustól, Mi- kenasz állatorvostól. So­kat tanult és tanította munkatársait... . Amikor megtudta, hogy a; Szovjetunió keleti vidé­kein az élenjáró sertés­tenyésztők évente 30 ma­lacot nevelnek fel egy-egy . anyakocától, - elhatározta: azon lesz, hogy ő is^nóvel- je- a fialási állagot.^ Elmúlt a tavasz, a nyár, az ősz ... És. .ékkdr az egész köztársaságot bejár­ta a hír: „Sztasze Vitkene, a „Geguzsesz Pirrrífiji“- k ölhöz sertéstenyésztője hét. anyakocánál huszon­hatra emelte a fiaiasi át­lagot." Sztasze Vií,kénét a Szov­jetunió Legfelső Tanácsi­nak elnöksége az állatte­nyésztés terén szerzett ér­demeiért a. Szocialista Munka Hősének címével, tüntette ki. Nem sok idő telt el és Sztasze Vitkene megkapta az Aranycsilia- got és a Lenin-rendét,. Vitkene új erővel látóit ismét munkához, A ...értés tenyésztő telepen új. korsze fűén berendezett ólak épültek. Egyre bárrabban alkalmazta, a zootechnika legújabb módszereit. Se­gítségére voltak -a kolhoz vezetői, szakemberei. Más szovjet, köztársaságokból. ,i,s kapott leveleket, jói a na- . csókkal. A kolhoz Vilm­• uszba küldte tanulni.---­S zaktanfolyamot végzett. ­Sztásze Vitkene most így beszél munkájáról: — Eredményeimet nem,, egyedül értem el. Ha az elvtársak, a szovjet hala- , lom nincs segítségemre, sohasem értem volna ’él ilyen sikereket.. Megnövekedett a kő üu? jövedelme és a hot.npz'a- gok részesedése. A kolhoz parasztok sok terményt és pénzt kaptak munkaegy­ségeik fejében. A kiváló sertéstenyésztők prémiu­mot is kapnak pénzben ér. természetben. Sztásze Vitkene, litván párasztasszony, aki hajdan - zsellér volt, ma. pedig egy nagy sertéstenyésztő teiep vezetője, nem hiába dol­gozik nagy buzgalommal, örvendezve láthatja mun­kája nagyszerű ereelmér nyeit. . í .

Next

/
Thumbnails
Contents